Kezdőlap Címkék KSH

Címke: KSH

Visszagyorsult az infláció

Ismét jelentős, 3,4 százalék volt az áremelkedés novemberben. Az októberi 2,9 után visszatért a korábbi időszakban mért bő három százalékos szintre. Az élelmiszerek változatlanul erősen drágulnak.

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a KSH. Az előző hónapban 2,9 százalék volt a pénzromlás, a megelőző hónapokban viszont a mostanihoz hasonló mértéket mértek.

Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6,

az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7 százalékkal lett magasabb. A nem mindenkit érintő szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányoké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4 százalékkal drágult.

Októberhez viszonyítva az átlagos infláció 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2, a tojás 1,7 a péksütemény 1,3 a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 0,7 százalékkal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A január–novemberi drágulás (éves alapon) 3,3 százalék volt. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4 százalék volt novemberben, annyi, mint az előző hónapban.

Ismét nőtt az infláció

Szeptember után emelkedtek az árak, a 2,9 százalékkal októberben megtört a korábbi hónapok csökkenő trendje. Az élelmiszerek ismét „kitettek magukért” a drágulásban, az üzemanyagok jelentősen olcsóbbak lettek.

Az április-májusi 3,9 százalékos csúcsról fokozatosan csökkent az áremelkedés éves üteme, ez a tendencia azonban most megtört: a szeptemberi 2,8 után októberben 2,9 százalék volt az infláció. (Az elemzői várakozás legalább stagnálás volt.)

A tizedik havi – a tavalyi októberihez viszonyított – áremelkedésben a vezető szerepet a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek vitték.

Az élelmiszerek ára átlagosan 5,4 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshús 15,5, a párizsi, kolbász 10,8, a cukor 8,1, a kenyér 6,7, a liszt 5,8, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 5,3 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,4, ezen belül a dohányáruké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,3 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér kiemelkedően, 10,9 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6 százalékkal drágult.

Az  csökkenésben szerepe volt, hogy az üzemanyagok ára 4 százalékkal csökkent. Ennek alapján nem csoda, hogy a szezonális termékeket és az üzemanyagot nem tartalmazó úgynevezett maginfláció egy tized ponttal 4 százalékra emelkedett.

A kis keresetűek gondját tehát cseppet se enyhíti az összesített drágulási ütem viszonylagos mérsékelt volta. Egy hónap alatt az átlaginfláció is 0,6 százalék volt, de szeptembertől októberre az élelmiszerek ára 0,8 százalékkal ment fel. Ezen belül a párizsi, kolbász 3,1, a tej 2,3, a tojás és a sajt egyaránt 1,8, a sertéshús 1,2 százalékkal, valamint az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 0,8-del. A nyugdíjasok hivatalosan számított áremelkedése 3,3 százalék volt októberben éves alapon.

Nagyot bukott az építőipar augusztusban

Tíz százalékot zuhant egy hónap alatt az építőipar teljesítménye augusztusban és az éves adat is töredéke a korábban mérteknek. Ami a növekedés lassulását jelzi, az a szerződésállomány jelentős mérséklődése. Az ipar egésze lényegében már stagnál.

Bár egy adat nem adat, az kiolvasható a KSH legfrissebb jelentéséből, hogy karnyújtásnyira van a korábbinál érezhetően kisebb gazdasági növekedés. Ennek egyik mozgatórugója a belső kereslet: ezzel még nincs baj, a bérek változatlanul tolják felfelé a kiskereskedelmet. Másik ága az építőipari boom, amely felett azonban gyülekeznek a felhők.

A KSH mérése szerint 2019 augusztusában az építőipari

termelés értéke 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ez negyede ötöde a korábbi időszakokban regisztrált számoknak.

A két építményfőcsoport termelése ellentétesen alakult: az épületeké 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5-del mérséklődött; az épületeknél lakó-, kulturális és ipari épületek építése eredményezte a növekedést.

Ami igazán figyelemre méltó, az az, hogy

az építőipar termelése 10,5 százalékkal csökkent a júliusihoz mérten.

Éves alapon augusztusban az épületek építésében 17,7 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 0,2-del csökkent, a speciális szaképítés termelése 2,7 százalékkal emelkedett. Az év első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva az építőipari termelés 29,6 százalékkal emelkedett.

Az adatokból az rajzolódik ki, hogy a változatlanul száguldó – és az árak növekedésében és testet öltő – lakásépítések, illetve a még töretlennek tűnő ipari beruházások cipelik magukkal az ágazatot. A lakások esetében azonban az árak sok helyen, például a fővárosban felette vannak a fizetőképes keresletnek, a lassulásra már nem sokat kell várni.

Erre utalhat a szerződésállomány alakulása.

A megkötött új szerződések volumene már csak 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 2,5 százalékkal egyenesen kisebb,

az egyéb építmények építésére vonatkozóké 10,1-del nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállománya 12,1 százalékkal elmaradt a 2018. augusztus végitől. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 49,8 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 25,6-del csökkent.

A másik friss adat az ipar egészéről tudósít. Az ágazati termelés volumene alig 0,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal csökkent. Utóbbi adat a nyári leállások miatt önmagában nem tragédia, de a megelőző hónapban is csupán 1,7 százalék volt a növekedés, júniusban pedig csaknem két százalék a csökkenés.

Az ipari termelés trendvonala március óta stagnálást mutat.

Vagyis az erőteljes költségvetési pénzinjekciókkal stimulált lakásépítések és egyre nagyobb támogatásokkal indított külföldi beruházások még nyomják felfelé a termelést, az erőteljes keresleti oldali béremelések pedig fenntartják a belső fogyasztás magas szintjét. A külvilágban egyre markánsabb növekedési visszaesés (Németországban egyenesen csökkenés) azonban már az év végére éreztetheti hatását.

Sehogy se stimmelnek a hivatalos foglalkoztatási adatok

Legalább 15 ezerrel kisebb az átlagkereset, és 800 ezer-egymillióval kevesebb a foglalkoztatott, mint amit a KSH hivatalosan közöl. A NAV adataiból ezt számolta ki a Policy Agenda.

Ma is megérkezett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szokásos havi diadaljelentése arról, hogy „ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma a március-májusi három hónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa”. Ezzel az egy évvel korábbihoz mérve 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma.

Az elmaradt reform

Régóta élnek független kutatók és szakszervezetek a gyanúperrel, hogy a valóság ennél kevésbé rózsaszín. Ugyanez igaz, sőt, a kereseti statisztikára is. Különösen azóta, hogy a KSH tavaly nagy garral bejelentett adatgyűjtési reformja elmaradt: változatlanul nem közli az öt főnél kisebb cégek számait és nem készíti el az úgynevezett mediánjövedelmi kimutatást (amelyben a középen lévők felett és alatt ugyanannyian vannak, akik többet vagy kevesebbet keresnek), amely az átlagértéknél a valósághoz közelebbi képet mutat. A KSH a tavaszi kudarcot a NAV-ra kente.

A Policy Agenda (PA) a Magyar Szakszervezeti Szövetség megbízásából a februári adatokra végezte el az adóhivatalnak bejelentettekből a maga számításait. Akkor a KSH szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 345 900 forint volt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

Közelebb a valóságos bérekhez

A PA legfőbb megállapításai 2019 februárjára számítva az adóhivatali kereseti adatokból:

  • a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 331197 forint,
  • figyelembe véve minden egyes munkajövedelmet (a teljes és a részmunkaidő után járó munkabért), a bruttó átlagkereset 298229 forint,
  • a mediánjövedelem jelentősen alacsonyabb az átlagbérhez képest: a teljes munkaidőben dolgozók esetében 78 százaléka, 258 333 forint, míg az összes munkajövedelmet nézve 77 százaléka, 229 636 forint,
  • 634 660 fő dolgozott olyan munkaviszonyban, ahol minimálbérre, vagy garantált bérminimumra volt bejelentve, több, mint fele teljes munkaidejű.

Vagyis a 345 ezerrel szemben az „átlag magyar” inkább 250-280 ezer forint bruttó jövedelemből él.

Nem csoda, ha a KSH az elmúlt években egyre nehezebbé tette a hozzáférést az adatokhoz. Tavaly már egyenesen pénzt kért értük a szakszervezetektől.

…és a valós foglalkoztatási számokhoz

A NAV-hoz érkezett havi járulékbevallásokból a PA megpróbált következtetést levonni a foglalkoztatás méretére is. Ezek szerint februárban 3,76 millió munkaviszonyból származó bérjövedelem után történt kifizetés. Ebből

mindössze 2,9 millió alkalmazott volt az, aki egész hónapban teljes munkaidős munkaviszonyban dolgozott.

Jól látszik, hogy a 4,5 millió hivatalosan foglalkoztatott és a 3,76 millió munkaviszony alapján bérjövedelemben részesülők száma között jelentős különbség van. Ezt az eltérést növeli az is, hogy a 3,76 millió bérjövedelemmel rendelkező között vannak olyanok is, akik egynél több jogviszonnyal rendelkeztek abban a hónapban. Azaz ennél valamivel kevesebb azok száma, akik februárban munkabért kaptak akár rész-, akár teljes munkaidős foglalkoztatás után.

Ha azt nézzük meg, hogy hány olyan munkaviszony volt, amely mögött egész februárban volt bejelentett munkajövedelem, akkor ez

teljes és részmunkaidős munkaviszonyokat együtt véve mindössze 3,4 millió jogviszonyt takar.

Ez tehát már mintegy egymillióval kevesebb a KSH-adatnál.

Háromszor annyi a részmunkaidős, rengeteg a minimálbéres

Nyilvánvaló, hogy a legtöbb munkaviszonyból származó bérjövedelem a teljes munkaidőben foglalkoztatottak keresetéből kerül ki. Ugyanakkor a legális munkajövedelemmel rendelkezők 15 százaléka részmunkaidőben foglalkoztatottnak számít. Érdekesség, hogy a KSH foglalkoztatási adatai szerint a magukat foglalkoztatottnak mondók mindössze 4,8 százaléka mondta azt, hogy részmunkaidőben dolgozik.

A két adat közötti különbség mutatja a szürke foglalkoztatás egyik sajátosságát.

Idén februárban 635 ezer olyan bejelentett munkaviszony volt, ami mögött minimálbért, vagy garantált bérminimumot jelentő munkabér állt. Ezek közül 361 ezer esetben ez teljes munkaidős foglalkoztatást takart. A leginkább minimálbérrel, garantált bérminimummal érintett foglalkozások a sport-és szabadidős foglalkozások, személyi szolgáltatási foglalkozások, és az alkotó-és előadó-művészi foglalkozások. vendéglátás területén továbbra is magas  azok száma, akik a legkisebb bérre van bejelentve, itt az ilyen dolgozóknak aránya 43 százaléka, míg a kereskedelem egészében ez csak 32 százaléka.

Nem hat a CSOK, egyre kevesebb gyerek születik

Tovább csökkent a születések száma, 2,7 százalékkal, ráadásul 0,8 százalékkal többen haltak meg az első négy hónapban, mint egy éve. A termékenységi ráta is süllyedt. A születési tendencia évek óta változatlan. A kormány eddig 250 milliárdot költött a CSOk-ra.

Kevesebben születtek és többen haltak meg január-áprilisban, nagyobb a természetes fogyás – tudatja már címében is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Forrás: KSH

A 2019. január-áprilisi demográfiai folyamatok

  • 27 734 gyermek jött világra, ami 757-tel, 2,7 százalékkal elmaradt a 2018. első négy havi születésszámtól; január–márciusban átlagosan 4,3 százalékkal kevesebb, áprilisban 2,5 százalékkal több élveszületés történt az egy évvel korábbinál.
  • A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,40 volt, az előző év első négy hónapjára számított 1,43-hoz képest.
  • 47 929-en haltak meg, 0,8 százalékkal, 378-cal többen, mint az előző év azonos időszakában. A többlet a kiemelkedően magas januári halálozások számából adódott, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott.
  • Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának kismértékű emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január–áprilisi 19 060-nal szemben 20 195 fő volt, ami 6,0 százalékos növekedés.
  • Ezer lakosra 8,6 élveszületés és 14,9 halálozás Az előbbi 0,2 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,1 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január–áprilisinál, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,4 ezrelékponttal, 6,3 ezrelékre emelkedett. 2019 első négy hónapjában ezer élveszületésre 4,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,7 ezrelékpontos növekedés az előző év január–áprilishoz viszonyítva.

A fenti grafikonon látható, hogy 2018 közepi enyhe emelkedés után rendre lefelé tart a születésszám.

A kormány 2015-ben vezette be  CSOK-ot azzal a céllal, hogy megforduljon a születésszám csökkenése. 2016-tól idén tavasz végéig 256 milliárd forintot fordítottak erre. Ebből 81 752 szerződést kötöttek.

Négy fős családnak legalább 352 ezer kell havonta

Bár a KSH akadályozza az adatokhoz jutást, a Policy Agenda kiszámolta: egy felnőtt havi létminimumához tavaly 95 ezer forint kellett, két gyerekes családnak 275 ezer. A valami tartalékot is nyújtó társadalmi minimum összege 121 ezer, illetve 352 ezer font volt.

A KSH 2015 végén felszámolta a létminimum-számítást arra hivatkozva, hogy az nem fejezi ki a megváltozott életkörülményekből adódó fogyasztási igényeket, de jobb megoldással azóta se állt elő. A szegénységi küszöbnél magasabb, a mindennapos létfenntartást szerényen fedező összeget azóta a Policy Agenda (PA) számolja ki. Egyre nehezebben, mert a statisztikai hivatal minden eszközzel akadályozza az adatokhoz hozzáférést, akár pénzért is – írta meg a Népszava.

A KSH ellenében számolnak

A PA idén is nyilvánosságra hozta számításait. Mivel a KSH belső döntése alapján az évközi adatok feldolgozásának menetét megváltoztatták, így kénytelenek voltak többváltozós modell alapján becslést végezni. Ebben figyelembe vették az inflációs (különösen az élelmiszerek árát érintő) adatokat, a bérelemelkedések, a háztartások kiadásairól ismert adatokat, korábbi évek alapján készített trendeket.

Mindezek figyelembe vételével úgynevezett fogyasztási egységeket képeztek, amelyekben például a gyerekek kisebb fogyasztását és azt is számításba vették, hogy egyes tételek nem a családlétszámmal arányosan változnak, emelkednek.

A 2018-ra érvényes

egy felnőttre jutó létminimum átlagos értéke havonta 94 820 forint volt

(a korábbi három évben 88 016, 88 619, tavaly pedig 90 450 forint). A tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló

négy fős háztartás létminimumértéke 274 978 forintnak

felelt meg. Ebben a háztartásban tehát a létminimum

egy főre 68 745 forintot igényelt.

Most először a PA kiszámolta a társadalmi minimum összegét is. Ez az előzőnél valamivel nagyobb és jobb fogyasztást is lehetővé tesz, egy kevés pénz félretételére is futhatja belőle. Az egy fogyasztási egységre jutó

társadalmi minimum összege tavaly havonta 121 350 forint volt.

A két aktív korú személyből és két gyermekből álló

négy fős háztartás társadalmi minimumértéke 351 915 forint, egy főre tehát 87 979 forint volt.

Nem ez az egyetlen eset, amikor sokan élnek a gyanúperrel, hogy a KSH a hatalomnak nem tetsző adatokat igyekszik eltitkolni, nem kiszámolni. Évek óta nem alakítják át az adatfelvétel módját a külföldön élő, dolgozó magyarokról, csak a külföldi telephelyen alkalmazottak nagyjából százezres tömegét jelentetik meg, miközben félmillió körüli a valós érték.

Legutóbb pedig – bár hónapokkal előbb beharangozták – március végén mégsem adták közre az átlagkereset mellett a mediánjövedelmeket és a mikrocégekben dolgozók jövedelmeit. Ezekből ugyan az átlagnál sokkal alacsonyabb keresetek jönnének ki. A KSH aztán az egészet az adóhivatalra kente. A javított számok azóta se érkeztek meg.

Bérskandalum: a KSH a NAV-ra tolja a felelősséget

Az adóbevallási adatokat okolja a KSH azért, amiért nem tudta közölni a pontosabb kereseti számokat reggel. A legnagyobb szakszervezet viszont átverést és titkolózást lát a történtekben.

Körmönfont nyilatkozatban magyarázkodik a KSH, amiért reggel mégsem a megígért új tartalommal számolt kereseti adatokkal állt elő. Ahogyan azt megírtuk, a januári számot – 345 500 forint bruttó átlagbér – az eddig megszokott formában számolta ki a KSH.

Hibás adatok?

Sem a mediánbért, sem az öt főnél kisebb mikrovállalkozások alkalmazottainak javadalmazását nem vonta be a statisztikába. Ahogyan pedig azt januárban bejelentette.

Eszerint az adóhivataltól átvett adatokkal bővített bázist használta volna fel. Amivel pedig az eddig ismertnél lényegesen, becslések szerint mintegy 25 százalékkal kisebb keresetek jöttek volna ki. Kisebb újdonságok megjelentek, így például a női és férfi foglalkoztatottak kereseti számai.

A KSH közleményben indokolja döntésüket. Mint írják, a KSH minden adatgyűjtésből, adatátvételből származó, általa felhasznált információhalmaz esetében, így a kereseti adatok esetében is vizsgálatot végez, melynek eredményeként megállapítja, hogy az adatállomány milyen módon illeszthető be a hivatalos statisztikai rendszerbe. Vizsgálatuk szerint az új adatforrás teljes mértékű bevezetése előtt további munkálatokra van szükség: a KSH ezért tovább dolgozik

„a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán”.

Mindezek következtében a részletes, teljes nemzetgazdaságra vonatkozó információk hivatalos statisztikai adatként történő publikálása későbbi időpontban válik lehetővé.

Vagy titkolózás?

Másképp látja a történteket a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A legnagyobb konföderáció felháborítónak tartja, hogy továbbra is folytatódik a titkolózás, a valóság elkenése a valódi bérekről. Szerintük a KSH által közölt 343 500 forint

„nagy átverés, mert inkább 274 ezer forintról kellene beszélnünk”.

Kész program nélkül harangozták be?

Az igazságot természetesen nem tudjuk, ezért nem állíthatjuk, hogy a két hónap múlva sorra kerülő európai parlamenti választás áll a háttérben. Az, hogy ez előtt kellemetlen lett volna a kormány számára a valóságos bérviszonyokat sokkal jobban tükröző mediánérték és a temérdek minimálbéressel működő hazai mikrocég számaival alaposan lerontott bérstatisztika.

Az azonban további magyarázatra szorul, hogyan lehetséges az, hogy a hosszú idő alatt előkészített új metódus súlyos hibáira csak most derült fény – és erről sem a reggeli jelentésben, se azelőtt nem tettek említést, csak miután a sajtó szembesítette a KSH-t a ténnyel. A NAV adatainak első felhasználását a márciusi publikációban bő két hónapja minden kétség nélkül adták hírül. Nehéz elképzelni, hogy mindezt működő tesztprogram, úgynevezett pilot nélkül kürtölték volna világgá.

Csak félig reformált a KSH, megrettent a számoktól?

Marad a hurráoptimizmus, az átlagkereset 340 ezer forint fölött. A KSH már részletesebb adatokat is megad, de mégse közölte a valóságot inkább visszaadó, és sokkal alacsonyabb összegű mediánértéket és a mikrocégek adatait, pedig ezt ígérte. Az új metódussal is csökkent az átlag.

Januárban a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 228 400 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tudatta a KSH.

Az állami hivatal a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetét – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásokét, a költségvetési intézményekét és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetekét – számolva jutott ehhez az értékhez.

A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlag 354 200 forint volt.

A bruttó átlag a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (634 200 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős  részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (230 900 forint). Közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 300 700 forint volt.

Amit teljesítettek…

A KSH januárban azt közölte, hogy megújítja adatgyűjtését és –szolgáltatását, ennek hátteréről itt írtunk. A havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásából, a költségvetési szervezetek esetében pedig a Magyar Államkincstártól átvett adatokból állítja elő és publikálja, a korábbi havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével párhuzamosan.

Azt is megígérték, hogy az eddigi adatgyűjtésükben nem szereplő háttér információk is elérhetővé válnak, úgymint a munkavállaló neme, kora, foglalkozásának jellemzői.

Ezeket az információkat márciustól havi, illetve a részletesebb bontásokat negyedéves gyakorisággal teszik közzé.

Ennek megfelelően most már tudhatjuk, hogy

  • a bruttó átlag a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 376 700 forint, míg a nők körében 311 300 forint volt, amely a férfiak esetében 11,8, a nők esetében pedig 9,8 százalékos növekedés,
  • a 25 év alattiak körében 267 700, a 25–55 évesek esetében 356 300, az 55 év felettieknél 337 200 forint volt; ez 17,6, 11,2, illetve 10 százalék,
  • a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 327 ezer forintra becsülhető, amely 10,6 százalékkal nőtt egy év alatt,
  • a nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 228 400 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 235 500 forint; a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,7%-os növekedése mellett a reálkereset 7,7%-kal emelkedett.

Az új adatgyűjtés lehet az oka annak, hogy januárban visszaesett a bruttó átlag. Decemberben még 360 000 forint volt, 10,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

…és amit nem

Amivel adós maradt a KSH, az a szintén megígért a mediánérték. Ez az a szám, amely felett és alatt éppen annyian vannak, és ami sokkal közelebb áll az „átlagember” keresetéhez. Ezt a számot eddig is kormánytól független kutatók számolták ki az szja-bevallások feldolgozása után, tehát jó egy év késéssel.

A minap írtunk arról, hogy a medián várhatóan alaposan, akár 25 százalékkal kisebb jövedelmet fog mutatni. És ugyanígy erősen „finomított” képet, vagyis alacsonyabb összegeket az öt főnél kisebb cégek alkalmazottainak bevonása a statisztikába, ahogyan ezt szintén ígérte a KSH, de most ezt se közölte.

Megint egy verseny, miben vagyunk legjobbak

0

2014 óta a magyar ipar nőtt a leggyorsabban a V4-ek között – közölte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter ma Kecskeméten. Nos, ez legfeljebb összesített adatban igaz, a részletek egy picit szerényebbek.

Az éves volumenindexek alapján az derül ki, hogy valóban volt két nagyon jó éve a magyar iparnak, ahogyan az látszik a négy ország statisztikai hivatalának adatait összegző kiadványban.

Forrás: KSH

Látható, hogy 2014-ben kiugró volt a hazai teljesítmény, rá egy évre a szlovákok már a nyakunkon voltak, 2016-ban pedig a kanyarban se voltunk. Ez utóbbi volt az az év, amikor a 2014-ig terjedő uniós költségvetésből már alig, a következőből pedig még nem érkezett pénz, és a bruttó hazai termelés is a pincébe gurult.

Hosszabb időszakot tartalmazó összehasonlítást 2015-höz mérve közöl az Eurostat. Ez pedig azt mutatja, hogy idén januárjáig az ipari termelés Magyarországon 114,4 százalék volt, Szlovákiáé 116,2, Lengyelországé pedig 119,8 százalék. A cseh adat még nem érkezett meg, de a decemberi számok (2015: 100 százalék) alapján az utolsó volt a magyar szám.

Látható, hogy az ingadozással együtt is például

a cseh és a lengyel ipar teljesítményének alakulása kiegyensúlyozottabb,

mint a magyaré. Arról nem is beszélve, hogy az újabb és újabb autóipari (zömmel összeszerelői) beruházásokkal a magyar iparban felborult az egyensúly egyetlen ágazat nyomása alatt. Továbbá ez a gazdasági ág beszorult abba a termelési módba, amiben alig van fejlődési lehetőség a magas hozzáadott értékű előállítás irányába.

Vagyis az ilyen összehasonlításoknak túl sok értelmük nincs.

Tanulság: jól kell megválasztani a kiindulási pontot.

Belátta a KSH, hogy nem jók a keresetadatok?

Ez így nem igaz, de mégis módszertani változásra készül. Új forrásokat vesz igénybe, ami árnyalni fogja a kevesek által elhitt számokat. Most már 355 ezres átlagkereset lenne papíron.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) e hónaptól megújítja keresetstatisztikai adatgyűjtését – adta hírül ma. Ezzel a gazdaság egészére kiterjedő, az eddiginél jóval részletesebb adatokkal tudnak szolgálni.

Erre szükség is van, évek óta rengeteg kritika éri ezeket a hivatalos adatokat, mondván: az átlagkeresetekben „nem ismer magára senki”. Ugyancsak ma tette közzé legújabb számait a KSH. Eszerint 2018. novemberben

a bruttó átlagkereset 355 100 forint volt,

10,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az év első 11 hónapjában a bruttó átlagkereset 327 200, a nettó átlagkereset 217 600 forint volt, mindkettő egyaránt 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az inflációval korrigált reálkereset növekedése 8,5 százalék volt.

A KSH módszertani változtatása lehetővé fogja tenni például az úgynevezett mediánkereset mérését is (vagyis azokét, akiknél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet), ami sokkal közelebb áll a valós életbeli viszonyokhoz.

Ahogyan ezzel tavaly részletesen foglalkoztunk, a foglalkoztatottak kétharmada (más számítások szerint akár 70 százaléka) az átlag alatt keres. Ha az akkori „kulcsot” alkalmazzuk,

a mostani mediánbér bruttó 250 ezer körül lehet,

vagyis az alkalmazottak fele kap ennél kevesebbet, fele többet.

A KSH ezentúl igénybe veszi az adóhivatalba és az államkincstárba befolyó adatokat is.

Remélhetően sikerül megoldani azt a problémát is, ami abból fakad, hogy az 5 fősnél kisebb vállalkozások kimaradnak a jelenlegi adatgyűjtésből. Márpedig egyéb kutatási tapasztalatok szerint ezeknél jóval kisebb az alkalmazkodóképesség, tehát a hivatalos bérdinamika is alighanem elkerülte ezeket a vállalkozásokat.

Készültek olyan számítások – például a Portfólión közölt -, amelyek szerint a munkaerő-piaci statisztikai és a valóságos reálbér-növekmény között kétszámjegyű a százalékos különbség az elmúlt években.

FRISS HÍREK

Kovács Zoltán

Botrányt oko...

Esküt tett H...

Elfogadták a...

Nyomás alatt...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK