Kezdőlap Címkék évértékelő

Címke: évértékelő

Bréking nyúz, február 19. – Különkiadás Orbán beszédéről

0

Sajátos nézőpontból számolt be a kormánysajtó Orbán Viktor tegnapi évértékelő beszédéről, nem fukarkodtak a miniszterelnököt dicsérő, az ellenzéket szidó jelzőkkel, és gyakorlatilag egymással versengtek abban, hogy leírják: mennyire egyetértenek Orbánnal.

Origo: „Minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban”

„Zsúfolt teremben, minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban, rengeteg fiatal előtt tartotta meg huszadik országértékelőjét Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A beszédet hallgató tömegben ismert közéleti szereplők mellett feltűnően sok fiatal is feltűnt. (…)

Politikai rendezvényekhez mérten szokatlanul sok fiatal hallgatta a beszédet, akik többször is tapssal fogadták a miniszterelnök szavait – például, amikor arról beszélt, hogy az otthonokat, a munkát és a keresztény kultúrát meg kell védeni.

A  Várkert Bazár zsúfolásig megtelt, nagyon sokan hallgatták végig a helyszínen a miniszterelnök idei évértékelő beszédét.”

Pesti Srácok: „Nem vagyunk birkák”

„Tárgyilagos, világos, egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő ötven percében. Nem vagyunk birkák! – hangsúlyozta a kormányfő, majd hozzá tette, harcolni fogunk! Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy vannak, akik a Soros-terv végrehajtásán mesterkednek, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be, utalva ezzel első lépésként a migrációt támogató, szervező szervezetekkel és személyekkel szemben tervezett Stop Soros törvénycsomagra. A miniszterelnök szerint a veszélyt brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország is vegye át az ő politikájukat, azt a politikát, amely ezeket az országokat kevert népességű bevándorló országgá tették és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. (…)

A magyar nemzet emlékezet számos olyan hadvezérrel, politikussal, államférfival bír, akik végveszély esetén élére álltak nemzetüknek, utat mutattak. Gondoljunk csak a törökverő  Hunyadiakra, Jánosra és Mátyás királyra, Zrínyi Miklósra, aki megírta a Ne bántsd a magyart, azaz Az török áfium ellen való orvosság című röpiratot.

Azért érdemes forgatni ezeket a műveket, mert a négy-ötszáz évvel ezelőtt történtek hasonlítanak a ma történéseihez.

Magyarországot fennállása óta külső és belső erők el akarták, el akarják pusztítani.”

888: „Farkastörvények uralkodnak”

„Talán kevesen gondolták volna még 2010 áprilisában, hogy egyszer majd újra pozitív, büszkeségre és bizakodásra okot adó dolog lesz visszatekinteni az elmúlt nyolc évre.

Példátlan gazdasági sikerek, kormányzati stabilitás, a nemzeti érdekek és értékek melletti töretlen kiállás, az ország presztízsének meredek emelkedése. Talán így lehetne a legrövidebben összefoglalni mindazt, amit a magyar emberekkel közösen elért a mostani kormányzat. (…)

„Nekünk Magyarország az első.”

Ebben a mondatban minden benne van, ami az elmúlt nyolc esztendőt jellemezte, ami az újabb négy évet jellemezheti, valamint az, ami megkülönbözteti őket a többi párttól, melyek feladták, vagy sohasem szolgálták a nemzet érdekét.

Mindez különösen fontos egy olyan világban, ahol napjaink külpolitikájában farkastörvények uralkodnak. (…)

A tét tehát nem kevesebb, mint saját identitásunk, saját országunk, az eddigi sikereink, a nemzeti büszkeségünk megvédése. Erről szólt Orbán Viktor évértékelője és erről fog szólni április 8-a is.”

M1: „Pozitív töltetű kifejezés lett”

Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa az M1-en elmondta: a miniszterelnöki beszéd abból indult ki, hogy az elmúlt nyolc év sikeres volt. Míg az MSZP–SZDSZ kormányzásával kapcsolatban az „elmúlt nyolc év” szitok volt a közbeszédben, mostanra ez egy pozitív töltetű kifejezés lett – hangsúlyozta.

„Mind gazdasági, mind politikai téren megnőtt Magyarország mozgástere, ami az ellenzéki pártok támogatottságán is meglátszik, az MSZP–Párbeszéd-összefogás jelenleg a 10 százalékos bejutási küszöbbel küzd” – vélekedett a politológus.

Ripost: „Feltűnően sok volt a fiatal”

„Egy gom­bos­tűt nem le­he­tett le­ej­teni, annyian vol­tak. A nézők so­ra­i­ban fel­tű­nően sok volt a fi­a­tal.”

Magyar Idők: „Jól tette”

„Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt. (Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.) (…)

Az a helyzet, hogy egy választásra készülő, nyolcéves sikeres kormányzást maga mögött tudó és minden jel szerint a harmadik ciklus megnyerésére készülő, magabiztos és magabíró miniszterelnöknek pontosan ezt a beszédet kellett elmondania. (Különösen egy ennyire gyalázatos és – tisztesség ne essék – töketlen és aljas ellenzékkel a háta mögött.)

Jó volt ott lenni tegnap délután a Várkert Bazárban.”

Homo sorosensus

Orbán Viktor évértékelőjében arról beszélt, hogy már kitenyésztettek egy olyan embertípust, amelyiknek a neve homo sorosensus. A jelenlévők egy része döbbenten hallgatott, mások, talán ők lehettek többen, lojálisan nevettek és voltak, akik tapsoltak is.

Hogy kiket értett Orbán a homo sorosensus alatt, nem fejtette ki részletesen. Inkább csak úgy körülírta a maga módján: „nekünk, akiknek, szemben velük, van hazánk.”

Így azért már érthetőbb a leányzó fekvése, közelebb kerültünk a tárgyhoz, és nem kell hozzá különösebb logikai képesség, hogy megállapítsuk: Magyarország miniszterelnöke ezzel a viccesnek szánt szöveggel zsidózni méltóztatott.

A magyarországi zsidóknak persze nem kell emiatt aggódniuk, mert a magyar kormány, Orbán Viktor ezt már számtalanszor elmondta, zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus ellen.

Amit úgy kell érteni, hogy rajta kívül senki sem zsidózhat.

„Mi magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat.” Ezt szokta mondani Orbán Viktor, és a zsidó honfitársak ettől minden alkalommal fellélegeztek: ha korábban voltak is aggályaik a megvédésüket illetően, azok most mind egy szálig el lettek oszlatva.

Innentől már csak azt kellene tudni, hogy honnan tudják a magyarok, vagy személy szerint Orbán Viktor, hogy ki az, akit adott esetben meg kell védeni. Mert megeshet, hogy a magyarok, vagy személy szerint Orbán Viktor véletlenül olyasvalakit védenek meg, akiről utóbb kiderül, hogy az illető nem zsidó, ily módon nem is szorult rá a magyarok és személy szerint Orbán Viktor védelmére.

Fölösleges pocsékolás az ilyen.

Volt már ehhez hasonló. Évekkel ezelőtt a labdarúgó szövetség futballistákat hívott be a cigányválogatottba. Néhányan közülük közölték, hogy nagyon szépen köszönik, részükről a megtiszteltetés, játszanának is szívesen, de, legnagyobb sajnálatukra, ők nem cigányok, így nem tehetnek eleget a felkérésnek.

Lehet, a nyilvántartással volt baj, porszem került a gépezetbe.

Ezért is lenne jó tudni, hogyan tudják majd a magyarok, és személy szerint Orbán Viktor megvédeni a zsidókat. Ez már csak azért sem mindegy, mert mindegyik zsidó mellé mégsem állíthatnak megvédés céljából rendőrt, vagy, teszem azt, kakastollas csendőrt. Meglehetősen macerás lenne ez a projekt, arról nem is szólva, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében, amikor milliárdokat kell költenünk a migránsok elleni harcra és a Soros György elleni plakátokra, mindez igen sokba kerülne az adófizetőknek. Egyáltalán nem biztos, hogy az emberek örülnének annak, ha a munkájuk verejtékéből összejött forintokat zsidóvédésre költenék a magyarok, és személy szerint Orbán Viktor. Még talán némi elégedetlenség is következne mindebből, mi több a zsidókkal szembeni ellenérzések is a felszínre kerülhetnének. Hogy miközben sokaknak kenyérre is alig futja, addig a kormány a zsidók megvédésére költi az adófizetők pénzét.

Legjobb persze az lenne, ha a zsidókat egyáltalán nem kellene megvédeni. Vagy, ha már mégis muszáj, akkor nem a magyaroknak, és nem személy szerint Orbán Viktornak. Mert nem biztos, hogy rendelkezésre áll elegendő jó szakember, akik szakmailag és emberileg is alkalmasak arra, hogy megvédjék a zsidó honfitársaikat. Előfordulhat ugyanis, hogy minden jó szándék ellenére, szakszerűtlenül nyúlnak a témához, és nagyobb bajt okoznak, mintha semmit sem tettek volna. Nem csak az orvosok követhetnek el ugyanis műhibákat, hagyhatják benne a konyharuhát a frissen operált betegben, és nemcsak az ügyvédekkel fordulhat elő, hogy felmentés helyett elítélik az ügyfelüket.

A zsidókat is lehet rosszul megvédeni. A mostanában reneszánszát élő Horthy Miklós is mást sem tett, minthogy megvédte a magyarországi zsidókat, aztán, láttuk, mi lett belőle.

Nyilván nem erről a miniszterelnök mostani, nem túl elegáns megnyilvánulásáról jut az eszembe a végére egy irodalmi anekdota. A zsidó származású Zelk Zoltán a vészkorszak idején Németh László lakásán bujkált, és napközben jobb híján „vendéglátója” műveit olvasgatta. – Tetszenek a könyveim? – kérdezte egyik este Németh. Mire a válasz: – Tudod Laci, ha nem ilyen könyveket írtál volna, akkor most nem kellene bujtatnod engem.

Lapszem 2018. február 20.

0

Ma a Zsuzsannák ünneplik a névnapjukat. Délutántól jön az erősebb felhősödés, s indul a havazás, másutt esőzés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között várható. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Erről (is) írnak a lapok. A csapadékos tél kitart az egész héten

 

Népszava – Megnémult a belügy

A fideszes kormány energiáit teljesen leköti a civil jogvédők elleni küzdelem, a neonáci csoportokkal szembeni fellépésre már nem marad ereje – írja a lap az úgynevezett „becsület napján” rendezett szélsőjobboldali demonstráció kapcsán, amelyen bőrfejű és neonáci szerveződések is megjelentek a budai Várban. A Betyársereg, a 64 vármegyések, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Skins4Skins (S4S) mellett felbukkant például egy társaság, amelynek tagjai „Blood C18 Honour, Hungary” feliratú zászlóval érkeztek. A C18 a Combat 18 rövidítése. A „combat” csatát jelent, a „18” az ábécé első és nyolcadik betűjét jelöli: „a” és „h”, azaz Adolf Hitler. A Combat 18-at a neonáci – nevét a Hitlerjugend jelmondatából származtató – Vér és Becsület (Blood & Honour) katonai szárnyaként emlegetik. A nemzetközi hálózat helyi csoportjait Angliától Oroszországig többfelé összefüggésbe hozták már gyilkosságokkal és merényletekkel. A Combat 18-at régebben még a magyar szélsőjobboldal is vállalhatatlannak tartotta, tagjait többször felkérték, hogy maradjanak távol rendezvényeiktől.

Pedig tavaly ilyenkor, Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Mazsihisz elnöke találkozója után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: a felek megállapodtak abban, hogy

„a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Néhány héttel később  lapnak a tárca csak annyit árult el, hogy „megtette vonatkozó javaslatait”. Történni azonban semmi nem történt.

Az ügyészségnek mindenképpen akadna dolga. A TASZ munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi békeszerződések értelmében Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek – írja a lap.

Magyar Nemzet – Utolsó vitaalkalom – ott lesz-e Orbán?

„Ahhoz képest, hogy választások előtt vagyunk, Orbán Viktor keveset foglalkozott a választással és a mozgósítással, a korábbi választási években elmondott beszédeihez képest” – így értékelte a Political Capital vezető elemzője Orbán évértékelőjét a lapnak, amely minteg összegzését adja annak, mi vár ránk ezen a héten.

A többi között arra emlékeztet, hogy idei első és a választásokig vélhetően az utolsó ülését tartja az Országgyűlés hétfőn és kedden. Hagyományosan a miniszterelnök beszédével kezdődnek az ülésszakok, Orbán Viktor azonban kétnapos szófiai látogatásra indul.

Ha nem lesz ott a parlamentben, akkor úgy kerül majd sor az április 8-i országgyűlési választásra, hogy a kormányfő már négy hónapja nem került senkivel vitaszituációba (miniszterelnök-jelölti vitát Orbán Viktor nagyon nem akar).

Magyar Idők – Államférfi meg a hógolyó

Ahogy megszokhattuk, keményen odamondott az ellenzéknek, a kormányt ellenzőinek Bayer Zsolt. Publicisztikájában a többi között azt írja: Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt.

(Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.)

Az ellenzékről pedig mindent elmond, ami odakint történt. Nagyjából tizenkét szerencsétlen tüntetett az utcán, Szigetvári Viktor vezetésével. Egyiküket megdobták hógolyóval, Szigetvári pedig emiatt feljelentést tett.

E helyről is felszólítom a rendőrséget, hogy csoportosítsanak át minden nyomozót erre az ügyre, és váltott műszakban melózzanak a hógolyóbotrány miatt, mert ilyen bűn nem maradhat megtorlatlanul! És ha ezzel végeztek, ne pihenjenek, mert biztos helyről tudom, hogy Szigetvári Viktor körteformáit valaki ellopta a homokozóból.

Ha megvan a hógolyózó terrorista, tessék ráállni a körteformákra! Hogy az ellenzékkel is történjen valami – írja Bayer.

Magyar Hírlap –  Századvég: A többség elutasítja az ENSZ migrációs tervezetének főbb pontjait

A magyarok jelentős többsége elutasítja az ENSZ migrációs egyezményének tervezett főbb megállapításait, pontjait a Századvég legfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A lap írása szerint a felnőtt lakosság 68-87 százaléka elutasítóan nyilatkozott.

A megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az ENSZ véleményével, miszerint a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és jóléthez, míg ezt az állítást csak a lakosság 14 százaléka támogatja.

A válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) elutasítja a biztonságos és szabályozott bevándorlási útvonalak létrehozását Európa irányába és csak 29 százalékuk ért vele egyet.

Az ENSZ álláspontjával, miszerint minden országnak letelepedési programokkal lenne kötelessége segíteni a hozzájuk érkező bevándorlókat a letelepedésben és munkavállalásban, a megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százaléka) nem ért egyet és csak 19 százaléka támogatja a szervezet erre irányuló törekvését – olvasható a közleményben.

A magyar lakosság körében az utolsó két állítás elutasítottsága a legnagyobb mértékű. Az emberek 87 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne helyes megszüntetni azokat a jogi és fizikai akadályokat, amelyek gátolják a bevándorlók átkelését a határokon, 86 százaléka pedig ellenzi a gazdasági bevándorlás legálissá tételét, tehát hogy az országoknak szervezetté és folyamatossá kellene tenniük a gazdasági bevándorlás támogatását és a migránsok befogadását.

Itt az ellenzéki konszenzus

0

Tüntetők fogadták az Orbán Viktor évértékelőjére érkezőket a Várkert Bazár közelében, az Együtt kerítéssel körbevett „karámba” zárt aktivistái táblákkal és a közpénz ellopását számonkérő vicces beszólásokkal már a beszédet megelőzően kimondták véleményüket. A pártok a beszédre magára reagáltak.

DK-Szolidaritás: Orbán már csak a veje által ellopott milliárdokról beszéljen

Orbán Viktor miniszterelnökként most tartott utoljára évértékelő beszédet. Sajnáljuk, hogy ismételten kedvenc összeesküvés-elméleteivel fárasztotta magát, bőven elég lett volna, ha megmondja: mikor adja vissza a veje az ellopott milliárdokat, és hogy mikor kerül börtönbe a bűntársaival együtt.

A Demokratikus Koalíció-Szolidaritás szövetség szerint ami késik, nem múlik: ezekre kell majd válaszolnia április 8. után is, immáron a bíróságon.

EGYÜTT – Orbán 8 éve a szabadság és igazságosság elleni értelmetlen háború 8 éve volt

A magyar miniszterelnök országértékelője ismét nem a valóságról szólt, hanem egy társadalmi kisebbséget képviselő, erkölcstelen tolvaj zsákutcás lázálmairól. Igenis kormányváltó hangulat van az országban, lehetséges az illiberális rezsim megdöntése 2018 tavaszán. Csak a választási rendszer csalásai lehetnek támasztékai az elnyomó hatalomnak.

A beszédben képtelen volt a miniszterelnök olyan tényleges eredményekre utalni, amelyek javítottak a közszolgáltatások állapotán. Nem tudott beszélni az egészségügy válságának megoldásáról, nem tudott beszélni a nyugdíjrendszer fenntarhatóságának növeléséről, nem tudott beszélni az oktatási rendszer modernizálásáról, nem tudott beszélni a szegénység csökkentéséről  – hiszen mindezek nem történtek meg.

JOBBIK – Orbán a saját nyolc évét értékelte nem az országét

A miniszterelnök szerint az elmúlt nyolc év sikeres volt. A saját nyolc évére gondolhatott, hiszen strómanjai soha nem látott vagyonokkal lettek gazdagabbak. Magyarország pedig 20 ezer gazdag és 2300 szegény migránssal. Előbbieket pénzért, utóbbiakat titokban engedte be Orbán Viktor. Ez valóban veszélyes.

Mint ahogy az is, hogy a magyar kormányfő maffiózókat megszégyenítő módon fosztja ki az országot – ahogy arra az Elios-botrány rávilágít –, aminek eredményeként ma már minden harmadik magyar kénytelen súlyos nélkülözésben élni, lepusztított kórházak, agyonadóztatott vállalkozások, elszegényedő nyugdíjasok, cserbenhagyott devizások között. Ez az Orbán-kormány valódi eredménye: félelemkeltés, korrupció, eltitkolt migránsok, út szélén hagyott magyarok, elvándorolt fiatalok.

LMP – Orbán évértékelője egy másik Magyarországról szólt

Orbán Viktor évértékelője egy olyan Magyarországról szólt,
– ahol a fideszen kívül mindenki ellenség és az ország vesztét akarja;
– ahol a kampány legfontosabb kérdése, hogy megmarad-e egy olyan kerítés, amit senki nem akar lebontani;
– ahol Matolcsy kiváló munkát végzett és megmentette a devizahiteleseket, miközben ma is több tízezer család retteg a kilakoltatástól;
– amely viszzaszerezte az önállóságát, miközben a valóság az, hogy Orbán pontról pontra, évről éve Putyin tervét hajtja végre.
De csak egy Magyarország van. A valóság pedig mindig legyőzi a propagandát. A valóság mindig legyőzi a hazugságot.

MoMa – A fasiszta világnézet leplezetlen dicsérete

Minden beszéd esetében a beszédnél beszédesebb két dolog.  Mennyire mosolyog a közönség, amikor tapsol. Nos, Orbán évértékelője alatt a kivezényelt nézők többsége nem mosolygott. Akkor sem, amikor úgy érezték, most már illene tapsolni.

Mennyire szól az évértékelő arról, amiről szólnia hivatott: az év értékeléséről. Az ország teljesítménye – tele hazugsággal, a tények tisztelete nélkül – csak 15 percet érdemelt.  Kétszer ennyi időt kapott egyetlen téma, a hóbortos vezér kedvence, a bevándorlás.

Aki nem érti a világot, az fél tőle. Akitől fél, azt meggyűlöli. Akit gyűlöl, az ellen harcol. Ha közben Magyarország lecsúszik, netán beledöglik, akkor is.  Ma hallottuk az önmaga csalhatatlanságába belecsavarodott vezér félelmét a jövőtől. Van rá oka. De nem azért, amit elmondott.

MSZP – PM – Ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt

Hazugságbeszédként jellemezte a kormányfő évértékelőjét az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „soha még ilyen nyolc évet Magyarországnak”. A Párbeszéd társelnöke szerint a Fidesznek nem Magyarország, hanem a magyar emberek pénze az első. Ha valóban Magyarország sorsa lenne fontos a kormánynak, akkor Orbán Viktor számba vette volna, hogy az elmúlt nyolc évben hova jutott az ország gazdasága, oktatása és egészségügye, közölte, rámutatva, hogy siralmas adatok jellemzik ezeket a területeket.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta: „ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt néhány hamis, álságos illúzióval megspékelve”.

 

 

Mindenki, aki számít

Ott volt mindenki, aki számít. Mindenki, akire számítottak, és aki számított valamire az elmúlt években. Az idei évértékelőn sem az volt a kérdés, hogy mit mond a vezér, hanem az, hogy mit hallanak azok, akik elmentek őt meghallgatni. Mit akartak hallani, és sikerült-e azt hallaniuk, amit hallani akartak.

A vejére súlyos megállapításokat tartalmazó OLAF-jelentés után mit tud nekik mondani a vezérük? Van-e mondanivalója arról, hogy kiderült: miközben milliárdokat költenek a Soros elleni gyűlöletkampányra, Magyarország befogadott menekülteket. Lesz-e valamilyen mondandója a vezérnek a Lázár Jánosék birtokai által körülölelt hódmezővásárhelyi luxuskastélyra? (Lázár, mintha ott sem lett volna.) Arra, hogy napnál világosabb lett, hogy a rezsicsökkentés szemfényvesztés, mert lehetne olcsóbb a gáz, mint amennyiért az állam adja az embereknek. (Németh Szilárd sem mutatkozott.)

Tudja-e lelkesíteni a hallgatóságát valamivel? Hogy mozduljanak, ha majd mozdulni kell?

Egymást vizslatták a meghívottak. Nem mindegy, hogy ki hol kapott helyet. Előrébb, mint tavaly, netán néhány sorral hátrébb lett helyezve. De legfőképp a másik arcát lesték, a rezdüléseit. Hogyan reagál a hallottakra, mer-e nem nevetni a miniszterelnök viccein.

A korábbi években sikk volt itt lenni. Elismertséget jelentett, az akol melegét, egzisztenciát. Azt, hogy benne vagy a brancsban.

Most nem sikk volt, hanem kötelező. (Mármint annak, akit meghívtak.) Akit nem, az már ment a levesbe. De ott lenni sem volt feltétlen öröm. Mutatják az ember képét a tévében, le sem lehet majd tagadni évek múltán. Lemondani csak igen alapos indokkal lehet a meghívást, amit vagy elhisznek odafent, vagy nem. Akiben már nem hisznek, annak annyi. Jobb tehát itt lenni és mosolyogni.

Ez a túlélés feltétele, és még ettől sem biztos semmi. Csak egy lehetőség, hogy holnap is legyen nap.

Nem arra volt kíváncsi a közönség, hogy mit mond a vezér, hanem arra, hogyan mondja. Papírról olvassa, görcsösen, mint már évek óta mindig? És ha valami fura huzat hirtelen kitépné a kezéből a leírt szöveget? Mit mondana akkor?

Sokan úgy tudják, hogy beteg, mások szerint csupán bizonytalan. Kérdés, hogy legalább rövid időre, a nyilvánosság előtt, tudja-e még erősnek mutatni magát. Mert a mi erőnk nála van. Addig vagyunk erősek, ameddig ő annak látszik. Ha neki vége, mi is becsukhatjuk a boltot.

Ha ő nincs, mi sem vagyunk.

Az a tévén keresztül is érződött, hogy megpróbált magabiztosnak mutatkozni. Hatalmasnak, tekintélyesnek. Jó lenne tudni, mi jött le mindebből az ő közönségének a helyszínen. Őszinte volt-e a taps a végén, vagy csupán a már megszokott ceremónia része.

Már csak másfél hónap van a választásig, utána meg majd csak kibírjuk valahogy.

Beteg beszéd

Orbán Viktor, láthatóan, érezhetően valamiféle vírussal küzdve tartotta meg 20. évértékelő beszédét; becsületére legyen mondva végigküzdötte magát az ötvenpercnyi szövegen. Miközben mielőbbi gyógyulást kívánunk a miniszterelnöknek, gyorsan biztosítjuk őt afelől is: nem vagyunk ellenzékiek, nem hatja át mondandónkat a gyűlölet – mint ahogy ő azt kijelentette a politikai ellenfelekkel kapcsolatban, – tehát, amikor gyógyulást kívánunk neki, akkor azt komolyan is gondoljuk.

Még akkor is, ha ő maga a magyar egészségügy állapotáról egy szót sem ejtett; ebben az állapotában talán érthetően.

Mint ahogy az oktatásról is csak abban az összefüggésben, hogy a felsőoktatásba mennyivel több cigány jutott be, ami persze fontos körülmény, de talán még sem meghatározója annak, ami e területen hazánkban történik.

Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert ez a miniszterelnöki év-, vagy nyolc év értékelő a nemzeti tudat, a nemzeti függetlenség megtartása, kivívása, megharcolása köré épült, márpedig ha nemzet, ha haza, ha magyarság, akkor mégis csak illett volna, kellett volna szólni az oktatásról is, kiváltképp akkor, amikor a magyar diákok éppen egyfajta választ várnak, remélnek az ország vezetőjétől, azokra a problémákra, amelyek bénítják a szakágat. Ilyet azonban nem kaptak Orbán Viktortól; természetesen nem várható a kormányfőtől, ráadásul ötven napnyira a választásoktól, hogy önbírálatot gyakoroljon egy ilyen ünnepi alkalommal, amikor a kiválasztottakhoz szólhat. Nem, tudjuk, hogy ilyet egyetlen vezető sem tenne; megbocsátható tehát, ha kizárólag az eredményekre koncentrál, és az is, ha a politikai ellenfeleket bírálja. Nincs abban semmi illegitim, ha csak saját magát, és az őt követőket tartja hazafinak, ezt más országok más vezetői is megteszik; ilyen a politika. Talán még az is belefér, hogy a vetélytársakról olyan stílusban szóljon, mint ahogy tette.

Belefér, mondjuk, miközben arra gondolunk, hogy Magyarország legnagyobb, vagy inkább: legjelentősebb közjogi méltóságától elvárható lenne az árnyaltabb tiszteletadóbb fogalmazás.

De persze értjük mi: ötven nap, az ötven nap, a választások meg választások, azaz semmit nem szabad a véletlenre bízni. Azt az emberek jobban értik, ha a vetélytársat csődgondnoknak nevezik, Gyurcsányt virtigli kommunistának, az összes létező pártot mindenre alkalmatlan hazafiatlan, nemzetellenes társaságnak. Mi több, mi azon sem akadunk fenn, hogy Orbán Viktornak egyetlen szava sem volt a korrupcióról, és zavartalanul folytatta migránsozó retorikáját, meg sem említve saját kormánya szerepét az általuk befogadottakról. Mondjuk azt: nem is vártuk tőle.

Folytassuk a sort, mi az, amit még ugyanígy elfogadhatónak tartunk, a jelen helyzetben és az orbáni évértékelő hagyományokat tekintve. Rendben van, ha úgy látja, és úgy akarja láttatni a szónok, hogy az elmúlt nyolc év kiemelkedő, még az általa vártnál és jobb eredményeket hozó időszaka volt az országnak. Gondolhatja úgy, hogy itt az új, hétszázezer munkavállaló nagyszerűen érzi magát, mint ahogy a nekik munkát adó vállalkozók is. Gondolhatja úgy, hogy a fiatalok családépítése is jó mederbe került, hála a Fidesz – na jó, a KDNP is – kormányzásának.

De, ha ennyi minden rendben volt ezzel a beszéddel, akkor mi volt benne, ami nem? Hát úgy az egész együtt. Mert ennek a mostani beszédnek igazában nem volt tartalma. Nem volt súlya. Fogalmazhatunk így is: rossz kampány-nyitó volt.

Színvonaltalan, a hazai és nemzetközi politika szereplőit alábecsülő, néhányat érthetetlenül felülértékelő (például Berlusconit). Igazán nem tudom hova tenni Orbán ama kijelentését, amit a Jobbikkal kapcsolatban hallottam: az egykor szebb napokat megélt pártól szólt. Vajon mire gondolt? Azokra az időkre, amikor még EU-s zászlót égettek, vagy nyíltan zsidóztak, cigányoztak? Merthogy ennek a pártnak ez volt az előélete. Ezek lennének a szebb napok? Hogy az elnök egy iszlámra vonatkozó mostani kijelentésével operált, miközben ezt megtehette volna éppen saját korábbi iszlámot dicsérő mondatának idézésével is.

De nem ezt tette. Nyilván azért nem, mert nem illett volna bele a szónoklatba.

Amelynek igazi veleje – bár nem illik ide ez a szó – mégiscsak az utóbbi két év kormányzati politikájának lényegét tükrözte: a migránsozást.

Ezzel kapcsolatban pedig már korántsem lehetünk oly megengedőek, mint a beszéd egyéb részeivel voltunk. A sorosozás újabb, hazug és igaztalan fokára lépett a miniszterelnök, kiterjesztve a támadás irányát Brüsszel, Párizs, és Berlin után az ENSZ-re is. Olyan fordulattal élt – biztosak lehetünk, hogy a következő napokban párttársaitól is hallani fogjuk -,

mely szerint egy nemzetközi vezető elkottyintotta magát, és arról beszélt, hogy kitenyésztik a homo sorosenzicust, mégpedig épp a bevándorlókból, mert azt látja, hogy a magyarok reménytelenül átformálhatatlanok.

Ezért kell minden szinten megharcolnunk velük, mert ezek ilyen nézeteket vallanak és ezt a gyakorlatot követik. Európát bevándorló földrésszé akarják tenni; itt válik ketté a nyugat-európai és a közép-európai akarat. Mert mi itt, a kereszténység utolsó bástyájaként védelmezzük az európai kultúrát és a nemzeti identitást. Orbán szerint győzelemre állunk.

Itt többes szám első személyt használt. De biztos, hogy csak magukat értette bele, mert meghirdette a tovább harcot – és kitiltást – azok ellen, akiket ők bevándorlás pártiaknak minősítenek, a majdani új törvény szerint.

Ha nyernek, lesz ilyen törvény. Azok pedig, akiket érinteni fog, boldogok lesznek, ha kitiltják őket ebből az országból.

A fiatalokhoz, de nem csak nekik szólt Fekete-Győr András

„Van még ötven nap! Van remény! Van választás! Gyertek velünk!” – ez volt a fő üzenete a Momentum évértékelő és egyben kampánynyitó rendezvényének, Fekete-Győr András mozgósító hangulatú beszédének. Kétmillió politikai árváról beszélt, hozzjuk szólt – fizikailag Szegeden, hologrammos megoldással Budapesten.

 

A Momentum vezetője ugyan a fiatalok nevében, de nem csak a fiatalokért emelte fel a hangját, mint mondta:

a mostani választások legnagyobb tétje a mi generációnknak van, az, hogy végérvényesen szétszéledünk-e a világban.

Magyarország kormányai már hétszer ígérték, hogy a jövőnket építik, ha csak egyiküknek is sikerült volna, nem állnék itt – fogalmazott Fekete-Győr, aki célként azt nevezte, hogy Magyarország a 21. század nyertese legyen.

Egy, a zsebében lévő okos telefon példáját felhozva, annak költségét tételesen lebontva plasztikusan mutatta be, hogy miért is rossz, hogy Orbán azt akarja, hogy mi legyünk az összeszerelők. De Magyarország csak korszerű megoldással válhat korszerűvé, nyertessé.

Felszólította a fiatalokat, szólítsák meg a szüleiket, nagyszüleiket, hogy bízzanak meg bennünk, ha már rájuk merik bízni a GPS-ük beállítását, akkor is bízzanak bennük, amikor az ország GPS-ét kell beállítani.

Fekete-Győr beszélt arról is, hogy a Fidesz akár kétharmados kormányzásra is készülhet, amiben a parlamenti ellenzéknek is felelőssége van. Annak az ellenzéknek, amely nyolc év alatt 11 milliárd forint állami támogatást kapott.

A Momentum szerint nem az a kérdés, hogy milyen esély van? A kérdés az, hogy milyen a választás? „Mi nem adhatjuk fel, a cselekvés ereje pedig elhozza a változást” – mondta, rámutatva:

Lehet, hogy a fiatalok indítják el a változást, de a motorja az egész nemzet lesz.

Ha nem lesz kormányáltás, akkor ugyanazzal az ellenzékkel kell folytatni?- tette fel a kérdést. Mint megválaszolta: habár a Momentum kormányváltásra készül, s készen áll a kormányzásra (független szakértők szerint az ő programjuk a legjobb, mondta), de felkészül a parlamenti ellenzéki szerepre is, s elkészítik ennek is a programját.

„Ne azt nézzük, hogy mi nehéz és rossz, nincs tökéletes választás, olyan soha nem lesz, hogy mindenben egyetértetek egy párttal.

De nem a legkisebb rosszra kell szavazni, hanem arra az erőre, amely nem a nemzetet akarja megosztani, amelyet becsületes, őszinte vágy vezérel”

– szögezte le, azzal zárva beszédét, hogy „Van még ötven nap! Van remény! Van választás! Gyertek velünk!”

 

 

Nálunk már most elolvashatja Orbán Viktor holnapi évértékelő beszédét

A Független Hírügynökség megszerezte Orbán Viktor vasárnapi évértékelő beszédének hiteles magyar változatát. Önök mindenki másnál hamarabb, már most elolvashatják a szöveget.

Barátaim, magyarok, Balog lelkész úr, Dalma asszony, stb.

Ismertek engem, tudjátok, milyen vagyok. Ami szívemen, az a számon. És ez mindig így lesz, ameddig világ a világ. (Hosszú, ütemes taps.)

Meg még utána is. (Még hosszabb, még ütemesebb taps.)

Bennem soha nem fogtok csalódni, mert én mindig ugyanazt mondom. Amikor időnként mást mondok, mint amit korábban mondtam, az akkor is ugyanaz, mert én mondom.

A látszat csal, a valóság nem létezik. Ami annak látszik, az csupán illúzió. Ne a szemeteknek higgyetek, hanem nekem.

És én most azt mondom nektek, hogy az OLAF beszállt a választási kampányba, és a Soros-tervet hajtja végre. Az E.ON szintén.

És mindenki, aki a vejemet a szájára veszi. Vegyétek tudomásul, hogy Tiborcz István, a saját lábán álló vejem, egy talpig becsületes ember. (Derültség.)

Azt mondtam, hogy talpig. (Nevetés).

Röhögjetek csak barátaim, magamban én is röhögök magamon. De nem túl gyakran, csak akkor, amikor látom azt, ami van. Szerencsére, ez nem túl gyakran fordul elő velem. Vannak jó embereim, akik eltitkolják előlem a valóságot. És, megvallom nektek, már nem is nagyon akarom tudni, hogy mi van.

Csupa megbízható emberrel vettem körül magam, némelyikben jobban bízom, mint magamban. Azért vettem magam körül velük, hogy védjenek és erősítsenek a hitemben. Mert nekem hitem van, barátaim.

De főleg pénzem, és hatalmam.

Mert ezek nélkül a hit nem ér semmit. (Hosszan tartó, ütemes taps.)

Ti mindig tudhatjátok rólam, hogy ki vagyok. Mindig az vagyok, akinek mutatom magam. Mondhatok bármit, ti felállva tapsoltok nekem. Felálltok, mert tiszteltek, tapsoltok, mert féltek tőlem. Lopva körülnéztek, látja-e valaki, hogy tapsoltok rendesen. Nem mertek nem tapsolni. Kiöltem belőletek a merszet, ami soha nem is volt bennetek. Azt gondoljátok magatokról, hogy szabadságszeretők vagytok, én meg nem akarlak megingatni benneteket ebben a hitetekben.

Egy frászt vagytok ti szabadságszeretők! Féltek a szabadságtól, barátaim. A versenytől, a vitától, a megmérettetésről. Azt szeretitek, ha egy erős, gondoskodó állam gondolkodik helyettetek. Olyan, amelyik elveszi tőletek a javaitokat, hogy azoknak közületek, akik ezt megérdemlik, visszaadjon belőle valamit.

Kinek többet, kinek kevesebbet, sokaknak még keveset se.

Megvéd benneteket a földi hívságoktól, megakadályozza, hogy hozzám hasonlóan meggazdagodjatok. Emlékeztek még a régi mondásra? A konyak a dolgozó osztály itala, amelyet választott képviselőin keresztül fogyaszt. (Derültség.)

Ti is gazdagok vagytok barátaim, csak a vagyonotokat nálam tartjátok! (Tapsvihar!)

Kertelés nélkül mondom mindezt, őszintén, bele a szemetekbe. Én, ha akarnék, sem tudnék hazudni. Mert az nem könnyű. Olvassatok barátaim klasszikusokat! Esterházyt, például, ő már mindent megírt. Például ezt: kutya nehéz úgy hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot.

Higgyetek nekem, higgyetek bennem! Én is megpróbálom elhinni, amit nektek mondok, és sokszor már képes vagyok röhögés nélkül végighallgatni magam. A múltkor megnéztem egy beszédemet, utána felálltam, és hosszasan tapsoltam. Még skandáltam is a saját nevemet. Meg azt, hogy Éljen. (Taps, bekiabálások: Él-jen Viktor, él-jen Viktor!)

Féltem akkor magamtól, barátaim.

De nektek nem kell tőlem félnetek. Nektek az a dolgotok, hogy higgyetek bennem. Ha nem tudtok hinni, legalább tegyetek úgy. Nekem az is elég, ha rám szavaztok. Lojalitásból, haszonlesésből – nem fogom megkérdezni senkitől.

Nem érdekel, mert nem érdekeltek. A lé a lényeg, hogy abból minél több legyen.

Nekem.

És végezetül, valami nagyon fontosak akarok mondani.

Szabadok akartok lenni, vagy szabadlábon? Ez a kérdés, válasszatok!

Orbán Viktor azt üzente…

0

Az első évértékelő beszéd, 1999 óta nem csupán Orbán Viktor megjelenése alakult, de – hol miniszterelnökként, hol ellenzéki vezérként elmondott üzenetei is változtak. A teljesség igénye nélkül ezen üzenetek közül válogattunk.

1999. „Az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”.

2000. Ekkor hangzott el az azóta sokat idézett és nem egyszer kifigurázott mondat: „három szoba, három gyerek, négy kerék.”

2001-ben a szónok Magyarországot „viharvert, megtépázott, roskatag és korhadt, eresztékeiben meglazult, sodródó hajóhoz” hasonlította.

2002-ben miniszterelnökként, újabb négyéves kormányzás reményében teljes foglalkoztatottságot, négy új Duna-hidat, az egyéni számlás nyugdíjrendszer bevezetését és az átlagkeresetek megduplázását ígérte.

2003-ban ellenzékben az akkor hatalmon lévőket bírálta, mondván, a kormánynak rombolási kényszere van, „mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre”.

2004. Orbán szerint az előző esztendő a családok zsugorodásának éve volt, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik.

2005-ben arról beszélt, hogy „ismét kisebbek lettünk, 2004 a ráfizetés éve volt”.

2006-ban a közelgő választás volt beszédének központjában. Elmondta, hogy „a Fidesz idején épült a Nemzeti Színház, a Budapest Sportaréna, a párkányi Duna-híd, és elindult a Széchenyi-terv. Ezzel szemben az MSZP-SZDSZ kormány luxuskormány, amely csak a saját körének teremt kiváltságokat”.

A 2007-es évértékelő alapvetően a 2006 őszén nyilvánosságra került őszödi beszéd és a hazugság témája köré épült.

A 2008-as évértékelő a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás kampánybeszéde volt, „a jövő igennel kezdődik” szlogennel.

2009-ben az európai parlamenti választás volt a fő téma, ekkor még a beszédeit záró mondat is megváltozott: „Új irány, Magyarország, új irány, magyarok”.

2010-ben már csak néhány hónap választotta el Orbánt a kormányzástól, az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért.

2011-ben meghirdette az ötéves tervét: eszerint 2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, 2014 pedig a gyarapodás éve lesz.

2012-ben a magyar önérzetre alapozva közölte: „Rosszabbul élünk, és kevesebb megbecsülést kapunk, mint amennyit megérdemlünk.”

2013-ban kissé váratlan módon, talán valamiféle belső ellenségre (?) utalva egy meglehetősen talányos megfogalmazást hallhattak a beszéd hallgatói. „Bár a visszaélésekben jeleskedők falkáit is naponta elverjük az ablakunk alól, még mindig vannak olyanok, akik vörös alsóneműjüket narancssárgára cserélték, és úgy viselik gondosan, hogy az kilátszódjon a nadrág alól.”

2014-ben nyilvánvalóan a közelgő választásokra utalva, visszatért az általa igen kedvelt háborús metaforához: „Fújjátok meg a kürtöket, és nyergeljetek, mert holnap indulunk!”

2015-ben miniszterelnökként a kormány által elért eredmények sorolása mellett a baloldali ellenzék elleni harcba szólította híveit.

2016-ban a migráció és a bevándorlás volt a központi üzenet. „Magyarország nem hagyja, hogy mások ráerőltessék elhibázott bevándorláspolitikájuk keserű gyümölcseit… Nem akarunk és nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és antiszemitizmust importálni Magyarországra”.

2017-ben a fő csapásirány nem változott: Az országokat pályaudvarokká változtatják, hogy mindenki ki s be járhasson, ha pedig valaki a sarkára áll, rájuk borítanak néhány millió migránst. „Az igazi menekültet persze be fogjuk fogadni: németet, hollandot, franciát, ha az elveszített otthonát nálunk akarják megtalálni.”

Békülékenyebb hangnem és belpolitikai dominancia – Trump első évértékelője

Két dologhoz kérte a demokraták támogatását: a bevándorlás reformjához és a nagyberuházásokhoz. Az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztése pedig „a legbiztosabb védelem az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is”.

A bevándorlás reformjához és az amerikai infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kompromisszumok megkötésére szólította fel Donald Trump amerikai elnök a pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és demokrata tagjait kedden, elnökségének első évértékelő beszédében.

„Ma este mindenkit arra szólítok, hogy tegyük félre nézeteltéréseinket a közös pontok megtalálása érdekében, s hogy megteremthessük azt az egységet, amelyet fel kell mutatnunk a minket szolgálatukra megválasztó embereknek” – mondta az elnök a kongresszus két háza előtt felszólalva.

A sikerek lajstroma

Donald Trump hosszan sorolta az elnökségének első éve alatt elért, szerinte kivételes eredményeket: a decemberben elfogadott adócsökkentéseket, szövetségi szabályozások egy év alatt végrehajtott példátlan csökkentését, a munkásoknak és a fejlesztéseket bejelentő vállalatoknak juttatott támogatásokat, és kijelentette, hogy kormányának „a választások óta 2,4 millió új álláshelyet” sikerült teremtenie, „beleértve azt a 200 ezer új munkahelyet, amely egyedül a gyáriparban” jött létre. „A munkabérek stagnálásának évei után végre a bérek emelkedésének tanúi vagyunk” – mondta.

Külön méltatta az adóreformok nyomán bekövetkező fellendülést, majd arról beszélt, hogy a részvénypiacok „egyik rekordot a másik után döntötték meg, 8 billió dollárral gyarapodva értékben”. Trump azt ígérte, hogy amerikaiak milliói fognak jövő hónaptól kezdve nagyobb fizetést hazavinni, hála azoknak a nagyarányú adócsökkentéseknek, amelyet tavaly év végén iktatott törvénybe.

Bevándorlás: tisztességes kompromisszum

Trump úgymond „tisztességes kompromisszumot” ajánlott a bevándorlás reformjának ügyében a kongresszus ellenzéki, demokrata tagjainak abban a reményben, hogy elnyeri támogatásukat a szükséges törvények megszavazásához.

Mint mondta, lehetőség van arra, hogy „az állampolgársághoz vezető utat” teremtsenek 1,8 millió olyan ember számára, akiket gyermekként illegálisan vittek be az Egyesült Államokba. Cserébe ismét azt kérte, hogy támogassák „a déli határfal” megépítését, amely kampányának egyik fő ígérete volt.

Trump sürgette a vízumlottó gyakorlatának felszámolását, s helyében „érdemeken alapuló” bevándorlást szorgalmazott, és állást foglalt a családegyesítés címén zajló bevándorlás ellen, kivételként említve ugyanakkor a házastársak és kisgyermekek esetét.

Szabad kezet a terroristák levadászására

Az ország védelmének kérdéseire kitérve hangsúlyozta, hogy kormányának szüksége van minden felhatalmazásra, hogy őrizetbe vehesse a terroristákat „bárhol is vadásszuk őket le”.

„A múltban bolond fejjel szabadon engedtük veszélyes terroristák százait, csak azért, hogy aztán a harctereken ismét találkozzunk velük” – állította Trump a kongresszus két háza előtt elmondott első, „az unió helyzetéről” szóló beszédében.

„A terroristák nem egyszerűen bűnözők, hanem törvénytelen, ellenséges harcosok” – mondta, hozzátéve, hogy ekként kell őket kezelni akkor is, ha a tengerentúlon fogják el őket.

Trump egyúttal megerősítette a Fehér Ház beszéde kezdetéhez időzített bejelentését, miszerint utasította védelmi miniszterét az amerikai haderő fogolypolitikájának felülvizsgálatára, és a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor további működtetésére.

Több pénz hadi kiadásokra

Beszédében szorgalmazta az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztését.

Trump szerint „a páratlan teljesítmény” jelenti a legbiztosabb védelmet az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is. Ezért arra kérte a kongresszust, hogy töröljék a költségvetési limitet a hadsereg finanszírozásában.

Kiemelte, hogy az ország védelméhez elengedhetetlen egy erős nukleáris fegyverarzenál. Mint fogalmazott: talán egyszer eljön egy olyan csodás pillanat, amikor a világ leszerelheti ezeket a fegyvereket, de mint kiemelte: „még nem tartunk ott”.

Trump azt sem zárta ki, hogy katonai erőt használ majd ahhoz, hogy elrettentse Észak-Koreát az atomfegyver kifejlesztésétől.

Trump beszédét többször is zúgó taps fogadta a republikánusok oldaláról, míg a kongresszus demokrata tagjai többnyire csöndben fogadták kijelentéseit.

Amerikai hírelemzők az orosz befolyásolásra vonatkozó vizsgálat miatt emlékeztetnek arra, hogy napra pontosan 44 évvel ezelőtt, 1974. január 30-án Richard Nixon elnök tartotta (mint hamarosan bebizonyosodott, utolsó) Unió-beszédét. Nixon és környezete ellen akkor már több, mint egy éve folyt a nyomozás a Watergate-ügyben. Az elnök hat hónapra rá lemondott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!