Drámai vita volt a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) vezetőségi ülésén Romániában. Mihai Tudose miniszterelnök azt mondta, hogy lemond, ha nem távoznak bizonyos miniszterek a kormányból.
Tudose a Liviu Dragnea pártelnökhöz közel álló minisztereket akarta eltávolítani az EU nyomására. Hatórás drámai vita után végül a kormányfő a helyén maradt, és a pártelnök híveinek egy része távozott a kormányból: Sevil Shhaideh miniszterelnök-helyettes és Rovana Plumb európai alapokért felelős tárca nélküli miniszter, akik ellen az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is büntetőeljárást kezdeményezett szeptemberben, valamint Răzvan Cuc közlekedési miniszter – írja a kronika.ro.
Shhaideh és Plumb Liviu Dragnea közeli hívei voltak, aki egyébként azért nem lehetett kormányfő, mert választási csaláson kapták rajta. A két miniszter olyan pozíciókat töltött be, ahol sok európai pénz elosztásáért feleltek, és az Európai Unió azért sürgette a távozásukat, mert úgy látták, hogy nem megfelelően használták fel a támogatásokat. A Bukarest környéki Teleorman megyében például a két miniszter aktív közreműködésével a megyei önkormányzat egy 324 hektáros birtokot előbb a megyei önkormányzatnak juttatott, majd pedig bérbe adta azt a két miniszter ismerőseinek. A hab a tortán, hogy Teleorman megye vezetője sokáig Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt mai első embere volt, aki ma is sok szállal kötődik szűkebb pátriájához.
„Mi kitartunk az ártatlanság vélelme mellett, de Brüsszel nem így látja a dolgot, a miniszterek távozását követeli”- mondta a miniszterelnök, aki felajánlotta a saját lemondását arra az esetre, ha a két miniszter marad.
Mihai Tudose viszont csak június óta miniszterelnök, és a szociáldemokrata párt nem akart ilyen gyors cserét a poszton. Annál is inkább, mert fő politikai ellenfelük, Klaus Johannis liberális államfő a korrupciós vádakra hivatkozva új kormányt szeretne Romániában. A miniszterek lemondását Dragnea és Tudose közös sajtótájékoztatón jelentette be csütörtökön éjfélkor, és mindketten azt hangsúlyozták, hogy a PSD megőrizte egységét.
A két miniszter ellen indított vizsgálat is mutatja, hogy Romániában az ügyészség keményen fellép a korrupciós ügyekben, még magas rangú politikusok esetén is.
Az uniós igazságügyi miniszterek csütörtöki luxembourgi ülésükön jóváhagyták az Európai Ügyészség (EPPO) felállítását. Ehhez a megerősített együttműködési eljárással létrejövő szervezethez húsz uniós tagállam csatlakozott, de Magyarország egyelőre kimaradt belőle.
A vádhatóság egy központi hivatalból, illetve a tagországokba delegált európai ügyészekből fog felépülni. A független főügyész bizonyos feltételek mellett jogosult lesz olyan határon átívelő nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására, mint például a strukturális alapokat érintő csalások és korrupció ügyében. Az Európai Ügyészség (European Public Prosecutors Office) székhelye Luxemburgban lesz.
Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, mivel a kormány álláspontja szerint jelenleg is vannak olyan intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben. Magyarországon kívül Dánia, Hollandia, Írország, Lengyelország, Málta, Nagy-Britannia és Svédország is elutasította az EPPO-ban való részvételt.
Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos kiemelte, hogy a hivatalnak legkésőbb 2020-tól, vagyis a következő (2020-2027) első évétől kezdve már meg kell kezdenie működését. Věra Jourovával, az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosával közösen megfogalmazott nyilatkozatban reményüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az uniós költségvetés korrupcióval és csalással szembeni védelmére irányuló együttes erőfeszítéseinket később valamennyi uniós tagállam támogatni fogja.
Hétfőn az Országgyűlésben Orbán Viktor, Hadházy Ákos kérdésére válaszolva azzal vádolta a képviselőt, hogy korrupt módon egy konkrét cég érdekében lobbizik a parlamentben és ez maga a korrupció.
A miniszterelnök ennél tovább is ment: vizsgálatot követelt az LMP-s politikus ellen.
A Független Hírügynökség kedden megkereste a képviselőt: miként próbál reagálni a kormányfő kijelentésére.
Hadházy elmondta: senki mellett nem lobbizott, és elfogadhatatlannak tartja Orbán kirohanását. „Nem tehetek egyebet, kénytelen vagyok feljelenteni a miniszterelnököt, ő sem vádolhat senkit alaptalanul, márpedig engem korrupcióval vádolt”. Hozzátette, hogy ő még ilyet a magyar parlamentben nem tapasztalt.
Polt Péter legfőbb ügyész vagy eltussol ügyeket, és így büntetőjogi felelőssége van, amellyel a 2018-as rendszerváltást követően a független igazságszolgáltatás felé kell elszámolnia, vagy teljesen alkalmatlan a feladatának ellátásra. A Fidesznek bármelyik verzió esetén vissza kell hívnia pozíciójából a legfőbb ügyészt.
Ezt szögezi le az LMP közleménye, amely emlékeztet arra, hogy Polt Péter parlamenti beszámolója szerint két év alatt 6 százalékkal nőtt a hivatali vesztegetések száma. A közel ezer bűncselekmény is jelzi, a Fidesz rendszerét teljesen átszövi a korrupció – állítja a párt, felszólítva a kormánypártokat, hogy hívják vissza közvádló „csatlósukat”.
A legfőbb ügyész 2017. szeptember 29-i országgyűlési beszámolója ismertetésekor kitért arra is, hogy a brutális növekedés ellenére nem lehet arra következtetni, hogy az elmúlt három évben a korrupciós helyzet jelentősen romlott volna. Az LMP álláspontja szerint viszont a számuk magukért beszélnek:
„Orbán Viktor és barátai egy korrupcióra, hazugságra és titkolózásra épülő rendszert hoztak létre. Az ügyészség sorra dobja vissza a korrupciós ügyek feljelentéseit és folyamatban lévő vizsgálatokat állítanak le”
2007. október elsején a Független Hírügynök arról írt, hogy 7 pontos javaslatcsomagot hirdetett a miniszterelnök a korrupció visszaszorítása, valamint a politika átláthatósága és tisztasága érdekében.
Gyurcsány Ferenc javaslatai között szerepel az új párt- és kampányfinanszírozási törvény megalkotása, a főállású parlamenti képviselőség visszaállítása, a képviselői költségtérítésnél a másokra is vonatkozó szabályok bevezetése, az ifjúsági szervezetek finanszírozásának szigorú szabályozása, Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényének elkészítése, a civil szervezetek elválasztása a pártpolitikától és a vagyonosodási vizsgálatok szélesítése.
A miniszterelnök leszögezte:
nem csak az egészségügyben, vagy az oktatásban, hanem a politikában is reformokra van szükség:
a politikusoknak is meg kell érteniük, hogy a több demokrácia és több szabadság több felelősséggel is jár. Gyurcsány Ferenc elmondta: a javaslatokhoz szükséges törvényjavaslatokat két héten belül benyújtja a kormány az Országgyűlésnek.
A kormányfő által ismertetett elképzelések szerint a pártok, a költségvetési támogatáson és a magánszemélyek adományain kívül nem fogadhatnának el más támogatást, rövidebbek lennének a kampányok és korlátoznák a kormány és civil szervezetek kampányait. Gyurcsány Ferenc szerint ugyanakkor reális szintre kellene emelni a pártok költségvetési támogatásait.
A javaslatcsomag szerint a pártfinanszírozás önálló részévé kell tenni az ifjúsági szervezetek támogatását, a civil szervezeteket pedig ténylegesen szét kellene választani a pártpolitikától úgy, hogy pártpolitizálásban résztvevő civil szervezetek a jövőben nem kapnának semmilyen jogcímen közpénzt.
A valóban független civil szervezetek támogatását pedig elsősorban az önkéntes adófelajánlásokra bízná a kormányfő.
A kormányfő javaslata szerint Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét kellene bevezetni itthon, ami alapján kizárnák a pályázatokból, azokat, akik részt vettek annak előkészítésében, a kormány tagjait, az államtitkárok, a fejlesztéspolitikai hivatal vezetőit, valamennyiük hozzátartozóját és társaságaikat is. A javaslat szerint rendszeressé kellene tenni a magasabb beosztású köztisztviselőknél a vagyonosodási vizsgálatot, az önkormányzatokat és az országgyűlést pedig arra kérnék, hogy szorgalmazzák képviselőiknél, hogy rendszeresen kérjenek vagyonosodási vizsgálatot és hozzák is nyilvánosságra.
A kormányfő javaslatot tett a főállású parlamenti képviselőség visszaállítására is.
Ez utóbbi szerint a következő ciklustól nem lehetnének országgyűlési képviselők a gazdasági társaságok vezetői, az önkormányzati politikusok és a polgármesterek.
Gyurcsány Ferenc szerint átláthatóbbá kell tenni a képviselői jövedelmeket is. A költségtérítés esetében a javaslat szerint ugyanazok a szabályok lennének érvényesek a honatyákra, mint bárki másra, vagyis el kellene számolniuk és ellenőrizhetőek is lennének. A kormányfő szerint ugyanakkor úgy kell változtatni a képviselők költségtérítésének és a fizetésének arányán, hogy közben megőrizzék a honatyák jelenlegi jövedelmi szintjüket.
Statisztikával minden meg lehet magyarázni – szól a mondás, hiszen az adatokból szemezgetve torz valóságot lehet közvetíteni. Legyünk jóhiszeműek: csupán pozitív kommunikációs célja volt Varga Mihály gazdasági miniszternek, amikor és ahogyan kommentálta a Davosi Világgazdasági Fórum most közzétett Globális Versenyképességi Jelentésének magyar gazdaságra vonatkozó eredményeit. A FüHü a részletes számokat is bemutatja.
Magyarország kilenc helyet javított a Davosi Világgazdasági Fórum által évente kiadott globális versenyképességi rangsorban. Varga Mihály ezt úgy prezentálta (a szaktárca közleménye szerint), hogy
„Az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb – egy év alatt mért – előrelépés a listán.”
Tény a kilenc helyes előrelépés, ám némi szépséghibája azért van: ezzel visszakerültünk a 2012-13-as szintre, aminél azért már volt jobb is, például:
2010-2011-ben – tehát a 2008-as válság, illetve a kormányváltás tájékán – még az 52. helyen állt a magyar gazdaság a rangsorban, pontjainak száma pedig 4,3 volt.
Pontszámunk tehát ma ugyanannyi, mint hat év volt, ám közben a világ – s a térségbeli versenytársak – előre haladtak, miközben mi meg állva maradtunk. Hiszen például Csehország akkor a 36. volt (most a 31.), pontjainak száma pedig 4,6 (most 4,4). Vagy vegyük Lengyelországot, amely ugyan ma is ugyanazon a 39. helyen áll, mint hat éve, ám a pontjainak számát gyarapította (4,5-ről 4,6-ra).
Régiós összevetés
És ha már a versenytársaknál tartunk – arról sem tesz említést a gazdasági tárca közleménye, hogy ezzel a 60. hellyel hol állunk régiós összevetésben. Nos, nem túl jól, ahogy ezt az alábbi táblázatból is látható.
Más szóval Romániát és Horvátországot ugyan még sikerült megelőznünk, de ez a két ország feljövőben van. Románia a hat évvel ezelőtti 4,2 pontja után most már 4,3-at ért el (igaz, ezzel helyezése egyet romlott az akkorihoz képest), míg a horvát gazdaság 4 pontról 4,2-re növelte pontjainak a számát s három helyet előre lépett ez idő alatt.
Kritikus pontok
S sajnos nincs mit dicsekedni azzal az adatsorral sem – nem véletlen, hogy a közlemény szerint Varga Mihály nem is érintette –, amely az üzleti döntésekhez fontosnak tartott szempontrendszer alapján készült jelentésen belül a magyar gazdaság legkritikusabb pontjait sorolja fel. Ez az idei jelentésben – az itt élő és az üzleti életben is jártas, vagy ott próbálkozó magyarok és külföldiek számára nem meglepő módon – a kvalifikált munkaerő hiánya és a korrupció: az utóbbi 2010-11-ben még csak 12 pontot kapott, s a kritikus területek sorában nem volt dobogós, az előbbi pedig középmezőnyben tanyázott 4,5 ponttal.
Részterületek értékelése
„A rangsor részletes adatairól szólva a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált tizenkét terület közül nyolcban javult” – áll a közleményben. Ez is igaz, miként az is, hogy a legnagyobb mértékű előrelépést, azaz 25 helyezésnyi javulást a „Pénz- és tőkepiacok fejlettsége” tekintetében mérték, amiben – ismeri el a tárcavezető –
meghatározó szerepet játszott többek között az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése
és a devizahitelek korábbi forintosítása. Szintén jelentős előrelépést mutat az „Innováció” (18 helyezésnyi javulás) és a „Technológiai háttér” (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, ám arról már nem szól a fáma, hogy különösen az előbbi még mindig milyen rossz értékelést kapott a válaszadóktól.
A Globális helyzet
A Globális Versenyképességi Jelentés 2017-2018 külön érdekessége, hogy egy évtizeddel a 2007-s pénzügyi sokk, majd az azt követő 2008-as nemzetközi válság utáni képet fest, mégpedig eléggé borúsat, mondván:
„továbbra is komoly a fenntartható gazdasági talpra állás kockázata, köszönhetően a versenyképességet alátámasztani, az égetően szükséges termelékenységjavulást elősegíteni hivatott reformok hiánya miatt.
A leginkább aggodalomra okot adó terület egyike a jelentés szerint a pénzügyi rendszereké, amelyeknek nem sikerült kigyógyulniuk összes, a válsághoz vezető betegségeikből, sőt, vannak a világnak olyan részei, ahol a helyzet e téren még tovább is romlik.
A munkaerőpiac egy olyan terület, amelyen alapvető változások kellenének és várhatók, mégpedig a piac szűkülése a robotizáció és automatizáció következtében, ám ez is kellhet ahhoz, hogy a sokkokat kezelni képes helyzet alakuljon ki – ebben a munkaerő átképzése és átirányítása kiemelt szerepet kell, hogy játsszon.
Az innováció gyakran nem vezet a termelékenység javulásához – összegez a jelentés, amely figyelmeztet: egy adott ország globális versenyképességét egyre inkább az innovációs kapacitása határozza majd meg.
A tehetség sokkal többet fog számítani, mint a tőke, a világ a kapitalizmusból a tehetség érája felé tart.
„A győztesek azok az országok lesznek, amelyek egyidejűleg lesznek képesek kivenni a részüket a 4. Ipari forradalomból és erősíteni politikai, gazdasági és szociális rendszerüket”.
A figyelmeztetést érdemes lenne megfogadni a magyar kormán(ok)nak is.
A Globális Versenyképességi Rangsorban itt lehet böngészni.
Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
Aláírásokat ettől persze még lehet gyűjteni, ám a népszavazás a ettől kezdve értelmetlenné vált.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Orbán Viktor kormánya csak akkor kedveli a népszavazás intézménylét, ha ő maga kezdeményezi azt,. Ilyen volt a kvótáról rendezett referendum, melyen a részvétel alacsony volt ugyan, ám a szavazók 98 százaléka a kormány szándéka szerint voksolt.
Ha nem volt ma ideje követni a friss híreket, akkor elég, ha ezt a cikket elolvassa: összeszedtük a legfontosabbakat, amiről a fuhu.hu ma írt.
Orbán beszéde a parlamentben
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében.
Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre
és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.
Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint
Orbán a saját démonaival küzd.
Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”
Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:
„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.
Gulyás Márton: Nem védekezünk, készülődünk
Interjút adott a FüHünek Gulyás Márton, a kormánypropaganda által talán a legjobban támadott civil aktivista. Azt mondta, tapasztalatai szerint kifejezetten erős a kormányváltó hangulat az országban, de segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet.
Szerinte azt kell erőszakmentesen felmutatni, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat.
Azt is mondta, kreatív akciókra készül.
Lehet, hogy mégse lesz korrupcióellenes népszavazás
A Jobbik és az együtt is beadta törvénymódosítási kezdeményezését, miután a Fidesz úgy reagált Vágó Gábor aláírásgyűjtésére, hogy egy ilyen törvényt ők is támogatnának. Vágó Gábor a FüHünek azt mondta: a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz kedden elfogadhatja az országgyűlés.
Külföldi szövetségest talált a Momentum
A hétvégén új politikai párt jött létre Szlovákiában: a Progresszív Szlovákia. Elnöke, Ivan Štefunko máris együttműködési megállapodást írt alá az osztrák Neos párt vezetőjével, Angelika Mlinarral, Ryszard Petruval, a lengyel Nowovczesna elnökével és Soproni Tamással, a Momentum alelnökével.
Hajnal Tamás Momentum-szóvivő azt mondta a FüHünek, hogy a pártok együtt bejelentették az „Új Közép-Európát Szövetséget”, amely
„megfelelő alternatívát jelentene a visegrádi négyekkel szemben”.
Kampánypénz-tékozló alapot indít a Kétfarkú Kutya Párt
Forrás: MKKP
A viccpárt arra vár javaslatokat, hogy hogyan költsék el a 2018-as kampánypénzt. Ezért kiírták a
Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap
nevű pályázatot.
Arra számítanak, hogy minimum 123 millió forintot szét tudnak majd osztani. Ahogy írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”
A Puli egyik tesztje Fotó: Puli Space / OeWF / Claudia Stix
2019-ben menne a Puli a Holdra
Pacher Tibor, a Puli Space csapatvezetője azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy amerikai partnerükkel egyetértve akkorra tartják reálisnak az indulást. Annak ellenére, hogy állami támogatást továbbra sem kapnak, pedig Magyarországon van állami űrkutatási szervezet.
Befogadták a Bienerth Gusztáv elleni feljelentést
A FüHü információi szerint befogadta az ORFK a Magyar Úszószövetség nemrégiben leváltott elnöke elleni feljelentést. Bienerth ellen a szentendrei úszócsapat vezetője, Tóth István tett feljelentést.
Hihetetlen elkapások napja az NFL-ben
A védelmekről szólt több meccs is az NFL második játéknapjának vasárnapi meccsein, volt olyan, amelyiken egy touchdownt sem értek el a csapatok. Utolsó másodperces dráma és látványos jelenetek persze így is voltak, több bravúros elkapást is láthattak a nézők. Két történelmi esemény is volt – ezekről összefoglalónkban olvashatnak.
Nem tudni, hogy mennyire volt jó ötlet népszavazást kezdeményezni a korrupcióról, és nagy valószínűséggel ez már sohasem fog kiderülni. Mindenesetre Vágó Gábor a fuhu.hu-nak sikerként értékelte a fejleményeket.
Népszavazást kezdeményezni jó, fontos témákról megkérdezni az emberek véleményét társadalmilag hasznos cselekedet. A korrupció elleni közdelem sokakat érint, különösen egy olyan országban, mint a miénk, ahol
a közvélekedés szerint a közpénzek nem kis részének rendszerint lába kél.
Magyarország jelenleg sokak szerint következmények nélküli ország, vagyis, a korrupciós ügyekben rendszerint nem indul nyomozás. Az emberek beletörődtek, lassan már meg is szokják, hogy ilyen országban élünk, ezért is kérdéses, hogy egy ilyen valóban fontos téma, mint a korrupció, megmozgat-e annyi embert, amennyire szükség van ahhoz, hogy megkezdődhessék a népszavazás.
200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük Vágó Gábornak és segítőinek. Mindez bizonnyal nem lesz könnyű, bár megoldhatatlannak sem látszik.
Mindenesetre Vágó Gáboréknak már akkor gyanakodniuk kellett volna, amikor kiderült, hogy a Kúria „átengedte” a népszavazási kezdeményezésüket. Az elmúlt hét évben erre – az olimpiai rendezés és a vasárnapi boltzár kivételével – nem volt példa, s mindkét említett esetben
a kormány egy ügyes trükkel kifogta a szelet a kezdeményezők vitorlájából.
Most hasonló a helyzet, bár nyilvánvalóan nem ugyanaz. Miután a Kúria úgy döntött, hogy lehet népszavazás a korrupcióval összefüggő bűncselekmények hosszabb elévüléséről, Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője bejelentette: ők is egyetértenek a felvetéssel, de népszavazás nem szükséges, mert
a parlament elfogad majd egy olyan törvényt, amely megfelel a kezdeményezők elvárásának.
Vágó Gábor hiába kezdte meg a sajtó nyilvánossága előtt az aláírások gyűjtését, és hiába csatlakozott több párt is a kezdeményezéshez – a Momentum például 200 ezer szavazat „leszállítását” ígérte – egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ha össze is jönnek az aláírások, a népszavazás, akárcsak az olimpia esetében, okafogyottá válik.
Vágó Gábor ezzel együtt sikerként értékelte a fejleményeket. Mint a FüHü kérdésére elmondta, a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot a sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz a keddi napon elfogadhatja az országgyűlés.
Szabó Szabolcs, az Együtt országgyűlési képviselője benyújtja a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról szóló törvénymódosító javaslatot. Ha a Fidesznek, illetve a többi parlamenti pártnak valóban fontos a kérdés, megszavazzák az Együtt javaslatát – szögezi le a párt közleménye.
Az Együtt bejelentését megelőzően a hétvégén Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezése kapcsán, hogy nincs szükség referendumra a kérdésben, a Fidesz megszavaz egy törvénymódosító javaslatot a korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról, ha azt valaki benyújtja az Országgyűlésnek. Az Együtt most erre válaszul nyújtja be módosítójavaslatát.
A népszavazás
A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazáshoz megkezdődött aláírásgyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum. A népszavazási kérdés így szól:
„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY A KORRUPCIÓS BŰNCSELEKMÉNYEK BÜNTETHETŐSÉGE LEGALÁBB TIZENKÉT ÉV ELTELTÉVEL ÉVÜLJÖN EL?”
Az Együtt a korrupció ellen
Az Együtt az elsők között csatlakozott Vágó Gábor népszavazási kezdeményezéséhez. A hétvégén bemutatott Európai élet az Együtt Magyarországán című programjában számos, a korrupció visszaszorítását szolgáló intézkedést fogalmaz meg. Ilyen egyebek között az hogy visszavennék az Orbán Viktorhoz kötődő személyektől a korrupcióval szerzett vagyonokat, amit kárpótlásra fordítanának, és jóvátételi adót vetnének ki a Fidesz-közeli oligarchákra. A miniszterelnöki és polgármesteri pozíciók betölthetőségének korlátozása mellett egységes állami felületeken tennék közzé az állami közbeszerzéseket és a közpénzek felhasználását, a politikusokra vonatkozó súlyosbító, speciális kategóriát hoznának létre a korrupciós bűncselekményekre a Büntető Törvénykönyvben, a megerősítenék a bejelentővédelmet a korrupciós ügyekben. Minden közpénzt érintő szerződés csak akkor léphetne hatályba, ha a szerződés nyilvánosságra került egy egységes, az átláthatóságot szolgáló kormányzati honlapon.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
