Kezdőlap Címkék Boris Johnson

Címke: Boris Johnson

Nagy konzervatív győzelem várható

Nagy-Britanniában az exit pollok alapján abszolút többséget szerezhet a Konzervatív Párt. Ezzel Boris Johnson január végéig kivihetné az országot az EU-ból. A skótok máris készülnek a kiválási népszavazásra.

A közzé tett exit poll mérések (vagyis a szavazókörökből kilépők körében végzett adatfelvétel) alapján a Konzervatív Párt hatalmas győzelmet aratott az előre hozott parlamenti választáson. A három legnagyobb brit médiatársaság, a BBC, az ITV News és a Sky News megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég végezte a mérést.

A 650 egyéni választókerület közül péntek reggelig 648-ból érkeztek be a végleges eredmények, és ennek alapján a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 364 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt várhatóan 203 mandátumot szerezhetett. Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.

Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell a 650 fős alsóházban. Az új, péntek hajnali prognózis az eredetinél valamivel kisebb, de így is kényelmes többsége lesz.

Nagyon jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 48-ra bővült. Ezzel

az SNP a második legnagyobb ellenzéki párt lenne a Liberális Demokraták előtt,

amelynek jelenleg 12 mandátum látszik.

A konzervatívok az exit poll által valószínűsített frakciólétszámmal a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát. A Labournek pedig 1935 óta a legrosszabb munkáspárti eredmény lenne.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye péntek hajnalban összeállított gyorselemzésében közölte: a Konzervatív Párt győzelme azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy az exit poll által valószínűsített mértékű többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) „foglya”, az ERG-nek ugyanis egy esetleges jóval kisebb arányú tory győzelem esetén sokkal nagyobb befolyása lenne a Brexit-folyamat további menetére.

Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány – amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott – eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben. A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy ha az exit poll helytállónak bizonyul, a kormány jövő pénteken ismét az alsóház elé terjeszti második olvasatban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője már a választás előtt bejelentette, hogy

a skót kormány jövőre újabb népszavazást kíván tartani Skócia függetlenné válásáról.

Skóciában 2014-ben, a Brexitről szóló népszavazás előtt mintegy két évvel már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Az exit pollt az Ipsos MORI 144 szavazóhelyiségnél, 22 790 választó bevonásával végezte el. A cég arra kérte a szavazóhelyiségekből távozó választókat, hogy töltsenek ki egy szavazólap-utánzatot ugyanúgy, ahogy valódi szavazólapjukat kitöltötték. A hasonló módszerrel elvégzett korábbi felmérések az utóbbi öt parlamenti választás közül négynek az eredményét szinte hajszálpontosan megjósolták.

Johnsont saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztották alsóházi képviselővé. A körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: a felhatalmazás nemcsak a Brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére. A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.

A miniszterelnök szerint a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát. A 2016 júniusában tartott népszavazáson a többség az uniós kilépésére voksolt.

Az Európai Unió várja az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választás eredményét, és készen áll arra, hogy a szigetország uniós tagságának megszűnését követően minden nyitva maradt kérdéséről folytassa a tárgyalásokat Londonnal – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

Lesz-e globális adó a multik ellen?

Ezen elmélkedik a párizsi Le Monde annak kapcsán, hogy az amerikaiak minden különösebb magyarázat nélkül leállították az erről szóló tárgyalásokat noha ezt mindenkinek megígérték. Az OECD összes tagállama elfogadta, hogy legyen globális adója a nagy informatikai cégeknek, elsősorban a Google-nak, az Amazonnak, a Facebook-nak és az Apple-nek.

Trump kontra Macron

Ez francia – amerikai vitaként kezdődött meg amikor Macron elnök megunta az uniós vitákat és 3%-os adót vetett ki a négy nagy informatikai óriásra. Trump felháborodott, és rögtön megtorlással fenyegetőzött. Aztán jött a G20 csúcsértekezlet Biarritzban, ahol Trump pompás bor küldeményt kapott az idegeskedő francia szőlős gazdáktól. Talán ennek hatására született meg a kompromisszum: a következő G20-ra globális GAFA adó készül. Addig a franciák visszavonják a maguk 3%-os adóját, Trump pedig nem bünteti a francia gazdákat.

Az OECD mindenkivel elfogadtatta az ötletet

A Párizsban működő szervezet minden tagállama elfogadta a globális adózás ötletét. Annál is inkább, mert ebből minden tagállam profitálna. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a szóban forgó multik kimentik a maguk profitját adóparadicsomokba – legyen az Luxemburg vagy a Brit Virgin szigetek. Miközben a nemzetállamok alig kapnak valamit. Nem véletlen persze, hogy Macron elnök ásta ki a csatabárdot hiszen a francia költségvetés hiánya évek óta magasabb mint az eurozóna által megkövetelt három százalék. Vagyis Macronnak sürgősen pénzt kell szereznie.

Trump ismét megszegte az ígéretét

Az újrakezdett kereskedelmi háború Európa ellen jellegzetes fogása az USA elnökének. Trump az Egyesült Államok tíz legfontosabb kereskedelmi partnerei közül kilenccel összeveszett – állapította meg a CNN szakértője.

Az America First politika jegyében hadakozik az amerikai elnök, aki a hazai választási kampányban meg akarja mutatni: legény a gáton!

Az egyetlen kivétel a 10 fő partner közül Nagy Britannia, melyet viszont a Trump mögött álló befektetők lábon fel akarnak vásárolni – és ezt nem is nagyon titkolják. A legnagyobb tétel az NHS, a brit közegészségügyi rendszer lenne. Ezért követeli azt az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn, hogy csak úgy folytassák a kereskedelmi tárgyalásokat, hogy az NHS -t kiveszik a csomagból! Jellemző a brit közhangulatra, hogy minden politikus igyekszik elkerülni Trump barátságát a nyilvánosság előtt holott az amerikai elnök gyakran hangsúlyozza: ő bizony Boris Johnson győzelmét várja, mert az teljes mértékben megnyitná a brit piacot az eddig védett terülteken is az amerikai tőke előtt.

Mivel magyarázható Trump legújabb pálfordulása?

A párizsi Le Monde szerint egyelőre nincsen magyarázat, de a Business Insider portál nemrég megírta: a Facebook ura, Mark Zuckerberg októberben Trump vendége volt a Fehér Házban!
A titkos ebédről egyik fél sem mondott semmit, de az kiderült: az amerikai választási kampány során a Facebook nem fogja kiszűrni a politikusok hazug hirdetéseit. Ezt Mark Zuckerberg a szólásszabadság védelmeként állítja be miközben tudja: az álhírek /fake news/ nagy szerepet játszottak Trump 2016-os választási sikerében.

Nem kétséges, hogy az elnök kampány csapata most sem fukarkodik majd a nem épp ortodox megoldásokkal.

Ezt kapta tehát Trump a titkos ebéden a Fehér Házban, de mit adott érte cserébe? Egyáltalán nem kizárt, hogy épp a globális GAFA adó lett az áldozata a titkos ebédnek a Fehér Házban. Mind Donald Trump mind Mark Zuckerberg kőkemény milliárdos üzletember, akiket nem a szavak hanem a pénz érdekel. Trumpnak mindennél fontosabb a jövő évi választási győzelem, melyhez szükséges a Facebook jóindulata. Ami pedig nincs ingyen…

Agyhalott-e a hetven éves NATO?

Londonban tanácskoznak a 29 állam vezetői, akik egyre megosztottabbak az észak-atlanti szerződés jövőjét illetően. Trump elnök szeretné csökkenteni az amerikai elkötelezettséget az Óvilágban, és rávenni szövetségeseit arra: költsenek többet katonai célokra vagyis vegyenek több amerikai fegyvert.

Trump követelésének elsősorban az egykori szocialista államok tesznek eleget: a három balti ország, Lengyelország, Románia és Bulgária. Ezek az államok a GDP 2%-át költik katonai célra. Cserébe azt várják az Egyesült Államoktól: vészhelyzetben teljesítse az ötödik cikkelyt vagyis védje meg őket Oroszországtól.

Ez aggasztja az egykori szocialista államok vezetőit, akik távolról sem lehetnek biztosak benne, hogy Trump a döntő pillanatban melléjük áll. Az USA elnöke „különleges” kapcsolatot ápol Putyinnal, és ez nagyon aggasztja az Oroszország határaihoz közel elhelyezkedő egykori szocialista államok vezetőit. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem tartozik közéjük, mert ő is „különleges kapcsolatot” ápol Putyin orosz elnökkel.

A Közel Keleten nyíltan szembekerültek a NATO tagállamok

Franciaország és Németország elítélte Törökország katonai akcióját Szíriában. Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott, mert döntésképtelen. Válaszul Erdogan török elnök azt kérdezte: nem Macron agyhalott-e?

Boris Johnson brit miniszterelnök – mint vendéglátó – egységre szólítja fel a NATO tagállamokat, de a brexitről szóló választási kampány kellős közepén ennek az egység felhívásnak tragikomikus jellege van.

Brexit: nem csinálják és nem is halnak meg Johnsonék

Az Egyesült Királyság nem tud jövő csütörtökön kilépni az Európai Unióból – mondta a brit pénzügyminiszter. Boris Johnson miniszterelnök szerint ugyanakkor még van lehetőség az október 31-i kilépésre, de ez most már az EU-tól függ. Az EU határidő nélkül rábólintott a hosszabbításra. Johnson lényegében sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Sajid Javid pénzügyminiszter a BBC-ben kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i Brexit-határidőt, elérte azt a Brexit-megállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen, és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre is. Szerinte azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője – miatt további bizonytalanság és késlekedés várható.

El kell fogadni, hogy nem tudnak kilépni október 31-én,

mivel a parlament a határidő meghosszabbítását kérte – mondta a brit pénzügyminiszter. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki Brexit-határidő.

Johnsonnak eddig szinte semmi se sikerült

Johnson korábban azzal kampányolt, hogy

„do or die”, vagyis „csináljuk vagy meghalunk”,

azaz ha törik, ha szakad, október 31-én kiviszi az országot az EU-ból. A múlt héten ellenzéki kezdeményezésre az alsóház megszavazott egy olyan módosítást a kormány által elkészített és az EU-val aláírt Brexit-megállapodáshoz, amelynek értelmében először a teljes joganyagot kell törvénybe iktatni, s csak aztán szavaznak a szerződés formális jóváhagyásáról. Ezzel

kivédték azt a lehetőséget, hogy valamilyen jogi csűrcsavarral a kormány megállapodás nélkül mégis kilépteti az országot.

Ezután Johnson múlt szombaton – a korábban megszavazott törvény szerinti utolsó napon – kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását október 31-ről 2020. január 31-ig – annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön nem engedélyezi. (Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.)

A módosítás benyújtóinak óvatosságát igazolja, hogy Johnson ma egy vidéki látogatáson a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „a dolgok jelenlegi állása szerint” az Egyesült Királyság

még mindig ki tud lépni az EU-ból jövő csütörtökön,

és „ki is kellene lépnie”. Hozzátette, hogy ez most már azon múlik, az Európai Unió beleegyezik-e a határidő halasztásába.

Hosszabbítás van, határidő később

Az Európai Bizottság szóvivője pénteken bejelentette, hogy az unióban maradó országok kormányai

megállapodtak a Brexit halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról, a halasztás hosszáról azonban később döntenek.

Mina Andreeva megerősítette, hogy délelőtti ülésükön elvi megegyezésre jutottak a huszonhetek brüsszeli uniós nagykövetei, egyelőre nincs terv soron kívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történhet meg a jóváhagyás. Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról, miután

a brit törvényhozás szavaz az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Johnson tizenkilencre lapot kérne, és jegeli az alsóházi vitát

Merthogy a kavarodást fokozandó Boris Johnson a héten közölte: a patthelyzet feloldása érdekében előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-ére. A kormány az indítványt hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé vitára és szavazásra. Ehhez azonban az alsóházban kétharmados támogatás kellene,

ám a toryknak már egyszerű többségük sincs.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke közölte, hogy akkor hajlandók hozzájárulni a választások kiírásához, ha végképp lekerült a napirendről a megállapodás nélküli Brexit lehetősége,

vagyis ha az EU előbb hozzájárul az október 31-i Brexit-határidő halasztásához.

A Munkáspárt álláspontja rendkívül ellentmondásos magával a Brexittel is. Maga Corbyn is inkább euroszkeptikus, a párt ide-oda szánkázik az új népszavazás és az előre hozott választás között.

Utóbbiban azért óvatosak, mert a Munkáspárt jelentős térvesztést szenvedett el, várható, hogy új választáson rosszabb eredményt érnének el. Ez veszélyezteti a konzervatívokat is, ezért Johnson kezdeményezése 19-re lapot húzás. A rétestészta módjára nyúló Brexit azt eredményezheti, hogy az egyre apatikusabb és zavarodottabb közvélemény nagy arányban szavazna a kilépés – akkor még sikeresnek tűnő – elérése után az ezt zászlajára tűző Nigel Farage pártjára. Amely idő közben Brexit Párttá keresztelte át magát.

Johnson azzal is fokozza az izgalmakat, hogy kedd este bejelentette: kormánya szünetelteti a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a fentebb idézett módosítást a Brexittel kapcsolatban. Vagyis egyfajta sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Boris Johnson a Brexit elhalasztását kérte

Boris Johnson telefonon értesítette az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy Nagy Britannia  még a szombati napon, hogy levelet küld, amelyben kéri a Brexit újabb halasztását kéri.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nem fog „tárgyalni” az Egyesült Királyság EU-tagságának további meghosszabbításáról, szombat este megerősítette, hogy ilyen meghosszabbítást kér.

Tusk várhatóan konzultál az EU vezetõivel a reagálás módjáról. „Ez néhány napot vehet igénybe” – mondta a forrás.

A brüsszeli tisztviselők szerint nem volt kétséges, hogy Johnson benyújtja a meghosszabbítás iránti kérelmet annak ellenére, hogy a miniszterelnök megpróbálta megkérdőjelezni egy ilyen döntést szükségszerűségét.

A szóvivő azt mondta: „Az Európai Bizottság tudomásul veszi az Alsóházban szombaton zajló szavazást az úgynevezett Letwin-módosításról, ami azt jelenti, hogy magáról a visszavonási megállapodásról nem a tegnapi napon szavaznak.

„Az Egyesült Királyság kormányának az a feladata, hogy a lehető leghamarabb tájékoztasson minket a következő lépésekről.”

Halasztást kell kérni a Brexitről

Egy csavaros módosító elfogadásával a brit alsóház arra kényszeríti Boris Johnsont, hogy mindenképpen kérje a Brexit újabb halasztását január végéig. Magát a megállapodást nem is tárgyalták meg.

Elfogadta szombat délután a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás jogi szövegét a parlament teljes egészében törvénybe nem iktatja. A 322-306 arányban elfogadott módosítás

gyakorlatilag a Brexit halasztását is jelenti,

mivel következményeként nagy valószínűséggel szombaton a tervekkel ellentétben nem lesz szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását célzó kormányzati indítványról.

Ennek egyenes következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton, brit idő szerint 23 óráig kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapon túl.

A képviselők azt a módosító indítványt szavazták meg, amelynek célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, e héten elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvénybe iktatásához szükséges összes joganyagot, köztük az egyezmény szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Reagálásában Johnson kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni az EU-val a halasztásról, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy nem írja meg a halasztást kezdeményező levelet.

Az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy a brit alsóház egyelőre nem szavazott a Brexit-megállapodásról.

Ez után a brit kormány feladata az, hogy mielőbb tájékoztassa az Európai Bizottságot a továbbiakban tervezett lépéseiről.

Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön írta alá a módosított Brexit-megállapodást Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, amit aznap az állam- és kormányfők szerve, az Európai Tanács azonmód jóvá is hagyott. Johnson ezt a megállapodást szerette volna jóváhagyatni ma a brit parlament alsóházával.

A csel azonban ekkor érkezett egy Oliver Letwin nevű képviselő javaslataként. A megállapodás elmaradása esetére a halasztás kérését kötelezővé tevő szeptemberi törvény megszavazása miatt a konzervatívoktól kizárt mintegy 20 képviselő egyike a szerzője a módosítónak. Ezt többpárti támogatással nyújtotta be.

A módosítóként elfogadott törvény lényege az, hogy megfordítják a Brexit-kilépési jogalkotást. Vagyis előbb (a parlament által) ratifikálni kell a brit kilépés szövegét és utána szavazni a megállapodásról. A képviselő szerint ezzel lehet kizárni azt a veszélyt, hogy megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.

Az első lépésként most megszabott „előszavazásra” akár sor is kerülhet október 31-ig, de nagy a veszélye annak, hogy kicsúsznak a határidőből. Aminek következménye az, hogy megállapodás nélkül esne ki az ország az EU-ból.

A szeptemberi törvény ma éjfélig adott időt a megállapodás megerősítésére, pontosabban arra kötelezte Johnsont, hogy ennek hiányában kötelező kérnie a Brexit elhalasztását három hónappal január végéig. Ezért lényegében nincs más választása Johnsonnak, hogy kezdeményezze ezt. A megállapodás nélküli kilépést már hónapokkal ezelőtt kizárta az alsóház.

Tehát egy jogtechnikainak álcázott módosítással mégis csak arra kényszerül Johnson, hogy mindenképpen kezdeményezze a Brexit újabb elhalasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére. Ehhez azonban Az EU-nak is hozzá kell járulnia.

Megvan a Brexit-alku, kérdés a londoni parlamenti jóváhagyás

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő. Kérdés azonban a paktum londoni parlamenti elfogadása.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért egyezséget, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

A sajtóban megjelentek alapján az október 31-i kilépési határidő előtt szinte a végórában kidolgozott londoni javaslat az, hogy

ha nem lehet határellenőrzés Írország és Észak-Írország között, akkor az Észak-Írország és Nagy-Britannia között húzódjon, tehát a királyságon belül.

A meglehetősen komplikáltnak tűnő, és első ránézésre nem biztos, hogy könnyen alkalmazható megállapodásról Michel Barnier azt mondta, hogy

a brit hatóságok a brit vámokat fogják kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek.

Azoknál viszont, amelyeknél

fennáll annak lehetősége, hogy tovább értékesítik az EU-ba, az európai vámrendszert fogják alkalmazni.

Az árukat már akkor meg fogják vizsgálni, amikor belépnek az Ír-sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Vagyis nem Írország és Észak-Írország között lesz az ellenőrzés. Barnier szerint Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez fog tartozni, de az egységes európai piac belépőpontja marad.

Lehet azonban, hogy a pezsgőket még kár kinyitni, mert az egyezséget a tagállamoknak, így a brit parlamentnek még jóvá kell hagyni. Ma délelőtt az angolpárti észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP), a kormányzó konzervatívok koalíciós partnere közölte: ebben a formában nem fogadják el a megállapodást. Semmi olyan megoldást nem hajlandók támogatni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

A DUP mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és tisztázatlannak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.

A DUP nélkül nincs többsége Johnsonnak, de még velük együtt se biztosan. Ugyanis a tory párt kizárta soraiból azokat a képviselőket, akik megszavazták szeptemberben a munkáspárti kezdeményezést az alsóházban, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni az EU-val október 19-ig, akkor Londonnak kötelező újabb halasztást kérni. Ha őket nem sikerül meggyőzni, akkor a Munkáspárttal kell egyezkedni a többség értelmében.

Ennek elnöke, Jeremy Corby azonban máris bejelentette: a megállapodás még rosszabb, mint az előző, amelyet a londoni parlament háromszor is elvetett. A Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából „lefelé tartó versengést” indíthat el, emellett kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják. Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani. A Munkáspárt vezetője ezért újabb Brexit-népszavazást akar.
Boris Johnson ma bejelentette, hogy a kormány a szombati rendkívüli parlamenti ülésen szavazásra bocsátja a megállapodást.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán.

A határ átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely 1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország határán. Ez Nagy-Britannia és az EU között közös vámtérséget hozott volna létre.

Boris Johnson ezt a vészmegoldást elutasította, az EU viszont elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától. Alternatív lehetőség kialakítását viszont elfogadta, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes piacának épségét, valamint az ír szigeti uniós külső határ átjárhatóságát.

 

Brexit, Brüsszel, Orbán…

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.”

A hét végén közölte a The Daily Telegraph Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatát, miszerint: nagyon reméli, hogy Magyarország meg fogja vétózni a brexit újbóli elhalasztását – így arra október 31-én mindenképp sor kerül. Azon túl, hogy már a kezdetek óta Orbán Viktor kalkulációiban is benne van egy efféle forgatókönyv, a remény valóra válásához számos egyéb szempontnak kell beteljesülnie.

Érdeke-e Orbánnak, hogy a brexit mellé álljon? Erre a kérdésre több, egymásnak ellentmondó választ lehet adni. Nem érdeke, ha belső szövetségeseket akar találni és megtartani őket az unión belül. Igaz, ha Budapesten úgy látják, Nagy Britannia kilépése elkerülhetetlen, akkor még elgondolkodnak majd azon, hogyan jönnek ki jobban a helyzetből: ha Londont támogatják-e vagy Brüsszelt?

A Fidesz szempontjából ez már akkor sem egyszerű döntés, ha történetesen az épp most felálló Bizottságon meg akarnák torolni a két óriási pofont, amit az elmúlt másfél hétben az Orbán-kormány kapott: Trócsányi bukását, s a bővítés- és szomszédságpolitika elvételét a jövendő magyar biztostól. Ugyanis a brexit utáni London időtálló szolidaritására csak akkor számíthatnak, ha Orbán továbbra is az unió elhagyását fontolgatja. Ám látjuk, hogy egy ilyen lépés mit okoz Angliának, akkor el lehet képzelni, milyen következményekkel járna Magyarország esetében.

A gyors és kemény brexit megtámogatása a tanácsi szavazáson viszont végképp ellehetetlenítené a Fidesz útját vissza az Európai Néppártba (EPP).

A biztosi jelöltek meghallgatásának és a róluk folyó szavazásoknak az időszakában olyan kép tárult elénk, melybe bepillantást korábban aligha láttunk kívülről. Igaz, hogy a magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.

A Trócsányi bukását kísérő események tanulságai óvva intenek, nehogy valaki elintézettnek vegye a Fidesz visszavételét az Európai Néppártba. Bár elképzelhető: az a számos kompromisszum, amit Orbán ennek fejébe felajánlhat sok minden meglepőt tartogathat még. Így beleértve akár a brexit elhalasztásának megszavazását is. Nem Johnson lenne az első potenciális szövetséges, akit Orbán gond nélkül elárul. Emlékezzünk csak az olasz populista pártvezérre, Matteo Salvinira…

Ara_Kovács Attila

Brit bíróság: Johnson átverte a királynőt

Máris összehívta szerdára az alsóház ülését ennek elnöke, miután a Legfelső Bíróság szerint törvénytelen volt az öthetes ülésfelfüggesztés. Ez lényegében azt jelenti, hogy Boris Johnson átverte a királynőt, amikor a jogellenes szünet elrendelését kérte tőle.

John Bercow, az alsóház elnöke máris elrendelte a törvényhozás ülésszakának folytatását szerdára, miután a Legfelső Bíróság tanácsa egyhangú döntéssel törvénytelennek találta a majdnem öthetes szünet elrendelését. II. Erzsébet augusztus végén hagyta jóvá a szokásos 2-3 hét helyett hosszabb törvényhozási szünetet Boris Johnson miniszterelnök javaslatára.

A bíróság szerint törvénysértő Johnsok előterjesztése, mert észszerű indoklás nélkül függesztette fel a törvényhozás munkáját. Az ítélet alapján ezért meg nem történtnek kell tekinteni a királynői határozatot és mindent, ami utána történt. Vagyis az alsóház munkáját ott kell folytatni, ahol az abbamaradt. Ezért fogalmazott úgy Bercow, hogy nem a parlament újbóli összehívásáról van szó, mert a bíróság végzése szerint az ülés nem ért véget.

Ezzel a szeptember 10-én hatályba lépett, október 14-éigérvényes felfüggesztési határozatot meg kell semmisíteni, illetve a királynőnek visszavonni. A törvénytelenség abból fakad, hogy ezzel a rendkívüli hosszúságú szünettel a törvényhozást megakadályozta Johnson abban, hogy a Brexit előtti utolsó hetekben

tárgyalhasson a megállapodás nélküli EU-kilépésről,

illetve ennek megakadályozásáról – tavasszal tiltotta meg az alsóháza rendezetlen Brexitet.

Ha értelmezzük a bírósági indoklást, akkor az lényegében azt jelenti:

Johnson átverte az uralkodót a jogellenes kéréssel.

A Legfelső Bíróság tájékoztatása szerint Boris Johnson jogi képviselője jelezte, hogy elfogadják a bírósági döntést és az abból eredő minden következményt. Az

egyik következmény Johnson lemondása lehet,

amelyet máris követel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke. Sőt, saját pártján belül is sokan kinyilvánították, hogy elmarasztaló bírósági döntés után nincs más választása.

A miniszterelnöknek van mitől tartania az alsóházban, ahol elvesztette többségét. Ráadásul, ahogyan írtuk, a parlament – még a kormányfő melletti egy fős többségben – szeptember elején elvetette azt, hogy az ország megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, amelynek jelenlegi határideje október 31. Igaz, az alsóház nagy többséggel elutasította a kilépésre kidolgozott és az EU-val tavaly novemberben aláírt megállapodást is. Vagyis most teljes a patthelyzet.

Johnson mindenesetre már az ítélethirdetés előtt kijelentette:

nem mond le akkor se, ha megsemmisítik a királynői határozatot.

Ezért újra előkerülhet a bizalmatlansági indítvány benyújtása Johnson ellen, merthogy – ha még nem lenne elegendően csavaros a történet – az alsóház azt is elutasította, hogy előre hozott választást írjanak ki.

Jelenleg tehát – noha nincs akadálya a törvényhozás munkájának – senki se tudja megmondani, mit fog tenni az alsóház az újból megnyílt ülésszakon. Mert azt már korábban becikkelyezték, hogy újabb megállapodás híján a miniszterelnöknek kötelező október vége utánra további hosszabbítást kérnie az EU-nál. Johnson eddig azt ismételgette, hogy erre nem hajlandó. Ha mégis, semmi biztosíték sincs arra, hogy az EU kormányfői egyhangú döntéssel kitolják a kilépés napját, egyre többen elégelték meg az eddigi, sehová se vezető kötélhúzást, és az ebből származó bizonytalanságot.

Boris Johnson: nincs áttörés brexit ügyben

A brit miniszterelnök, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésen, találkozik uniós vezetőkkel, de nem számít arra, hogy ebből áttörés lenne. Ugyanakkor Boris Johnson hangsúlyozta: van előrelépés a brexit tárgyalásokon.

Az egyik fő akadály Írország, melynek külügyminisztere nem különösebben optimista:

Még lehetséges a brexit megállapodás , de ehhez Londonnak lépnie kell

Ezt hangsúlyozta Írország külügyminisztere kissé lehűtve azokat a reményeket, melyeket Jean-Claude Juncker ébresztett a nemzetközi közvéleményben mondván: megvan a lehetőség a megállapodásra a brit kormány és az Európai Unió között a kilépésről. A brüsszeli bizottság távozó elnöke ezt azt követően jelentette ki, hogy eszmét cserélt Boris Johnsonnal, aki új javaslatokkal állt elő. Az angol font árfolyama kéthónapos csúcsra emelkedett a bejelentés hallatán noha Jean-Claude-Juncker a Skynews-nak nyilatkozva becsülettel beismerte: nem volt még ideje elolvasni az új brit javaslatokat. Boris Johnson miniszterelnök azt állítja, hogy az Európai Unió októberi csúcsértekezletén még el lehet fogadni egy olyan kilépési megállapodást, mely mindenkinek megfelel. Ugyanakkor Boris Johnson ragaszkodik ahhoz a korábbi ígéretéhez is, hogy akkor is kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból október 31-ig, ha nem lesz semmiféle megállapodás. Jean-Claude Juncker is akkor távozik a brüsszeli bizottság éléről vagyis a brexit lehet a hattyúdala:

„Nem állok erotikus viszonyban a záradékkal!”

A 65 éves Jean-Claude Juncker így kívánta jelezni, hogy még mindenről tárgyalni lehet. Így a híres záradékról is, mely Írország és Észak Írország határáról szól. A kilépés után ugyanis itt lenne az Európai Unió és az Egyesült Királyság határa. De ez számtalan problémát felvet mind az emberek mind pedig az áruk és a pénzek szabad mozgását illetően. Épp ezért Írország külügyminisztere jóval kevésbé optimista mint Jean-Claude Juncker.

„Őszintén meg kell mondanunk, hogy még nagy a távolság London és Brüsszel között”

Simon Coveney ír külügyminiszter elmondta, hogy „a hangulat jobb, de a távolság továbbra is nagy”! Konkrét javaslatokat sürgetett Londontól – felhíva arra a brit kormány figyelmét, hogy „mindenki veszítene akkor, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az Európai Unióból, de a legtöbbet mi veszítenénk: a britek és Írország!” Jean-Claude Juncker is azt hangoztatta, hogy a no deal brexit katasztrófa lenne. „Mindenki meg akar állapodni” – ismerte el az ír külügyminiszter is, de ettől még nem kerülnek közelebb a megoldáshoz a tárgyaló felek.

Írországnak 500 kilométeres határa van Észak Írországgal, és a helyi rendőrfőnök Belfastban elismerte: nem tudnák megoldani a határ őrizetet, mert nincs elég emberük. Amikor Boris Johnson Belfastban járt, ígért plusz pénzeket Észak Írországnak, de ennél minden bizonnyal jóval többre lesz szükség akkor, ha az Egyesült Királyság úgy távozik az Európai Unióból , hogy nem lesz megállapodás. Írország külügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy felborulhat az a társadalmi béke, melyet az 1998-as egyezmény biztosított Észak Írországnak. A katolikusok és protestánsok háborúskodásának véget vető egyezmény, melyet az USA közvetítésével sikerült elfogadtatni, most újra veszélybe kerülhet. Az IRA emberei nyugodtan átjöhetnének a határon, ezt nem tudnánk megakadályozni – hangsúlyozta Észak Írország rendőrfőnöke.

A záradék akadályozza új szabadkereskedelmi egyezmények megkötését

A brit parlamentben sokan azért nem tartják elfogadhatónak a záradékot, mert az nem szüntetné meg a szabadkereskedelmet az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Emiatt viszont a londoni kormány nehezen tudna új szabadkereskedelmi egyezményeket kötni az USA-val, Ausztráliával, Kanadával, Kínával vagy Japánnal …

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!