Kezdőlap Címkék KSH

Címke: KSH

A KSH szerint nőtt a foglalkoztatás

0

A június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a dolgozók átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Eszerint ugyanannyian dolgoznak külföldön, mint egy éve.

A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az előző három hónapos periódus átlagához viszonyítva is 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,6 százalékra emelkedett. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 99 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel csökkent,

a külföldi telephelyen dolgozóké pedig lényegében évek óta változatlan, most 113 ezer.

Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozók foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 84,0 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) alkalmazottak foglalkoztatási aránya 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,6 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,8 százalékponttal, 52,3 százalékosra nőtt.

A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal 73,7 százalékra nőtt. Ebben a korcsoportban a férfiak foglalkoztatási indexe 81,6, a nőké 66,1 százalékos.

A 15-64 éves dolgozó férfiak létszáma 2,1 százalékkal 2 millió 404 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 75,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer volt, míg foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 61,6 százalékra javult.

MTI/FüHü

Fiatal magyar migránsok

Óvatos becslések szerint ma már a félmilliót is meghaladja azoknak a magyaroknak a száma, akik külföldön telepedtek le az utóbbi években. Külön aggasztó, hogy a – szerencsés esetben csak ideiglenesen – kivándorlók hatvan százaléka fiatal, a 18-39 éves korosztályból kerül ki. Vannak visszavándorlók, de mint az Orbán-kormány Gyere haza fiatal! Programjának kudarca is mutatja, nehéz a már kint élőket visszacsábítani. Egy uniós kutatás az okokat, motivációkat keresi, az idővel talán majd segíthet.

Ma már szinte nincs olyan magyar család, amelyet ne érintene a kivándorlás. Habár minden migrációs lépés mögött egy-egy – vagy akár több, de mindenképpen – konkrét ok húzódik, mindenki saját szájíze – értsd ez alatt világ- és politikai nézete, hite, neveltetése, stb. –alapján magyarázza családtagjának ideiglenes vagy végleges távozását az országból, abban mindannyian egyetértünk, hogy ez nem jó. Nem jó sem az országnak, sem a gazdaságnak, s legfőképpen nekünk az ittmaradóknak, s persze maguknak az érintetteknek sem – hiszen akár még “be is jöhet” a kivándoroltaknak a külföldi letelepedés, kevés kivételtől eltekintve nekik is jobb lenne idehaza, családi, baráti, hazai körben boldogulni, békében és nyugalomban. De ez napjainkban sokszázezer magyarnak nem adatik meg.

Pedig az országnak is létérdeke, hogy a kivándorlás folyamata megálljon, s a magyar migránsoknak legalább egy része visszataláljon Magyarországra.

Ehhez azonban ismerni kell a kivándorló magyarok motivációját is. S pontosan ezt célozza egy olyan uniós projekt, amelynek nem csak egyik résztvevője, de vezető partnere a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén indult és 2019-ben záruló, Youmig néven futó kutatás a 15-34 éves korosztály vándorlásának okaira, migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeire igyekszik válaszokat találni. A 850 millió eurós uniós projekt vezetését a KSH pályázaton nyerte el, a kutatásban nyolc Duna-menti ország – Németország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia, Bulgária, Szerbia és Magyarország – 16 intézménye vesz részt.

Azok a fránya adatok

A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki – látható fekete-fehéren az adatokból, amelyek több forrásból is származhatnak, s ezért a számok is némileg eltérhetnek – s el is térnek – egymástól, de a trendek és a nagyságrendek egyformák. Az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai regiszterek és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak – olvasható egy KSH kiadványban.  A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.

Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 között folyamatosan, 74 ezer főről  370 ezerre nőtt. A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás arra jutott, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország – Németország, Nagy-Britannia és Ausztria – szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év volt, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.

Napjainkban óvatos becslések szerint is már több mint félmillió magyar dolgozik és él külföldön, ami mérhetetlenül nagy problémát okoz idehaza, beleértve a társadalom elöregedését, a foglalkoztatási anomáliákat vagy éppen akár – s ez éppen ennyire fontos – a lakosság lelki tényezőjét.

A kivándorlás leginkább a 15-34 éves korosztályt érinti: ez az  korosztály, amely a teljes népességnek a 24,4 százalékát adják, miközben a kivándorlók körében 60 százalékos az arányuk.

Ezt amúgy az egészségbiztosítási rendszer nyilvántartásának feldolgozott adatai alapján lehet megállapítani.

Külön aggasztó, hogy nem csak közvéleménykutatások mutatják ki a fiatalok körében elképesztő teret nyert migrációs hajlandóságot, kutatások is erre a következtetésre jutnak.

Az előbbire példa a Magyar Nemzet által a tavasszal ismertetett kutatás, amelyet a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének (NKI) tudományos főmunkatársa, Gödri Irén jegyzett, aki az 1500 fős reprezentatív felmérés eredményei alapján a  többi között arra jutott, hogy

a 18–40-es korosztályból 680 ezren, minden harmadik ember gondolkodott már azon, hogy más országban folytassa az életét.

Az utóbbira pedig a Magyar Ifjúság Kutatás 2016 tanulmány lehet példa, amelynek az adataiból az derül ki, hogy minden harmadik (33 százalék) 15–29 éves fiatal tervezi, hogy külföldön tanul vagy munkát vállal. 2012-ben a fiatalok 33 százaléka tervezett munkát vállalni külföldön, ez az arány 2016-ban 31 százalékra csökkent, a külföldi tanulást tervezők aránya pedig 2012-ben 7 százalékról 2016-ra 8 százalékra változott.

A YOUMIG projekt

A több évig tartó, az idén januárban indult uniós kutatás keretében már közzétettek alapindormációkat, például azokat, amelyek Magyarország és azon belül külön Szeged fiataljainak a kivándorlási folamatát mutatják.

Igz, nem magyar jelenség ez – bár nálunk már szinte ipari méreteket ölt –, az egész Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek.  Nem véletlen, hogy a 850 millió forintos összköltségű, az Európai Unió által finanszírozott projektben (YOUMIG – Improving Institutional Capacities And Fostering Cooperation To Tackle The Impacts Of Transnational Youth Migration) – amelynek vezető partnere a KSH –szakmai partnerként részt vesz a Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala; Bulgária Statisztikai Hivatala; az Informatikai és Statisztikai Hivatal (INFOSTAT), Szlovákia; a Bécsi Egyetem (UNIVIE), Ausztria; a Délkelet-Európa Kutatóintézet (IOS), Németország; a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Románia; a Társadalomtudományi Kutatóintézet, Szerbia, valamint a Szlovén Gazdaságkutató Intézet. A szakmai partnereken felül a YOUMIG-hoz a Népességkutató Szövetségi Intézet, Németország és Ausztria Statisztikai Hivatala, valamint a fejlesztések fő „terepéül” szolgáló önkormányzati szintről hét ország hét partnerönkormányzata társult. Magyarországon Szeged Megyei Jogú Város önkormányzata látja el a partnerségből adódó feladatokat.

Kifullad az építőipar lendülete?

0

Júliusban 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző évihez képest, ami harmadik havi mérséklődést mutat. A növekedést az ipari és raktárépületek, illetve az infrastruktúrális beruházások húzzák. A megkötött új szerződések mennyisége bő ötödével esett egy év alatt – derül ki a KSH statisztikájából.

A nyár (és az év közepén) 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése a tavaly júliusihoz képest. Ehhez hozzá tartozik azonban, hogy egy éve csaknem 17 százalékos visszaesés volt, ehhez az alacsony bázishoz képest mérendő a mostani adat.

Ezzel harmadik hónapja folyamatosan kisebb értékeket mér

a statisztikai hivatal: az ideális időjárási körülmények közepette májusban 35,4, júniusban is 27,2 százalék volt az éves teljesítmény-emelkedés.

A nagy egészen belül az épületek termelése 15,1, az egyéb építményeké 32,4 százalékkal gyarapodott. Előbbi kategóriában júliusban is az ipari és raktárépületek játszottak főszerepet, utóbbiban pedig az út-, vasút- és közműépítések.

A lassuló dinamikára utal az is, hogy júliusban egy hónap alatt 2,1 százalékkal csökkent az ágazat termelése.

A fél éves termelési mutató 26,2 százalékkal haladta meg a 2016-os első hathavit.

Az újonnan megkötött szerződések értéke egy esztendő alatt mérsékelten, 3,8 százalékkal gyarapodott, ezen belül az épületeké egyenesen csökkent 21,9 százalékkal, és csak a nagy infrastrukturális beruházások köre szélesedett csaknem 40 százalékkal. A hó végi szerződésállomány értéke is az egyéb építményeknél mutat nagy, 132 százalékos növekedést, az épületeké 15,6 percenttel bővült egy év alatt.

Az épületeken belül külön a lakásépítésekről nem szól a KSH adatsora.

Befékezett az ipar júliusban

0

Az idén júliusban az ipari termelés volumene alig nőtt az egy hónappal korábbihoz képest, az első hét hónapban sem volt valami fényes a bővülés üteme, mindösszesen 4,8 százalékos.

Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal ma tette közzé második becslését, amelyből az is kiderül, hogy az ipari export 1,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, s amit előre jeleztünk, a járműipar tehető leginkább felelőssé mind a gyengébb ipari teljesítményért, mind pedig az ipari export gyengélkedéséért. Ugyanis a feldolgozóipari termelés 28%-át adó járműgyártás teljesítménye 7,9%-kal, az exportértékesítésen belül a 35%-ot képviselő ágazat kivitele pedig 8,3%-kal visszaesett.

Mint korábban Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. témavezetője a FüHü-nek elmondta: júliusban állt le az egyik, majd augusztusban a másik nagy autógyár Magyarországon. Szavait most igazolják az adatok és a KSH jelentésének megállapítása is:

„A visszaesésben a bázisévitől eltérő nyári leállás is szerepet játszik, a járműipar alacsonyabb teljesítményszintje a rendelésmutatókban is tükröződik.”

Ismét a gépipar volt egyébként a legjobban teljesítő ágazat: az egy évvel korábbi volument a legnagyobb mértékben, 13,7%-kal ugyanis a feldolgozóipari termelésből 7,0%-kal részesülő gép, gépi berendezés gyártása haladta meg. Ám ennek oka elsősorban az alacsony bázis volt.

Forrás: KSH

Héthavi teljesítmény

Az idén a január és a július között hét hónapban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 4,8%-kal nőtt. Az összes értékesítés 65%-át adó külpiaci eladások volumene 5,2, a 35%-ot képviselő hazai értékesítésé 3,6%-kal emelkedett.

Tovább bővült az ipari létszám, a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2%-kal.

Az ipari termelés Magyarország minden régiójában bővült, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,5%), a legkevésbé Dél-Alföldön (3,1%).

A cigi és a benzin tolja fel az árakat

0

Egy év alatt 2,6 százalékkal drágult az élet augusztusban Magyarországon. Elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok áremelkedése játszott ebben szerepet.

A fogyasztói árak 2,6 százalékkal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,8 százalékosra emelkedett augusztusban a júliusi 2,6 százalékról. (A maginfláció nem tartalmazza a szezonálisan ingadozó, főképpen a mezőgazdasági árakat és az üzemanyagokat.) Az első nyolc hónapban 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a múlt év azonos időszakához mérve.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatokat ismertetve elmondta:

a legnagyobb, 8,9 százalékos drágulás a dohányáruknál volt,

elsősorban a jövedéki adó változása miatt. Az üzemanyagok árában is jelentős, 5,8 százalékos emelkedést mértek.

MTI/FüHü

Bor: fesztiválon és a gazdaságban

Mérlegkészítésre is alkalmat kínál az elkövetkező napok egyik legvonzóbb fővárosi rendezvénye, a Budapest Borfesztivál. Csütörtöktől vasárnapig várja a látogatókat, akik mintegy 200 termelő boraival ismerkedhetnek meg. De mit is jelent a bor a magyar gazdaság számára?

Az idén – az előrejelzések szerint – 410 ezer tonna szőlőt szüretelnek le a termelők, s ebből körülbelül 2,9 millió hektoliter seprős bor kerülhet a pincékbe, 0,2 millióval több, mint egy évvel korábban. A többi között ezek a számok hangzottak el az idei – sorrendben 26., átkeresztelt, s így már – Budapest Borfesztiválnak nevezett rendezvénysorozat beharangozó tájékoztatóján.

Európa egyik legnépszerűbb borfesztiválja 7.-én, csütörtökön nyit, s négy napon át várja az ország borvidékeinek, a határon túli és külföldi pincészeteknek a bemutatkozása iránt érdeklődő látogatókat. Közel 200 hazai és külföldi kiállító több ezer borával lehet ismerkedni a fesztiválon, amelynek ezúttal a világ 5. legnagyobb borexportőrre és 7. legjelentősebb bortermelője, Chile a díszvendége.  A hazai borvidékek legjobb pincészetei mellett Horvátország, Erdély,  Franciaország, Ausztria és Olaszország  is képviselteti magát. A fesztivál – mint azt már megszokhattuk – gazdag gasztronómiai kínálatot vonultat fel, színes kulturális program társul mellé, és szép számmal lesznek kísérő programok is, egyebek között boregyetem, borárverés, borkvíz.

A bor nem csak élvezeti cikk

A bor nem csak élvezeti cikk – bár ennek persze messze nem utolsó –, az adott gazdaság számára fontos termék, amely sokak megélhetését is biztosítja. Közvetve és közvetlenül: hiszen nem csak azoknak kínál munkát, akik közvetlenül a szőlő termesztésében és a bor előállításában játszanak szerepet, hanem azoknak is, akik közvetetten részesei a termény, termék célpontba jutásának. Számos példát lehet erre hozni, kezdve a speciális mezőgazdasági, szőlészeti, borászati gépek gyártóitól, az üvegek és a dugók készítőin át  a fuvarozókig és kereskedőkig. De ha csak a szűken vett szőlészetekben, borászatokban foglalkoztatottakat nézzük, akkor is jelentős a gazdasági szerepe az ágazatnak.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által tavaly, az akkor még készülőben lévő ágazati stratégiához összeállított háttéranyagban olvasható az adat:

41 798 db gazdasági akta aktív, vagyis ennyi vállalkozás foglalkozik szőlőtermeléssel vagy borkészítéssel, 83%-uk pedig olyan őstermelő vagy természetes személy, aki csak szőlőtermeléssel foglalkozik.

Érdekesség egyébként, hogy a borászattal (is) foglalkozó aktív termelők 49%-a az általuk megtermelt bort teljes egészében más borászat részére értékesítik. Nem véletlen, hogy a 25 legnagyobb borászat az összes bor mintegy 70%-át hozta forgalomba a tanulmány által lefedett időszakban.

A magyarországi szőlő-bor ágazat a világ bortermelésének töredékét, mintegy 1%-át adja, s a termék jelentős része is a magyar piacon kel el. A magyarok évente mintegy 20- 25 liter bort fogyasztanak.

A nemzetközi piacon

Habár a készült bor zömét magyarok isszák meg, kerül belőle exportra is. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a bor-külkereskedelmi egyenlege (gyöngyöző bor és pezsgő nélkül) mind mennyiségben, mind értékben pozitív volt, mennyiségben 5, értékben 9 százalékkal nőtt 2015-höz képest.

Mennyiségben a növekedés 4 százalékos volt (650 ezer hektoliterre bővült), értékben 7 százalékkal 23 milliárd forintra emelkedett 2016-ban az előző évihez viszonyítva.

A nemzetközi piacon a magyar fehérborok voltak a keresettebbek, 75 százalékot tett ki részarányuk a kivitelen belül – jegyzi meg egy korábbi cikkében az agrotrend.hu

Helyünk Európában

Nem magyar jelenség, hogy sok kis szőlészet, borászat, gazdaság a bortermelés szereplője. Az Európai Unió borágazatát is ez jellemzi: mintegy 2,4 millió bortermelőt tartanak nyilván, 3 millió közvetlen munkahellyel. Nekik köszönhetők azok az eredmények, amelyekről az idén az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adott számot.

A 2015-ös és 2016-os adatokkal operáló jelentés szerint az EU-ban több mint 3 millió hektáron termesztenek borszőlőt, 80 százalékban egyébként minőségi borhoz valót. Spanyolországban található közel a harmada ennek a területnek (941 ezer hektárnyi). A második Franciaország 803 ezer hektárral, a harmadik pedig Olaszország 610 ezer hektáros területével. Portugália (199 ezer hektár), Románia (184 ezer hektár), majd Görögország és Németország következik a sorban (egyenként 103 ezer hektárral),

Magyarország a mintegy 65 ezer hektárral a következő a sorban,

megelőzve Bulgáriát a maga 60 ezer hektárnyi  területével.

A Borászati Vállalkozások Európai Bizottságának (CEEV) egy jelentése is érdekes tényeket és adatokat sorol.

  • 2015-ben az EU borágazata több mint 30 milliárd eurós forgalmat bonyolított,  17,3 milliárd üveg bort állítva elő.
  • Exportja 2,2 milliárd liter volt, 9,8 milliárd euró értékben.
  • Az Unióban 11 milliárd liter bort fogyasztottak az emberek, azaz 22,5 milliárd euró folyt le a torkukon.

Három százalék felett nőtt a gazdaság

Belelendülő építkezések, rosszabbul teljesítő agrárium, mérsékelt feldolgozóipari gyarapodás jellemezte a gazdaságot a második negyedévben: így állt össze a 3,5 százalékos éves növekedés. Az  éelemiszerboltok forgalmának javulása változatlanul elmarad a jövedelemgyarapodás mögött.

A bruttó hazai termék (GDP) emelkedésének üteme a második negyedévben 3,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A valóságos folyamatokat pontosabban mutató (a szezonális és naptárhatást, például a munkanapok eltérő számát kiszűrő) adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 3,5 százalék volt. Az első negyedhez képest 0,9 százalék a teljesítményjavulás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsbecsléséből.

A súlyánál fogva meghatározó feldolgozóipar (benne például az autógyártás) 3,6 százalékot tett hozzá az átlagértékhez, a különféle piaci szolgáltatások 2,8 százalékot. Az építőipar teljesítménye 28,6 százalékkal emelkedett, amiben – a korábbi adatok ismeretében – minden bizonnyal

a felfutó lakásépítések játszanak nagy szerepet.

A mezőgazdaság teljesítménye 12,9 százalékkal csökkent, igaz, az egy évvel korábbi magas ráta ezt vetítette előre.

A beruházások 21,2 százalékkal haladták meg az előző év második három hónapjáét, de itt is elmondható, hogy egy évvel korábban (az alig csordogáló uniós támogatások miatt) jelentős, két számjegyű visszaesést szenvedtek el az invesztíciók.

Júliusban a kiskereskedelmi üzletek forgalma 4,1 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. Ezzel lényegében megegyező, 3,9 százalék a forgalombővülés az első hat hónapban. Ezen belül a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek produkálták a legmagasabb indexet, 7,1 százalék növekedést, az üzemanyag-eladások 3,4 százalékkal emelkedtek.

Időszakról időszakra visszaköszönnek ezek az arányok, az, hogy a milliók életét tükröző élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben igen mérsékelten,

alig 2,1 százalékkal hagytak több pénzt a vásárlók.

Ez töredéke a két számjegyű (legutóbb 10 százalék) reálkereset-gyarapodásnak. Kutatók egy része úgy véli, hogy a bérek 15-20 százalékos vágtatása csak papíron valósul meg sokaknál, a korábban a minimálbér felett zsebbe adott pénz egy részét legalizálják mostanában.

Az unió tolja a beruházásokat

Bő negyedével növekedtek a beruházások az év második negyedében, aminek kiemelkedő részadatai szinte kizárólag az európai uniós támogatásoknak köszönhetők.

Hasonló mértékű a bővülés az év első felében. A legnagyobb arányt képviselő feldolgozóiparban az átlagnövekedés harmadára futotta a második három hónapban – olvasható ki a KSH friss adataiból.

Az uniós támogatások tolják előre a magyar gazdaságot – ezt bizonyítják a Központi Statisztikai Hivatal legújabb számai. A második negyedévben 26,8 százalékkal növekedtek a beruházások. A jelentős bővülés hátterében az egy évvel korábbi visszaesés bázishatása is meghúzódik, tavaly nagymértékben megcsappantak az uniós támogatások. Az 50 fő feletti vállalkozások befektetései 29 százalékkal gyarapodtak, a költségvetési szervekéi pedig 56 százalékkal.

A legmarkánsabb beruházás-emelkedést a közigazgatás produkálta 94 százalékkal.

Szintén nagyon magasra ugrott, 77 százalékkal a szállítás, raktározás, elsősorban az ugyancsak zömmel uniós forrásból fizetett autópálya- és kerékpárút-építések felfutásának köszönhetően. Majdnem ennyi, 71 százalék pluszt jelentett a KSH a művészet, szórakozás, szabadidő területén, kiemelkednek azonban a sorban a versenysporthoz járuló állami nagyberuházások eszközbeszerzései.

A legnagyobb súlyú ágazat, a feldolgozóipar (közte az autógyártás, elektronika, optika) befektetései viszont az átlagnak lényegesen alatta maradtak,

9,2 százalékkal tettek be több pénzt a magántulajdonosok, mint egy évvel korábban.

Az első hat hónapban 25,4 százalék volt a beruházások gyarapodás. Ekkor is az állami, illetve uniós pénzből megvalósuló invesztíciók vitték a prímet.

Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az első félévi 2500 milliárd forint befektetés nagy részének ugyan az EU a forrása, valójában idén eddig szinte semmit se fizetett a közösség, részben a kritikák miatt elhúzódó ügymenet következtében. Így a pénz a magyar költségvetésből származik előleg formájában.

Hová megy a bérnövekmény?

Júniusban 5,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi áruk forgalma egy év alatt, az első fél évben azonban csak 3,9 százalék volt a gyarapodás. Ez jelentősen elmarad a reálbérek két számjegyű bővülésétől. A kereskedelmi szövetség főtitkára szerint sok pénz vándorol például a lakáspiacba.

A kiskereskedelmi boltokban – a naptárhatást kiszűrő számítás szerint – júniusban 5,7 százalékkal költöttek többet az emberek, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal szerdán. Az első fél évben 3,9 százalék volt a forgalom bővülése.

Milliók vannak, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik el; ennek a területnek forgalombővülése, 3,7 százalék, ismét jelentősen elmarad a keresetek két számjegyű gyarapodásától. Májusban ugyanez a szám 2,3 százalék volt, tehát némi emelkedés jól látható. (A jobbadán a tartós fogyasztási cikkeket tartalmazó másik statisztikai „kosár” 8,3 százalékos növekedést mutat.)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárát nem lepte meg az adat. Vámos György elmondta, hogy figyelni kell az egyéb fogyasztási mutatókra is.

Szerinte növekvő költés tapasztalható különféle szolgáltatásokban, a turizmusban és főleg a lakáspiacon.

Az OKSZ megerősítve látja korábbi várakozásukat, hogy idén 4 százalék lesz a kiskereskedelmi forgalom növekedése.

Sok elemző szerint a főleg egyes területeken (vendéglátás, építőipar) jellemző nagy arányú feketefizetést „papírozzák le” a munkaadók a hivatalosan bejelentett bérnövekménnyel, a dolgozók kézhez kapott fizetése valójában nem vagy alig lett több, s ez mutatkozik meg a mérsékeltebb bolti forgalomban. Vámos György szerint a kereskedőknek fogalmuk sincs, hogy a hozzájuk betérő vásárlónak milyen forrásból származik a pénze.

Budapesti informatikusnak legjobb lenni

Az idén az első félévben 12,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az országban. De hogyan állnak az egyes megyék? Mekkorák a különbségek? A Központi Statisztikai Hivatal adatai erre is választ adnak.

Nemzetgazdasági szinten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 193 100 forint volt az idén az első félévben – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 12,5 százalékkal haladja meg a tavalyi esztendő első hat hónapjának az összegét. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25%-os emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő kereset­rendezések voltak hatással. A családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében emelkedett, azt is figyelembe véve a nettó átlagkeresetet 201 000 forintra teszi a ma kiadott gyorstájékoztató.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,3%-os növekedése mellett a reálkereset 10,0%-kal emelkedett.

Forrás: KSH

Eltérések vannak, de…

Szokás már-már közhelyszerűen emlegetni a jövedelmi viszonyok jelentős eltérését az ország egyes térségei között. Ennek ugyan van alapja, de megvizsgálva a tényleges számokat

az eltérés kisebbnek tűnik, mint ami közszájon forog.

Ugyanakkor persze, ha szakmákra vetítjük le, s egy-egy hasonló munkakörben végzett munka utáni keresetet hasonlítjuk össze több megyében, akkor sokkal jobban átérezhető a jelentős különbség. Érdemes tehát a Központi Statisztikai Hivatal megyei statisztikái között bogarászni. Az idén eddig az első negyedéves számok jelentek meg.

Az átlagkeresetek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 282 ezer forint volt, az adókedvezmények nélküli nettó átlagkereset – s ezt használjuk összehasonlításként –  187 ezer forintot tett ki. Az adatok alátámasztják a vélekedést, hogy Budapesten kifejezetten jók a viszonyok, hiszen az országos átlagnál 31 százalékkal többet vihetnek haza a dolgozók. Ugyanakkor a fővárost leszámítva a többi megyében kiegyensúlyozottabb a helyzet –

bár persze a viszonylagosságot azért nem árt hangsúlyozni.

Mert ugyan a legalacsonyabb adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresetért dolgozó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek az országos átlagnak csak a mintegy hetven százalékát, a budapestiekének pedig még a negyven százalékát sem kapják, a főváros nélkül számított – mintegy 160 ezer forintos – összeghez képest már  több mint 80 százalékát. Pedig a megyék között ott vannak az erős iparral, ezen belül is autóiparral és a rá csatlakozó beszállítói háttérrel rendelkező olyan megyék, mint Győr-Moson-Sopron vagy Komárom-Esztergom.

Forrás: KSH

Az átlagkeresetek területenkénti különbségeiről Keletről Nyugatra haladva fogy az ország című cikkünkben írtunk.

Szakmák lehetőségei

Nem meglepő módon a szellemi foglalkozásúak aránya (61%) és nettó átlagkeresete is a fővárosban volt a legmagasabb (291 ezer forint), utóbbi pedig Békés megyében a legkisebb (183 ezer forint). A fizikai foglalkozásúak esetében a két nettó kereseti szélsőértéket Győr-Moson-Sopron (160 ezer forint) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (98 ezer forint) képviselték.

Vegyünk egy ennél konkrétabb, nemzetgazdasági ágakra leontott példát. Mondjuk az – egyébként mindenütt kiugróan magasan díjazott – informatika-kommunikációban dolgozók átlagkeresetét az egyes megyékben.

Érdekes képet kapunk.

Budapesten az idén az első negyedévben a teljes munkaidőben az informatika és kommunikáció terén foglalkoztatottak átlagkeresete 364 ezer forint volt, több mint 70 százalékkal meghaladva az országos 211 ezer forintos átlagot. Ugyanebben a nemzetgazdasági ágban – a korábbi példában már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a 202 ezer forintos átlagkereset „csak” alig maradt el az országos átlagtól. Igaz, annyiban feltétlenül sántít a példánk, hogy az egyes megyékben az egyes nemzetgazdasági alágakban, azon belül szakmákban kínált összeget a leginkább a kereslet mozgatja.

Munkához, illetve munkaerőhöz jutás

A KSH munkaerő-felmérése alapján 2017 I. negyedévében az ország 15–74 éves népességének 61,1%-a, közel 4,6 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé – írja a statisztikai hivatal.  A foglalkoztatási ráta 58,4%-ra nőtt, s valamennyi megyében és a fővárosban is emelkedett, a legjelentősebben – legalább 3,0 százalékponttal – az alacsony foglalkoztatottságú, a fentiek alapján láthatóan a munkavállalók szempontjából „gyenge” Szabolcs-Szatmár-Beregben (továbbá Békés és Zala megyékben).

A munkanélküliségi ráta 0,8 és 11,8% között szóródott. A legalacsonyabb (2% alatt) Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Komárom-Esztergom megyékben, a legmagasabb (8% felett) Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyékben volt.

Munkanélküliségi ráta 2017. I. negyedév

Forrás: KSH

Akit érdekelnek a foglalkoztatás és az aktivitás megyei mutató, az alábbi grafikonok böngésszenek!

Foglalkoztatási ráta alakulása 2017. I. negyedév

FORRÁS: KSH

Aktivitási arány alakulása 2017. I. negyedév

Forrás: KSH 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK