Kezdőlap Címkék Boris Johnson

Címke: Boris Johnson

Brexit: új helyzet, minden a régi

A hangos brexit-pártiak külön zárványként vannak Brüsszelben jelen. Nem nagyon érintkeznek senkivel, de – szemben a Fidesz Európa Parlamenti képviselőivel, akik maguk is nagyon magányosak, minthogy mindenki hátat fordít nekik, ezért igyekeznek elbújni a megvető tekintetek elől – a brexit pártiak igen büszkén és öntudatosan vállalják önnön végtelen korlátoltságukat és kártékonyságukat.

Theresa May távozása a Downing Street 10 alól némileg tisztázta Európában is a helyzetet: Brüsszel és a brexit ügyeiért felelős európai vezetők számára immáron megszülettek az új opciók. Májusig három lehetőséggel számoltak az uniós vezetésben, (1) rendezett – azaz megállapodásos – brexittel, (2) kemény, azaz rendezetlen brexittel és (3) no brexittel, vagyis az 2016-os népszavazás döntésének így vagy úgy történő revideálásával. Nagy valószínűséggel titkon mindenki egy új referendumra gondolt, melyet majd a brexitet elutasítók nyernek meg.

Aztán május 26.-a, vagyis annak következményei sokakat kijózanított. A brexit párt túlnyerte magát, szemmel láthatóan a 2016-os népszavazás utáni oly hangos brexit-kritikák elültek, Nigel Farage és Boris Johnson populizmusa viszont újult erőre kapott. Mindez egycsapásra levette a napirendről a 3. opciót, s maradt a mindenképpeni távozás – megegyezéssel vagy anélkül.

Nem újkeletű helyzet ez. Aki annak idején szorosabban nyomon követte az eseményeket, már eleve ezt a két lehetőséget olvasta ki a stratégiákból, s csak azt követgően fogalmazódott meg a “Nagy Britannia talán mégsem hagyja el az uniót” vágyálma, hogy erőt kezdet mutatin Farage és Johnson ellentábora, illetve rendre dugába döltek Theresa May próbálozásai, hogy országát, s főként pártját, a torykat kivezesse a válságból.

Mára viszont már mindenki megelégelte a London által az egész unióra rákényszerített kudarcokat, s bár az elvárások szintjén továbbra is a megegyezéses brexit tekinthető kívánatosnak, a titkos vágyakban újra feltámadt, hogy a britek egyék csak meg, amit oly felelőtlenül maguknak főztek.

Ezt az érzést legitimálja az is, hogy a hangos brexit-pártiak külön zárványként vannak Brüsszelben jelen. Nem nagyon érintkeznek senkivel, de – szemben a Fidesz Európa Parlamenti képviselőivel, akik maguk is nagyon magányosak, minthogy mindenki hátat fordít nekik, ezért igyekeznek elbújni a megvető tekintetek elől – a brexit pártiak igen büszkén és öntudatosan vállalják önnön végtelen korlátoltságukat és kártékonyságukat.

Változás tapasztalható a téren is, hogy míg a brit munkáspárt (Labour) Brüsszelben csendestársként működött együtt a torykkal az európai projektek aláaknázásában, mára hangos brexit-kritikussá vált. Csak úgy ömlik képviselőikből a sajnálkozás, s egy percig sem hajlandók elismerni: nem kevés részük van abban, hogy a dolgok idáig fajultak.

Most mindenki arra vár, hogy Boris Johnson megörökölje May székét. Kéjes örömöt éreznek sokan arra gondolva, hogy mossák majd fel vele a padlót, s hogyan kényszerítik belle olyan lehetetlen helyzetekbe, amilyenekbe még pár hónapja is ő kergette Theresa Mayt. Hogy aztán nagyon fájdalmas engedményekkel szülessen meg a megállapodás, vagy épp ellenkezőleg: Nagy Britannia kemény landolással essen ki az Európai Unióból – megállapodás nélkül.

Ara-Kovács Attila

Isten óvja Angliát!

Ugyanis a kormányzata nem fogja. De Isten óvjon minket is, hasonló okokból: tegnapi írásunkban kitértem arra, hogy Orbán Viktor mintha nem lenne teljesen tisztában a Brexit fogalmával, mibenlétével és következményeivel, ám bátor ember, és nyilatkozik róla, kár, hogy szamárságokat – nos, a nemzetközi helyzet tegnap óta jelentősen fokozódott.

Éspedig két elem változott meg. Egyrészt pár perccel ezelőtt vált hivatalossá: aláírták a megállapodást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről, valamint a politikai nyilatkozatot a jövőbeli kapcsolatokról a Brexit után is bennmaradó európai uniós tagországok vezetői Brüsszelben. A jóváhagyás várható volt, mivel előző nap Gibraltár kérdésének megoldásával elhárult az utolsó probléma is.

A két dokumentumot Theresa May brit kormányfőnek is alá kell írnia, aki a tervek szerint hamarosan csatlakozik a huszonhetekhez.

A litván elnök Dalia Grybauskaitė azt mondta a döntés előtt: „Támogatni fogjuk ma a megegyezést, de ez egyik oldalnak sem jelent semmi jót.”

„Az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból egy tragikus pillanat. Nincs rajta semmi ünnepelnivaló. De elértük a lehető legjobb egyezséget” – osztotta meg a véleményét reggel az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker.

Ha most azt hisszük, eldőlt Britannia sorsa, nagyot tévedünk.

Theresa May kormányfőként aláírhatja a ma megszületett dokumentumot, azonban azt még a brit parlamentnek is meg kell szavazni, különben érvénytelen lesz a megállapodás.

De hát mi van ebben az okmányban végső soron, milyen lesz vagy inkább lehet a Brexit?

Alapvetően a legszigorúbb, majdhogynem a „megállapodás nélküli” (no-deal) Brexit-változatról van szó. Tehát Nagy-Britannia kikerül úgy az európai vámunióból, mint a szabad munkaerő-áramlás rendszeréből, nem kér és nem kap európai uniós támogatásokat, nem fizet be semmit az Uniónak, és egyáltalában véve, jogi szempontból olyan külföldi országgá válik a kontinens felől nézve, mint Marokkó vagy Tunézia.

Részletesebben: a 2019. március 29-i kilépéstől 2020. december végéig egy átmeneti időszak következik, amelynek az ideje alatt a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, és az EU-ban élő britek megtarthatják a korábban élvezett jogaikat. Nagy-Britannia és az EU vállalja, hogy a britek tagsága alatt vállalt be- és kifizetési kötelezettségeiket mindketten teljesítik, akkor is, ha kilépés dátuma után esedékesek. A szétválás lebonyolításának része például a meglévő szerzői jogok védelme, a folyamatban levő rendőrségi és más igazságszolgáltatási ügyek befejezése, és hogy az átmeneti időszak előtt kereskedelmi forgalomba bocsátott áruk eljuthatnak a célállomásukra.

Vannak szankciók is a megállapodásban, arra az esetre, ha valamelyik fél esetleg nem tartaná be a rárótt kötelezettségeket, de egyébként 2019. március 29. és 2020. december 31. között majdnem minden úgy történik majd, mintha Nagy-Britannia még tag lenne az EU-ban, az egyetlen kivétel az, hogy nem vehet részt az EU-s intézmények munkájában, tehát például nem lesz EP-képviselője, EU-biztosa, és a brit kormány nem vehet részt az EU-s miniszterek Tanácsának ülésein és az üléseket előkészítő találkozóin. Az átmeneti időszak egyszer meghosszabbítható, ha az Egyesült Királyság és az EU közösen eldönti, hogy meg szeretné hosszabbítani.

Mint láthatjuk, ez nem teljes megállapodás,

mert például az ír-északír vámhatár kérdését, ami alapvető gondot jelentett a megegyezés szempontjából, úgy oldották meg, hogy létrehoznak egy közös vámterületet az EU és az Egyesült Királyság között, ami lehetővé teszi, hogy Írországból ellenőrzés nélkül lehessen árukat szállítani Észak-Írországba, ugyanakkor Észak-Írország korlátozások nélkül kereskedhet Nagy-Britanniával is. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy Ulster harcedzett fiai (és lányai) sorompót látván maguk és anyaországuk között, azt minimális gondolkodási idő után egyszerűen a levegőbe röpítsék, és megszakítsák a kapcsolataikat Londonnal, a hosszú évek alatt megszokott módon.

Skócia kérdése azonban továbbra is rendezetlen maradt: márpedig Nicola Sturgeon skót miniszterelnök álláspontja kérlelhetetlen és szigorú. Eszerint amennyiben lehetséges, kormánya szinte bizonyosan támogatni fog egy második brit népszavazást az európai uniós tagságról. Sőt garanciát követelnek arra, hogy ha a referendumon Skócia az EU-tagság fenntartása mellett voksolna, miközben az Egyesült Királyság többi része a kilépést erősítené meg, akkor Skóciát ne kötelezzék a többiek óhajának elfogadására. Ráadásul akkor egyeznének bele egy második népszavazás ötletébe, ha cserébe Skócia ismét szavazhatna a függetlenségről.

Tehát sok kérdés még nyitott, tulajdonképpen egyelőre csak az Unió részéről született megegyezés. De lássuk azt, ami minket érdekel:

mi lesz az Egyesült Királyságban élő magyar munkavállalókkal?

A kiszivárgott részletek alapján az új bevándorlási rendszerben – amely a kormány szándékai szerint a brit EU-tagság megszűnése után tervezett huszonegy hónapos átmeneti időszak lejártával lépne életbe – megszűnnének a számszerű korlátozások a magasan képzett külföldi munkavállalók esetében, így például az EU-országokból érkező orvosok és más, magas szakképesítésű munkavállalók is állandó nagy-britanniai letelepedési engedélyt kaphatnának, hozzátartozóikkal együtt.

Ezzel szemben ilyen magyar munkavállaló kevés van, még a magyar diplomások is inkább alacsonyabb presztízsű, kevesebb képzettséget igénylő munkákat végeznek Nagy-Britanniában. Ők a jövőben csak tizenegy hónapra szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyhez juthatnának, és családtagjaikat sem vihetnék magukkal. Természetesen szó sem lehet arról, hogy szociális juttatásokban részesüljenek.

Hát, erre mondta azt pénteken Orbán Viktor, hogy a tervezet magyar szempontból kielégítő, megvédi az Egyesült Királyságban élő és dolgozó magyarok érdekeit. Szerinte a magyar munkavállalók jogai nem fognak sérülni.

Ha ez nem jogsérelem, akkor nem tudom mi az – a Napnál is világosabb, hogy a magyar kormányfő nem olvasott el semmiféle dokumentumot, csak beszélt bele az éterbe, és biztos abban, hogy más sem olvasta az idevágó iratokat.

Téved, mint már annyiszor. Nagyot téved.

De térjünk vissza a munkavállalóinkhoz:

mi lesz a brit gazdasággal?

Azzal, kérem, baj lesz: a külföldi EU-munkaerő alkalmazása a Brexit után is alapvető fontosságú lesz a brit gazdaság és a közszolgáltatások számára, a munkavállalók szakképesítésétől függetlenül. Adataink szerint a brit vendéglátóipar felszolgálóinak hetvenöt százaléka, szakácsainak huszonöt százaléka, takarító és fenntartó személyzetének harminchét százaléka érkezett az Unióból – más megoldást nem látok, valószínűleg be kell zárni London szállodáinak egy részét, nem sokat, csak úgy a háromnegyedét.

És a vendéglátóipar csak egy példa – az energiaszektor, más okokból ugyan, de szintén össze fog omlani (a brit atomerőművek egy része elavult, alkatrész-utánpótlása uniós támogatáshoz kötött lett volna), így nem lehetetlen, hogy visszatér a híres londoni szmog, hiszen rá lesznek kényszerülve, hogy a jövőben szénnel fűtsenek, gázlámpával világítsanak.

Theresa May, Boris Johnson, Nigel Farage és társaik visszalökték Angliát a viktoriánus korba.

Egy jelentős különbséggel.

Nincs a világnak az a Brexitje, amitől visszakapnák Indiát.

Vagy a többi gyarmatot.

Isten óvja Angliát, isten óvjon minket is!

120 perc – 2018. január 25. 18:00

0

Orbán Viktort dicsérte méhnyakrákellenes előadásan egy miskolci képviselő

Csöbör Katalin, a Fidesz országgyűlési képviselője egy gimnáziumi egészségvédelmi előadáson szólalt fel, de a méhnyakrák helyett a miniszterelnökről, és a Miskolc térségében végrehajtott fejlesztésekről beszélt, minta kampányolna. (444.hu)

 

A DK az OLAF-hoz fordul Orbán Viktor apjának pályázati pénze miatt

A Direkt36 tárta fel, hogy Orbán Viktor apjának cége 300 milliós összeget nyert el, hogy részt vegyen a dél-balatoni vasútvonal felújításában, holott korábban a miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy semmilyen rokona nem vesz részt alvállalkozóként uniós projektben.
A DK az OLAF-hoz, hogy kivizsgálják az ügyet. (DK sajtóközlemény/Direkt36)

A közel-keleti békéről beszélve a palesztinokat fenyegette Trump Davosban

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfővel folytatott megbeszélése után a palesztinoknak nyújtott segélyek felfüggesztésével fenyegetett az amerikai elnök Davosban, ha nem folytatják a béketárgyalásokat Izraellel. (MTI)

Boris Johnson brit külügyminiszter őse a legismertebb svájci múmia

A mumifikálódott test az 1709-ben Strasbourgban született, és 1787-ben Bázelben elhunyt Anna Catharina Bischoffé. Szakértők 2015 óta vizsgálják a múmiát, és csütörtökön ismertetett eredményeik szerint a 67 éves korában meghalt nő Johnson ük-ük-ük-ük-ük-ük-nagyanyja volt. Az 1975-ben felfedezett múmia kiléte évtizedek óta foglalkoztatta a kutatókat. (MTI)

A brexit utáni időkre készül a brit diplomácia

0

Miközben Theresa May miniszterelnök közös védelmi egyezményt ír alá Lengyelországgal, Boris Johnson brit külügyminiszter Moszkvában tárgyal. Öt év óta ez az első ilyen látogatás az orosz fővárosban.

Londonban nemcsak gazdaságilag, de a diplomáciában is készülnek a brexitre. Mit jelent a független brit diplomácia?

Például azt, hogy miközben az Európai Unió brüsszeli bizottsága beindítja a jogi atombombát a lengyel kormánnyal szemben, Theresa May miniszterelnök nyugodtan Varsóba megy és ott tárgyal a lengyel vezetőkkel. Közös védelmi egyezményt ír alá a lengyelekkel akkor, amikor az EU épp azt ünnepli, hogy végre sikerült közös védelmi stratégiát megalkotnia. Varsóban, ahol mindinkább a lengyel szuverenitást hangsúlyozzák az uniós érdekekkel szemben, örömmel fogadnak minden hasonló kísérletet.

Moszkvát és Londont pedig sok minden szembeállította egymással az elmúlt öt évben. Európában elsősorban Ukrajna volt a vízválasztó: Nagy-Britannia sem fogadta el a Krím annektálását, a másik forró pont pedig Szíria volt: míg az oroszok jelentős katonai erőkkel támogatták Bassár-el Aszad elnököt, addig Nagy-Britannia az USA-hoz hasonlóan a másik oldalon állt. Van tehát miről tárgyalnia Boris Johnson brit külügyminiszternek Moszkvában, ahol örülnek annak, hogy az USA egyik fontos szövetségese náluk vendégeskedik miközben, miközben az amerikaiakkal több szempontból is feszült az oroszok kapcsolata.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK