Címke: KSH
Drámai életszínvonal csökkenés Magyarországon
Az infláció megeszi a bér- és nyugdíjemelést, ezért jóformán mindenki az életszínvonal visszaesést konstatálhatja saját családi költségvetésében, ha nincs ezen kívül valamilyen plusz jövedelme.
A reálbérek 7,6%-kal csökkentek az előző évhez képest. Ilyen nagy visszaesést a KSH csak a 2008-as nagy pénzügyi válság idején mért. Akkor megrendült a baloldali kormányzat, amely kénytelen volt behívni a Nemzetközi Valutaalapot. A választásokon Orbán Viktor könnyedén győzött hiszen az életszínvonal csökkenését mindenki észrevehette. Most mintha hasonló lenne a helyzet ahogy erre Matolcsy György is felhívja a figyelmet. A jegybank elnök korábban még gazdasági miniszter korában kipaterolta az IMF-et mondván: megoldjuk a problémát magunk! A körülmények szerencsés alakulása miatt ez akkor sikerült is, de mostanában épp Matolcsy jelentette ki: Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny országa közé tartozik.
Mit tesz ebben a helyzetben Orbán Viktor?
Emlékszünk: a Bajnai kormány felvállalta a pénzügyi szigort és az ezzel járó népszerűtlenséget. A baloldal el is vesztette a választásokat 2010-ben.
Orbán Viktor előre menekül
A miniszterelnök már csak a Gyurcsány-Bajnai duó eredményei láttán sem választja a szigorítás útját, melyet régi jobbkeze, Matolcsy György javasol neki. Ehelyett tovább forszírozza a növekedési programot abban a reményben, hogy az infláció a külső hatások miatt csökken. Ez nem teljesen alaptalan várakozás, mert az energia árak már beépültek a rendszerbe itthon miközben a külvilágban stabilizálódtak. A dinamikus bérnövekedés sok családot megóv attól, hogy meg kelljen húznia a nadrágszíjat. Csakhogy nem mindenkinek nő a bére dinamikusan. Még azok is megérzik az inflációt, akik részesülnek a béremelésből. A végső kép lehangoló: a medián nettó kereset ma Magyarországon 294 ezer forint. Ennyit keres az átlag magyar egy hónapban. Ha ezt átszámítjuk euróra vagy dollárra, akkor az összehasonlítás siralmas. Régebben még lehetett azt állítani, hogy azért alacsonyak a jövedelmek Magyarországon, mert az árak is alacsonyak, de az infláció következtében ez ma már végképp elveszítette az igazságtartalmát. 700 eurónál alig több az átlag kereset Magyarországon 2023-ban. Hogy lehet ebből megélni miközben tőlünk nyugatra a szegénységi küszöböt felemelték 1000-ről 1200 euróra?
Miért van mégis Orbán nyeregben?
Mert a baloldali-liberális ellenzék szigorítási politikát javasolna, ha merne vagyis újabb Bokros csomagot. Ezt a választópolgárok elutasítják. Marad a Mi Hazánk szélsőjobboldali mozgalom, amely növelni tudja a népszerűségét, mert kihasználja a megélhetési válságot! A fiatalok körében egyre népszerűbb, mert felvállalja a szociális demagógiát. Orbán azért erős, mert az ellenfél gyenge nem csak politikailag, de szellemileg is. A baloldali-liberális ellenzéknek egészen egyszerűen semmilyen mondanivalója sincsen akkor amikor az ország megélhetési válsággal küszködik. Ez nem egyszerűen szegénységi bizonyítvány hanem politikai öngyilkosság.
De ebben a körben Descartes igazsága már régen így módosult:
nem gondolkodom, tehát vagyok!
26%-os inflációt érzékel a magyar lakosság
Hivatalosan 7,4%-os az infláció Magyarországon, de ennél csaknem mindenki többet érzékel. Mennyivel? Minél kisebb a keresete annál többel! Ez derül ki abból a friss közvélemény-kutatásból, melyet a Reacty Digital végzett el.
A legnagyobb válaszadó csoport – a megkérdezettek mintegy egyharmada úgy véli, hogy az éves áremelkedés mértéke 11 és 20% kötött alakult Magyarországon. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a KSH adataiban nincsen benne az ingatlan árak és bérleti díjak emelkedése noha ez fontos életszínvonal meghatározó tényező.
Ez nem magyar sajátosság hanem az európai statisztikai hivatal szabályaihoz tartozik. Az USA-ban beleszámolják az ingatlan ár emelkedést is, ezért ott általában magasabb az infláció mint Európában. A következő nagy csoport – a megkérdezettek egynegyede azt gondolja, hogy az áremelkedés mértéke 21-30% volt! Vannak jó páran, akik úgy gondolják, hogy az infláció 31-40%.
A súlyozott átlag ily módon 26%.
Mindössze a megkérdezettek egyhatoda válaszolta azt, hogy az infláció 10% alatt maradt az elmúlt egy év alatt.
Az infláció a diktátorok rémálma
Erdogan török elnök nemrég kirúgta a statisztikai hivatal főnökét, mert az 36%-os éves inflációt mutatott ki. Törökországban jelenleg a valós infláció – független szakértők szerint – 82%, ahol a lakosság többsége nem jön ki a fizetéséből.
Orbán emeli a jövedelmeket
Magyarországon 11%-al nőttek az átlagkeresetek egy év alatt. A nyugdíjakat 5%-al emelték noha a kormány és a nemzeti bank alacsonyabb inflációval számolt. Orbán Viktor viszont belátta, hogy a választások előtt ellensúlyoznia kell az inflációs hatást, ha meg akarja őrizni a népszerűségét.
Mindez nagy lyukat üthet a költségvetésen. Ez idén még nem olyan nagy gond, mert a pandémia miatt nem érvényesek a maastrichti kritériumok. Az infláció azonban nem látszik lassulni, és jövőre már számon kérhetik a szigorúbb költségvetési politikát.
Miben reménykedhet Orbán Viktor?
Abban, hogy nemcsak Magyarországon szaladt meg a költségvetési deficit és az államadósság hanem jóformán mindenütt az Európai Unióban. Olaszország, Spanyolország sőt Franciaország is még rosszabb helyzetben van, mert az államadósság szintje meghaladja a GDP 100%-át. Macron francia elnök már szervezi az új uniós pénzügy politika csapatát, amely szeretné elérni a maastrichti kritériumok felvizezését mondván, hogy azok teljesíthetetlenek szigorú megszorítás nélkül. A szigorú megszorító csomagok viszont olyan populista politikusokat erősítenének, akik ellenzékben vannak nem úgy mint Orbán Viktor.
Macron és a magyar miniszterelnök együtt győzködheti a fukar országokat, elsősorban Németországot az új pénzügyi politikáról feltéve, hogy megnyerik a választást, melynek során egyikük sem kampányol megszorító csomaggal.
Novemberben 7,4%-kal nőttek az árak
2021. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek – áll a KSH ma reggel kiadott gyorsjelentésében.
12 hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva:
Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2021. november (az előző év azonos időszaka = 100,0%)
Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1%-kal került többe.
1 hónap alatt, 2021. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek.
Az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4,0, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5%-kal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0%-kal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2,0, a tűzifáé 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2, ezen belül a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a használt személygépkocsik 2,1, a televíziók 1,9%-kal drágultak.
2021. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:
A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4%-kal emelkedtek.
Az infláció Orbán választási győzelmét fenyegeti
A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott jelentés szerint 6,5%-al nőtt az infláció októberben, és ez minden előzetes várakozást felülmúlt. A nyugdíjas infláció 5,7%-al növekedett, ez is meghaladja az előrejelzéseket.
Alapvetően a 30%-al megnövekedett üzemanyag árak okozzák az infláció ilyen magas mértékét. A fő tényező az üzemanyagok drágulása volt, de a hazai infláció gyorsulása nem egytényezős jelenség. A hagyományosan alacsony áremelkedési folyamatokkal jellemezhető tartós fogyasztási cikkek körében is meglódultak az árak.
Az élelmiszerek átlagosan 5,2%-al kerültek többe mint egy évvel korábban. Csekély vigasz, hogy az egész világon az egekbe szöktek az élelmiszerek árai
Az ok: a gyorsan növekvő kereslet és a gyenge termés, no meg sok minden más. Tíz éve nem voltak ilyen magasan az élelmiszer árak – írja a CNN portál az ENSZ friss jelentésére hivatkozva.
3%-al növekedtek az élelmiszerek árai szeptembertől októberig – közli a FAO (az ENSZ mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szervezetének) jelentése. Különösen a növényi olajok és a búza lett drágább egyetlen hónap alatt. A búza, amely a legnagyobb termő területtel rendelkezik a világon, 5%-al lett drágább, mert gyenge volt a termés olyan nagy exportőr országokban mint Kanada, az USA vagy Oroszország. Az árpa, a rizs és a kukorica ára is nőtt.
Még rosszabb a helyzet a növényi olajoknál, ahol egyetlen hónap alatt 9,6%-al nőttek az árak. Leginkább a pálmaolaj ára emelkedett méghozzá azért, mert a legnagyobb exportőr országban, Malajziában a koronavírus miatt kevés volt a vendégmunkás.
A FAO jelentése hangsúlyozza, hogy a termelési gondokkal párhuzamosan dinamikusan növekedett a kereslet a legtöbb élelmiszerre. Különösen így van ez a tejpor, a baromfi, a növényi olajok és az árpa esetében.
Üres polcok- növekvő árak
Az élelmiszer ellátás sok helyen akadozni kezdett, mert a nagy ellátó láncok szakadoznak a pandémia következtében. Nagy Britanniában a Brexit utáni gondok is hozzájárultak ahhoz, hogy sok szupermarketben olykor üresen tátongtak az élelmiszer polcok. Sok gyorsétterem kénytelen volt levenni az étlapról népszerű ajánlatokat, mert nem tudta beszerezni a szükséges alapanyagokat.
A nagy élelmiszer kereskedő cégek általában áthárítják a fogyasztókra a megnövekedett beszerzési költségeket: így tett az Unilever, a Kraft-Heinz és a Mondelez.
Az infláció megrendítheti a nemzeti együttműködés rendszerét
A nyugdíjasok hiába kapnak 3,6% helyett 3,9%-ot, ha a nyugdíjas árindex 5,7%.
Ez a társadalmi csoport, amely több mint kétmillió potenciális szavazót jelenthet, eddig jórészt Orbán Viktor szavazó bázisát erősítette, mert a kormányzat garantálta a létbiztonságot, és igyekezett megőrizni a nyugdíjak vásárló erejét. Most ennek vége. Minden nyugdíjas háztartás előtt nyilvánvalóvá válik még a választások előtt, hogy a nyugdíjak vásárló ereje csökken. A perspektívája pedig az, hogy az infláció hosszú távon a létminimumra szoríthatja le a nyugdíjának értékét.
Az infláció a szegények adója, mert ők tudnak a legkevésbé védekezni ellene. Egy szegény társadalomban az infláció azzal is sújt többmillió embert, hogy nem tud megvásárolni számára létfontosságú fogyasztási vagy szolgáltatási termékeket.
A rezsi egy átlagos magyar család kiadásainak 21%-át teszi ki míg Nyugat Európában kb. 5%-át.
Orbán Viktor elszántan védelmezi a rezsicsökkentést – józan politikai belátásból. Ha ezt feladná, akkor jó eséllyel veszítene 2022-ben. De ki fizeti meg a magas árat? A cégek, amelyek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.
Az infláció gyorsan erodálja a háztartások jövedelmeit. Az eredmény a csökkenő életszínvonal. Ez rossz ómen a választások előtt.
Visszagyorsult az infláció
Ismét jelentős, 3,4 százalék volt az áremelkedés novemberben. Az októberi 2,9 után visszatért a korábbi időszakban mért bő három százalékos szintre. Az élelmiszerek változatlanul erősen drágulnak.
Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a KSH. Az előző hónapban 2,9 százalék volt a pénzromlás, a megelőző hónapokban viszont a mostanihoz hasonló mértéket mértek.
Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül
a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6,
az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7 százalékkal lett magasabb. A nem mindenkit érintő szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányoké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4 százalékkal drágult.
Októberhez viszonyítva az átlagos infláció 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2, a tojás 1,7 a péksütemény 1,3 a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 0,7 százalékkal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A január–novemberi drágulás (éves alapon) 3,3 százalék volt. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4 százalék volt novemberben, annyi, mint az előző hónapban.
Ismét nőtt az infláció
Szeptember után emelkedtek az árak, a 2,9 százalékkal októberben megtört a korábbi hónapok csökkenő trendje. Az élelmiszerek ismét „kitettek magukért” a drágulásban, az üzemanyagok jelentősen olcsóbbak lettek.
Az április-májusi 3,9 százalékos csúcsról fokozatosan csökkent az áremelkedés éves üteme, ez a tendencia azonban most megtört: a szeptemberi 2,8 után októberben 2,9 százalék volt az infláció. (Az elemzői várakozás legalább stagnálás volt.)
A tizedik havi – a tavalyi októberihez viszonyított – áremelkedésben a vezető szerepet a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek vitték.
Az élelmiszerek ára átlagosan 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér kiemelkedően, 10,9 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6 százalékkal drágult.
Az csökkenésben szerepe volt, hogy az üzemanyagok ára 4 százalékkal csökkent. Ennek alapján nem csoda, hogy a szezonális termékeket és az üzemanyagot nem tartalmazó úgynevezett maginfláció egy tized ponttal 4 százalékra emelkedett.
A kis keresetűek gondját tehát cseppet se enyhíti az összesített drágulási ütem viszonylagos mérsékelt volta. Egy hónap alatt az átlaginfláció is 0,6 százalék volt, de szeptembertől októberre az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal ment fel. Ezen belül a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2 százalékkal, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8-del. A nyugdíjasok hivatalosan számított áremelkedése 3,3 százalék volt októberben éves alapon.
Nagyot bukott az építőipar augusztusban
Tíz százalékot zuhant egy hónap alatt az építőipar teljesítménye augusztusban és az éves adat is töredéke a korábban mérteknek. Ami a növekedés lassulását jelzi, az a szerződésállomány jelentős mérséklődése. Az ipar egésze lényegében már stagnál.
Bár egy adat nem adat, az kiolvasható a KSH legfrissebb jelentéséből, hogy karnyújtásnyira van a korábbinál érezhetően kisebb gazdasági növekedés. Ennek egyik mozgatórugója a belső kereslet: ezzel még nincs baj, a bérek változatlanul tolják felfelé a kiskereskedelmet. Másik ága az építőipari boom, amely felett azonban gyülekeznek a felhők.
A KSH mérése szerint 2019 augusztusában az építőipari
termelés értéke 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez negyede ötöde a korábbi időszakokban regisztrált számoknak.
A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5-del mérséklődött; az épületeknél lakó-, kulturális és ipari épületek építése eredményezte a növekedést.
Ami igazán figyelemre méltó, az az, hogy
az építőipar termelése 10,5 százalékkal csökkent a júliusihoz mérten.
Éves alapon augusztusban az épületek építésében 17,7 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 0,2-del csökkent, a speciális szaképítés termelése 2,7 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az építőipari termelés 29,6 százalékkal emelkedett.
Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a változatlanul száguldó – és az árak növekedésében és testet öltő – lakásépítések, illetve a még töretlennek tűnő ipari beruházások cipelik magukkal az ágazatot. A lakások esetében azonban az árak sok helyen, például a fővárosban felette vannak a fizetőképes keresletnek, a lassulásra már nem sokat kell várni.
Erre utalhat a szerződésállomány alakulása.
A megkötött új szerződések volumene már csak 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 2,5 százalékkal egyenesen kisebb,
az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,1-del nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya 12,1 százalékkal elmaradt a 2018. augusztus végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 49,8 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6-del csökkent.
A másik friss adat az ipar egészéről tudósít. Az ágazati termelés volumene alig 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent. Utóbbi adat a nyári leállások miatt önmagában nem tragédia, de a megelőző hónapban is csupán 1,7 százalék volt a növekedés, júniusban pedig csaknem két százalék a csökkenés.
Az ipari termelés trendvonala március óta stagnálást mutat.
Vagyis az erőteljes költségvetési pénzinjekciókkal stimulált lakásépítések és egyre nagyobb támogatásokkal indított külföldi beruházások még nyomják felfelé a termelést, az erőteljes keresleti oldali béremelések pedig fenntartják a belső fogyasztás magas szintjét. A külvilágban egyre markánsabb növekedési visszaesés (Németországban egyenesen csökkenés) azonban már az év végére éreztetheti hatását.
Sehogy se stimmelnek a hivatalos foglalkoztatási adatok
Legalább 15 ezerrel kisebb az átlagkereset, és 800 ezer-egymillióval kevesebb a foglalkoztatott, mint amit a KSH hivatalosan közöl. A NAV adataiból ezt számolta ki a Policy Agenda.
Ma is megérkezett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szokásos havi diadaljelentése arról, hogy „ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma a március-májusi három hónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa”. Ezzel az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.
Az elmaradt reform
Régóta élnek független kutatók és szakszervezetek a gyanúperrel, hogy a valóság ennél kevésbé rózsaszín. Ugyanez igaz, sőt, a kereseti statisztikára is. Különösen azóta, hogy a KSH tavaly nagy garral bejelentett adatgyűjtési reformja elmaradt: változatlanul nem közli az öt főnél kisebb cégek számait és nem készíti el az úgynevezett mediánjövedelmi kimutatást (amelyben a középen lévők felett és alatt ugyanannyian vannak, akik többet vagy kevesebbet keresnek), amely az átlagértéknél a valósághoz közelebbi képet mutat. A KSH a tavaszi kudarcot a NAV-ra kente.
A Policy Agenda (PA) a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a februári adatokra végezte el az adóhivatalnak bejelentettekből a maga számításait. Akkor a KSH szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 345 900 forint volt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.
Közelebb a valóságos bérekhez
A PA legfőbb megállapításai 2019 februárjára számítva az adóhivatali kereseti adatokból:
- a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 331197 forint,
- figyelembe véve minden egyes munkajövedelmet (a teljes és a részmunkaidő után járó munkabért), a bruttó átlagkereset 298229 forint,
- a mediánjövedelem jelentősen alacsonyabb az átlagbérhez képest: a teljes munkaidőben dolgozók esetében 78 százaléka, 258 333 forint, míg az összes munkajövedelmet nézve 77 százaléka, 229 636 forint,
- 634 660 fő dolgozott olyan munkaviszonyban, ahol minimálbérre, vagy garantált bérminimumra volt bejelentve, több, mint fele teljes munkaidejű.
Vagyis a 345 ezerrel szemben az „átlag magyar” inkább 250-280 ezer forint bruttó jövedelemből él.
Nem csoda, ha a KSH az elmúlt években egyre nehezebbé tette a hozzáférést az adatokhoz. Tavaly már egyenesen pénzt kért értük a szakszervezetektől.
…és a valós foglalkoztatási számokhoz
A NAV-hoz érkezett havi járulékbevallásokból a PA megpróbált következtetést levonni a foglalkoztatás méretére is. Ezek szerint februárban 3,76 millió munkaviszonyból származó bérjövedelem után történt kifizetés. Ebből
mindössze 2,9 millió alkalmazott volt az, aki egész hónapban teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozott.
Jól látszik, hogy a 4,5 millió hivatalosan foglalkoztatott és a 3,76 millió munkaviszony alapján bérjövedelemben részesülők száma között jelentős különbség van. Ezt az eltérést növeli az is, hogy a 3,76 millió bérjövedelemmel rendelkező között vannak olyanok is, akik egynél több jogviszonnyal rendelkeztek abban a hónapban. Azaz ennél valamivel kevesebb azok száma, akik februárban munkabért kaptak akár rész-, akár teljes munkaidős foglalkoztatás után.
Ha azt nézzük meg, hogy hány olyan munkaviszony volt, amely mögött egész februárban volt bejelentett munkajövedelem, akkor ez
teljes és részmunkaidős munkaviszonyokat együtt véve mindössze 3,4 millió jogviszonyt takar.
Ez tehát már mintegy egymillióval kevesebb a KSH-adatnál.
Háromszor annyi a részmunkaidős, rengeteg a minimálbéres
Nyilvánvaló, hogy a legtöbb munkaviszonyból származó bérjövedelem a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetéből kerül ki. Ugyanakkor a legális munkajövedelemmel rendelkezők 15 százaléka részmunkaidőben foglalkoztatottnak számít. Érdekesség, hogy a KSH foglalkoztatási adatai szerint a magukat foglalkoztatottnak mondók mindössze 4,8 százaléka mondta azt, hogy részmunkaidőben dolgozik.
A két adat közötti különbség mutatja a szürke foglalkoztatás egyik sajátosságát.
Idén februárban 635 ezer olyan bejelentett munkaviszony volt, ami mögött minimálbért, vagy garantált bérminimumot jelentő munkabér állt. Ezek közül 361 ezer esetben ez teljes munkaidős foglalkoztatást takart. A leginkább minimálbérrel, garantált bérminimummal érintett foglalkozások a sport-és szabadidős foglalkozások, személyi szolgáltatási foglalkozások, és az alkotó-és előadó-művészi foglalkozások. vendéglátás területén továbbra is magas azok száma, akik a legkisebb bérre van bejelentve, itt az ilyen dolgozóknak aránya 43 százaléka, míg a kereskedelem egészében ez csak 32 százaléka.
Nem hat a CSOK, egyre kevesebb gyerek születik
Tovább csökkent a születések száma, 2,7 százalékkal, ráadásul 0,8 százalékkal többen haltak meg az első négy hónapban, mint egy éve. A termékenységi ráta is süllyedt. A születési tendencia évek óta változatlan. A kormány eddig 250 milliárdot költött a CSOk-ra.
Kevesebben születtek és többen haltak meg január-áprilisban, nagyobb a természetes fogyás – tudatja már címében is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2019. január-áprilisi demográfiai folyamatok
- 27 734 gyermek jött világra, ami 757-tel, 2,7 százalékkal elmaradt a 2018. első négy havi születésszámtól; január–márciusban átlagosan 4,3 százalékkal kevesebb, áprilisban 2,5 százalékkal több élveszületés történt az egy évvel korábbinál.
- A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,40 volt, az előző év első négy hónapjára számított 1,43-hoz képest.
- 47 929-en haltak meg, 0,8 százalékkal, 378-cal többen, mint az előző év azonos időszakában. A többlet a kiemelkedően magas januári halálozások számából adódott, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott.
- Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának kismértékű emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január–áprilisi 19 060-nal szemben 20 195 fő volt, ami 6,0 százalékos növekedés.
- Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,9 halálozás Az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,1 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január–áprilisinál, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,4 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre emelkedett. 2019 első négy hónapjában ezer élveszületésre 4,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,7 ezrelékpontos növekedés az előző év január–áprilishoz viszonyítva.
A fenti grafikonon látható, hogy 2018 közepi enyhe emelkedés után rendre lefelé tart a születésszám.
A kormány 2015-ben vezette be CSOK-ot azzal a céllal, hogy megforduljon a születésszám csökkenése. 2016-tól idén tavasz végéig 256 milliárd forintot fordítottak erre. Ebből 81 752 szerződést kötöttek.
