Kezdőlap Címkék Kormány

Címke: kormány

A kormánynak kedvez a korrupcióról kezdeményezett népszavazás

0

Mi történik, ha sikerül 200 ezer aláírást összegyűjteni azért, hogy írjanak ki népszavazást arról, hogy a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét 8 évről 12 évre emeljék??

Nota bene; feltéve de meg nem engedve, hogy érvényes és eredményes népszavazás lesz erről, és felemelik az elévülési határidőt, mi fog változni ettől? Csökkenni fog a korrupció? Eredményesebb lesz a korrupciós bűncselekmények felderítése? Több korrupciós bűncselekmény jut majd el bírósági szakba? A hosszabb elévülési idő miatt visszahőkölnek a korrupt politikusok és gazdasági vezetők?

Magyarország tényleg azért süllyed a korrupció mocsarába, mert túlságosan gyorsan – 8 év alatt – elévülnek a korrupciós bűncselekmények? Nem azért, mert a kormány és klientúrája szügyig gázol ebben a mocsárban?

És nem azért romlik évről évre a helyzet, mert

a rendőrség és az ügyészség a korrupciós bűn üldözése helyett falaz a korrupt politikusoknak,

köztisztviselőknek és gazdasági vezetőknek? Nem azért, mert a korrupció elleni küzdelem jelszava alatt a Fidesz politikai koncepciós eljárások sorát indította az elmúlt 7 évben, amelyek döntő többsége a vádemelésig sem jutott el vagy ha mégis akkor bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában felmentéssel zárult? És a közvélemény számára nyilvánvaló lett, hogy az egész nem volt más, mint politikai pankráció, a politikai ellenfél morális ellehetetlenítése érdekében.

Arra nem gondolnak a népszavazás kezdeményezői és támogatói, hogy a jelenlegi kommunikációs viszonyok között milyen magas labdát adnak fel ezzel a velejéig korrupt kormánypártoknak. Tartok tőle, hogy az ilyen, egyre inkább járványszerűvé váló komolytalan és kontraproduktív kezdeményezések semmi másra nem jók, mint a népszavazás – egyébként is elég problematikus – intézményének teljes lejáratására. Sajnos ez sem más, mint egy társadalmilag nagyon súlyos probléma aprópénzre váltása olcsó politikai haszonszerzés érdekében.

Szerző: Vásárhelyi Mária, Facebook

A kormány szerint továbbra is szükség van a határvédő intézkedésekre

0

Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: a két éve a magyar határ védelmében hozott intézkedésekre továbbra is szükség van, szerinte ezeknek köszönhető, hogy radikálisan csökkent az illegálisan és ellenőrizetlenül Magyarországra lépő menedékkérők száma.

A kormányszóvivő erről a röszkei határátkelőhelyen beszélt. Szerinte 2015-ben Magyarország nem várt segítséget, anyagi hozzájárulást, saját érdekében és Európa védelmében teljesítette, ami a kötelessége.

Kovács Zoltán szerint a migrációs nyomás a határainkon állandó,

a ma is életben lévő intézkedések nélkül a helyzet sokkal rosszabb lenne.

Bakondi György és Kovács Zoltán egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó közölte: szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani, amely egyszerre szolgálja Magyarország és az unió belbiztonságát. Szerinte a műszaki akadályrendszer a határőrizet sikerének kulcsa, enélkül lehetetlen feltartóztatni a „tömegesen érkezőket.”

A tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2016-ban 18236-ra, 2017-ben 1184-re csökkent.

Bakondi szerint ez a tendencia a balkáni útvonal lezárása és az uniós-török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőrizet sikerének köszönhető.

A Helsinki Bizottság véleményét itt olvashatja.

Tíz éve történt – Cáfolja az SZDSZ, hogy átadná az egészségügyi tárcát

0

2007. szeptember 12-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ határozottan cáfol minden olyan híresztelést, mely szerint a liberálisok átadnák az Egészségügyi Minisztérium vagy más tárca vezetését a szocialistáknak.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint azok, akik az MSZP részéről ilyen javaslatot fogalmaznak meg, nem a biztosítási rendszerről szóló vita, hanem a koalíciós együttműködés kereteit feszítik szét. Az előző ciklusban az oktatási reform,

ebben a ciklusban az egészségügyi reform megvalósítása az SZDSZ legfontosabb feladata

– írja Horn Gábor.

Az SZDSZ szerint a kormányzás sokkal felelősségteljesebb feladat annál, hogy tárcákról vagy pozíciókról szóló méltatlan osztozkodássá alakuljon a koalíciós együttműködés. Az SZDSZ három minisztérium vezetését vállalta egy évvel ezelőtt, és kötelességének tartja, hogy a kormányzati ciklus végéig ennek a három minisztériumnak az élén, végig vigye a liberális párt által vállalt programot.

Az SZDSZ szerint Magyarország érdeke az, hogy a megszorítások mellett a reformok is megvalósuljanak

és a közös kormányzásnak csak akkor van értelme, ha lehetőség van a közösen kitűzött célok elérésére -olvasható a közleményben.

Horn Gábor szerint a tárcacsere felvetése azért is érthetetlen, mert a hétfői miniszterelnöki látogatáson a liberális frakció már egyértelművé tette, hogy csak a reformok közös végig vitelében lesz partner, a pozíciók és tárcák osztozkodásában viszont nem.

Diákokat rendelt a határra a kormány

0

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint

nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni

– tette hozzá. Eddig csak arról lehetett hallani, hogy a kormány „ehetetlen moslékkal” élelmezi a határon szolgáló rendőröket és katonákat, de van lejjebb, hiszen „szinte gyerekeket” visznek a határra, akiknek semmi sem jár – fogalmazott.

Hozzátette, ha igazak a hírek, akkor a diákok jövő január elejéig is maradhatnak a határon, a tavalyi télen pedig már lehetett látni, hogy a kormány mennyire becsüli a határon állomásozó magyar katonákat rendőröket: nem, hogy fűtött szállás, sokaknak még egy sátor vagy pokróc sem jutott.

A DK szerint

a kabinetnek gondoskodnia kell arról, hogy a kivezényelt diákok tudjanak tanulni

vagy szabadidős programokban vehessenek részt, dolguk ugyanis nem lesz. Az utóbbi időben a déli határon lényegében egyetlen egy menekült sem érkezett az országba, ráadásul „Soros Györgyöt sem látták a környéken lángvágóval ólálkodni” – fogalmazott Vadai Ágnes.

Makk Károly még holtában sem kellett a kulturális kormányzatnak

1

Tegnap elbúcsúztunk Makk Károlytól, aki vitathatatlanul a magyar filmművészet egyik legfontosabb alkotója volt. A temetésen a természet az alkalomhoz méltó arcot öltött, az őszi nap simogató sugarai sütöttek át a fák sárguló levelein. Nem voltunk túl sokan. A kulturális kormányzatot senki nem képviselte és nem volt ott Andy Vajna filmügyi kormánybiztos sem.

A magyar kulturális élet mai vezetői tüntetően távol maradtak. Gondolom Makknak – aki egyébként soha nem konfrontálódott a mai vezetőkkel –

az lehetett a „bűne”, hogy 2011-ben őt választották a Széchenyi Művészeti Akadémia elnökének és mind a mai napig ő töltötte be ezt a funkciót.

A Széchenyi Akadémia tagja (volt) többek között Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, Kurtág György, Eötvös Péter, Ascher Tamás, Enyedi Ildikó, Székely Gábor, Zsámbéki Gábor, Jancsó Miklós, Bak Imre, Megyik János, Nádler István stb., egy szóval csaknem mindazok, akik teljesítményükkel hozzájárultak a kortárs magyar művészet gyarapításához.

Közülük sokan külföldön is széleskörű elismertségnek örvendenek, a határokon túl ők jelentik a magyar kultúrát és művészetet, velük azonosítják Magyarországot. Ám egytől-egyig szabad, autonóm emberek, akik sem most, sem korábban nem váltak a politika játékszerévé, a különféle politikai kurzusok kiszolgálóivá. Így volt ez az elmúlt 27 évben, és így van ma is. Nem léptek be abba az MMA-ba, ahová a tagokat nem a művészi teljesítmény, hanem politikai kinevezés alapján veszik fel, és amelynek nem lehet tagja senki, aki kritikusan tekint a mai rezsimre. Makk Károly sem kérte felvételét abba az Akadémiába, amelynek elnöke már első beszédében kirekesztette a magyarságból Makk legrégebbi, legfontosabb barátját; Konrád Györgyöt.

Mert bár Makk nyilvánosan soha nem kritizálta az éppen regnáló rezsimeket, mindig megpróbálta megtalálni a modus vivendit,

művei azonban mindig is a szabadság és függetlenség szellemét sugározták.

A hétköznapokban nem a bátorság volt a legfontosabb erénye, művészetében azonban bátrabb volt sok lázadónál. Nemcsak 56 témájához nyúlt szokatlan őszinteséggel és bátorsággal a hetvenes években, hanem a homoszexualitás témájához is. Jellemző, hogy az „Egymásra nézve” c. filmjét – a ma a liberális értelmiség által ünnepelt – Jeszenszky Géza, 2011-ben, amikor washingtoni nagykövet volt, témája miatt (két leszbikus nő szerelme) levetette a nagykövetség 56-os ünnepi műsorának programjáról.

A temetésére azért nem jöttek el a kulturális kormányzat képviselői, mert számukra a magyar kultúra a vazallus művészetet jelenti, meg azoknak a harmadosztályú alkotóknak az életműve, akiknek művein átsüt – a hatalom által jól hasznosítható – nacionalizmus és rasszizmus. A szórakozás csúcsa pedig a Dzsingisz Khan meg a Terminátor. De sebaj Karcsi! Nem is lettek volna méltók arra, hogy részt vegyenek! Hiszen nekik már a nevére sem fog emlékezni senki, amikor te még mindig a magyar filmművészet legnagyobbjai között fogsz szerepelni.

Forrás: Vásárhelyi Mária, Facebook

DK: Munkaerőt importál a kormány

0

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta egy konferencián, hogy a kormány munkaerő-importra készül, mert 60 ezer álláshely betöltetlen.

Az a kormány tehát, amely két éve még azt írta óriásplakátra, hogy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”, most több tízezer szerbet, ukránt, és határon túli magyart szeretne a magyar munkahelyekre csábítani. Ez egyenes következménye annak, hogy a Fidesz nem becsülte meg a magyar munkaerőt.

A Demokratikus Koalíció szerint nem alacsony bérigényű munkaerő-importra, hanem béremelésre van szükség! A DK szerint a magyar munkaerő kivándorlására nem az a megoldás, hogy a környező országokból még olcsóbb munkaerőt importálunk, hanem az, hogy végre megbecsüljük az itthon boldogulni akaró magyarokat!

Forrás: DK, Gréczy Zsolt.

Tíz éve történt – Tiltakozás a közvagyon eladása ellen

0

2007. szeptember 8-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom demonstrációján több ezren tüntettek a Pénzügyminisztérium előtt.

A tüntetésen felszólalók a közvagyon eladása ellen tiltakoztak, egyebek mellett a kormányzati épületek, valamint az egészségügyi és kulturális intézmények értékesítésének leállítását követelték – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A tüntetés békésen zajlott, atrocitás nem történt.

Csaknem 1500-an indultak el szombaton délután 4-kor a Hősök teréről az Andrássy úton át a Pénzügyminisztériumhoz, a József nádor téri épülethez érve azonban már több ezresre duzzadt a tömeg. A szervezők bejelentették, hogy hétfő délután 5 órától hajnali 2-ig a Parlament előtt fognak tüntetni.

Az indulás előtt a Hősök terén is többen felszólaltak. Az állami vagyon eladása ellen tiltakoztak, valamint

a Gyurcsány-kormány távozását és azonnali előrehozott választásokat követeltek.

A résztvevők többségénél nemzeti színű lobogó volt, de többen árpádsávos zászlókkal érkeztek. Sokan a Kossuth téren kora délután befejeződött demonstrációról mentek át a Hősök terére.

Hatvan aláíró kezdeményezéséhez csatlakozva az Élőlánc Magyarországért közéleti mozgalom szervezte a tiltakozó megmozdulást a szerintük alkotmánysértő vagyontörvény ellen. A tüntetést támogatta a Professzorok Batthyány Körének elnöksége, valamint a MAGOSZ és a Magyarországért Egyesület.

Korlátozzák a magyar nyelvű oktatást Ukrajnában

0

Új oktatási törvényt fogadtak el Ukrajnában, amely előírja, hogy közép- és felsőfokon az oktatás nyelve kizárólag az ukrán lehet.  sérti a Kárpátalján élő kisebbségek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogát, ez pedig számos ponton nemzetközi szerződésekbe ütközik.

A Polgári Világ Pártja szerint Magyarország kormánya ismét

az erő és nem a diplomácia hangján igyekszik a nemzetközi vitás kérdéseket rendezni.

Ha a magyar kormány törekedne a jó szomszédi viszonyra, nem fordulhatna elő az sem, hogy Erdélyben magyar nyelvű iskolákat zárnak be. Az a harcias erőpolitika ugyanis, amely a magyar belpolitikában sikeresnek tűnik a FIDESZ céljainak elérésére, az nemzetközi szinten kifejezetten károsan hat, így

a határainkon kívül élő magyarok számára jelentős hátrányokat okoz

az élet minden területén, többek között a magyarságuk megélésében is.

A Polgári Világ Pártja felszólítja a magyar kormányt, hogy a határon túli magyarok érdekében haladéktalanul kezdeményezzen tárgyalásokat a magyarlakta területek nemzetiségi oktatásának nemzetünk számára optimális, békés rendezése érdekében, mert ez az egyetlen lehetséges útja a magyarság újraegyesítésének.

Tíz éve történt – Vádemelés Budaházy ellen

0

2007. szeptember 7-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy vádat emelt a Fővárosi Főügyészség Budaházy György ellen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete miatt. Az iratokat a Fővárosi Bíróságnak küldték meg: ha elítélik, Budaházy akár 5 év börtönt is kaphat.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökség információit megerősítve elmondta, hogy a férfi 2006. szeptember 27-e és 2007. március 15-e között több közleményt tett közzé szélsőséges honlapokon. „Ezekben olyan erőszakos cselekményekre szólította fel az olvasókat, melynek közvetlen célja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megváltoztatása, de az egyikben például rendőröket fenyegetett meg” – tette hozzá a szóvivő.

A rendőrség a tavaly szeptemberi MTV-ostromtól több hónapon át kereste Budaházyt, akit akkor

azzal gyanúsítottak, hogy megrongálta a Szabadság téri szovjet emlékművet.

Március 15-én elfogták, két héttel később a bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el: Pest megyei lakhelyét azóta sem hagyhatta el engedély nélkül.

Budaházy ellen az elmúlt években több eljárás is indult: idén májusban például a Fővárosi Bíróság Budaházy Györgyöt és hét társát az uniós csatlakozás elleni tiltakozásul 2003-ban plakátjaikon szereplő tiltott önkényuralmi jelképek ügyében felmentette. Budaházyt és társait azért fogták perbe, mert

az uniós csatlakozási kampány ellen annak idején tiltott jelképeket is tartalmazó plakátokkal léptek fel.

A tárgyaláson Budaházyt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány védte, álláspontjuk szerint az ítélet azt jelenti, hogy akik a tiltott önkényuralmi jelképeket azok elítélése érdekében teszik közszemlére, nem vétenek a törvények ellen.

Tíz éve történt – Diákok tüntettek Szegeden a tandíj ellen

0

2007. szeptember 5-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy egyenpólóban, táblákkal és dudákkal felszerelkezett diákok gyűltek össze a Szegedi Dugonits téren, hogy a 2008 szeptemberétől tervezett felsőoktatási tandíj ellen tüntessenek.

Több mint 1000 diák tiltakozott a tandíj bevezetése ellen. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke, Miskolczi Norbert beszédében azt mondta: az

idén azért jelentkeztek 24 ezerrel kevesebben főiskolára és egyetemre,

mert képtelenek felvállalni a havi 10 ezer forintos tandíjat.

A tandíj bevezetéséről olyan törvényhozók döntöttek, akik szüleink és nagyszüleink adójából korábban ingyen tanulhattak – mondta a HÖOK elnöke. A szegedi megmozdulást a tervek szerint további hasonlóak követik majd.

A tiltakozó akcióhoz más egyetemi városok diákjai csatlakoznak és egészen addig akarnak tüntetni, amíg a tandíjat vissza nem vonják.

 

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!