Belátta a KSH, hogy nem jók a keresetadatok?

0
476
Forrás: leadswork.co.uk

Ez így nem igaz, de mégis módszertani változásra készül. Új forrásokat vesz igénybe, ami árnyalni fogja a kevesek által elhitt számokat. Most már 355 ezres átlagkereset lenne papíron.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e hónaptól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését – adta hírül ma. Ezzel a gazdaság egészére kiterjedő, az eddiginél jóval részletesebb adatokkal tudnak szolgálni.

Erre szükség is van, évek óta rengeteg kritika éri ezeket a hivatalos adatokat, mondván: az átlagkeresetekben „nem ismer magára senki”. Ugyancsak ma tette közzé legújabb számait a KSH. Eszerint 2018. novemberben

a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt,

10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az év első 11 hónapjában a bruttó átlagkereset 327 200, a nettó átlagkereset 217 600 forint volt, mindkettő egyaránt 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az inflációval korrigált reálkereset növekedése 8,5 százalék volt.

A KSH módszertani változtatása lehetővé fogja tenni például az úgynevezett mediánkereset mérését is (vagyis azokét, akiknél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet), ami sokkal közelebb áll a valós életbeli viszonyokhoz.

Ahogyan ezzel tavaly részletesen foglalkoztunk, a foglalkoztatottak kétharmada (más számítások szerint akár 70 százaléka) az átlag alatt keres. Ha az akkori „kulcsot” alkalmazzuk,

a mostani mediánbér bruttó 250 ezer körül lehet,

vagyis az alkalmazottak fele kap ennél kevesebbet, fele többet.

A KSH ezentúl igénybe veszi az adóhivatalba és az államkincstárba befolyó adatokat is.

Remélhetően sikerül megoldani azt a problémát is, ami abból fakad, hogy az 5 fősnél kisebb vállalkozások kimaradnak a jelenlegi adatgyűjtésből. Márpedig egyéb kutatási tapasztalatok szerint ezeknél jóval kisebb az alkalmazkodóképesség, tehát a hivatalos bérdinamika is alighanem elkerülte ezeket a vállalkozásokat.

Készültek olyan számítások – például a Portfólión közölt -, amelyek szerint a munkaerő-piaci statisztikai és a valóságos reálbér-növekmény között kétszámjegyű a százalékos különbség az elmúlt években.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..