Kezdőlap Címkék Boris Johnson

Címke: Boris Johnson

Sok mobil lefagyhat

Ha három éven belül ki kell venni a Huawei berendezéseit az 5G rendszerből, akkor a mobil telefon használók jelentős részét kínos meglepetések érhetik – erre figyelmeztették a British Telecom és a Vodafone vezetői a honatyákat Londonban. Legalább öt, de még inkább hét évre lenne ehhez szükség – érveltek technikai alapon a nagy szolgáltatók.

“Nem ég a ház!” – hangsúlyozta a Huawei UK alelnöke, aki a BBC-nek nyilatkozott. Elmondta, hogy semmiképp sem tennének semmit sem a fogyasztóik kárára még akkor sem, ha a pekingi kormánytól erre kapnának utasítást.

Washingtonban azzal gyanúsítják a Huaweit, hogy együttműködik a pekingi hírszerzéssel, ezért 5G rendszere nemzetbiztonsági kockázatot jelent minden NATO tagállamban.

Londonban hamarosan dönteni kell

A brit honatyáknak egy-két héten belül el kell határozniuk magukat: engednek-e az amerikai zsarolásnak, és ha igen, akkor milyen mértékben?

Januárban Boris Johnson még úgy nyilatkozott, hogy jelent ugyan kockázatot a Huawei 5G rendszer bevezetése, de ez a kockázat menedzselhető. Azóta azonban Washington új szankciókkal fenyeget minden szövetségest, aki a Huawei 5G rendszerét alkalmazza. Az amerikai szankciók most elsősorban azt célozzák, hogy megakadályozzák: a Huawei saját chipjeit elő tudja állítani viszonylag gyorsan és hosszú távra is garantálni tudja az ellátást. Ha viszont a Huawei kénytelen lesz máshonnan beszerezni a chipeket, akkor veszélybe kerülhet a biztonság. A brit honatyákat már figyelmeztették is erre – számol be a BBC.

Általános vélemény, hogy lesz tilalom. A kérdés csak az, hogy milyen határidővel.

A legelszántabb toryk a 2023-as határidőt akarják megszavazni. Velük szemben lobbiznak a nagy szolgáltató cégek, amelyek minél távolabbi határidőt akarnak kicsikarni. “Ha 2023 lesz a zero tolerancia dátum, akkor sok fogyasztó mobilja lefagyhat nemcsak az 5G hanem a 4G és a 2G rendszerben is” – hangsúlyozza a British Telecom technológiai főnöke. A Vodafone UK hálózati igazgatója még kategorikusabb: “ötéves periódus a minimum!”

Boris Johnson napokon belül összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy döntsenek az ügyben. A nagy szolgáltatók mint a British Telecom meg a Vodafone tavaly még fogadkoztak: készek harcolni is a Huawei 5G rendszerért. Ma már beletörődtek abba, hogy amerikai nyomásra, mindenképp lesz tilalom. Csak annak várható következményeire hívják fel a figyelmet – állapítja meg a BBC.

Putyin pénzelte a Brexitet?

A brit kémelhárítás egyik ásza, aki jelentést állított össze a kormány számára, Oroszország angliai és amerikai akcióiról, kínos igazságokról számolt be – közli exkluzív anyagában a londoni Guardian.

Christopher Steele az MI 6 egykori tisztje elmondta a parlament egyik bizottságában, hogy az általa összeállított Oroszország jelentést a konzervatív kormányzatok tudatosan figyelmen kívül hagyták. Sem Theresa May sem pedig Boris Johnson nem vette figyelembe a jelentés kínos állításait és nem tájékoztatta arról sem a parlamenti képviselőket sem pedig a közvéleményt pedig két nagyon súlyos állítás is szerepelt az Oroszország nyugati akcióinak dossziéban.

Trumpot fogják az oroszok

Christopher Steele erre már felhívta elöljárói figyelmét 2016-ban vagyis röviddel Trump megválasztása után. A brit titkosszolgálat vezetői komolyan is vették a Trumppal kapcsolatos vádakat, de magasabb szinten egyáltalán nem fordítottak erre figyelmet! 2018-ban Christopher Steele jelentést készített Oroszország nyugati titkos akcióiról, és erről tájékoztatta a parlament hírszerzési bizottságát. “Theresa May kormánya szerintem súlyos hibát követett el azzal, hogy nem indított vizsgálatot az ügyben!” – mondja most a nyugdíjas kém. Miért nem indult vizsgálat? A Brexit miatt.

Putyin pénzelte a Brexitet

A konzervatív kormányzatok azért nem kívántak tudomást venni az Oroszország jelentésről, mert abból nemcsak az derült ki, hogy Boris Johnson legfőbb szövetségesét fogják az oroszok hanem az is, hogy Putyinnak része volt a Brexit kampányban! Márpedig ez alapozta meg Boris Johnson politikai karrierjét! Így lett Nagy Britannia miniszterelnöke!

Kicsoda Christopher Steele?

22 évig dolgozott az MI 6-nek. 2006-ban ő vezette azt a vizsgálatot, mely megállapította: az oroszok mérgezték meg az Angliában élő Alekszandr Litvinyenkot, akit polonium ölt meg, melyet Oroszországból juttattak el Londonba. Később Christopher Steele, a kormányzatok tehetetlenségét látva, kilépett a titkosszolgálattól és magándetektívvé vált. Most azonban egy könyv főszereplője lesz: a Guardian egyik újságírója részletesen vizsgálja ebben az orosz titkosszolgálat ténykedését Nagy Britanniában és az USA-ban. A nyugdíjas brit kém meg van győződve róla, hogy “Oroszország nagyobb fenyegetést jelent Nagy Britannia számára mint a közel-keleti terrorizmus!”

A légitársaságok kontra kormány

Csak úgy léphetnek be a külföldről érkezők az Egyesült Királyságba, ha két hétre karanténba vonulnak. Boris Johnson kormányának ez a rendelete, mely a koronavírus válság miatt született és kétségbeejti a légitársaságokat. A hétfőtől hatályos rendelet miatt sokan meggondolják majd, hogy nekivágjanak az utazásnak Nagy Britanniából vagy Nagy Britanniába.

A British Airways a két nagy fapados légitársasággal, az Easyjettel és a Ryanair-rel együtt pert fontolgat Őfelsége kormánya ellen. Szerintük a karantén egyáltalán nem hatékony védekezés a Covid 19 vírus ellen viszont agyoncsapja az ő üzletüket. Emiatt sokezer ember kerülhet az utcára – érvelnek a légitársaságok. Arra utalva, hogy a nyári csúcs szezonban az emberek nem mernek előre helyet foglalni, mert nem tudhatják: meddig marad érvényben a kormány karantén rendelete. Nagy Britanniában szedte a legtöbb halálos áldozatot a koronavírus. Emiatt Boris Johnson kormányának a népszerűsége nagyon megkopott. A karantén rendelettel kívánják visszaszerezni a polgárok bizalmát…

Két hét karantén vakáció után?

Ez vár a brit polgárokra, akik ily módon kétszer is megfontolják a külföldi utazást. Már csak azért is, mert ez felemésztené az éves szabadságukat. A brit kormány a hazai turizmust preferálná …

50 milliárd dollár

Tavaly valamivel ennél többet költöttek a külföldi turisták Nagy Britanniában, ahol 35 millióan tettek látogatást. Ezzel Nagy Britannia benne van a világ tíz legvonzóbb turista célpontja között – állapítja meg a Bloomberg. Ezt a beutazó turizmust is fenyegeti a kéthetes karantén, mert kevéssé valószínű, hogy valaki ott szeretné eltölteni nyári szabadságának egy részét. Ráadásul a vetélytársak töröltek minden hasonló korlátozást: Itália, Portugália és Spanyolország nem ragaszkodik a karanténhoz. Olaszország már kinyitott, a többi mediterrán állam pedig hamarosan kitárja a kapuit. Verseny folyik a turistákért, akikre jelenleg Európából lehet számítani. Mindenki meg szeretné menteni a turista szezont miközben a szakértők figyelmeztetnek: a vírusveszély még nem múlt el! Bármikor jöhet a második hullám.

25 millió dolláros veszteség

Naponta ennyit kénytelen elkönyvelni a British Airways, amely júliusban újra akarja indítani járatainak 40%-át. Csakhogy a kéthetes karantén miatt erre csekély az esély. Heathrow, Európa legnagyobb légikikötője is megsínyli a karantént. Az üzemeltető szóvivője úgy nyilatkozott, hogy ha a kormány nem közli gyorsan: mikor lesz vége a kéthetes karantén kötelezettségnek, akkor a 7000 főnyi személyzet egyharmadát az utcára kell tenni Londonban.

Boris megköszönte

Bármi megtörténhetett volna – írta Twitteren Boris Johnson, aki elhagyhatta az intenzív osztályt, ahol három napon át feküdt.

A brit miniszterelnök külön köszönetet mondott két ápolónak, akik a kritikus időkben állandóan figyelemmel kísérték az állapotát. Egyikük Jenny Új Zélandról érkezett, másikuk, Luis Portugáliából. Boris Johnson megköszönte az egész brit közegészségügynek az élete megmentését. A kormányfő ezek után Chequers-ban a kormányzati rezidencián pihen majd. Helyettese Dominic Raab külügyminiszter. Nagy Britanniában eddig több mint tízezer halálos áldozata van a korona vírusnak.

Boris Johnson az életéért küzd

A vírus nem válogat, nincsen tekintettel pozícióra, vagyoni helyzetre, de még életkorra sem.  Reméljük azt is megbocsátja, hogy Boris Johnson nem akarta komolyan venni.

Boris Johnson az életéért küzd. Ezzel a figyelem felkeltő címmel jelent meg a Daily Mirror Londonban, ahol Nagy Britannia miniszterelnökét az intenzív osztályon ápolják. Négy liter oxigént juttattak az 56 éves miniszterelnök szervezetébe. Nincs lélegeztető gépen, de szobájában van ilyen gép, hogy azonnal bekapcsolhassák, ha szükség lenne rá. Trump amerikai orvosokat küldött, hogy segítsenek Boris Johnson gyógyulásában.

A külügyminiszter a kormányfő

Amíg Boris Johnson a kórházban van, addig Dominic Raab helyettesíti őt. A külügyminiszter azt mondta, hogy Boris Johnson “a lehető legjobb kezekben van”.

Ilyen magasrangú vezető még nem került kórházba a világon a korona vírus járvány kitörése óta. A hatalom nem óv meg a vírus fertőzéstől – figyelmeztet a Guardian, emlékeztetve arra, hogy Boris Johnson korábban megpróbálta negligálni a korona vírus veszélyt. II. Erzsébet királynőt is tájékoztatták a miniszterelnök állapotáról. Nagy Britanniában eddig 439 halálos áldozata volt a korona vírus járványnak.

Boris Johnson és a nyáj immunitás

A Daily Mail számolt be egy egészséges 47 éves férfiról, akit négy nap alatt elvitt a vírus fertőzés. A középkorú férfi minden előírást betartott, még a barátnőjétől is izolálta magát. Végül a barátnő kérésére rátörték az ajtót, de akkor már halott volt a koronavírus fertőzött beteg Nagy Britanniában.

Korábban Boris Johnson főtanácsadója hatására azon a véleményen volt, hogy nem kell félni a koronavírustól hanem hagyni kell, hogy az sok embert megfertőzzön. Így kialakulhat egy bizonyos nyáj immunitás. Közben persze néhányan meghalnak a nyugdíjasok közül, hát istenem – mondta cinikusan Cummings főtanácsadó.

Két napja tudjuk: a brit miniszterelnök lázas lett és köhögni kezdett. Ezután elvégezték rajta a korona vírus tesztet, amely pozitív lett. Ezért a kormányfő elzárkózott a Downing Street 10-ben, ahol önkéntes karanténban várja a gyógyulást. Nem sokkal később Nagy Britannia egészségügyi miniszteréről is kiderült, hogy ő is vírusfertőzött.

Aztán a brit kormány változtatni kényszerült az álláspontján, mert kiderült: sokan halnak meg a koronavírus fertőzöttek közül és közel sem csak a nyugdíjasok.

A főtanácsadó fel akarta áldozni a nyugdíjasokat

Dominic Cummings, aki megnyerte a Brexit népszavazást és a decemberi választást Boris Johnsonnak, februárban kijelentette: ha a korona vírus járványban meghal pár nyugdíjas, hát istenem!

A főtanácsadó azon a véleményen volt, hogy Nagy Britanniában a nyáj immunitás elvet kell követni. Eszerint hagyni kell a járvány elterjedését, mert így kialakul az immunitás a többségben. Közben persze jópáran meghalnak: jórészt nyugdíjasok. Dominic Cummings azon a véleményen volt, hogy fontosabb a gazdasági élet mint a nyugdíjasok sorsa. A Sunday Times megírta mindezt. Boris Johnson emberei perrel fenyegetőznek mondván: a főtanácsadó ezt februárban mondta, de márciusra már megváltozott a véleménye!

Való igaz, hogy Boris Johnson is búcsút vett a nyáj immunitás elmélettől pedig a londoni Sohoban még nem is oly rég színházi előadásokat rendeztek miközben Párizsban vagy New Yorkban már minden rendezvényt betiltottak, ahol sok ember összegyűlhet.

A munkáspárti ellenzék persze lecsapott a hírre: az árnyék egészségügyi miniszter közölte, hogy az emberi élet mindennél fontosabb! A kormánynak ennek szellemében kellene működnie.

Ha késve is, de Boris Johnson szigorú intézkedéseket hozott. Közben azonban rakéta sebességgel ívelt fel a fertőzöttek és a halottak száma: több mint 5000 fertőzött és 243 halott.

Csomagterv a vírus ellen

Sunak pénzügyminiszter közölte: a kormány fizeti azoknak a dolgozóknak a bérét, akiket átmenetileg fölöslegessé nyilvánítottak a korona vírus miatt. Ez nem a teljes bérre vonatkozik, de elérheti annak a 80%-át is.

Ezenkívül 300 milliárd fontos csomaggal próbálják meg kompenzálni a vállalkozásokat a hatalmas veszteségek miatt, melyek a leállás miatt következtek be Nagy Britanniában.

Boris Johnson késlekedése miatt 36 éves mélypontra zuhant a font árfolyama a dollárhoz képest, de Sunak pénzügyminiszter csomagterve miatt kissé javult a helyzet. A miniszterelnök London teljes lezárását fontolgatja, mert a vírus fertőzésnek ez a középpontja Nagy Britanniában.

Brexit után: máris repedések

Még el se kezdődtek a tárgyalások a kétoldalú viszonyról, máris egymásnak feszülnek a felek. Boris Johnson szerint nem kell elfogadniuk a közösségi jogot, az EU szerint viszont enélkül nem lesz megállapodás. A számok nem a briteknek kedveznek.

Nagy-Britannia pénteken kilépett az Európai Unióból, pontosabban annak politikai szervezetéből. A vámunióban még benn maradt, ahogyan szinte semmi se változott ez év végéig, amíg létre kell hozni a szabadkereskedelmi (és az ezen túlmutató területekre vonatkozó) megállapodást. Az első probléma az, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök olyan törvényt fogadtatott el a parlamenttel, amely

megtiltja a kétoldalú keretmegállapodásban rögzített hosszabbítás lehetőségének igénybe vételét.

Ha tehát nem sikerül tető alá hozni az egyezményt, a királyság megállapodás nélkül hagyja el december 31-én az EU-t – ez lenne a hard Brexit. Aminek következménye a vámok és kvóták bevezetése, amit mindkét fél szeretne elkerülni, bár a vakhitű brexiterek szerint még ez is jobb a tagságnál, még annak „felpuhított” változatánál is.

Boris Johnson egy üzleti rendezvényen ma azt mondta, hogy

a szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London közösségi szabályozásokat is kötelezően elfogadjon.

A konzervatív párti kormányfő ekkor vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val.

A brit kormány elsődleges céljai között van átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Johnson szerint tehát e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az EU szabályrendszerét például

a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.

Megismételte, hogy Nagy-Britannia ahhoz hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet Kanada is kötött nemrég az EU-val. (Amin egyébként hét évet dolgoztak.) Az ezután nyilvánosságra hozott dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.

De ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság

akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén,

amikor az átmeneti időszak lejár.

Nem könnyíti London tervét, hogy a kanadai modellnél jóval szélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat.

Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett – az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel – hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is.

Erről azonban máris vita van London és az EU között. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már közölte, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor

nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer,

amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat. Vagyis az ausztrál szabályozáshoz hasonlóan sokféle szempont alapján pontrendszer szerint adna letelepdési jogot az uniós állampolgároknak (is). A napokban von der Leyen leszögezte, hogy a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis

az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

Johnson szavainak megjelenése előtt az Európai Bizottság főtárgyalója, a francia Michel Barnier arról beszélt, hogy az EU kész Londonnak ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti.

Barnier az EU legfontosabb szempontjára hívta fel ismét a figyelmet. Arra, hogy az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani,

ha Nagy-Britannia most és a jövőben is elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot.

Vagyis gondoskodni kell arról, hogy a verseny nyitott és tisztességes maradjon. Konkrét és hatékony garanciákat kell találni az egyenlő versenyfeltételek hosszú távú biztosítása érdekében.

Ebből az álláspontból világosan következik az az igény, hogy

a közösség nem enged az olyan szabályokból, amelyek megakadályozzák az egyoldalú brit előnyök kialakulását.

Az említett munkavállaláson túl ez kiterjed mások mellett az adókra, a szubvenciókra is.

Michel Barnier közölte: a brüsszeli bizottság folytatni fogja a felkészülést arra az esetre is, ha a megállapodást nem sikerül megkötni az év végéig, ahogyan azt remélik. Szavai szerint ugyanis vannak olyan területek – mindenekelőtt a halászat kérdése -, ahol akadozhatnak a megoldásra irányuló tárgyalások.

A halászattal összefüggő kérdések okozzák az első és a legsúlyosabb nézeteltéréseket Nagy-Britanniával.

A bizottság álláspontja szerint a kereskedelemre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó fejezetet is, amelynek részleteit június második feléig szerencsés lenne rögzíteni – mondta Barnier. Feladatunk az lesz, hogy megvédjük polgáraink jogait és az európai vállalkozások érdekeit, miközben olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek tiszteletben tartják az Egyesült Királyság kívánságait is – mondta az uniós főtárgyaló.

Ha London nem tartaná magát teljes mértékben a kilépési megállapodásban foglaltakhoz, illetve nem alkalmazná maradéktalanul az uniós jogot, akkor von der Leyen szerint

Nagy-Britannia nem számíthat korlátlan hozzáférésre az EU piacához.

Az elszánt kilépéspártiak rémálma az a gondolat, amit von der Leyen mondott. Vagyis hogy minél szorosabb viszonyra törekszik London az unióval, annál könnyebb lesz számára az egységes piacra jutás. Ebben a megközelítésben

az ország valójában nem lépne ki az EU-ból, de nem volna hatása a szabályokra.

A tárgyalási irányelvek tervezetét az uniós tagállamok kormányait képviselő tanácsnak is el kell fogadnia, amely ezt követően hivatalosan felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniával. A tervek szerint december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt a legfontosabb ügyekben megállapodásra kell jutni a két fél között.

Boris Johnson arról is beszélt ma az üzletemberek előtt, hogy az uniós jog figyelmen kívül hagyása ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie. Csakhogy a számok szigorúak.

Nagy-Britannia külgazdasági kapcsolatai meglehetős aszimmetriát mutatnak.

Az EU adatai szerint 2018-ban az EU-n belüli kereskedelem az Egyesült Királyság exportjának 47 százalékát teszi ki (ezen belül a kivitel 10 százaléka Németországba, 7–7 Franciaországba és Hollandiába, 6 százaléka pedig Írországba irányul). Az Egyesült Királyságba bevitt termékek 53 százaléka EU-tagországból érkezik (14 Németországból, 8 Hollandiából, 5 százalék Franciaországból).

Hard Brexit esetén a vámok komolyan sújtanák a kapcsolatokat, de a 27-ek külön-külön kisebb veszteséget szenvednének.

Boris Johnson nagy reményeket fűz az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodáshoz, amire Donald Trump is többször biztatta. Ez bármennyire is „nagyszerű” lenne az amerikai szőke hajú szóhasználatával, a tény az, hogy az Egyesült Királyság exporttermékeinek 13 százaléka az Egyesült Államokban, 6%-a pedig Kínában talált vevőre 2018-ban. Az USA-ból érkező import részaránya 10, a Kínából behozott termékeké pedig 9 százalék.

Bye-bye London, Goodbye

Péntek este tizenegykor London elbúcsúzott az EU-tól. Ez még a maradni akarók közül is sokaknak fellélegzés, mert vége a kötélhúzásnak. A neheze azonban csak ezután jön, mert 11 hónap alatt kellene megállapodni olyan kétoldalú szerződésről, amelyet évek alatt szoktak tudni kidolgozni. A „kemény” Brexit tehát koránt sincs kizárva, ahogy „Kis”-Britannia se.

Negyvenhét év után este tizenegykor, itteni idő szerint éjfélkor Nagy-Britannia kilépett az Európai Unióból. Az ezt rögzítő határozatot csütörtökön írta alá a kormányokat képviselő Európai Tanács, azután, hogy az EU és az Egyesült Királyság január 24-én aláírta a megállapodást, az Európai Parlament pedig szerdán, brüsszeli kétnapos plenáris ülésén tartott szavazásán jóváhagyta.

Szívszorítóak azok a képek, amelyek a brit képviselők búcsújával járó EP-ülésen készültek a maradáspártiakról.

Forrás: EP, Thierry Roge

Sokak valószínűleg ekkor döbbentek rá arra, hogy vége. Lezárult egy korszak, ami után teljes a bizonytalanság.

Forrás: EP, Thierry Roge

Természetesen voltak olyanok is, aki örültek annak, hogy elvesztették munkájukat az EP-ben. Ők a brexiterek, akik arra tették fel karrierjüket, hogy kiviszik az országot Európából.

Forrás: EP

Akárhogyan történt is,

a kilépés három évi szenvedés végére tesz pontot.

A 2016 nyári népszavazáson szűk, 52 százalékos többségre tettek szert a Brexit hívei, elsősorban a vidéki, észak-nyugati Britannia lakossága. Azóta parlamenti szavazások sora élezte a helyzetet. Theresa May háromszor se tudta átvinni a parlamenten a 2018 novemberében az EU-val aláírt kilépési megállapodást, de

a többség azt is megtiltotta, hogy egyezség nélkül hagyják el a közösséget.

May végül belebukott ebbe, utódjának, Boris Johnsonnak pedig tavaly decemberben előre hozott választás kellett ahhoz, hogy a patthelyzet kimozduljon valamerre. Az elfáradt ország végül jelentős többséget szavazott meg a konzervatívoknak, akik új szerződést alkudtak ki az EU-val.

Átmeneti idő kezdődik, de meddig?

Éjféltől tehát az Egyesült Királyság nem része az EU tagállama, hanem unión kívüli országnak tekintendő. A megállapodás hivatalosan biztosítja az Egyesült Királyság rendezett kilépését az unióból. Kiterjed a polgárok jogaira, a pénzügyi elszámolásra, az átmeneti időszakra, az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre, a Ciprusról, illetve a Gibraltárról szóló jegyzőkönyvre, valamint a kiválással kapcsolatos egyéb kérdésekre.

A megállapodás hatálybalépésével december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődik. Ennek célja az, hogy hosszabb idő álljon a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére az alkalmazkodáshoz. Britannia képviselői elhagyják az Európai Parlamentet és az uniós intézményeket, és semmilyen hatásuk se lesz az EU döntéseire, és egyelőre kötelesek alávetni magukat a közös jogszabályoknak, ráadásul továbbra is fizetniük kell a közös költségvetésbe.

Az átmeneti időszak alatt

megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokról

olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Az átmeneti időszak egy alkalommal – egy vagy legfeljebb két évvel – meghosszabbítható, ha erről a két fél július 1. előtt megállapodik. Ám

a hosszabbítást Boris Johnson miniszterelnök kizárta.

Már a korábbi választási kampányban azzal érvelt, hogy ezt meg akarja tiltani a kormánynak és a parlamentnek egyaránt, amit aztán el is fogadtatott az alsóházzal.

Ez teljesen érthetetlen, mert nem csak az EU figyelmeztetett arra, hogy ilyen átfogó szerződést képtelenség 11 hónap alatt elfogadni, hanem a gyakorlat is azt mutatja, hogy az efféle megállapodások évekig tartanak. Ráadásul az előkészítő lépések miatt a tényleges egyeztetések március előtt aligha kezdődhetnek el az EU és Britannia között.

A lényeg csak ezután jön

Mint írtuk, hivatalosan rendezett kilépést tesz lehetővé Britannia számára a megállapodás. Az igazság azonban az, hogy a meccs csak ezután kezdődik. A Johnson által kialkudott

keretmegállapodás csak az alapokat tette le a későbbi szerződéshez.

És ennek egyik sarokpontjának életképessége is rendkívül kétséges.

Az egyezség alapja az, hogy nem állíthatják vissza a fizikai határt a korona részét alkotó Észak-Írország és az EU-tag Írország között; ez a 22 évvel ezelőtti nagypénteki megállapodás része, lezárandó a több évtizedes belháborút. A Johnson-féle megoldás

a határt a tengerre vinné Észak-Írország és Nagy-Britannia közé.

A harmadik országokból Észak-Írországba érkező termékekre a brit vámok vonatkoznak, az EU-ba, tehát Írországba menőkre viszont az uniós tarifa. Az árukra vonatkozó áfa-szabály pedig érvényben marad Észak-Írországban. Vannak még előírások állat- és közegészségügyi területeken is, valamint az északír parlament később szavazhat az uniós jog alkalmazásának fenntartásáról.

Jelenleg

„csak” azt nem tudjuk, mi lesz a majdani szabadkereskedelmi egyezményben.

Az egyik a kanadai modell lehetne, amelynek alapján mennyiségi kvótákat és vámokat állapítanának meg, illetve legalábbis az áruk esetében kölcsönös hozzáférést kapnának az EU-val egymás piacához (ezt egyébként hét évig tárgyalta az EU és Kanada, Japánnal és Dél-Koreával is 2-4 évig). A másik lehetőség a „norvég minta”, amelyben benne maradnának az egységes piacban. Ez azonban a brexiterek rémálma, mert lényegében kilúgozná a kilépést: fenn kell tartani a tőke, a munkaerő, a szolgáltatások és az áruk szabad áramlását, befizetési kötelezettségük lenne a közösbe, és az EU jogát se hajíthatnák el. Vagyis úgy mennének, hogy ténylegesen maradnának az EU-ban.

A kanadai modell (vagy más megoldás) esetében azonban az EU számára fennáll a veszélye annak, hogy Britannia szabadon alakítja azon szabályait például adókban, támogatásokban, szabványokban, a szociális és a munkajogi előírásokban, amelyekkel egyoldalú előnyt szerezne a közösséggel szemben.

Ez utóbbira példa Johnsonék azon terve, amely szerint a jövőben az EU-ból érkező munkavállalókra az ausztrál típusú pontrendszert léptetnék életbe, bizonyos csoportokat kizárva a munkavállalásból. Erről az EU-ban máris közölték, hogy nem fogadják el.

Mégis a semmibe hullanak?

Ahogyan az az Európai Parlament honlapján is olvasható, olyan társulási megállapodást tart célravezetőnek, amely négy pillérre támaszkodna: kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, belső biztonság, külügyi és biztonsági együttműködés, tematikus együttműködés például a kutatásban vagy innovatív projektekben.

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője, egyébként a kilépési megállapodás EP-beli ügygazdája az ősszel több nyilatkozatban plasztikusan fogalmazta meg álláspontjukat. Eszerint „nem vagyunk hülyék”, megvédjük vállalkozásainkat, gazdaságunkat és egységes piacunkat.

Más szóval, az EU számára az idézett négy alapelv egy csomagot alkot, amiből nem enged szemezgetni – ezt egyébként már korábban, a Theresa May-féle tárgyalásokon világossá tették. Vagyis ha Britannia vámok és kvóták nélküli együttműködést akar, annak ára van.

Ha ezekben a kérdésekben nem tudnak dűlőre jutni, akkor belátható időn belül

előáll az a helyzet, hogy Nagy-Britannia mégis csak megegyezés nélkül lép ki az EU-ból.

Jelenleg annyi biztos, hogy már az átmeneti időben is az Egyesült Királyságban lakó európaiak folytathatják tanulmányaikat, dolgozhatnak, ellátásokat kaphatnak és családjukat kivihetik maguk után. Ugyanez vonatkozik az Európában élő 1,2 millió britre. Az uniós polgárok tartós letelepedést kérelmezhetnek a következő időszakban.

Kis-Britannia veszélye

A brit kormány számára azonban nem csak, a jelenlegi ismeretek szerint, megoldhatatlannak látszó gazdasági-kereskedelmi megállapodás tűnik kemény diónak. Ennél sokkal rázósabb a belső viszonyok várható átrendeződése. Kezdetben csak a skótok kezdtek el (ismét) mozgolódni. Hat éve ugyan tartottak népszavazást a Britanniában maradásról, amit 55 százalékban a maradók vittek el. Csakhogy ekkor még legfeljebb ígéret volt David Cameron akkori tory miniszterelnök részéről, hogy esetleg referendumot tartanak az EU-tagságról.

Amit aztán 2016-ban írt ki, hogy kifogja a szelet a brit politikai élet legnagyobb szélhámosa, Nigel Farage UKIP-jának vitorlájából – hogy aztán általános meglepetésre (alighanem Farage számára is) a hazugságokkal teletűzdelt kampány végén a többség, ha szűkösen is, de a kilépésre szavazott. Skóciában azonban 62 százalék a maradásra voksolt.

Nicola Sturgeon skót miniszterelnök azóta sokszor hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándékuk ellenére London „kirángassa” őket az EU-ból. Ennek megfelelően többször arról beszélt, hogy

nekilátnak a Britanniából kiválásról szóló népszavazás előkészítésének,

ami után visszavételüket kérik az EU-ba. Ehhez a londoni kormány hozzájárulása kell, amit Boris Johnson nemrég hivatalosan is elutasított. Arra hivatkozva, hogy a 2014-es referendum „egy teljes nemzedéknyi időre szólt”. Ami, az előzmények ismeretében, meglehetősen hamisan csengő érv, s kérdés, hogy meddig tud ellenállni London az esetleg még tovább erősödő skót közhangulatnak. (Azt most hagyjuk, hogy egy ilyen kiválás milyen próbatétel elé állítaná a nemzetközi közvéleményt az önálló Skócia elismeréséről.) Az utóbbi hónapokban pedig

egyre komolyabb az ír-északír egyesülés gondolata is,

amely szintén népszavazásba torkollhat. És a kicsiny Wales is mozgolódik, a közhangulat mintha ott is uniópártivá fordulna.

A meglehetősen előkészítetlennek látszó Brexit tehát könnyen elvezethet Nagy-Britannia széteséséhez. Ahhoz, hogy talán nem is túl sok idő elteltével Anglia egymaga marad.

Karácsonyi vásár 50%-os leértékeléssel

A fogyasztók félnek a bizonytalan kilátásoktól Nagy Britanniában, ahol a kiskereskedelmi hálózatok soha nem látott kedvezményekkel csalogatják a vásárlókat. Akik többnyire hitelbe vásárolnak, és nem tudják, hogy számukra mit hoz a jövő, ha Nagy Britannia kilép az Európai Unióból.

Fekete péntek és ami utána jön : újabb leértékelési hullám

A Deloitte tanácsadó cég 800 ezer árucikket vizsgált meg a karácsonyi piacon. Így jött ki az a megdöbbentő eredmény, hogy már most is 50%-os a leértékelés. Vajon miért ez a vásárlóknak oly kedvező, de az eladóknak kevéssé reménykeltő rekord?

“Nehéz éve volt a vásárlóknak Nagy Britanniában hiszen óriási volt a bizonytalanság: hogy alakul az ország gazdasági jövője. Azt viszont előre beárazták a vevők, hogy nagy leértékelésre lehet számítani a karácsony előtti utolsó héten. Ezért erre az időszakra koncentrálják a vásárlásaikat” – nyilatkozta a londoni Guardiannek a Deloitte szakértője. Aki arra is rámutatott: az Egyesült Államokból importált Fekete péntek rákényszerítette a leértékelésre az eladókat. Akik szomorúan regisztrálták, hogy december közepén amikor általában jól megy az üzlet, idén 5%-os visszaesés mutatkozott. A vásárlóknak kivárnak: még nagyobb leértékelést akarnak!

Előretör az online kereskedés

A nagy áruház láncok arról is panaszkodnak, hogy karácsony táján egyre többen térnek át az internetes vásárlásra, mert ma már a házhoz szállítás annyira felgyorsult, hogy a megvett áru biztosan a karácsonyfa alá kerül akkor is, ha az utolsó pillanatban vették azt meg! Még karácsonyra is időzítenek leértékelést az internetes áruházak – hangsúlyozza a Deloitte szakértője. A vásárlók mindinkább erre várnak, és elkerülik a hagyományos üzleteket.

A City elégedett , de a fogyasztók félnek

“Visszafizetjük a munkásosztálynak a belénk vetett bizalmat” – ezt hangsúlyozta a választások utáni első kormány ülésen Boris Johnson. A konzervatív kormányfő tisztában van vele, hogy az őt támogató amerikabarát pénzügyi elit kevés a politikai tábor összetartásához. Az elégedetlen munkások szavazatai nélkül Boris Johnson nem arathatott volna nagy győzelmet – hangsúlyozza a Daily Mail. Csakhogy a munkásosztály nagyon megtanult számolni az elmúlt időszakban amikor a reálbérek alig emelkedtek míg a tőkejövedelmek a csillagos égig nőttek. Boris Johnson most szép új világot ígér a sokszorosan átvert munkásosztálynak, amely azonban csak a szemének hisz, és ezért vár az utolsó percig a karácsonyi bevásárlással hátha elcsíp egy minden korábbinál előnyösebb lehetőséget az ajándékok beszerzésével Nagy Britanniában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK