Kezdőlap Címkék Boris Johnson

Címke: Boris Johnson

A hatalmasok sem úszhatják meg a szabályok megsértését

A liberális demokráciákban, ahol egy kormány döntést hoz az általánosan kötelező vírusszabályok betartására, akkor azt elvárja a hatalmasoktól és a gazdagoktól is. Elvben.

Phil Hogan, az Európai Unió nagy tekintélynek örvendő kereskedelmi biztosa nemrég azért kényszerült lemondásra, mert hazájában, Írországban olyan döntést hozott a kormány, hogy hat személynél többen nem gyűlhetnek össze nyilvánosan – a Covid 19 vírus veszély miatt. Korábban 50 fő volt ez a határ. Phil Hogan egy olyan rendezvényen vett részt, amely számára igen fontos volt egy golf klubban, ahol több mint 80-an voltak! Napokig töprengett a lemondásán, de Ursula von der Leyen asszony az értésére adta: nincs kivétel! Az uniós biztosok sem állnak hazájuk törvényei felett! A brüsszeli bizottság elnökasszonya igen fontosnak tartja az etikai normák betartását, mert úgy véli: a hatalmon levőknek jó példával kell elől járniuk nem pedig megszegni a mindenkire kötelező szabályokat. Írországban az agrárminiszter már lemondott azután, hogy részt vett a nevezetes összejövetelen, ezért Phil Hogan-nek is mennie kellett noha az Európai Uniónak ugyancsak nagy szüksége lenne a nagy tapasztalatú, komoly nemzetközi gyakorlattal rendelkező politikusra.

Új Zélandon maga az egészségügyi miniszter sértette meg a szabályokat amikor strandra ment a családjával olyan időszakban amikor ez mindenki számára tilos volt. Le is mondott…

Trump fütyül erre

A republikánus konvención több mint ezer ember figyelte, hogy Donald Trump elfogadja az elnökjelöltséget. Az előírt távolságtartásról szó sem lehetett. Ráadásul a küldöttek nagy része nem viselt maszkot sem – állapította meg a CNN tudósítója.

Nagy Britanniában Boris Johnson kormányfő kedvenc tanácsadója, Dominic Cummings sértette meg a vírus előírásokat, de nem mondott le pedig erre többen is felszólították. Az ellenzék kettős mércét emleget miközben rámutat arra, hogy Boris Johnson a saját bőrén tapasztalhatta a Covid-19 vírus fertőzés következményeit. A miniszterelnök maga mondta, hogy bele is halhatott volna a járványba, és mindmáig nem nyerte vissza a teljes munkaképességét.

A negatív példák tartós hatása a közvéleményre

Erre hívta fel a figyelmet a University College London egészség pszichológiával foglalkozó professzora. Susan Michie asszony ráadásul tagja a kormány tudományos tanácsadó testületének. “Tudjuk, hogy az emberek akkor fogadják el az intézkedéseket, ha bíznak a döntéshozókban, és abban, hogy azok fair módon viselkednek.”

Dominic Cummings főtanácsadó keresztül autózott Nagy Britannián a családjával együtt az elzárás idején. “Az adatokból tudjuk, hogy ez jelentős mértékben csökkentette a közbizalmat. Amelyet elveszíteni könnyű, de visszaszerezni annál nehezebb” – nyilatkozta a professzor asszony a CNN-nek.

A futball világban is gyakran megsértik a vírus szabályokat

A Premier League nagyon is a világ szeme előtt levő játékosai közül többen is átléptek a szabályokon, mert úgy vélték: rájuk azok nem vonatkoznak. Amikor aztán lebuknak, akkor sietnek bocsánatot kérni. Kylie Walker, a Manchester City és az angol válogatott játékosa olyan partikat rendezett a tilalom idején, melyeket szex munkások is szorgosan látogattak. José Mourinho, a világhírű portugál edző is megsértette a szabályokat az elzárás idején. Manapság könnyű lebukni, mert okos telefonnal mindenki kínos fotókat vagy videókat készíthet.

“Ezeknek az ismert embereknek inkább példát kellene mutatniuk” – érvel az egészségügyi pszichológia professzor asszonya, aki többször is javasolta a brit kormánynak: használjon fel népszerű sportolókat és színészeket arra, hogy népszerűsítse a Covid-19 kampányt! Bár Boris Johnson miniszterelnök is a vírus túlélő áldozatai közé tartozik, de a kormány eddig nem reagált a felvetésre pedig a fiatalok számára nagyon is hiányoznak a pozitív példák miközben arról, hogy a hatalmasok és gazdagok megsértik a vírus szabályokat percenként értesülhetnek a médiából.

Boris Johnson kormánya cserbenhagyja a skót whiskyt

Trump továbbra 25%-os büntető vámmal sújtja a skót whiskyt, de a brit kormánynak fontosabbak az amerikai kapcsolatok mint a szankció elleni küzdelem.

A Scotch Whisky Association szokatlanul kritikus közleménye állítja, hogy a most folyó brit -USA kereskedelmi tárgyalások miatt negligálja a skót whisky elleni szankciókat Boris Johnson kormánya.

A gin fontosabb mint a skót whisky?

Boris Johnson kormánya keményen küzdött Trump szankciói ellen, de a skót whiskyt benne hagyták a szószban. Liz Truss külkereskedelmi miniszter elérte például, hogy a gin elleni büntető vámot eltöröljék. Ez különösen nagy örömet okoz Skóciában hiszen a brit gin 70%-át ott desztillálják. Ám a skót whisky esetében maradt a 25%-os büntető vám. Ami annál is különösebb, mert Trump állandóan a skót őseivel henceg, és amikor látogatást tesz Nagy Britanniában rendszeresen felkeresi Skóciát. A kereskedelmi érdekek esetében viszont nem számítanak a nemzeti érzelmek. A pénz annál inkább…

Eddig már 300 millió fontot vesztettünk

Az USA a skót whisky egyik legnagyobb piaca a világon: tavaly 1,1 milliárd font volt az üzleti forgalom. Legkevesebb 300 millió fontot veszítettünk a büntető vámok miatt- kesereg a Skót Whisky szövetség főnökasszonya, aki a londoni Guardiannek nyilatkozott.

A brit külkereskedelmi miniszter a múlt héten még kétségbeesetten Washingtonba utazott, hogy tárgyaljon Robert Lightizerrel, Trump kőkemény kereskedelmi főmegbízottjával, de nem ért el eredményt. Az amerikai elnök Londonban még mindent megígért Boris Johnsonnak: remek amerikai kereskedelmi egyezmény kárpótolja majd a Brexit veszteségeiért. Csakhogy a gyakorlatban kiderült: az amerikaiak kizárólag a saját érdekeiket nézik, és kihasználják azt, hogy Boris Johnson igen nehéz helyzetbe manőverezte magát. Az év végéig végképp el akarja hagyni az Európai Uniót vagyis akkorra már új egyezményekkel kellene rendelkeznie. Az amerikai-brit egyezménynek egyelőre nyoma sincs, Trump pedig vígan meghosszabbította a büntető vámot őseinek skót whisky-jével szemben.

Sok mobil lefagyhat

Ha három éven belül ki kell venni a Huawei berendezéseit az 5G rendszerből, akkor a mobil telefon használók jelentős részét kínos meglepetések érhetik – erre figyelmeztették a British Telecom és a Vodafone vezetői a honatyákat Londonban. Legalább öt, de még inkább hét évre lenne ehhez szükség – érveltek technikai alapon a nagy szolgáltatók.

“Nem ég a ház!” – hangsúlyozta a Huawei UK alelnöke, aki a BBC-nek nyilatkozott. Elmondta, hogy semmiképp sem tennének semmit sem a fogyasztóik kárára még akkor sem, ha a pekingi kormánytól erre kapnának utasítást.

Washingtonban azzal gyanúsítják a Huaweit, hogy együttműködik a pekingi hírszerzéssel, ezért 5G rendszere nemzetbiztonsági kockázatot jelent minden NATO tagállamban.

Londonban hamarosan dönteni kell

A brit honatyáknak egy-két héten belül el kell határozniuk magukat: engednek-e az amerikai zsarolásnak, és ha igen, akkor milyen mértékben?

Januárban Boris Johnson még úgy nyilatkozott, hogy jelent ugyan kockázatot a Huawei 5G rendszer bevezetése, de ez a kockázat menedzselhető. Azóta azonban Washington új szankciókkal fenyeget minden szövetségest, aki a Huawei 5G rendszerét alkalmazza. Az amerikai szankciók most elsősorban azt célozzák, hogy megakadályozzák: a Huawei saját chipjeit elő tudja állítani viszonylag gyorsan és hosszú távra is garantálni tudja az ellátást. Ha viszont a Huawei kénytelen lesz máshonnan beszerezni a chipeket, akkor veszélybe kerülhet a biztonság. A brit honatyákat már figyelmeztették is erre – számol be a BBC.

Általános vélemény, hogy lesz tilalom. A kérdés csak az, hogy milyen határidővel.

A legelszántabb toryk a 2023-as határidőt akarják megszavazni. Velük szemben lobbiznak a nagy szolgáltató cégek, amelyek minél távolabbi határidőt akarnak kicsikarni. “Ha 2023 lesz a zero tolerancia dátum, akkor sok fogyasztó mobilja lefagyhat nemcsak az 5G hanem a 4G és a 2G rendszerben is” – hangsúlyozza a British Telecom technológiai főnöke. A Vodafone UK hálózati igazgatója még kategorikusabb: “ötéves periódus a minimum!”

Boris Johnson napokon belül összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy döntsenek az ügyben. A nagy szolgáltatók mint a British Telecom meg a Vodafone tavaly még fogadkoztak: készek harcolni is a Huawei 5G rendszerért. Ma már beletörődtek abba, hogy amerikai nyomásra, mindenképp lesz tilalom. Csak annak várható következményeire hívják fel a figyelmet – állapítja meg a BBC.

Putyin pénzelte a Brexitet?

A brit kémelhárítás egyik ásza, aki jelentést állított össze a kormány számára, Oroszország angliai és amerikai akcióiról, kínos igazságokról számolt be – közli exkluzív anyagában a londoni Guardian.

Christopher Steele az MI 6 egykori tisztje elmondta a parlament egyik bizottságában, hogy az általa összeállított Oroszország jelentést a konzervatív kormányzatok tudatosan figyelmen kívül hagyták. Sem Theresa May sem pedig Boris Johnson nem vette figyelembe a jelentés kínos állításait és nem tájékoztatta arról sem a parlamenti képviselőket sem pedig a közvéleményt pedig két nagyon súlyos állítás is szerepelt az Oroszország nyugati akcióinak dossziéban.

Trumpot fogják az oroszok

Christopher Steele erre már felhívta elöljárói figyelmét 2016-ban vagyis röviddel Trump megválasztása után. A brit titkosszolgálat vezetői komolyan is vették a Trumppal kapcsolatos vádakat, de magasabb szinten egyáltalán nem fordítottak erre figyelmet! 2018-ban Christopher Steele jelentést készített Oroszország nyugati titkos akcióiról, és erről tájékoztatta a parlament hírszerzési bizottságát. “Theresa May kormánya szerintem súlyos hibát követett el azzal, hogy nem indított vizsgálatot az ügyben!” – mondja most a nyugdíjas kém. Miért nem indult vizsgálat? A Brexit miatt.

Putyin pénzelte a Brexitet

A konzervatív kormányzatok azért nem kívántak tudomást venni az Oroszország jelentésről, mert abból nemcsak az derült ki, hogy Boris Johnson legfőbb szövetségesét fogják az oroszok hanem az is, hogy Putyinnak része volt a Brexit kampányban! Márpedig ez alapozta meg Boris Johnson politikai karrierjét! Így lett Nagy Britannia miniszterelnöke!

Kicsoda Christopher Steele?

22 évig dolgozott az MI 6-nek. 2006-ban ő vezette azt a vizsgálatot, mely megállapította: az oroszok mérgezték meg az Angliában élő Alekszandr Litvinyenkot, akit polonium ölt meg, melyet Oroszországból juttattak el Londonba. Később Christopher Steele, a kormányzatok tehetetlenségét látva, kilépett a titkosszolgálattól és magándetektívvé vált. Most azonban egy könyv főszereplője lesz: a Guardian egyik újságírója részletesen vizsgálja ebben az orosz titkosszolgálat ténykedését Nagy Britanniában és az USA-ban. A nyugdíjas brit kém meg van győződve róla, hogy “Oroszország nagyobb fenyegetést jelent Nagy Britannia számára mint a közel-keleti terrorizmus!”

A légitársaságok kontra kormány

Csak úgy léphetnek be a külföldről érkezők az Egyesült Királyságba, ha két hétre karanténba vonulnak. Boris Johnson kormányának ez a rendelete, mely a koronavírus válság miatt született és kétségbeejti a légitársaságokat. A hétfőtől hatályos rendelet miatt sokan meggondolják majd, hogy nekivágjanak az utazásnak Nagy Britanniából vagy Nagy Britanniába.

A British Airways a két nagy fapados légitársasággal, az Easyjettel és a Ryanair-rel együtt pert fontolgat Őfelsége kormánya ellen. Szerintük a karantén egyáltalán nem hatékony védekezés a Covid 19 vírus ellen viszont agyoncsapja az ő üzletüket. Emiatt sokezer ember kerülhet az utcára – érvelnek a légitársaságok. Arra utalva, hogy a nyári csúcs szezonban az emberek nem mernek előre helyet foglalni, mert nem tudhatják: meddig marad érvényben a kormány karantén rendelete. Nagy Britanniában szedte a legtöbb halálos áldozatot a koronavírus. Emiatt Boris Johnson kormányának a népszerűsége nagyon megkopott. A karantén rendelettel kívánják visszaszerezni a polgárok bizalmát…

Két hét karantén vakáció után?

Ez vár a brit polgárokra, akik ily módon kétszer is megfontolják a külföldi utazást. Már csak azért is, mert ez felemésztené az éves szabadságukat. A brit kormány a hazai turizmust preferálná …

50 milliárd dollár

Tavaly valamivel ennél többet költöttek a külföldi turisták Nagy Britanniában, ahol 35 millióan tettek látogatást. Ezzel Nagy Britannia benne van a világ tíz legvonzóbb turista célpontja között – állapítja meg a Bloomberg. Ezt a beutazó turizmust is fenyegeti a kéthetes karantén, mert kevéssé valószínű, hogy valaki ott szeretné eltölteni nyári szabadságának egy részét. Ráadásul a vetélytársak töröltek minden hasonló korlátozást: Itália, Portugália és Spanyolország nem ragaszkodik a karanténhoz. Olaszország már kinyitott, a többi mediterrán állam pedig hamarosan kitárja a kapuit. Verseny folyik a turistákért, akikre jelenleg Európából lehet számítani. Mindenki meg szeretné menteni a turista szezont miközben a szakértők figyelmeztetnek: a vírusveszély még nem múlt el! Bármikor jöhet a második hullám.

25 millió dolláros veszteség

Naponta ennyit kénytelen elkönyvelni a British Airways, amely júliusban újra akarja indítani járatainak 40%-át. Csakhogy a kéthetes karantén miatt erre csekély az esély. Heathrow, Európa legnagyobb légikikötője is megsínyli a karantént. Az üzemeltető szóvivője úgy nyilatkozott, hogy ha a kormány nem közli gyorsan: mikor lesz vége a kéthetes karantén kötelezettségnek, akkor a 7000 főnyi személyzet egyharmadát az utcára kell tenni Londonban.

Boris megköszönte

Bármi megtörténhetett volna – írta Twitteren Boris Johnson, aki elhagyhatta az intenzív osztályt, ahol három napon át feküdt.

A brit miniszterelnök külön köszönetet mondott két ápolónak, akik a kritikus időkben állandóan figyelemmel kísérték az állapotát. Egyikük Jenny Új Zélandról érkezett, másikuk, Luis Portugáliából. Boris Johnson megköszönte az egész brit közegészségügynek az élete megmentését. A kormányfő ezek után Chequers-ban a kormányzati rezidencián pihen majd. Helyettese Dominic Raab külügyminiszter. Nagy Britanniában eddig több mint tízezer halálos áldozata van a korona vírusnak.

Boris Johnson az életéért küzd

A vírus nem válogat, nincsen tekintettel pozícióra, vagyoni helyzetre, de még életkorra sem.  Reméljük azt is megbocsátja, hogy Boris Johnson nem akarta komolyan venni.

Boris Johnson az életéért küzd. Ezzel a figyelem felkeltő címmel jelent meg a Daily Mirror Londonban, ahol Nagy Britannia miniszterelnökét az intenzív osztályon ápolják. Négy liter oxigént juttattak az 56 éves miniszterelnök szervezetébe. Nincs lélegeztető gépen, de szobájában van ilyen gép, hogy azonnal bekapcsolhassák, ha szükség lenne rá. Trump amerikai orvosokat küldött, hogy segítsenek Boris Johnson gyógyulásában.

A külügyminiszter a kormányfő

Amíg Boris Johnson a kórházban van, addig Dominic Raab helyettesíti őt. A külügyminiszter azt mondta, hogy Boris Johnson “a lehető legjobb kezekben van”.

Ilyen magasrangú vezető még nem került kórházba a világon a korona vírus járvány kitörése óta. A hatalom nem óv meg a vírus fertőzéstől – figyelmeztet a Guardian, emlékeztetve arra, hogy Boris Johnson korábban megpróbálta negligálni a korona vírus veszélyt. II. Erzsébet királynőt is tájékoztatták a miniszterelnök állapotáról. Nagy Britanniában eddig 439 halálos áldozata volt a korona vírus járványnak.

Boris Johnson és a nyáj immunitás

A Daily Mail számolt be egy egészséges 47 éves férfiról, akit négy nap alatt elvitt a vírus fertőzés. A középkorú férfi minden előírást betartott, még a barátnőjétől is izolálta magát. Végül a barátnő kérésére rátörték az ajtót, de akkor már halott volt a koronavírus fertőzött beteg Nagy Britanniában.

Korábban Boris Johnson főtanácsadója hatására azon a véleményen volt, hogy nem kell félni a koronavírustól hanem hagyni kell, hogy az sok embert megfertőzzön. Így kialakulhat egy bizonyos nyáj immunitás. Közben persze néhányan meghalnak a nyugdíjasok közül, hát istenem – mondta cinikusan Cummings főtanácsadó.

Két napja tudjuk: a brit miniszterelnök lázas lett és köhögni kezdett. Ezután elvégezték rajta a korona vírus tesztet, amely pozitív lett. Ezért a kormányfő elzárkózott a Downing Street 10-ben, ahol önkéntes karanténban várja a gyógyulást. Nem sokkal később Nagy Britannia egészségügyi miniszteréről is kiderült, hogy ő is vírusfertőzött.

Aztán a brit kormány változtatni kényszerült az álláspontján, mert kiderült: sokan halnak meg a koronavírus fertőzöttek közül és közel sem csak a nyugdíjasok.

A főtanácsadó fel akarta áldozni a nyugdíjasokat

Dominic Cummings, aki megnyerte a Brexit népszavazást és a decemberi választást Boris Johnsonnak, februárban kijelentette: ha a korona vírus járványban meghal pár nyugdíjas, hát istenem!

A főtanácsadó azon a véleményen volt, hogy Nagy Britanniában a nyáj immunitás elvet kell követni. Eszerint hagyni kell a járvány elterjedését, mert így kialakul az immunitás a többségben. Közben persze jópáran meghalnak: jórészt nyugdíjasok. Dominic Cummings azon a véleményen volt, hogy fontosabb a gazdasági élet mint a nyugdíjasok sorsa. A Sunday Times megírta mindezt. Boris Johnson emberei perrel fenyegetőznek mondván: a főtanácsadó ezt februárban mondta, de márciusra már megváltozott a véleménye!

Való igaz, hogy Boris Johnson is búcsút vett a nyáj immunitás elmélettől pedig a londoni Sohoban még nem is oly rég színházi előadásokat rendeztek miközben Párizsban vagy New Yorkban már minden rendezvényt betiltottak, ahol sok ember összegyűlhet.

A munkáspárti ellenzék persze lecsapott a hírre: az árnyék egészségügyi miniszter közölte, hogy az emberi élet mindennél fontosabb! A kormánynak ennek szellemében kellene működnie.

Ha késve is, de Boris Johnson szigorú intézkedéseket hozott. Közben azonban rakéta sebességgel ívelt fel a fertőzöttek és a halottak száma: több mint 5000 fertőzött és 243 halott.

Csomagterv a vírus ellen

Sunak pénzügyminiszter közölte: a kormány fizeti azoknak a dolgozóknak a bérét, akiket átmenetileg fölöslegessé nyilvánítottak a korona vírus miatt. Ez nem a teljes bérre vonatkozik, de elérheti annak a 80%-át is.

Ezenkívül 300 milliárd fontos csomaggal próbálják meg kompenzálni a vállalkozásokat a hatalmas veszteségek miatt, melyek a leállás miatt következtek be Nagy Britanniában.

Boris Johnson késlekedése miatt 36 éves mélypontra zuhant a font árfolyama a dollárhoz képest, de Sunak pénzügyminiszter csomagterve miatt kissé javult a helyzet. A miniszterelnök London teljes lezárását fontolgatja, mert a vírus fertőzésnek ez a középpontja Nagy Britanniában.

Brexit után: máris repedések

Még el se kezdődtek a tárgyalások a kétoldalú viszonyról, máris egymásnak feszülnek a felek. Boris Johnson szerint nem kell elfogadniuk a közösségi jogot, az EU szerint viszont enélkül nem lesz megállapodás. A számok nem a briteknek kedveznek.

Nagy-Britannia pénteken kilépett az Európai Unióból, pontosabban annak politikai szervezetéből. A vámunióban még benn maradt, ahogyan szinte semmi se változott ez év végéig, amíg létre kell hozni a szabadkereskedelmi (és az ezen túlmutató területekre vonatkozó) megállapodást. Az első probléma az, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök olyan törvényt fogadtatott el a parlamenttel, amely

megtiltja a kétoldalú keretmegállapodásban rögzített hosszabbítás lehetőségének igénybe vételét.

Ha tehát nem sikerül tető alá hozni az egyezményt, a királyság megállapodás nélkül hagyja el december 31-én az EU-t – ez lenne a hard Brexit. Aminek következménye a vámok és kvóták bevezetése, amit mindkét fél szeretne elkerülni, bár a vakhitű brexiterek szerint még ez is jobb a tagságnál, még annak „felpuhított” változatánál is.

Boris Johnson egy üzleti rendezvényen ma azt mondta, hogy

a szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London közösségi szabályozásokat is kötelezően elfogadjon.

A konzervatív párti kormányfő ekkor vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val.

A brit kormány elsődleges céljai között van átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Johnson szerint tehát e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az EU szabályrendszerét például

a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.

Megismételte, hogy Nagy-Britannia ahhoz hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet Kanada is kötött nemrég az EU-val. (Amin egyébként hét évet dolgoztak.) Az ezután nyilvánosságra hozott dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.

De ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság

akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén,

amikor az átmeneti időszak lejár.

Nem könnyíti London tervét, hogy a kanadai modellnél jóval szélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat.

Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett – az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel – hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is.

Erről azonban máris vita van London és az EU között. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már közölte, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor

nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer,

amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat. Vagyis az ausztrál szabályozáshoz hasonlóan sokféle szempont alapján pontrendszer szerint adna letelepdési jogot az uniós állampolgároknak (is). A napokban von der Leyen leszögezte, hogy a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis

az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

Johnson szavainak megjelenése előtt az Európai Bizottság főtárgyalója, a francia Michel Barnier arról beszélt, hogy az EU kész Londonnak ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti.

Barnier az EU legfontosabb szempontjára hívta fel ismét a figyelmet. Arra, hogy az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani,

ha Nagy-Britannia most és a jövőben is elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot.

Vagyis gondoskodni kell arról, hogy a verseny nyitott és tisztességes maradjon. Konkrét és hatékony garanciákat kell találni az egyenlő versenyfeltételek hosszú távú biztosítása érdekében.

Ebből az álláspontból világosan következik az az igény, hogy

a közösség nem enged az olyan szabályokból, amelyek megakadályozzák az egyoldalú brit előnyök kialakulását.

Az említett munkavállaláson túl ez kiterjed mások mellett az adókra, a szubvenciókra is.

Michel Barnier közölte: a brüsszeli bizottság folytatni fogja a felkészülést arra az esetre is, ha a megállapodást nem sikerül megkötni az év végéig, ahogyan azt remélik. Szavai szerint ugyanis vannak olyan területek – mindenekelőtt a halászat kérdése -, ahol akadozhatnak a megoldásra irányuló tárgyalások.

A halászattal összefüggő kérdések okozzák az első és a legsúlyosabb nézeteltéréseket Nagy-Britanniával.

A bizottság álláspontja szerint a kereskedelemre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó fejezetet is, amelynek részleteit június második feléig szerencsés lenne rögzíteni – mondta Barnier. Feladatunk az lesz, hogy megvédjük polgáraink jogait és az európai vállalkozások érdekeit, miközben olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek tiszteletben tartják az Egyesült Királyság kívánságait is – mondta az uniós főtárgyaló.

Ha London nem tartaná magát teljes mértékben a kilépési megállapodásban foglaltakhoz, illetve nem alkalmazná maradéktalanul az uniós jogot, akkor von der Leyen szerint

Nagy-Britannia nem számíthat korlátlan hozzáférésre az EU piacához.

Az elszánt kilépéspártiak rémálma az a gondolat, amit von der Leyen mondott. Vagyis hogy minél szorosabb viszonyra törekszik London az unióval, annál könnyebb lesz számára az egységes piacra jutás. Ebben a megközelítésben

az ország valójában nem lépne ki az EU-ból, de nem volna hatása a szabályokra.

A tárgyalási irányelvek tervezetét az uniós tagállamok kormányait képviselő tanácsnak is el kell fogadnia, amely ezt követően hivatalosan felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniával. A tervek szerint december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt a legfontosabb ügyekben megállapodásra kell jutni a két fél között.

Boris Johnson arról is beszélt ma az üzletemberek előtt, hogy az uniós jog figyelmen kívül hagyása ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie. Csakhogy a számok szigorúak.

Nagy-Britannia külgazdasági kapcsolatai meglehetős aszimmetriát mutatnak.

Az EU adatai szerint 2018-ban az EU-n belüli kereskedelem az Egyesült Királyság exportjának 47 százalékát teszi ki (ezen belül a kivitel 10 százaléka Németországba, 7–7 Franciaországba és Hollandiába, 6 százaléka pedig Írországba irányul). Az Egyesült Királyságba bevitt termékek 53 százaléka EU-tagországból érkezik (14 Németországból, 8 Hollandiából, 5 százalék Franciaországból).

Hard Brexit esetén a vámok komolyan sújtanák a kapcsolatokat, de a 27-ek külön-külön kisebb veszteséget szenvednének.

Boris Johnson nagy reményeket fűz az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodáshoz, amire Donald Trump is többször biztatta. Ez bármennyire is „nagyszerű” lenne az amerikai szőke hajú szóhasználatával, a tény az, hogy az Egyesült Királyság exporttermékeinek 13 százaléka az Egyesült Államokban, 6%-a pedig Kínában talált vevőre 2018-ban. Az USA-ból érkező import részaránya 10, a Kínából behozott termékeké pedig 9 százalék.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK