Több mint húszezren vonultak az utcákra Romániában, hogy figyelmeztessék a kormányt: nem tűrik el a korrupcióellenes törvények enyhítését. Korábban ennél sokkal nagyobb tüntetések zajlottak az egész országban, ahol a korrupció – pártoktól teljesen függetlenül – teljesen „általánosnak” mondható.
Bukarestben a parlament gyülekező tömeg azt skandálta: „nappal maffiózók vagytok, éjszaka pedig tolvajok!”
A román kormány azt akarja elérni, hogy
a korrupcióellenes ügyészség vezetőjét ne az államfő nevezze ki, hanem a parlament.
Klaus Johannis elnök ugyanis szemben áll a kormánnyal, viszont bírja Románia nagy szövetségeseinek, elsősorban az Egyesült Államok és az Európai Unió bizalmát. A szociáldemokraták szerint az USA nagykövetsége és néhány uniós állam diplomatái aktívan lobbiztak azért, hogy Laura Codruta Kövesi legyen a korrupcióellenes ügyészség vezetője.
Romániában nagyon sok vezető politikus került bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség vádjai miatt, többek közt Dacian Cioloș egykori miniszterelnök is. Az ügyészséget gyakran bírálták az „unortodox módszerei” miatt, mivel ők
vádalkut szoktak kötni egyes korrupt vezetőkkel,
akik aztán másokat vádoltak meg. Tehát néha olyan vádak alapján hoztak ítéletet, melyek jogi szempontból kétségesnek nevezhetőek.
Szaúd-Arábia új korrupcióellenes testülete 11 szaúdi herceget tartóztatott le, köztük jelenlegi és volt minisztereket, illetve a királyi család külföldön legismertebb tagját.
A BBC beszámolója szerint a letartóztatások néhány órával azután történtek, hogy felállt volna az új bizottság, amelyet királyi rendeletre hoztak létre, Mohamed bin Szalmán koronaherceg vezetésével.
A letartóztatások okát, illetve a királyi családtagokat nem nevezték meg, de a New York Times szerint köztük van al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz al-Szaúd herceg is, aki
az uralkodóház külföldön legismertebb képviselője, és a világ egyik leggazdagabb embere.
A New York Times szerint al-Valíd herceg letartóztatása sokként éri a külföldi pénzügyi központokat is. Ő irányítja ugyanis a Kingdom Holding beruházási társaságot, és jelentős részvényei vannak többek között a News Corpban, a Time Warner-nél, a Citigroup bankcsoportban, illetve az Apple-nél és a Twitternél. A herceg amerikai egyetemeket támogat, köztük a tekintélyes washingtoni Georgetown Egyetemet is.
Mohamed bin Szalmán a szaúdi király, Szalmán bin Abdel-Azíz fia, az első számú trónörökös, és már az ország védelmi minisztere is (MTI/EPApool/Olivier Douliery)
Al-Valíd herceg októberben még több interjúban arról beszélt, hogy Szaúd-Arábia az Aramco állami olajvállalat nyilvános tőzsdei bevezetését tervezi. A New York Times felidézte azt is, hogy al-Valíd nyilvános vitába keveredett Donald Trumppal 2015-ben, amikor kiderült, hogy Trump elnökjelölt szeretne lenni.
A lap szerint szombaton kiürítették a rijádi Ritz Carlton hotelt, mert állítólag ott helyeznék el a királyi család letartóztatott tagjait. Lezárták a rijádi repülőtér magángépeket fogadó részét is. Lehetséges, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceg így szeretné megakadályozni, hogy mások, akiket még le akarnak tartóztatni, esetleg külföldre meneküljenek.
A trónörökös reformok bevezetésére készül, és a BBC szakértői szerint a letartóztatásokkal már így is jelentős hatalmát akarja megszilárdítani. Bin Szalmán nagyszabású reformtörekvéseiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
Más, mások a hibásak a történtekért, a körülmények (sőt, egyesek szerint maga Soros György, aki saját kezűleg rakott tüzet a mulatóhelyen, és ezt nem viccként mondják!), a múlt és a jövő, a fű és a fa, az éghajlat és földrajzi viszonyok, minden és mindenki csak ők nem.
Szomorú évfordulója van a bukaresti Colectiv-klub tragédiájának. A média megemlékezett, a politikusok – tisztelet például az amerikai nagykövetnek, aki részt vett a megemlékezésen – viszont nem, látni sem akarják felelőtlenségük megrázó képeit, hallani sem akarják a túlélők elszomorító beszámolóit. Napirendre tértek a dolgok fölött, sőt elfelejtették, a két év előtti tragikus esetet, akkori ígéreteikkel együtt.
Viszont a klub neve kifejező, nemcsak egy mulatóhelyen történt 65 fiatal halálát és további mintegy kétszáz szenvedését hozta a korrupt ignorancia, hanem ettől szélesebb értelmet nyert: valóban közösségi nyomorúságunk, az egészségügy, az (i)gazságszolgáltatás és az egész román adminisztráció működésképtelenségét mutatta meg.
Sem a helyszíni mentés, sem a korházi nem sikerült, illetve a román hatóságoknak ugyanazokat a gyengeségeit, kudarcát mutatták meg, mely szinte minden téren föllelhető: a föllépés elmaradt az elvárhatónál, megkésett és kaotikus volt. És főként az jelzi a kudarcot, hogy a megégett fiatalok felerészt a kórházi fertőzéseknek, a malpraxisnak és felelőtlenségnek estek áldozatul. A példátlan nemzetközi segítségnyújtás mutatta meg, hogy akinek, vagy rokonságának, esélye (pénze, összeköttetése) volt külföldön kezeltetni sérüléseit meggyógyult, akik idehaza maradtak vagy elhunytak, vagy csak hosszas szenvedéssel gyógyultak úgy ahogy meg.
A tragédiára, a gyilkos tűzesetre adott első, az ortodox egyháztól jövő reakció, a rockzene sátántól való voltát emelte ki és ördögűzést ajánlott a mentés és a szolidaritás helyett. És bár a klérus – társadalmi nyomásra, és a népszerűségvesztést mutató közvéleménykutatásokra válaszként, és egyáltalán nem humanitárius meggondolásokból – kénytelen-kelletlen visszakozott, az ügy annyiban maradt. (…)
A tragédia következmények nélkül maradt mindezidáig és amilyen hirtelen föllángoltak akkor a kedélyek és megmozdult a civil társadalom, különösen a fiatalok, éppen olyan gyorsan elült és a hétköznapok közönyébe fulladt a korrupcióellenes föllépés. Nem is az az érdekes, hogy felelevenítsük – már persze a gyász és megemlékezés mindenkor civil kötelesség – az akkori történéseket, közhangulatot stb., hanem nézzük, hogy ki hogyan emlékezett meg az évfordulóról. Azt hiszem nincs beszédesebb dolog, minthogy szemrevételezni, hogy a kormánypártok – akik akkor is kormányon voltak, amikor a tragédia történt – közös ünnepi vacsorán tárgyalták meg, éppen az évforduló estéjén, saját titkos kis dolgaikat. Az egészségügyért, a mentésért felelős államtitkár önfelmentő nyilatkozatot adott a tévéknek, az égettek kórházának jelenlegi vezetőjével karöltve, kifejtve: más, mások a hibásak a történtekért, a körülmények (sőt, egyesek szerint maga Soros György, aki saját kezűleg rakott tüzet a mulatóhelyen, és ezt nem viccként mondják!), a múlt és a jövő, a fű és a fa, az éghajlat és földrajzi viszonyok, minden és mindenki csak ők nem.
Véletlen egybeesés lehet, mégis jelképes, hogy a tegnap a parlament két, korrupcióval vádolt politikusokat mentő indítványt is tárgyalt, először, hogy ne mozdítsák el hivatalukból a megvádolt bürokratákat, mely kezdeményezés, minősített többség (sarkalatos törvénymódosítási kísérletről lévén szó) hiánya folytán, elbukott a szenátusban. Jellemző módon nemcsak a Fidesz itteni fiókpártjának a támogatását élvezte a módosító, hanem az egyik kezdeményezője is rommagyar szenátor volt. Ugyanúgy, mint ahogy bizottságban azt is megszavazta egy másik kisebbségi szenátor, hogy véglegesen elítélt, büntetett előéletű személyt is jelölni lehessen az államelnöki választások közelgő alkalmával. Ez a kezdeményezés – mely immár minden köntörfalazás és álca nélkül a PSD-vezér Dragnea jelölését támogatja – átment a bizottsági szavazáson.
A FüHü információi szerint feljelentés-kiegészítést rendelt el az ügyészség. A Fővárosi Főügyészség megerősítette értesülésünket.
Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség az azeri botrány kapcsán – értesült a Független Hírügynökség. A Központi Nyomozó Főügyészségtől ezt a választ kaptuk:
„Tájékoztatom, hogy a feljelentés elbírálásáról elsődlegesen a feljelentőt tájékoztatjuk.”
Az azeri pénzek ügyében a jobbikos Staudt Gábor tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen. Ő most a FüHü-nek azt mondta: egyelőre nem kapott értesítést a fejleményről.
A Független Hírügynökség korábban elsőként számolt be róla, hogy a Legfőbb Ügyészség a vesztegetés gyanúja kapcsán a Központi Nyomozó Főügyészséghez, a pénzmosás gyanúja miatt pedig a Fővárosi Főügyészséghez továbbította az iratokat.
FRISSÍTÉS:
A Fővárosi Főügyészség is válaszolt, azt írják:
„pénzmosás bűntettének gyanúja miatt a Fővárosi Főügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el, amelynek teljesítésével a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg.”
Azt is írják, hogy a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztására vonatkozó feljelentést elutasították.
Előzmények
Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi újságíró szervezet leplezte le, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek befolyásolására. Az atlatszo.hu írta meg, hogy
a lefizetésekre használt céghálózat Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt,
éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.
Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s tagja korábban azt mondta a FüHü-nek, hogy a titkosszolgálatok is nyomoznak az azeri pénzek ügyében, amelyről a bizottság is tárgyalt. Az ügyben az Európai Parlament is vizsgálatot sürgetett.
Feljelentés-kiegészítést akkor szoktak elrendelni, ha a feljelentés alapján a nyomozás elrendeléséről, vagy a feljelentés elutasításáról nem lehet egyértelműen dönteni.
Sokszor a nyomozás elrendelésére hagyott három nap túl rövid, erre szolgál a feljelentés-kiegészítés, amely további adatok beszerzésére hagy időt és eszközöket.
A feljelentés-kiegészítés 15 napig tart, melyet egyszer újabb 15 nappal meg lehet hosszabbítani. Ez idő alatt kell dönteni, hogy van-e bűncselekményre utaló gyanú.
Egy napig volt szenzáció, hogy a Kúria döntése értelmében nem titkolhatóak tovább a tao-pénzek, vagyis nyilvánossá kell tenni, hogy mely cég mennyit utalt és kinek sportcélú támogatásként. Már önmagában a Kúria döntése váratlan volt, hiszen ezzel nyíltan szembe ment Orbán Viktor véleményével, aki ugye a nyilvánosság előtt jelentette ki, hogy a társasági adó eme fajtája – tekintettel arra, hogy az az adományozó cégtől származik -, nem közpénz, ezért nem is nyilvános.
Ennek fényében volt meglepő az is, hogy a Kúria határozatát követően Gulyás Gergely frakcióvezető azonnal elfogadta a döntést, nem kritizálta a bíróságot, hanem cselekvő módon nyilatkozott. Ilyen esetekben persze az ember rögtön gyanakodni kezd: először is azt gondolja, hogy a Fidesznek előbb volt tudomása a Kúria álláspontjáról, mint a nyilvánosságnak, másrészt – talán ebből következően –
a kormánypárt már megtalálta azt a kreatív megoldást, hogy mégiscsak kicselezze a transzparenciát.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint – egyébként ők fordultak bírósághoz a tao-pénzek nyilvánossá tétele ügyében – nem nagyon lehetséges kibújni a kötelezettség alól. Szerinte az ügy most csak azért lett pusztán egy napos, mert a végrehajtásához várni kell a leírt ítéletre, amelyet az egyik bíróságról átküldenek a másikra, és ez a procedúra, amíg a Markó utca egyik épületéből eljut a másikba, akár egy hónapig is eltart. Ligeti szerint azért különösen izgalmas most ez a folyamat, mert – ha jól kalkulál -, éppen a választási kampányba fog berobbanni; akkor kell kiderülnie az összes részletnek.
Azt ma már mindenki tudja, vagy legalábbis sokak számára ismert, hogy ezt az adót, ha nem a sport céljaira különítik el, a költségvetésbe kellene befizetni. Ebből következően az adózó egy fillért sem veszít, ha – esetünkben – a sportra áldoz, a pénz ugyanis semmiképp sem maradhatna nála. Ezért is döntött úgy a Kúria, hogy a tao-pénzek bizony sem veszítik el közpénz jellegüket – hogy Matolcsy György szép kifejezésére utaljunk.
Amúgy a rendszerrel nem lenne semmi baj, ha az adományozás nem egyfajta szervilizmus és nepotizmus keveréke lenne, illetve még ennél is több: maga a korrupció.
A szervilizmusra, nepotizmusra csak egy adat: a legtöbb pénzt a miniszterelnök Puskás Akadémiája kapta, számszerűen 13,9 milliárd forintot, amellyel nagyságrendekkel többet kap, mint a többi kedvezményezett. Ráadásul a többiek sem állnak messze a kormánytól, így vagy úgy, különböző kormányzati személyeken keresztül kapcsolódnak hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök a Puskás Akadémia – Budapest Honvéd mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában 2016. április 30-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Orbán Viktor hozzáállását jól jellemzi, hogy számára semmilyen aggályt nem jelent a Puskás Akadémia kitüntetett helyzete, de miért is jelentene, ha már az első kormányzása idején sem tiltakozott azért, hogy felesége szőlőgazdasága állami támogatást kapjon. A különbség legfeljebb annyi, hogy akkoriban még azt mondta: ne mi kapjuk a legtöbbet, vagyis egyfajta szerénység is jellemezte. Mára ez elillant: kapják csak ők a legtöbbet. Jóval többet, mint mások.
Ennél azonban izgalmasabb az a kérdés, hogy felfedezhető-e korrupció az így megkapott pénzek kapcsán. Másként: lesz-e nyoma annak, hogy azok a piaci cégek, amelyek ilyen bőkezűen juttatnak adóforintokat a Puskás Akadémiának, a másik oldalról busásan megvannak jutalmazva, mégpedig állami pályázati pénzek elnyerésével. Ligeti Miklós szerint ezek az adatok nem lesznek eltüntethetők, mert a közbeszerzési értesítésekben benn vannak, és világossá, illetve egyértelművé teszik az összefonódásokat. Márpedig innentől kezdve az is egyértelművé válhat – állítja a jogi igazgató -, hogy miként korrumpálja egymást a kormány és az adózó.
Ligeti szerint ma még gondot okoz, hogy miközben a törvény ezt előírta,
a dokumentáció vagy hiányos, vagy egyszerűen nincs is meg az illetékes minisztériumokban
– a Nemzetgazdaságiban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában. „Egyszerűen elhanyagolták eme kötelezettségüket, semmilyen dokumentációt nem vezettek, és ennek következménye sincs, jóllehet törvényi kötelezettségük lenne” – így Ligeti. Azt is elmondja, hogy a sportszövetségeknél azonban tisztességesen vezették a tao-pénzek bekerülését, ezért onnan könnyebb lesz majd a kontrollhoz szükséges papírokat nyilvánossá tenni.
Hogy világos legyen: a társasági adó 2011-es bevezetése óta 360 milliárd forint tűnt el a költségvetésből (más adatok 450 milliárdról beszélnek), tehát komoly összegekről beszélünk. Ligeti állítja, hogy amennyiben a Kúria ítéletének részletei is nyilvánosak lesznek, márpedig azok lesznek, mind az ő intézete, mind mások elindulnak a tényfeltárás következő szakaszán. Kiderítik, hogyan is kapcsolódtak össze a tao-pénzek a közbeszerzési pályázatokkal. És ha ez így lesz, a botrány elkerülhetetlen: világossá válik, és éppen a választási kampány hajrájában az egyik legnagyobb korrupciós ügy Magyarországon. Bár ezért a jelzőkkel és a fokozásokkal bánjunk csínján…
A magyar vezetők a baltás gyilkosért pénzt kaptak Azerbajdzsántól, de vajon a CDU német kormánypártnak miért fizettek? A válasz egyszerű: egy nagy gázvezetékért.
Angela Merkel kancellárnak amúgy is sok baja van a kormányalakítással, de most egy újabb dolog miatt fájhat a feje. A Süddeutsche Zeitung napilap, amely korábban bőségesen beszámolt Azerbajdzsán többmilliárd dolláros európai „adományairól”, most megírta: a CDU egyik frankfurti szervezete szintén részesült egy 28 ezer eurós azeri támogatásból. Ez nem nagy pénz, de a német törvény ebben a tekintetben nagyon szigorú, mert kimondja azt, hogy
egy politikai párt nem kaphat pénzügyi támogatást olyan országból, mely nem tagja az Európai Uniónak.
A német lap megkérdezte az adományozó céget, az azerbajdzsáni Socart, hogy miért is volt ily nagylelkű a CDU-val szemben? A németországi főnök azt nyilatkozta, hogy olyan stratégiai beruházás folyik jelenleg is Azerbajdzsán és Németország között, amely indokolja az ilyen adományokat. Mi ez a nagyberuházás? Egy gázvezeték létrehozása Azerbajdzsán és Németország között, amely mintegy hét államon keresztül ívelne át. Volt persze egy vetélytárs is: a Nabucco. Ezt azonban megfúrták. Kik? Többek között Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa, a CDU vezető politikusa.
Nem ő az egyetlen CDU politikus, aki Azerbajdzsánból pénzt kapott. Karin Strenz honanya is szerepel a fizetési listán. Ő mivel hálálta meg a nagylelkű adományokat? Amikor a Strasbourgban ülésező Európa Tanács határozatban kérte Azerbajdzsántól az összes politikai fogoly szabadon bocsátását, akkor egyvalaki szavazott nemmel a németek közül: Karin Strenz.
A CDU bajor testvérpártja, a CSU is érintett az azeri botrányban. Több jeles politikusa komoly pénzeket kapott, sőt, az azeri cégekkel együtt indítottak közös vállalkozásokat. Az Európai Unió Ilham Alijev Azerbajdzsán elnököt az emberi jogok szisztematikus megsértésével vádolja. Ez nem akadályozza meg a tagállamok egyik vagy másik politikusát abban, hogy pénzt fogadjon el Azerbajdzsántól. Most kiderült: Angela Merkel kormányzó pártja, a CDU sem kivétel …
Egymásnak üzenget Benjamin Netanjahu és a rendőrség a kormányfő elleni korrupciós nyomozás és az ezzel összefüggő szivárogtatások miatt.
A szócsatát a miniszterelnöki hivatal kezdte: azzal vádolta meg a rendőrséget, hogy egy új, külsős tanácsadó pályázat nélküli alkalmazása óta valósággal cunamivá dagadt a Netanjahu elleni nyomozásról kiszivárgó híráradat.
Netanjahu hivatala szerint nem tartják be az ígéretet, hogy nem jutnak ki információk a nyomozásokról,
és a rendőrség nem adja át vádirat elkészítésének ajánlásával a nyomozati anyagokat az ügyészségnek.
Az MTI tudósítása szerint a vád előzménye az volt, hogy legnézettebb tévécsatorna bejelentette, hogy folytatják a kormányfő elleni nyomozást, és hogy várhatóan újabb kihallgatások lesznek a közeljövőben.
A rendőrség is szokatlanul kemény hangú üzenetben válaszolt. A Jediót Ahronót szerint azt közölték:
alaptalan támadások érik őket, amelyek célja a rendőrség munkájának akadályozása, és a jogállamiság aláásása.
Jichák Hercog, a parlamenti ellenzék vezetője pedig azt mondta: „Ami a művészek, az újságírók és a bírók elleni rohammal kezdődött, ma a rendőrség ellen folyik. Uszít, és saját személyes politikai érdekében megosztja a nemzet egységét, és kárt okoz a jog és a kormányzás jelképének.”
Ehud Barak volt miniszterelnök a Twitteren azt írta: Netanjahu pánikba esett, a nyomozók becsületesen kutatnak, és amikor „Bibit fenyegeti az igazságszolgáltatás, akkor Bibi is támadja azt”. (A Bibi a miniszterelnök széles körben használt beceneve.)
זה מתחיל. נתניהו, בדרכו מטה, מוכן לשרוף את המדינה. רדיפה בזויה ומסוכנת של מוסדות המדינה. כשהחוק מאיים על ביבי, ביבי מאיים על החוק
A kormánykoalíció elnöke viszont megvédte Netanjahut, szerinte is komoly gonddá vált a kiszivárogtatás.
Az utóbbi időben
több, Netanjahuval kapcsolatba hozható ügyben kezdtek nyomozni.
Az egyik szerint drága ajándékokat fogadott el, egy másik szerint médiát befolyásoló üzleti alkuról tárgyalt, de nyomoznak a katonai beszerzések miatt, valamint vizsgálják egy telekommunikációs cég és a minisztérium közti összefonódásokat is. Az első két ügyben már ki is hallgatták a miniszterelnököt.
Akinek már a felesége ellen is vádat emeltek, a kormányfői rezidenciával kapcsolatos pénzügyi visszaélések miatt. Fiát pedig többek között amiatt támadták, mert egy antiszemita tweetet posztolt, ami szerint Soros György a gyíkembereken és az illuminátusokon keresztül irányítja a világot.
A lényeget nem érintő cáfolatban reagált a Magyar Telekom a Magyar Nemzet állításaira, melyek szerint 2009-ben politikai szívességet tett a Fidesznek egy szűk körű találkozó megszervezésével. Ezen Barack Obama fontos bizalmasát hozták össze a Fidesz prominenseivel, a számlát pedig a Telekom fizette 70 ezer dollár értékben.
A Magyar Telekom jogi lépéseket tesz a Magyar Nemzet cikke miatt – közölte a cég a hvg.hu-val. Szerintük valótlanságokat tartalmaz az írás.
A lap arról írt, hogy óriási szívességet tehetett a Magyar Telekom a Fidesznek 2009-ben, amikor megszervezte Barack Obama amerikai elnök tanácsadójának, David Plouffe-nak az előadását egy konferencián. Ráadásul a 2010-es választásokra készülő Fidesznek politikai ajándékként összehozott egy szűk körű találkozót is a tanácsadóval. Ezen az amerikaiak kérésére Orbán Viktor nem vett részt, de ott voltak a legszűkebb fideszes bizalmi kör több tagjai (Rogán Antal, Habony Árpád, Szijjártó Péter, Andy Vajna, Kubatov Gábor, Nyitrai Zsolt, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Fellegi Tamás és Gyürk András).
Az eseményt Somogyi Péter üzletember
szervezte 70 ezer dollárért, amelyet később különféle megbízásokkal a Telekom fizetett ki
– írta a Magyar Nemzet.
A Telekom szempontjából azért volt problémás a konferencia és a szűk körű találkozó megszervezése, mert a vállalatnak szigorú antikorrupciós szabályzata van. Sőt, ekkoriban a Magyar Telekom részvényeivel még a New York-i tőzsdén is kereskedtek. A szigorú amerikai szabályok is
tiltják, hogy szívességeket tegyenek a vállalatok politikusoknak
– mondta Somogyi.
A Magyar Telekom szerint nem titkos megállapodás eredménye volt David Plouffe szereplése a budapesti konferencián. Az eseményt a Magyar Telekom az akkor legnagyobb hazai közösségi portál, az IWIW tulajdonosaként szponzorálta. Ez semmilyen belső vagy külső szabályozást nem sértett, releváns szakmai rendezvényként megfelelt a cég szponzorációs gyakorlatának – fogalmaz a társaság.
A „politikai szívességért” cserébe a Telekom esetleges későbbi üzleti előnyszerzéséről a cég azt állítja, hogy pont 2010-től érte el a távközlési szektort az a különadó, amely miatt a cég évente csaknem 30 milliárd forintot kényszerült fizetni. Szerintük tehát teljesen alaptalan az az állítás, hogy a Telekom bármilyen piaci előnyt élvezett, politikai támogatást kapott volna a 2010-es választások után.
A közleményben ugyanakkor nem reagáltak Somogyi Péter üzletember állításaira, és nem kommentálták a 2009-es konferencia utáni szűk körű találkozóval kapcsolatos értesüléseket sem.
Drámai vita volt a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) vezetőségi ülésén Romániában. Mihai Tudose miniszterelnök azt mondta, hogy lemond, ha nem távoznak bizonyos miniszterek a kormányból.
Tudose a Liviu Dragnea pártelnökhöz közel álló minisztereket akarta eltávolítani az EU nyomására. Hatórás drámai vita után végül a kormányfő a helyén maradt, és a pártelnök híveinek egy része távozott a kormányból: Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes és Rovana Plumb európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is büntetőeljárást kezdeményezett szeptemberben, valamint Răzvan Cuc közlekedési miniszter – írja a kronika.ro.
Shhaideh és Plumb Liviu Dragnea közeli hívei voltak, aki egyébként azért nem lehetett kormányfő, mert választási csaláson kapták rajta. A két miniszter olyan pozíciókat töltött be, ahol sok európai pénz elosztásáért feleltek, és az Európai Unió azért sürgette a távozásukat, mert úgy látták, hogy nem megfelelően használták fel a támogatásokat. A Bukarest környéki Teleorman megyében például a két miniszter aktív közreműködésével a megyei önkormányzat egy 324 hektáros birtokot előbb a megyei önkormányzatnak juttatott, majd pedig bérbe adta azt a két miniszter ismerőseinek. A hab a tortán, hogy Teleorman megye vezetője sokáig Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt mai első embere volt, aki ma is sok szállal kötődik szűkebb pátriájához.
„Mi kitartunk az ártatlanság vélelme mellett, de Brüsszel nem így látja a dolgot, a miniszterek távozását követeli”- mondta a miniszterelnök, aki felajánlotta a saját lemondását arra az esetre, ha a két miniszter marad.
Mihai Tudose viszont csak június óta miniszterelnök, és a szociáldemokrata párt nem akart ilyen gyors cserét a poszton. Annál is inkább, mert fő politikai ellenfelük, Klaus Johannis liberális államfő a korrupciós vádakra hivatkozva új kormányt szeretne Romániában. A miniszterek lemondását Dragnea és Tudose közös sajtótájékoztatón jelentette be csütörtökön éjfélkor, és mindketten azt hangsúlyozták, hogy a PSD megőrizte egységét.
A két miniszter ellen indított vizsgálat is mutatja, hogy Romániában az ügyészség keményen fellép a korrupciós ügyekben, még magas rangú politikusok esetén is.
Az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki luxembourgi ülésükön jóváhagyták az Európai Ügyészség (EPPO) felállítását. Ehhez a megerősített együttműködési eljárással létrejövő szervezethez húsz uniós tagállam csatlakozott, de Magyarország egyelőre kimaradt belőle.
A vádhatóság egy központi hivatalból, illetve a tagországokba delegált európai ügyészekből fog felépülni. A független főügyész bizonyos feltételek mellett jogosult lesz olyan határon átívelő nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására, mint például a strukturális alapokat érintő csalások és korrupció ügyében. Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutors Office) székhelye Luxemburgban lesz.
Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, mivel a kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Magyarországon kívül Dánia, Hollandia, Írország, Lengyelország, Málta, Nagy-Britannia és Svédország is elutasította az EPPO-ban való részvételt.
Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos kiemelte, hogy a hivatalnak legkésőbb 2020-tól, vagyis a következő (2020-2027) első évétől kezdve már meg kell kezdenie működését. Věra Jourovával, az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosával közösen megfogalmazott nyilatkozatban reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós költségvetés korrupcióval és csalással szembeni védelmére irányuló együttes erőfeszítéseinket később valamennyi uniós tagállam támogatni fogja.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
