Kezdőlap Címkék AfD

Címke: AfD

A szélsőjobboldal a kelet-európai németekre alapozza számításait

Jürg Urban, az Alternative für Deutschland frakcióvezetője koszorút helyezett el a Kelet Európából elűzött németek emlékművénél Szászországban a választási kampány idején. Az Alternative für Deutschland minden korábbinál több szavazatot kapott ebben az egykori keletnémet államban. Most Thüringiában ugyanezzel kísérleteznek.

Áttörésre készül az Alternative für Deutschland Thüringiában

A szélsőjobboldali párt helyi vezére maga is olyan családból származik, mely  Kelet Poroszországból menekült a mai Németország területére. A választási kampány során Björn Höcke kampány filmjében bemutatja a Nagy Németország térképet és elmagyarázza a rászorulóknak, hogy több mint 14 millió németnek kellett elhagynia szülőföldjét a második világháború után.

Arra nem tér ki, hogy mindez összefüggött a náci Németország háborús bűneivel.

A német menekültek az egykori Kelet Poroszországból, Lengyelország nyugati területeiről, az akkori Csehszlovákiából érkeztek elsősorban, de jelentős számban elűzték a németeket Magyarországról és Jugoszláviából is. Néhány területen mi nem kisebbség voltunk hanem többség – hangsúlyozza az Alternative für Deutschland helyi vezére Kelet Poroszországra, a Szudéta földre vagy Nyugat Lengyelországra utalva.

Jelenleg minden negyedik német olyan családból származik, akiknek az ősei menekültek voltak a második világháború után. Tegyük hozzá, hogy volt egy második nagy hullám is amikor Oroszországból és Romániából érkeztek meg az évszázadok óta ott élő németek a rendszerváltás után a kilencvenes évek elején. Az Alternative für Deutschland köztük is eredményesen toboroz hiszen a fiatalokban is élnek azok a történetek, melyeket szüleiktől hallottak a szülőfölddel kapcsolatban.

Heimat – a Haza – ez a mozgósító jelszava az Alternative für Deutschlandnak miután a migráns ellenes kampány lecsengett Németországban. Az előrejelzések azt mutatják, hogy az Alternative für Deutschland nem számol rosszul: a Heimat kampány jelentős számú szavazatot hozhat a szélsőjobboldalnak Thüringiában.

Tartományi választás az NDK-ban

Tessék? Igen, valami ilyesmiről van szó.

Vasárnap tartományi parlamentet választottak Németország két keleti tartományában, Brandenburgban és Szászországban. Mindkét tartományban jelentősen előretört a szélsőjobboldali AfD (Alternatíve für Deutschland, Alternatíva Németországnak), a szavazatok 23,5 illetve 27,5 százalékát szerezte meg.

A legrosszabbat azonban sikerült elkerülni. A májusi EP-választáson még mindkét tartományban az AfD lett a legerősebb párt, pedig akkor „csak” 19,9 illetve 25,3 százalékot kapott. Most azonban, magasabb részvétel mellett a két eddigi miniszterelnök pártja, Brandenburgban az SPD, Szászországban pedig a CDU erősíteni tudott, és 26,2 illetve 32,3 százalékkal megnyerte a választást, második helyre szorítva az AfD-t. Mindkét tartományban az eddigi miniszterelnök alakítja meg az új kormányt, de – mivel az AfD-vel senki nem kész a koalícióalkotásra, és a többi párt közül egy koalíciós partner nem elég a többséghez – három párti koalíciókat kell majd létrehozni. Brandenburgban valószínűleg az SPD, a zöldek és a Balpárt (Die Linke, az egykori Német Szocialista Egységpárt utódpártja) lép majd koalícióra, Szászországban pedig a CDU, az SPD és a zöldek. Ez azt jelenti, hogy mindkét tartományban a zöldekkel egészül ki az eddigi kormánykoalíció.

Vajon miért lett más az eredmény, mint májusban?

Az EP-választás, mint mindenütt, Németországban és azon belül ebben a két keleti tartományban is egyfajta rokon- illetve ellenszenv-nyilvánítás, de nem szól arról, hogy ki fog kormányozni. Alacsonyabb is a részvétel. Most, amikor tartományi parlamentet választottak, többen is mentek el, és tudva, hogy az a kérdés, hogy ki fog kormányozni, többen szavaztak az eddigi miniszterelnökök pártjára. A közvélemény-kutatások szerint a választók többsége mindkét tartományban elégedett volt az eddigi miniszterelnökkel. Ezért a kisebb pártok szavazói közül sokan átszavaztak a miniszterelnök pártjára – Brandenburgban az SPD-re, Szászországban a CDU-ra. Nem az AfD lett gyengébb, mint májusban, hanem a kisebb pártok: a Balpárt, a zöldek és Brandenburgban a CDU, Szászországban az SPD. Úgy is mondhatjuk, hogy az AfD-vel szemben álló demokratikus oldal szavazatai a legerősebb demokratikus pártnál, az eddigi miniszterelnök pártjánál koncentrálódtak, és az ennek következtében előzte meg az AfD-t.
Az AfD a nyugati tartományokban is jelentős, de sehol sem annyira, mint a volt NDK területén, kiváltképp pedig abban a két tartományban, ahol most volt a választás, és ahol az EP-választáson legerősebb párt volt.

Vajon miért van ez így?

Németország keleti tartományaiban, a volt NDK területén hasonló kiábrándultság tapasztalható a választók között, mint a többi, egykori szocialista országban. Ezzel a kiábrándultsággal is magyarázható a nacionalista-populista pártok hatalomra kerülése és hatalmon maradása Magyarországon, hatalomra kerülése és valószínű hatalmon maradása Lengyelországban, és ezt követően immár Csehországban is. A volt NDK területén élők közül is sokan csalódtak az újraegyesítés idején uralkodó reményekhez képest, ha ez a csalódás nem is olyan mértékű, mint Lengyelországban vagy Magyarországon. A közvélemény-kutatások szerint a volt NDK területén az embereknek még harminc év után is a többsége érzi magát másodosztályú állampolgárnak az egyesített Németországban. A csalódottak pártja a kilencvenes években és a kétezres évek elején ezekben a tartományokban még a Balpárt, az utódpárt volt. Míg a nyugati tartományokban csak 5 százalék körüli eredményekkel jutott be a tartományi parlamentekbe, ahol egyáltalán bejutott, a volt NDK területén rendre 20 százalék körüli, sőt azt meghaladó eredményeket ért el, és a két nagy párt, a CDU és az SPD versenytársa tudott lenni. Többször lett a tartományi kormánykoalíció részvevője, sőt jelenleg még a Balpárt adja Türingia miniszterelnökét. Most viszont az AfD-hez éppen tőlük ment át a legtöbb választó, vagyis a régi protesztpárt, a Balpárt helyébe az AfD lépett, mint új protesztpárt. Ezek miatt mondom, hogy a tegnapi választási eredmények tulajdonképpen az NDK-ban tartott választás eredményei.
A következő „NDK-beli” választás októberben Türingiában lesz, az egyetlen olyan tartományban, ahol most a Balpárt adja a miniszterelnököt. Kíváncsian várhatjuk az eredményt.
Az, hogy a tegnapi választáson a legrosszabbat sikerült elkerülni, és, ha jóval kevesebb szavazattal is, de a szövetségi kormányt alkotó két párt, a CDU és az SPD egyaránt megőrizte kormányt vezető pozícióját Szászországban illetve Brandenburgban, ahhoz biztosan elég, hogy ne boruljon a szövetségi kormánykoalíció Berlinben.

Előretört a szélsőjobbos AfD Kelet-Németországban

Két keleti tartományban, Brandenburgban és Szászországban is az AfD lett a második a választáson. Előbbiben az SPD, utóbbiban a CDU maradt a nyertes. A szocdemek a szász tartományban lényegében megsemmisültek, az AfD csaknem megháromszorozta eredményét 2014 óta.

Az ország újraegyesítése óta kormányzó néppártok, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyengülését és az Alternatíva Németországnak (AfD) bevándorlásellenes (mostanára mindinkább a neonácik gyűjtőhelyévé vált) ellenzéki párt előretörését mutatják a németországi Brandenburgban és Szászországban vasárnap tartott tartományi törvényhozási (Landtag-) választás késő este megjelent részeredményei.

Maradt az élen a fősodor, de jelentősen meggyengült

Brandenburgban ugyan ismét az SPD gyűjtötte össze a legtöbb szavazatot, de a koalíció – a szociáldemokraták és az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből kialakult Die Linke (Balpárt) – elveszítette többségét a potsdami Landtagban, mert mindkét párt támogatottsága jelentősen visszaesett. Szászországban hasonló a helyzet, ismét a CDU végzett az első helyen, de eddigi koalíciós partnerével, az SPD-vel együtt nagymértékben gyengült, így a két pártnak nincs többsége a drezdai Landtagban.

Karanténba kerül az AfD

Az AfD mindkét tartományban előlépett a második számú politikai erővé, de várhatóan ellenzékben marad, mert

a Landtag egyik pártja sem hajlandó az együttműködésre.

Erősödtek a Zöldek is, de nem nem érték el a választás előtti utolsó felmérések alapján valószínűnek tartott szintet.

Az eddigi részeredmények alapján Brandenburgban az SPD a szavazatok 26 százalékát szerezte meg (2014-ben 31,9-et), második az AfD 23,5-del (12,2), harmadik a CDU 15,7 százalékkal (23). Negyedik a Balpárt 10,8 százalékkal (18,6). A Zöldek 10,7 százalékot értek el (6,2). Új szereplő a potsdami Landtagban a Szabad Választók (FW) pártja 5,1 százalékkal, éppen átlépve a bejutási küszöböt.

Szászországban a CDU 32,5 százalékkal végzett az első helyen (2014: 39,4), itt is második az AfD 27,8 százalékkal (2014-ben még csak 9,7 százalék), harmadik a Balpárt 10,3 százalékkal (öt éve még 19 százalék). A Zöldek 8,2 százalékot szereztek (2014: 5,7). Az SPD alig 7,8 százalékot kapott, ami a 2014-es 12,4 százalékhoz képest is súlyos vereség, a párt történetének leggyengébb tartományi választási eredménye.

Vagyis Szászországban az AfD 2,8-szorosára növelte táborát, az SPD pedig politikai értelemben megsemmisült. A szélsőjobb a szélsőbaltól is elvihetett egy csomó szavazót.

A választási részvétel szerint mindkét tartományban emelkedett, Brandenburgban a 2014-es 47,9 százalékról 60,5 százalékra, Szászországban 49,2 százalékról 65 százalékra.

Rámehet az országos nagykoalíció

A hivatalban lévő brandenburgi SPD-s és a szászországi CDU-s miniszterelnök, Dietmar Woidke és Michael Kretschmer egyaránt hangsúlyozta, hogy pártjuk egyértelmű felhatalmazást kapott a választóktól a kormányzás folytatására. Kiemelték, hogy a lehető leghamarabb megkezdik a kormányalakítás lehetőségeinek feltárását célzó tárgyalásokat.
Brandenburgban az SPD a Balpárttal és a Zöldekkel, vagy a CDU-val és a Zöldekkel alakíthat kormányt. Szászországban egy CDU-SPD-Zöldek összetételű koalíció tűnik lehetségesnek.

Vagyis Németország kettészakadt. Az egykori NDK-ban megállíthatatlannak tűnik a nyugaton jelentősen lemaradó AfD. Az SPD-ben valószínűleg felerősödnek azok a hangok, hogy általános térvesztésüket azzal állítsák meg, hogy kilépnek a CDU-CSU-val fennálló országos koalícióból. Erre novemberben kerülhet sor.

Kitették a holokauszt tagadó helyi vezetőt a szélsőjobboldali pártból

Az arisztokrata Doris von Sayn-Wittgenstein az Alternative für Deutschland vezetője volt Schleswig-Holstein tartományban Németországban. A szélsőjobboldali párt központi vezetése Berlinben úgy döntött, hogy kizárja a holokauszt tagadó arisztokratát a pártból.

Doris von Sayn-Wittgenstein aktívan támogatta a Gedäctnisstätte mozgalmat, amely tagadja azt, hogy a nácik többmillió zsidót öltek meg a haláltáborokban. A mozgalom alapítója egy náci nagymama, Ursula Haverbeck. Ő jelenleg is börtönben ül, mert Németországban bűncselekménynek számít a holokauszt nyilvános tagadása.

Fontos helyi választások következnek Németországban

Több tartományban is választásokat rendeznek. A keleti tartományokban az Alternative für Deutschland jó eredményre számíthat. Ezért igyekszik megszabadulni szélsőséges tagjaitól vagy épp helyi vezetőitől. Doris Sayn-Wittgenstein közölte: fellebbez a központi pártvezetés döntése ellen. Az Alternative für Deutschland jelenleg a Bundestag legfőbb ellenzéki ereje. Ha a helyi választásokon jól szerepel, akkor megnövekedhet a befolyása a felsőházban. Az Alternative für Deutschland igyekszik mérsékelt benyomást kelteni, mert szövetségest keres. A Zsidó Tanács elnöke nemrég felszólította a pártokat, hogy semmiképp se vállaljanak közös kormányzást tartományi szinten sem az Alternative für Deutschland párttal, melynek neonáci holokauszt tagadó aktivistái is vannak Németországban.

A Soros alapítvány a szélsőjobb ellen Németországban

A Nyílt társadalom alapítvány meg szeretné akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland áttörését a kelet-németországi választásokon. Ezt hangsúlyozta az alapítvány berlini irodájának vezetője.

Selmin Caliskan sajtóértekezletén elmondta: több mint ötven civil szervezetet támogatnak, melyek aktívan fellépnek a neonáci tendenciák ellen. A Nyílt társadalom alapítvány eredetileg Budapesten működött, de kénytelen volt Berlinbe költözni , mert az Orbán kormány lehetetlenné tette a működését Magyarországon. Soros György egész Európában a szélsőjobboldal céltáblája lett, mert támogatja azokat a szervezeteket, melyek fellépnek a nyílt társadalom érdekében.

Az Alternative für Deutschland a migráns válságot kihasználva jelentősen növelte a befolyását Németországban. Különösen annak keleti részén. Az egykori NDK-ban különösen erős a neonáci tendenciák újraéledése. Ősszel három itteni tartományban lesznek helyi választások: Thüringiában, Szászországban és Brandenburgban. Az Alternative für Deutschland mindenütt szeretne győzni.

A demokratikus erők azonban összefognak ellenük. Görlitz városában az Alternative für Deutschland szerette volna megszerezni a polgármesteri posztot , de a demokratikus pártok összefogása ezt megakadályozta.

Heiko Maas külügyminiszter szerint aktívabban kellene fellépni a szélsőjobboldali terrorizmus ellen, mely újra felütötte a fejét Németországban. Közéleti szereplőket érnek támadások éppúgy mint a harmincas években amikor a terror a nácik bevett harci módszerei közé tartoztak. Heiko Maas a nagymúltú szociáldemokraták egyik vezetője. A szociáldemokraták a legutóbbi európai választásokon újra leszerepeltek. Épp ezért tisztában vannak azzal, hogy széleskörű demokratikus összefogásra van szükség, ha meg kívánják akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland előretörését Németországban.

Szélsőjobb szerint keresztényellenes akció volt a Notre-Dame leégése

0

A Bundestag legerősebb ellenzéki pártjának frakcióvezetője Twitteren azt írta, hogy egy hónapon belül ez már a második templom Párizsban, mely a tűz áldozatává válik.

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakcióvezetője arra célzott, hogy Saint Sulpice templomban is tűz ütött ki a Latin negyedben Párizsban. Mindezt a szélsőjobboldali párt frakcióvezetője besorolja a 47 keresztény ellenes akció közé, mely az elmúlt időszakban Franciaországban történt. Az Iszlám állam ugyan örvendezett azon, hogy a Notre-Dame csaknem leégett, de nem állította, hogy bármi köze is lenne ehhez.

Párizs főügyésze szerint a vizsgálat balesetként értékeli a tűzvészt a Notre-Dame-ban. Semmi jel sem mutat valamiféle szándékos gyújtogatásra a régi templomban, mely Párizs egyik szimbóluma. Emmanuel Macron köztársasági elnök megígérte, hogy öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-t. Nemzeti közadakozást hirdetett meg: Franciaország két dollármilliárdosa 200 illetve 100 millió eurót ajánlott. Bernard Arnault és Francois-Henri Pinault felajánlásához sok kisember is csatlakozott.

Több milliárd euróról van szó, ezért minden felajánlott pénzre szükség lehet. Anne Hidalgo asszony, Párizs szocialista főpolgármestere vállalta, hogy nemzetközi konferenciát szervez, melyen felajánlásokat lehet majd tenni a Notre-Dame újjáépítésére. Az UNESCO, melynek a székhelye Párizsban van, szintén jelezte: kész koordinálni a nemzetközi felajánlásokat.

A francia sajtó is kiemelten foglalkozott Szeged városának felajánlásával. A magyar város ugyanis ily módon kívánja viszonozni azt, hogy a nagy szegedi árvíz után a franciák is hozzájárultak ahhoz, hogy megkezdődjön az újjáépítés Szegeden. Franciaországban szinte mindenki katasztrófának tekinti a Notre-Dame leégését, de nem keresnek bűnbakokat. Még a szélsőjobboldalon is kevesen pengetnek olyan húrokat mint az Alternative für Deutschland parlamenti frakcióvezetője, aki keresztény ellenes akciónak nevezte a Notre-Dame leégését.

A nemzetállamok Európája

A magyar média nem igazán számolt be olyan részletesen és pártatlanul a milánói találkozóról, mint az elvárható lett volna a nyugati, elsősorban angol nyelvű tudósítások alapján.

Sokkal inkább belterjes, provinciális módon, (és kárörvendően) Orbánt tették az ott történtek középpontjába annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – sportnyelven – labdába sem rúgott, ezért el sem ment, pedig meghívása volt! Ugyanakkor a találkozónak komoly visszhangja lett a világsajtóban. Az EU választások előtt igenis oda kell figyelni, mi történik a világban, különösen Európában. A nyugati megfigyelők a „szélsőjobb” (far-right) jelzővel illetik azt az új formációt, amely erős frakciót alakíthat a májusi európai parlamenti választások után. Ennek az új EU-s frakciónak az olasz Északi Liga elnökét, jelenlegi kormányfő-helyettest és belügyminisztert, Matteo Salvini-t tekintik a szellemi atyjának.

Igen, valamikor szó volt, hogy Orbán is jelentős szerepet kaphat, de a „pávatánc”-ot a nyugat-európai szélsőjobboldaliak sem veszik be.

Ha Orbán egy új frakcióban akar vezető pozíciót (mondjuk alelnöki posztot), akkor előbb ki kellene lépnie az EP legnagyobb frakciójából, a néppárti tömörülésből (EPP). Mint ahogy ezt 2000-ben tette, amikor lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztjéről, és pártjával (Fidesz) együtt átlépett az Európai Néppártba. Napjainkra eltűnt ez a húsz évvel ezelőtti (politikai) elszántság, helyette populista lett, aki – mint a magyar lélek kiváló ismerője – csak azt fújja, amit hazai hívei hallani szeretnének.

Az EU-s választási kampányban jó partnernek bizonyul a hazai ellenzék is, mely ugyancsak a megszokott Orbán-ellenes szövegeket szajkózza, miközben még csak célzás sincs alternatívára, például a jövőt illetően, mit kellene Magyarországnak tennie. A „maradjunk az EU-ban”, meg „mi európaiak akarunk maradni”, édeskevés. Épp olyan semmit mondó, de jól hangzó (populista) kortes beszédek, mint az EU-s kampánytól független eddigi ellenzéki megszólalások. Sehol egy utalás, magyarázat, figyelemfelkeltés, hogy valójában van-e koncepciója Orbánnak arra, hogy mi legyen Európával, és benne Magyarországgal, ha annyira megerősödne az európai parlamenti szélsőjobb, hogy kormányzási, de legalábbis beleszólási jogot szerezne? A megszokott nacionalista szlogeneken kívül („megvédjük határainkat”, „idegeneket nem engedünk be és nem keveredünk velük”, „a mi hazánkban nekünk senki se dirigáljon külföldről”, stb.)

Orbán, eddig semmilyen jövőképet nem vázolt fel. Például, hogyan nézne ki a „nemzetállamok Európája”? Különös tekintettel annak gazdaságára, melynek fel kell majd vennie a harcot az USA-val és Kínával.

Ez a legfőbb probléma ma is az EU-ban. Ezt Nyugat-Európában látják, és ha eddig csak szőrmentén jelezték, azért tudvalevő, komoly átalakításokat terveznek a májusi választások után. Ezt jól érzi és látja Orbán is. Nem hiába rémisztgetik, pardon „készítik fel”, miniszterei a lakosságot a közeledő „válságra”. Magyarul, az EU-s pénzek elapadására.

Különben az összes feltörekvő szélsőjobboldali mozgalommal ez az igazi baj: halvány lila elképzelésük sincs a nemzetállamok együttműködéséről, az európai gazdaság működéséről. Ha nem „Brüsszel irányít”, akkor mi lesz a gazdasággal? Ha központilag nem szednek be adókat, mert az a nemzetállamok kezébe kerül, és minden ország maga intézi dolgait, akkor az esetleges pillanatnyi pénzügyi nehézségeiket hogyan fogják egymás közt kisegíteni? Vajon a nemzetállamok például védővámokat fognak bevezetni tartalékaik feltöltésére? Mi lesz a „közös valutával” (euró)? Ismét váltani kell majd a „nemzeti valutákra”, ami igencsak meg fogja nehezíteni a külkereskedelmet, a kezelési költségekről nem is beszélve!

Egyáltalán, hogyan képzelik el az európai prosperitást (a gazdasági, üzleti fellendülést), a versenyképességet az USA-val, Kínával szemben? Ezek nagyon fontos dolgok, egy ország, egy nemzetállam, és azok Európája számára. Ezt hiányolják leginkább a szakértők is az alakuló új európai parlamenti frakció, és jövendő tagjai, elképzeléseiből.

Jelenleg négy európai országban van szélsőjobboldali, populista kormány hatalmon: Olaszország, Magyarország, Ausztria és Lengyelország. Legalább még két országban (Franciaország és Hollandia) jelentős a szélsőjobb. A milánói összejövetelre 20 országot hívott meg Salvini, amire végül csak négyen jöttek el. Salvini-n kívül két EP képviselő, Jörg Meduthen, a német AfD-től, és Anders Vistisen, a dán „néppárt”-tól, valamint Olli Kotro, aki nagy reménységű jelölt a nacionalista finneknek az EU-s parlamenti választásra. A most vasárnap (2019. március 14.) tartott finn parlamenti választáson mindösszesen 0,2 %-kal (5.000 szavazattal) maradt alul a győztes szociáldemokratáktól, a Finnek nevű párt, mely igen erős (szélső)jobboldali jelenlétet mutat a finn politikai életben.
Megfigyelők szerint, bármennyire is erősödnek a szélsőjobboldali pártok (saját hazájukban), egy ütős, erős parlamenti frakció létrehozása nem valószínű. Borzasztó nagy elvi ellentéteket kellene félretenniük. Salvini szoros barátságot épített ki a francia Marine Le Pen Nemzeti Gyűlés/Tömörülés nevű pártjával. Ugyanezt az olasz szélsőjobboldali Salvini-nek nem sikerült elérnie a lengyel Jarosław Kaczyński-val, mert bármennyire is azonos a gondolkodásuk a migráció és az „európai kultúra” terén, a lengyelek történelmi orosz-ellenességét senki sem tudja megváltoztatni. Különösen Salvini nem, aki köztudottan Putyin csodálója, és az Oroszország elleni szankciók mielőbbi megszüntetésének szorgalmazója.

Megfigyelők szerint a franciákat és a lengyeleket nem lehet közös nevezőre hozni.
Salvini meg akarja törni a jelenlegi Európát (EU) domináló francia-német tengelyt is. Mint látható, Orbántól eltérően, a nyugat-európai szélsőjobbnak van elképzelése egy „új Európa megteremtésére”, kivéve a gazdaság átalakítására, ami nélkül nem lehet prosperáló Európát építeni. Kicsit hasonló a probléma, mint a szélsőbaloldali eszmék terjedése és uralkodása idején. A kommunista rendszerek is a gazdaságba buktak bele.

Alkotmányossági vizsgálat a német AfD ellen

0

Alkotmányvédelmi hivatali vizsgálat indult a német szélsőjobb vezető pártja, az AfD ellen. Azt akarják megtudni, veszélyezteti-e a demokratikus rendet a szervezet.

Németországban az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vizsgálatot indított az ellenzék legerősebb pártja, az Alternative für Deutschland (AfD) ellen, hogy kiderítse, vezetőinek szélsőséges nyilatkozatai veszélyeztetik-e a liberális demokráciát és az ezt garantáló alkotmányt – tudatta a hivatal. A nemzetbiztonsági szolgálatot az aggasztja elsősorban, hogy a nép-nemzeti irányzat

támogatja a gyűlöletbeszédet egyes kisebbségekkel szemben.

Ide tartoznak a zsidók és a muzulmánok is.

A BfV a szélsőjobboldali párt két szervezetét kívánja intenzíven megfigyelni: az egyik a Thüringiában működő Szárny csoport, melynek nézetei igen közel állnak a nemzetiszocializmushoz, mely csődbe vitte Németországot. A másik a párt ifjúsági szervezete, ahol szintén sok szélsőjobboldali radikális nézet kap teret.

Az AfD a menekültválság idején vált Németország egyik nagy pártjává, jelenleg 92 képviselője van a Bundestagban. Legutóbbi összejövetelükön meghirdették a kilépést az Európai Unióból. A Bundestag többi pártjai helyeselte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését.

Horst Seehofer belügyminiszter, aki korábban a bajor CSU vezéreként nem sietett elítélni az AfD szélsőséges nézeteit, most támogatásáról biztosította az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését. A Németországban élő zsidók szervezete is helyesli a vizsgálatot a párt ellen. A szervezet vezetője szerint

„ez jó irányba tett lépés”.

Az európai parlamenti választásokon, melyeket májusban rendeznek meg, az AfD Németország első pártja akar lenni, hogy sarokba szoríthassa a mérsékelt CDU-CSU-szociáldemokrata kormányt Németországban.

Sonkás csoki

Meg kell vallanom, már a csokis Mese sajtot sem bírtam megenni, pedig az még a maga kísérleti mivoltában érdekes próbálkozásnak is volt nevezhető. Finomnak nem, de legalább érdekesnek. Érdekes volt benne, hogy ez egy sajt… Na, mostantól ehetjük a sonkás, töpörtyűs, angolszalonnás csokoládékat, ha le akarjuk győzni Brüsszelt.

Kérem, nem csak ehetjük, szerintem honpolgári kötelesség is lesz minálunk. A történet Németországban kezdődött, ahol is az AfD nevű szélsőjobboldali párt véletlenül felfedezte, hogy a svájci Toblerone csoki – tetszik tudni, az a háromszögletű – dobozán szerepel, miszerint megfelel a „halal” előírásoknak.

Mármost halalnak azt az ételt nevezzük, ami megfelel a muzulmán vallás tilalmainak, vagyis nincs benne döghús, disznóhús, ragadozó állat húsa, alkohol és vér. Ha húsételről van szó, akkor az állatot vallásos előírások szerint kell levágni, kivéreztetni, de mivel a csokoládé nem állat, ezt itt és most nem taglalnám.

Mármost a csokoládéban alapértelmezés szerint sincsen semmi tilalmas, így hát olyan nyolc hónappal ezelőtt a Toblerone, illetve a gyártó Mondelez bevizsgáltatta a terméket meg a gyártási folyamatot az Írországban bejegyzett Department of Halal Certification nevű céggel, azok ráütötték a pecsétet az igazolásra, onnantól kezdve minden csoki kartondobozára rá van írva, hogy muzulmánok is nyugodtan fogyaszthatják.

És miért ne fogyasztanák? Csokoládé az, nem valami esetleg tilalmas húsféle (emlékszem, 2015-ben majdnem megesett, hogy olyan szárnyasmájkrémet akartak a hatóságok osztani a menekülttáborokban, amiben ipari szalonna is volt – még jó, hogy akadt, aki időben, kiosztás előtt észrevette. De nem csoda, ha kétszer megnéz a muzulmán egy európai húsételt, míg egyszer megkóstolja).

No, emiatt a pár centis felirat miatt hirdetett egész Európára szóló bojkottot az AfD a svájci cég termékeire. Merthogy halal. Minden csokoládé ilyen, sőt, az európai lakosság által fogyasztott élelmiszerek nagy része is.

A vízben például semmi tilalmas nincs, tessék már azt is bojkottálni, bár az igazi AfD-s nem vizet iszik, hanem sört. De tessék azzal öntözni. Kicsit drága volna.

A tejben sincs tilalmas dolog, az is halal, a kenyérben sincs, a sóban, borsban, paprikában, krumpliban, hagymában, tarhonyában sem, szóval bojkottáljuk a marhapörköltet is?

Másik oldalról keresve a megoldást, azt is követelhetnék, hogy mindenben legyen vagy disznóhús, vagy alkohol, amiben nincs, azt bojkottáljuk. Ha csokit akarunk enni, az legyen szalonnás, töpörtyűs vagy sonkás, esetleg kolbászos.

Ha pocsék lesz, hát pocsék lesz, de legalább nem halal.

Mondjuk a máj- és epebetegek nem örülnének ennek, de ugye közérdek az AfD szerint a bojkott. Csak ez állíthatja meg Európa iszlamizációját szerintük. Az fel sem merült bennük, hogy a spontán, minden módosítás nélkül is megfelelő élelmiszereinknek hatalmas piacát jelentik az arab országok, például az európai birkahús nagy részét nekik adjuk el.

Tényleg, a birkával mi legyen? Egy megoldás van: keresztezni kell a sertéssel. Vagy az alkohollal, bár lévén az alkohol sem állat, nem lesz könnyű.

Nagy elme lehet az AfD-s Jörg Meuthen, a bojkott atyja, még akkor is, ha a politikai gazdaságtan tanára és uniós képviselő: de egy dologgal mégis meg tudom vigasztalni.

Van egy, egyetlenegy ország az Unióban, ahol minden beavatkozás nélkül is gyártanak olyan édességet, ami tilalmas a muzulmánokra. Ez Magyarország (bár láttam már whiskys belga csokit is).

Rögtön kétfélét is gyártunk.

A konyakmeggyet és a dianás cukrot.

Egyen azt, svájci csoki helyett, legfeljebb nem fogja szeretni.

Mert jó ugyan a magyar termék is, de azért a svájci jobb.

Vagy alapítson töpörtyűs csoki-gyárat, ha sok a pénze és ki akarja dobni.

Nagy ötlet ez a bojkott, méltó az AfD-hez.

Így kell megállítani Brüsszelt.

Nagy összegben nem fogadnék a választási győzelmükre.

Európa populistái egyesüljetek!

Egyesülés. Ezt a célt tűzte ki az Alternative für Deutschland társelnöke, aki a szélsőjobboldali párt vezére lesz az európai választási kampányban. Jörg Meuthen exkluzív interjút adott a német közszolgálati Deutsche Welle portálnak.

 

Mit akarnak elérni az európai választásokon, melyeket jövő májusban rendeznek meg?

Az Alternative für Deutschland több szavazatot szeretne kapni, mint a legutóbbi országos választáson. A szélsőjobboldali párt népszerűsége azóta megnövekedett, jelenleg Németország második legnépszerűbb politikai alakulatának számít.

Mik a céljai?

Először is a kaotikus migráns helyzet rendezését akarjuk elérni. Ezt egyre többen követelik Németországban és egész Európában. Jelenleg tárgyalunk más populista pártokkal, hogy majd egységes frakciót tudjunk alakítani az Európai Parlamentben.

Milyen szerepe lehet Steve Bannon-nak, Trump egykori tanácsadójának, aki most Európában nyomul?

Nem hiszem, hogy fontos szerep jutna Steve Bannon-nak az európai populista szervezetek egyesítésében. Ha létrehoz egy kutató központot, amely feldolgozza a számunkra fontos politikai témákat, akkor azt megköszönjük, de a populisták egységét mi európaiak fogjuk megcsinálni – Steve Bannon nélkül.

Mi a véleményük az Európai Unióról?

Nem minden rossz, ami ott történik. Az Európai Unión belüli kereskedelem az mindenkinek jó, ezt tehát helyeseljük. Meg akarjuk erősíteni a külső határok védelmét. Az Európai Unió központját közelebb akarjuk hozni az emberekhez. Svájci megoldást akarunk vagyis sok népszavazást!

Újabb gazdasági krízistől tart, melyben politikai lehetőséget lát? Ön szerint fél éven vagy legkésőbb egy éven belül itt a recesszió Európában?

Erre fel kell készülni és valamiféle hatékony akció tervet kell kidolgozni. Azért akarunk mi, az Alternative für Deutschland erős és egységes populista frakciót az Európai Parlamentben, hogy aktívan befolyásolhassák Európa jövőjét.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!