Kezdőlap Címkék Boris Johnson

Címke: Boris Johnson

Boris Johnson a Brexit elhalasztását kérte

Boris Johnson telefonon értesítette az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy Nagy Britannia  még a szombati napon, hogy levelet küld, amelyben kéri a Brexit újabb halasztását kéri.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nem fog „tárgyalni” az Egyesült Királyság EU-tagságának további meghosszabbításáról, szombat este megerősítette, hogy ilyen meghosszabbítást kér.

Tusk várhatóan konzultál az EU vezetõivel a reagálás módjáról. “Ez néhány napot vehet igénybe” – mondta a forrás.

A brüsszeli tisztviselők szerint nem volt kétséges, hogy Johnson benyújtja a meghosszabbítás iránti kérelmet annak ellenére, hogy a miniszterelnök megpróbálta megkérdőjelezni egy ilyen döntést szükségszerűségét.

A szóvivő azt mondta: „Az Európai Bizottság tudomásul veszi az Alsóházban szombaton zajló szavazást az úgynevezett Letwin-módosításról, ami azt jelenti, hogy magáról a visszavonási megállapodásról nem a tegnapi napon szavaznak.

“Az Egyesült Királyság kormányának az a feladata, hogy a lehető leghamarabb tájékoztasson minket a következő lépésekről.”

Halasztást kell kérni a Brexitről

Egy csavaros módosító elfogadásával a brit alsóház arra kényszeríti Boris Johnsont, hogy mindenképpen kérje a Brexit újabb halasztását január végéig. Magát a megállapodást nem is tárgyalták meg.

Elfogadta szombat délután a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás jogi szövegét a parlament teljes egészében törvénybe nem iktatja. A 322-306 arányban elfogadott módosítás

gyakorlatilag a Brexit halasztását is jelenti,

mivel következményeként nagy valószínűséggel szombaton a tervekkel ellentétben nem lesz szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását célzó kormányzati indítványról.

Ennek egyenes következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton, brit idő szerint 23 óráig kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapon túl.

A képviselők azt a módosító indítványt szavazták meg, amelynek célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, e héten elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvénybe iktatásához szükséges összes joganyagot, köztük az egyezmény szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Reagálásában Johnson kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni az EU-val a halasztásról, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy nem írja meg a halasztást kezdeményező levelet.

Az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy a brit alsóház egyelőre nem szavazott a Brexit-megállapodásról.

Ez után a brit kormány feladata az, hogy mielőbb tájékoztassa az Európai Bizottságot a továbbiakban tervezett lépéseiről.

Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön írta alá a módosított Brexit-megállapodást Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, amit aznap az állam- és kormányfők szerve, az Európai Tanács azonmód jóvá is hagyott. Johnson ezt a megállapodást szerette volna jóváhagyatni ma a brit parlament alsóházával.

A csel azonban ekkor érkezett egy Oliver Letwin nevű képviselő javaslataként. A megállapodás elmaradása esetére a halasztás kérését kötelezővé tevő szeptemberi törvény megszavazása miatt a konzervatívoktól kizárt mintegy 20 képviselő egyike a szerzője a módosítónak. Ezt többpárti támogatással nyújtotta be.

A módosítóként elfogadott törvény lényege az, hogy megfordítják a Brexit-kilépési jogalkotást. Vagyis előbb (a parlament által) ratifikálni kell a brit kilépés szövegét és utána szavazni a megállapodásról. A képviselő szerint ezzel lehet kizárni azt a veszélyt, hogy megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.

Az első lépésként most megszabott „előszavazásra” akár sor is kerülhet október 31-ig, de nagy a veszélye annak, hogy kicsúsznak a határidőből. Aminek következménye az, hogy megállapodás nélkül esne ki az ország az EU-ból.

A szeptemberi törvény ma éjfélig adott időt a megállapodás megerősítésére, pontosabban arra kötelezte Johnsont, hogy ennek hiányában kötelező kérnie a Brexit elhalasztását három hónappal január végéig. Ezért lényegében nincs más választása Johnsonnak, hogy kezdeményezze ezt. A megállapodás nélküli kilépést már hónapokkal ezelőtt kizárta az alsóház.

Tehát egy jogtechnikainak álcázott módosítással mégis csak arra kényszerül Johnson, hogy mindenképpen kezdeményezze a Brexit újabb elhalasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére. Ehhez azonban Az EU-nak is hozzá kell járulnia.

Megvan a Brexit-alku, kérdés a londoni parlamenti jóváhagyás

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő. Kérdés azonban a paktum londoni parlamenti elfogadása.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért egyezséget, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

A sajtóban megjelentek alapján az október 31-i kilépési határidő előtt szinte a végórában kidolgozott londoni javaslat az, hogy

ha nem lehet határellenőrzés Írország és Észak-Írország között, akkor az Észak-Írország és Nagy-Britannia között húzódjon, tehát a királyságon belül.

A meglehetősen komplikáltnak tűnő, és első ránézésre nem biztos, hogy könnyen alkalmazható megállapodásról Michel Barnier azt mondta, hogy

a brit hatóságok a brit vámokat fogják kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek.

Azoknál viszont, amelyeknél

fennáll annak lehetősége, hogy tovább értékesítik az EU-ba, az európai vámrendszert fogják alkalmazni.

Az árukat már akkor meg fogják vizsgálni, amikor belépnek az Ír-sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Vagyis nem Írország és Észak-Írország között lesz az ellenőrzés. Barnier szerint Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez fog tartozni, de az egységes európai piac belépőpontja marad.

Lehet azonban, hogy a pezsgőket még kár kinyitni, mert az egyezséget a tagállamoknak, így a brit parlamentnek még jóvá kell hagyni. Ma délelőtt az angolpárti észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP), a kormányzó konzervatívok koalíciós partnere közölte: ebben a formában nem fogadják el a megállapodást. Semmi olyan megoldást nem hajlandók támogatni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

A DUP mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és tisztázatlannak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.

A DUP nélkül nincs többsége Johnsonnak, de még velük együtt se biztosan. Ugyanis a tory párt kizárta soraiból azokat a képviselőket, akik megszavazták szeptemberben a munkáspárti kezdeményezést az alsóházban, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni az EU-val október 19-ig, akkor Londonnak kötelező újabb halasztást kérni. Ha őket nem sikerül meggyőzni, akkor a Munkáspárttal kell egyezkedni a többség értelmében.

Ennek elnöke, Jeremy Corby azonban máris bejelentette: a megállapodás még rosszabb, mint az előző, amelyet a londoni parlament háromszor is elvetett. A Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából „lefelé tartó versengést” indíthat el, emellett kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják. Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani. A Munkáspárt vezetője ezért újabb Brexit-népszavazást akar.
Boris Johnson ma bejelentette, hogy a kormány a szombati rendkívüli parlamenti ülésen szavazásra bocsátja a megállapodást.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán.

A határ átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely 1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország határán. Ez Nagy-Britannia és az EU között közös vámtérséget hozott volna létre.

Boris Johnson ezt a vészmegoldást elutasította, az EU viszont elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától. Alternatív lehetőség kialakítását viszont elfogadta, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes piacának épségét, valamint az ír szigeti uniós külső határ átjárhatóságát.

 

Brexit, Brüsszel, Orbán…

“A magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.”

A hét végén közölte a The Daily Telegraph Boris Johnson brit kormányfő nyilatkozatát, miszerint: nagyon reméli, hogy Magyarország meg fogja vétózni a brexit újbóli elhalasztását – így arra október 31-én mindenképp sor kerül. Azon túl, hogy már a kezdetek óta Orbán Viktor kalkulációiban is benne van egy efféle forgatókönyv, a remény valóra válásához számos egyéb szempontnak kell beteljesülnie.

Érdeke-e Orbánnak, hogy a brexit mellé álljon? Erre a kérdésre több, egymásnak ellentmondó választ lehet adni. Nem érdeke, ha belső szövetségeseket akar találni és megtartani őket az unión belül. Igaz, ha Budapesten úgy látják, Nagy Britannia kilépése elkerülhetetlen, akkor még elgondolkodnak majd azon, hogyan jönnek ki jobban a helyzetből: ha Londont támogatják-e vagy Brüsszelt?

A Fidesz szempontjából ez már akkor sem egyszerű döntés, ha történetesen az épp most felálló Bizottságon meg akarnák torolni a két óriási pofont, amit az elmúlt másfél hétben az Orbán-kormány kapott: Trócsányi bukását, s a bővítés- és szomszédságpolitika elvételét a jövendő magyar biztostól. Ugyanis a brexit utáni London időtálló szolidaritására csak akkor számíthatnak, ha Orbán továbbra is az unió elhagyását fontolgatja. Ám látjuk, hogy egy ilyen lépés mit okoz Angliának, akkor el lehet képzelni, milyen következményekkel járna Magyarország esetében.

A gyors és kemény brexit megtámogatása a tanácsi szavazáson viszont végképp ellehetetlenítené a Fidesz útját vissza az Európai Néppártba (EPP).

A biztosi jelöltek meghallgatásának és a róluk folyó szavazásoknak az időszakában olyan kép tárult elénk, melybe bepillantást korábban aligha láttunk kívülről. Igaz, hogy a magyar jelölttel való leszámolást a jobboldal rábízta a baloldalra és a szélsőbalra; a románét pedig a baloldal a jobboldalra és szélsőjobboldalra, de Trócsányi – vagyis a magyar jelölt – nem feltétlenül kapta meg a Néppárt minden szavazatát, viszont lelkesen és elkötelezetten rá szavazott az egész európai szélsőjobb.

A Trócsányi bukását kísérő események tanulságai óvva intenek, nehogy valaki elintézettnek vegye a Fidesz visszavételét az Európai Néppártba. Bár elképzelhető: az a számos kompromisszum, amit Orbán ennek fejébe felajánlhat sok minden meglepőt tartogathat még. Így beleértve akár a brexit elhalasztásának megszavazását is. Nem Johnson lenne az első potenciális szövetséges, akit Orbán gond nélkül elárul. Emlékezzünk csak az olasz populista pártvezérre, Matteo Salvinira…

Ara_Kovács Attila

Brit bíróság: Johnson átverte a királynőt

Máris összehívta szerdára az alsóház ülését ennek elnöke, miután a Legfelső Bíróság szerint törvénytelen volt az öthetes ülésfelfüggesztés. Ez lényegében azt jelenti, hogy Boris Johnson átverte a királynőt, amikor a jogellenes szünet elrendelését kérte tőle.

John Bercow, az alsóház elnöke máris elrendelte a törvényhozás ülésszakának folytatását szerdára, miután a Legfelső Bíróság tanácsa egyhangú döntéssel törvénytelennek találta a majdnem öthetes szünet elrendelését. II. Erzsébet augusztus végén hagyta jóvá a szokásos 2-3 hét helyett hosszabb törvényhozási szünetet Boris Johnson miniszterelnök javaslatára.

A bíróság szerint törvénysértő Johnsok előterjesztése, mert észszerű indoklás nélkül függesztette fel a törvényhozás munkáját. Az ítélet alapján ezért meg nem történtnek kell tekinteni a királynői határozatot és mindent, ami utána történt. Vagyis az alsóház munkáját ott kell folytatni, ahol az abbamaradt. Ezért fogalmazott úgy Bercow, hogy nem a parlament újbóli összehívásáról van szó, mert a bíróság végzése szerint az ülés nem ért véget.

Ezzel a szeptember 10-én hatályba lépett, október 14-éigérvényes felfüggesztési határozatot meg kell semmisíteni, illetve a királynőnek visszavonni. A törvénytelenség abból fakad, hogy ezzel a rendkívüli hosszúságú szünettel a törvényhozást megakadályozta Johnson abban, hogy a Brexit előtti utolsó hetekben

tárgyalhasson a megállapodás nélküli EU-kilépésről,

illetve ennek megakadályozásáról – tavasszal tiltotta meg az alsóháza rendezetlen Brexitet.

Ha értelmezzük a bírósági indoklást, akkor az lényegében azt jelenti:

Johnson átverte az uralkodót a jogellenes kéréssel.

A Legfelső Bíróság tájékoztatása szerint Boris Johnson jogi képviselője jelezte, hogy elfogadják a bírósági döntést és az abból eredő minden következményt. Az

egyik következmény Johnson lemondása lehet,

amelyet máris követel Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke. Sőt, saját pártján belül is sokan kinyilvánították, hogy elmarasztaló bírósági döntés után nincs más választása.

A miniszterelnöknek van mitől tartania az alsóházban, ahol elvesztette többségét. Ráadásul, ahogyan írtuk, a parlament – még a kormányfő melletti egy fős többségben – szeptember elején elvetette azt, hogy az ország megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból, amelynek jelenlegi határideje október 31. Igaz, az alsóház nagy többséggel elutasította a kilépésre kidolgozott és az EU-val tavaly novemberben aláírt megállapodást is. Vagyis most teljes a patthelyzet.

Johnson mindenesetre már az ítélethirdetés előtt kijelentette:

nem mond le akkor se, ha megsemmisítik a királynői határozatot.

Ezért újra előkerülhet a bizalmatlansági indítvány benyújtása Johnson ellen, merthogy – ha még nem lenne elegendően csavaros a történet – az alsóház azt is elutasította, hogy előre hozott választást írjanak ki.

Jelenleg tehát – noha nincs akadálya a törvényhozás munkájának – senki se tudja megmondani, mit fog tenni az alsóház az újból megnyílt ülésszakon. Mert azt már korábban becikkelyezték, hogy újabb megállapodás híján a miniszterelnöknek kötelező október vége utánra további hosszabbítást kérnie az EU-nál. Johnson eddig azt ismételgette, hogy erre nem hajlandó. Ha mégis, semmi biztosíték sincs arra, hogy az EU kormányfői egyhangú döntéssel kitolják a kilépés napját, egyre többen elégelték meg az eddigi, sehová se vezető kötélhúzást, és az ebből származó bizonytalanságot.

Boris Johnson: nincs áttörés brexit ügyben

A brit miniszterelnök, aki részt vesz az ENSZ közgyűlésen, találkozik uniós vezetőkkel, de nem számít arra, hogy ebből áttörés lenne. Ugyanakkor Boris Johnson hangsúlyozta: van előrelépés a brexit tárgyalásokon.

Az egyik fő akadály Írország, melynek külügyminisztere nem különösebben optimista:

Még lehetséges a brexit megállapodás , de ehhez Londonnak lépnie kell

Ezt hangsúlyozta Írország külügyminisztere kissé lehűtve azokat a reményeket, melyeket Jean-Claude Juncker ébresztett a nemzetközi közvéleményben mondván: megvan a lehetőség a megállapodásra a brit kormány és az Európai Unió között a kilépésről. A brüsszeli bizottság távozó elnöke ezt azt követően jelentette ki, hogy eszmét cserélt Boris Johnsonnal, aki új javaslatokkal állt elő. Az angol font árfolyama kéthónapos csúcsra emelkedett a bejelentés hallatán noha Jean-Claude-Juncker a Skynews-nak nyilatkozva becsülettel beismerte: nem volt még ideje elolvasni az új brit javaslatokat. Boris Johnson miniszterelnök azt állítja, hogy az Európai Unió októberi csúcsértekezletén még el lehet fogadni egy olyan kilépési megállapodást, mely mindenkinek megfelel. Ugyanakkor Boris Johnson ragaszkodik ahhoz a korábbi ígéretéhez is, hogy akkor is kivezeti Nagy Britanniát az Európai Unióból október 31-ig, ha nem lesz semmiféle megállapodás. Jean-Claude Juncker is akkor távozik a brüsszeli bizottság éléről vagyis a brexit lehet a hattyúdala:

“Nem állok erotikus viszonyban a záradékkal!”

A 65 éves Jean-Claude Juncker így kívánta jelezni, hogy még mindenről tárgyalni lehet. Így a híres záradékról is, mely Írország és Észak Írország határáról szól. A kilépés után ugyanis itt lenne az Európai Unió és az Egyesült Királyság határa. De ez számtalan problémát felvet mind az emberek mind pedig az áruk és a pénzek szabad mozgását illetően. Épp ezért Írország külügyminisztere jóval kevésbé optimista mint Jean-Claude Juncker.

“Őszintén meg kell mondanunk, hogy még nagy a távolság London és Brüsszel között”

Simon Coveney ír külügyminiszter elmondta, hogy “a hangulat jobb, de a távolság továbbra is nagy”! Konkrét javaslatokat sürgetett Londontól – felhíva arra a brit kormány figyelmét, hogy “mindenki veszítene akkor, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül távozna az Európai Unióból, de a legtöbbet mi veszítenénk: a britek és Írország!” Jean-Claude Juncker is azt hangoztatta, hogy a no deal brexit katasztrófa lenne. “Mindenki meg akar állapodni” – ismerte el az ír külügyminiszter is, de ettől még nem kerülnek közelebb a megoldáshoz a tárgyaló felek.

Írországnak 500 kilométeres határa van Észak Írországgal, és a helyi rendőrfőnök Belfastban elismerte: nem tudnák megoldani a határ őrizetet, mert nincs elég emberük. Amikor Boris Johnson Belfastban járt, ígért plusz pénzeket Észak Írországnak, de ennél minden bizonnyal jóval többre lesz szükség akkor, ha az Egyesült Királyság úgy távozik az Európai Unióból , hogy nem lesz megállapodás. Írország külügyminisztere arra hívta fel a figyelmet, hogy felborulhat az a társadalmi béke, melyet az 1998-as egyezmény biztosított Észak Írországnak. A katolikusok és protestánsok háborúskodásának véget vető egyezmény, melyet az USA közvetítésével sikerült elfogadtatni, most újra veszélybe kerülhet. Az IRA emberei nyugodtan átjöhetnének a határon, ezt nem tudnánk megakadályozni – hangsúlyozta Észak Írország rendőrfőnöke.

A záradék akadályozza új szabadkereskedelmi egyezmények megkötését

A brit parlamentben sokan azért nem tartják elfogadhatónak a záradékot, mert az nem szüntetné meg a szabadkereskedelmet az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Emiatt viszont a londoni kormány nehezen tudna új szabadkereskedelmi egyezményeket kötni az USA-val, Ausztráliával, Kanadával, Kínával vagy Japánnal …

Boris Johnson a magyar kormányra számít brexit ügyben?

Brüsszeli értesülések szerint a brit diplomácia olyan partnert keres az Európai Unió tagállamai közül, amely adott esetben hajlandó lenne megvétózni az Európai Tanács (az állam és kormányfők csúcstalálkozója, mely legközelebb október 17-én lesz) határozatát Nagy Britannia kilépésnek ügyében.

A Bloomberg portál értesülései szerint London elsősorban Magyarországban bizakodik, mert Szijjártó külügyminiszter többször is hangsúlyozta, hogy szuverén döntést hoznak brexit ügyben.

Szijjártó Péter az M1 pénteki műsorában vette védelmébe a brit kormányfőt. Úgy fogalmazott:

Boris Johnson brit miniszterelnök egészen kiváló politikus, aki tudja, hogy mit akar, és a népakarat végrehajtásán dolgozik.

Közben az Európai parlament elnöke, Sassoli megerősítette: semmiképp sem fogadnak el olyan új brexit megállapodást, mely nem tartalmazza az ír záradékot. Ez az, amit Boris Johnson kormánya nem tud elfogadni, és ami miatt sor kerülhet a megállapodás nélküli brexitre. Michel Barnier, aki főtárgyalója volt a brit kilépési megállapodásnak az Európai Unió oldaláról, úgy nyilatkozott, hogy már nincsen idő új megállapodás kidolgozására. Boris Johnson brit miniszterelnök ezzel szemben azt állítja: lehetséges olyan megállapodás, melyet el tud fogadtatni az uniós csúcstalálkozón október közepén, és amelyet elfogadna a londoni parlament is, ahol a kormányfő elveszítette a többségét. Angela Merkel német kancellár a brit kilépéssel kapcsolatban kijelentette: még van lehetőség a megállapodásra Nagy Britannia és az Európai Unió között.

Másodszor se kapott zöld lámpát Johnson

Másodjára is elvetette Boris Johnson kezdeményezését a londoni alsóház, nem lesz előrehozott parlamenti választás. Az ellenzék Johnson alkotmányos puccsától tartva mondott nemet. A parlament négy napra szabadságra megy, egyre kevesebb az idő a rendezett Brexitre.

A hétfőn kezdődött, és kedd hajnalba nyúló vitanappal véget ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad.

Nincs meg a kétharmad

Boris Johnson miniszterelnök ismét beterjesztette az előre hozott választást, és mivel a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben esedékes, az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban. A múlt héten azonban 298-an,

a kedd hajnali második szavazáson még kevesebben, 293-an álltak Johnson mellé.

Johnson először múlt szerdán jelentette be, hogy előrehozott választás kiírását kezdeményezi október 15-ére. Előtte az alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elvben megtiltja a konzervatív párti brit kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiléptetését október végén az Európai Unióból.

Kettős feltétel köti meg a kormányfő kezét

A törvény kettős feltételt szab: ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz se, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, akkor Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, 2020. január 31-ig. A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.

Johnson szabadulna a köteléktől

Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kérni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen távozik az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.

A brit kormányfő ezt az álláspontját a kedd hajnali szavazás után is megerősítette, jóllehet az elmúlt napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy

Johnson akár börtönbe is kerülhet, ha nem hajlandó betartani a rendezetlen Brexitet tiltó törvényt.

Johnson szerint azért lett volna fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetett volna oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a Brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt. No meg azért, mert a kormánynak már bőven nincs többsége az alsóházban. Eleve szűk – és az északír unionista párt által biztosított -, egy fős többsége szállt el először, aztán a múlt heti szavazáson a kormánnyal szembefordult 21 képviselőt kizárták a pártból.

Előrehozott választással a toryk visszaszerezhetnék a többséget.

A közvélemény-kutatások nagyjából tíz százalékpontnyi előnyt mutatnak a toryk javára a Munkáspárttal, még nagyobb arányban a Liberális Konzervatívokkal szemben.

Az ellenzék trükközéstől tartanak

Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint azonban nem fogadható el az előrehozott választás kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége – amelyet Boris Johnson nem hajlandó kizárni – végleg le nem kerül a napirendről.
Az ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha októberre választást írnak ki, és azt a Konzervatív Párt – amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban – megnyeri,

Johnson visszavonatná az új parlamenttel a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvényt.

Johnson környezetéből a napokban elhangzott, hogy a tiltó törvényt „rugalmasan” akarják alkalmazni.

Az ellenzéki egy másik „alkotmányos puccs” eshetőségétől is tart. Attól, hogy ha az alsóház megszavazza a Johnson által október 15-ére javasolt választások kiírását, a kormányfő – a választási törvény biztosította jogánál fogva – a parlament feloszlatása után

önhatalmúlag átteheti a választás időpontját például novemberre.

Vagyis a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határidőn túlra, így érve el az október végi brit kilépést a parlament beleszólási lehetősége nélkül, függetlenül attól, hogy létrejön-e addig új Brexit-megállapodás vagy sem.

A kedd hajnali szavazás után lezárult az eddigi parlamenti ülésszak, és az új törvényhozási évad október 14-én, alig két héttel a Brexit jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik az új kormányprogram meghirdetésével. A mától négy napig tartó kényszerszünetet Johnson érte el a királynőnél. Egészen pontosan azt, hogy az amúgy is tervezett – szokásos – szünetet toldják meg öt nappal. Egyebek mellett ez volt az oka annak, hogy vasárnap otthagyta a kormányt Amber Rudd munkaügyi miniszter.

Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy e lépéssel az október végi Brexit-határidőig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve szűkíteni a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselők mozgásterét. A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: ennek nincs köze a Brexithez, a cél a teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése. A parlamenti ülésszak lezárása nem azonos a parlament feloszlatásával. Az új parlamenti évad október 14-i kezdetén az alsóház a jelenlegivel azonos összetételben folytatja munkáját.

Mindenesetre

szinte minimálisra csökkent a megállapodásos Brexit lehetősége.

Johnson – az EU illetékesei szerint – eddig semmiféle új megoldással se rukkolt elő az ír-északír határon a fizikai ellenőrzés visszaállításának megakadályozására. Enélkül pedig kizártnak tűnik a megállapodásos kilépés. Erősödnek azok a hangok az EU-ban, amelyek szerint „el kell engedni” a britek kezét, menjenek, ha akarnak, akár megegyezés nélkül.

Britannia, Olaszország: birkózás, helyezkedés és tűzoltás

Nagy-Britanniában nem tisztul a kép, változatlanul legvalószínűbb a no deal Brexit. A toryk engedményével azonban a Munkáspárt is csapdába került. Olaszországban „salvinitlanított” kormány vág bele a reformkísérletbe.

A Brexit ügyében csütörtökön csak a lényegben nem sikerült előre lépni. Miután előző éjszaka a renegát – ezért a pártból később kizárt – 21 konzervatív képviselő szavazatával leszavazták Boris Johnson „könnyű” no deal Brexit-tervét és mindjárt az előrehozott választást is, csütörtökön némi engedményt tettek a toryk. Azzal, hogy a Lordok Házában nem obstruálják a megerősítő szavazás előtti vitát.

Első körben 0:2

Az éjszakai szavazásokon először arról döntött a munkáspárti kezdeményezést elfogadva az alsóház, hogy megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból legkésőbb október 31-én (amikor lejár az EU-tól kapott újabb határidő). De az is benne van, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

Ezután viszont az alsóház elutasította Johnson kérését, hogy október közepére írja ki az előrehozott választást. Erre azért lenne szükség, hogy a 17-i EU-csúcson már a tisztségében megerősített miniszterelnök vegyen részt. Csakhogy a kétharmados támogatást élvező javaslatot a Munkáspárt ellenezte. Attól féltek, hogy a törvényerőre emelkedéshez szükséges

felsőházi vitát a toryk felszólalási dömpinggel elhúzzák, amíg jövő csütörtökön kitör a parlamenti szünet.

Az obstrukcióról végül a konzervatívok lemondtak, és ezzel a Lordok Háza jóváhagyásával várhatóan pénteken megerősített törvény birtokában jövő hétfőn ismét szavazhatnak az új választásról.

Corbynék nehéz döntés előtt

Ekkor azonban a Munkáspártnak színt kell vallania. Azután, hogy két éve másról se beszélnek, mint hogy a kormány Brexitbeli alkalmatlansága és tehetetlensége új kormányt – természetesen munkáspártit – kíván. Ám a közvélemény-kutatások a Konzervatív Párt előnyét mutatják a Labour előtt. Arról nem beszélve, hogy a Munkáspárt is megosztott a kilépés ügyében – ahogyan Jeremy Corbyn elnök is inkább euroszkeptikus. Ez is oka volt annak, hogy a Brexit-népszavazás előtti kampányban a párt erősen félgőzzel vett részt,

álláspontját pedig kétkulacsosnak látta sok brit is.

Most csapdában vannak: Johnson mögül még szerdán eltűnt a parlamenti többség, amit viszont előrehozott választáson stabil támogatásra válthat. Ezt akár a kétharmados eljárással, akár a feles többséget igénylő maga elleni bizalmi szavazás benyújtásával elérheti a miniszterelnök. Ha. Ha a Munkáspárt megszavazza ezt. Ha mégse teszi, és hatalomban tartja Johnson kormányát, akkor eddig is megtépázott szavahihetősége vész oda.

Ha előrehozott választás lesz, és azon a Brexitbe belefásult szavazók Johnsont újráztatják, akkor Corbyn csak abban bízhat, hogy a rendezetlen kiválás miatt akkora nehézségek, ellátási zavarok, recesszió lesz, amibe belebukik a kormány.

Mindeközben egy helyben toporognak

Merthogy a lényegben egy tapodtat se léptek előre a britek. Abban, hogy

Johnsonnak semmiféle elképzelése nincs a legfeszítőbb kérdésben: mi legyen a belső határ problémájával.

Amiről az előző miniszterelnökkel, Theresa Mayjel kialkudott megoldást háromszor utasította el a tory-többség vezette parlament. Ez az úgynevezett backstop kimondja, hogy az Egyesült Királyság egésze az EU-s vámunióban maradna, amíg nincs átfogó megállapodás kettejük között. Emellett Észak-Írország része maradna az EU egységes belső piacának. Ez a feltétele annak, hogy ne kelljen visszaállítani az ír-északír határon (500 kilométeren) a fizikai ellenőrzést.

Johnson tárgyalási előfeltétele mindmáig ennek kivétele a szerződésből, mert az Egyesült Királyságot az egységes piacból és a vámunióból is ki akar léptetni. Az EU viszont erre nem hajlandó.

Vagy így kell a szerződés, vagy sehogyan

– ez az alapelv Brüsszelben (és a tagországokban).

A miniszterelnök annyiban következetes, hogy ma egy rendezvényen azt mondta: inkább árokban hal meg, mint hogy késleltesse a Brexitet. Vagyis hogy a határidő kitolását kérje az EU-tól október 31-e utánra.

Apróság, de a királyságot mára szinte kettészelő Brexit mint cseppben a tenger megtalálható magában Boris Johnson családjában. Mindkét testvére elkötelezett EU-párti. Húga, Rachel a kilépés ellen valóban őszintén kampányoló liberális demokraták tagja, öccse, Jo pedig éppen ma mondott le alsóházi mandátumáról, és lépett ki a kormányból, amelynek egyik államtitkára volt. Mint mondta „feloldhatatlan feszültséget” okozott a családi lojalitás és a nemzeti érdekek képviseletének egyidejű kötelme. Korábban ő is a bennmaradás mellett kampányolt.

Az olaszok hatástalanították a bombát – egy darabig

Ehhez képest lényegesen egyszerűbb az olasz helyzet. Letette hivatali esküjét az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a balközép Demokrata Párt (PD) koalíciós kormánya a független, párton kívüli Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével, aki a szélsőjobbos, Matteo Salvini vezette Ligával társbérletes kormányt is irányította. A két párt bevette maga mellé a Szabadok és Egyenlők nevű kis baloldali pártot is. (A római parlament alsó- és felsőházának még bizalmat kell szavaznia a kormánynak, de a koalíciónak mindkettőben többsége van.) Conte egyik első intézkedéseként Paolo Gentiloni korábbi miniszterelnököt, a PD elkötelezett uniópárti politikusát jelölte európai biztosi tisztségre.

Eddig egyszerű volt: sikerül az olasz kormányzást „salvinitlanítani”, visszahelyezni a biztosító szeget az EU-t bomlasztani akaró Liga-kézigránátba.

Ettől a helyzet nem változott: a szélsőjobbos párt a legnépszerűbb (38 százalék körül),

a tavaly nyáron még ekkora támogatású M5S a felére ment össze; Salvini ezt látva döntött úgy, hogy felrobbantja a csillagosokkal fennálló kormányt, hogy előrehozott választás nyomán, akár a tőlük is szélebbre álló Olasz Testvérekkel szerezzen teljhatalmat. Ez nem jött be neki.

Az új kormánynak szinte a szöget kellene négyszögesíteni.

A hagyományos elithez tartozó PD-nek és az elitellenességel népszerűséget szerzett – és azóta szélbalról közép felé szelídült – M5S-nek kell megoldást találnia az ország krónikus bajaira. Az egyik legnagyobb államadóssággal éppen stagnálásba süllyedő gazdaságot felrázni, de közben csökkenteni a hiányt. Az M5S olyan ígéretekkel (például garantált alapjövedelem) házalt a tavaly júniusban megalakult, Liga-koalíciót eredményező választási kampányban. Ha ezeket feladja, rövidesen süllyesztőbe kerülhet. És Salvini csak erre vár.

Brexit: mattolták Johnsont, teljes a káosz

A rendezetlen Brexitet megtiltó törvényt fogadott el a londoni alsóház. Boris Johnson miniszterelnök ezután közölte: előrehozott választást kezdeményez. Ennek kétharmados többsége azonban nem jött össze.

Nem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban késő este az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.

Mindenki mindenkit mattolt

Ezzel szinte átláthatatlan helyzet állt elő. A megelőző órákban a londoni alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból. Az előterjesztés azonban azt is tartalmazta, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül további vitára. (A törvényre egy konzervatív párti képviselő is igent mondott, ellene pedig a beterjesztő Munkáspárt egyik tagja szavazott – írta a BBC.)

Johnson az alsóház szerda esti döntése után bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére. Szerinte a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehetetlenné tette a további érdemi tárgyalást az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

Johnson kijelentette: saját és kormányának meggyőződése szerint is

a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában.

Az előrehozott választáshoz azonban kétharmados szavazattöbbség lett volna szükség. De 434 helyett csak 298-an szavaztak az indítványra. Ráadásul a szerda este elfogadott – a no dealt megtiltó – javaslatot a felső háznak (Lordok Háza) is meg kell szavaznia ahhoz, hogy ennek törvényi ereje legyen. Erre várhatóan csütörtökön kerülhet sor.

Még egy csavar

A javaslat beterjesztői – elsősorban a Munkáspárt – érdeke az volt, hogy a no deal Brexitet elutasító javaslat törvénnyé válik, hogy az – új választás esetén –

az új kormányt is arra kötelezze, hogy betartsa a tiltást.

Enélkül egy Johnson vezette új konzervatív kormány nem köteles betartani a parlament döntését. Ez is magyarázat lehet arra, hogy az új választás nem kapta meg a szükséges többséget. Emellett Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a szavazás előtt kijelentette, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.

Mi a terv?

A szavazás előtti vitában a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arról beszélt, hogy Johnsonnak semmilyen stratégiája nincs a Brexitre, az általa folyton hangoztatott újratárgyalásra a feltételekről. A kérdésre a miniszterelnök nem tud válaszolni, azért,

mert nincs semmilyen beterjesztés az Európai Bizottsághoz

– mondta Corbyn.

Erre utalt az Európai Bizottság szóvivője is délután, amikor arról beszélt, meglehetősen nagy a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki október végén az Európai Unióból. Mina Andreeva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett kemény Brexit nem a brüsszeli testület által preferált forgatókönyv, a legjobb megoldás a már elfogadott, de a londoni parlament által háromszor elutasított kiválási megállapodás ratifikálása lenne.
Eddig nem érkezett javaslat a brit kormánytól a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására – mondta a szóvivő.

Korábban már elvetették a no deal Brexitet, és a megállapodást is

Az esti szavazásra azután kerülhetett sor, hogy egy nappal korábban 21 tory képviselő is arra szavazott, kerüljön az alsóház elé a rendezetlen kilépést megakadályozó törvényjavaslat. Ez amúgy összhangban áll a tavasszal megszavazott – nem törvény erejű – határozattal, amelyben a parlament elutasította a megállapodás nélküli kilépést. Azután, hogy az előző miniszterelnök, Theresa May által a bizottsággal tető alá hozott szerződést három alkalommal hajította a szemétbe.

A fő probléma az úgynevezett backstop, az a tartalékmegoldás,

amely megoldást kínál a tagság megszűnésének súlyos következményei alól. Amely szerint vissza kell állítani a határt az EU-tag Írország és a koronához tartozó Észak-Írország közti 500 kilométeres közös szakaszon. Ez azonban ellentétes a Dublinnal kötött 1998-as úgynevezett nagypénteki egyezménnyel, amely lezárta a felekezetközi polgárháborút Észak-Írországban. Nagy-Britannia vállalta, hogy a jövőben nem lesz határellenőrzés.

Bezárult a csapda

Az Európai Bizottsággal megkötött – és az alsóház által háromszor elvetett – szerződés azt tartalmazza, hogy Észak-Írország bennmaradna a közös vámövezetben, és Nagy-Britannia is a közös kereskedelmi térség része maradna. Ezt azonban nem fogadják el a kemény brexiterek, mondván: nem lehet kétféle szabály Észak-Írországra és a korona többi részére, illetve ezzel az ország lényegében nem is lépne ki az EU-ból.

Ezzel bezárult a csapda a Brexit felett.

A bizottság ugyanis egyértelművé tette: nem hajlandó módosítani a feltételeken, és nem veszi ki a backstopot a szerződésből.

Márpedig ez volt Johnson feltétele bármilyen további tárgyaláshoz. A kormányt támadók érve viszont az, hogy a kilépési népszavazás nem adott felhatalmazást a kormánynak a megállapodás nélküli Brexitre.

Johnson sokszor kinyilvánított elve az, hogy bármi áron kiviszi az országot az EU-ból, ehhez azonban arra is szüksége lett volna, hogy az október 17-i EU-csúcson már tisztségében megerősített miniszterelnök képviselje az országot. A rendkívüli választás elmaradásával erre aligha kerül sor. Tehát, ha csak nem történik csoda, Johnson üres kézzel megy Brüsszelbe másfél hónap múlva.

Egyes értékelések szerint elvileg nem kizárt annak lehetősége, hogy Johnson bizalmi szavazást kér maga és kormánya ellen. Ekkor egyszerű többség is elegendő ahhoz, hogy megbuktattassa magát, és új választást kényszerítsen ki.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK