Ez derült ki a magyarok egészségi állapotáról

0
627
Illusztráció. MTI Fotó: Illyés Tibor

A magyarok több mint felének problémát okoz, hogy kiváltsa a felírt gyógyszereket, sokan vannak, akik anyagi okok miatt nem jutnak el orvoshoz. Az egészségi állapotát a többség jónak tartja, de a szám alacsonyabb, mint az uniós átlag. A lakosság több mint fele túlsúlyos.

A KSH-nak minden évben van egy úgynevezett „háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétel” nevet viselő felmérése, amely a fő témakörök mellett mindig tartalmaz egy változó kérdéssort is. A legfrissebb, 2017-es felmérésnél ez az egészségre vonatkozott. A KSH most jelentette meg az eredményeket.

Forrás: KSH

Mint írják, „a népesség szubjektíven megélt általános egészségi állapotában nem történtek markáns változások a 2010–2017 közötti időszakban”. Vagyis, magyarra lefordítva: az emberek nagyjából ugyanazt gondolják egészségi állapotukról. Ugyanakkor

kicsit nőtt azok száma, akik jónak vagy nagyon jónak tarják egészségüket:

55-56-ról 59-60 százalékra. Ezzel egyébként az uniós átlag alatt vagyunk. Érdekesség, hogy az arány a férfiak között magasabb, mint a nőknél (63,5% – 55,5%).

Nagyjából állandó azok aránya, akiket mindennapos tevékenységének elvégzésében valamilyen egészségi probléma korlátoz (26-29%). 2010 és 2015 között nőtt a krónikus betegséggel küzdők aránya (33%-ról 39-re), azóta stagnál. Az egészségüket rossznak vagy nagyon rossznak tartók aránya viszont fokozatosan csökkent 2010 óta, 17%-ról 13-ra.

A felmérés alapján az is kiderült, hogy a 16 évesnél idősebbek között

a férfiak átlagmagassága 176, a nőké 164 centi, az átlagos testsúly pedig 83, illetve 69 kiló.

A testtömegindexek szerint a 15 év felettiek mindössze 40%-a tekinthető normál testsúlyúnak, a lakosság több mint fele túlsúlyos, ezen belül 20% pedig elhízott.

Forrás: KSH

Az is kiderült, hogy szabadidejükben többet mozognak azok, akik munkavégzés kevesebbszer tesznek így. Ugyanakkor „azok mozognak a legkevesebbet, akik nem végeznek semmiféle munkát, otthon sem” – áll a tanulmányban.

Forrás: KSH

A 16 évesnél idősebbek 40%-a fogyaszt naponta gyümölcsöt, 30%-a friss zöldséget, salátát. 12, illetve 14% viszont soha nem tesz így. Ez összefügg a nemmel, az iskolai végzettséggel és az anyagi helyzettel: „a nők, a magasabb iskolai végzettségűek és a magasabb jövedelműek gyakrabban fogyasztanak zöldséget és gyümölcsöt.”

A gyerekek egészségi állapotát tekintve a szülők kifejezetten optimisták:

megítélésük szerint 95%-uk nagyon jó vagy jó egészségi állapotban van, csak 1% mondta azt, hogy a gyerekük állapota rossz vagy nagyon rossz. Ugyanakkor a 16 év alattiak 5,2%-ának van valami olyan problémája, amely korlátozza a mindennapi tevékenységekben.

Nem meglepetés, hogy a gyerekek egészségi állapota függ a jövedelemtől is: „A legalsó jövedelmi ötödben élők 55, a legfelsőben élők 74%-a örvend nagyon jó egészségnek.”

Nem túl biztató, hogy a felmérés szerint 2016-ban

a 16 évesnél idősebbek háromnegyede egyszer sem járt fogorvosnál,

18% egyszer vagy kétszer, és mindössze 7,1% kettőnél többször. A KSH elemzői szerint emögött az állhat, hogy sokan csak akkor mennek fogorvoshoz, ha már mindenképpen szükséges a beavatkozás, megelőzési céllal viszont nagyon kevesen.

Többen mennek a háziorvosokhoz: mindössze 30% nem járt egyszer sem a háziorvosánál 2016-ban. A válaszadók fele legfeljebb ötször, 20% ennél is többször kereste fel.

Forrás: KSH

Ijesztő adat viszont, hogy 2016-ban

a lakosság 6,2%-a nem tudott igénybe venni olyan orvosi ellátást, amire szüksége lett volna,

ebből 10% anyagi okból nem jutott hozzá a szolgáltatáshoz. A fogorvosi ellátásnál 3% nem tudta igénybe venni azt, amire szüksége lett volna, kétharmada anyagi okból. A válaszadók 4,1%-ával az is előfordult, hogy nem tudták kiváltani a számukra felírt gyógyszert.

Ennél jóval többen, 43%-nyian mondták azt, hogy „legalább közepes szintű megterhelést” jelentettek az orvosi és fogorvosi költségek. A gyógyszerek kiváltásával kapcsolatban 55% nyilatkozott így.

Értelemszerűen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők között magasabbak voltak ezek a számok, de még a legfelső ötödbe tartozók 38%-ának is megterhelő volt kiváltani a gyógyszereket.

Forrás: KSH

A gyerekorvosi ellátást nézve jobb a helyzet: 2016-ban

a családok 82%-ában volt szükség gyerekorvosra,

amit csak 0,1% nem tudott igénybe venni, vagy azért, mert nem engedhették meg maguknak az ellátást, vagy túl messze volt az orvos és nem tudtak mivel elmenni hozzá. A családok 39%-ának volt szüksége gyerekfogorvosi ellátásra, 0,3% nem jutott hozzá.

A gyerekek gyógyszereinek kiváltása a családok 3,6%-ánál okozott megoldhatatlan problémát – a KSH megjegyzi, hogy ezen a téren csökkenő tendencia figyelhető meg. A szám egyébként értelemszerűen jelentősen csökken, minél gazdagabb egy család: a legalsó jövedelmi ötödbe tartozóknál 8,2%-nál fordult elő ilyen eset, a legfelső ötödnél viszont egyszer sem.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .