Növekszik a magyar gazdaság. Csak az uniós pénzek tartják életben a gazdasági növekedést. Két egymásnak mondó állítás, amelyeket gyakran hallottunk az elmúlt hetekben, hónapokban.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. intézet szerint a magyar gazdaság továbbra is komoly bajban van: minden növekedés csak a beáramló uniós fejlesztési pénzeknek köszönhető, valós gazdasági erősödésnek nyoma sincs. Ez azt jelenti, hogy
az Orbán-kormány a lehető legrosszabbul használta fel az EU-s pénzeket:
ahelyett, hogy a tehetséges és tisztességesen működő magyar vállalkozások erősödtek volna az uniós pénzekből, azokat inkább ellopták a fideszes oligarchák.
A Demokratikus Koalíció szerint miközben az egyik legtöbb fejlesztési forrást kapó országként 2010 óta a teljes régiót leelőzhettük volna, az Orbán-kormány ellopta a Magyarországnak történelmi lehetőséget jelentő EU-s pénzeket. Az Orbán-kormány ma mégis inkább Brüsszel lábán áll, mint a sajátján.
Benyújtotta lemondását Constanca Urbano de Sousa portugál belügyminiszter, miután az utóbbi hónapokban kétszer is több tucat halálos áldozattal járó erdőtüzek pusztítottak az országban. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen.
Portugál tûzoltó térdel az erdõtûz füstjében Fotó: MTI/EPA/Paulo Novais
A kormányfőnek írt levelében a belügyminiszter úgy fogalmazott: az utóbbi napokban pusztító erdőtüzek után úgy érzi,
nincsenek meg a kellő politikai és személyes feltételei
annak, hogy továbbra is a tárca vezetője maradjon. António Luís Santos da Costa miniszterelnök elfogadta a lemondást.
A vasárnap óta tomboló erdőtüzek nagy részét sikerült eloltani. A legfrissebb jelentések szerint
41 ember halt meg, és több mint hetvenen megsérültek.
Kevesebb mint négy hónap alatt összesen több mint száz ember halt meg erdőtüzek miatt Portugáliában, ahol csaknem 90 éve nem volt ilyen száraz a nyár. Az év eleje óta összesen 350 ezer hektár égett le, 2003 óta nem voltak ilyen pusztító erdőtüzek az országban.
A portugál kormányt számos bírálat érte amiatt, hogy képtelen felkészülni az újabb katasztrófákra. Az egyik ellenzéki párt bejelentette:
bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen a tűzesetek kezelése miatt.
A legnagyobb ellenzéki párt már jelezte: támogatják az indítványt.
A közösségi médiában már tüntetésekre is hívják az embereket a hétvégére. A szervezők szerint ezek célja, hogy kifejezzék szolidaritásukat az áldozatokkal és követeljék a portugál erdők fokozottabb védelmét.
A miniszterelnök bejelentette, hogy átfogó reformokra készül az erdőtervezés és az erdőtüzek elleni küzdelem terén.
Sajtótájékoztatón jelentette be a Közép-Európai Egyetem (CEU), hogy teljes mértékben megfelel a magyar hatóságok és New York állam közötti megállapodásban meghatározott követelményeknek. Felszólítják a magyar kormányt, hogy írja alá a megállapodást, mert diszkriminációnak tartják, hogy más egyetemekről megállapodtak már, de róluk nem. Az egyetem szerint elfogadhatatlan, hogy újabb egy évig akarják bizonytalan jogi helyzetben tartani őket. A rektor azt is mondta: az a céljuk, hogy Budapesten maradjanak.
Ahogy korábban írtuk, a kormány módosította a felsőoktatási törvényben szereplő határidőket. Az új időpont 2019. január elseje, addig kell a külföldi egyetemeknek megfelelni az új előírásoknak.
Liviu Matei, Fodor Éva, Michael Ignatieff és Enyedi Zsolt Fotó: FüHü
A sajtótájékoztatón Michael Ignatieff rektor arról beszélt: elfogadhatatlan, hogy a kormány nem mondja meg, hogy aláírják-e a jövő év végéig a megállapodást New York Állammal. Enyedi Zsolt magyar ügyekért felelős rektorhelyettes azt mondta, magyarázatot szeretnének kapni arra, hogy miért mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, hogy „okafogyottá” vált a szerződés aláírása.
Az egyetem úgy tudja, hogy ez a megállapodás már elkészült (ezt egyébként délelőtt David Kostelancik, az ideiglenes amerikai ügyvivő is megerősítette), szeptember óta csak arra vár, hogy aláírják. Az egyetem információi szerint
a megállapodás garantálja a jogot, hogy a CEU Budapesten maradhasson.
Ezért is írták alá a memorandumot a Bard College-dzsal az együttműködésről (ezt a sajtótájékoztatón is bemutatták), amelynek értelmében a CEU kapott egy épületet a Bard amerikai campusán, közös programokat indítanak, valamint diák- és tanárcserére is sor kerül a két egyetem között.
Vagyis, ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:
A CEU megtett mindent, hogy megfeleljen a törvény követelményeinek.
Azt kérdezte, hogy a magyar kormány ezt miért nem fogadja el válasznak. Szerinte diszkrimináció, hogy miközben Maryland állammal a McDaniel College ügyében a magyar állam aláírt egy szerződést, addig New Yorkkal ezt nem teszi meg, sőt, Balog Zoltán azt mondja: erre nincs is szükség.
„Hat hónapja tart a bizonytalanság, a határidő kitolása azt jelenti, hogy még egy évig tarthat”
mondta. Ezért arra kérik a kormányt, hogy minél előbb írják alá a megállapodást New Yorkkal.
A bizonytalanságnak ugyanis következményei vannak, tartanak attól, hogy emiatt kevesebb diák akar például ide jönni. Ahogy fogalmazott: „minél tovább tart ez, annál többet szenved az egyetem, és
egy egyetem nem lehet szabad, ha valaki lassan meg akarja fojtani”.
Ignatieff azt mondta: ők megoldást szeretnének találni, ami rendelkezésre is áll, csak alá kellene írni a megállapodást New Yorkkal.
Arról is beszélt, hogy nem akarnak B-tervvel foglalkozni, mert
Fotó: FüHü
„az nem lehet, hogy a CEU felfüggessze a működését. Budapest az otthonunk, és szeretünk itt lenni”.
Ugyanakkor stabil jogi környezet nélkül nem tudnak működni, ezért kérik a megállapodás aláírását. Fodor Éva társadalom- és bölcsészettudományokért felelős rektorhelyettes szerint nagyon fontos a jogbiztonság, hogy a diákok tudják, lesz majd diplomájuk, a tanároknak pedig állásuk.
Michael Ignatieff külön kiemelte, hogy az egyetem nem Soros Györgynek tartozik elszámolással, hiszen Amerikában eleve nem lehet anélkül akkreditálni egy egyetemet, hogy a teljes függetlenségét biztosítanák.
A CEU épülete Budapesten Fotó: MTVA/Bizományosi: Balaton József
Liviu Matei rektorhelyettes azt is mondta, hogy New York Állam oktatási biztosa hivatalosan is tájékoztatta a magyar kormányt a CEU és a Bard között kötött megállapodásról. A levelet be is mutatták, ebben MaryEllen Elia azt írja, Orbán Viktornak címezve: „az egyetértési megállapodásban foglalt tevékenységek mindkét intézmény alapító okiratával összhangban vannak”.
Az egyetem ezért sem érti, a kormány miért döntött hirtelen úgy, hogy kitolják a határidőt – most, hogy már mindenben megfelelnek a törvénynek. Ahogy Michael Ignatieff fogalmazott:
„Egyetlen egyetemnek sem kellett még Európában átmennie azon, amin nekünk. Ez elfogadhatatlan.”
Nem értik, hogy miért folytat kettős kommunikációt a kormány, hiszen, bár itt azt mondják, nincs szükség a szerződés aláírására, a New York-i tárgyalásokat sem hagyták még ott. „Gondoljanak bele, mit érezhet ilyenkor a New York-i kormányzó” – mondta.
Azt is mondta:
az egyetem nem akar különleges feltételeket, épp ellenkezőleg, azt szeretné, ha ugyanúgy kezelnék, mint a többieket.
Elfogadhatatlannak és szükségtelennek nevezte az eljárást, miközben a megoldás rendelkezésre áll. Ahogy fogalmazott: két egyszerű oldalból áll a megállapodás, ami nagyon hasonló ahhoz, amit a kormány Marylanddel is aláírt. Azt mondta:
„Itt akarunk maradni, tiszteletben tartjuk a magyar törvényeket.”
2006. október 23-a ugyanúgy hétfői napra esett, mint az idén. Délelőtt 10 órakor megkezdődött az 1956-os forradalom fél évszázados jubileumának ünnepi megemlékezése a fővárosban. A Budapesti központi rendezvényekre 56 külföldi delegáció érkezett, köztük 2 király és 20 államfő.
Folytatjuk – befejezéshez közeledő – sorozatunkat a 2006-os őszi eseményekről. Cikkünkben, akárcsak a sorozat korábbi részeiben, elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodunk. A FüHü eredetei, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Felvonták a nemzeti lobogót
Az állami ünnepségsorozat délelőtt 10 órakor, a nemzeti lobogó ünnepélyes felvonásával kezdődött a Kossuth téren. A meghívott 56 külföldi közjogi méltóság egy-egy szál fehér rózsát helyezett el az ’56-os emlékműnél.
A külföldi delegációk között húsz állam- és kormányfő, a spanyol és a norvég király, a belga trónörökös és a luxemburgi nagyherceg is Budapestre érkezett. Részt vesz a megemlékezéseken a NATO főtitkára és az Európai Bizottság elnöke; a német, az osztrák, a finn, a svájci, a portugál, az izlandi, az ír, a horvát, a máltai, a macedón, a lengyel, az ukrán, a lett, a litván, az észt, a szerb, a szlovák és a cseh elnök, a holland és a román miniszterelnök, a pápai legátus, New York állam kormányzója, valamint az orosz parlament elnöke is.
„A tüntetés elveszítette békés jellegét”
Már hajnalban és kora reggel voltak kisebb atrocitások Budapesten. A Független hírügynökség tudósítója beszámolt arról, hogy tizenegy embert állítottak elő a rendőrök, miközben hétfőn kora hajnalban feloszlatták a Kossuth téri tüntetést. A sátrakban számtalan veszélyesnek vélt eszközt foglaltak le, köztük tucatnyi vasgolyót, benzineskannát, késeket, botokat és baltákat.
A rendőrségi tájékoztatás szerint a tüntetést azért kellett feloszlatni, mert elvesztette békés jellegét, a tiltakozók a megállapodást megszegve nem működtek együtt a rendőrséggel.
A Kossuth téri füves területet műveleti területté nyilvánították, a tüntetőket a Nádor utcába és a Szabadság térre szorították. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint a Kossuth téri sátrakat átvizsgálták, de nem kezdték meg a bontásukat.
Mivel a rendőrség nem nyilatkozik, azt egyelőre nem tudni, hogy a demonstrálók délután visszatérhetnek-e a térre, ahol megemlékezést akartak tartani.
Egyre többen jönnek, előkerülnek a gumibotok
Hétfőn késő délelőttig 5-600 ember gyűlt össze a budapesti Nádor utca környékén. A kormány ellen tiltakozók egy részét még hajnalban a Kossuth térről szorították ki, ám azóta is egyre többen érkeznek a környező utcákba.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint emberek gyülekeznek a Szabadság téren, a Nádor utcában, az Arany János utcában és a Roosevelt téren. A rendőrök hajnalban, a Kossuth térről 11 ember állítottak elő ellenszegülés miatt, de az elmúlt órákban is több tiltakozót fogtak el.
A tüntetők egy csoportja táblákkal érkezett a Bazilikához, a rendőrök azonban erőszak nélkül, de határozottan elküldték onnan őket. A Nádor utcában több tüntetőt is gumibottal vertek meg.
Gyurcsány a Parlamentben beszél
Míg 1956-ban a szabadságért küzdött Magyarország, addig 2006-ban a szabadság és a demokrácia mikéntjéről vannak viták az országban – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőn a Parlamentben a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozat elfogadásakor a külföldi delegációk előtt.
A miniszeterelnök beszédében összehasonlította 1956 forradalmát és a 2006-os eseményeket. Gyurcsány szerint a legfontosabb különbség, hogy 56-ban a többség az utcát választotta véleményének kinyilvánítására, mert nem volt más választása, míg 2006-ban Magyarország többsége hisz a parlamentáris demokráciában.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a demokrácia védi, és csak annyiban korlátozza a szabadságot, hogy ne sérüljön mások szabadsága. Gyurcsány szerint ki kell mondani, hogy nincs szabadság demokrácia nélkül, de nincs osztályuralomra épülő demokrácia és nincs jogállam szabadon választott parlament és kormány nélkül.
A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat
Elfogadták a Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozatot a Parlamentben. A dokumentumot a meghívott külföldi közjogi méltóságok is aláírták. Először Schell Judit színművész olvasta fel magyar nyelven a nyilatkozatot, majd angol nyelven Kulka János színművész tolmácsolta.
A Budapest ’56 Szabadság Nyilatkozat megemlékezik az 1965-os forradalom neves és névtelen hőseiről. A szabadságharc mondanivalója, hogy szabadság és emberség kiegészíti egymást, amelyet napjainkban sem feledhetünk el. A nyilatkozat közös felelősségre és cselekvésre buzdítja az európai és az azon túli nemzeteket is – áll a dokumentumban.
A sorozat három legutóbbi cikkét itt olvashatják. Akit a sorozat összes írása érdekel, a FüHü keresőjében megtalálja.
Arról már korábban is értesülhettünk, hogy Andy Vajna utál adót fizetni. A TV2 fölvásárlását ugyan magyar állami hitel tette lehetővé, a csatorna magyar bankhitelekből működik, ám a TV2 csoport számos kábelcsatornáját már Romániában jegyeztette be.
Ott fizet utánuk – alacsonyabb – műsorszolgáltatási díjat és adót egyaránt.
Most az is kiderült, hogy
a Vajna által fizetendő alacsonyabb adóhoz a kormánynak is fontos érdeke fűződik.
Varga Mihály miniszter ugyanis jóváhagyta Vajna két kaszinót működtető cégének miniszteri engedélyhez kötött összeolvadását, amely így a korábbi 2,1 milliárd forint helyett mindössze 400 milliónyi adót, árbevételének 2 százalékát kénytelen fizetni.
A miniszterelnök már korábban említette, hogy célja az egyszámjegyű adókulcs. Azt elfelejtette hozzátenni, hogy ezt Andy Vajnán fogja kipróbálni.
A nyugdíjasok az év végén három különböző jogcímen is pótlólagos bevételhez juthatnak (a tervezettnél magasabb infláció miatt jár nekik kiegészítés novemberben; a vártnál magasabb gazdasági növekedés miatt jutnak törvény szerint prémiumhoz, illetve karácsonykor ismét kaphatnak Erzsébet utalványt).
Ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be. Emellett azt ígérte, hogy jövőre három százalékkal emelik a nyugdíjakat. A Jobbik mindezt annak tudja be, hogy közeleg az országgyűlési választás. Ez most már nem csak a Jobbikot lejáratni akaró mocskos propagandából látszódik egyértelműen, hanem abból is, hogy az Orbán-kormány keresi a nyugdíjas szavazók kegyeit.
Olyan ígéretekkel, amelyek törvényi kötelességei minden kormánynak, magyarul semmilyen plusz juttatást nem jelent az idősek számára, amit most bejelentettek.
Eközben az öregségi nyugdíjminimum összege 2008 óta változatlanul 28.500 forint,
a több mint 2 millió nyugdíjas fele 100 ezer forint alatt nyugdíjat kap.
Esetükben a három százalékos emelés korántsem jelent annyit, mint a Fidesz által létrehozott luxusnyugdíjakra jogosult társaiknál.
A Jobbik szerint méltányos differenciált nyugdíjemelésre van szükség, tehát minél alacsonyabb egy nyugdíj, annál nagyobb százalékban kellene emelni; lehetővé kell tenni, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 év munkaviszony után, és indokolt az ún. magyar indexálás bevezetése, mely a nyugdíjas fogyasztói kosár inflációján és a reálbér-emelkedésen alapulna. Ez lehetővé tenné, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke ne szakadjon el a bérekétől.
Az Együtt idézi a Közép-európai Egyetem közleményét, melyben azt írják, hogy a kormány és New York közötti tárgyalások sikere után megállapodtak a New York-i Bard College-dzsal, így a CEU oktatási tevékenységet végezhet a társult intézmény kampuszán az USA-ban.
Ezzel megfelelnek az oktatási törvény márciusi módosításának, azaz a lex CEU-nak.
Az Együtt felfoghatatlannak tartja azt az ostoba háborút, amit Orbán Viktor művel még mindig a CEU ellen. Egy megbélyegző, kirekesztő, törvény helyett olyan megoldásra lenne szükség, amely az egyetem létét és szabadságát nem veszélyezteti.
Az oktatási törvény módosításával előírt feltételeknek már megfelel az egyetem, ezért éppen ideje, hogy kapituláljon a Fidesz-kormány, befejezze az alapvető európai értékeket szembeköpő háborúskodását, levegye a kezét a magyar felsőoktatásról, és tiszteletben tartsa annak autonómiáját.
Október 15-én járunk, a feszült belpolitikai helyzet ellenére 80 meghívottból 56 külföldi jelezte, hogy eljön Budapestre az 1956-os forradalom 50. évfordulójára. Közben Gyurcsány Ferenc türelmet kért a pártjától a reformok beindításáig, a Jobbik az általuk politikainak nevezett foglyok szabadon bocsátását követelte, Sólyom államfő pedig odaszúrt a kormánynak.
Folytatjuk a 2006-os események bemutatását a Független Hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü eredeti, sző szerinti szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Gyurcsány türelmet kér
A kormányfő a 2009-es Európa Parlamenti választásokig kért haladékot az MSZP frakciójától a reformok és a kiigazítás érdemi beindulásához.
Ha azonban ezek után a kormánypártok elvesztik az EP-választásokat, akkor „ha akartok, elküldhettek”- fogalmazott Gyurcsány a szocialista képviselőcsoport október 3-i ülésén – erősítette meg a Független Hírügynökségnek az MSZP szóvivője.
Nyakó István elmondta, hogy a miniszterelnök szerint legközelebb a 2009-es EP választás lesz az az esemény, ahol le lehet mérni a kormány tevékenységét, a reformoknak és az egyensúlyteremtésnek a társadalmi hatásait. Gyurcsány szerint addig kell visszaszerezni az emberek támogatását, és amennyiben ez nem valósul meg, akkor a kormánypártok akár le is mondathatják.
Sólyom odaszúrt Gyurcsánynak
Az ifjúságra kell bízni ’56 emlékét – mondta Sólyom László köztársasági elnök a Szegedi Tudományegyetem ünnepi szenátusi ülésén, amelyet a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége – a MEFESZ – megalakulásának jubileuma alkalmából rendezte.
A köztársasági elnök szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc még mindig nem igazi ünnep Magyarországon. Könnyű törvényeket hozni, piros betűs ünnepet, munkaszüneti napot elrendelni, de az ’56-os megemlékezések akkor válnak nemzeti ünneppé, ha azt a magyarok a szívükbe fogadják. Ezért az egykori forradalmárok, a Nagy Imre-féle tradíciókat hangsúlyozó reformszocialisták és az emigráció 56-os hagyományainak egyesítésére van szükség – fogalmazott az államfő.
Sok külföldi vendég és nagy készültség várható október 23-án
Továbbra sem sikerült megegyezniük a tüntetőknek és a rendőröknek a Kossuth tér október 23-ai használatáról.
Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha a tiltakozók nem szabadítják fel a Parlament előtti terület egy részét, amelyre a biztonsági intézkedések miatt lenne szükség. A meghívott külföldi vendégek többsége már jelezte, hogy jön Budapestre.
Összesen 1200 rendőr vigyáz majd a hazai közméltóságokra és a külföldről érkező 56 állami méltóságra az október 23-i ünnepségek alatt – hangzott el hétfőn az ünnepségekről tartott miniszterelnöki hivatali tájékoztatón.
Szabó Ferenc a köztársasági őrezred parancsnoka elmondta, hogy a 80 meghívottból 56 külföldi méltóság jelezte, hogy részt vesz az ünnepségeken. Köztük van a spanyol és norvég király, a holland és osztrák kormányfő, az osztrák és lengyel államfő, a NATO főtitkára, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ menekültügyi bizottságának főbiztos-helyettese. Orosz részről Szergej Mironov a szövetségi tanács elnöke vesz részt az eseményeken.
Október 22-e és 24-e között fokozott biztonsági intézkedések lesznek érvényben. Teljesen lezárják például a belváros és a a ferihegyi repülőtér közötti utat és a rendezvények környékén megállási és várakozási tilalom lesz érvényben. Az ott parkoló autókat a rendőrség elszállítja, eljárást indít a tulajdonos ellen és a szállítási díjat is ráterheli. A biztonságra összesen 1200 rendőr vigyáz majd.
Szabó Ferenc közölte azt is, hogy a biztonság érdekében a rendőrségnek a tér 50-70 méteres körzetét át kell vizsgálnia tűzszerészekkel, és ezen a területen csak átvizsgált emberek tartózkodhatnak majd, amit nehéz lenne megoldani a tüntetőkkel. A rendőrség, a MeH és a tüntetők hétfőn már egyeztettek a tér használatáról, egyelőre nem sikerült megállapodni, kedden délelőtt 10 órakor folytatják a megbeszéléseket.
Arra senki sem válaszolt a sajtótájékoztatón, mi lesz, ha a tüntetők nem hagyják el a Kossuth teret.
Danks Emese kormányszóvivő elmondta, hogy a központi ünnepségek 536 millió forintba kerülnek, a teljes emlékév pedig majdnem 3,7 milliárd forintba. Ebben az összegben azonban benne van 60 szobor, 11 nagyjátékfilm, 2 emlékmű és többszáz könyv elkészítése is.
Az ünnep részeként két hét alatt 40 állami rendezvényt tartanak. Ezek között szerepel az is, hogy az eddig Felvonulási térként ismert területet (ami egyébként helyrajzilag a Dózsa György út része) 56-osok terére keresztelné a XIV. kerületi önkormányzat.
A Független Hírügynökség egykori tudósításai szerint 2006. október közepén is folytatódtak a nagygyűlések a Kossuh téren. S miközben az ottani pódiumokon a szónokok bírálták a kormányt, a szocialisták arra kérték Orbánt, hogy úgyis, mint az ellenzék vezére, hozza nyilvánosságra a programját.
A 2006. őszi eseményeket bemutató sorozatunkban a Független Hírügynökség eredeti, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Házkutatás a kurucoknál
Házkutatást tartottak a rendőrök a kuruc.info internetes oldal főszerkesztőjének lakásán – erősítette meg a Független Hírügynökség értesüléseit Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője. A rendőrök technikai eszközöket foglaltak le, melyeket hamarosan szakértői vizsgálat alá vetnek.
A honlap egyike volt azoknak az internetes oldalaknak, amelyeken közzétették az elmúlt hetek zavargásai miatt őrizetbe vettek ügyeiben eljáró bírák személyes adatait.
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a Budapesti II. és III. kerületi ügyészség személyes adattal való visszaélés miatt nyomozást rendelt el, ismeretlen személy ellen, mivel a kuruc.info-n megjelent személyes adatok, például fényképek, telefonszámok és címek közzététele törvénysértő.
Az internetes oldal szerint az intézkedő rendőrök nem sokkal csütörtök éjfél után jelentek meg a főszerkesztő lakásánál, bár korábban már megpróbáltak bejutni. A házkutatás során lefoglalták a főszerkesztő számítógépét, 156 darab CD és DVD lemez, valamint 2 darab floppylemez -áll a kuruc.info hírében.
MSZP: Orbán hagyjon fel a kettős beszéddel
Az MSZP arra kérte Orbán Viktort, hogy hozza nyilvánosságra programját és terveit az ország helyzetének kezelésére és hagyjon fel a kettős beszéd politikájával – közölte szerdai tájékoztatóján a nagyobbik kormánypárt alelnöke. Juhász Ferenc kijelentette: amíg a választási kampányban a Fidesz összesen 200 milliárd forint többletet ígért az embereknek, addig azt nem árulta el, hogy ennek kik viselnék a terheit és mit tennének az ország helyzetének javítására.
Az MSZP szerint a Fidesz semmit nem tesz a valós helyzet megoldása érdekében, csak utcai politizálást folytat. A szocialisták ugyanakkor azt szeretnék, ha versengő programok lennének és érdemi viták, de nem az utcán, hanem a parlamentben. Juhász szerint, ha a Fidesz tovább folytatja felelőtlen utcai, populista politizálását, akkor hamarosan balkáni állapotban lesz az ország, ehelyett az ellenzéki pártnak inkább egy sikeres Magyarország építésében kellene megmutatnia valódi arcát és megtenni mindent az ország helyzetének javítása érdekében.
Szájer: hazugokkal nincs közös ünnep
A Fidesz nem vesz részt az ’56-os események közelgő évfordulója alkalmából rendezett állami megemlékezésen, mivel eddig se ünnepelt azokkal, akik hazugságra alapozzák hatalmukat – jelentette ki Szájer József, fideszes EP képviselő a Kossuth téren.
Magyarország miniszterelnökét ma a hatalomhoz való mániákus ragaszkodás, illetve a gátlástalanság jellemzi. Ha Gyurcsány Ferenc megjelenik az ’56-os ünnepségen, akkor ő fogja tönkretenni azt a napot – fogalmazott Szájer József.
A fideszes politikus elmondta: Áder János és Balsai István képviselők csütörtökön feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen a balatonőszödi beszéd miatt, mivel úgy vélik, közérdekű adattal való visszaélés történt. A fideszes politikusok azonnali nyomozást kértek az ügyben.
Szájer József hozzátette: az országnak új politikára van szüksége, mivel a jelenlegi vezetők elszakadtak az emberek valós gondjaitól. Az alkotmányos és gazdasági válság megszüntetéséhez a demokratikus kereteket kell visszaállítani, ennek pedig Gyurcsány Ferenc a legfőbb akadálya – jelentette ki végül a politikus.
Orbán Viktor mögött Pelczné Gál Ildikó.
A Kossuth téren pénteken délután Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke mond beszédet, és szól az összegyűltehez Kubik Anna színésznő és Hankiss Ágnes, a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet igazgatója.
2007. szeptember 22-én a Független Hírügynökségbeszámolt arról, hogy a Magyar Nemzet tudósítása szerint a rendelkezésre álló uniós fejlesztési forrásokból, körülbelül 2,5 milliárd forint értékbenköltött saját céljaira a kormány.
A négy tételből álló, államreformot szolgáló pénzek egy részét már folyósították kormány közeli cégeknek.
Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter és Szetey Gábor személyügyi államtitkársága összesen négy tételben hívott le forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Államreform operatív programja keretében.
Az első, 104 millió forintos tételt még márciusban nyerte el egy kormányhoz közeli konzorcium, amely az azóta megszűnt államreform-bizottságnak dolgozik. A feladat az volt, hogy tegyen javaslatot a közfeladatok felülvizsgálatára és a közszféra költséghatékonyabb működésére. A fennmaradó három projekt
2,4 milliárd forintos támogatásáról augusztusban döntöttek
a Bajnai Gordon által felügyelt fejlesztési ügynökségnél, a két kormányzati szerv számára.
A személyügyi államtitkár irodájánál egyelőre nem árulták el, hogy 1,789 milliárd forint értékben melyik magáncég adhat tanácsot és működhet közre a személyügyi és közigazgatási képzési központ létrehozásánál – írja a lap.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
