Kezdőlap Címkék KSH

Címke: KSH

Drámai élelmiszer-drágulás

0

Az eget verdesik az élelmiszerárak, amelyek az átlagosan 2,5 százalékos infláció öt-tízszeresére rúgtak tavaly november óta. A tojás, zöldség egyhavi drágulása is kimagasló. A KSH szerint mindazonáltal a nyugdíjas infláció azonos az átlagértékkel.

Amit a boltokban mindannyian tapasztalunk, az élelmiszerek árai megállíthatatlannak tűnnek. Különösen az alapvető termékek drágulása igen látványos. A KSH hivatalos indexe tavaly és idén november között 2,5 százalék.

Az élelmiszer áremelkedésének mértéke, ami 3,4 százalék, összességében is jelentősen meghaladta ezt. A legnagyobb drágulást, 23 százalékot, a tojásnál mérték, de az átlagot sokszorosan túlugrották a vajfélék 15,4 százalékkal, a tejtermékek 9,6, a kenyér 7,5, a párizsi, kolbász 7,3, a sajt 7,1, és a sertéshús is 4,1 százalékkal került többe egy év alatt. Változatlanul az „élmezőnyben” vannak az alkoholok és a dohányáruk a 7,1 százalékos inflációval.

Csökkent viszont a baromfi és a cukor ára 13,1, illetve 8,5 százalékkal. Kevés vigasz sokak számára, hogy a tartós fogyasztási cikkek éppenséggel olcsóbbak lettek.

Az élelmiszerek mellett a százezrek fűtését megoldani hivatott tűzifa is nagyon megdrágult: ismét rekordot döntött, 12,3 százalékkal került többe, miközben a gáz-villany-távfűtés ára maradt a tavalyi.

Az egyhavi áremelkedés is a minden pénzt alapvető cikkekre fordítókat sújtja. Az átlag 0,4 százalékon belül az élelmiszerek fél százalékkal mentek feljebb, a tojás itt is csúcson van 18,6 százalékkal. A friss zöldség 3,7, a párizsi, kolbász csaknem 2 százalékkal drágult.

A KSH az éves úgynevezett nyugdíjas inflációt pontosan az átlagértéken, 2,5 százalékon mérte.

S ha ez nem lenne elég, a karácsony a korábbihoz képest is extrakiadást hoz a családoknak.

Szegények Magyarországa

0

Az LMP törvényjavaslatot nyújtott be a bérválság megoldása érdekében, lépésének a helyességét igazolja a Központi Statisztikai Hivatal által a magyar háztartások életszínvonaláról most közzétett kiadvány. 2011 és 2016 között a kétszeresére nőtt a dolgozó szegények száma Magyarországon.

Tavaly már megközelítette a félmillió főt azoknak a száma, akik annak ellenére, hogy dolgoznak, nem tudnak kitörni a szegénységből.

Az adatokból világosan látszik, hogy az orbáni munkaalapú társadalom a dolgozó szegények társadalma

– mutat rá az LMP közleménye. Hozzáteszi: az Orbán-kormány legfőbb ígérete az volt, hogy a vállalkozások tíz év alatt egymillió új munkahelyet hoznak létre. Ehhez képest 2011 és 2016 között a duplájára nőtt a dolgozó szegények száma, vagyis megélhetést nem adó munkahelyek jöttek létre nagy számban.

Az Orbán-kormány hetedik évében sem éri el a minimálbér a létminimumot, a közmunkabér pedig mélyen a szegénységi küszöb alatt van.

Az LMP a bérválság megoldása és a dolgozói szegénység felszámolása érdekében törvényjavaslatot nyújtott be, ami adó-és járulékcsökkentést, közalkalmazotti béremelést, a családi pótlék emelését és kiterjesztését, az egygyermekesek családi adókedvezményének megduplázását és az alapvető élelmiszerek ÁFA-csökkentését tartalmazza.

Ami a KSH kiadványát illeti: abból az is kiderül, hogy a magyarok több mint negyede él szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben, és közel 1,3 millióan vannak, akiknek a jövedelme még a havi 77 600 forintot sem éri el. A gyermekvállalás továbbra is az egyik legnagyobb szegénységi kockázat, és a legrosszabb helyzetben továbbra is az egyszülős családok vannak. Minden második egyszülős család él szegénységben vagy nélkülözésben.

Közpénz nyomja fel a kereseteket

0

Szeptemberben 13,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel negyedik hónapja haladja meg a 13 százalékot az átlagkeresetek éves növekedési üteme. A számok azt mutatják, hogy a közszférában adott óriási rendkívüli jutalmak nyomják fel az átlagot.

Az átlagos 13,6 százalék átlagkereset-növekmény egyik összetevője a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése volt. Emellett a költségvetési szféra egyes területei, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak még hatással.

A jutalmak, prémiumok és más egyszeri kifizetések második hónapja húzták fölfelé a növekedést, szeptemberben 40,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, de a rendszeres fizetések is 12,4 százalékkal emelkedtek.

A költségvetési szférában

161,8 százalékkal magasabbak voltak a rendkívüli kifizetések,

míg a rendszeres juttatások 13,2 százalékkal emelkedtek, így az átlagkereset 18,2 százalékkal volt magasabb a tavaly szeptemberinél.

A költségvetési szférában április óta nagyobb a rendkívüli jutalmak növekedési üteme a rendszeres bérekénél.

A vállalkozásoknál ennél szerényebben, 11,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset. A rendszeres jövedelmek 12,1, és a prémiumok viszont mindössze 2,1 százalékkal gyarapodtak.

MTI/FüHü

A budapestiek viszik haza a legtöbbet

0

Gyakran és sok mindenfélére mondjuk, hogy az ország kettészakadt, többé-kevésbé áll ez a megállapítás az egyes megyékben dolgozók átlagkeresetére is. Nem meglepő módon Budapest viszi a prímet – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

Az ország egészében az első fél évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 290 ezer, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete pedig 193 ezer forint volt. Ez jelentős eltérések eredményeként alakult így:

a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók ugyanis az országos átlag 1,3-szeresét, a másik végletként pedig a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a héttizedét keresték.

Országosan egyaránt 13%-kal emelkedtek a bruttó és az adókedvezmények nélkül számított nettó átlagkeresetek az előző év azonos időszakához képest. Ez utóbbi növekedése térségenként 11 és 17% között mozgott. A keresetek Győr-Moson-Sopron megyében nőttek a legkisebb, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a legnagyobb mértékben.

Forrás: KSH

A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legnagyobb (300 ezer forint), s Békés megyében a legkisebb (186 ezer forint).

A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (167 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék (101 ezer forint) képviselték a taglalt időszakban.

 

Tojás, tejáruk, kenyér, tűzifa: a szegény ember inflációja elszállt

0

Az élelmiszerek és a dohányáruk átlagot meghaladó drágulása nyomta az árakat felfelé októberben, amikor 2,2 százalék volt az infláció, némileg alacsonyabb a szeptemberinél. A tejféleségek és a tűzifa ára ismét brutálisan emelkedett. Utóbbi egy hónap alatt csaknem négy (!) százalékkal. Ugyancsak meredek a tojás árának száguldása.

Októberben 2,2 százalékos volt az éves infláció a szeptemberi 2,5 százalék után. Az előző hónaphoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,3 százalékkal emelkedtek – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A nagy egészen belül az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, de a mindennapos fogyasztásban fontos termékek egész sora jelentősen drágult: a vajkrém 17,3, a sajt 8,1, a sertéshús 6,4, a kenyér 6, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,3, a tojás 4,6 százalékkal.

Ebben a körben az egy havi áremelkedés is a kevés pénzből élőket sújtja.

Az élelmiszerek összességének ára fél százalékkal kúszott fel szeptember és október vége között,

de a tojás például harminc nap alatt 4,3 százalékkal lett drágább, a krumpli, friss zöldség-gyümölcs 2,5, a liszt 2,2 a tejáruk is 1,4-1,8 százalékkal.

Komoly tétel az infláción belül a dohányáruké: az uniós „felzárkózás” következtében a jövedéki adó folyamatosan emelkedik, amellyel együtt az éves áremelkedés októberben már 10 százalék feletti volt.

A vidéken élő szegények közül sokaknak már csak tűzifára futja – ha van egyáltalán mit venni -, de az októberi 11,6 százalékos drágulással még megfizethetetlenebbé vált (egy hónap alatt is 3,8 százalék volt az index).

A tartós fogyasztási cikkek árai (ahogyan az jellemzően lenni szokott) lényegében változatlanok voltak októberben az egy évvel korábbihoz képest.

Hová tűnik a rengeteg pénz?

0

Az egyre dinamikusabb jövedelemnövekedés csak nem akar megjelenni a belső fogyasztásban. Az augusztusi átlagos kiskereskedelmi forgalmi gyarapodás 4,7 százalék volt, de a napi fogyasztási cikkekből még 3 százalékkal se vettünk többet, mint egy éve. Eközben a keresetek a nyolcadik hónapban 13,2 százalékkal voltak magasabbak.

Hónapról hónapra megoldatlan talány, hová megy el az egyre magasabb fizetés. A kedden nyilvánosságra hozott adatsor szerint a kiskereskedelemben augusztusban 4,7 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint 2016-ban ugyanakkor. A bruttó keresetek a nyolcadik hónapban átlépték a 290 ezer forintot, és (a nettó értékkel megegyezően) 13,2 százalékkal növekedtek éves összevetésben.

A keresetek változása (teljes bruttó és rendszeres bruttó):

Forrás: KSH

A tartós fogyasztási cikkekből változatlanul sokat adnak el az üzletekben – most 7,9 százalékkal többet – bár ebbe a KSH nem számítja be a gépjárműveket, az üzemanyagok eladása viszont csak 2,6 százalékkal nőtt. Az igazán érdekes az élelmiszerboltok és vegyes üzletek (azaz gyakorlatilag a mindennapi fogyasztási termékek) forgalma: 2,9 százalék a növekedés.

A tartós fogyasztási cikkek esetében gyanakodhatunk, hogy az egyre jobban keresők itt költik el a többletet, részben hitelfelvétellel, a magas jövedelmek másik része pedig alighanem a vágtató ingatlanpiacon landol. A jövedelmük szinte egészét felélő alsó négymillió körüli tömeg viszont alig vásárol többet (sőt, ha az élelmiszerek körében regisztrált inflációt is beszámítjuk, mennyiségben még csökkenhetett is a forgalom).

A kiskereskedelmi forgalom változása

Forrás: KSH

Ez a (hivatalos) jövedelem-, illetve belsőfogyasztás-növekedési széttartás azért is fontos kérdés, mert egy jelentős körben a legkisebb jövedelmek emelkedése érdektelen, hiszen a fizetések részben vagy egészben ennek felette vannak.

Az ezzel foglalkozó kutatók egyelőre nem tudják a biztos választ, de egyre többen vélik úgy, hogy a minimálbér 15, a szakmunkás bérminimum 25 százalékos idei növekedése jelentős részben csak papíron valósult meg (a zsebbe adott javadalmazás egy részét legalizálták: átsorolással, hivatalosan munkaidő-csökkenéssel kötötték össze). Még azt is inkább találgatni lehet, hogy az infláció miatt már nettó veszteséget okozó banki betéti kamatok láttán sokan otthon tartják a megtakarítást.

Az viszont kiderül az adatokból, hogy a csak élelmiszert árusító üzletek (és a dohány-, illetve italüzletek) forgalma csökkent. Vagyis vélhetően megállíthatatlanul folytatódik a kis üzletek lemorzsolódása a nagy(obb), láncszerűen szerveződő boltok javára.

A szegény ember inflációja szinte száguld

Az átlagos infláció szeptemberben 2,5 százalék volt, a pénzüket nagyrészt élelmiszerre költők élete viszont alaposan megdrágult: a kenyér 5,9, a belevaló párizsi 5,9 a vaj, vajkrém 16,5, a sertéshús 8,5 százalékkal kerül többe, mint egy éve. A tejáruk egy hónap alatt is jócskán drágultak.

Az augusztusinál 0,1 százalékkal kisebb mértékben, 2,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak éves összevetésben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsorából. Az áremelkedést az üzemanyagok (5,3 százalék), az élelmiszerek (3,1), valamint az uniós kötelezettség miatt dráguló dohányáruk (8,8) és szeszes italok (5,6) húzták.

Január-szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek.
A jövedelmüket javarészt havonta elköltők számára

jelentősen az átlag felett drágult az élet.

Az energiaköltségek 1 százalékkal voltak magasabbak, mint 2016 augusztusában, de a fával fűtők 8,8 százalékkal fizettek többet egy év alatt, sőt, augusztushoz képest csaknem 4 százalékkal többért vehették meg a télire valót.

A másik nagy kiadáscsoport az átlagos vagy az alatti jövedelműeknél élelmiszerek. Ezeken belül szeptemberben a vaj, vajkrém ára 16,5, a sajté 9,5, a sertéshúsé 8,5, a kávéé 7,1, a kenyéré 5,9, a párizsi, kolbászé 5,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A havi áremelkedés e körben is nagy tétellel dobta meg a családok kiadásait: a vaj, vajkrém 3,8, a tej 2,3, a sajt 0,9 százalékkal drágult.

A tartós fogyasztási cikkek 0,1 százalékkal kevesebbe kerültek, mint egy éve.

A keresetek nőnek, de alig eszünk többet

0

Változatlanul elválik egymástól a keresetek növekedése és a mindennapos fogyasztás alakulása. Augusztusban tovább nőtt a kiskereskedelmi forgalom, de az élelmiszerboltoké kisebb az inflációnál is. A kétszámjegyű keresetgyarapodástól továbbra is elmarad mindkét érték.

Augusztusban folytatódott a kiskereskedelmi forgalom növekedése, a bolti értékesítés 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a júliusi 4,2 és a júniusi 5,2 százalékos emelkedés után. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi jelentéséből pedig az is kiderült, hogy az első fél év átlagában 3,9 százalék volt az üzletek értékesítésének növekedése.

Az adatok azt mutatják, hogy továbbra is a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletek (vagyis a tartós fogyasztási cikkek) forgalma mutatta a legnagyobb, 7,7 százalékos növekedést, de az üzemanyag-eladások 2,6 százalékos emelkedése némileg elmaradt az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalmának 2,9 százalékos bővülésétől.

Vagyis a mindennapos áruk (élelem, háztartási cikkek), amelyek a kisebb jövedelműek fizetésének java részét elviszi a lakásfenntartás után,

alig mutatnak bővülést:

júliusban 2,1 százalék volt az egy évvel korábbival összevetve. Sőt, az immáron 2,6 százalékos infláció már meg is haladta ezt az értéket.

Egyelőre nincs hiteles adat arról, hogy az inflációtól megtisztított reálkereset tíz százalékos gyarapodása és a mindennapos fogyasztás között miért ilyen nagy az olló. Kutatók becslése szerint sok munkáltató nem vagy alig ad többet embereinek, hanem a korábban (is) feketén juttatott fizetéshányad egy részét legalizálták. Illetve sokan valószínűleg folytatják korábbi hiteleik gyorsított törlesztését.

Oh, az a gyengébb nem!

A magyar lakosságon belül több a nő mint a férfi,  arányaiban több nő diplomás, mint férfi, ugyanakkor a férfiak többet keresnek és több köztük a vezető.  Az adatok után kutatva, azokat összegezve egy kifejezés motoszkál az emberben: „Ehhez képest!”

2016-ban ezer férfire 1096 nő jutott Magyarországon, ugyanakkor a nemek aránya az egyes korcsoportokban eltérően  alakul, ha a munkaképes korosztályt nézzük. Azon belül a 15–39 évesek körében a férfiak, ugyanakkor a 40–64 évesek és a 65 éves vagy annál idősebb korcsoportban már a nők vannak többségben.

Ezer férfira jutó nők száma korcsoportonként

Forrás: KSH

Ehhez képest a nők sokkal képzettebbek, mint férfitársaik: az érettségivel rendelkezők nők aránya az összes nő között 34,3% , a férfiaknál ugyanez a mutató  29,9%. A diplomások már valamit szűkítenek az ollón: 21,8% áll szemben 19%-kal.

Ehhez képest: ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal adatait, akkor azt látjuk, hogy a foglalkoztatásban a férfiak jó 10 százalékponttal rávernek a nőkre (73%, illetve 60,2%), miközben azonban a munkanélküliségi rátájuk közel megegyező (5,2, illetve 5,1%). A nők alacsonyabb foglalkoztatási szintjére persze részben magyarázatot ad a gyereknevelés: a gyerekszám növekedésével párhuzamosan ugyanis csökken a foglalkoztatási arány a nők körében: a legmagasabb a gyerektelen nők körében, miközben a 15-64 éves egygyermekes nőt hattizede, a kétgyermekeseknek valamivel több, mint a fele, a három vagy annál több gyermeket nevelőknek pedig mintegy a harmada volt csak foglalkoztatott – olvasható a KSH Magyarország 2016. kiadványában.

A 15-64 évesek foglalkoztatási aránya és munkanélküliségi rátája fontosabb jellemzők szerint, 2016

Forrás: KSH

Ehhez képest: a nemek közötti bérkülönbség (az Eurostat adatai szerint) a 2012-es 20,1 százalékról 14 százalékra csökken a legfrissebb e téren rendelkezésre álló információk szerint. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez nem magyar jelenség, az Európai Unióban a bérkülönbség átlagosan 23 százalékos.

Viszont ha már a menedzser pozíciós lehetőségeket vizsgáljuk, akkor nincs mire büszkék lennünk. Az Eurostat elemzése szerint minden tagállamban többet keresnek a férfiak ugyanabban a pozícióban, mint a nők, ám vannak azért – nem is kis – eltérések az egyes országok gyakorlata között. A legkisebb eltérés – érdekes módon – Romániában van, Magyarországon viszont ennek sokszorosa, 33,7 százalékos.

Forrás: Eurostat

Ehhez képest – végül, de nem utolsósorban – a női cégvezetők aránya az összes között durván egyharmados – olvasható egy minap közzétett Opten-elemzésben. (sAz EU-ban sem sokkal magasabb, 35 százalékos.) A hazai arány ráadásul nemigen változik, ahogy az elemzést készítő cég projektmenedzsere mondja: a férfiak tartósan őrzik elért pozícióikat a női cégvezetők a férfiakkal szemben, a működő hazai vállalkozásokban a női cégjegyzésre jogosultak 31%-os aránya alig változott 2013 óta.

Egyre több cég ismeri ugyanis fel, hogy az olyan, általában női vezetőkre jellemző tulajdonságok, mint a mérsékelt kockázatvállalás, a hosszabb távú tervezés és a nagyobb megbízhatóság kedvezően befolyásolja a vállalkozások működését.

Ez abban is megnyilvánul, hogy a tisztán férfi menedzsmenttel, illetve tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások 10 százalékkal rosszabb kockázati besorolást érnek el, mint azok, amelyek vezetésében egy vagy több nő is található. Ennek ellenére a női cégvezetők arányának növekedése, egyenlőre mégis várat magára – zárja elemzését a céginformációs cég.

Forrás: Opten

Minél kisebb a cég, annál több a női vezető
A női aláírók aránya érdekes eloszlást mutat, összehasonlítva a cégek árbevételével: a kis cégekben, melyek árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot, arányuk enyhén meghaladta az átlagot (31,91%). A középső szegmensben, 100 és 1000 millió forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozásoknál viszont jóval alacsonyabb, csak 24,37%-ot mutat ez az érték. Ezzel ellentétben, a 1000 millió forintnál nagyobb árbevételű cégeknél, jóval magasabb 34,85%-os volt. Ennek az egyik lehetséges oka, hogy azokon a szakterületeken, ahol a nők aránya felülreprezentált (pl. pénzügy, számvitel), csak a nagyvállalati szektorban kapcsolódik cégjegyzési jogkör.

Immobil a magyar

0

Egy minapi konferencián merült fel annak az ötlete, hogy a Paks 2 gigaberuházáshoz az ország más szegleteiből kell odacsábítani a munkaerőt. Ismerve a magyar „néplelket”, ez gyakorlatilag a rendszerváltás előtti „fekete vonatos sereg” visszatértét jelentené – azaz az ingázókat, hiszen – borítékolhatóan – áttelepedni nagyon kevesen lesznek hajlandók. Merthogy a magyar nem mobil.

Ezt bizonyítja a Központi Statisztikai Hivatal által a napokban kiadott jelentés is, amely a tavalyi, a társadalmi folyamatokat mintavételes felméréssel nyomon követő mikrocenzus eredményeiből csemegézve állapít meg tényeket a lakosság mobilitására pontosabban immobilitására. Ezek az adatok alátámasztják, amit eddig is hittünk: Magyarország lakosainak 52%-a ugyanis a településen lakik, mint születésekor.

Forrás: KSH

A lakóhely stabilitása a községek lakóit jobban jellemzi, mint a városlakókat: az előbbiek 56%-a, az utóbbiak fele él születése óta ugyanazon a településen. Például Jász-Nagykun-Szolnok és a Hajdú-Bihar megyei lakosok több mint kétharmada lakik születése óta ugyanazon a településen.

S az átlagot nagyban befolyásolja Budapest és környéke, amelynek visszatartó ereje jóval kisebb, mint az ország többi pontjáé: a fővárosiak esetében ugyanis ez az arány csak 29, a Pest megyeieknél pedig 45%.

Forrás: KSH

A magyar röghöz kötöttségének egyik legfontosabb oka a lakóingatanban keresendő.

Nem véletlenül a népesség több mint ötöde születése óta ugyanazon a lakcímen. A lakóhelyváltoztatás szempontjából a lakosság legidősebb csoportját jellemzi leginkább a stabilitás. A 65 éves és annál idősebb népesség közel 60%-a, az 50–64 éves korosztály kétötöde még 1990 előtt költözött jelenlegi lakóhelyére. A népesség  fiatalabb csoportjaiban, a 30–49, illetve a 15–29 évesek között azok vannak a legtöbben, akik az elmúlt hat évben költöztek jelenlegi lakóhelyükre, míg a 15 év alatti lakosság többsége születése óta ugyanazon a lakcímen él.

Forrás: KSH

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK