Nem először derül ki, hogy a Fidesz kettős beszédet folytat, illetve hazudik migránsügyben. Míg szavakban a migráció minden formáját ellenzik, a valóságban titkos migránsok ezrei és kötvényes migránsok tízezrei számára biztosítottak letelepedési lehetőséget Magyarországon az elmúlt évek során. A Jobbik szerint többnek, mint eddig bármelyik kormány 1990 óta.
Januárban járta be a sajtót a hír, miszerint a fideszes vezetésű Fővárosi Önkormányzat szociális ellátó szerve, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei migránsok letelepítését célzó programot folytat, ahol egyebek mellett lakhatást segítő albérleti támogatást és más szociális ellátásokat biztosítanak a migránsoknak. A BMSZKI a főváros vezetésének tiltása miatt nem válaszolhatott a sajtó kérdéseire, ezért a Jobbik írásbeli kérdéssel fordult Tarlós Istvánhoz.
Amint az a válaszból kiderült, a migránsok fejenként átlagosan havi 72.616 forint lakhatási támogatást kaptak,
emellett kiokosították őket a CSOK igénybevételének lehetőségeiről is,
így tehát a kormánypárt jóvoltából a három gyermekes vagy három gyermeket vállaló migráns is jogosult a 10 + 10 milliós CSOK támogatásra az adófizetők pénzén.
Kiderült továbbá az is, hogy a fideszes vezetésű főváros folyamatosan együttműködött a migránsokkal foglalkozó, migrációt segítő szervezetekkel a migránsok letelepítése érdekében. Azokkal a szervezetekkel, amelyeket a kormánypropaganda a Soros-ügynök szervezetektől a nemzetbiztonsági kockázatokig számos negatív jelzővel illet, és folyamatosan velük riogat.
Miközben az egyre inkább állampártként viselkedő kormánypárt szerint már az ENSZ is hazánk ellensége, szép lassan kiderül, hogy Magyarország legfőbb ellensége valójában a magát a nemzet megmentőjeként beállítani igyekvő korrupt mészáros, a Fidesz.
A Fidesz nyerte az egyéni körzetek túlnyomó többségét a 2014-es választáson, de nagyon sok olyan volt, ahol az ellenzéki jelöltek együtt több szavazatot kaptak a későbbi győztesnél.
Április 8-án 106 egyéni körzetben szavazhatunk képviselőkre, az itteni győztesek mellett 93-an az országos listákról kerülnek be a parlamentbe. Ahol 199 képviselő ül majd, tehát könnyen kiszámítható, hogy az abszolút többséghez 100, a kétharmadhoz 133 képviselő kell.
A közvéleménykutatási adatok alapján nagyjából ki lehet számolni, hogy a listákról melyik párt hány képviselői helyhez jut. És az is kijelenthető, hogy
a választás az egyéni körzetekben dől majd el.
Minél többet nyer ezek közül az ellenzék, annál nagyobb az esélye, hogy megakadályozza a Fidesz kétharmadát, sőt, ha 40-45 körzetet megnyernek, akkor az is előfordulhat, hogy a Fidesznek az abszolút többsége sem lesz meg.
Ez a forgatókönyv korábban elképzelhetetlennek tűnt, a hódmezővásárhelyi választás azonban azt mutatta, hogy egy „ősfideszes” körzetben sem biztos egy fideszes győzelem, ha egyetlen ellenzéki jelölt indul.
Ennek kapcsán azt néztük meg,
hány olyan körzet van, ahol esélye lehet egy olyan ellenzéki jelöltnek, amelyet több párt is támogat,
a négy évvel ezelőtti választás eredményei alapján. Akkor a baloldali ellenzék közösen indult, de lehetett szavazni az LMP és a Jobbik jelöltjeire is.
Fontos megjegyezni, hogy csak összeadtuk a szavazatokat, egyéb változókkal nem számoltunk, például az egyes jelöltek helyi népszerűségével, vagy az elmúlt négy évben történt változásokkal. Azokat a körzeteket nem vettük figyelembe, ahol a szavazatok összeadásával csak néhány száz voksnyi volt a különbség.
Szavazatszámlálás négy éve. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
2014-ben 10 egyéni körzetet nyert a baloldal: Budapesten a 3., 4., 7., 10., 13., 14., 20. és 21. kerületben, valamint a szegedi I. és a miskolci II. számú körzetben. Ezen kívül azóta időközi választáson is ellenzéki jelölt nyert két olyan körzetben, ahol 2014-ben fideszes győzelem született: Veszprémben és Tapolcán.
Ezeken kívül azonban
volt 10 olyan körzet, ahol, ha összeadjuk a baloldali és LMP-s jelöltekre adott szavazatokat, akkor többet kapunk, mint amennyivel a fideszes jelölt végül nyert.
Ezek a következők: Budapesten a 2., 5., 8., 11., 15., 16., 18. és 22. kerület, valamint a pécsi I. és II. számú körzet. Ezek között volt olyan, ahol szó szerint pár tucat szavazaton múlt a fideszes jelölt győzelme – ezekről itt írtunk bővebben.
Ez eddig összesen 22 körzet – az gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ha ezek közül majdnem mindegyikben ellenzéki győzelem születik, akkor a Fidesznek nem lesz újabb kétharmada.
Még érdekesebb a helyzet, ha a baloldali és jobbikos jelöltek szavazatait adjuk össze. Ugyanis
31 olyan körzet volt 2014-ben, ahol a baloldali és jobbikos szavazók együtt többen voltak, mint a fideszesek.
Ezek a következők: a budapesti 17. kerület, Szigetvár, Békéscsaba, Orosháza, a miskolci I. körzet, Ózd, Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros, a szegedi II. körzet, Hódmezővásárhely, a székesfehérvári I. körzet, Dunaújváros, Eger, Gyöngyös, Szolnok, Jászberény, Törökszentmiklós, Salgótarján, Érd, Dunakeszi, Gödöllő, Vecsés, Szigetszentmiklós, Cegléd, Kaposvár, a nyíregyházi I. és II. körzet, Szekszárd, Zalaegerszeg és Nagykanizsa.
Ezek mellett van még
15 olyan körzet, ahol a baloldal, az LMP és a Jobbik jelöltje együtt több szavazatot kapott, mint a fideszes.
Ezek a következők: a budapesti 12. kerület, Békés, Szentes, a debreceni I. és II. körzet, Berettyóújfalu, Hajdúböszörmény, Esztergom, Komárom, Budakeszi, Monor, Siófok, Dombóvár, Szombathely, Balatonfüred.
Vagyis összesen
68 olyan körzetről beszélünk, ahol, ha egyetlen ellenzéki jelölt indulna, komoly esélye lenne.
Más kérdés, hogy az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik egyelőre kölcsönösen elutasítja a koordinációt, és a választóik sem biztos, hogy szívesen szavaznának a másik pártra. Mindenesetre, ha ebben a 68 körzetben, vagy legalábbis a nagy részében össze tudná hozni az ellenzék a koordinált indulást, és ezek körülbelül kétharmadában meg is vernék a fideszes jelöltet, akkor a Fidesz abszolút többsége is veszélybe kerülne.
A Fidesz váratlan hódmezővásárhelyi veresége után főleg az ellenzéki együttműködés lehetőségéről szólt a mai nap. Közben viszont rasszistának nevezte Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, kivégeztek egy szlovák oknyomozó újságírót és újra klórgázt vetett be a szíriai rezsim. Csaba László pedig az Orbán-rendszert elemezte.
Fölényes ellenzéki győzelem a hódmezővásárhelyi választáson
Fotó: Facebook / Márki-Zay Péter
Nagy meglepetésre a függetlenként induló, de az ellenzék összes pártja által támogatott Márki-Zay Péter nyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást.
Karácsony Gergely és Molnár Gyula szerint a hódmezővásárhelyi választásnak az a fontos üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt. Azt mondták,
az utolsó percig készen állnak egyeztetni.
Karácsony a Jobbikkal nem lát lehetőséget szervezett együttműködésre, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke viszont nem zárta ezt ki.
az MSZP-vel semmilyen tárgyalást nem tart elképzelhetőnek,
és az LMP-t is komolytalannak nevezte.
Rasszistának nevezte Orbánt az ENSZ emberi jogi főbiztosa
Zeid Raad al-Husszein Orbán saját szavait idézve vádolta idegengyűlölettel és rasszizmussal a magyar miniszterelnököt. Szijjártó Péter szerint ezért le kellene mondania.
Barátnőjével együtt végeztek ki egy szlovák oknyomozó újságírót
Valósággal sokkolta Szlovákiát, hogy megölték az egyik legismertebb szlovák oknyomozó újságírót. Saját otthonában, feltehetőleg a tevékenysége miatt végezhettek ki a barátnőjével együtt. Ján Kuciak részt vett az offshore-botrányokkal foglalkozó Panama Papírok feldolgozásában, de
sokat írt a kormánypárthoz közeli oligarchákról is.
Leginkább az adócsalással kapcsolatos ügyekre összpontosított.
Csaba László: 2-3 év múlva robbanás lesz
„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – ezt mondta a Független Hírügynökségnek Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus, Orbán egykori tanácsadója. Arról is beszélt, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. Szerinte az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, azt jelenti, hogy
„tudatában vannak saját gyengeségüknek”.
Szerinte 2010-ben adódott egy esélye Orbánnak, de ő „egy tál lencséért” eladta.
Megint vegyi fegyverrel támadtak a szíriai kormánycsapatok
A rezsim katonái tartják ostrom alatt Kelet-Gútát. Az egyik légitámadás során klórgázt is használhattak. Főleg gyerekeket vittek kórházba, egy hároméves gyerek meghalt.
Dúró Dóra, a Jobbik parlamenti képviselője azt is mondta: az MSZP-vel semmilyen tárgyalást nem tart elképzelhetőnek, és az LMP-t is komolytalannak nevezte.
Dúró Dóra a hódmezővásárhelyi választással kapcsolatban a legnagyobb tanulságnak azt nevezte, hogy a Fidesz legyőzhető, ennek receptje pedig az, hogy a legesélyesebb ellenzéki jelöltet kell támogatniuk az embereknek.
Ugyanakkor azt is mondta, hogy
semmilyen tárgyalás nem képzelhető el a Jobbik és az MSZP között,
mert szerinte a szocialisták már nem képviselnek erőt. Úgy véli, hogy könnyen lehet, hogy a szocialisták ki fognak esni a parlamentből, a rájuk adott szavazatok pedig elvesznek.
Az LMP-re vonatkozó felvetésre azt felelte: a választások előtt semmilyen más párttal nem tárgyalnak. Szerinte beszédes, hogy az LMP nem hozta nyilvánosságra mind a 106 egyéni jelöltjét, ezért azt gondolja, hogy a pártnak az is probléma, hogy kiállítsa őket. Szerinte komolytalan erőről van szó.
Korábban Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje azt mondta, szervezett együttműködésre nem lát lehetőséget a Jobbikkal. Gyurcsány Ferenc DK-elnök viszont nem zárta ezt ki.
Karácsony Gergely és Molnár Gyula szerint a hódmezővásárhelyi választásnak az a fontos üzenete, hogy ha sokan mennek el voksolni és van esélyes jelölt, akkor le lehet győzni a Fideszt, a „legszervezettebb kisebbséget”.
Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, a Párbeszéd társelnöke sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a hódmezővásárhelyi választás fontos tanulsága, hogy
a szavazatokat nem lehet megosztani, csak az esélyes jelöltre leadott szavazat hoz változást.
Az is fontos szerinte, hogy sokan menjenek el szavazni. Azt mondta: nyitottak további együttműködésre a demokratikus ellenzéki pártokkal, hogy még több esélyes jelölt legyen.
Arról is beszélt, hogy az MSZP-Párbeszéd eddig is mindent megtett azért, hogy a legesélyesebb jelölteket indítsa, függetleneket jelölteket támogatnak (Mellár Tamást Pécsen és Kész Zoltánt Veszprémben), valamint megállapodtak a választókerületi koordinációról a DK-val.
Karácsony Gergely és Molnár Gyula MTI Fotó: Biró István
Azt is bejelentette, hogy a következő hetekben mozgósító kampányt indítanak, március 15-én pedig „egy széles körű ellenzéki együttműködést felmutató” rendezvénnyel ünnepelnek. Erre meghívták Márki-Zay Pétert is.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke kijelentette,
az utolsó percig készen állnak az egyeztetésre.
Szerinte Hódmezővásárhelyen sikerült ledönteni az apátia falát, az a következő feladat, hogy rendezzék saját oldalukat. Beszélt arról is, hogy az MSZP az elmúlt hónapokban a kormányváltás érdekében saját pozícióit is kész volt feladni, hogy együttműködjön az erre nyitott pártokkal, a jelölteik harmada nem is tagja a pártnak. Szerinte
március 15-éig világossá kell tenni minden egyéni körzetben, hogy kit gondolnak esélyes ellenzéki jelöltnek.
Arról is beszélt, hogy a Fidesz kapott egy nagyon komoly ütést, amire ők „nem úgy szoktak reagálni, mint a rendes emberek”. Arra számít, hogy az eddig békésnek tűnő kampány változni fog,
„aljas, alaptalan és nemtelen támadások sorozata fog elkezdődni”
azok ellen, akik az ellenzéki szövetségben szerepet vállalnak.
Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese azt mondta: Hódmezővásárhelyen eldöntötték az emberek, hogy „Lázár János nyugodtan visszavonulhat a vadászkastélyába”. Azt reméli, hogy április 8-án „Kósa Lajos – miután továbbképzem – visszamehet az édesanyja disznótelepére kicsit elmélkedni azon, hogy mit is csináltak ezzel az országgal”.
A Jobbikkal való együttműködésről Karácsony Gergely azt mondta:
szervezett együttműködésre nem lát lehetőséget velük.
Szerinte van még dolguk a demokratikus ellenzéki oldalon is, és majd a választók bölcsességére bízzák, kiben látják az esélyes jelöltet. Azt elképzelhetőnek tartotta, hogy a Jobbik támogatja az MSZP-Párbeszéd által is támogatott független képviselőjelölteket.
Az LMP-ről (amelynek miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett a Magyar Nemzet szerint tárgyalásokat kezdeményez az MSZP-vel és a Jobbikkal az együttműködésről, esetleges visszalépésekről) Karácsony Gergely azt mondta: ők is látták a vasárnapi választás eredményét, tudják, mi következik ebből rájuk nézve és nem akarnak saját szavazóik elől elbújni. Ahogy fogalmazott:
„Attól félek, hogy az LMP-szavazók hamarosan az LMP-székház előtt fognak tüntetni, ha az LMP nem vesz részt egy ilyen együttműködésben”,
de ez szerinte igaz más kisebb pártokra is, amelyekkel szintén nyitottak az együttműködésre.
Az Együtt kitart amellett, hogy nem köt választási szövetséget a Jobbikkal, de ez nem zár ki bizonyos választási együttműködést – derült a párt vezetőinek mai budapesti tájékoztatóján, amelyen Szigetvári Viktor és Juhász Péter hangoztatta: ma már egyértelműen látszik, hogy a Fidesz hatalma megtörhető, ha egy jelölt indul a másik oldalon. Az Együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy így legyen.
A kérdést az dönti majd, hogy első körben lesz-e annyi konstruktivitás a demokratikus ellenzéki pártok között , hogy utána szélesebb körben is megszülethessen a helyi választási együttműködés. „Rajtunk nem fog múlni, de eddig a Jobbiktól mindig az az üzenet jött, hogy nem akarnak együttműködni más pártokkal, mind a 106 egyéni körzetben indulni kívánnak” – mondta Szigetvári Viktor.
Juhász Péter szerint ha baloldali, a zöld és a liberális pártok feladják az eddigi kompromisszumképtelen politikát, s szélesítik az együttműködést, akkor nyilván felmerül a Jobbikkal való együttműködés is.
Ha ezen múlik a Fidesz elváltása, el fogunk gondolkodni a kérdésen – szögezte le.
A hódmezővásárhelyi választás két tanulságát emelték ki a sajtótájékoztatón: az egyik, hogy ha egy jelölt van a másik oldalon, akkor a Fidesz hatalma megtörhető. A másik pedig, hogy pártideológiától függetlenül a választók nem kérnek a lejárató kampányokból, a megfélemlítésből, fenyegetésekből. Magyarország népének elege van – hangzott el.
A pártoknak is üzentek: „Nem elég konstruktívnk látszani, konstruktívnak is kell lenni” – hangoztatta Szigetvári Viktor.
A Jobbikkal való választási együttműködés lehetőségéről firtatták a legtöbbet Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét mai budapesti tájékoztatóján. Nem adott egyenes választ arra, hogy a DK hajlandó lenne-e a Jobbikkal is összefogni a Fidesz leváltása érdekében. Az LMP-vel tárgyalásokat kezdenek.
A Demokratikus Koalíció hatvan helyen nem indul az egy-az-egy ellen politikája miatt, és meggyőződése, hogy az MSZP és a DK megállapodást ki kell szélesíteni – mondta bevezetőjében Gyurcsány Ferenc, aki ezentúl heti rendszerességgel reagál a hét történéseire. Bejelentette: Felkérte Molnár Csaba alelnököt, hogy kezdeményezzen hivatalos tárgyalásokat az LMP-vel arról, hogy minél több körzetben lépjenek kölcsönösen vissza. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy formális nem, de informális konzultációk már voltak az MSZP, az LMP és a DK között, s
„ezeken lényegesen rugalmasabbnak láttuk az LMP álláspontját az együttműködés megfontolására, mint a schifferi időkben”
– fogalmazott Gyurcsány, aki korlátozott körben, 15-20 körzetben ajánlatosnak tartaná a korlátozott együttműködést, ami „kulcsfontosságú, perdöntő lehet a végsőket illetően”.
Kérdésre, pontosabban többször és többféleképpen megfogalmazott, a Jobbikkal való esetleges együttműködést firtató kérdésre a DK elnöke többféleképpen, de lényegében ugyanazt mondta: ez az elmúlt évek legbonyolultabb kérdése, ami megosztja a DK szavazótáborát is. Vannak köztük, akik bárkire hajlandó szavazni a Fidesz leváltása érdekében, mások nem hajlandók átlépni bizonyos pontokat.
„Ez egy bonyolult erkölcsi, politikai dilemma, amit lehet, hogy Vásárhely után újra kell gondolni”
– mondta, hangsúlyozva: vannak alapelvek – mint például az emberi méltóság tiszteletben tartása, az EU elkötelezettség –, s ha ezeket fel kellene áldozni a választás oltárán, azzal nem biztos, hogy segítenénk Magyarországnak. Mint fogalmazott: „vannak olyan kérdések, amelyre igennel vagy nemmel nem lehet válaszolni.
Egy tény, sem formális, sem informális módon nem működnek együtt a Jobbikkal. Gyurcsány meg is válaszolt a rögvest az önmagának feltett kérdést, hogy ez megváltozhat-e a jövőben, mint leszögezte: nem tudom,
a mai álláspontunk az, hogy a demokratikus ellenzék legszélesebb körével szeretnénk együttműködni.
A 2014-es parlamenti választáson összesen 9 olyan körzet is volt, ahol nagyon kis különbséggel, kevesebb, mint ezer szavazattal tudott nyerni valamelyik jelölt. Ezek eredménye most is jelentősen befolyásolhatja a választást. Megnéztük azt is, most kik indulnak ezekben a körzetekben.
Az utolsó szavazó 2014-ben. MTI Fotó: Kallos Bea
Négy éve a legszorosabb körzet Budapest 15. számú körzete, vagyis a 18. kerület volt. Itt a fideszes Kucsák László
mindössze 56 szavazattal győzte le
az MSZP, az Együtt, a DK, a PM és a Liberálisok közös jelöltjeként induló Kunhalmi Ágnest. Értékelhető eredményt még a Jobbik és az LMP jelöltje ért el, a többi 12 jelölt szavazatszáma 44 és 319 között mozgott.
Kunhalmi Ágnes és Kucsák László most is megküzd majd, rajtuk kívül a jelenlegi állás szerint a jobbikos Makai Tibor, az LMP-s Kassai Dániel, a momentumos Nagy Károly és az együttes Árvainé Faludi Erzsébet indul.
Még érdekesebb volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 2. számú körzet, vagyis Miskolc. Itt ugyanis
három jelölt is 373 szavazaton belül volt.
A baloldali jelölt Varga László nyert végül 14798 szavazattal, a fideszes Sebestyén László lett a második 14560-nal, a jobbikos Pakusza Zoltán a harmadik 14425-tel.
Varga és Pakusza most is indulnak, Sebestyént viszont a veresége után lecserélte a Fidesz: Hubay György lesz a jelöltjük. Rajtuk kívül az LMP-s Doszpoly Botond és a momentumos Dudás Norbert indulására lehet számítani.
Szintén a baloldali jelölt, Oláh Lajos győzött a budapesti 5. számú körzetben, vagyis a mostanában az érdektelenségbe fulladt népszavazás miatt sokat emlegetett 7. kerületben is. Ő 273 szavazattal előzte meg a fideszes Rónaszékiné Keresztes Monikát. Érdekesség, hogy itt viszonylag kevés, mindössze öt jelölt indult, rajtuk kívül a Jobbik, az LMP és az MDF-utód JESZ indította egy-egy politikusát.
Rónaszékinét
le is cserélte a Fidesz,
helyette Bajkai István alpolgármester indul, akinek Oláh mellett a jobbikos Stummer Jánossal, az LMP-s Moldován Lászlóval, a Momentum-alelnök Soproni Tamással, az Együtt-jelölt Nyíri Gáborral, valamint, a legújabb hírek szerint a MoMa-elnök Bokros Lajossal kell felvennie a küzdelmet.
Szoros volt a budapesti 12. számú körzet, vagyis a 15. kerület is. Itt a fideszes jelölt győzött, László Tamás, de csak 277 szavazattal maradt le tőle az MSZP-s Móricz Eszter, akit viszont
azóta kizártak a szocialista pártból.
Helyette a DK-s polgármester, Hajdu László küzd majd László Tamással, Gyenes Géza (Jobbik), Szilvágyi László (LMP), Krisztics Bianka (Momentum) és Huzsvári Erzsébet (Együtt) mellett.
Szintén sokat emlegetik mostanában a fővárosi 17. számú körzetet, vagyis Csepelt. Itt a baloldali közös jelölt, Szabó Szabolcs 444 szavazattal verte a fideszes Németh Szilárdot, vagyis a rezsibiztost.
Ők ismét megküzdenek egymással, de Szabónak
lehet egy új, komoly ellenfele:
az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó. Bereczki Miklós (Jobbik), Tenk András (LMP) és Dukán András Ferenc (Momentum) valószínűleg nem nagyon szól majd bele a versenybe.
A budapesti 6. számú körzetben, vagyis a 8. kerületben a fideszes Vas Imre 540 szavazattal verte baloldali ellenfelét, Pál Tibort.
Most viszont egyikük sem indul: a Fidesz Kocsis Máté kerületi polgármestert indítja, az MSZP és a DK megállapodása miatt pedig ez a körzet utóbbinak jutott: Ara-Kovács Attila lesz a jelöltjük. Itt indul a jobbikos Dúró Dóra is, valamint az LMP-s Jakabfy Tamás, a momentumos Cseh Katalin, és az Együtt színeiben Baranyi Krisztina.
Szavazatszámlálók a Nemzeti Választási Iroda budapesti székházában 2014-ben. MTI Fotó: Honéczy Barnabás
A Heves megyei 2. számú körzet, Gyöngyös is gyakran szerepel a hírekben. Itt a Fidesz jelöltje, Horváth László 639 szavazattal előzte meg a Jobbik elnökét, Vona Gábort. A harmadik a baloldali közös jelölt, Sós Tamás lett, messze elmaradva tőlük.
Nem is őt indítják Horváth ellen, de nem is az eredetileg jelöltnek szánt Hiesz Györgyöt, hanem az MSZP helyi elnökét, Orosz Bálintot – ez többek szerint
a most is induló Vona Gábornak lehet jó.
Indul még a körzetben Reichenberger János (LMP), Scherer Zsuzsa (Momentum) és Réz Ágnes (Együtt).
A fővárosi 9. számú körzetben, azaz a 10. kerületben 650 szavazat döntött, a baloldal jelöltje, Burány Sándor ennyivel verte meg a fideszes György Istvánt.
Mindketten versenybe szállnak most is,
az LMP viszont itt indítja Demeter Mártát,
az MSZP-ből nemrég kilépett képviselőt. A többi jelölt: Tubák István (Jobbik), Tölcsér Borbála (Momentum) és Tábi Attila (Együtt).
A korábbiakhoz képest már-már magabiztosnak lehet nevezni a 16. számú budapesti körzetben (20. kerület) a baloldali közös jelölt, Hiller István győzelmét: 984 szavazattal előzte meg fideszes ellenfelét, Földesi Gyulát.
Várhatóan kettejük között dől el a mostani választás is, bár ebbe Bencsik János (Jobbik), Ferenczi István (LMP), Teveli Dalma (Momentum) és Somodi Klára (Együtt) még igyekszik beleszólni.
A magyar sport első téli olimpiai aranyérmét szerezte a Liu-testvérek vezette gyorskorcsolya-váltó Phjongcsangban. Kalocsán kirúgták állásából az ellenzéki képviselőjelöltet, akit több bizottságból is visszahívták, Elek István elmondta, hogyan nyerhet választást az ellenzék, tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon, a Jobbikkal viccelődött a miniszterelnök, Szíriában földi pokollá változott egy város. És még egy szomorú hír: meghalt Tahi Tóth László.
Történelmi magyar győzelem a téli olimpián
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Első helyen végzett a rövidpályás férfi gyorskorcsolya váltó a téli olimpián, ezzel 38 év után újra érmet szerzett Magyarország, és
ez volt az első magyar arany a téli olimpiák történetében.
A Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összeállítású csapat olimpiai csúccsal elért győzelmét videón itt nézheti meg, ide kattintva pedig elolvashatja, hogyan értékelték a sikert.
Átszervezésre hivatkozva kirúgták a kalocsai ellenzéki jelöltet
Angeli Gabriella Fotó: Facebook
Angeli Gabriellát a kalocsai közgyűlés fideszes többsége leváltotta a jogi bizottság éléről és visszahívta a közbeszerzési bizottságból is.
Ő volt az, aki a nyilvánosság elé tárta az Elios-botrány helyi fejleményeit.
A Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogyan veszítette el az állását.
172 millió a volt szocialistának?
Márki-Zay Péter, a hódmezővásárhelyi polgármester-választás ellenzéki támogatottságú jelöltje a Független Hírügynökségnek azt mondta, azok hátráltatják,
„akiket megfizettek”.
Azt állítja, hogy volt MSZP-s ellenfelének a teniszklubja is pénzt kapott.
Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon
Fotó: FüHü
Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen
az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét
nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott. A jelentés három helyen lát nagy problémát: a menedékkérőkkel szembeni bánásmódnál, a CEU elleni intézkedéseknél és a civil szervezetek üldözésénél.
Botka: Nem ismerek olyan pártot, hogy Modern Magyarországért Mozgalom
Ezt válaszolta mosolyogva arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Bokros Lajos pártja az ellenzék által esélyesnek gondolt körzetben indít önálló jelöltet.
A Jobbik az balra van tőlünk – viccelődött (?) a miniszterelnök
Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa. Erről is megjelent egy kampányvideó a Facebook-oldalán, amelyen Rogán Antallal „viccelődött”.
Elek István: A Fidesz csak az ellenzék összefogásától fél
wikimedia
Nyílt levelet írt Elek István Vona Gábornak, mert attól tart, hogy ha az ellenzék összefogás nélkül indul a választásoknak, akkor borítékolható a Fidesz kétharmada.
Ha viszont létrejön a legszélesebb választási koalíció, akkor szerinte a Fidesz legyőzhető.
Elek egyébként választási útitervet is csatolt a leveléhez. Ebben részletesen leírja, hogy villámgyors megállapodásra kéne jutni Orbán rendszerének megbuktatására, szükség lenne egy közös minimumprogramra, továbbá minél több helyen, de legalább 79 kerületben közös jelöltet kellene állítani. Elek István a Független Hírügynökségnek nyilatkozott a tervéről.
Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést
A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.
„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg”
Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.
Donald Trump szerint a tanárok kezébe is fegyvert kéne adni
A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump a Fehér Házban fogadta a túlélőket. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy
a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk,
hogy megelőzzék a hasonló eseteket.
Meghalt Tahi Tóth László
Hosszú betegség után halt meg a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész. Még tavaly januárban lett rosszul előadás közben, kórházba került, megműtötték, de
Miután kedden Egerben gyűjtött aláírásokat, és ezzel megkezde kampánykörútját, szerdán már Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa.
Csütörtök reggel újabb kampányvideó jelent meg a miniszterelnök Facebook-oldalán, ezúttal dúnaújvárosi látogatásáról. A rövid összeállításból kiderül, hogy Orbán Viktor interjút adott a helyi televíziónak, ahol Galambos Dénest a Fidesz régi harcosának nevezte.
Ahogyan az egri, úgy a dunaújvárosi kampányvideóból sem hiányozhatott a viccelődés:
„Balosok balra, jobbosok jobbra. A Jobbik az balra van… tőlünk. nézd meg!”
– mondta Orbán Viktor a mögötte érkező Rogán Antalnak, amikor beléptek abba az épületbe, ahol a helyi Fidesz és a helyi Jobbik irodája van. Majd, miután észrevette, hogy a Kleopátra hastánciskola is az épületben van, megkérdezte, miért nem oda mennek inkább.
A helyi fideszeseknek Orbán arról beszélt, hogy számítanak Galambos mandátumára a választáson. „Ez kellene, úgyhogy kérem, hogy ezt érezzék át” – mondta. A miniszterelnököt ezután a helyi hokicsapat tagjai is köszöntötték, akik támogatóíveket és egy Orbán feliratú mezt is ajándékoztak neki.
A HírTV tegnap este riportot is közölt a dunaújvárosi kampányról, amelyről a sajtót nem értesítették előre, és testőrök védték az újságírói kérdések elől a miniszterelnököt. A riportból az is kiderül, hogy néhányan az Elios-ügyre utaló molinókkal tüntettek a látogatás kapcsán, mivel az OLAF által feltárt visszaélésekben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is érintett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
