Kezdőlap Címkék Boris Johnson

Címke: Boris Johnson

Boris Johnson és a nyáj immunitás

A Daily Mail számolt be egy egészséges 47 éves férfiról, akit négy nap alatt elvitt a vírus fertőzés. A középkorú férfi minden előírást betartott, még a barátnőjétől is izolálta magát. Végül a barátnő kérésére rátörték az ajtót, de akkor már halott volt a koronavírus fertőzött beteg Nagy Britanniában.

Korábban Boris Johnson főtanácsadója hatására azon a véleményen volt, hogy nem kell félni a koronavírustól hanem hagyni kell, hogy az sok embert megfertőzzön. Így kialakulhat egy bizonyos nyáj immunitás. Közben persze néhányan meghalnak a nyugdíjasok közül, hát istenem – mondta cinikusan Cummings főtanácsadó.

Két napja tudjuk: a brit miniszterelnök lázas lett és köhögni kezdett. Ezután elvégezték rajta a korona vírus tesztet, amely pozitív lett. Ezért a kormányfő elzárkózott a Downing Street 10-ben, ahol önkéntes karanténban várja a gyógyulást. Nem sokkal később Nagy Britannia egészségügyi miniszteréről is kiderült, hogy ő is vírusfertőzött.

Aztán a brit kormány változtatni kényszerült az álláspontján, mert kiderült: sokan halnak meg a koronavírus fertőzöttek közül és közel sem csak a nyugdíjasok.

A főtanácsadó fel akarta áldozni a nyugdíjasokat

Dominic Cummings, aki megnyerte a Brexit népszavazást és a decemberi választást Boris Johnsonnak, februárban kijelentette: ha a korona vírus járványban meghal pár nyugdíjas, hát istenem!

A főtanácsadó azon a véleményen volt, hogy Nagy Britanniában a nyáj immunitás elvet kell követni. Eszerint hagyni kell a járvány elterjedését, mert így kialakul az immunitás a többségben. Közben persze jópáran meghalnak: jórészt nyugdíjasok. Dominic Cummings azon a véleményen volt, hogy fontosabb a gazdasági élet mint a nyugdíjasok sorsa. A Sunday Times megírta mindezt. Boris Johnson emberei perrel fenyegetőznek mondván: a főtanácsadó ezt februárban mondta, de márciusra már megváltozott a véleménye!

Való igaz, hogy Boris Johnson is búcsút vett a nyáj immunitás elmélettől pedig a londoni Sohoban még nem is oly rég színházi előadásokat rendeztek miközben Párizsban vagy New Yorkban már minden rendezvényt betiltottak, ahol sok ember összegyűlhet.

A munkáspárti ellenzék persze lecsapott a hírre: az árnyék egészségügyi miniszter közölte, hogy az emberi élet mindennél fontosabb! A kormánynak ennek szellemében kellene működnie.

Ha késve is, de Boris Johnson szigorú intézkedéseket hozott. Közben azonban rakéta sebességgel ívelt fel a fertőzöttek és a halottak száma: több mint 5000 fertőzött és 243 halott.

Csomagterv a vírus ellen

Sunak pénzügyminiszter közölte: a kormány fizeti azoknak a dolgozóknak a bérét, akiket átmenetileg fölöslegessé nyilvánítottak a korona vírus miatt. Ez nem a teljes bérre vonatkozik, de elérheti annak a 80%-át is.

Ezenkívül 300 milliárd fontos csomaggal próbálják meg kompenzálni a vállalkozásokat a hatalmas veszteségek miatt, melyek a leállás miatt következtek be Nagy Britanniában.

Boris Johnson késlekedése miatt 36 éves mélypontra zuhant a font árfolyama a dollárhoz képest, de Sunak pénzügyminiszter csomagterve miatt kissé javult a helyzet. A miniszterelnök London teljes lezárását fontolgatja, mert a vírus fertőzésnek ez a középpontja Nagy Britanniában.

Brexit után: máris repedések

Még el se kezdődtek a tárgyalások a kétoldalú viszonyról, máris egymásnak feszülnek a felek. Boris Johnson szerint nem kell elfogadniuk a közösségi jogot, az EU szerint viszont enélkül nem lesz megállapodás. A számok nem a briteknek kedveznek.

Nagy-Britannia pénteken kilépett az Európai Unióból, pontosabban annak politikai szervezetéből. A vámunióban még benn maradt, ahogyan szinte semmi se változott ez év végéig, amíg létre kell hozni a szabadkereskedelmi (és az ezen túlmutató területekre vonatkozó) megállapodást. Az első probléma az, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök olyan törvényt fogadtatott el a parlamenttel, amely

megtiltja a kétoldalú keretmegállapodásban rögzített hosszabbítás lehetőségének igénybe vételét.

Ha tehát nem sikerül tető alá hozni az egyezményt, a királyság megállapodás nélkül hagyja el december 31-én az EU-t – ez lenne a hard Brexit. Aminek következménye a vámok és kvóták bevezetése, amit mindkét fél szeretne elkerülni, bár a vakhitű brexiterek szerint még ez is jobb a tagságnál, még annak „felpuhított” változatánál is.

Boris Johnson egy üzleti rendezvényen ma azt mondta, hogy

a szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London közösségi szabályozásokat is kötelezően elfogadjon.

A konzervatív párti kormányfő ekkor vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val.

A brit kormány elsődleges céljai között van átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Johnson szerint tehát e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az EU szabályrendszerét például

a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.

Megismételte, hogy Nagy-Britannia ahhoz hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet Kanada is kötött nemrég az EU-val. (Amin egyébként hét évet dolgoztak.) Az ezután nyilvánosságra hozott dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.

De ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság

akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén,

amikor az átmeneti időszak lejár.

Nem könnyíti London tervét, hogy a kanadai modellnél jóval szélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat.

Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett – az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel – hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is.

Erről azonban máris vita van London és az EU között. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már közölte, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor

nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer,

amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat. Vagyis az ausztrál szabályozáshoz hasonlóan sokféle szempont alapján pontrendszer szerint adna letelepdési jogot az uniós állampolgároknak (is). A napokban von der Leyen leszögezte, hogy a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis

az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

Johnson szavainak megjelenése előtt az Európai Bizottság főtárgyalója, a francia Michel Barnier arról beszélt, hogy az EU kész Londonnak ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti.

Barnier az EU legfontosabb szempontjára hívta fel ismét a figyelmet. Arra, hogy az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani,

ha Nagy-Britannia most és a jövőben is elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot.

Vagyis gondoskodni kell arról, hogy a verseny nyitott és tisztességes maradjon. Konkrét és hatékony garanciákat kell találni az egyenlő versenyfeltételek hosszú távú biztosítása érdekében.

Ebből az álláspontból világosan következik az az igény, hogy

a közösség nem enged az olyan szabályokból, amelyek megakadályozzák az egyoldalú brit előnyök kialakulását.

Az említett munkavállaláson túl ez kiterjed mások mellett az adókra, a szubvenciókra is.

Michel Barnier közölte: a brüsszeli bizottság folytatni fogja a felkészülést arra az esetre is, ha a megállapodást nem sikerül megkötni az év végéig, ahogyan azt remélik. Szavai szerint ugyanis vannak olyan területek – mindenekelőtt a halászat kérdése -, ahol akadozhatnak a megoldásra irányuló tárgyalások.

A halászattal összefüggő kérdések okozzák az első és a legsúlyosabb nézeteltéréseket Nagy-Britanniával.

A bizottság álláspontja szerint a kereskedelemre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó fejezetet is, amelynek részleteit június második feléig szerencsés lenne rögzíteni – mondta Barnier. Feladatunk az lesz, hogy megvédjük polgáraink jogait és az európai vállalkozások érdekeit, miközben olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek tiszteletben tartják az Egyesült Királyság kívánságait is – mondta az uniós főtárgyaló.

Ha London nem tartaná magát teljes mértékben a kilépési megállapodásban foglaltakhoz, illetve nem alkalmazná maradéktalanul az uniós jogot, akkor von der Leyen szerint

Nagy-Britannia nem számíthat korlátlan hozzáférésre az EU piacához.

Az elszánt kilépéspártiak rémálma az a gondolat, amit von der Leyen mondott. Vagyis hogy minél szorosabb viszonyra törekszik London az unióval, annál könnyebb lesz számára az egységes piacra jutás. Ebben a megközelítésben

az ország valójában nem lépne ki az EU-ból, de nem volna hatása a szabályokra.

A tárgyalási irányelvek tervezetét az uniós tagállamok kormányait képviselő tanácsnak is el kell fogadnia, amely ezt követően hivatalosan felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniával. A tervek szerint december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt a legfontosabb ügyekben megállapodásra kell jutni a két fél között.

Boris Johnson arról is beszélt ma az üzletemberek előtt, hogy az uniós jog figyelmen kívül hagyása ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie. Csakhogy a számok szigorúak.

Nagy-Britannia külgazdasági kapcsolatai meglehetős aszimmetriát mutatnak.

Az EU adatai szerint 2018-ban az EU-n belüli kereskedelem az Egyesült Királyság exportjának 47 százalékát teszi ki (ezen belül a kivitel 10 százaléka Németországba, 7–7 Franciaországba és Hollandiába, 6 százaléka pedig Írországba irányul). Az Egyesült Királyságba bevitt termékek 53 százaléka EU-tagországból érkezik (14 Németországból, 8 Hollandiából, 5 százalék Franciaországból).

Hard Brexit esetén a vámok komolyan sújtanák a kapcsolatokat, de a 27-ek külön-külön kisebb veszteséget szenvednének.

Boris Johnson nagy reményeket fűz az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodáshoz, amire Donald Trump is többször biztatta. Ez bármennyire is „nagyszerű” lenne az amerikai szőke hajú szóhasználatával, a tény az, hogy az Egyesült Királyság exporttermékeinek 13 százaléka az Egyesült Államokban, 6%-a pedig Kínában talált vevőre 2018-ban. Az USA-ból érkező import részaránya 10, a Kínából behozott termékeké pedig 9 százalék.

Bye-bye London, Goodbye

Péntek este tizenegykor London elbúcsúzott az EU-tól. Ez még a maradni akarók közül is sokaknak fellélegzés, mert vége a kötélhúzásnak. A neheze azonban csak ezután jön, mert 11 hónap alatt kellene megállapodni olyan kétoldalú szerződésről, amelyet évek alatt szoktak tudni kidolgozni. A „kemény” Brexit tehát koránt sincs kizárva, ahogy „Kis”-Britannia se.

Negyvenhét év után este tizenegykor, itteni idő szerint éjfélkor Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból. Az ezt rögzítő határozatot csütörtökön írta alá a kormányokat képviselő Európai Tanács, azután, hogy az EU és az Egyesült Királyság január 24-én aláírta a megállapodást, az Európai Parlament pedig szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésén tartott szavazásán jóváhagyta.

Szívszorítóak azok a képek, amelyek a brit képviselők búcsújával járó EP-ülésen készültek a maradáspártiakról.

Forrás: EP, Thierry Roge

Sokak valószínűleg ekkor döbbentek rá arra, hogy vége. Lezárult egy korszak, ami után teljes a bizonytalanság.

Forrás: EP, Thierry Roge

Természetesen voltak olyanok is, aki örültek annak, hogy elvesztették munkájukat az EP-ben. Ők a brexiterek, akik arra tették fel karrierjüket, hogy kiviszik az országot Európából.

Forrás: EP

Akárhogyan történt is,

a kilépés három évi szenvedés végére tesz pontot.

A 2016 nyári népszavazáson szűk, 52 százalékos többségre tettek szert a Brexit hívei, elsősorban a vidéki, észak-nyugati Britannia lakossága. Azóta parlamenti szavazások sora élezte a helyzetet. Theresa May háromszor se tudta átvinni a parlamenten a 2018 novemberében az EU-val aláírt kilépési megállapodást, de

a többség azt is megtiltotta, hogy egyezség nélkül hagyják el a közösséget.

May végül belebukott ebbe, utódjának, Boris Johnsonnak pedig tavaly decemberben előre hozott választás kellett ahhoz, hogy a patthelyzet kimozduljon valamerre. Az elfáradt ország végül jelentős többséget szavazott meg a konzervatívoknak, akik új szerződést alkudtak ki az EU-val.

Átmeneti idő kezdődik, de meddig?

Éjféltől tehát az Egyesült Királyság nem része az EU tagállama, hanem unión kívüli országnak tekintendő. A megállapodás hivatalosan biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését az unióból. Kiterjed a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre, a Ciprusról, illetve a Gibraltárról szóló jegyzőkönyvre, valamint a kiválással kapcsolatos egyéb kérdésekre.

A megállapodás hatálybalépésével december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődik. Ennek célja az, hogy hosszabb idő álljon a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Britannia képviselői elhagyják az Európai Parlamentet és az uniós intézményeket, és semmilyen hatásuk se lesz az EU döntéseire, és egyelőre kötelesek alávetni magukat a közös jogszabályoknak, ráadásul továbbra is fizetniük kell a közös költségvetésbe.

Az átmeneti időszak alatt

megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokról

olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Az átmeneti időszak egy alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, ha erről a két fél július 1. előtt megállapodik. Ám

a hosszabbítást Boris Johnson miniszterelnök kizárta.

Már a korábbi választási kampányban azzal érvelt, hogy ezt meg akarja tiltani a kormánynak és a parlamentnek egyaránt, amit aztán el is fogadtatott az alsóházzal.

Ez teljesen érthetetlen, mert nem csak az EU figyelmeztetett arra, hogy ilyen átfogó szerződést képtelenség 11 hónap alatt elfogadni, hanem a gyakorlat is azt mutatja, hogy az efféle megállapodások évekig tartanak. Ráadásul az előkészítő lépések miatt a tényleges egyeztetések március előtt aligha kezdődhetnek el az EU és Britannia között.

A lényeg csak ezután jön

Mint írtuk, hivatalosan rendezett kilépést tesz lehetővé Britannia számára a megállapodás. Az igazság azonban az, hogy a meccs csak ezután kezdődik. A Johnson által kialkudott

keretmegállapodás csak az alapokat tette le a későbbi szerződéshez.

És ennek egyik sarokpontjának életképessége is rendkívül kétséges.

Az egyezség alapja az, hogy nem állíthatják vissza a fizikai határt a korona részét alkotó Észak-Írország és az EU-tag Írország között; ez a 22 évvel ezelőtti nagypénteki megállapodás része, lezárandó a több évtizedes belháborút. A Johnson-féle megoldás

a határt a tengerre vinné Észak-Írország és Nagy-Britannia közé.

A harmadik országokból Észak-Írországba érkező termékekre a brit vámok vonatkoznak, az EU-ba, tehát Írországba menőkre viszont az uniós tarifa. Az árukra vonatkozó áfa-szabály pedig érvényben marad Észak-Írországban. Vannak még előírások állat- és közegészségügyi területeken is, valamint az északír parlament később szavazhat az uniós jog alkalmazásának fenntartásáról.

Jelenleg

„csak” azt nem tudjuk, mi lesz a majdani szabadkereskedelmi egyezményben.

Az egyik a kanadai modell lehetne, amelynek alapján mennyiségi kvótákat és vámokat állapítanának meg, illetve legalábbis az áruk esetében kölcsönös hozzáférést kapnának az EU-val egymás piacához (ezt egyébként hét évig tárgyalta az EU és Kanada, Japánnal és Dél-Koreával is 2-4 évig). A másik lehetőség a „norvég minta”, amelyben benne maradnának az egységes piacban. Ez azonban a brexiterek rémálma, mert lényegében kilúgozná a kilépést: fenn kell tartani a tőke, a munkaerő, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlását, befizetési kötelezettségük lenne a közösbe, és az EU jogát se hajíthatnák el. Vagyis úgy mennének, hogy ténylegesen maradnának az EU-ban.

A kanadai modell (vagy más megoldás) esetében azonban az EU számára fennáll a veszélye annak, hogy Britannia szabadon alakítja azon szabályait például adókban, támogatásokban, szabványokban, a szociális és a munkajogi előírásokban, amelyekkel egyoldalú előnyt szerezne a közösséggel szemben.

Ez utóbbira példa Johnsonék azon terve, amely szerint a jövőben az EU-ból érkező munkavállalókra az ausztrál típusú pontrendszert léptetnék életbe, bizonyos csoportokat kizárva a munkavállalásból. Erről az EU-ban máris közölték, hogy nem fogadják el.

Mégis a semmibe hullanak?

Ahogyan az az Európai Parlament honlapján is olvasható, olyan társulási megállapodást tart célravezetőnek, amely négy pillérre támaszkodna: kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, belső biztonság, külügyi és biztonsági együttműködés, tematikus együttműködés például a kutatásban vagy innovatív projektekben.

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője, egyébként a kilépési megállapodás EP-beli ügygazdája az ősszel több nyilatkozatban plasztikusan fogalmazta meg álláspontjukat. Eszerint „nem vagyunk hülyék”, megvédjük vállalkozásainkat, gazdaságunkat és egységes piacunkat.

Más szóval, az EU számára az idézett négy alapelv egy csomagot alkot, amiből nem enged szemezgetni – ezt egyébként már korábban, a Theresa May-féle tárgyalásokon világossá tették. Vagyis ha Britannia vámok és kvóták nélküli együttműködést akar, annak ára van.

Ha ezekben a kérdésekben nem tudnak dűlőre jutni, akkor belátható időn belül

előáll az a helyzet, hogy Nagy-Britannia mégis csak megegyezés nélkül lép ki az EU-ból.

Jelenleg annyi biztos, hogy már az átmeneti időben is az Egyesült Királyságban lakó európaiak folytathatják tanulmányaikat, dolgozhatnak, ellátásokat kaphatnak és családjukat kivihetik maguk után. Ugyanez vonatkozik az Európában élő 1,2 millió britre. Az uniós polgárok tartós letelepedést kérelmezhetnek a következő időszakban.

Kis-Britannia veszélye

A brit kormány számára azonban nem csak, a jelenlegi ismeretek szerint, megoldhatatlannak látszó gazdasági-kereskedelmi megállapodás tűnik kemény diónak. Ennél sokkal rázósabb a belső viszonyok várható átrendeződése. Kezdetben csak a skótok kezdtek el (ismét) mozgolódni. Hat éve ugyan tartottak népszavazást a Britanniában maradásról, amit 55 százalékban a maradók vittek el. Csakhogy ekkor még legfeljebb ígéret volt David Cameron akkori tory miniszterelnök részéről, hogy esetleg referendumot tartanak az EU-tagságról.

Amit aztán 2016-ban írt ki, hogy kifogja a szelet a brit politikai élet legnagyobb szélhámosa, Nigel Farage UKIP-jának vitorlájából – hogy aztán általános meglepetésre (alighanem Farage számára is) a hazugságokkal teletűzdelt kampány végén a többség, ha szűkösen is, de a kilépésre szavazott. Skóciában azonban 62 százalék a maradásra voksolt.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándékuk ellenére London „kirángassa” őket az EU-ból. Ennek megfelelően többször arról beszélt, hogy

nekilátnak a Britanniából kiválásról szóló népszavazás előkészítésének,

ami után visszavételüket kérik az EU-ba. Ehhez a londoni kormány hozzájárulása kell, amit Boris Johnson nemrég hivatalosan is elutasított. Arra hivatkozva, hogy a 2014-es referendum „egy teljes nemzedéknyi időre szólt”. Ami, az előzmények ismeretében, meglehetősen hamisan csengő érv, s kérdés, hogy meddig tud ellenállni London az esetleg még tovább erősödő skót közhangulatnak. (Azt most hagyjuk, hogy egy ilyen kiválás milyen próbatétel elé állítaná a nemzetközi közvéleményt az önálló Skócia elismeréséről.) Az utóbbi hónapokban pedig

egyre komolyabb az ír-északír egyesülés gondolata is,

amely szintén népszavazásba torkollhat. És a kicsiny Wales is mozgolódik, a közhangulat mintha ott is uniópártivá fordulna.

A meglehetősen előkészítetlennek látszó Brexit tehát könnyen elvezethet Nagy-Britannia széteséséhez. Ahhoz, hogy talán nem is túl sok idő elteltével Anglia egymaga marad.

Karácsonyi vásár 50%-os leértékeléssel

A fogyasztók félnek a bizonytalan kilátásoktól Nagy Britanniában, ahol a kiskereskedelmi hálózatok soha nem látott kedvezményekkel csalogatják a vásárlókat. Akik többnyire hitelbe vásárolnak, és nem tudják, hogy számukra mit hoz a jövő, ha Nagy Britannia kilép az Európai Unióból.

Fekete péntek és ami utána jön : újabb leértékelési hullám

A Deloitte tanácsadó cég 800 ezer árucikket vizsgált meg a karácsonyi piacon. Így jött ki az a megdöbbentő eredmény, hogy már most is 50%-os a leértékelés. Vajon miért ez a vásárlóknak oly kedvező, de az eladóknak kevéssé reménykeltő rekord?

“Nehéz éve volt a vásárlóknak Nagy Britanniában hiszen óriási volt a bizonytalanság: hogy alakul az ország gazdasági jövője. Azt viszont előre beárazták a vevők, hogy nagy leértékelésre lehet számítani a karácsony előtti utolsó héten. Ezért erre az időszakra koncentrálják a vásárlásaikat” – nyilatkozta a londoni Guardiannek a Deloitte szakértője. Aki arra is rámutatott: az Egyesült Államokból importált Fekete péntek rákényszerítette a leértékelésre az eladókat. Akik szomorúan regisztrálták, hogy december közepén amikor általában jól megy az üzlet, idén 5%-os visszaesés mutatkozott. A vásárlóknak kivárnak: még nagyobb leértékelést akarnak!

Előretör az online kereskedés

A nagy áruház láncok arról is panaszkodnak, hogy karácsony táján egyre többen térnek át az internetes vásárlásra, mert ma már a házhoz szállítás annyira felgyorsult, hogy a megvett áru biztosan a karácsonyfa alá kerül akkor is, ha az utolsó pillanatban vették azt meg! Még karácsonyra is időzítenek leértékelést az internetes áruházak – hangsúlyozza a Deloitte szakértője. A vásárlók mindinkább erre várnak, és elkerülik a hagyományos üzleteket.

A City elégedett , de a fogyasztók félnek

“Visszafizetjük a munkásosztálynak a belénk vetett bizalmat” – ezt hangsúlyozta a választások utáni első kormány ülésen Boris Johnson. A konzervatív kormányfő tisztában van vele, hogy az őt támogató amerikabarát pénzügyi elit kevés a politikai tábor összetartásához. Az elégedetlen munkások szavazatai nélkül Boris Johnson nem arathatott volna nagy győzelmet – hangsúlyozza a Daily Mail. Csakhogy a munkásosztály nagyon megtanult számolni az elmúlt időszakban amikor a reálbérek alig emelkedtek míg a tőkejövedelmek a csillagos égig nőttek. Boris Johnson most szép új világot ígér a sokszorosan átvert munkásosztálynak, amely azonban csak a szemének hisz, és ezért vár az utolsó percig a karácsonyi bevásárlással hátha elcsíp egy minden korábbinál előnyösebb lehetőséget az ajándékok beszerzésével Nagy Britanniában.

Brexit: az első lépés

A kilépés általános kereteit megszavazta a brit alsóház, de ehhez még a Lordok Háza is hozzáfűzhet. Ez azonban csak a könnyebbik része a Brexitnek: a január 31-i kilépés után 11 hónap alatt kellene megállapodni az EU-val a szabadkereskedelemről.

A múlt heti választás nyomán kialakult 80 fős többséget is meghaladó 124-es fölénnyel a brit alsóház péntek délután jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás általános alapelveit. Ez

lehetővé teszi, hogy az egyezmény januárban a ratifikáció következő szakaszába lépjen.

Az alsóház megszavazta a korábbinál nem sokkal kevésbé feszes további tárgyalási menetrendet is. Ennek alapján a képviselők január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a kilépési megállapodást, amely ezután kerülhet a felsőház elé.

A mai tehát nem a végszavazás volt az októberben elért új Brexit-megállapodásról,

mert az egyezség ratifikálását tartalmazó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia. Ez a megállapodás az utódja annak, amit Theresa May előző miniszterelnök kötött bő egy éve az EU-val, amit azonban az alsóház háromszor elvetett.

Ha a Lordok Háza módosításokat fűz az indítványhoz, akkor ismét az alsóház tárgyalja a törvénytervezetet. Boris Johnson miniszterelnök ígérete az, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Johnson az alsóházi vita előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a törvényhozók januárban, „az új évtized és az ország új hajnalának” kezdetén be is fejezik a Brexit-megállapodás ratifikációjának munkálatait és így az Egyesült Királyság január 31-én kiléphet az EU-ból.

A neheze azonban ezután következhet. Az érvényes egyezmény alapján

2020 végéig kellene kidolgozni az EU-val a szabadkereskedelmi megállapodást.

Addig, tehát 11 hónapig olyan átmeneti időszak kezdődhet, amelyben lényegében e jelenlegi tagsági viszony érvényes.

Minden eddigi tapasztalat szerint azonban

ennyi idő alatt képtelenség kidolgozni átfogó egyezményt.

Ez az álláspontja az EU-nak is. A megkötött Brexit-megállapodásban van erre megoldás: az átmenet meghosszabítható két alkalommal egy-egy évre. Első alkalommal jövő június végéig kellene megegyezni erről.

Johnson azonban

törvényben akarja megtiltani, hogy meghosszabbodjék az átmenet,

vagyis mához egy évre komplett szabadkereskedelmi egyezménynek kellene rendelkezésre állnia. Ellenkező esetben a megállapodás nélküli Brexit jönne létre, amelyben az EU szempontjából Nagy-Britannia úgynevezett harmadik féllé válna. Vagyis vámok terhelnék a kétoldalú kereskedelmet, ami a briteknek fájna jobban, mert az ő külkereskedelmük nagyjából 70 százaléka megy a közösségbe.

Scexit: a skótok elszántak

Eltökélt a skót kormány: jövőre megtartanák a népszavazást a kiválásról Nagy-Britanniából. Az ország többsége a Brexit ellen szavazott, a múlt héten pedig a választáson az EU-párti Skót Nemzeti Párt valósággal elsöpörte a torykat.

A skót miniszterelnök csütörtökön hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról. Nicola Sturgeon edinburghi hivatalában felolvasott nyilatkozatában közölte, a múlt heti brit parlamenti választás eredménye nyomán immár vitathatatlanná vált a skót kormány felhatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről.

A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta (nagyjából kétszer annyit, mint Boris Johnson Könzervatív Pártja), 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson. Ezzel a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.

A skót miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy

már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről

(amit már el is neveztek Scexitnek), és felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának döntési hatáskörét.

Sturgeon alig burkolt utalást tett arra, hogy ha London ezt nem teszi meg, Skócia jogi útra tereli az ügyet. Kijelentette: arra számít, hogy a Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök vezette brit kormány megerősíti az újabb skóciai népszavazással szembeni elutasító álláspontját.

Szerinte azonban

a brit kormánynak nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy az elutasítással az ügy le is zárul. 

Ebben az esetben ugyanis Johnsonnak kellene számot adnia arról, hogy miért nem tekinti az Egyesült Királyságot egyenrangú nemzetek önkéntes uniójának, és meg kellene magyaráznia azt is, hogy miért nem hisz a skót nép önrendelkezési jogában.

Sturgeon a nyilatkozattal egy időben hivatalosan közzétette a skót kormány által összeállított dokumentumot, amely az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érveket összegzi. A 38 oldalas tanulmány leszögezi, hogy az előző, 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta – amelyen a skótok 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt – olyan horderejű változások történtek, amelyek

indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság – várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján – kilép az EU-ból.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a maradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint

Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London kirángassa az EU-ból.

A brit és a skót miniszterelnök a múlt heti brit parlamenti választás után közvetlenül már tárgyalt erről telefonon. A megbeszélés után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy

Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazáshoz,

mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte.

A skótok azonban átverve érzik magukat, mert 2014-ben még szó se volt arról, hogy a királyság elhagyná az EU-t. Ez csak egy évvel később került napirendre, amikor David Cameron akkori brit miniszterelnök – belpolitikai okból – előállt a Brexit-népszavazással (abban bízva, hogy a lakosság többsége úgyis elveti). Skócia szerint ennek ismeretében más lett volna a 2014-es referendum végeredménye.

Boris Johnson győzelme után szétesik az Egyesült Királyság?

  • Boris Johnson  Konzervatív Pártja győzött

  • Jöhet a Brexit, amely szétveri Nagy Britanniát

  • Nagy lesz Britannia a skótok, írek, és észak-írek nélkül is?

“Öngólt lőttünk ” – nyilatkozta Észak Írország unionista pártjának egykori vezetője a választások után. Mike Nesbitt arra célzott, hogy most először fordult elő Észak Írország százéves történetében, hogy többségbe kerültek a katolikus írek a protestánsokkal szemben, akik ragaszkodnak az Egyesült Királysághoz.

A katolikusok annak a hívei, hogy Észak Írország egyesüljön Írországgal, amely megmarad az Európai Unió tagjának azt követően is, hogy Boris Johnson miniszterelnök kivezeti az Egyesült Királyságot onnan.

Mindennek demográfiai oka van: a katolikusok születésszáma lényegesen magasabb, mint a protestánsoké, ezért a választási eredmények csak a valós társadalmi folyamatokat tükrözik Észak Írországban. A jövőben nem lesz szüksége Boris Johnson miniszterelnöknek arra, hogy Észak Írország protestáns pártja (DUP) támogassa őt, mert a konzervatívok többséget szereztek a parlamentben.

A skótok új népszavazást akarnak

Nicola Sturgeon skót nemzeti mozgalma éppoly nagy győzelmet aratott Skóciában mint Boris Johnson az Egyesült Királyságban. Csakhogy

Skócia nem akar kilépni az Európai Unióból. Ha a bennmaradás ára az, hogy kilép az Egyesült Királyságból, akkor a skótok ezt választják!

Nicola Sturgeon már hétfőn megkezdi harcát azért, hogy új népszavazás legyen Skóciában a függetlenségről. A korábbi népszavazáson minimális többséggel győztek azok, akik amellett szavaztak, hogy Skócia maradjon meg az Egyesült Királyságban. Azóta azonban megerősödött a nemzeti érzés a skótokban, és fokozódott az a meggyőződés, hogy Londonban nem képviselik megfelelően Skóciát. A Skót Nemzeti Párt az 59 parlamenti helyből megszerzett 48-at vagyis óriási többségbe került. Az új referendum valószínűleg nekik kedvezne majd.

Boris Johnson miniszterelnök meg kívánja ezt akadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerülhet-e neki? Ha pedig a skótok mennek, akkor Észak Írország követheti őket. A protestánsok többsége skót Észak Írországban, tehát jobban figyelnek arra, hogy mi történik Skóciában. Ráadásul ott a határ kérdés, amely a brit kilépés egyik legnehezebben megoldható problémája. Boris Johnson fogadkozik: január végéig megköti a szerződést az Európai Unióval a kilépésről. De addig tisztázni kell, hogy mi legyen az ír szigeten. Senki sem akar újra határvonalat, de az Európai Unió ragaszkodik hozzá, hogy legyen valamiféle ellenőrzés, mert ez lesz az új uniós határ. Eddig a protestánsoknál Észak Írországban volt valamiféle vétó joguk, mert nélkülük Boris Johnsonnak nem volt többsége a parlamentben. Ennek vége. Boris Johnson immár egyedül kormányozhat, és fütyül a protestánsokra Észak Írországban. Így viszont ott kialakulhat egy csendes többség, amely elfogadja az ír sziget egyesülését. Boris Johnson tehát nagyon gyorsan elveszítheti Skóciát és Észak Írországot miközben régen nem látott parlamenti többséggel vezényelheti le a kilépést az Európai Unióból.

Nagy konzervatív győzelem várható

Nagy-Britanniában az exit pollok alapján abszolút többséget szerezhet a Konzervatív Párt. Ezzel Boris Johnson január végéig kivihetné az országot az EU-ból. A skótok máris készülnek a kiválási népszavazásra.

A közzé tett exit poll mérések (vagyis a szavazókörökből kilépők körében végzett adatfelvétel) alapján a Konzervatív Párt hatalmas győzelmet aratott az előre hozott parlamenti választáson. A három legnagyobb brit médiatársaság, a BBC, az ITV News és a Sky News megbízásából az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég végezte a mérést.

A 650 egyéni választókerület közül péntek reggelig 648-ból érkeztek be a végleges eredmények, és ennek alapján a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatívok legalább 364 fős frakciót alakíthatnak a jövő kedden összeülő új alsóházban.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt várhatóan 203 mandátumot szerezhetett. Ez azt jelenti, hogy a Konzervatív Párt 47 fővel növelte parlamenti frakciójának létszámát, és várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt alsóházi frakciójának együttes létszámához képest.

Az abszolút többséghez minimum 326 képviselői mandátum kell a 650 fős alsóházban. Az új, péntek hajnali prognózis az eredetinél valamivel kisebb, de így is kényelmes többsége lesz.

Nagyon jól teljesített a csütörtöki választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a Brexitet határozottan ellenző Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek frakciólétszáma 48-ra bővült. Ezzel

az SNP a második legnagyobb ellenzéki párt lenne a Liberális Demokraták előtt,

amelynek jelenleg 12 mandátum látszik.

A konzervatívok az exit poll által valószínűsített frakciólétszámmal a legjobb eredményüket érnék el az 1987-es választások óta, amikor Margaret Thatcher akkori miniszterelnök 376 tagú alsóházi frakcióval és 102 fős többséggel alakíthatta meg harmadik kormányát. A Labournek pedig 1935 óta a legrosszabb munkáspárti eredmény lenne.

Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni kutatóműhelye péntek hajnalban összeállított gyorselemzésében közölte: a Konzervatív Párt győzelme azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Ebben döntő tényező, hogy az exit poll által valószínűsített mértékű többség révén Boris Johnson a továbbiakban nem lesz a legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti konzervatív frakciócsoport, a 20 fős European Research Group (Európai Kutatási Csoport, ERG) „foglya”, az ERG-nek ugyanis egy esetleges jóval kisebb arányú tory győzelem esetén sokkal nagyobb befolyása lenne a Brexit-folyamat további menetére.

Johnson már a választás előtt bejelentette, hogy ha a Konzervatív Párt győz, még karácsony előtt ismét az alsóház elé kerül a Brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás. Az egyezményt a konzervatív kormány – amely az előző, 2017-es választások óta kisebbségben kormányzott – eddig nem tudta ratifikáltatni a parlamentben. A Downing Street szóvivője péntek hajnalban közölte, hogy ha az exit poll helytállónak bizonyul, a kormány jövő pénteken ismét az alsóház elé terjeszti második olvasatban a Brexit-megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök, az SNP vezetője már a választás előtt bejelentette, hogy

a skót kormány jövőre újabb népszavazást kíván tartani Skócia függetlenné válásáról.

Skóciában 2014-ben, a Brexitről szóló népszavazás előtt mintegy két évvel már tartottak egy referendumot a függetlenségről, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.

Az exit pollt az Ipsos MORI 144 szavazóhelyiségnél, 22 790 választó bevonásával végezte el. A cég arra kérte a szavazóhelyiségekből távozó választókat, hogy töltsenek ki egy szavazólap-utánzatot ugyanúgy, ahogy valódi szavazólapjukat kitöltötték. A hasonló módszerrel elvégzett korábbi felmérések az utóbbi öt parlamenti választás közül négynek az eredményét szinte hajszálpontosan megjósolták.

Johnsont saját nyugat-londoni választókerületében, Uxbridge városnegyedben jelentős fölénnyel újjáválasztották alsóházi képviselővé. A körzet eredményének péntek hajnali bejelentése utáni rövid felszólalásában közölte: a felhatalmazás nemcsak a Brexit végigvitelére szól, hanem az ország egyesítésére és a brit nép érdekében meghozandó elsődleges fontosságú feladatok végrehajtására, mindenekelőtt az állami egészségügyi ellátórendszer (NHS) fejlesztésére. A kormányfő bejelentette: választási ígéreteinek megfelelően a konzervatív kormány 50 ezerrel növeli a kórházi szakápolói személyzet létszámát, hatezerrel a körzeti orvosok állományát és felépít negyven új kórházat.

A miniszterelnök szerint a csütörtöki választás történelmi jelentőségű lett, megteremtve a lehetőséget arra, hogy az új kormány teljesítse a brit nép demokratikusan kifejezésre juttatott akaratát. A 2016 júniusában tartott népszavazáson a többség az uniós kilépésére voksolt.

Az Európai Unió várja az előrehozott nagy-britanniai parlamenti választás eredményét, és készen áll arra, hogy a szigetország uniós tagságának megszűnését követően minden nyitva maradt kérdéséről folytassa a tárgyalásokat Londonnal – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, a kétnapos uniós csúcstalálkozó első munkanapját követően péntek hajnalban.

Lesz-e globális adó a multik ellen?

Ezen elmélkedik a párizsi Le Monde annak kapcsán, hogy az amerikaiak minden különösebb magyarázat nélkül leállították az erről szóló tárgyalásokat noha ezt mindenkinek megígérték. Az OECD összes tagállama elfogadta, hogy legyen globális adója a nagy informatikai cégeknek, elsősorban a Google-nak, az Amazonnak, a Facebook-nak és az Apple-nek.

Trump kontra Macron

Ez francia – amerikai vitaként kezdődött meg amikor Macron elnök megunta az uniós vitákat és 3%-os adót vetett ki a négy nagy informatikai óriásra. Trump felháborodott, és rögtön megtorlással fenyegetőzött. Aztán jött a G20 csúcsértekezlet Biarritzban, ahol Trump pompás bor küldeményt kapott az idegeskedő francia szőlős gazdáktól. Talán ennek hatására született meg a kompromisszum: a következő G20-ra globális GAFA adó készül. Addig a franciák visszavonják a maguk 3%-os adóját, Trump pedig nem bünteti a francia gazdákat.

Az OECD mindenkivel elfogadtatta az ötletet

A Párizsban működő szervezet minden tagállama elfogadta a globális adózás ötletét. Annál is inkább, mert ebből minden tagállam profitálna. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a szóban forgó multik kimentik a maguk profitját adóparadicsomokba – legyen az Luxemburg vagy a Brit Virgin szigetek. Miközben a nemzetállamok alig kapnak valamit. Nem véletlen persze, hogy Macron elnök ásta ki a csatabárdot hiszen a francia költségvetés hiánya évek óta magasabb mint az eurozóna által megkövetelt három százalék. Vagyis Macronnak sürgősen pénzt kell szereznie.

Trump ismét megszegte az ígéretét

Az újrakezdett kereskedelmi háború Európa ellen jellegzetes fogása az USA elnökének. Trump az Egyesült Államok tíz legfontosabb kereskedelmi partnerei közül kilenccel összeveszett – állapította meg a CNN szakértője.

Az America First politika jegyében hadakozik az amerikai elnök, aki a hazai választási kampányban meg akarja mutatni: legény a gáton!

Az egyetlen kivétel a 10 fő partner közül Nagy Britannia, melyet viszont a Trump mögött álló befektetők lábon fel akarnak vásárolni – és ezt nem is nagyon titkolják. A legnagyobb tétel az NHS, a brit közegészségügyi rendszer lenne. Ezért követeli azt az ellenzék vezére, Jeremy Corbyn, hogy csak úgy folytassák a kereskedelmi tárgyalásokat, hogy az NHS -t kiveszik a csomagból! Jellemző a brit közhangulatra, hogy minden politikus igyekszik elkerülni Trump barátságát a nyilvánosság előtt holott az amerikai elnök gyakran hangsúlyozza: ő bizony Boris Johnson győzelmét várja, mert az teljes mértékben megnyitná a brit piacot az eddig védett terülteken is az amerikai tőke előtt.

Mivel magyarázható Trump legújabb pálfordulása?

A párizsi Le Monde szerint egyelőre nincsen magyarázat, de a Business Insider portál nemrég megírta: a Facebook ura, Mark Zuckerberg októberben Trump vendége volt a Fehér Házban!
A titkos ebédről egyik fél sem mondott semmit, de az kiderült: az amerikai választási kampány során a Facebook nem fogja kiszűrni a politikusok hazug hirdetéseit. Ezt Mark Zuckerberg a szólásszabadság védelmeként állítja be miközben tudja: az álhírek /fake news/ nagy szerepet játszottak Trump 2016-os választási sikerében.

Nem kétséges, hogy az elnök kampány csapata most sem fukarkodik majd a nem épp ortodox megoldásokkal.

Ezt kapta tehát Trump a titkos ebéden a Fehér Házban, de mit adott érte cserébe? Egyáltalán nem kizárt, hogy épp a globális GAFA adó lett az áldozata a titkos ebédnek a Fehér Házban. Mind Donald Trump mind Mark Zuckerberg kőkemény milliárdos üzletember, akiket nem a szavak hanem a pénz érdekel. Trumpnak mindennél fontosabb a jövő évi választási győzelem, melyhez szükséges a Facebook jóindulata. Ami pedig nincs ingyen…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK