Kritikus a helyzet a Honvédkórház sürgősségi osztályán, nemrég 42 orvos bejelentette, hogy nem hajlandók önkéntesen és ingyen túlmunkát végezni, majd dr. Zacher Gábor, az osztályt vezető főorvos beadta felmondását.
Címke: kórház
Visszaszólt a kórházszövetség az ÁSZ elnökének
A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasítja az Állami Számvevőszék elnökének hétfői kijelentéseit, miszerint pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok vannak az egészségügy egyes területein.
A két egyesület közleményében azt írta: “visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az ’anarchia, botrány’ summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik:
ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.
Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit.
Az ÁSZ több kórházat és szakrendelőt ellenőrzött. Domokos szerint rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó
szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.
A kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Azt is mondta: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak.
Az interjú megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette: tanulmányozni fogja az ÁSZ kórházakat érintő vizsgálati eredményét.
A két szakmai szervezet vezetőit mai, a Kórházszövetség rendkívüli elnökségi ülése után kiadott közleményük szerint, megdöbbentették a cikkben megfogalmazott,
„általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”,
és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.
Szerintük a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll, az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Úgy fogalmaznak: most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég.
Példaként hozták, hogy
Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék.
Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.
Azt írták: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt
WC-papírt egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be,
azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.
A közlemény szerint az ÁSZ-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható. Ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie.
A két szervezet szerint valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az élet törvényét és
a beteg üdve a legfőbb törvény elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.
Mint írják, ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy “felesleges, sőt káros” sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.
“Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk,
és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket” – írják a közleményben.
Az ügyben több párt is megszólalt. Az LMP szerint az egészségügyben tapasztalható botrányokat a Fidesz-KDNP idézte elő, miután az elmúlt nyolc évben több száz milliárd forintot vont ki az ágazatból. Felszólították a kormányt, hogy „ne használja az Állami Számvevőszéket arra, hogy politikai leszámolásokat hajtson végre”.
Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos pedig feljelentést is tesz, különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalások, hivatali visszaélések, hűtlen és hanyag kezelések miatt ismeretlen tettesek ellen. Mint mondta: egyszerű a dolga Polt Péter legfőbb ügyésznek, mert Domokos László neveket, címeket tud, amelyeket egy pillanat alatt átadhat neki.
Az egészségügy nem bolt, nem lehet bezárni
A Demokratikus Koalíció szerint válsághelyzettel fenyeget, hogy a jövő évi költségvetésben az egészségügyre szánt források nem érik el a gazdasági össztermék (GDP) négy százalékát. László Imre, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője úgy fogalmaz: az „elátkozott balliberális kormány” 2009-ben, a világgazdasági válság idején is a GDP 4,3 százalékát fordította az emberek egészségére, most azonban ez az arány mindössze 3,95 százalék.
- A számokkal való bűvészkedéstől nem lesz jobb az ellátás
- Az uniós átlag felét sem költik az egészségünkre
- Már Albániában is jobb a helyzet
- Gyurcsány a hibás?
- Kivette ki a kasszából a 600 milliárdot?
- Orvosok, nővérek a kiégés határán
Nem akarok számháborúba bocsátkozni, de a kormány azt állítja, jövőre 100 milliárddal több jut az ágazatnak. Ettől sem lesz jobb a betegellátás színvonala?
A kormány hajlamos arra, hogy bizonyos esetekben folyóáron hasonlítson össze össze nem hasonlítható dolgokat. Ez félrevezető. Ha azt vesszük figyelembe, hogy a kormány maga is 3 százalék feletti inflációval számol, akkor mindössze 54 milliárd forinttal lesz több a tárca költségvetése, mint korábban volt. Ha ezzel szembe állítjuk a kórházak mintegy 35 milliárd forintos adósságát, a beígért béremelést, az Egészséges Budapest program keretében tett mintegy 40 milliárdos kötelezettséget, pillanatok alatt kiderül, hogy az a bizonyos 54 milliárdos többlet szinte az adósságot sem fedezi.
Oszthatunk, szorozhatunk, bűvészkedhetünk a számokkal, de a végeredmény vitathatatlan: csökken a betegek ellátására fordítható összeg.
Amikor azt halljuk, hogy jövőre 1700 milliárdot kap az egészségügy, joggal gondolhatjuk, minden rendben van.
Ez valóban hatalmas összeg. De nézzük egy másik oldalról: mennyi fordít a magyar állam egy évben, egy személy gyógyítására?
Európai összehasonlításban a magyar kormány az uniós átlag felét sem költi az egészségünkre.
Gyógyító-megelőzésre ennél jóval többet szán a környezetünkben minden ország. Az Orbán kormány még véletlenül sem hivatkozik a nemzetközileg elfogadott egészségügyi “fogyasztási indexre”, amely az európai országokat bizonyos szigorúan meghatározott összehasonlítási mutatók alapján állítja sorrendbe. Ebben a rangsorban a 35 ország között mi a 30. helyen vagyunk.
Az „elátkozott” szocialista kormányok időszakában az első 15 között tartottak minket számon Európában. Mint mondtam, azóta a 30. helyre csúsztunk le.
Már Albánia is megelőzött minket. Kell ennél ékesszólóbb bizonyíték arra, hogy az a pénz, amit Magyarországon az egészségügyi ellátásra fordítanak elégtelen? Ahhoz, hogy érezhetően jobb legyen az ellátás szintje 600 milliárddal többre volna szüksége az ágazatnak.
A kormány nyilatkozatai ezt cáfolják, szerintük folyamatosan javul a helyzet. Azt állítják, Gyurcsányék vettek ki az ágazatból 600 milliárd forintot.
Lehet ide-oda dobálni a labdát, de attól nem változik az igazság. Egy magyar egyetemi tanár, aki fél évtizeden keresztül az OECD párizsi központjában az európai országok egészségügyi statisztikáit elemezze, és abból következtetéseket vont le, szakmai tekintélye minden súlyával azt állítja, hogy
az egészségügy 2016-os költségvetése reálértékben nem érte el a 2006-os szintet.
2008-2009-ben volt egy gazdasági világválság, a kormányoknak kétségtelenül számos megszorító intézkedést kellett tenniük, mégsem akkor, hanem 2010 után „tűnt el” az ágazatból az a bizonyos 600 milliárd forint. Amikor a szocialista kormányok 2010-ben átadták a hatalmat a Fidesznek, a magyar egészségügy még olyan országoknál is jobban állt, mint Olaszország, vagy Spanyolország. Na, ők már olyan távol járnak előttünk, hogy távcsővel is alig látjuk őket.
Ennek látszólag ellentmond, hogy a kormány sokkal többet szán a kórházi felszerelések korszerűsítésére, mint a korábbi években.
E mögött az van, hogy az elöregedett MR, CT és egyéb készülékeket újabbra cserélik. Ettől még nem lesz jobb a betegellátás, legfeljebb csak kevesebb műszaki fennakadás nehezíti majd a kezeléseket. Ne feledjük, ez is annak az 54 milliárdnak a terhére történik majd, amennyivel több forrást kapnak az intézmények.
Az euró árfolyama már folyamatosan 320 forint körül marad, ez megdrágítja a beszerzéseket is.
Mint említettem, megpróbálják folyó áron összehasonlítani a különböző évek költségvetési számait. Az „egészségügyi vásárlóerőt” az infláció az általánosnál gyorsabban erodálja, ezeknek a termékeknek az esetében még nagyobb ütemű a pénzromlás, mint az élet egyéb területén. Gyakorlatilag ezért mondtam, hogy az egészségügy helyzete sok sebből vérzik.
Amíg a kormány nem szánja el magát, hogy olyan finanszírozási rendszerre álljon át, amely a gyógyítás valódi költségeit fedezi, addig a kórházi adósságok is újra és újra feltorlódnak majd.
Most látszólag szigorú intézkedésekre készül a kormány. Ha az történik, amit ígérnek, akkor számos egészségügyi intézmény bezárhat a jövőben. Az a szabály lép majd életbe, hogy az intézmények nem adhatnak le olyan rendeléseket, amelyek fedezete nincs meg a számlájukon. Pedig aki egy kicsit is ismeri a helyzetet, pontosan tudja, hogy
az adósságoknak a hátterében nem a kórházvezetők egyéni hibái, vagy a felelőtlenségük áll, hanem a rendszer alulfinanszírozottsága.
Az egészségügy finanszírozása egyetlen lábon, a költségvetésén áll?
Háromféle forrásból kap pénzt az ágazat. Ebből csak az egyik, amit az állam bocsát az ágazat rendelkezésére, a másik része, amit mi, az „emberek”, adunk hozzá, amikor a gyógyszertárban megvesszük a medicinát, a gyógyászati segédeszközöket. A harmadik forrást a gyógyszerek gyártói, valamint a forgalmazók fizetik be a kasszába. Nem túl nagy tétel, de van még egy negyedik forrás is, azok a különadók, amelyeket az egészségtelen élelmiszerek gyártóira.
A magyarok többsége – a KSH friss adatai szerint – mégis jónak látja az egészségügy helyzetét.
Ennek csak
egyetlen magyarázata van: az egészségügyben dolgozó orvosok, nővérek, műszaki dolgozók áldozatkészsége.
A mostani állapotok azonban sokáig nem tarthatók fenn, nagyon súlyos következményei lesznek. Az egészségügy nem úgy működik, mint egy üzlet, ahová ma bemegyek, megveszem a kenyeret és parizert, aztán holnap lehúzott redőnyt találok a bolton, mert tönkre ment a tulajdonosa.
Az egészségügy addig fog működni, amíg akár egyetlen orvos, nővér akad ebben az országban, aki hajlandó lesz bemenni a rendelőjébe, a kórházába.
Pedig ezek az emberek pontosan tudják, hogy évről évre egyre rosszabb, egyre bizonytalanabb körülmények között és gyengébb szakmai színvonalon tudnak majd csak helytállni. A kiégés határán vannak.
DK: 20 milliárd forint kellene a Péterfy kórház megmentésére
A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz a magyar egészségügy kapcsán három éve már csak a fideszes telekre álmodott dél-budai elitkórházról beszél.
Amíg azzal vannak elfoglalva, hogy most épp elvegyék az elitkórház ügyét az EMMI-től, addig szép lassan mennek tönkre a meglévő kórházaink.
Ahhoz, hogy a Péterfy Sándor utcai kórház ne erre a sorsra jusson, legalább 15 milliárd forint kellene infrastrukturális fejlesztésekre – új épületekre, ablakcserére, fűtéskorszerűsítésre – és legalább 5 milliárd forint eszközbeszerzésre.
A Demokratikus Koalíció szerint jó lenne, ha a kormány nem fantomprojektekkel foglalkozna, hanem megmentené a Péterfy kórházat, mert attól, hogy az Orbán-kormány három éve ígérget egy kórházat, amiből még semmi sem valósult meg, senki nem fog meggyógyulni; a meglévő kórházainkat kell rendbe tenni.
A DK szerint nem fideszes elitkórházra, hanem a meglévő kórházak felújítására és fejlesztésére kellene költeni az adófizetők pénzét.
Egészségügy: nemzetközileg is híresen elfogadott
Mokkát néztem valamelyik reggel, Andy Vajna tévéjében. (Amúgy nem az övé, hanem a miénk az a tévé, mi, magyar adófizetők vettük neki, de most nem erről fogok értekezni.) És a vicces, vagy komoly kérdésekre sem szeretnék válaszolni, hogy miért kell nekem Mokkát nézni. Lenne rá válaszom, például az, hogy véletlenül. Vagy az, hogy csak. Esetleg, hogy időnként arról is tudni kell, amiről egyébként nem érdemes.
Szokás szerint kedélyesen folyt a diskurzus, a riporterként dolgozó honfitársunk alákérdezett, az interjú – nevezzük így – alanya pedig felülválaszolt.
Majkd elfelejtem: Nagy Anikó volt a vendég, az EMMI egészségügyért felelős államtitkára. Azt kérdezte tőle a riporterként dolgozó ember, hogy mikor lesz jobb, elfogadhatóbb az egészségügyi ellátás?
Jó kérdés, mert jól lehet rá válaszolni. De az államtitkár még a tőle elvártnál is jobban válaszolt. Ezt mondta: „A magyar egészségügy nemzetközileg is híresen elfogadott, jó ellátást nyújt, a felszereltségünk európai szintű.”
Sajnos, a válaszoló nem fejtette ki részletesebben, hogy szerinte a magyar egészségügy mely megoldásai híresen elfogadottak, ezért csak sejtésekre vagyunk kénytelenek hagyatkozni.
Elsőként valószínűleg az orvoshiányra gondolt az államtitkár. Rengeteg magyar orvos dolgozik külföldön, a legtöbben a nagyobb kereset miatt hagyják itt az országot, de vannak, akiknek az itteni egészségügyi rendszerből van elegük.
A kilátástalanságból, a kiszolgáltatottságból, a reménytelenségéből.
Talán erre gondolt Kásler Miklós helyettese, bár az is lehet, hogy a hosszú várólistákra. Manapság egy ötös lottóval ér fel, ha valaki időben kap beutalót valamilyen vizsgálatra. Persze, vannak rövid várólisták, ha az ember a zsebébe nyúl és hajlandó még egyszer megfizetni azt, amit adó és járulék formájában egyszer már kifizetett – ebben az esetben egészen elfogadható egészségügy ellátásban is részesülhet.
Az is nemzetközileg és híresen elfogadott, hogy a magyar kórházakba a betegeknek egyre több dolgot lehet magukkal vinniük. Régebben szigorúan szabályozták a kórházi látogatás rendjét, és az is előírták, hogy mennyi ételt és italt szabad bevinni, mostanra azonban, hála a Nagy Anikó által európai szintűnek minősített egészségügynek, ezen a téren is van változás. Ma nemcsak lehet, de kell is látogatni a kórházban fekvő beteget, különben esélye sincs a túlélésre. Mert csak így lehet őt elfogadható módon táplálni, így jut vécépapírhoz, fájdalomcsillapítóhoz, tiszta törölközőhöz.
Maholnap ágyat is vinni kell a beteggel, valamint ápolót és orvost. Nagy Anikó bizonyára erre gondolt, amikor a jó ellátást nyújtó magyar egészségügyet említette. Vagy a kórházi fertőzésekre, ebben szintén csak a hátunkat nézhetik a versenytársak. Irigyelnek is minket rendesen, amiért sok magyar kórházban könnyebb meghalni, mint meggyógyulni.
Lapszem, 2018. április 27.
Péntek van, a hét utolsó munkanapja, holnap már el is kezdődik a négynapos hétvége. Ma a Ziták és Mariannok ünneplik névnapjukat, és lássuk, miről írnak a mai lapok.
Lassan véget ér a kormányalakítás
Egyre több forrásból erősítik meg az elmúlt napok értesüléseit a negyedik Orbán-kormány névsoráról – írja a Magyar Idők. A lap szerint Kocsis Máté lesz a Fidesz frakcióvezetője Gulyás Gergely helyett, aki a Miniszterelnökséget vezető miniszterként folytatja munkáját.
A lap szerint
három női államtitkára lesz az EMMI-nek:
Novák Katalin családügyi, Szabó Tünde pedig sportért felelős államtitkár marad, az egészségügyi államtitkár pedig Nagy Anikó, a Heim Pál Gyerekkórház igazgatója lehet.
Fertőzési adatok: megosztja a kórházi vezetőket a Kúria döntése
A Kúria úgy döntött, hogy a szaktárcának
ki kell adnia a kórházi fertőzésekről szóló adatokat.
A Népszava arról ír, hogy eddig azzal hárították a kérést, hogy ezek az adatok összezavarhatják az embereket. A TASZ viszont pert indított, hogy ki adják őket, amelyet végül meg is nyert.
A lap több kórházigazgatóval is beszélt, van, aki támogatja a döntést, van, aki ellenzi.
Nem csökkent a bérszakadék az Európai Unióban
A Világgazdaság szerint továbbra is jelentős a legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemkülönbséggel bíró országok közti különbség – a lap az Eurostat felmérése alapján ír erről.
Magyarország az uniós tagországok középmezőnyében helyezkedik el.
A legnagyobb különbségek Bulgáriában, Litvániában, Romániában, Spanyolországban és Görögországban voltak, a legkisebbek pedig Csehországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Finnországban.
Szüljetek a köpcösnek!
– Te jó ég, asszonyom, mit csinál itt?
– Nem vagyok asszony. Lány vagyok.
– Jó, most nem ez a lényeg. Mit művel?
– Nem látja? Szülök.
– Itt? Az utcán?
– Igen. Lánynak szülni dicsőség, asszonynak szülni kötelesség.
– De miért a földön?
– Nekem ez a szülőföldem.
– Nem tudott volna várni? Bemenni egy kórházba, mint a többi rendes magyar nő?
– Nem volt erre idő. Meghallgattam Orbán Viktor miniszterelnök urat a Kossuth rádióban, és úgy éreztem, azonnal cselekednem kell.
– Ő mondta magának, hogy szüljön az utcán?
– Azt mondta, hogy szeretne „egy átfogó, 20-30 éves megállapodást kötni a magyar nőkkel a magyar jövőről, a nekik nyújtható, kiszámítható perspektívákról, mert a demográfia rajtuk áll vagy bukik, ez az ő döntésük.”
– Most látom csak, hogy van egy nagy monokli a szeme alatt. Meg a karja is be van gipszelve.
– Igen, lefejeltem a férjem kezét. Szerencsére a gipsz nem gátol a takarításban, a főzésben. Mosásnál még hasogat egy kicsit.
– Azért ez furcsa. A másik kezében, amelyik nincs gipszben, egy könyvet tart. Maga könyvvel a kezében szül?
– Igen. Orbán Viktor miniszterelnök úr, aki nem csak nekem, de minden magyar nőnek a példaképe, azt is mondta, hogy „a gyermekvállalás a legszemélyesebb, de a közösségnek fontos ügy, és hogy a kormánynak az a dolga, hogy ha a nők gyermeket szeretnének vállalni, és el akarják mondani erről az álláspontjukat, akkor azt meghallgassa, megértse.”.
– De miért kell a könyv?
– Kézikönyv. Valamikor tudtam szülni, de mára elfelejtettem. Volt idő, amikor álmomból felverve is ment a szülés, mint a karikacsapás, de manapság hiába töröm a fejem, nem jövök rá, hogyan kell. Próbáltam többször is, de nem ment. Ezért szereztem be ezt a hasznos kis kézikönyvet. „Hogyan szüljünk gyorsan és sokat?” Írta dr. Orbán Viktor miniszterelnök. Ebben a könyvben minden benne van.
– Hölgyem, a munkahelyén mit szólnak ehhez? Tudják, egyáltalán, hogy Ön terhes?
– Nem vagyok terhes. Soha nem is voltam.
– Már bocsánat, hogy az intimszférájába hatolok, de ha Ön nem terhes, akkor hogyan tud szülni?
– Unortodox módon. Ki mondta, hogy nekünk, magyaroknak ugyanazt az utat kell választanunk, amin mások is járnak?
– És van már elképzelése arról, hogy miből fogja felnevelni a gyereket? Etetni, ruházni, iskoláztatni?
– Ott még nem tartok a könyvben. Megnéztem a tartalomjegyzéket, ez a rész a vége felé van valahol.
– És szabad kérdeznem, hogy hívják majd a gyereket?
– Melyik gyereket?
– Hát, amelyik épp most van születőben.
– Nem egy gyerekről van szó.
– Hölgyem, Ön egyszerre több gyereket szül? Itt az utcán, könyvvel a kezében?
– Igen. Orbán Viktor miniszterelnök úr, aki nekünk, magyar nőknek a példaképünk, nyilván arra gondolt, hogy ne egy gyereket szüljünk, mert azzal semmire sem megy a nemzet, hanem többet. Szerintem igaza van, butaság lenne elaprózni.
– De hát ez kész őrület!
– Én ehhez nem értek. Én csak egy átlagos magyar nő vagyok. Ha szólnak, szülök, mint állat, de a gondolkodás a férfiak dolga.
Lapszem – 2018. április 13.
Ma az Idák ünneplik névnapjukat. Az országban több helyen várható zápor, zivatar. Péntek 13-a van, de a lapszemle szerencsésen megérkezett:
Magyar Hírlap: Hamis tanúzás miatt is eljárás folyik Czeglédy ellen
A Budapesti Nyomozó Ügyészség hamis tanúzás gyanújával 2016 óta folytat eljárást Czeglédy Csaba cégének, a Human Operator Zrt.-nek egy 2006-ban történt üzletrészvásárlása kapcsán – írja a Magyar Hírlap. Egy szállodáról van szó, amit kilencvenegymillió forintért értékesítettek Czeglédyék, de az adásvétellel kapcsolatos okiratok között nem tüntettek fel egy kétszázhárommilliós tagi kölcsönt. A nyomozás arra irányul, hogy hova tűnt ez a pénz – írják.
Népszava: Milliárdokat vesznek el a kórházaktól
A kampányban még öntötte a pénzt kormány az egészségügybe, most pedig visszaveszi, amit tud – írja a Népszava. A kórházi főigazgatókat egy nappal a választás után már arról értesítették, hogy tíz napon belül fizessék be a Magyar Államkincstárnak a számlájukon lévő, „kötelezettséggel nem terhelt” maradványösszegeket. Pedig a kórházak működtetéséhez évtizedek óta hiányzik egy-két havi finanszírozás, az év végi konszolidáció után február végén ismét 23 milliárd forint volt a kórházak adóssága – írja a lap.
Magyar Idők: MEHI-ügyvezető: a megtakarítási célok eléréséhez léptékváltás szükséges
Jó úton indult el a kormány az energiahatékonyságot növelő programjaival, ám a megtakarítási célok eléréséhez léptékváltás szükséges – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek. Arról beszélt, hogy mivel a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, így az épületek korszerűsítése elengedhetetlen. Ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállomány, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon, de ehhez rugalmasabb rendszerre lenne szükség. A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nincs átjárhatóság az egyes lakossági energetikai korszerűsítési programok között.
Zacher Gábor vagy felmondott, vagy nem
A hvg.hu írta meg, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályát vezető Zacher Gábor felmondott, erről azonban Zacher nem tud, a Honvédelmi Minisztérium pedig azt közölte, hogy híresztelésről és ismételt hangulatkeltésről van szó.
Az ügy előzménye még januárra nyúlik vissza, amikor egy háziorvos elmondása szerint Zacher Gábor érdemi vizsgálat nélkül küldött haza egy beteget a Honvédkórház sürgősségi ügyeletéről. A háziorvos vérmérgezés gyanújával utalta a kórházba a beteget, ám ott csak átkötözték a sebét és fájdalomcsillapítási tanácsokat adtak neki, majd hazaküldték.
Az idős nő másnap rosszul lett, és mire a mentő kórházba szállította, kómába esett. Ott már nem tudtak rajta segíteni, meghalt.
A háziorvost felháborította az eset, szeretett volna belenézni néhai betege kórházi papírjaiba, de a kórház ezt nem tette lehetővé a számára.
Az ügy a múlt héten került nyilvánosságra, ma délután pedig a hvg.hu arról írt, hogy ezt követően és ettől nem függetlenül, felkínálták a Honvédkórház sürgősségi osztályát vezető Zachernek a lemondás lehetőségét, amit ő elfogadott.
A Zoom.hu ezzel szemben úgy értesült, hogy Zacher Gábor olyannyira nem tud arról, hogy lemondott volna, hogy állítása szerint továbbra is ő vezeti a Honvédkórház sürgősségi osztályát.
Az MTI a Honvédelmi Minisztérium közleménye alapján a következőket hozta a nagyközönség tudomására: „A Honvédelmi Minisztérium visszautasítja mindazokat a híreszteléseket, amelyeket az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegállátó Centrumával kapcsolatban terjesztenek egyes médiumok.
Dr. Zacher Gáborral, az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) Sürgősségi Betegellátó Centrum (SBC) osztályvezető főorvosával szemben
töretlen a Honvédelmi Minisztérium és kórház vezetésének bizalma, a kórházi szakmai munkájával elégedettek,
és a továbbiakban is az SBC vezetőjeként számítanak rá.”
Röviden összefoglalva: egy ember meghalt, a bizalom töretlen, a szakmai munkával elégedettek. Ennél fogva – legalábbis, ha az utolsó változat érvényes – nem ajánlották fel Zachernek a lemondást, amit ő nem is fogadott el.
A skótok miatt nem kapnak pénzt a beteg csepeli gyerekek
Bangóné Borbély Ildikó a szocialisták csepeli képviselőjelöltje még a skótok elleni meccs előtt jelentette be, hogyha nyer a magyar labdarúgó válogatott, félmillió forintot ajánl fel a beteg gyerekeket gyógyító Szent László Kórháznak.
A csapat kikapott, jelen állás szerint tehát egy vasat sem kapnak a csepeli kórházban ápolt gyerekek a szocialisták ottani jelöltjétől.
Tetszettek volna a fiúknak megnyerni a mérkőzést! Akkor lenne félmillió a gyerekekre. Mely pénz nyilván most is megvan, különben nem ajánlották volna fel a győzelem esetére.
A skót válogatott drukkerei nem kötötték feltételekhez a segítséget. A Tartan Army szurkolócsoport Sunshine Appeal nevű alapítványa 2003 óta minden idegenbeli válogatott mérkőzés előtt gyűjtést szervez, és az összeget egy helyi ügy támogatására fordítja.
Most is így volt, a Tartan Army a meccs kapcsán Budapestre látogatva a helyi skót alapítványok közvetítésével (Robert Burns Nemzetközi Alapítvány, St. Andrews Association) a hátrányos helyzetű családok gyermekeivel foglalkozó Wesley János óvodának adományozott több mint 1.7 millió forintot a Magyarország–Skócia mérkőzés előtt.
Minden előzetes feltétel nélkül. Azaz, ha veszítenek, akkor is odaadták volna a pénzt az óvodásoknak.
