Kezdőlap Címkék AfD

Címke: AfD

Kitették a holokauszt tagadó helyi vezetőt a szélsőjobboldali pártból

Az arisztokrata Doris von Sayn-Wittgenstein az Alternative für Deutschland vezetője volt Schleswig-Holstein tartományban Németországban. A szélsőjobboldali párt központi vezetése Berlinben úgy döntött, hogy kizárja a holokauszt tagadó arisztokratát a pártból.

Doris von Sayn-Wittgenstein aktívan támogatta a Gedäctnisstätte mozgalmat, amely tagadja azt, hogy a nácik többmillió zsidót öltek meg a haláltáborokban. A mozgalom alapítója egy náci nagymama, Ursula Haverbeck. Ő jelenleg is börtönben ül, mert Németországban bűncselekménynek számít a holokauszt nyilvános tagadása.

Fontos helyi választások következnek Németországban

Több tartományban is választásokat rendeznek. A keleti tartományokban az Alternative für Deutschland jó eredményre számíthat. Ezért igyekszik megszabadulni szélsőséges tagjaitól vagy épp helyi vezetőitől. Doris Sayn-Wittgenstein közölte: fellebbez a központi pártvezetés döntése ellen. Az Alternative für Deutschland jelenleg a Bundestag legfőbb ellenzéki ereje. Ha a helyi választásokon jól szerepel, akkor megnövekedhet a befolyása a felsőházban. Az Alternative für Deutschland igyekszik mérsékelt benyomást kelteni, mert szövetségest keres. A Zsidó Tanács elnöke nemrég felszólította a pártokat, hogy semmiképp se vállaljanak közös kormányzást tartományi szinten sem az Alternative für Deutschland párttal, melynek neonáci holokauszt tagadó aktivistái is vannak Németországban.

A Soros alapítvány a szélsőjobb ellen Németországban

A Nyílt társadalom alapítvány meg szeretné akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland áttörését a kelet-németországi választásokon. Ezt hangsúlyozta az alapítvány berlini irodájának vezetője.

Selmin Caliskan sajtóértekezletén elmondta: több mint ötven civil szervezetet támogatnak, melyek aktívan fellépnek a neonáci tendenciák ellen. A Nyílt társadalom alapítvány eredetileg Budapesten működött, de kénytelen volt Berlinbe költözni , mert az Orbán kormány lehetetlenné tette a működését Magyarországon. Soros György egész Európában a szélsőjobboldal céltáblája lett, mert támogatja azokat a szervezeteket, melyek fellépnek a nyílt társadalom érdekében.

Az Alternative für Deutschland a migráns válságot kihasználva jelentősen növelte a befolyását Németországban. Különösen annak keleti részén. Az egykori NDK-ban különösen erős a neonáci tendenciák újraéledése. Ősszel három itteni tartományban lesznek helyi választások: Thüringiában, Szászországban és Brandenburgban. Az Alternative für Deutschland mindenütt szeretne győzni.

A demokratikus erők azonban összefognak ellenük. Görlitz városában az Alternative für Deutschland szerette volna megszerezni a polgármesteri posztot , de a demokratikus pártok összefogása ezt megakadályozta.

Heiko Maas külügyminiszter szerint aktívabban kellene fellépni a szélsőjobboldali terrorizmus ellen, mely újra felütötte a fejét Németországban. Közéleti szereplőket érnek támadások éppúgy mint a harmincas években amikor a terror a nácik bevett harci módszerei közé tartoztak. Heiko Maas a nagymúltú szociáldemokraták egyik vezetője. A szociáldemokraták a legutóbbi európai választásokon újra leszerepeltek. Épp ezért tisztában vannak azzal, hogy széleskörű demokratikus összefogásra van szükség, ha meg kívánják akadályozni a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland előretörését Németországban.

Szélsőjobb szerint keresztényellenes akció volt a Notre-Dame leégése

0

A Bundestag legerősebb ellenzéki pártjának frakcióvezetője Twitteren azt írta, hogy egy hónapon belül ez már a második templom Párizsban, mely a tűz áldozatává válik.

Alice Weidel, az Alternative für Deutschland frakcióvezetője arra célzott, hogy Saint Sulpice templomban is tűz ütött ki a Latin negyedben Párizsban. Mindezt a szélsőjobboldali párt frakcióvezetője besorolja a 47 keresztény ellenes akció közé, mely az elmúlt időszakban Franciaországban történt. Az Iszlám állam ugyan örvendezett azon, hogy a Notre-Dame csaknem leégett, de nem állította, hogy bármi köze is lenne ehhez.

Párizs főügyésze szerint a vizsgálat balesetként értékeli a tűzvészt a Notre-Dame-ban. Semmi jel sem mutat valamiféle szándékos gyújtogatásra a régi templomban, mely Párizs egyik szimbóluma. Emmanuel Macron köztársasági elnök megígérte, hogy öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-t. Nemzeti közadakozást hirdetett meg: Franciaország két dollármilliárdosa 200 illetve 100 millió eurót ajánlott. Bernard Arnault és Francois-Henri Pinault felajánlásához sok kisember is csatlakozott.

Több milliárd euróról van szó, ezért minden felajánlott pénzre szükség lehet. Anne Hidalgo asszony, Párizs szocialista főpolgármestere vállalta, hogy nemzetközi konferenciát szervez, melyen felajánlásokat lehet majd tenni a Notre-Dame újjáépítésére. Az UNESCO, melynek a székhelye Párizsban van, szintén jelezte: kész koordinálni a nemzetközi felajánlásokat.

A francia sajtó is kiemelten foglalkozott Szeged városának felajánlásával. A magyar város ugyanis ily módon kívánja viszonozni azt, hogy a nagy szegedi árvíz után a franciák is hozzájárultak ahhoz, hogy megkezdődjön az újjáépítés Szegeden. Franciaországban szinte mindenki katasztrófának tekinti a Notre-Dame leégését, de nem keresnek bűnbakokat. Még a szélsőjobboldalon is kevesen pengetnek olyan húrokat mint az Alternative für Deutschland parlamenti frakcióvezetője, aki keresztény ellenes akciónak nevezte a Notre-Dame leégését.

A nemzetállamok Európája

A magyar média nem igazán számolt be olyan részletesen és pártatlanul a milánói találkozóról, mint az elvárható lett volna a nyugati, elsősorban angol nyelvű tudósítások alapján.

Sokkal inkább belterjes, provinciális módon, (és kárörvendően) Orbánt tették az ott történtek középpontjába annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök – sportnyelven – labdába sem rúgott, ezért el sem ment, pedig meghívása volt! Ugyanakkor a találkozónak komoly visszhangja lett a világsajtóban. Az EU választások előtt igenis oda kell figyelni, mi történik a világban, különösen Európában. A nyugati megfigyelők a „szélsőjobb” (far-right) jelzővel illetik azt az új formációt, amely erős frakciót alakíthat a májusi európai parlamenti választások után. Ennek az új EU-s frakciónak az olasz Északi Liga elnökét, jelenlegi kormányfő-helyettest és belügyminisztert, Matteo Salvini-t tekintik a szellemi atyjának.

Igen, valamikor szó volt, hogy Orbán is jelentős szerepet kaphat, de a „pávatánc”-ot a nyugat-európai szélsőjobboldaliak sem veszik be.

Ha Orbán egy új frakcióban akar vezető pozíciót (mondjuk alelnöki posztot), akkor előbb ki kellene lépnie az EP legnagyobb frakciójából, a néppárti tömörülésből (EPP). Mint ahogy ezt 2000-ben tette, amikor lemondott a Liberális Internacionálé alelnöki tisztjéről, és pártjával (Fidesz) együtt átlépett az Európai Néppártba. Napjainkra eltűnt ez a húsz évvel ezelőtti (politikai) elszántság, helyette populista lett, aki – mint a magyar lélek kiváló ismerője – csak azt fújja, amit hazai hívei hallani szeretnének.

Az EU-s választási kampányban jó partnernek bizonyul a hazai ellenzék is, mely ugyancsak a megszokott Orbán-ellenes szövegeket szajkózza, miközben még csak célzás sincs alternatívára, például a jövőt illetően, mit kellene Magyarországnak tennie. A „maradjunk az EU-ban”, meg „mi európaiak akarunk maradni”, édeskevés. Épp olyan semmit mondó, de jól hangzó (populista) kortes beszédek, mint az EU-s kampánytól független eddigi ellenzéki megszólalások. Sehol egy utalás, magyarázat, figyelemfelkeltés, hogy valójában van-e koncepciója Orbánnak arra, hogy mi legyen Európával, és benne Magyarországgal, ha annyira megerősödne az európai parlamenti szélsőjobb, hogy kormányzási, de legalábbis beleszólási jogot szerezne? A megszokott nacionalista szlogeneken kívül („megvédjük határainkat”, „idegeneket nem engedünk be és nem keveredünk velük”, „a mi hazánkban nekünk senki se dirigáljon külföldről”, stb.)

Orbán, eddig semmilyen jövőképet nem vázolt fel. Például, hogyan nézne ki a „nemzetállamok Európája”? Különös tekintettel annak gazdaságára, melynek fel kell majd vennie a harcot az USA-val és Kínával.

Ez a legfőbb probléma ma is az EU-ban. Ezt Nyugat-Európában látják, és ha eddig csak szőrmentén jelezték, azért tudvalevő, komoly átalakításokat terveznek a májusi választások után. Ezt jól érzi és látja Orbán is. Nem hiába rémisztgetik, pardon „készítik fel”, miniszterei a lakosságot a közeledő „válságra”. Magyarul, az EU-s pénzek elapadására.

Különben az összes feltörekvő szélsőjobboldali mozgalommal ez az igazi baj: halvány lila elképzelésük sincs a nemzetállamok együttműködéséről, az európai gazdaság működéséről. Ha nem „Brüsszel irányít”, akkor mi lesz a gazdasággal? Ha központilag nem szednek be adókat, mert az a nemzetállamok kezébe kerül, és minden ország maga intézi dolgait, akkor az esetleges pillanatnyi pénzügyi nehézségeiket hogyan fogják egymás közt kisegíteni? Vajon a nemzetállamok például védővámokat fognak bevezetni tartalékaik feltöltésére? Mi lesz a „közös valutával” (euró)? Ismét váltani kell majd a „nemzeti valutákra”, ami igencsak meg fogja nehezíteni a külkereskedelmet, a kezelési költségekről nem is beszélve!

Egyáltalán, hogyan képzelik el az európai prosperitást (a gazdasági, üzleti fellendülést), a versenyképességet az USA-val, Kínával szemben? Ezek nagyon fontos dolgok, egy ország, egy nemzetállam, és azok Európája számára. Ezt hiányolják leginkább a szakértők is az alakuló új európai parlamenti frakció, és jövendő tagjai, elképzeléseiből.

Jelenleg négy európai országban van szélsőjobboldali, populista kormány hatalmon: Olaszország, Magyarország, Ausztria és Lengyelország. Legalább még két országban (Franciaország és Hollandia) jelentős a szélsőjobb. A milánói összejövetelre 20 országot hívott meg Salvini, amire végül csak négyen jöttek el. Salvini-n kívül két EP képviselő, Jörg Meduthen, a német AfD-től, és Anders Vistisen, a dán „néppárt”-tól, valamint Olli Kotro, aki nagy reménységű jelölt a nacionalista finneknek az EU-s parlamenti választásra. A most vasárnap (2019. március 14.) tartott finn parlamenti választáson mindösszesen 0,2 %-kal (5.000 szavazattal) maradt alul a győztes szociáldemokratáktól, a Finnek nevű párt, mely igen erős (szélső)jobboldali jelenlétet mutat a finn politikai életben.
Megfigyelők szerint, bármennyire is erősödnek a szélsőjobboldali pártok (saját hazájukban), egy ütős, erős parlamenti frakció létrehozása nem valószínű. Borzasztó nagy elvi ellentéteket kellene félretenniük. Salvini szoros barátságot épített ki a francia Marine Le Pen Nemzeti Gyűlés/Tömörülés nevű pártjával. Ugyanezt az olasz szélsőjobboldali Salvini-nek nem sikerült elérnie a lengyel Jarosław Kaczyński-val, mert bármennyire is azonos a gondolkodásuk a migráció és az „európai kultúra” terén, a lengyelek történelmi orosz-ellenességét senki sem tudja megváltoztatni. Különösen Salvini nem, aki köztudottan Putyin csodálója, és az Oroszország elleni szankciók mielőbbi megszüntetésének szorgalmazója.

Megfigyelők szerint a franciákat és a lengyeleket nem lehet közös nevezőre hozni.
Salvini meg akarja törni a jelenlegi Európát (EU) domináló francia-német tengelyt is. Mint látható, Orbántól eltérően, a nyugat-európai szélsőjobbnak van elképzelése egy „új Európa megteremtésére”, kivéve a gazdaság átalakítására, ami nélkül nem lehet prosperáló Európát építeni. Kicsit hasonló a probléma, mint a szélsőbaloldali eszmék terjedése és uralkodása idején. A kommunista rendszerek is a gazdaságba buktak bele.

Alkotmányossági vizsgálat a német AfD ellen

0

Alkotmányvédelmi hivatali vizsgálat indult a német szélsőjobb vezető pártja, az AfD ellen. Azt akarják megtudni, veszélyezteti-e a demokratikus rendet a szervezet.

Németországban az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) vizsgálatot indított az ellenzék legerősebb pártja, az Alternative für Deutschland (AfD) ellen, hogy kiderítse, vezetőinek szélsőséges nyilatkozatai veszélyeztetik-e a liberális demokráciát és az ezt garantáló alkotmányt – tudatta a hivatal. A nemzetbiztonsági szolgálatot az aggasztja elsősorban, hogy a nép-nemzeti irányzat

támogatja a gyűlöletbeszédet egyes kisebbségekkel szemben.

Ide tartoznak a zsidók és a muzulmánok is.

A BfV a szélsőjobboldali párt két szervezetét kívánja intenzíven megfigyelni: az egyik a Thüringiában működő Szárny csoport, melynek nézetei igen közel állnak a nemzetiszocializmushoz, mely csődbe vitte Németországot. A másik a párt ifjúsági szervezete, ahol szintén sok szélsőjobboldali radikális nézet kap teret.

Az AfD a menekültválság idején vált Németország egyik nagy pártjává, jelenleg 92 képviselője van a Bundestagban. Legutóbbi összejövetelükön meghirdették a kilépést az Európai Unióból. A Bundestag többi pártjai helyeselte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését.

Horst Seehofer belügyminiszter, aki korábban a bajor CSU vezéreként nem sietett elítélni az AfD szélsőséges nézeteit, most támogatásáról biztosította az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőinek döntését. A Németországban élő zsidók szervezete is helyesli a vizsgálatot a párt ellen. A szervezet vezetője szerint

„ez jó irányba tett lépés”.

Az európai parlamenti választásokon, melyeket májusban rendeznek meg, az AfD Németország első pártja akar lenni, hogy sarokba szoríthassa a mérsékelt CDU-CSU-szociáldemokrata kormányt Németországban.

Sonkás csoki

Meg kell vallanom, már a csokis Mese sajtot sem bírtam megenni, pedig az még a maga kísérleti mivoltában érdekes próbálkozásnak is volt nevezhető. Finomnak nem, de legalább érdekesnek. Érdekes volt benne, hogy ez egy sajt… Na, mostantól ehetjük a sonkás, töpörtyűs, angolszalonnás csokoládékat, ha le akarjuk győzni Brüsszelt.

Kérem, nem csak ehetjük, szerintem honpolgári kötelesség is lesz minálunk. A történet Németországban kezdődött, ahol is az AfD nevű szélsőjobboldali párt véletlenül felfedezte, hogy a svájci Toblerone csoki – tetszik tudni, az a háromszögletű – dobozán szerepel, miszerint megfelel a „halal” előírásoknak.

Mármost halalnak azt az ételt nevezzük, ami megfelel a muzulmán vallás tilalmainak, vagyis nincs benne döghús, disznóhús, ragadozó állat húsa, alkohol és vér. Ha húsételről van szó, akkor az állatot vallásos előírások szerint kell levágni, kivéreztetni, de mivel a csokoládé nem állat, ezt itt és most nem taglalnám.

Mármost a csokoládéban alapértelmezés szerint sincsen semmi tilalmas, így hát olyan nyolc hónappal ezelőtt a Toblerone, illetve a gyártó Mondelez bevizsgáltatta a terméket meg a gyártási folyamatot az Írországban bejegyzett Department of Halal Certification nevű céggel, azok ráütötték a pecsétet az igazolásra, onnantól kezdve minden csoki kartondobozára rá van írva, hogy muzulmánok is nyugodtan fogyaszthatják.

És miért ne fogyasztanák? Csokoládé az, nem valami esetleg tilalmas húsféle (emlékszem, 2015-ben majdnem megesett, hogy olyan szárnyasmájkrémet akartak a hatóságok osztani a menekülttáborokban, amiben ipari szalonna is volt – még jó, hogy akadt, aki időben, kiosztás előtt észrevette. De nem csoda, ha kétszer megnéz a muzulmán egy európai húsételt, míg egyszer megkóstolja).

No, emiatt a pár centis felirat miatt hirdetett egész Európára szóló bojkottot az AfD a svájci cég termékeire. Merthogy halal. Minden csokoládé ilyen, sőt, az európai lakosság által fogyasztott élelmiszerek nagy része is.

A vízben például semmi tilalmas nincs, tessék már azt is bojkottálni, bár az igazi AfD-s nem vizet iszik, hanem sört. De tessék azzal öntözni. Kicsit drága volna.

A tejben sincs tilalmas dolog, az is halal, a kenyérben sincs, a sóban, borsban, paprikában, krumpliban, hagymában, tarhonyában sem, szóval bojkottáljuk a marhapörköltet is?

Másik oldalról keresve a megoldást, azt is követelhetnék, hogy mindenben legyen vagy disznóhús, vagy alkohol, amiben nincs, azt bojkottáljuk. Ha csokit akarunk enni, az legyen szalonnás, töpörtyűs vagy sonkás, esetleg kolbászos.

Ha pocsék lesz, hát pocsék lesz, de legalább nem halal.

Mondjuk a máj- és epebetegek nem örülnének ennek, de ugye közérdek az AfD szerint a bojkott. Csak ez állíthatja meg Európa iszlamizációját szerintük. Az fel sem merült bennük, hogy a spontán, minden módosítás nélkül is megfelelő élelmiszereinknek hatalmas piacát jelentik az arab országok, például az európai birkahús nagy részét nekik adjuk el.

Tényleg, a birkával mi legyen? Egy megoldás van: keresztezni kell a sertéssel. Vagy az alkohollal, bár lévén az alkohol sem állat, nem lesz könnyű.

Nagy elme lehet az AfD-s Jörg Meuthen, a bojkott atyja, még akkor is, ha a politikai gazdaságtan tanára és uniós képviselő: de egy dologgal mégis meg tudom vigasztalni.

Van egy, egyetlenegy ország az Unióban, ahol minden beavatkozás nélkül is gyártanak olyan édességet, ami tilalmas a muzulmánokra. Ez Magyarország (bár láttam már whiskys belga csokit is).

Rögtön kétfélét is gyártunk.

A konyakmeggyet és a dianás cukrot.

Egyen azt, svájci csoki helyett, legfeljebb nem fogja szeretni.

Mert jó ugyan a magyar termék is, de azért a svájci jobb.

Vagy alapítson töpörtyűs csoki-gyárat, ha sok a pénze és ki akarja dobni.

Nagy ötlet ez a bojkott, méltó az AfD-hez.

Így kell megállítani Brüsszelt.

Nagy összegben nem fogadnék a választási győzelmükre.

Európa populistái egyesüljetek!

Egyesülés. Ezt a célt tűzte ki az Alternative für Deutschland társelnöke, aki a szélsőjobboldali párt vezére lesz az európai választási kampányban. Jörg Meuthen exkluzív interjút adott a német közszolgálati Deutsche Welle portálnak.

 

Mit akarnak elérni az európai választásokon, melyeket jövő májusban rendeznek meg?

Az Alternative für Deutschland több szavazatot szeretne kapni, mint a legutóbbi országos választáson. A szélsőjobboldali párt népszerűsége azóta megnövekedett, jelenleg Németország második legnépszerűbb politikai alakulatának számít.

Mik a céljai?

Először is a kaotikus migráns helyzet rendezését akarjuk elérni. Ezt egyre többen követelik Németországban és egész Európában. Jelenleg tárgyalunk más populista pártokkal, hogy majd egységes frakciót tudjunk alakítani az Európai Parlamentben.

Milyen szerepe lehet Steve Bannon-nak, Trump egykori tanácsadójának, aki most Európában nyomul?

Nem hiszem, hogy fontos szerep jutna Steve Bannon-nak az európai populista szervezetek egyesítésében. Ha létrehoz egy kutató központot, amely feldolgozza a számunkra fontos politikai témákat, akkor azt megköszönjük, de a populisták egységét mi európaiak fogjuk megcsinálni – Steve Bannon nélkül.

Mi a véleményük az Európai Unióról?

Nem minden rossz, ami ott történik. Az Európai Unión belüli kereskedelem az mindenkinek jó, ezt tehát helyeseljük. Meg akarjuk erősíteni a külső határok védelmét. Az Európai Unió központját közelebb akarjuk hozni az emberekhez. Svájci megoldást akarunk vagyis sok népszavazást!

Újabb gazdasági krízistől tart, melyben politikai lehetőséget lát? Ön szerint fél éven vagy legkésőbb egy éven belül itt a recesszió Európában?

Erre fel kell készülni és valamiféle hatékony akció tervet kell kidolgozni. Azért akarunk mi, az Alternative für Deutschland erős és egységes populista frakciót az Európai Parlamentben, hogy aktívan befolyásolhassák Európa jövőjét.

A GroKo vége(?)

Németországban GroKo-nak hívják a nagykoalíciót (Große Koalition). Ennek a végét jelentheti ha a most vasárnapi tartományi választáson Hessen-ben, a hatalmon lévő kereszténydemokraták (CDU) nem kapják meg a kormányzáshoz szükséges támogatást. Ez a gondolat már a október 14-i bajor helyhatósági választáskor is felmerült, előrevetítve, hogy Merkel kancellárnak és kormányának valószínűleg új (országos) választást kell tartania. Ez nem a merkeli politika kudarcát jelenti, hanem a politikai paletta átrendeződését. Mindenekelőtt a szociáldemokraták súlyos szavazatvesztését országosan és tartományi szinten egyaránt. Igen, a baloldal, és annak vezető ereje a szociáldemokraták, csúfos vereséget szenvedtek országszerte. Bajorországban például egyszámjegyű (9,7 %) lett a végeredmény, mely (Nyugat-)Németország fennállása óta ilyen alacsony még nem volt! Ez pedig a berlini, központi, szövetségi kormány működését is veszélybe sodorhatja.

Hogy érhető legyen. Németül „Volkspartei”-nek (magyarul, szabadon kb. tömegpártnak) nevezik azokat a stabil és erős pártokat, amelyek a választásokon rendszeresen(!) 30 százalék feletti eredményt érnek el. Két ilyen néppárt (Volkspartei) volt eddig Németországban: a baloldali (SPD = szociáldemokraták) és a jobboldali („uniós pártok” = CDU/CSU). Ez a két formátum uralta a nyugatnémet politikai életet a Szövetségi Köztársaság megalakulása óta. Az első tíz évben (1949-59) az Adenauer vezette „konzervatívok” irányították az országot, és teremtették meg azt a szociális jólétet, ami a „gazdasági csodához” vezetett, és, amelynek értelmi szerzője az ugyancsak jobboldali, szociálisan érzékeny Ludwig Erhard (CDU) közgazdász volt. Ő vezette be, hogy a legmagasabb állami fizetés nem lehet több a legalacsonyabb állami fizetés 10-szerésénél. Mint gazdasági miniszter 1949-63 között ő alapozta meg a szociális piacgazdaságot, mely napjainkban is a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági rendszere.

A szociáldemokratákat fenntartással fogadták a hidegháború idején, különösen az amerikai megszállási hatóság. Történelmi tény, hogy a szociáldemokraták hajlamosak kiegyezni a Lenin-féle kommunistákkal, annak ellenére, hogy a zimmerwaldi konferencia (1915) óta a Lenin, majd Sztálin vezette kommunisták (Komintern) „ősellenségnek” tekintették a marxista alapok követőik. Lásd az eszerek (SZR = szociálforradalmárok) szó szerinti likvidálása (1918 január), majd 1945-től Kelet-Európa szerte a szovjet fegyverek árnyékában egyesített két párt (szociáldemokraták és kommunisták) tagjai közül a szociáldemokraták ellehetetlenítését, részben fizikai megsemmisítését. Ennek ellenére, a (nyugatnémet) szociáldemokraták a „keleti nyitás” (Ostpolitik) hívei lettek, mondván, ha a (szélsőbaloldali) moszkoviták keményvonalasak, akkor (a jobboldali) szociáldemokratáknak kell engedniük, az elnyomott népek helyzetének javítása érdekében.

Ez a politikai elgondolás szimpatikus lett Nyugat-Németországban, és részben a KGST országaiban (ha még van, aki ismeri ezt a rövidítést). Tehát, két „néppárt” (tömegpárt) uralta a nyugatnémet politikát. Harmadikként ott voltak a szabaddemokraták (FDP), akik sohasem érték el a 30 százalékot, viszont időnként a mérleg nyelve szerepét töltötték be. Azaz mindkét nagy párttal (SPD, CDU/CSU) hajlandóak voltak koalícióra lépni a stabil, folyamatos kormányzás érdekében.

A 1968-as diáklázadások megmutatták, hogy a fiatal értelmiség kételkedik a fennálló demokráciában. A hidegháború idején új mozgalom indult a környezetvédelem, a béke, és a női egyenjogúság érdekében, ami 1980-ban szövetségi szinten új párt, a Zöldpárt, megalakulásához vezetett. Ez volt a világ (akkor még) egyetlen olyan pártja, melynek fő célja a környezet védelme lett. Az USA-ban ma sincs ilyen párt, igaz, ott a környezetvédelem (különösen Kaliforniában) a helyi hatóságok, minisztériumok feladata, nem pedig egy politikai tömörülésé. A nyugatnémet Zöldek a 80-es évekre lettek helyi, tartományi és országos szinten parlamenti tényezők, új színt hozva az addigi politikai életbe. A tornacipős (környezetvédelmi) miniszter, Joschka Fischer, a parlamentbe pulloverben megjelenő képviselők, a tanácskozás alatt horgoló, kötő képviselő asszonyok, akik az otthonosság kedvéért cserepes virágot is hoztak magukkal. Mind-mind egy új kor jellegzetes figurái. Politikailag a szociáldemokratákhoz álltak közelebb, atomellenesek voltak. Érdekes, a Zöldek az NDK-át nem bírálták, szinte nem is akartak róla tudomást venni. A (berlini) Fal lebontása után jelent meg az NDK kommunista utódpártja (a Baloldal = die Linke) a politikai színtéren, majd napjainkra az ugyancsak volt NDK területén népszerű szélsőjobboldali formáció, a migráns-ellenes Alternatíva Németországért (AfD).

A tavalyi országos választáson sok szavazatot vesztett a két „történelmi” néppárt, és szétaprózódva, de megerősödtek az önálló kormányalakításra alkalmatlan pártok. No, meg amelyekkel a parlamentáris pártok eleve nem voltak hajlandók koalícióra lépni (die Linke, AfD). A kormányalakításra felhatalmazást kapott addigi kancellár asszony, Angela Merkel, úgy látta, hogy az addigi jól működött nagykoalíció mentheti meg az országot egy újabb általános választástól, ami milliókba kerülne, és megnehezítené a gazdasági életet. Hiszen, amíg nincs elfogadott költségvetés, addig a vállalkozások nem tudnak tervezni, nem tudják, mekkorák lesznek az egyes adóterhek, és az esetleges adókedvezmények. Merkel úgy látta, hogy ismét a nagykoalíció lehetne a legelfogadhatóbb megoldás. Fél év kellett, hogy fedél alá hozza a két néppárt (SPD, CDU/CSU) közös kormányzását, a nagykoalíciót. Ez a hagyományos felállás, azonban lassan korrodál, egyre kevesebb szavazati bázisa van mindkét oldalnak. Berlinnek a vészjelzést a bajor választás adta. Ahol, az addig 50 % feletti eredményt produkáló jobboldal (CSU) mindössze 37 százalékot ért el. Önámító sovány vigasz, hogy továbbra is a CSU a jobboldal legerősebb pártja Bajorországban, hiszen egyedüli kormányzásra képtelen! Ugyanakkor a berlini, szövetségi koalíciós partner, az SPD, még a 10 százalékot sem érte el – (bajor) tartományi szinten. Merkel, és a központi (szövetségi) kormány, Berlin, utolsó reménye Hessen, ahol most vasárnap tartanak helyhatósági választást, és ahol az előrejelzések szerint a CDU 28%, az SPD és Zöldek 20-20 %, az AfD 12%, a die Linke és az FDP (szabaddemokraták) 8-8 százalék várományosa. Tehát, a hagyományos „néppárti” 30 százalékot egyik párt sem éri el. Ezt Berlinben is látják, és már az új országos választások kiírását latolgatják, ahol kérdéses Merkel indulása.

A számok és a tények fényében a szociáldemokraták (SPD) borzasztó gyenge szereplése minden bajok okozója. Ugyanakkor a bajor példa mutatja, hogy feltörekvőben vannak a Zöldek, akik újabban (két héttel ezelőtt Münchenben) a polgári, keresztény és liberális értékek követőinek tüntetik fel magukat. Mintha a Zöldek felismerték volna a globális változást, a „jobbratolódást”, és ezért a természetszeretetet, a környezetvédelmet (alternatív energiaforrások), valamint az elesettek, rászorulók megsegítését valódi alternatívának tekintik a baloldaltól elforduló tömegek számára.

Stephen Elekes

Még mindig fegyveresek a neonácik

0

Változatlanul fegyvert visel egy német neonáci szervezet sok tagja, noha a kormány ezek beszedését határozta el két éve. Csaknem húszezer emberről van szó a Reichsbürger szervezet kapcsán.

A Reichsbürger egyik tagja agyonlőtt egy rendőrt és három másikat megsebesített két évvel ezelőtt Bajorországban. Ezt követően összeült a 16 szövetségi állam belügyminisztere, és elhatározták: lefegyverzik a neonáci szervezetet. Eltelt két év és a Reichsbürger sok tagja még nemcsak hogy fegyverrel, fegyvertartási engedéllyel is rendelkezik. Ezt leplezte le az NDR és a Süddeutsche Zeitung közös oknyomozó riportja.

A belső elhárítás szerint több, mint 18 ezer tagja van a neonáci szervezetnek, mely

nem ismeri el a Német Szövetségi Köztársaságot legálisnak.

Ők azt állítják: továbbra is a Reich, a hitleri borodalom polgárai. Nem ismerik el Németország új határait sem, melyeket 1945 után állapítottak meg. Szerintük Németország határai még ugyanott húzódnak, mint 1937-ben, vagyis mielőtt a nácik megkezdték volna Európa elfoglalását.

Legutóbb Chemnitz városában aktivizálódtak a neonáci szervezetek, miután két menekült megölt egy helyi polgárt. A neonáci szervezetek megnövekedett aktivitása aggasztja a belső elhárítást és magát a német kormányt is. Különösen amiatt, hogy a legnagyobb ellenzéki párt,

az Alternative für Deutschland (AfD) soraiban sok neonáci van.

Ez a párt jelenleg a harmadik erő a Bundestagban, a berlini parlamentben.

Bajorországban, ahol a hétvégén választásokat tartanak, valószínűleg előretör az AfD és visszaesik a kormányzó CSU, mely része a kormánykoalíciónak Berlinben. Horst Seehofer belügyminiszter ennek a pártnak a vezére. Az ő feladata lenne, hogy begyűjtse a fegyvereket a Reichsbürger szervezettől, mely épp Bajorországban megölt egy rendőrt és három másikat pedig megsebesített.

Szélsőjobb terroristákat tartóztattak le Németországban

0

Revolution Chemnitz (Chemnitz Forradalom) – ez annak a terrorista csoportnak a neve, amelynek hat tagját kommandósok vették őrizetbe Bajorországban és Szászországban. Több mint száz rendőr vett részt az akcióban, amelyet Németország legfőbb ügyésze rendelt el.

A német belső elhárítás szerint a Revolution Chemnitz csoport tagjai terrorakciókra készültek migránsok és színesbőrűek ellen Németországban. A Chemnitz nevet azért vették fel, mert ebben a városban két migráns megkéselt egy helyi polgárt, aki belehalt a sebeibe. A gyilkosságot követően tüntetések kezdődtek, melyeket a szélsőjobboldali csoportok kihasználtak megfélemlítő akciókra a migránsok és a zsidók ellen.

A belső elhárítás főnöke, Hans-Georg Maassen tagadta, hogy ilyen megfélemlítő akciók történtek volna Chemnitzben. Ezért leváltották, de felfelé buktatták: Horst Seehofer belügyminiszter biztonságpolitikai tanácsadója lett. Horst Seehofer, aki a bajor CSU vezetője, korábban úgy nyilatkozott: ha nem lett volna belügyminiszter, akkor maga is az utcára vonult volna Chemnitzben.

A keletnémet városban folyó tüntetések – az antifasiszták ellentüntetéseket szerveztek – megosztották a kormánykoalíciót Berlinben. Miközben a bajor CSU érezhetően a szélsőjobboldali tüntetőkkel szimpatizált, addig a szociáldemokraták az antifasiszta megmozdulásokat támogatták.

Merkel kancellárnak minden politikai ügyességére szüksége volt, hogy egyben tartsa a koalíciót. Közben azonban saját pártja, a CDU támogatását is elveszítette: leszavazták a frakció vezető választáson.

Ennek ellenére Merkel közölte, hogy nem vonul vissza. Sőt, részt vállal a választási küzdelemben Bajorországban. A hétvégén a CSU mellett kampányolt, amely komoly kihívás előtt áll: a tartományi választáson elveszítheti vezető szerepét, melyet évtizedek óta őriz. Az ok: a chemnitzi eseményeket kihasználva a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt offenzívát indított, hogy megszerezze Bajorországot. Gyengeséggel vádolják Horst Seehofer belügyminisztert, a CSU vezérét.

Az AdF támogatói és politikusai között egykori neonácik is vannak, akik igen nagy aktivitást mutattak Chemnitzben. A Revolution Chemnitz szélsőjobboldali akciócsoport is neonácikból áll.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK