Brexit: nem csinálják és nem is halnak meg Johnsonék

0
2112
Brexit
pixabay

Az Egyesült Királyság nem tud jövő csütörtökön kilépni az Európai Unióból – mondta a brit pénzügyminiszter. Boris Johnson miniszterelnök szerint ugyanakkor még van lehetőség az október 31-i kilépésre, de ez most már az EU-tól függ. Az EU határidő nélkül rábólintott a hosszabbításra. Johnson lényegében sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

Sajid Javid pénzügyminiszter a BBC-ben kijelentette: a konzervatív párti kormány minden lehetséges lépést megtett annak érdekében, hogy tartani tudja az október 31-i Brexit-határidőt, elérte azt a Brexit-megállapodást, amelyről mindenki azt mondta, hogy elérhetetlen, és szükség esetére megtette az előkészületeket a megállapodás nélküli Brexitre is. Szerinte azonban a parlament és különösen Jeremy Corbyn – a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője – miatt további bizonytalanság és késlekedés várható.

El kell fogadni, hogy nem tudnak kilépni október 31-én,

mivel a parlament a határidő meghosszabbítását kérte – mondta a brit pénzügyminiszter. Sajid Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, hogy nem tartható a jövő csütörtöki Brexit-határidő.

Johnsonnak eddig szinte semmi se sikerült

Johnson korábban azzal kampányolt, hogy

„do or die”, vagyis „csináljuk vagy meghalunk”,

azaz ha törik, ha szakad, október 31-én kiviszi az országot az EU-ból. A múlt héten ellenzéki kezdeményezésre az alsóház megszavazott egy olyan módosítást a kormány által elkészített és az EU-val aláírt Brexit-megállapodáshoz, amelynek értelmében először a teljes joganyagot kell törvénybe iktatni, s csak aztán szavaznak a szerződés formális jóváhagyásáról. Ezzel

kivédték azt a lehetőséget, hogy valamilyen jogi csűrcsavarral a kormány megállapodás nélkül mégis kilépteti az országot.

Ezután Johnson múlt szombaton – a korábban megszavazott törvény szerinti utolsó napon – kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását október 31-ről 2020. január 31-ig – annak a törvénynek megfelelően, amely megtiltja a megállapodás nélküli kilépést, hacsak az alsóház ezt külön nem engedélyezi. (Az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak küldött levelét a brit kormányfő nem írta alá, mellékelt viszont még egy levelet és egy magyarázó kísérődokumentumot is, amelyben kifejtette, hogy csak a parlament által alkotott törvényt teljesíti a halasztás kérésével, de valójában károsnak tartaná, ha az EU teljesítené ezt az indítványt.)

A módosítás benyújtóinak óvatosságát igazolja, hogy Johnson ma egy vidéki látogatáson a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy „a dolgok jelenlegi állása szerint” az Egyesült Királyság

még mindig ki tud lépni az EU-ból jövő csütörtökön,

és „ki is kellene lépnie”. Hozzátette, hogy ez most már azon múlik, az Európai Unió beleegyezik-e a határidő halasztásába.

Hosszabbítás van, határidő később

Az Európai Bizottság szóvivője pénteken bejelentette, hogy az unióban maradó országok kormányai

megállapodtak a Brexit halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról, a halasztás hosszáról azonban később döntenek.

Mina Andreeva megerősítette, hogy délelőtti ülésükön elvi megegyezésre jutottak a huszonhetek brüsszeli uniós nagykövetei, egyelőre nincs terv soron kívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történhet meg a jóváhagyás. Névtelenséget kérő tisztségviselők arról számoltak be, hogy a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról, miután

a brit törvényhozás szavaz az előrehozott parlamenti választás kiírását célzó indítványról.

Johnson tizenkilencre lapot kérne, és jegeli az alsóházi vitát

Merthogy a kavarodást fokozandó Boris Johnson a héten közölte: a patthelyzet feloldása érdekében előrehozott választások kiírását kezdeményezi december 12-ére. A kormány az indítványt hétfőn terjeszti a londoni alsóház elé vitára és szavazásra. Ehhez azonban az alsóházban kétharmados támogatás kellene,

ám a toryknak már egyszerű többségük sincs.

Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke közölte, hogy akkor hajlandók hozzájárulni a választások kiírásához, ha végképp lekerült a napirendről a megállapodás nélküli Brexit lehetősége,

vagyis ha az EU előbb hozzájárul az október 31-i Brexit-határidő halasztásához.

A Munkáspárt álláspontja rendkívül ellentmondásos magával a Brexittel is. Maga Corbyn is inkább euroszkeptikus, a párt ide-oda szánkázik az új népszavazás és az előre hozott választás között.

Utóbbiban azért óvatosak, mert a Munkáspárt jelentős térvesztést szenvedett el, várható, hogy új választáson rosszabb eredményt érnének el. Ez veszélyezteti a konzervatívokat is, ezért Johnson kezdeményezése 19-re lapot húzás. A rétestészta módjára nyúló Brexit azt eredményezheti, hogy az egyre apatikusabb és zavarodottabb közvélemény nagy arányban szavazna a kilépés – akkor még sikeresnek tűnő – elérése után az ezt zászlajára tűző Nigel Farage pártjára. Amely idő közben Brexit Párttá keresztelte át magát.

Johnson azzal is fokozza az izgalmakat, hogy kedd este bejelentette: kormánya szünetelteti a kiválás feltételrendszerét rögzítő megállapodás ratifikációs folyamatát, miután a londoni parlament alsóháza elfogadta a fentebb idézett módosítást a Brexittel kapcsolatban. Vagyis egyfajta sztrájkot hirdetett a parlamenttel szemben.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .