Kezdőlap Címkék AfD

Címke: AfD

Rasszista megjegyzés miatt letiltották egy politikus Twitter-fiókját

1

Az észak-rajnai-vesztfáliai rendőrség arabul is kitette újévi Twitter-üzenetét, ezen háborodott fel a szélsőjobboldali, populista Alternatíva Németország parlamenti képviselője.

Beatrix von Storch azt írta: “Mi a pokol folyik ebben az országban? Hogyhogy a rendőrség arabul üzen? Azt hiszik, hogy ezzel ezt a barbár, muszlim, csoportosan erőszakoló hordát meg lehet puhítani?”

Válaszul a rendőrség feljelentette a képviselőt, közösség elleni izgatás miatt,

a Twitter pedig 12 órára blokkolta a fiókját, mivel megsértette a rasszista tartalmak közlésére vonatkozó tilalmat.

Németországban egyébként tavaly törvényt fogadtak el az internetes gyűlöletbeszéd elleni fellépésről, a felelősség nagyobb részét a szolgáltatókra hárítva. A közösségi média óriáscégeit, tehát a Facebookot, a Twittert és a YouTube-ot, akár 50 millió euróra (több mint 15 milliárd forintra) is büntethetik, ha nem távolítják el a gyűlöletkeltő tartalmakat.

Antiszemita videókat készített a német képviselő

0

A Bundestagba bejutott szélsőjobboldali AfD képviselője elismerte, hogy korábban antiszemita videókat készített.

Peter Felser cége 2001 és 2003 között olyan fajgyűlölő és antiszemita videókat készített a neonáci Republikánus párt számára, melyeket betiltottak Németországban. A holokauszt tagadása Németországban bűncselekménynek számít.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung megkérdezte az Altetnative für Deutschland (AfD) képviselőjét, hogy mit gondol ma a videókról. Falser, akinek pártja a harmadik helyen végzett a választásokon Németországban, elismerte, hogy a videókat lehet úgy értelmezni, hogy “azok tagadják a holokausztot, a zsidók tömeges kiirtását”. Hozzátette, hogy ma már sajnálja, hogy ezeket a videóját elkészítette.

Az AfD képviselői között több olyan személy is van, aki korábban neonáci csoportokban fejtett ki aktivitást. Ezeket a csoportokat hivatalból figyeli az alkotmányvédő hivatal, melynek feladata az, hogy védelmezze a demokráciát és megakadályozza szélsőséges csoportok aktivitását Németországban.

Futballhuligán az Alternative für Deutschland egyik képviselője

0

Féléves felfüggesztett börtönre és 10 ezer eurós pénzbüntetésre ítélte a bíróság a nemrég képviselővé választott Sebastian Münzenmaiert, amiért kiderült, hogy ő szervezte a futball huligánok egy csoportjának erőszakos akcióját egy ellenséges klub szurkolóival szemben.

Sebastian Münzenmaier a második osztályban játszó Kaiserslautern mindenre elszánt szurkolója, aki Rajna Pfalz tartományban képviselői mandátumot szerzett az Alternative für Deutschland színeiben. A Kaiserslautern és a Mainz ultrái egymásra támadtak a mérkőzés után öt évvel ezelőtt. A bíróság most hozott ítéletet az ügyben.

Megállapította, hogy Sebastian Münzenmaier fontos szerepet játszott a huligán támadásban, de maga nem vett részt benne. Ezért csak felfüggesztett börtönre és pénzbüntetésre ítélték. Ráadásul a bíróság szerint nem bűncselekményt követett el hanem csak vétséget vagyis nyugodtan elfoglalhatja a képviselői székét a Reichstagban.

A szélsőséges Alternative für Deutschland a harmadik helyen végzett a választásokon Németországban így övék a harmadik legerősebb frakció a Reichstagban. A párt vezetői megígérték: vadászni fognak Angela Merkel kancellárra. Különösen azt nem bocsátják meg Németország első női kancellárjának, hogy 2015-ben beengedett az országba több mint egymillió migránst.

Szabad-e szóba állni a Jobbikkal?

0

A kérdésre válaszom egyértelmű: igen. Elvégre demokráciában élünk, ezért mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni. Sőt, ha a vitavezető felkészült, akkor még talán az is kiderül, mi Vona, ill. pártja (valódi!) álláspontja a jövőt illetően. 

A Független Hírügynökség nevű internetes hírportál felhívással fordult olvasóihoz: „ Szabad-e szóba állni a Jobbikkal? ” címmel, melynek apropója, hogy beszélgetésre hívták az egykori (1944) gettó területén lévő kávézóba (Spinoza) Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Az alkalmat, ill. az aktualitást a közelgő (jövő – 2018 – tavaszi) parlamenti választás adja, adta.

A „szabad-e szóba állni” kérdésre válaszom egyértelmű: igen. Elvégre demokráciában élünk, ezért mindenkinek a véleményét meg kell hallgatni. Sőt, ha a vitavezető felkészült, akkor még talán az is kiderül, mi Vona, ill. pártja (valódi!) álláspontja a jövőt illetően.  Erről különben egyetlen magyar (parlamenti) párt, ill. vezetője sem nyilatkozott eddig. Csak annyit tudunk, hogy demokráciában élünk. Arra azonban már nem térnek ki a demokratikus pártok és vezetői, szószólói, hogy mit értenek demokrácia alatt?

A (magyar) demokrácia hívei sokszor mutogatnak Hitlerre, ill. a náci párt hatalomra jutására. Csak arról feledkeznek meg, hogy mindaz demokratikus úton következett be.  Tengerentúli szellemi vetélkedőkben gyakori beugrató kérdés: ki volt a weimari köztársaság utolsó kancellárja? A helyes válasz: Adolf Hitler. Valóban, a náci vezér 1933. január 30-án kapott felhatalmazását (megbízást) kormányalakításra, melyben csak 3, azaz három náci párttag volt. Aztán (két nap múlva) 1933. február elsején Hitler bejelentette, hogy nem sikerült a Centrumpárttal (Zentrumpartei) kötött koalíció, és ezért új parlamenti választásokat kell kiírni. Az 1933.március 5.-i parlamenti választást már fölényesen megnyerték a nácik, miután a baloldal (szociáldemokraták, kommunisták) vezetőit bebörtönözték, ill. egy február 4.-i államelnöki rendelet értelmében, a német nép védelmében a gyülekezéseket és publikációkat be lehetett tiltani.

A „nincs új a Nap alatt” szólás talán néhányakban némi párhuzamot ébreszt a jelenlegi hazai politikával. Mely egyúttal magyarázatot is ad a hatalmon lévők népszerűségére. Elvégre a nacionalizmus örök. Az egyetlen „elv” („izmus”), amire a nép, népek ugranak, és kapva kapnak, és amit nagyon könnyen gyűlöletkeltésre lehet fel-, ill. kihasználni.

Viszont napjainkban, a kommunikáció, a tájékoztatás iszonyatos felgyorsulásával ezek az információk hamar eljutnak az emberekhez, az átlagemberhez, attól függetlenül, hogy reá hatással van-e, vagy sem. Ha bármilyen ideológiát, véleményt tiltunk, azzal csak felkeltjük irányába az érdeklődést. Ez vonatkozik Vona Gáborra és formációjára is.

Ez persze nem jelenti azt, hogy koalícióra kell vele lépni.  Lásd Németország.  2015. augusztusában várható volt, hogy egy migrációellenes (szélsőjobbos) mozgalom életre fog kelni. Arra azonban senki sem számított, hogy pillanatok alatt párttá szerveződik, és a parlamenti választásokon (2017) a szavazatok 13 százalékát szerzi meg. Németországban tömegpártnak (Volkspartei) számít minden olyan formáció, mely a parlamenti választásokon a szavazatoknak legalább(!) a 30 %-át megszerzi. Ez eddig két pártnak sikerült (CDU/CSU, SPD), általában 40 % körüli eredménnyel, amihez egy kisebb párt (8-10 %) adta koalíció kellett a kormányzáshoz. A legutóbbi választáson a CDU/CSU (továbbra is!) megtartotta a 30 % feletti küszöbszintet. A baloldal (SPD) leszerepelt (21 %), amire az volt az „elegáns” magyarázat, hogy felmondta a Merkel vezette jobboldallal a koalíciót. Merkel asszonynak most politikai „szövetségeseket” kell találnia a jövőbeli kormányzáshoz. Persze, új választásokat is ki lehetne írni, de ezt a német gondolkodás (“spórolás”) nem enged(het)i meg. Ott, ugyanis olyan drágának tartják egy újbóli választás kiírását, amit a német gazdaság nem tud elviselni, hiszen az hetekre “megbénítaná” a gazdasági életet. Különben is ennek elkerülésére van a „koalíció” kitalálva.  A szélsőjobbos AfD-vel való kormányzási „összefogás” (koalíció) elképzelhetetlen a Merkel vezette Németországban. Különben is ott van néhány 10 % körüli, kormányzásra alkalmas parlamenti párt, pl. a Zöldek és a Szabaddemokraták (FDP). A szabaddemokraták amolyan „jolly joker”-ek, hiszen már kormányoztak a baloldallal (SPD) éppúgy, mint a jobboldallal (CDU/CSU).  Merkel és hívei két formációval nem hajlandók koalícióra lépni: az NDK utódpártjának tartott Baloldal (Linke) és az migránsellenes AfD-vel.

Ennek ellenére, a német tv-ben, vitaműsorokban rendszeresen szerepel(t) az AfD, melynek nyilatkozói jól mutatják és képviselik azt a réteget, akik a múltban sohasem jutottak szóhoz, mert nem érdekelte őket a (napi) politika, a választásokon sem szoktak részt venni. Most azonban “migráns” kérdésben hallatják szavukat.

Ergo, ezeknek az embereknek a véleményét, elképzeléseit meg kell hallgatni! Mihez tartás végett. Merkel is belátta, hogy a testvérpárttal (CSU) meg kell egyeznie.  A bajor miniszterelnök (Seehofer) maximum évi 200.000 főben kívánta meghatározni a bevándorlók létszámát. Tehát, nem a menekültek, ill. a menekült státusz kérők számát! Mintha erről a “nüánsznyi” különbségről a magyar média nem akarna tudomást venni.

Ezzel szemben Magyarországon más a helyzet. Az 1989 utáni egész hazai politika másként alakult, mint az (újra)egyesült Németországban. A pártállam megszűnése után nagy reményekkel indultak a demokratikus alakulatok: a baloldalon a piacgazdaságot hirdető (szovjetrendszer ellenes) SZDSZ, a jobboldalon pedig a nép-nemzeti (Horthy-időkre emlékeztető Antall József vezette) MDF.  A kormányalakító első párt (MDF) soraiban még a ciklus vége előtt (1993) a bomlás jelei mutatkoztak. Kilépett a „radikális”-nak titulált Csurka István, akire jobban illett az antiszemita jelző, mint a „radikális”. Pártja, a MIÉP, lassan Mórickára emlékeztetett, hiszen a pártnak szinte mindenről a „zsidó” jutott az eszébe. Először 1998-ban kerültek be a parlamentbe. Tehát, az antiszemiták nyolc évvel a rendszerváltás után már a demokratikus magyar politikai rendszer elfogadott részesei lettek. Németországban 1945 óta egyetlenegyszer sem került a parlamentbe sem (neo)náci, sem antiszemita párt. A mostani választáson bekerült AfD-t a német média „migránsellenes” (anti-migráns) jelzővel illeti, nem pedig (neo)nácinak.

A magyar politikai életben nincs ilyen „finom” megkülönböztetés, mint a németben. Sőt, napjainkra már hasonló (migránsellenes) elveket vall az ország vezető pártja, a Fidesz, is. Egyes (külföldi) vélemények szerint mintha a Fidesz jobbról előzné a Jobbikot. Ezért is érdemes meghívni Vonát ilyen beszélgetésekre: hadd tudjuk meg, hogyan képzeli el a „radikális jobboldal” a demokratikus magyar jövőt? Milyen államformát képzel el Vona? Ha választást nyernének, mi lenne az első (és legfontosabb) intézkedésük? Hogyan képzelik az ország berendezkedését? Hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás (ügyészség, bíróság) működését, irányítását? Hogyan képzelik el a korrupció elleni küzdelmet?  (Zárójelben: hatalomra jutásuk előtt a Fidesz is nyilatkozott már olyat, hogy „levágják” az elkövetők kezét. Aztán…)

Szerintem, sok mindent megtudhatnánk erről a formációról, ha felkészült kérdezőink lennének. Ne feledjük! A választók kb. 20 százaléka szimpatizál ezzel a párttal. Nem lehet lebecsülni létezését. A merkeli Németország is tudomásul vette, hogy vannak „elégedetlenkedők”, akiknek táborát nem szabad lebecsülni, ill. figyelmen kívül hagyni. Persze, ez nem jelenti azt, hogy valaha is koalíciós partnernek fogják tekinteni. Ellenkezőleg, az a cél, hogy az AfD szavazóit átcsábítsák a CDU/CSU táborába.

Stephen Elekes

Választási siker után szakadás: kilép az AfD-ből a párt egyik társelnöke

0

Távozik pártjából az Alternatíva Németországnak (AfD) egyik társelnöke, Frauke Petry, és a párt észak-rajna-vesztfáliai vezetője – jelentették kedden német hírportálok.

A beszámolók szerint Frauke Petry Drezdában ismertette, hogy lemond a szászországi tartományi gyűlés (Landtag) AfD-frakciójának vezetői tisztségéről. Vele tart a képviselőcsoport helyettes vezetője és a frakcióigazgató is. Hozzátette, hogy a pártból is távozik majd. A kilépés pontos időpontjáról nem beszélt, és azt sem közölte, hogy tervezi-e egy új párt megalapítását.

A Rehinische Post című lap értesülése szerint

elhagyja a pártot férje, Marcus Pretzell is,

aki eddig az AfD Észak-Rajna-Vesztfália tartományi szervezetét és az ottani Landtagban működő AfD-frakciót vezette. Vele tart az egyik képviselő is, a 16 tagú frakció létszáma így két fővel csökken.

Sajtóértesülés szerint

szakad a párt Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi frakciója is,

az Ostsee Zeitung című lap úgy tudja, hogy a schwerini Landtag 18 tagú AfD-frakciójából négyen lépnek ki.

Az AfD a 16 tartomány közül 13-ban rendelkezik helyi törvényhozási képviselettel, és a vasárnapi választáson a szövetségi parlamentbe (Bundestag) is bejutott, a szavazatok 12,6 százalékával a harmadik legnagyobb erőként debütál.

Frauke Petry a Bundestag-választáson egyéni mandátumot szerzett, a szászországi AfD pedig szövetségi összevetésben a legjobban teljesített,

a szavazatok 27 százalékát összegyűjtve valamennyi vetélytársát megelőzte.

Azonban a társelnök hétfőn bejelentette, hogy tartalmi nézeteltérések miatt nem csatlakozik pártja képviselőcsoportjához a szövetségi parlamentben. Kifejtette, hogy az AfD-nek

“konzervatív reálpolitikát”

kell folytatnia, és azon kell dolgoznia, hogy kormányképessé váljon és hatalomra kerüljön a következő Bundestag-választáson.

Mint mondta,

az AfD szavazóinak kétharmada csupán a többi párttal szembeni elégedetlenségből, tiltakozásból szavazott rájuk,

és nem az AfD programja miatt. Egyedül “protesztszavazókra” pedig nem lehet felépíteni a “konzervatív újrakezdés” politikáját, amelyre Németországnak szüksége van.

Frauke Petry hónapok óta egyre inkább elszigetelődött pártjában,

ezt mutatja, hogy az áprilisi programalkotó kongresszus elutasította Frauke kezdeményezését, miszerint az AfD-nek a rendszerkritikus, “fundamentális ellenzékiség” helyett

a “reálpolitika” irányát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék.

Az AfD-nek – a távozó társelnököt nem számítva – 93 tagú frakciója lesz a 709 fős Bundestagban. A képviselőcsoport kedden kezdte el kétnaposra tervezett alakuló ülését. Frakcióvezetőnek várhatóan a párt kampányát úgynevezett csúcsjelölti tisztségben vezető két politikust, Alice Weidelt és Alexander Gaulandot választják meg. Ők az ülés előtt azt mondták, egyelőre nem tudják, hogy bárki is követi majd Frauke Petry példáját és kilép a frakcióból, de nem számítanak erre.

MTI/FüHü

 

 

„Sárga lapot kaptak a hagyományos pártok”

A Nyugat és a Kelet közötti szakadékot jelzi a szélsőjobboldali, populista pártok erősödése, például az, hogy az Alternative für Deutschland (AfD) bekerült a német parlamentbe – ezt mondta Daniel Dettling, a német re:publik – Institut für Zukunftspolitik nevű, pártoktól független német elemzőintézet vezetője a FüHünek. Szerinte a hagyományos pártoknak üzentek a szavazók. Arról is beszélt, hogy a magyar-német viszonyban semmilyen változást nem okoz a választás, mert Németországban „senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.” Daniel Dettlinggel egy varsói konferencián beszélgettünk.

Daniel Dettling

Annak, hogy egy szélsőjobboldali-populista párt a harmadik helyet szerezte meg a választáson, milyen következményei vannak a német politikai életre?

Az biztos, hogy a politikai rendszer és általában a napi politika sokkal bonyolultabb lesz. A két nagy párt sokat veszített, ketten együtt majdnem 14 százalékot. Nem is folytatják a közös kormányzást, vagyis egy nagyobb, szélesebb körű koalícióra van szükség, a kereszténydemokraták mellett a liberálisok és a zöldek együttműködésével – ez lehet a Jamaica, a pártok színeire utalva.

A probléma az, hogy

a liberálisok és a zöldek eléggé ellentétes dolgokat gondolnak

sok mindenről. Az FDP a liberális gazdaságpolitikában hisz, a zöldek inkább baloldaliak, és természetesen fontos nekik a környezetvédelem. Ugyanakkor a vezetőik ismerik egymást, mondhatni, barátok, ezért én optimista vagyok, hogy a koalíció kitart a következő négy évben.

Ami még fontos, hogy a nagy pártok megijedtek, mondhatni, riadókészültségben vannak a populista szélsőjobboldal miatt. Főleg a CSU, a CDU bajor testvérpártja. A pártelnök, Horst Seehofer, az Önök miniszterelnökének, Orbán Viktornak nagy barátja, különösen ideges, hiszen eddig mindig 50 százalék fölötti, vagy akörüli eredményt ért el, most meg 38-at, vagyis rengeteget veszített. Így viszont a CSU akár az instabil faktor is lehet, mert jövőre tartományi választások lesznek, ezért nem valószínű, hogy aktívan részt akarnak venni a kormányzásban.

Az biztos, hogy ez egy érdekes időszak Németországban.

Nem vagyunk ahhoz szokva, hogy szélsőjobboldali populisták üljenek a parlamentben, hiszen ez most először fordul elő a második világháború óta. Egyébként főleg Keleten szavaztak rájuk sokan, a volt NDK-ban ők lettek a második legnagyobb erő. Ez is jelzi, mekkora a szakadék Kelet és Nyugat között.

Populista, illetve szélsőséges pártoknál gyakran tapasztalható, hogy ahogy nőnek, úgy erősödnek a párton belüli törésvonalak is. Az AfD esetében Frauke Petry társelnök már be is jelentette, hogy ő nem ül be a frakcióba. Várható esetleg az ellentétek további éleződése, esetleg egy pártszakadás is?

Baden-Württembergben ez már meg is történt, az ottani tartományi parlamentben már két frakciójuk van.

Két irányzat van a párton belül: az agresszív, idegengyűlölő, illetve a valamivel nyitottabb, pragmatikusabb, kevésbé ideológiai alapokon álló.

Az nyitott kérdés egyelőre, hogy ezek az ellentétek párton belüli szakadáshoz vezetnek-e, vagy elintézik párton belül.

Az viszont biztos, hogy a szavazókat nem érdekelték az ilyen belső konfliktusok, hanem figyelmeztetni akarták a nagy pártokat. Úgy is mondhatjuk: sárga lapot kaptak a hagyományos pártok. Az emberek azt akarják, hogy a pártok oldják meg a problémákat, többek között a bevándorlás kérdését. Ez lesz szerintem az egyik legnagyobb kihívás: meg kellene alkotni az új, bevándorlásról szóló törvényt.

Ilyen most ugyanis nincs Németországban.

A hatóságon múlik, hogy befogadják-e egy menedékkérő kérelmét, vagy nem. Ha elutasítják, akkor ugye vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött, de ha mondjuk nincs útlevele, akkor ez már nem megy. Szükség lenne tehát egy modern bevándorlási törvényre, ki kellene mondani, ki az, aki jöhet, és ki az, aki nem.

Az új politikai helyzet hogyan befolyásolhatja az Európai Unió jövőjét?

Én azt gondolom, hogy ez egy lehetőség az Európai Uniónak. Franciaországban ugye Emmanuel Macront választották elnöknek, aki nagyon EU-párti, erősebb, egységesebb uniót akar. Angela Merkel pedig nagyon pragmatikus,

ő képes arra, hogy létrehozza a francia-német alkut,

amelyet remélhetőleg aztán a keleti államok is követnek majd. Kialakulhat egyfajta egyensúly: Franciaország lesz a változások motorja, Németország meg megvalósíthatóvá alakítja őket.

Ami biztos: az egyik fő kompromisszumnak annak kell lennie, hogy Németországnak az eddiginél több pénzt kell áldoznia az EU-ra. Az alternatíva ugyanis még többe kerülne. És ha ezt nem tesszük meg, akkor a populisták is folyamatosan ki tudják majd használni például a görögök nehéz helyzetét.

Átfogó, fenntartható reformokra van szükség,

amelyeket az EU többi tagállama is elfogad.

Az elmúlt időszakot valamilyen szinten tekinthetjük a jobboldali populizmus és a szélsőjobboldal sikertörténetének. Most ugye az AfD bekerült a német parlamentbe, Franciaországban Marine Le Pen ugyan nem nyerte meg a választást, de ott volt a második fordulóban, és akkor még nem beszéltünk például Lengyelországról vagy Magyarországról. Mi az ilyen pártok sikerének a titka?

Sok mindenből tudnak profitálni. Ilyen többek között a továbbra is meglévő ellentét a „Kelet” és a „Nyugat” között. Kihasználják a globalizáció veszteseit. Sokan kulturálisan érzik magukat vesztesnek, az üzeneteik nekik is szólnak. Nem mindenki van arról meggyőződve, hogy a jövő, amerre tartunk, jobb lesz, nem értik, hogy miért jó, ha a nők dolgoznak, jogokat kapnak a melegek, vagy befogadjuk a bevándorlókat.

Ezt ugyanis senki nem magyarázta el nekik.

Sokan azért ellenzik az ilyen újdonságokat, mert nem értik, hogy szükség van például a bevándorlásra, mert öregszik a társadalmunk és egyre kevesebben dolgoznak. Bizonyos területeken munkaerőhiány van.

Sokáig erről nem beszélt senki, csak a szélsőjobboldal. És az ő üzenetük egyszerű:

„Mi majd megoldjuk a problémát,

megvédjük a régi világot, a régi értékeket.” Nagyon fontos a nyelvezet, amit használnak. A tényeket is mindig értelmezik, körítést adnak hozzájuk, az érzelmekre akarnak hatni.

És persze nagyon komolyan hozzájárul a sikerükhöz az is, hogy sokan csalódtak a hagyományos pártokban.

Daniel Dettling

A múltban azt lehetett látni, hogy egy-egy politikai ideológia, irányzat megerősödése ideiglenes volt, utána mindig egy másik kerekedett felül. Várható most is majd valamikor egy liberális fellendülés?

Ha úgy vesszük, Németországban már meg is van ennek a jele: az FDP megduplázta szavazatainak számát. De fontos megjegyezni, hogy korábban ők ultraliberálisok, vagy neoliberálisok voltak, de a kudarcok után megtanulták, hogy változtatni kell. Most már elfogadják, hogy nem lehet mindent a piacra bízni, a problémák megoldásához az államra, még a bürokratákra is szükség van.

Egyelőre a tanulási folyamat közepén vannak, de ha nem lesznek sikeresebbek, az csak a szélsőjobbnak jó. Egyébként Németországban pont ez az aggodalom tarthatja össze a koalíciót.

Várható-e változás a magyar-német viszonyban a választások után?

Semmi nem fog változni. A magyar pozíció Németországban eléggé elszigetelt, legalábbis Bajorországon kívül.

„Senki nem szereti Orbán Viktort és a reformjait.”

Sőt, sokan aggódnak miattuk.

De azért én optimista vagyok, hogy javulni fog az EU és a magyarok, vagy épp a lengyelek viszonya. Egy dolgot ugyanis mindenkinek meg kell érteni: ezeknek az országoknak időre van szükségük. Szeretnek kicsit kívülállónak lenni, megmutatni, hogy mások, mint a többiek. Érzékenynek kell lenni a többieknek arra, hogy a félelmek itt nagyobbak, mint máshol. És afelől pedig nyugodtak maradhatunk:

Magyarország nem fog kilépni az Európai Unióból.

Németország választott – Kemény napok jönnek

0

Marad Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokraták megőrizték vezető szerepüket a vasárnapi németországi parlamenti választásokon, de sok százezren elpártoltak a párttól. Sokan az újonnan bejutó, s rögtön harmadik erővé váló szélsőjobb AfD-re voksoltak – nem véletlenül mondta Merkel a választás éjszakáján, hogy politikájával mindent megtesz majd a most AfD-hez pártoltak visszacsábításáért. Már éjjel voltak tüntetések. Kemények lesznek a koalíciós egyezkedések.

Hajnalra meglettek a vasárnapi németországi parlamenti választások eredményei.

A szavazatok 33 százalékát az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép

pártszövetség szerezte meg, s ezzel a hányaddal a legtöbb helyhez jutott a Bundestagban. A pártszövetség a II. Világháború utáni első választások óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Merkel is elismerte, hogy jobbra számított, s a közvéleménykutatások is jobb eredményt vetítettek előre, igaz, az utolsó napokban már csökkenő támogatottságot mértek a kancellár pártjának.

Második a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi

mélypontra süllyedt. Máris jelezték, hogy nem kívánnak visszamenni a koalícióba, ezentúl ellenzékből politizálnak majd.

A harmadik helyen a szélsőjobbnak tartott – s első megnyilvánulásai után méltán – a

bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.

A bevándorlás- és muszlimellenes párt eredményének a hírére tüntetők kezdtek el spontán gyülekezni Belrinben, az AfD székházánál, voltak tiltakozások Frankfurtban és Kölnben is.

Visszatért – négy év kihagyás után – a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7

százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek elemzők és szakértők azt tartják, hogy úgynevezett Jamaica koalíció jön létre – Németországban a pártoknak színük van, s a reálisnak tartott CDU/CSU-FDP-Zöldek színeiból áll össze a fekete-sárga-zöld „zászló”.

 

Merkel nyert, de veszített, nem is keveset – Gyorshír

0

Angela Merkel pártja ugyan megnyerte a német parlamenti választásokat, ám a vártnál kisebb arányban. A szociáldemokraták is rosszabbul szerepeltek az általuk reméltnél, ugyanakkor a szélsőjobb pártja minden várakozást meghaladóan erős lett, s harmadik erőként jutott be a Bundestagba.

Este hat órakor zárták le az urnákat, s rögtön megjöttek az exit-poll eredmények, amelyek szerint hatpárti lesz a parlament:

CDU/CSU: 32,5%

SPD: 20%

AfD: 13,5

FDP: 105,

Zöldek: 9,5

Baloldali párt: 9%

Eredmény reggel lesz.

Sajtóértesülések szerint a német szociáldemokraták ellenzékbe vonulnak – jelentette az MTI.  A beszámolók alapján a párt vezetői egyhangúlag döntöttek arról, hogy az SPD ellenzékben politizál a következő ciklusban.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK