Kezdőlap Címkék Környezetvédelem

Címke: környezetvédelem

Helikopterrel szállítják a havat a sípályákra

A klímaváltozás egyik kellemetlen következménye: februárban sincsen elég  hó. Aki síelni szeretne, ezért egyre rövidebb szezont élvezhet. Igazán nagy bajban azok vannak, akik ebből élnek.

50 tonnás hó szállítmány érkezett a levegőből a Pireneusokba, ahol a sípályákon hó hiány van. A hó hiányt ugyanis méregdrága szállítással kell pótolni. Ez nemcsak sokba kerül, de szennyezi a környezetet is: akár teherautó akár helikopter hozza a havat a sípályákra.

A környezetvédelmi miniszter asszony felrobbant

Twitteren üzente a világnak a francia környezetvédelmi miniszter: a kormány nem tűri el, hogy ily módon tönkre tegyék a környezetet! “Összeülünk a turizmusért felelős államtitkárral, hogy megvitassuk: mit tehetünk ez ellen!” – közölte Twitteren Elisabeth Borne környezetvédelmi miniszter. Egy munkatársa elmondta az AFP hírügynökségnek: természetesen a sípályák tulajdonosait is bevonják a tanácskozásba, mert tisztában vannak azzal, hogy a vállalkozók katasztrófával nézhetnek szembe a hóhiány miatt. Erre hivatkozott a megyei önkormányzat is, mely a helikopteres hó szállítást megrendelte. Nem jókedvükben fizettek ki egy zsák pénzt a helikopteres hó szállításért, hanem, hogy támogassák a helyi sípályákat a Pireneusokban.

5000-6000 euróba kerülhetett a helikopteres hószállítás – értesült a párizsi Le Monde. “Ezt meg kell szorozni tízzel” – közölte a megyei önkormányzat, arra célozva, hogy tízszeres hasznot hajt a megyében élőknek a helikopteres hószállítás. Legkevesebb  50-80 ember munkahelyét sikerült ezzel megvédeni. Nemcsak a sípályákon  dolgozókról van szó hanem azokról is, akik a vendéglőkben és a vendég házakban a sí turizmusból élnek.

A környezettudatos fiatalok nem síelnek

A 15-25 éves fiataloknak több mint a fele sosem síel – idéz a Le Monde egy felmérést. Míg régebben ez a középosztály és az elit kedvelt időtöltése volt, ma már a fiatalok körében az ősök sportjának látszik. Ebben persze szerepe van a pénznek is: méregdrágák az előkelő sí paradicsomok. Egyre kevesebb középosztálybeli család engedheti ezt meg magának. De

van egy új szempont is, ami miatt a síelés immár nem vonzza a fiatalokat: ez pedig a környezetvédelem.

Már az iskolában is megtanulják, hogy a sí paradicsomok megbontják a természet ökológiai egyensúlyát. Ezért aztán nem trendi manapság a síelés Franciaországban a fiatal nemzedék körében. A szupergazdagoknál persze más a helyzet, de rájuk nem lehet alapozni egy egész iparág jövőjét Franciaországban sem…

Elnök úr, olvasta Ön a 22-es csapdáját? – 2019. július

“Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit.” Hurrá! Ön szerint az csak brüsszeli ármány, hogy nem is olyan régen elmarasztaltak minket a klímaajánlások vállalásainak ránk eső szintjétől való elmaradás miatt? Hiszek Önnek.

Hogy is jöhetnék én ahhoz, hogy kételkedjem, hiszen részletesen taglalta mennyire környezetkímélővé váltunk, sőt még ki is emelte, hogy a tömegével fogunk fákat ültetni amivel megkötjük majd azt a fránya szén-dioxidot. Igaz ugyan jelenleg még csak a fák tömeges kivágásánál tartunk, de ez természetesen nem zárja ki a majdani faültetéseket. Talán megengedi, hogy megjegyezzem mire

a ma ültetett fák körülbelül 2030-2050-re lehetnek olyan mértékben szám-dioxid temetők, mint amiket mostanság kivágnak,

akkor félkegyelműségem nagyon nem érti miért nem egyszerűbb ezeket a fákat nem kivágni. De tényleg, akkor a nem kivágott fák nem hajtanak a közösségnek több hasznot, mint a csak ezután ültetendők? Ha megengedi most nem térnék ki azokra a nem teljesen közösségi érdeket szolgáló túlárazott pályázatokra melyeket ebben a témában is sikerül szűk baráti körükkel megnyeretni? (Nem tudja véletlenül Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságnak nincsen  fakivágó részlege? Nem lepődnék meg, ha lenne, nem úgy ismerem én Mészáros urat, hogy akár az aprópénzért is ne lenne hajlandó lehajolni!)

Elnök úr hivatkozott az uniós környezetvédelmi ügynökség adataira, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás terén azonos mértékű csökkenést értünk mint  Dánia. Adatok szintjén ez igaz is.

Csakhogy míg nálunk a gyárbezárások és az ipari termelés csökkenése okozta, addig Dánia jelentős termelés és termelékenység növelése mellett érte el ezt a 32% körüli csökkenést.

Mintha az is kiment volna az Elnök úr fejéből, hogy az utóbbi években már megfordult a trend és folyamatosan növekszik szén-dioxid kibocsátásunk, míg a gazdasági fejlődés csak néhány multi termelékenysége okán mutatható ki!

Van itt még valami. Elnök úr! A rezsicsökkentés valóban nagy vívmány. Az is igaz, hogy ezt a vívmányt érdemes megvédeni. Csakhogy ha a rezsiköltséget megvédjük, és cserébe visszafordíthatatlan következményekkel elpusztítjuk  környezetünket, talán mi még élve megúszhatjuk a hátralévő pár évünket miközben kollégiumi tettestársával együtt eladja gyermekeink, unokáink jövőjét. Pontosan tudhatják, hogy a klímaváltozás és vele együtt a  katasztrófa nem áll meg a határoknál bármilyen kerítést vagy falat építenek ott.

Képes fedezni, védelmezni egy olyan embert aki a jövőnk védelmében teendő feladatainkat azzal a feltétellel hajlandó megtenni, ha ennek költségeit mások fizetik?

Önök az Uniótól azt várják fizessék meg az árát annak, hogy magunknak és gyermekeinknek megpróbáljuk úgy megőrizni ezt a mi  országunkat (ami ugyebár önöknek is az ELSŐ , (first)), hogy az még élhető legyen?

Nem tudok napirendre térni efölött. Hallottam olyan szirén éneket, hogy majd megvált minket Paks II., a tiszta energia. Senkit nem vált meg. Se minket, se másokat.  Elnök úr, megkérdezte tőlünk magyaroktól valaki, hogy akarjuk e eladósítani az országunkat az    önök lázálma: Paks II. miatt? Igaz, sok mást sem kérdeztek meg tőlünk. Itt van például az a senkinek sem jó vasútépítés Belgrádtól Kelebiáig. Jajj, miket nem mondok, Mészáros&Mészáros nagyonzártkörű részvénytársaságának már megérte a teljesen szakmai alapokon nyugvó döntés, mely szerint 750 milliárd forintos felújítást konzorciumi felállásban az ő cégei végezhetik.

Nyugodjon meg mindenki, mi majd csak visszafizetjük az felújításra felvett hitelt.

Milyen alapon várja Elnök úr és kevéssé tisztelt  szobatársa, hogy velünk fizetteti vissza paksi kölcsönt, amiből természetesen a maguk “Milo&Milo” részvénytársasága jócskán részesedik. Ja, olvasta Heller 22-es csapdáját? Tudja, Milo Máltán veszi a tojást hét centért darabját és öt centért adja el, mégis nyer rajta. És Milo volt az is, aki elvállalta saját állásaik bombázását a nyereségért. A különbség az Önök és Milo cége között annyi, hogy míg Miloéknál mindenki részesedett a haszonból, a fideszes Mészáros biznisz holdudvarán kívül a többiek haszna csak annyi, hogy fizethetik majd unokáink is azt a kölcsönt amiből most saját magukat finanszírozzák. És mi  (marhák) úgy néz ki szó nélkül fizetünk.

De gyerekeinket és unokáinkat nem adjuk!

A Jobbik környezetvédelmi öt pontja

Jobbik átérzi és tudja hogy gyermekeink jövője a mi felelősségünk, ezért támogatjuk felhívásukat és május 24-i akciójukat, amely a klímaváltozás veszélyeire kívánja felhívni a figyelmet világszerte. Ezen felelősségünk tudatában fogunk politizálni az Európai parlamentben is, mely során az alábbi öt pont határozza meg munkánkat:

  1. Környezetvédelmi szabályozás

Fontos, hogy az EU környezetvédelmi szabályozása biztonságos és egészséges körülményeket biztosítson mind az emberek, mind pedig a természet számára. Támogatjuk az elővigyázatosság irányelvének alkalmazását és támogatjuk az olyan szabályozást, amely megvédi az embereket és a természeti környezetet a szennyezés, pl.: a rovarirtószerek, a mikroműanyagok és a hormonháztartást megzavaró vegyi anyagok által okozott károktól.

  1. Fenntartható mezőgazdaság

Támogatjuk a kisüzemi gazdálkodást (kis és közepes gazdaságok, családi gazdaságok), a sokszínű mezőgazdasági termelést, a fenntartható mezőgazdaságot, az organikus gazdálkodást, a genetikai erőforrások megőrzését, a hagyományos fajták és fajok fenntartását és a rövid élelmiszer-ellátási lánc kialakítását. A közvetlen finanszírozás elősegítheti a környezetbarát mezőgazdasági termelést.

  1. Klímaváltozás

A fosszilis üzemanyagok előállítása helyett a megújuló, azaz a geotermikus, nap- és szélenergia-források felhasználását támogatjuk. Az EU-s és a nemzeti finanszírozási rendszerek keretében kiemelt támogatást kell biztosítanunk a megújuló energia felhasználási lehetőségeinek kutatására és fejlesztésére.

  1. Az EU következő költségvetési ciklusa

A társadalmi szervezetek által indított programok finanszírozásánál tekintetbe kell venni az anyagi lehetőségeiket, és nagyobb arányú támogatást kell biztosítani számukra, mint a cégek beruházásaira. Különösen fontos ez Magyarországon, ahol a jelenlegi kormány elhanyagolja a környezetvédelmet.

  1. Környezetvédelmi politika

Az EU fejlődési irányának a fenntarthatóság felé kell fordulnia, a jelen és jövő generációk érdekében egyensúlyt kell teremtenie a társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági szempontok között, miközben tiszteletben tartja az ökoszisztéma ellátóképességét is. Az Európai Unió és a tagállamok vezetőinek és polgárainak felelősséget kell vállalniuk a környezetünkért és a jövő generációk jólétéért!

Emberi jogok, migráció, előítéletek és környezetvédelem a Szigeten

0

Társadalmi célú üzeneteket népszerűsítenek, ezért hívták életre a Love Revolution kampányt, amely a programkínálatra is hatással van.

A fesztivál szervezői közleményükben azt írják: a Sziget közössége 25 éve azért alakult, hogy együtt létrehozzanak egy ideiglenes álomállamot, amely Európában központja lett a kultúrák találkozásának. Itt nem kérdés az egyén szabadságának tisztelete, a lelkiismeret és életmód szabadságának joga, a szabad véleménynyilvánítás vagy a megismerés szabadsága és a környezet tisztelete.

A Love Revolution kezdeményezés főbb céljai közé tartozik

az erőszak- és félelemnélküliség, az élhető Föld, az alapvető emberi jogok érvényesülése, az előítéletek és a kirekesztés megszüntetése.

Az Afro-Latin-Reggae Faluban például például One hour – One love címmel naponta kezdődnek beszélgetések, amelyek témái például az ökoszisztéma megóvása, a környezettudatos fogyasztás és életmód, a klímaváltozás, de vizsgálják a rasszizmus és tolerancia, nacionalizmus és multikulturalizmus, migráció és integráció kérdéseit is.

Az egyik leglátványosabb program a Szigeten a Nagy Utcaszínház. Idén a Wired Aerial Theatre angol társulat As the world tipped című előadása is látható lesz, amely a környezettudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet.

A Sétáló utcaszínházak közt érkezik a Kamchátka társulat,

előadásuk az emberi jogokkal is foglalkozik.

A Sátor határok nélkül a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Nemzeti Bevándorlástörténeti Múzeum közös programhelyszíne, ahol a téma a menekülés és befogadás, közösség és család, szerelem és szex, beavatás és beavatkozás lesz.

Az ArtZone helyszínén újrahasznosított anyagokból készülnek tárgyak, felhívva a figyelmet a környezettudatos életmódra és az ökológiai lábnyom csökkentésének fontosságára.

Az idei Sziget Fesztivál augusztus 8-tól 15-ig tart.

Másfél évig sem bírta Trump embere

0

Lemondott Scott Pruitt, akit annak ellenére nevezett ki Donald Trump amerikai elnök 17 hónappal ezelőtt a Környezetvédelmi Hivatal élére, hogy az olajlobby embere volt, s mint ilyen, posztján valóságos keresztes hadjáratot folytatott Barack Obama volt elnök környezetvédelmi politikája ellen. Nem is ezzel volt baja Trumpnak, a vesztét az okozta, hogy több mint egy tucat belső vizsgálat indult ellene.

Donald Trump júniusban még úgy nyilatkozott Pruitt-ról, hogy „remek munkát végez”, Most viszont sietett elfogadni a lemondását, mert a novemberi választások előtt nem jött számára jól, hogy a sajtó naponta újabb és újabb, a Környezetvédelmi Hivatal vezetőjével kapcsolatos botrányokról számolt be. Például már a kezdetben is sokan furcsállották, hogy Scott Pruitt 43 ezer dollárt költött az adófizetők pénzéből arra, hogy teljesen lehallgatás-biztossá tegyék a telefonját. Emellett megháromszorozta az őt őrző kormányőrök számát….

Pruitt rettegett a sajtótól és a leleplezésektől. Okkal…

Lassacskán kiderült, hogy az olajlobby fizet számára egy luxuslakást Washingtonban, amelyet nemcsak ő, hanem a családtagjai is használnak. Arra is fény derült, hogy a Környezetvédelmi Hivatal elnöke a cseppfolyósított amerikai földgáz utazó ügynöke volt. Marokkóban egy amerikai cég azt követően kötött előnyös üzletet, hogy Scott Pruitt ott járt – természetesen állami költségen. Igaz, Donald Trump is előszeretettel kínálgatja a cseppfolyósított amerikai földgázt, de hát ő mégsem a Környezetvédelmi Hivatal elnöke, akinek a feladata éppen az lenne, hogy megóvja a környezetet az olaj- és gázipar brutális környezet szennyezésétől.

Pruitt ugyan megbukott, de kereszteshadjárata elérte a célját: az USA kilép a nemzetközi klímaegyezményből, melyet még Obama írt alá.

Trump persze egyértelműen az ipari lobby embere, de ezt a választások előtt nem kívánja túlságosan hangsúlyozni hiszen a választópolgárok többsége a környezetvédelem fokozásában érdekelt. Ezért beáldozott egy kényelmetlenné vált sakkfigurát, s továbbra is az America First szlogent emlegeti ugyan, de inkább a Business First az igazi jelszava.

Trump új olajstratégiája kiborította a környezetvédőket

0

Az Egyesült Államok elnöke újra engedélyezte a partmenti olajfúrásokat, melyeket elődje, Barack Obama betiltott.

Az Egyesült Államok partvidékének 90 százalékán 2019-től újra lehet olaj és földgáz után kutatni a nagy környezeti kockázat ellenére. Obama elnök betiltotta ezeket a fúrásokat egy nyolc évvel ezelőtti környezeti katasztrófát követően. Most Ryan Zinke energiaügyi miniszter közölte: 47 fúrási engedélyt adnak ki az USA partvidékén öt évre.

A környezetvédők természetesen tiltakoznak, de az elnök többször kijelentette, hogy nemigen hisz a környezetvédők érveinek. Trump szerint a saját olajkészletek kiaknázása elősegíti Amerika szuverenitásának erősödését, hiszen kevésbé függ a külső olajszállításoktól.

Ráadásul vállalta azt, hogy külföldön is árusítja az amerikai olajat és földgázt. Amikor Varsóban járt, akkor biztonságot ígért a NATO keretei között az egykori szocialista államoknak az orosz fenyegetés ellen. Másrészt pedig felhívta a figyelmet az amerikai cseppfolyósított földgázra, mellyel ezek az államok csökkenthetik a függőségüket az orosz földgáztól. Az olaj és a földgáz még mindig stratégiai árucikk, mellyel Trump megpróbálja befolyásolni a világpolitikát is.

Dobogós helyen végeztünk

Az Európai Mobilitási Hét idén is megmozgatta egész Európát, közel 2500 önkormányzat csatlakozott a kontinens legnagyobb környezetvédelmi-közlekedési kampányához. Magyarország ezúttal tényleg jól teljesített.

Hazánk ugyanis ötven ország versenyében – Ausztria és Spanyolország mögött – a harmadik helyen végzett a több mint 200 csatlakozott településsel – írja a felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye.

Az idén szeptember 16. és 22. Között rendezték meg az európai akciósorozatot.

 

A 2002 óta minden szeptemberben megrendezett Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap egyre több emberhez juttatja el a környezetbarát közlekedés üzenetét. A programsorozat célja, hogy az önkormányzatokat fenntartható közlekedési intézkedések bevezetésére, a lakosságot pedig az autózás helyett a közösségi közlekedési eszközök használatára, kerékpározásra, gyaloglásra ösztönözze.

Magyarország legnagyobb mobilitási heti rendezvényére, a fővárosi Autómentes Hétvégére közel 250 ezer látogató érkezett.

A magyarországi önkormányzatok közül 169 Autómentes Napot is rendezett, azaz egy napra a közforgalom elől lezártak egy-egy forgalmasabb utat, teret engedve a gyalogosoknak, bicikliseknek.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 70 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a települések programjaihoz – írja a tárca közleménye.

Civilek, ha összefognak

0

Egyes körökben több mint divatos nyíltan vagy burkoltan támadni a civil szervezeteket, ilyen meg olyan bérenceknek kikiáltva őket. Ezek  a sokat szidott civilek most éppen egy izgalmas projekttel az iskolások szemlélet igyekeznek formálni, komoly társadalmi hasznot hajtva projektjükkel.

Tudjuk, a felnövekvő generáció szemlélete fogja meghatározni a jövőnket – éppen ezért kiemelten fontos arra nevelni őket, hogy tartsák becsben mindazt, amit a Föld kínál. Ezt szem előtt tartva kezdeményezett együttműködést a fenntartható erőforrás-gazdálkodás oktatásának előmozdítása érdekében – a húsz éve, s ma már húsz közép-kelet-európai országban működő –  CEEweb a biodiverzitásért civil szervezet egy visegrádi projekt és egy szélesebb körű európai kampány keretein belül partnereivel, a lengyel IGO, a szlovák  SCCD és a cseh Glopolis civil szervezetekkel. Olyan oktatási anyagot készítettek, amely a visegrádi országok autógyártásán és autóhasználatán keresztül mutatja be a környezetre és más emberekre gyakorolt hatását.

Miért pont az autóipar?

Az autóipar kiválóan alkalmas megfogni a gyerekek figyelmét, ráadásul a Visegrádi országokban nagyon fontos gazdasági szerepet is játszik, hiszen 2015-ben a globálisan gyártott autók közel 5% -át, az EU-ban gyártott gépkocsiknak pedig a 18% -át e négy országban működő 30 autógyárban állították elő. Emellett egy annyira széleskörű beszállítóipar is kiépült, amely több munkahelyet teremt, mint maguk a gyárak. Az autógyártás kulcsfontosságúvá vált a régió gazdasági teljesítménye és foglalkoztatása szempontjából, és a V4 országok jövőbeni gazdasági fejlődése szorosan kapcsolódik az alágazat teljesítményéhez.

A gazdasági jelentősége mellett azonban

az autógyártásnak és autóhasználatnak számos egyéb hatása is van,

amelyek nem csak helyben, hanem globálisan is jelentkeznek – olvasható a civilek közleményében. Ami a negatívakat illeti: a felhasznált nyersanyagokat ki kell termelni, a társadalmi feszültségek mellett a nyersanyag-feldolgozás során jelentkező szennyezés társadalmi problémákhoz vezet, s nem csak magának az autóhasználatnak van számtalan káros – például környezetszennyező – hatása, de a ronccsá vált járművek is, h nem kezelik azokat megfelelően. És akkor még nem beszéltünk a klímaváltozásról.

A szemléletformálás

Ezen hatások és kapcsolatok sokszor közvetettek és borzasztó sokrétűek, amelyekről nekünk autóhasználóknak sincsenek világos fogalmaink.

A visegrádi együttműködés célja

ezen hatások feltérképezése és bemutatása egy oktatási anyagban, amely a 11-16 éves korosztály elérésére ad hasznos segítséget a tanároknak. A kidolgozott feladatok szerepjátékokkal, interaktív feladatokkal, videók és elektronikus anyagok, mint például interaktív térkép felhasználásával teszik érdekessé és befogadhatóvá ezeket az ismereteket. A hagyományos oktatási kereteken túl egy, a témát feldolgozó szabadulós játék is színesebbé teszi a repertoárt, amelyet a tanárok egy műhelymunka keretein belül maguk is kipróbálhatnak.

Európai elektromosautó-kvótát javasolnak a német szocdemek

0

A német autóipar jövőjét szabályoztatná az SPD vezetője. Martin Schulz a környezetvédelmi előírások szigorítása mellett kötelező európai kvótát vezettetne be az elektromos autókra.

Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokra azt javasolja, hogy vezessenek be Európában kötelező kvótát az elektromos autókra, arról azonban nem nyilatkozott, hogy meddig és mekkora arányt kellene elérniük az elektromos járműveknek a kontinensen. A javaslat része a német autóipar jövőjére vonatkozóan kidolgozott Schulz-féle ötpontos intézkedési tervnek, amelyről a Süddeutsche Zeitung számolt be pénteken.

A kancellárjelölt javaslatában világosabb szabályozást követel az autóiparban, valamint

szigorúbb következményeket arra az esetre, ha egy gyártó megszegi a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó határértékeket.

Schulz szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni az iparágra, ezért szeptemberre újabb dízelcsúcs összehívását sürgeti, amelyen mérlegre kellene tenni az eddigi eredményeket. Ha ezek nem elégségesek, akkor a hardverfrissítést, azaz a technikai átalakítást is napirendre kell venni, természetesen a gyártók költségére.

A javaslatban az is olvasható, hogy

a német autóiparnak előrébb kell lépnie az elektromosautó-gyártásban,

ehhez pedig egyebek mellett létre kellene hoznia Németországnak saját gyárat az e-járművekhez szükséges akkumulátorok előállításához.

Angel Merkel német kancellár még nem alkotott véleményt a kvóta kérdésében – mondta pénteken egyik szóvivője.

A kancellár nem zárkózik el egyetlen olyan ötlettől sem, amely segíti az e-járművek terjedését.

Berlinben múlt héten rendezték a dízelcsúcsot, amelyen az iparág képviselői, tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány abban állapodtak meg, hogy a gyártók több, mint ötmillió Euro-5 és Euro-6 normás dízelautó szoftverfrissítését végzik el önként és ingyen, így átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet az érintett járművek nitrogén-oxid kibocsátása. Az autók hardverfrissítését azonban elutasította a szakma.

MTI/FüHü

A kizsákmányolt Föld

0

Augusztus 2-a negatív mérföldkő volt 2017-ben: ekkorra esett a túlfogyasztás világnapja, az a nap, amikorra az emberiség elhasználta a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Azóta az ökoszisztéma rovására megy a fogyasztásunk. Az idén minden eddiginél korábbra esett ez a fordulópont. Magyarországnak sincs mire büszkének lennie.

Forrás: Pixabay

Tavaly a túlfogyasztás világnapja augusztus 8-án jött el, 1997-ben még csak szeptember végére esett. Sőt, 1970-ben egészen december 23-áig sikerült húzni, vagyis akkor közel optimális volt természeti erőforrásaink felhasználásának mértéke – írja az ökológiai lábnyom mérését kezdeményező nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network közleménye.

Jelenleg azonban több szén-dioxidot bocsátunk ki a légkörbe, mint amennyit az óceánok és az erdők képesek elnyelni, és nagyobb mértékben halászunk és írtjuk ki erdeinket, mint ahogyan azok képesek lennének újratermelődni

– erre már a WWF (World Wide Fund for Nature) Magyarország közleménye emlékeztet.

Egyre félreérthetetlenebbül látszik: nagyon nagy az ára annak, hogy az emberiség az ökoszisztéma által előállított erőforrások 1,7-szeresét használja fel. Elég a szárazságokra, az erdők pusztulására, a friss víz hiányára, a talajszennyezésre, a biológiai sokféleség megdöbbentő mértékű csökkenésére, a széndioxid kibocsátásra gondolnunk.

A mellékelt két térkép mutatja, hogyan változott a kép 1961 és 2012 között. A piros különböző árnyalatai azt mutatják, mennyivel lépi túl az adott ország fogyasztása a biokapacitását; a zöld árnyalatok pedig ennek az ellenkezőjét.

Országok rangsora

A fogyasztás mértéke országonként eltérő: ha például a világ lakossága úgy élne, mint ahogy azt Ausztráliában teszik 2017-ben, akkor 5,4 Földre lenne szükségünk, az Egyesült Államok lakosainak életmódjával pedig 4,8 földnyi erőforrást használnánk fel egy év leforgása során. A rekorder Luxemburgban ez a szám: 9,1. A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Eritrea, Kelet-Timor, Haiti, Banglades vagy Afganisztán.

Magyarország is jóval túllépi az ideális mértéket, hiszen ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor közel kettő (1,92) Földre lenne szükségünk.

Ám nincs minden veszve – ha évente csak 4,5 nappal sikerülne kitolni ezt a fordulónapot, 2050-re el lehetne érni egy teljes egyensúlyt. Ehhez persze komoly erőfeszítések is kellenek, az eszközök már ma is a rendelkezésünkre állnak. Például

a kukákban landoló élelmiszer mennyiségének felére csökkentésével 11 napot tudnánk nyerni évente,

a globális ökológiai lábnyom szénkomponensének felére mérséklésével pedig 89-et.

Biztató jelek

Ugyanakkor vannak biztató jelek: például az Egyesült Államokban az egy főre jutó ökológiai lábnyom a 2005-ös csúcsról közel 20 százalékkal visszaesett 2013-ra (ez a legfrissebb rendelkezésre álló adat), elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásának köszönhetően. Mindezt úgy, hogy eközben a GDP mintegy 20 százalékkal nőtt.

A globális ökológiai lábnyom legnagyobb részét, 60%-át egyébként az üvegházhatású gázok elnyelése teszi ki.

Emellett jelentős összetevő a mezőgazdaság is, de a lábnyomunk részét alkotja az összes további területigény is, mint a halászat, vagy a városok, utak, repülőterek.

Forrás: Pixabay

És annak ellenére, hogy a Trump-kormány visszavonulót fújt a klímavédelmi vállalásokban, sok amerikai állam és város, továbbá vállalat megduplázta a vállalásait. Emellett a világ jelenlegi legnagyobb ökológiai lábnyomát hagyó Kína legutóbbi ötéves tervében egyértelműen kiállt egy ökológiai társadalom kiépítése mellett. Skócia, Costa Rica és Nicaragua is kiváló példái azoknak az országoknak, amelyek gyorsan csökkentik a szénalapú energiafüggőségeket.

És Ön?

Jók az ilyen felmérések, képet kaphatunk a globális helyzetről, ám igazán az képes közel hozni hozzánk az általános nagy problémákat, ha magunk is megtaláljuk benne a helyünket. Nos, mindenkinek lehetősége van arra, hogy lemérje a saját ökológiai lábnyomát. Ha erre a linkre kattint, akkor Ön is megteheti azt, miként tette már több millió embertársunk.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK