Kezdőlap Címkék KSH

Címke: KSH

2,9%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon

Polonius
-
0
2,9%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon

A KSH közlése szerint a magas infláció nemcsak elvitte a bérnövekedést, de csökkentette a reálbéreket méghozzá jelentős mértékben.

Ha figyelembe vesszük azt, hogy a KSH az inflációs adatait mindig is a hatalom szándékaihoz igazította, akkor ez azt jelenti, hogy a szánalmasan alacsony magyar életszínvonal az Európai Unió legmélyére süllyedt. Ezt igazolja különben az Eurostat jelentése is, mely szerint egy főre jutó fogyasztás tekintetében immár Bulgária is megelőz bennünket. Ez a nemzeti együttműködés tizennégyéves mérlege. Ami annál is drámaibb hiszen átlagról van szó, melyet a hatalomhű elit magas keresetei felfelé húznak. Mészáros Lőrinc tavaly 150 milliárd forinttal lett gazdagabb, és dagadhat a nemzeti kebel: immár újra ő a leggazdagabb magyar!

Orbán: ezt a választást is megnyerjük!

A miniszterelnök a frakció ülésén jelentette ki, hogy júniusban is a Fidesz lesz messze az első, és a közvélemény-kutatási adatok megerősítik Orbán optimizmusát. Hogy lehet úgy választást nyerni, ha az életszínvonal a döntő többség számára csökken miközben a hatalom emberei vígan tovább gazdagodnak? Úgy, hogy nem erről beszélünk hanem az LMBTQ ügyekről és arról, hogy ki lesz a köztársasági elnök. Az agyhalott ellenzék is erre koncentrál mintha nem lenne mindegy a nemzeti együttműködés rendszerében, hogy ki az államfő? Orbán Viktor csakis lojális embert választ, akinek dekorációs szerepet szán. Novák Katalin ezt sokáig jól betöltötte, de a pedofil botrányba belebukott. Ki helyezte el lába alatt a banánhéjat? Ez sohasem fog kiderülni. Orbán mindenesetre beáldozta, és ezzel szépen elvonta a figyelmet a nemzeti együttműködés rendszerének gyenge gazdaságpolitikájáról, mely az Európai Unió legszegényebb államává tette Magyarországot. És egyben a legkorruptabbá. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól elvannak: a legutóbbi uniós periódus 30 milliárd eurójából ők nyúltak le 10 milliárdot. A nemzeti együttműködés rendszere politikai siker és gazdasági kudarc. A kettő összefügg : Orbán Viktor rendszere a szegény és kiszolgáltatott rétegek szavazatain alapul. Az ő szegénységük hosszútávra stabilizálja Orbán rendszerét, mely ellen csak egy kisebbség tiltakozik: a városi középosztály, amely nincs teljesen kiszolgáltatva az állam jóindulatának. Nekik Orbán ajtót mutat megismételve Gyurcsány Ferencet:” el is lehet menni…”

Az infláció csökkent, de…

Polonius
-
0
Az infláció csökkent, de…

5,5%-os inflációt mért a statisztikai hivatal decemberben novemberhez képest, és ez igen jó eredménynek számít, ha igaz. Csakhogy a maginfláció még mindig magas, és a 2023-as infláció összességében 17,6%-os volt tavaly. 

Leginkább a cukor ára emelkedett – 42,1%, a csokoládé és a kakaó 17,2%-kal lett drágább. Az élelmiszerek összességükben 25%-kal drágultak 2023-ban egy olyan országban, amely évszázadok óta exportál agrár termékeket! A háztartási energia 22%-kal drágult annak ellenére, hogy Putyin megígérte Orbán Viktornak nem sokkal az ukrajnai agresszió előtt, hogy “a baráti államok olcsóbban kapják a földgázt Oroszországból. ”Magyarország nem számít baráti államnak Moszkvában, mert szinte minden szankciót megszavaz Oroszország ellen miközben Orbán Viktort Putyin bábjának tartják Washingtonban és Brüsszelben.

A fogyasztói árak 2023-ban a nyugdíjas háztartásokban 18%-kal nőttek.

Mire elég a 6%-os nyugdíj emelés?

Orbán Viktor ezt büszkén jelentette be újra, de nagy kérdés, hogy a nyugdíjas társadalom kijut-e ezzel abból a gödörből ahova a tavalyi infláció taszította.

Az élelmiszerárak csökkenésnek indultak a statisztikai hivatal számításai szerint, de ez az állítás aligha felel meg a nyugdíjas társadalom tapasztalatainak.

Az energiaköltségek továbbra is magasak különösen, ha valaki átlépi az elég alacsonyan megszabott rezsivédelmi határt. Hírek szerint az Orbán kormány azt fontolgatja, hogy az önkormányzati és európai választások előtt jelenti be a rezsiköltségek csökkentését, hogy ellensúlyozza az életszínvonal visszaesést, melyet az egész magyar társadalom megérzett az infláció következtében. Kivéve persze Orbán Viktor rokonait, barátait és üzletfeleit, akik az inflációt ki tudták használni vagyonuk gyarapítására. Mészáros Lőrinc újra a leggazdagabb magyar lett csekély 150 milliárd forinttal növelve vagyonát. Tiborcz István, a miniszterelnök veje is bekerült a leggazdagabb ötven magyar közé csekély 75 milliárd forintos vagyonnal.

A kínos kontraszt a lojális elit és a lakosság többsége között persze nem nagyon derülhet ki hiszen a Rogán Tóni által vezényelt kormánypárti sajtó gondoskodik arról, hogy csak a hatalomnak kedves információk jussanak el a szavazók millióihoz.

Akik siralmas helyzetükben újra leszavazhatnak Orbán Viktorra, aki

“megmentette őket attól az inflációtól”,

melyet jórészt ő maga okozott.

A 2022-es választások 1500 milliárd forintos extra kiadását így szedte vissza Orbán Viktor, aki úgy gazdagodik, hogy közben fogyasztás tekintetében Magyarország az utolsó előtti helyre került az Európai Unióban. Korrupció tekintetében ugyanígy állunk – ez az immár tizennegyedik éve tartó nemzeti együttműködési rendszer szánalmas mérlege.

Mai kérdés – Ön szerint egy számjegyű lesz az infláció az év végére?

FüHü
-
0
Mai kérdés – Ön szerint egy számjegyű lesz az infláció az év végére?

Orbán Viktor miniszterelnök kiadta az ukázt: az év végére tíz százalék alatt kell lennie az inflációnak! Szakértői vélemények szerint ez nem lehetetlen, de nagyon valószínűtlen.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint egy számjegyű lesz az infláció az év végére?
Vote
×

Drámai életszínvonal csökkenés Magyarországon

ki
-
0
Drámai életszínvonal csökkenés Magyarországon

Az infláció megeszi a bér- és nyugdíjemelést, ezért jóformán mindenki az életszínvonal visszaesést konstatálhatja saját családi költségvetésében, ha nincs ezen kívül valamilyen plusz jövedelme.

A reálbérek 7,6%-kal csökkentek az előző évhez képest. Ilyen nagy visszaesést a KSH csak a 2008-as nagy pénzügyi válság idején mért. Akkor megrendült a baloldali kormányzat, amely kénytelen volt behívni a Nemzetközi Valutaalapot. A választásokon Orbán Viktor könnyedén győzött hiszen az életszínvonal csökkenését mindenki észrevehette. Most mintha hasonló lenne a helyzet ahogy erre Matolcsy György is felhívja a figyelmet. A jegybank elnök korábban még gazdasági miniszter korában kipaterolta az IMF-et mondván: megoldjuk a problémát magunk! A körülmények szerencsés alakulása miatt ez akkor sikerült is, de mostanában épp Matolcsy jelentette ki: Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny országa közé tartozik.

Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?

Emlékszünk: a Bajnai kormány felvállalta a pénzügyi szigort és az ezzel járó népszerűtlenséget. A baloldal el is vesztette a választásokat 2010-ben.

Orbán Viktor előre menekül

A miniszterelnök már csak a Gyurcsány-Bajnai duó eredményei láttán sem választja a szigorítás útját, melyet régi jobbkeze, Matolcsy György javasol neki. Ehelyett tovább forszírozza a növekedési programot abban a reményben, hogy az infláció a külső hatások miatt csökken. Ez nem teljesen alaptalan várakozás, mert az energia árak már beépültek a rendszerbe itthon miközben a külvilágban stabilizálódtak. A dinamikus bérnövekedés sok családot megóv attól, hogy meg kelljen húznia a nadrágszíjat. Csakhogy nem mindenkinek nő a bére dinamikusan. Még azok is megérzik az inflációt, akik részesülnek a béremelésből. A végső kép lehangoló: a medián nettó kereset ma Magyarországon 294 ezer forint. Ennyit keres az átlag magyar egy hónapban. Ha ezt átszámítjuk euróra vagy dollárra, akkor az összehasonlítás siralmas. Régebben még lehetett azt állítani, hogy azért alacsonyak a jövedelmek Magyarországon, mert az árak is alacsonyak, de az infláció következtében ez ma már végképp elveszítette az igazságtartalmát. 700 eurónál alig több az átlag kereset Magyarországon 2023-ban. Hogy lehet ebből megélni miközben tőlünk nyugatra a szegénységi küszöböt felemelték 1000-ről 1200 euróra?

Miért van mégis Orbán nyeregben?

Mert a baloldali-liberális ellenzék szigorítási politikát javasolna, ha merne vagyis újabb Bokros csomagot. Ezt a választópolgárok elutasítják. Marad a Mi Hazánk szélsőjobboldali mozgalom, amely növelni tudja a népszerűségét, mert kihasználja a megélhetési válságot! A fiatalok körében egyre népszerűbb, mert felvállalja a szociális demagógiát. Orbán azért erős, mert az ellenfél gyenge nem csak politikailag, de szellemileg is. A baloldali-liberális ellenzéknek egészen egyszerűen semmilyen mondanivalója sincsen akkor amikor az ország megélhetési válsággal küszködik. Ez nem egyszerűen szegénységi bizonyítvány hanem politikai öngyilkosság.

De ebben a körben Descartes igazsága már régen így módosult:

nem gondolkodom, tehát vagyok!

26%-os inflációt érzékel a magyar lakosság

Kenderessy Milán
-
0
26%-os inflációt érzékel a magyar lakosság

Hivatalosan 7,4%-os az infláció Magyarországon, de ennél csaknem mindenki többet érzékel. Mennyivel? Minél kisebb a keresete annál többel! Ez derül ki abból a friss közvélemény-kutatásból, melyet a Reacty Digital végzett el.

A legnagyobb válaszadó csoport – a megkérdezettek mintegy egyharmada úgy véli, hogy az éves áremelkedés mértéke 11 és 20% kötött alakult Magyarországon. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a KSH adataiban nincsen benne az ingatlan árak és bérleti díjak emelkedése noha ez fontos életszínvonal meghatározó tényező.

Ez nem magyar sajátosság hanem az európai statisztikai hivatal szabályaihoz tartozik. Az USA-ban beleszámolják az ingatlan ár emelkedést is, ezért ott általában magasabb az infláció mint Európában. A következő nagy csoport – a megkérdezettek egynegyede azt gondolja, hogy az áremelkedés mértéke 21-30% volt! Vannak jó páran, akik úgy gondolják, hogy az infláció 31-40%.

A súlyozott átlag ily módon 26%.

Mindössze a megkérdezettek egyhatoda válaszolta azt, hogy az infláció 10% alatt maradt az elmúlt egy év alatt.

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan török elnök nemrég kirúgta a statisztikai hivatal főnökét, mert az 36%-os éves inflációt mutatott ki. Törökországban jelenleg a valós infláció – független szakértők szerint – 82%, ahol a lakosság többsége nem jön ki a fizetéséből.

Orbán emeli a jövedelmeket

Magyarországon 11%-al nőttek az átlagkeresetek egy év alatt. A nyugdíjakat 5%-al emelték noha a kormány és a nemzeti bank alacsonyabb inflációval számolt. Orbán Viktor viszont belátta, hogy a választások előtt ellensúlyoznia kell az inflációs hatást, ha meg akarja őrizni a népszerűségét.

Mindez nagy lyukat üthet a költségvetésen. Ez idén még nem olyan nagy gond, mert a pandémia miatt nem érvényesek a maastrichti kritériumok. Az infláció azonban nem látszik lassulni, és jövőre már számon kérhetik a szigorúbb költségvetési politikát.

Miben reménykedhet Orbán Viktor?

Abban, hogy nemcsak Magyarországon szaladt meg a költségvetési deficit és az államadósság hanem jóformán mindenütt az Európai Unióban. Olaszország, Spanyolország sőt Franciaország is még rosszabb helyzetben van, mert az államadósság szintje meghaladja a GDP 100%-át. Macron francia elnök már szervezi az új uniós pénzügy politika csapatát, amely szeretné elérni a maastrichti kritériumok felvizezését mondván, hogy azok teljesíthetetlenek szigorú megszorítás nélkül. A szigorú megszorító csomagok viszont olyan populista politikusokat erősítenének, akik ellenzékben vannak nem úgy  mint Orbán Viktor.

Macron és a magyar miniszterelnök együtt győzködheti a fukar országokat, elsősorban Németországot az új pénzügyi politikáról feltéve, hogy megnyerik a választást, melynek során egyikük sem kampányol megszorító csomaggal.

Novemberben 7,4%-kal nőttek az árak

FüHü
-
1
Novemberben 7,4%-kal nőttek az árak

2021. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek – áll a KSH ma reggel kiadott gyorsjelentésében.

12 hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva:

Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2021. november (az előző év azonos időszaka = 100,0%)

Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2021. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek.

Az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4,0, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5%-kal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0%-kal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2,0, a tűzifáé 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2, ezen belül a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a használt személygépkocsik 2,1, a televíziók 1,9%-kal drágultak.

2021. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4%-kal emelkedtek.

Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

Kenderessy Milán
-
0
Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti

A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 6,5%-al nőtt az infláció októberben, és ez minden előzetes várakozást felülmúlt. A nyugdíjas infláció 5,7%-al növekedett, ez is meghaladja az előrejelzéseket.

Alapvetően a 30%-al megnövekedett üzemanyag árak okozzák az infláció ilyen magas mértékét. A fő tényező az üzemanyagok drágulása volt, de a hazai infláció gyorsulása nem egytényezős jelenség. A hagyományosan alacsony áremelkedési folyamatokkal jellemezhető tartós fogyasztási cikkek körében is meglódultak az árak.

Az élelmiszerek átlagosan 5,2%-al kerültek többe mint egy évvel korábban. Csekély vigasz, hogy az egész világon az egekbe szöktek az élelmiszerek árai

Az ok: a gyorsan növekvő kereslet és a gyenge termés, no meg sok minden más. Tíz éve nem voltak ilyen magasan az élelmiszer árak – írja a CNN portál az ENSZ friss jelentésére hivatkozva.

3%-al növekedtek az élelmiszerek árai szeptembertől októberig – közli a FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetének) jelentése. Különösen a növényi olajok és a búza lett drágább egyetlen hónap alatt. A búza, amely a legnagyobb termő területtel rendelkezik a világon, 5%-al lett drágább, mert gyenge volt a termés olyan nagy exportőr országokban mint Kanada, az USA vagy Oroszország. Az árpa, a rizs és a kukorica ára is nőtt.

Még rosszabb a helyzet a növényi olajoknál, ahol egyetlen hónap alatt 9,6%-al nőttek az árak. Leginkább a pálmaolaj ára emelkedett méghozzá azért, mert a legnagyobb exportőr országban, Malajziában a koronavírus miatt kevés volt a vendégmunkás.

A FAO jelentése hangsúlyozza, hogy a termelési gondokkal párhuzamosan dinamikusan növekedett a kereslet a legtöbb élelmiszerre. Különösen így van ez a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében.

Üres polcok- növekvő árak

Az élelmiszer ellátás sok helyen akadozni kezdett, mert a nagy ellátó láncok szakadoznak a pandémia következtében. Nagy Britanniában a Brexit utáni gondok is hozzájárultak ahhoz, hogy sok szupermarketben olykor üresen tátongtak az élelmiszer polcok. Sok gyorsétterem kénytelen volt levenni az étlapról népszerű ajánlatokat, mert nem tudta beszerezni a szükséges alapanyagokat.

A nagy élelmiszer kereskedő cégek általában áthárítják a fogyasztókra a megnövekedett beszerzési költségeket: így tett az Unilever, a Kraft-Heinz és a Mondelez.

Az infláció megrendítheti a nemzeti együttműködés rendszerét

A nyugdíjasok hiába kapnak 3,6% helyett 3,9%-ot, ha a nyugdíjas árindex 5,7%.

Ez a társadalmi csoport, amely több mint kétmillió potenciális szavazót jelenthet, eddig jórészt Orbán Viktor szavazó bázisát erősítette, mert a kormányzat garantálta a létbiztonságot, és igyekezett megőrizni a nyugdíjak vásárló erejét. Most ennek vége. Minden nyugdíjas háztartás előtt nyilvánvalóvá válik még a választások előtt, hogy a nyugdíjak vásárló ereje csökken. A perspektívája pedig az, hogy az infláció hosszú távon a létminimumra szoríthatja le a nyugdíjának értékét.

Az infláció a szegények adója, mert ők tudnak a legkevésbé védekezni ellene. Egy szegény társadalomban az infláció azzal is sújt többmillió embert, hogy nem tud megvásárolni számára létfontosságú fogyasztási vagy szolgáltatási termékeket.

A rezsi egy átlagos magyar család kiadásainak 21%-át teszi ki míg Nyugat Európában kb. 5%-át.

Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést – józan politikai belátásból. Ha ezt feladná, akkor jó eséllyel veszítene 2022-ben. De ki fizeti meg a magas árat? A cégek, amelyek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.

Az infláció gyorsan erodálja a háztartások jövedelmeit. Az eredmény a csökkenő életszínvonal. Ez rossz ómen a választások előtt.

Visszagyorsult az infláció

FüHü
-
0
Visszagyorsult az infláció

Ismét jelentős, 3,4 százalék volt az áremelkedés novemberben. Az októberi 2,9 után visszatért a korábbi időszakban mért bő három százalékos szintre. Az élelmiszerek változatlanul erősen drágulnak.

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a KSH. Az előző hónapban 2,9 százalék volt a pénzromlás, a megelőző hónapokban viszont a mostanihoz hasonló mértéket mértek.

Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6,

az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7 százalékkal lett magasabb. A nem mindenkit érintő szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányoké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4 százalékkal drágult.

Októberhez viszonyítva az átlagos infláció 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2, a tojás 1,7 a péksütemény 1,3 a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 0,7 százalékkal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A január–novemberi drágulás (éves alapon) 3,3 százalék volt. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4 százalék volt novemberben, annyi, mint az előző hónapban.

Ismét nőtt az infláció

FüHü
-
0
Ismét nőtt az infláció

Szeptember után emelkedtek az árak, a 2,9 százalékkal októberben megtört a korábbi hónapok csökkenő trendje. Az élelmiszerek ismét „kitettek magukért” a drágulásban, az üzemanyagok jelentősen olcsóbbak lettek.

Az április-májusi 3,9 százalékos csúcsról fokozatosan csökkent az áremelkedés éves üteme, ez a tendencia azonban most megtört: a szeptemberi 2,8 után októberben 2,9 százalék volt az infláció. (Az elemzői várakozás legalább stagnálás volt.)

A tizedik havi – a tavalyi októberihez viszonyított – áremelkedésben a vezető szerepet a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek vitték.

Az élelmiszerek ára átlagosan 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér kiemelkedően, 10,9 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6 százalékkal drágult.

Az  csökkenésben szerepe volt, hogy az üzemanyagok ára 4 százalékkal csökkent. Ennek alapján nem csoda, hogy a szezonális termékeket és az üzemanyagot nem tartalmazó úgynevezett maginfláció egy tized ponttal 4 százalékra emelkedett.

A kis keresetűek gondját tehát cseppet se enyhíti az összesített drágulási ütem viszonylagos mérsékelt volta. Egy hónap alatt az átlaginfláció is 0,6 százalék volt, de szeptembertől októberre az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal ment fel. Ezen belül a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2 százalékkal, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8-del. A nyugdíjasok hivatalosan számított áremelkedése 3,3 százalék volt októberben éves alapon.

Nagyot bukott az építőipar augusztusban

Bak Mihály
-
0
Nagyot bukott az építőipar augusztusban

Tíz százalékot zuhant egy hónap alatt az építőipar teljesítménye augusztusban és az éves adat is töredéke a korábban mérteknek. Ami a növekedés lassulását jelzi, az a szerződésállomány jelentős mérséklődése. Az ipar egésze lényegében már stagnál.

Bár egy adat nem adat, az kiolvasható a KSH legfrissebb jelentéséből, hogy karnyújtásnyira van a korábbinál érezhetően kisebb gazdasági növekedés. Ennek egyik mozgatórugója a belső kereslet: ezzel még nincs baj, a bérek változatlanul tolják felfelé a kiskereskedelmet. Másik ága az építőipari boom, amely felett azonban gyülekeznek a felhők.

A KSH mérése szerint 2019 augusztusában az építőipari

termelés értéke 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez negyede ötöde a korábbi időszakokban regisztrált számoknak.

A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5-del mérséklődött; az épületeknél lakó-, kulturális és ipari épületek építése eredményezte a növekedést.

Ami igazán figyelemre méltó, az az, hogy

az építőipar termelése 10,5 százalékkal csökkent a júliusihoz mérten.

Éves alapon augusztusban az épületek építésében 17,7 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 0,2-del csökkent, a speciális szaképítés termelése 2,7 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az építőipari termelés 29,6 százalékkal emelkedett.

Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a változatlanul száguldó – és az árak növekedésében és testet öltő – lakásépítések, illetve a még töretlennek tűnő ipari beruházások cipelik magukkal az ágazatot. A lakások esetében azonban az árak sok helyen, például a fővárosban felette vannak a fizetőképes keresletnek, a lassulásra már nem sokat kell várni.

Erre utalhat a szerződésállomány alakulása.

A megkötött új szerződések volumene már csak 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 2,5 százalékkal egyenesen kisebb,

az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,1-del nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya 12,1 százalékkal elmaradt a 2018. augusztus végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 49,8 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6-del csökkent.

A másik friss adat az ipar egészéről tudósít. Az ágazati termelés volumene alig 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent. Utóbbi adat a nyári leállások miatt önmagában nem tragédia, de a megelőző hónapban is csupán 1,7 százalék volt a növekedés, júniusban pedig csaknem két százalék a csökkenés.

Az ipari termelés trendvonala március óta stagnálást mutat.

Vagyis az erőteljes költségvetési pénzinjekciókkal stimulált lakásépítések és egyre nagyobb támogatásokkal indított külföldi beruházások még nyomják felfelé a termelést, az erőteljes keresleti oldali béremelések pedig fenntartják a belső fogyasztás magas szintjét. A külvilágban egyre markánsabb növekedési visszaesés (Németországban egyenesen csökkenés) azonban már az év végére éreztetheti hatását.

123...61. oldal a 6-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan