CEU, az EU első száműzött egyeteme

0
1597
FH

„A közép-európai egyetem önkényes magyarországi elüldözése két reális kérdést vet fel az Európai Unióval kapcsolatban. Egyrészt az EU-nak viszonylag kevés hatalma van a szervezet polgárainak jogi védelmére, és másodszor, a vezető európai politikusoknak nem hajlandóak megállítani az olyan autokratákat, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.” – Kezdi az idézett mondatokkal Bruszt László a Projeckt Syndycate portálon.

November 15-én a Közép-európai Egyetem (CEU) hivatalosan megnyitotta új kampuszát Bécsben, miután az egyetemet önkényesen kiszorították Magyarországról. Jellemző, hogy ugyanezen a napon Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya újabb nagy sportstadiont nyitott Budapesten.

A kormány által ellenőrzött média természetesen ez utóbbi eseményről számolt be részletesen, meg sem említve az európai és globális rangsorban is vezető egyetemének bécsi működését. A cikk szerzője kifogásolja, hogy az Unió vezetői nagyon „fülsértően és félelmetesen” csendben maradtak azon a napon amikor az Európai Unió első száműzött egyeteme megnyitotta kapuit az unió egy másik országában.

A kampusz megnyitóján Bécs polgármestere Michael Ludwig hangsúlyozta.

„Két évvel ezelőtt mindannyian tanúi voltunk valami olyannak, amelyről úgy gondoltam, hogy elképzelhetetlen, és amelynek valójában nincs helye egységes Európában”

– mondta.

2017-ben a CEU rektora még azt mondta „Van támogatás Washingtonban. Van támogatásom Berlinben, támogatásom van Budapesten, […] támogatást kaptam Münchenben. Itt az ideje, hogy valamilyen támogatást kapjunk Brüsszelben.”  – idézi Ignatieffet Bruszt

„És Ignatieff valamilyen támogatást kapott, legalábbis kezdetben. Az Európai Bizottság 2017 decemberében az Európai Bíróság elé vitte a kormány úgynevezett „CEU törvényét”, amely szerint az egyetem célja az volt, hogy az országból kiszorítsa. Ahogyan a The Guardian  akkoriban beszámolt: „Brüsszel fokozza küzdelmét a közép-európai demokratikus értékek védelme érdekében”.”

Ezután 2019 márciusában az Európai Néppárt (EPP), ha nem is ezzel az indokkal, de felfüggesztette Orbán Fidesz pártját. Az EPP ugyanakkor azt is követelte, hogy Orbán kormánya tisztázza „a Közép-európai Egyetemet érintő, folyamatban lévő jogi kérdéseket”.

A magyar kormány ennek ellenére nem tisztázta a CEU helyzetét az ország jogrendszerében. Szomorúnak tartja a szerző, hogy ezzel precedenst teremtett az EU Orbánéhoz hasonló gondolkodású vezetői számára. Nem véletlen, hogy öt nappal később Magyarország és Lengyelország vétózott egy EU-állásfoglalást, amelyben javasolja, hogy a Bizottság készítsen éves jelentést a jogállamiság helyzetéről az egyes EU-országokban.

Hiába mértek a májusi választásokon vereséget az EU szuverenista pártjaira a lengyel és a magyar kormány tovább lengeti a „populista-szuverenista zászlót”. Számukra nem a gazdasági szabadság fontos, hanem inkább  a nemzeti kormányok szabadsága az elsődleges – állítja a szerző.

„Valójában az Orbán-kormány CEU zaklatása csak a magyar állampolgárok politikai jogainak és szabadságának egyik támadása.

Az EU intézményei képtelenek megállítani Orbán támadását az igazságszolgáltatási függetlenség, valamint az akadémiai és médiaszabadság ellen, ezáltal feltárják az alapvető intézményi egyensúlyhiányt a szervezetben. Az EU szankcionálhatja a tagállamokat a gazdasági szabadság korlátozásáért, és nagyobb hatáskörrel rendelkezik a nemzeti kormányok pénzügyi és gazdasági politikájának bevezetésére, mint az Egyesült Államok szövetségi kormánya az 50 állammal szemben – állítja Bruszt László és idézi a  jogtudós, Dimitry Kochenovot: „Az EU „demokráciája”, bár a jogi szövegekben dicséri… valójában inkább védi a piacot a polgároktól, és nem fordítva”.

„A CEU sorsa, a magyar kormány egyéb állampolgári jogok megsértésével együtt, rámutat arra, hogy a vezető európai politikusok nem akarják megállítani az Orbán-típusú autokratákat. Az EPP tagjai megvethetik Orbánt és a szovjet korszak szuverenitás-megértésének újjáélesztését. De amint azt R. Daniel Kelemen állította, Orbánnak az EPP koalíciójának juttatott szavazatok nyeresége jóval meghaladja azokat a hírnévköltségeket, amelyek a támogatásával járhatnak.”

Végezetül Bruszt kifejti, hogy „Orbán „Brüsszel” elleni támadása kellemetlen lehet, de az „Európa Egyesült Államokkal” szembeni ellenségessége hozzájárul az európai konzervatívok erőfölényének megerősítéséhez.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .