Kezdőlap Címkék Guardian

Címke: Guardian

Miért használta a fajelméletet Orbán Tusnádfürdőn?

A londoni Guardian egyértelműen szélsőjobboldalinak nevezi a magyar miniszterelnököt, aki állást foglalt az európai és nem európai fajok keveredése ellen. A náci időket idéző szóhasználat miatt a Mazsihisz elnöke kérte a magyar miniszterelnököt, hogy fogadja őt, és fejtse ki, hogy mire gondolt valójában?

Magyarországon többszázezer embert érintettek a faji törvények a holokauszt idején, közülük mintegy félmilliót meg is gyilkoltak.

A londoni Guardian  rámutat arra, hogy Orbán Viktor az USA szélsőjobb elméletét adta elő Tusnádfürdőn. Eszerint a fehér embert tudatosan cserélik le más kontinensekről érkező migránsokra a liberális kormányzatok.

Orbán jó kapcsolatot épített ki a Republikánus Párt erősen jobboldali részével, amely arra számít, hogy Trump visszatér a Fehér Házba 2024-ben. Az ideológia azonban sem Trumpnak sem pedig Orbánnak nem jelent túlságosan sokat. Egészen egyszerűen csak eszköz a hatalom megszerzésére és megtartására. Miért állt elő most náci szóhasználattal a magyar miniszterelnök, akinek roma származását gyakran emlegette fel korábban a szélsőjobboldal?

Orbán pénze elfogyott, a válság küszöbön áll

Amint a lakosság kézhez kapja az első magas rezsi számlákat kitörhet a tiltakozás Magyarországon. A hatalom elleni gyűlöletből elsősorban a szélsőjobboldal, a Mi Hazánk profitálhat. Erre jött rá Orbán. A baloldal ugyanis régóta bírálta a rezsicsökkentést, közgazdászai most egyetértenek a kormányzati döntéssel. Azt nem veszik észre amit Orbán Viktor régóta tud: az alacsony magyar jövedelmekben a rezsi nagyon komoly helyet foglal el. Komoly áremelés családok millióinak az egzisztenciális biztonságát boríthatja fel. Minthogy baloldali bírálat nem várható, Orbán a szélsőjobbhoz szólt Tusnádfürdőn. Ahogy korábban a Jobbik táborát próbálta megnyerni ilyen szövegekkel, most a Mi Hazánk potenciális szavazó táborát akarja csökkenteni. A proteszt szavazat ugyanis felhozhatja a Mi Hazánkat, amely szisztematikusan bírálja az Orbán rendszer korrupcióját, és arra mutat rá, hogy az eltérő ideológia ellenére a hatalom gazdaságpolitikája éppúgy neoliberális mint a baloldalé.

A szétesett baloldali-liberális ellenzék helyett a szélsőjobb lehet Orbán új kihívója. A szociális demagógia a szélsőjobb régi fegyvere, már Szálasi Ferenc és a nyilasok is használták. A közelgő válság tág teret nyit a szociális demagógiának Magyarországon is hiszen dollárban vagy euróban számolva alig emelkedett a magyar családok többségének életszínvonala a demokrácia több mint harminc évében.

Putyin pénzének nyomában 

Kétmilliárd dolláros offshore hálózatra bukkantunk egy híres orosz cselló művész  neve alatt, aki nem más mint Putyin idősebb  lányának keresztapja – írja az az oknyomozó páros a londoni Guardianben, amelyik napvilágra hozta a Panama papírokat még 2016-ban. Az adóparadicsomokban rejtőzik az orosz elit pénze, ott lehet rá lecsapni – javasolja Frederik Obermaier és Bastian Obermayer.

Fekete lyukak a pénzügyi világban ezek az adóparadicsomok, ahol Putyin és az orosz oligarchák a vagyonukat rejtegetik: Svájc, Panama, Ciprus, a Brit Virgin szigetek stb. A Panama papírok mégiscsak leleplezték Szergej Roldugin cselló művészt, Putyin nagyobbik lányának keresztapját, Dmitrij Peszkovot, az elnök szóvivőjét, Putyin híres dzsudó partnereit, a Rotenberg fivéreket. Egyikük vállalta magára Putyin palota komplexumának névleges tulajdonát miután Navalnij csapata videót tett közzé róla. Leleplezték Alisher Uszmanovot, Oroszország talán leggazdagabb emberét, Putyin oligarcha barátját. A Svájci Titkok papírokból kiderült, hogy Alisher Uszmanov nővérének a nevén 2 milliárd svájci frank van egy svájci bankban. A Paradicsom papírok is bőségesen foglalkoztak az orosz elittel. Olga Suvalova is ott szerepel a leleplezett listán: ő Oroszország első miniszterelnök helyettesének neje. Ugyancsak megtalálható a Paradicsom papírokban Roman Abramovics, akit most a brit hatóságok a Chelsea futball csapatának eladására kényszerítettek.

A szankciók csak a jéghegy csúcsát jelentik

A nyugati országokban zárolják a luxus ingatlanokat, jachtokat, ha azok Putyin barátaihoz tartoznak. Ez kevés, mert csak a jéghegy csúcsát jelenti. A valódi vagyonok az adóparadicsomokban vannak. Ott kell keresni őket. Persze akkor hamar kiderülne, hogy a kleptokrácia nemcsak orosz jelenség. Elég Venezuelára, Kínára vagy Angolára gondolni – írja a neves szerzőpáros a Guardianben.

Janisz Varoufakisz egykori görög pénzügyminiszter ennél is tovább ment amikor felhívta a figyelmet arra a Project Syndicate oldalon, hogy az amerikai szupergazdagok  sokkal több pénzt visznek külföldre mint az oroszok vagy a többi kleptokraták.

Szerencsére 2020 végén az amerikai kongresszus olyan törvényt fogadott el, mely kötelezi a cégeket arra, hogy megnevezzék: kik is a valódi tulajdonosok? A Corporate Transparency Act azonban nem megy eléggé messze – hangsúlyozza az oknyomozó páros. Nem kötelezi ugyanis arra a cégeket, hogy a nyilvánosság elé vigyék a tulajdonosok nevét hanem csupán csak a hatóságok elől nem titkolhatják el azokat. Ez nagy hiba. Ha ugyanis csakis a hatóságokra bízzuk a kleptokraták leleplezését, akkor hosszú évekig elhúzódhat minden vizsgálat. A különböző államok rendőrségei között ugyancsak nehézkes az együttműködés, és különösen ilyen kényes ügyekben nagyon nagy az „óvatosság”. A kormányok által kijelölt kleptokrácia ellenes csapatok csak hosszú távon hozhatnak eredményt. Ehelyett a kormányoknak nyilvánossá kellene tenniük a cégek, a hajók, a repülőgépek és az ingatlanok  regisztrációját. Ily módon lehetne megszabadulni a fekete lyukaktól a globális pénzügyi rendszerben – írja a Süddeutsche Zeitung két oknyomozó újságírója, akik a londoni Guardianben tették közzé véleményüket.

Kína az Új Selyemúttal adósságfüggővé teszi a világot

Legkevesebb 385 milliárd dollárral tartozik máris Pekingnek 165 állam. Sokan közülük már akkora adósságot halmoztak föl, amely meghaladja a GDP 10%-át!

Oly sok pénzzel tartoznak egyes államok Kínának, hogy Peking adósság diplomáciát folytathat: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy értékes gazdasági területek kerülnek kínai ellenőrzés alá az adósságtörlesztés fejében. Az amerikai AidData kutató csoport kiemeli Laosz példáját. A kis ázsiai állam 5,9 milliárd dolláros szerződést írt alá a vasúti hálózat fejlesztésére. Ezt a hatalmas összeget eltitkolták a külvilág előtt nagyon is érthető okból: ez Laosz éves GDP-jének az egyharmada! Ez akkora összeg, amely minden bizonnyal meghaladja Laosz visszafizetési lehetőségeit.

Az Új Selyemút program 2013-ban indult el azzal a céllal, hogy növelje Kína befolyását a világban. Szegény és közepesen fejlett országoknak nyújtanak hitelt a kínaiak elsősorban infrastruktúra fejlesztésre. 13 ezer ilyen hitel szerződést vizsgált meg az AidData összesen 843 milliárd dollár értékben 165 országban.

Már nem a kormányok közti szerződések dominálnak

Az Új Selyemút program meghirdetése előtt szinte kizárólag kormányok közötti szerződéseket kötöttek a kínaiak, és ezekről lehetett is valamiféle információt kapni. Az Új Selyemút filozófiája más: immár állami cégek kötnek szerződéseket a szóbanforgó ország intézményeivel és vállalkozásaival. Ezekről jóval nehezebb információt szerezni, mert mindenki az üzleti titokra hivatkozik. Pekingnek ez ezért is előnyös, no meg azért is, mert a kínai cégek mögött ott áll a kínai állam vagyis az erőviszonyok igencsak egyenlőtlenek.

Mindez odavezetett, hogy az adósságot nem jelzik, mert a magáncégeknek nincs olyan szigorú szabályozásuk mint az államoknak. Az AidData szerint így következhetett be az, hogy 385 milliárd dollárral alábecsülték az eladósodott országok adósságállományát.

Korrupció

Peking azért is hagyta homályban az adósságot, mert ezzel tág teret nyitott a korrupciónak. Ez kétoldalú: egyrészt lefizetik a szóbanforgó államok vagy cégek döntéshozóit másrészt pedig a kínai fél képviselői is dolgozhatnak magán kasszára. Hszi Csinping elnök megkongatta a vészharangot 2019-ben mondván a jövőben zéró toleranciát tanúsítanak a korrupciós ügyekben az Új Selyemút programban.

Lelassult a terjeszkedés az Új Selyemúton, mert egyre több országban jöttek rá arra, hogy a kínai kölcsönök komoly függést jelentenek. A függést pedig Peking bármikor kihasználhatja.

„Sok szegény ország már nem jut kölcsönhöz. A kínaiak pedig ezt kreatívan kihasználják”

– mondta az AidData főnöke az AFP hírügynökségnek.

Azt is kihasználják, hogy a helyi elitek gyakran igen korruptak. Különösen így van ez a nyersanyag kitermelő országokban. A korrupt elitek lefizetése a kínaiak kedvelt módszere.

A másik kedvelt módszer az árukapcsolás: a kölcsönhöz olyan kötelezettség is társul, amely kiköt bizonyos mennyiségű nyersanyag szállítást.

Így például Oroszország 125 milliárd dollárral tartozik Kínának, és ezeket a hiteleket olaj és földgáz szállítások garantálásával biztosítja. Venezuela ugyanígy 86 milliárd dollár értékű hitelt szerzett jórészt úgy, hogy jövőbeni olaj szállításokra vállalt garanciát.

Peking nem habozik kihasználni az adós államok nehéz helyzetét.

A kínaiak magasabb kamatot és rövidebb visszafizetési periódust követelnek

Minthogy Peking szívesen választ nehéz helyzetben levő államokat, ezért kamat felárat kér, és a szokásosnál rövidebb időt ad a visszafizetésre. Pakisztán például 3,76%-os kamatot fizet Kínának míg az OECD átlag 1,1%!

Mit mond minderre a pekingi külügy?

„Nem minden adósság fenntarthatlan. Az Új Selyemút mindig azon az elven alapult, hogy kölcsönösen konzultálunk, osztozunk a befektetésen és osztozunk a hasznon.”

Milyen arányban osztoznak a hasznon? Az erőviszonyok ismeretében ez aligha lehet kérdéses…

A londoni Guardian cikke nem foglalkozik Montenegróval vagy Magyarországgal, de nyilvánvaló, hogy a kínaiak nem véletlenül ragaszkodnak mindenütt a teljes titoktartáshoz.

Négyszer annyi vírusfertőzött lehetett Kínában

Valamivel több mint 55 ezer koronavírus fertőzött volt a hivatalos adat Peking szerint február 20-án, de a Hongkongi egyetem friss tanulmánya szerint a valós szám: 232 ezer!

Pekingben utólag korrigáltak: most már 83 ezret vallanak be – statisztikai hibákra hivatkozva. Mindez összefügg a kínaiak tájékoztatási rendszerével, mely kettős: belső és külső. Vuhanban a helyi vezetésnek már a múlt évben is voltak adatai a járványról, melyeket el is küldtek Pekingbe. Ott azonban haboztak: közeledett a kínaiak legnagyobb ünnepe a Holdújév amikor százmilliók kelnek útra. Késlekedtek a elzárással. Így több millióan hagyhatták el Vuhan városát, a járvány gócpontját. Hongkongban be sem engedtek senkit Hupej tartományból – ennek a fővárosa Vuhan.

A lázadó mandarin

Zsen Zsicsiang milliárdos ingatlan vállalkozó volt, egy állami cég élén. Tagja a kormányzó kommunista pártnak vagyis sokkal alaposabb tájékoztatást kapott mint a külvilág. Valamilyen oknál fogva megírta a valós számokat, amelyek óriási botrányt kavartak a kínaiak Twitterén a Weibon.

A császár meztelen

Ezzel a címmel tette közzé mini esszéjét Hszi Csinping elnökről, aki felvállalta a járvány elleni harc főparancsnoki tisztét. Március 12 óta senki sem látta a renitens mandarint, aki kiadta a belső tájékoztatás adatait a közvéleménynek.

Az USA és Ausztrália vizsgálatot követel

Maga Trump elnök is azzal vádolja Kínát, hogy elhallgatott fontos adatokat a korona vírus járvánnyal kapcsolatban, és ezzel nehéz helyzetbe hozta a világot. A gyanú egyáltalán nem alaptalan hiszen január 15 és március 3 között hétszer módosította az adatokat a pekingi egészségügyi hatóság – írja a londoni Guardian.
A Hongkongi egyetem kutatói nem is a Pekingben kiadott hét variációt vizsgálták hanem a WHO vuhani irodájának adatait. Megállapították: a kritériumokat állandóan változtatták Pekingben. Ezért hogyha az ötödik verzió kritériumait vesszük alapul, akkor a fertőzések száma végül 232 ezer lenne – írják a hongkongi kutatók. Pekingben egyre jobban tágították a kritériumokat – állapítja meg a tanulmány – ezért lehet, hogy a valós adat még 232 ezernél is több.

Másutt is ellentmondóan az adatok

A Financial Times szerint Nagy Britanniában több mint 41 ezer halottja volt eddig a korona vírus járványnak. Ez a duplája a hivatalos számnak. Spanyolországban is ellentmondóak a madridi központ és a tartományok adatai.
Ami pedig az amerikai-kínai kapcsolatokat illeti: azok a mélypontra kerültek. Missouri állam beperelte Kínát, mert nem tett meg mindent azért, hogy a korona vírus járványról értesítse a világot. Trump beszüntette a támogatást a WHO-nak, melyet a kínaiak eszközének nevezett. Peking viszont 30 millió dolláros gyors segélyt adott az Egészségügyi Világszervezetnek.

Szexmunkások az öngyilkosságba menekülnek

„Senki sem akarja megszegni a szabályokat, de azok a szexmunkások, akik ma is fogadnak ügyfeleket, kockára teszik maguk és mások egészségét” – nyilatkozta a Guardiannek a brit prostituáltak szervezetének vezetője.

„Óriási válsággal nézünk szembe”- mondta Niki Adams. „Akik kockáztatnak , azoknak nincs más választásuk”. A megélhetés problémája sohasem volt ilyen nagy. Ez elől sok prostituált a halálba menekül …

Digitális szex

A prostituáltak arra törekszenek, hogy rábeszéljék az ügyfeleket: érjék be a látvánnyal illetve a hanggal! Egy szex portál 800 lányt ajánl, ezek közül 150-et Londonban. Azt nagyon nehéz megállapítani, hogy a jelenlegi körülmények között hányan dolgoznak közülük. Azt még kevésbé lehet tudni, hogy hány ügyfél éri be a kamera illetve telefon szex-szel. Azt viszont lehet tudni, hogy a döntő többség elveszítette a megélhetési forrásait és kétségbeejtő anyagi helyzetben van. „Azonnali pénz segély kell ezeknek a nőknek méghozzá azonnal!” – hangsúlyozza a prostituáltak szervezetének főnökasszonya, aki közölte azt is a Guardian-nel, hogy listája van a munkanélküli lányokról.

„Hajszálon függ az életem”

A 33 éves Sasha két gyermeket nevel egyedül. A válság előtt három napot dolgozott egy nyilvánosházban. Napi jövedelme 40-70 font volt. „Nem tudtam semmit félretenni belőle”- mesélte a Guardian-nek. Miután nem dolgozik nincsen semmi bevétele. Ezért úgy érzi, hogy hajszálon függ az élete.

A döntéshozók is tisztában vannak a helyzet súlyosságával. A brit parlamentben ülésezett az a bizottság, amely a prostitúció ügyeivel foglalkozik. A bizottságban minden párt részt vesz és egységesen javasolják a kormánynak, hogy tegyen valamit a prostituáltak érdekében. „Különösen aggaszt bennünket, hogy azok, akik kihasználják ezeket a nőket, most értéktelennek tekintik őket, mert nem keresnek pénzt!” – hívja fel a figyelmet a bizottság.

A kábítószer függő prostituáltak helyzete kétségbeejtő

Sokan az öngyilkosságba menekülnek a vírus válság idején, mert nem tudják finanszírozni a szenvedély betegségüket – számolt be egy szociális szervezet vezetője a londoni helyzetről. Helena Croft, a Streetlight főnökasszonya szerint minél tovább húzódik a válság annál tragikusabbá válik a helyzet. Felszólította a férfiakat: maradjanak otthon! Ne vásároljanak szexet, mert ezzel nemcsak a saját egészségüket kockáztatják hanem a prostituáltakét is, akik még inkább ki vannak téve a vírus fertőzés veszélyének, mert több ügyfelet fogadnak.

Akinek gyereke van, az nemigen vállalhat digitális szexet

A 33 éves Sasha, aki nyilvánosházakban dolgozott amíg azok nyitva voltak, gondolt a kamera szexre. Csakhogy a két gyerek most otthon van. Korábban iskola időben találkozott az ügyfelekkel. Most, hogy a gyerekek otthon vannak, megszűnt ez a lehetőség. A három tagú család bevétele minimális. A szociális segély még a lakbérre sem elég. „Amikor a számlák megjönnek , akkor felteszem azokat egy polcra, és igyekszem nem gondolni rájuk. Nem látok megoldást magam előtt” – mondta a londoni prostituált a Guardian tudósítójának.

Fej fej mellett a brexit hívei és ellenfelei a brit választásokon

Nigel Farage, a brexit párt vezetője bejelentette, hogy nem indít jelölteket ott, ahol konzervatívok szereztek mandátumot az elmúlt választásokon. Nigel Farage, aki megnyerte a tavaszi európai választásokat a Munkáspártot és a brexit más ellenfeleit akarja legyőzni. A közvélemény-kutató intézetek szerint a brexit híveire és ellenfeleire körülbelül ugyanannyian szavaznának jelenleg Nagy Britanniában.

Ígéret cunami a választási kampányban

Mind a konzervatívok mind az ellenzéki Munkáspárt hatalmas összeget fordítana az infrastruktúra felújítására, hogy így dinamizálhassa Nagy Britannia gazdaságát a brexit utáni időkben.

Mindezt miből? – kérdik a szkeptikusok, akik persze tudják: Donald Trump is ilyen ígéretekkel nyerte meg a választást 2016-ban, de a nagy infrastruktúra beruházásokból nem lett szinte semmi.

Plusz 20 milliárd fontos beruházási programot ígér Sajid Javid pénzügyminiszter, akinek a szakértelmét sokan megkérdőjelezik a Cityben. A Munkáspárt plusz 55 milliárd fontot szándékozik az úthálózat és a vasúthálózat felújítására fordítani. Ebből a hatalmas összegből renoválnák az iskolákat és a kórházakat is Nagy Britanniában a következő öt évben. „Ez az igazi brit szocializmus!” – állítja a Munkáspárt árnyék pénzügyminisztere. John McDonnel elképzeléseit a fantázia világába tett kirándulásnak titulálta ellenfele.

Mindezzel Nagy Britannia bekerülne azoknak az államoknak a csoportjába, melyek a legtöbbet költik az infrastruktúrára. Vagyis a lista aljáról az elejére tornászná fel magát Nagy Britannia, amely évente 100 milliárd fontot költhetne infrastruktúrára, ha a Munkáspárt elképzelései megvalósulnak. A hetvenes évek elején voltak ilyen nagy összegek erre a célra a költségvetésben amikor Nagy Britannia a GDP 5%-át az infrastruktúra fejlesztésre fordíthatta. De azután jött az IMF és Thatcher asszony a maga szigorú pénzügyi politikájával. Ettől akar most szabadulni mindkét nagy párt, mert azt érzi, hogy

a választóknak elegük van a megszorító csomagokból.

A nagy költekezés viszont gyanakvást váltana ki a nemzetközi pénzpiacokon. Emelni kellene a kamatlábat, és ez korántsem tenne jót a konjunktúrának. Ehhez mit szól? – kérdezték Liverpoolban a Munkáspárt árnyék pénzügyminiszterét.

„Az infrastruktúra beruházás mértéke éppen olyan mint más vészhelyzetben levő ágazatoké: a környezetvédelemé a klímaváltozás miatt és a szociális szféra, amely gondokkal küzd.

A jövő generációi sosem bocsátják meg nekünk, ha nem lépünk!”

– mondta az árnyék pénzügyminiszter. Aki más fontos kiadásokkal indokolta meg a hatalmas mínuszt, melyet a nagy infrastruktúra fejlesztés jelentene a költségvetésnek.

Az Institute of Fiscal Studies nem tehet mást minthogy aggódik – számol be a londoni Guardian. Rámutat arra, hogy mindkét párt elképzelései rendkívüli mértékben növelnék az eladósodást. Thatcher asszony miniszterelnöksége óta csak rendkívüli időkben volt magasabb a beruházások aránya 3%-nál a GDP -hez viszonyítva. Ilyen rendkívüli idő volt például a 2008-9-es nemzetközi pénzügyi válság.

Javid pénzügyminiszter tragikomikus helyzetbe került, mert eladósodással vádolja a Munkáspárt programját miközben ő maga is hasonlót javasol.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a brit elit nincsen ezzel egyedül. Macron francia elnök például úgy nyilatkozott a londoni Economistnak, hogy a 3%-os költségvetési deficit, melyet a GDP -hez képest számítanak ki, „elavult, múlt századi elképzelés!” Vagyis nyugodtan túl lehet lépni a deficit határon akkor, ha Franciaország adósság állománya a GDP 100%-a. A minta ebben is az USA, mely vígan fokozza a költségvetési deficitet annak ellenére, hogy az adósság állomány ott is meghaladta a GDP 100%-át.

Csakhogy amit a nemzetközi pénzpiacok megengednek az Egyesült Államoknak, a világ elsőszámú gazdasági nagyhatalmának, azt nem biztos, hogy elfogadják Nagy Britannia sokkal gyengébb gazdasági háttérrel rendelkező kormányától. Amely a brexitet sem tudja nagyon menedzselni. A Munkáspárt nagyon is tisztában van ezzel a dilemmával: az árnyék pénzügyminiszter ezért Liverpoolban azt mondta, hogy csökkenteni kell London szerepét, a gazdasági döntéseket egyre inkább az ország északi részén kell meghozni. Zene ez a munkáspárti szavazók fülének, akik elsősorban az északi régióban élnek és szívből utálják a londoni kormányt és a Cityt, melyet a globalizáció szimbólumának tekintenek.

Nemcsak pénzügyi problémát jelentenek az ambiciózus tervek

Az Institute for Fiscal Studies szakértője a Guardian-nek elmondta, hogy legalább olyan nehéz lesz megtalálni a megfelelő infrastrukturális beruházást mint megoldani a vele kapcsolatos finanszírozási gondokat. Ben Zaranko szerint nagy gondot jelent, hogy Nagy Britanniában is hiány van képzett munkaerőben ezen a téren. Ezt nem lehet az egyik percről a másikra pótolni. A másik probléma az, hogy nincsenek naprakész tervek vagyis csak hosszú idő alatt valósulhatnának meg a nagy infrastrukturális beruházások miközben a kormány nem lehet biztos benne, hogy kitölti a mandátumát!

A lényeg az, hogy mindkét nagy párt szakít a múlttal a gazdaságpolitikájában. Thatcher asszony szigorúan takarékos kis állama a múlté.

„Ma mind a konzervatívok mind pedig a Munkáspárt jóval nagyobb szerepet szán az államnak mint az elődei”

-mondta a Guardiannek Ben Zaranko, az Institute for Fiscal Studies szakértője.

Hazudhatnak-e politikusok fizetett hirdetésekben a Facebookon?

Hazudhatnak kérdezte a londoni Guardian a Facebook főnökétől Mark Zuckerbergtől, aki ismertette a világgal: miképp készülnek a 2020-as választásokra? „2016 óta sok minden megváltozott, a Facebook is változik. Múltkor a választások után reagáltunk, de most megpróbálunk elébe menni a dolgoknak!”- vázolta fel a milliárdos menedzser a Facebook terveit, amelyek befolyásolhatják a választások menetét – és nemcsak az Egyesült Államokban.

Nemcsak Oroszország, de Irán is nyomul a Facebookon

A cég informatikai biztonsági főnöke blogján közölte , hogy ezzel a két állammal kapcsolatban találtak igen problematikus dolgokat, melyek alkalmasak lehetnek a választások befolyásolására az USA-ban. Nathaniel Gleicher biztonsági főnök azt írta, hogy az oroszok egy egész állami ügynökséget tartanak fenn ebből a célból: Internet Research Agency /IRA/ a neve, és igen komoly pénzügyi források fölött rendelkezhet. Az oroszok gondosan ügyelnek arra, hogy eltüntessék a nyomokat abból a célból, hogy a felhasználó közönség ne érezze: külföldről akarják őt befolyásolni.

A 2020-as amerikai választási kampányt megcélzó orosz akció a Facebookon és az Instagrammon összesen 246 ezer követővel rendelkezett.

Több mint 75 ezer képet és szöveget posztoltak – legalábbis ennyit állapított meg a Graphika nevű cég, mely a Facebook megbízásából megfigyelte az oroszokat.

A legkülönbözőbb témákban nyilvánítottak véleményt: Trump mellett éppúgy mint egyik legfőbb bírálója, a demokrata Bernie Sanders szenátor mellett. Éppúgy mint a 2016-os kampányban a zűrzavar keltése volt az oroszok egyik fő célja. Ezért posztoltak olyan képeket és szövegeket, melyek a rendőrséget bírálták, mert a feketékkel szemben brutális módszereket alkalmaz. Ugyanakkor olyan anyagok is voltak, melyek a rendőrök jogos fegyverhasználatát hangsúlyozták.

Az irániaknak három akcióját figyelték meg: ezek elsősorban a Közel Keletre irányultak, de Latin Amerika is célpont. Az irániak ugyanis évtizedekkel ezelőtt felrobbantották Latin Amerika legnagyobb zsidó központját Buenos Aires mellett, és tagadták ezt egy darabig. Azóta Irán szavahihetősége a mélyponton van Latin Amerikában.

Általában módosított amerikai tartalmakat használtak

A Graphika jelentése szerint a társas oldalakon az USA-ban megjelent mémeket változtatták meg. Ritkán alkalmaztak direkt propagandát, inkább közvetve próbálták meg befolyásolni a választópolgárok hangulatát. Mi volt a céljuk? Joe Biden lejáratása! A talán legesélyesebb demokrata elnökjelöltet Trump is élesen támadta mondván: amikor alelnök volt, akkor fiát előnyös üzleti pozícióba helyezte Ukrajnában. Az oroszok álhírekkel (fake news) próbálták meg lejáratni Trump ellenfelét – méghozzá a szokásos módszerükkel. „Mind konzervatív mind pedig liberális álhíreket felhasználtak Joe Biden lejáratására!” – nyilatkozta a CNN-nek Ben Nimmo, a Graphika kutató csapatának vezetője.

Mit tervez Zuckerberg jövőre ?

Mindenekelőtt azt, hogy megerősítik a választott tisztségviselők oldalainak a védelmét, megszigorítják az ellenőrzést. Kitiltják a Facebookról azokat a politikai hirdetéseket, melyek arra ösztönzik a választó polgárokat, hogy maradjanak otthon, mert nem érdemes elmenni szavazni! Ez a tilalom a politikusokra is vonatkozik- hangsúlyozta Mark Zuckerberg. Korábban ugyanis a Facebook a politikusokat kivonta a tilalom alól. És mi van akkor, ha a politikus hazug hirdetést ad föl? – tudakolta a londoni Guardian, de egyelőre nem kapott választ Mark Zuckerbergtől, a Facebook alapító főnökétől.

Megvédik-e a jogállamot?

Harcos mondatokat mondott megválasztása előtti beszédében Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. A jogállamiság kérdésében nincs kompromisszum, hallhattuk tőle. Azután adott egy hete hat nagy európai napilapnak adott interjút, köztük a Guardiannek és a Süddeutscjhe Zeitungnak.
Amikor rákérdeztek a lengyel és magyar jogállamiság kérdésére, olyan szép válaszokat adott, hogy: „A közép- és kelet-európai országokban sokan úgy érzik, hogy nem fogadjuk be őket teljesen. Ha mi olyan élesen folytatjuk a vitákat, ahogy folytatjuk, az oda vezet, hogy az országok és népek azt hiszik, hogy egészében gondoljuk ezt róluk, amikor egyes hibákat bírálunk.”
Megérti, hogy a lengyeleknek a migrációval kapcsolatos aggodalmai azzal függenek össze, hogy másfél millió ukrán bevándorlót kellett befogadniuk. Továbbá: a gazdasági szankciók csak „a végső eszköz lehetnek, több más, azt megelőző lépés után”.
Magam is Ursula von der Leyen erényeit taglaltam itt, amikor először megtudtam, hogy őt jelölik bizottsági elnöknek a kormány- és államfők. De mindjárt figyelmeztettem: egy dolog, hogy mit gondol ő mint a német szövetségi kormány tagja és a CDU alelnöke, és egy másik dolog, hogy mit tesz, mit tehet, mint a Bizottság elnöke.
Azután, amikor megválasztották, aggodalmaskodtam amiatt, hogy úgy választották meg minimális többséggel, hogy abban a többségben nem voltak benne a zöldek, és a szociáldemokraták egy része sem, viszont benne volt – saját nyilatkozata szerint – a Fidesz és a Jog és Igazságosság. És akkor most ilyen megértően beszél azokról a kormányokról, amelyek lebontják a jogállamot.
A CDU-CSU-ban rossz hagyomány, hogy elnézőek a jogállam ellenségeivel szemben, keresik az ürügyeket, hogy miért ne lépjenek fel határozottan. Elvégre mikor gondolja a nép, hogy a kormányt érő bírálat rá is vonatkozik? Mi köze a lengyel jogállam lebontásának ahhoz, hogy Lengyelországban rengeteg az ukrán vendégmunkás? A kohéziós támogatásokat nem lenne könnyű a jogállamiság megőrzéséhez kötni, de talán nem kellene eleve lemondani erről a lehetőségről. Ez az interjú azt mutatja: bármennyire rokonszenves is von der Leyen, félő, hogy ezt a rossz hagyományt viszi magával a Bizottságba.

Pompeo a Huawei ellen mozgósítja szövetségeseit

0

Gondokat okozhat az USA és európai partnereinek kapcsolatában, ha Európában a Huawei technológiáját alkalmazzák – hangoztatta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Budapesten.

Ugyanezt az álláspontot akarja képviselni Pozsonyban és Varsóban is az amerikai diplomácia vezetője. Trump elnök szerint a Huawei nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért a NATO tagállamoknak sem kellene alkalmazniuk a kínaiak technológiáját saját G5-ös rendszerük kiépítése során.

Mindez nemcsak Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában jelent gondot, ahova most Mike Pompeo külügyminiszter ellátogat hanem Európa leghatalmasabb országában, Németországban is. Berlinben komoly viták folynak arról, hogy az USA nyomására elálljanak-e attól, hogy a Huawei technológiát használják saját G5-ös rendszerük kiépítése során. Közben Pekingben egyértelműen jelezték: amennyiben az európaiak kizárják a Huaweit az 5G tenderekből – amerikai nyomásra -, akkor ennek hatása lehet az EU illetve Kína kapcsolataira is.

Az Egyesült Államok kémelhárítása szerint egyes Huawei chipekben kém programok rejtőzhetnek. Ez pedig problémát jelenthet a NATO államok katonai együttműködésében. Európában viszont sokan úgy vélik: az USA a nemzetbiztonságra hivatkozva akarja kiszorítani a kínaiakat a piacról, akik jobb technológiát kínálnak olcsóbban. Ebben a nem épp könnyű helyzetben kell dönteniük az európai kormányoknak a Huawei G5-ös technológiájának alkalmazásáról.

Az USA vissza akarja szorítani a kínaiakat és az oroszokat Európában – mondta egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú külügyi tisztviselő Washingtonban a londoni Guardian tudósítójának. “Az elmúlt 15 évben elhanyagoltuk ezt a térséget. Ezért nyomulhattak be az oroszok és a kínaiak. Most robosztusabb amerikai jelenlétet akarunk!” – hangsúlyozta a magasrangú amerikai külügyi tisztviselő, aki a londoni Guardian tudósítójának beszélt erről Washingtonban Mike Pompeo külügyminiszter közép európai látogatása kapcsán.

Trump és a demokraták

Nehezen szánom magam (erre) az írásra, mert tudom, hogy Trump nem népszerű Magyarországon, különösen az ellenzék körében. Ugyanakkor úgy látom, nem érzik a magyar megmondó emberek, hogy mekkora szakadék van Amerikában a két nagy párt között (demokrata (D) vs. republikánus (R) )

Egyre jobban kirajzolódik az az iszonyatos ellenszenv, düh, amit a demokraták (nevezzük Clinton clan-nak) művelnek, és amit készpénznek vesz a magyar „baloldal”. A demokrata szócső CNN nézhetetlen, ahogy szinte óráról órára figyeli és adja a fikázó, cikiző Trump ellenes híreket, témákat. Teljesen egyértelmű: nem tudnak belenyugodni, hogy Hillary veszített Donald ellen !!! Lassan az a gyanúm, hogy ezt az egész Putyin-féle mesterkedést is a demokraták fújták fel, hogy legyen valaki, akire rá lehet fogni a vereséget. Az, hogy Trump populista, és kilóg az eddigi amerikai elnökök sorából, az egyértelmű. Elődei (mindkét oldalon) nagyon jól ismerték az amerikai közigazgatást. Legtöbbjük valamelyik szövetségi tagállam, köztársaság első embere (kormányzó = governor) volt, tehát kisujjában volt a kormányzás. Lásd Clinton (D) = Arkansas, Reagan ( R ) = California, Carter (D) = Georgia, stb. Ilyen szempontból Trump nem egy tapasztalt, sokat átélt politikus. Egy tipikus populista, aki azt mondja, amit a nép hallani akar. Ezért választották meg. Egy (jómódú) üzletember, aki, mint tv műsorvezető lett népszerű. Nem pedig egy rafinált, minden hájjal megkent politikus, aki diplomatikusan próbálja kifejezni magát és hallgatóságát meggyőzni, ami az eddigi elnökökre jellemző volt. Szókimondó, sokszor meggondolatlan, aztán – ahogy az üzleti életben – megpróbálja kimagyarázni magát és a saját oldalára állítani a tárgyalás menetét.

Választási ígéreteit megpróbálja betartani, még akkor is, ha az lehetetlen, hiszen ebből áll populizmusa. A demokraták meg keresik rajta a fogásokat. Nem nehéz! A magyar „baloldal” pedig csak Trump kritikáját harsogja, amikben a CNN és a New York Times jár az élen. Az a New York Times, mely lemondásra kényszerítette a republikánus Nixon elnököt. Érdekes, a magyar médiában mintha a többi amerikai újság nem is létezne. Európában pedig mintha csak a brit Guardian, és a német Spiegel hírei (kommentárai) lennének a mérvadók. Ezek pedig csámcsognak Trump mindenegyes botlásán. Rossz nézni, ahogy az amerikai média „baloldali” pártosságát a magyar „baloldal” felnagyítva közvetíti.

Nyílt titok, hogy az amerikai demokrata párt (D) és hívei szociálisan sokkal érzékenyebbek és liberálisabbak, mint a republikánusok (R). Elnökségük alatt inkább a megbékülésre törekedtek a hidegháború idején is, mintsem a konfrontációra. Így került a Szent Korona Jimmy Carter (D) elnöksége alatt 1978-ban Magyarországra, annak ellenére, hogy a republikánusok és az amerikai magyarok is tiltakoztak az átadás ellen, mint ahogy 14 évvel korábban (1964) a budapesti amerikai nagykövetségen önkéntes száműzetésben élő Mindszenty bíboros is arra kérte Kennedy, majd Johnson elnököt, hogy „sem a szovjet, sem a magyar bolsevikok kezei közé nem kerülhet, mert az példátlan botrány lenne.…”

A közel múltban elhunyt George H. W. Bush egykori elnök sajtótitkára (Press Secretary Fitzwater) 1992 augusztusában közölte, hogy az elnök kívánsága a külföldre sugárzó amerikai (állami) rádiók és televíziók működésének biztosítása, mert az igazság közvetítése nagyon fontos, hiszen a diktatúrák és az elnyomás Kelet-Európában nem fognak egyik napról a másikra eltűnni, azok továbbra is fenn fognak maradni.

Rá egy évre, 1993 nyarán a demokrata Bill Clinton a hidegháború végeként, mint a szabadság elérkezésének szimbólumaként, elrendelte a SZER (Szabad Európa Rádió = Radio Free Europe) adásainak beszűntetését.

A 20. század legnagyobb és legjobb elnökének tartott F.D. Roosevelt (D) elnök, pont úgy az izoláció híve volt, mint napjainkban Trump (R). Az 1929-es gazdasági világválság után „saját erőből” akarta újjá szervezni Amerikát gazdaságilag éppúgy, mint társadalmilag. A mélyen konzervatív katonaember, McArthur tábornok „kommunistának” tartotta az 1932-ben megválasztott új elnököt (FDR) és inkább leszerelt, mintsem szolgálatában maradjon. Csak 1941-ben, a pearl harbor-i japán támadás után tért vissza az US hadseregbe Roosevelt elnök személyes kérésére.

A New Deal sikerének kulcsa a befelé fordulás volt. Pont akkor, amikor (1933) Európában Hitler jutott hatalomra. FDR Európa problémájának tartotta a feltörekvő jobboldali diktatúrákat, amivel az európainak kell megbirkózniuk. Roosevelt kijelentette, hogy külföldre nem küld amerikai katonát. 1938-ban, habár kezdeményezte az evian-ikonferenciát, az üldözött zsidókat nagyszámban nem fogadta be. Hiába ajánlotta fel Hitler luxushajóit, hogy elszállítsák „ezeket a bűnözőket”. Nem egy történet van ezeknek a kivándorlókat szállító hajók visszafordításáról. A demokraták csak anyagi támogatást (kölcsönbérleti szerződés = lend lease) voltak hajlandók adni a konzervatív Churchill-nek. A demokrata Roosevelt csak az (állítólag kikényszerített) japán támadás után volt képes közölni az amerikai néppel, hogy belép a II. világháborúba, hogy Churchill-t, valamint Európát megsegítse.

A demokraták – Hillary Clinton külügyminisztersége idején – álltak az „arab tavasz” mögé, de csak a volt szovjet befolyás alatt álló Földközi-tenger menti országokban tudtak fegyveres felkelést kirobbantani. A kapitalista monarchiákban (Szaúd-Arábia, Jordánia, Marokkó, stb.) nem. Egyes vélemények szerint Kadhafi meggyilkolása indította el a fekete-afrikai emberáradatot Olaszország felé. Közben Ukrajnában is megerősödött az amerikai demokrata párt befolyása. Joe Biden alelnök fia, Hunter, a legnagyobb ukrán gáztermelő magáncég, a Burisma Holding, igazgatótanácsának tagja.

Szóval, a demokraták sem olyan ártatlan bárányok, mint azt Magyarországon képzelik. Trump, igazi populista, aki azt mondja, ami az eszébe jut, és úgy gondolja hallgatóságának tetszeni fog. Aztán a demokrata párti újságírók pillanatok alatt kiderítik, hogy az „nem egészen úgy van”. Lásd, amikor a médiát a „nép ellenségének” („the enemy of the people”) nevezte.

Vajon hányan emlékeznek arra, hogy a Time Magazine 2016 decemberében az „Év emberének” nevezte a frissen megválasztott Trump-ot. A Forbes pedig ugyanekkor a világ második legbefolyásosabb emberének nevezte Trump-ot, – Putyin után. Nem egy olyan „ügyet” akarnak a nyakában varrni, amihez elnökségének vajmi kevés köze van. Előszeretettel hozzák fel „nő ügyeit”. Csak arról nem szólnak, hogy azok elnökké választása előtti történetek, és azért fizetett, hogy a hölgyek „ne zavarják meg” választási kampányát. A hangoskodó demokraták, mintha elfelejtenék, hogy elnöküknek, Bill Clinton-nak, elnöksége alatt volt nőügye. Ugyancsak a demokraták szedték elő Trump főbíró jelöltjének, Brett Kavanaugh-nak a múltját. Jelentkezett egy hölgy, aki állította, hogy a 17 éves Kavanaugh egy házibulin fogdosta, ezért főbírónak nem való. A CNN fehér házi tudósítójától Trump meg akarta vonni a sajtóigazolványát, mert (szerinte) tiszteletlenül beszélt sajtófőnökével. Az eset nagy felháborodást váltott ki, a CNN perrel fenyegetett. Az igazolványt visszaadták, mire mindkét oldal (demokrata, republikánus) a sajtószabadság nevében örömmel üdvözölte a Fehér Ház döntését.

Különben, már Trump elnöksége első rendelete is balul sült el. Hat muszlim ország állampolgárait nem engedte be az USA-ba. Az aláírt rendeletet büszkén mutatta a tv kamerák előtt, csak a határőrséggel elfelejtette közölni a hírt. Így az ellenőrző hatóság nem tudta, hogy kit szabad, ill. lehet beengedni. Akinek már rég megvolt a vízuma, és úgy szállt ki a repülőgépből, esetleg „green card”-dal rendelkezett, vagy aki megérkezésekor kért belépő vízumot.

Egy biztos, Trump nagyon gyorsan tud alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Talán még nem volt olyan elnöke az Egyesült Államoknak, aki ennyi „kormányátalakítást” végzett volna. Ilyen rövid idő alatt (két esztendő) ennyi kirúgás, új arc ritkán tapasztalható a tengerentúlon. Viszont id. Bush elnök temetésén jól látszott az a tipikus női haragtartás, ami a választást elvesztett Hillary arcán kiült két évvel a vesztés után.

Trump megmozgatta a világot. Sikerült a két Korea vezetőit rávenni egy közös (téli) olimpia megrendezésére. Elindított egy folyamatot, mely Tel-Avivból az izraeli fővárosba, Jeruzsálembe, tette át jó néhány ország külképviseletét. Olyan emberről van szó, akinek lánya hozzáment egy vallásos zsidó fiatalemberhez, sőt férje iránti tiszteletből felvette az izraelita vallást. Kevés szó esik, hogy felesége Melania, az első kelet-európai (szlovén) származású First Lady, aki (enyhe) akcentussal beszéli az (amerikai) angolt, és szülei nemrég kapták meg az amerikai állampolgárságot! Kivárták sorukat, mint minden bevándorló, aki gyermeke után igényli az állampolgárságot.

Sokan szidják, hogy felmondta a párizsi éghajlatvédelmi (klíma) szerződést. Csak arról nem beszélnek, hogy a világ egyik legjobb, ha nem a legjobb környezetvédelme az USA-ban van! (lásd mekkora botrányt kerekedett a német autógyáraknak a kipufogó gázok manipulált computeres csalásából). Igen, Amerikában minden sokkal jobban ellenőrzött, mint bárhol a világban. „Nálunk a levegő és a víz tiszta” – dicsekedett nemrégiben Trump, és nagyot nem tévedett a populista elnök. Amíg az USA rengeteg pénzt költ a szigorú előírások betartására, addig a többi szerződő fél az aláíráson kívül nem sokat tett és tesz hazája környezete érdekében, lásd pl. India vagy Kína. Miközben légkondicionáló berendezéseikkel elárasztják a világot.

A demokrata pártot hatalmas adományokkal támogató George Soros Györgynek igaza van: a „fékek és egyensúlyok” (hál’ Istennek!) működnek az Egyesült Államokban. A jövőre nézve pedig egy aktuális kérdésfelvetés: vajon a következő (2020) elnökválasztást a nép vagy a média fogja eldönteni?

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!