Azt írja az újság, hogy:
„Az Európai Bizottság felülvizsgálta a lakossági áramárakba való tagállami beavatkozási lépéseket, és megállapította, hogy a magyar rezsicsökkentés – amely a háztartások csaknem 100 százalékát lefedi – uniós szemmel a teljes piacra kiterjedő árkontrollnak minősül. Brüsszel szerint a hosszú ideig fenntartott, széles körű árszabályozás gyengíti a versenyt, tompítja az energiahatékonysági ösztönzőket, és akadályozza a rugalmas, időalapú tarifák megjelenését, amelyekkel a fogyasztók akár 40 százalékos megtakarítást is elérhetnének. A jelentés nem követeli a hatósági áras rendszer azonnali kivezetését, de világos menetrendet vár Magyarországtól a piaci alapú árképzés felé, beleértve a támogatás célzottabbá tételét, az okosmérők gyorsabb terjesztését és a verseny erősítését.”
Natessék, háborodik fel szegény választópolgár, ez az Orbán má’ megin’ milyen jól megmondta minekünk még anno a tutit, hiszen még a vak is látja, hogy azok a szemét brüsszokraták lábbal tiporják hazánk szuverenitását, és elvennék hazánk leányaitól és fiaitól, illetve, bocs, hazánk fiaitól és leányaitól még azt a kicsike kedvezményt is, amit a derék Orbán miniszterelnök úr nagy jóindulatában megadott népének. Mert neki mindig a magyarok az elsők! Áldassék a neve!
A szegény választópolgárnak igaza van. Ehhez persze feltételezni kell, hogy ő keveset fogyaszt a rezsinövelő áramból, így aztán a rezsicsökkentés általi megtakarítása is kevés, ám mivel a keveset fogyasztók alkotják a hazai lakosság messze legnagyobb részét, nem tévedünk nagyot, ha igazat adunk neki, mert az ország polgárainak a nagy része ilyen. A kedvezmény ennél a nagy résznél tényleg nem valami sok, és most az EU még azt a kicsit is el akarja venni. Hallatlan!
Sajnos azon a megállapításon túlmenően, hogy a választópolgárok többségének a kedvezménye kicsi, a mi választópolgárunknak semmiben sincs igaza. Ha ugyanis pontokba szedve megvizsgáljuk a történteket, a lentebbi megállapításokat tehetjük.
Előzetes megjegyzés: a megállapítások nagy része már sok helyen és sokszor volt olvasható (pl. itt, itt vagy itt), de ahogyan azt az ismétlés valamint a tudás anyja közötti összefüggésből már a régi rómaiak is megállapították, sohasem árt, sőt nagyon hasznos többször fölidézni fontos dolgokat. Repetitio est mater studiorum, ahogy a nagy Julius mondta volna, hogyha mondta volna.
- Régóta mindenki tisztában van vele (sajnos néhányan nem hajlandók elfogadni), az Orbán kormányok a népszerűségüket növelő intézkedésekkel nem annyira az ország polgárait akarták segíteni, mint inkább saját magukat, hogy ebből a következő választáson hasznot húzzanak. Ebbe a sorba tartozik a rezsicsökkentés is.
- A rezsicsökkentés a fogyasztás támogatása, azaz minél többet fogyaszt valaki, annál több támogatást kap. Például a hatvanpusztai birtok sokszorosan annyit, mint Mari néni a falu végén. Ez így van az árcsökkentéshez hasonlóan az adócsökkentés esetében is, azaz például a háromgyermekes anyák adóelengedése mintha Orbán Ráhelre lenne kitalálva, mert ő ezem az adóelengedésen sokszorosan annyit nyer, mint amennyiről egy közepes, háromgyermekes család álmodni merne. Az ilyen adó- és árcsökkentő módszerek tehát rendkívül igazságtalanok, miközben egyértelmű, hogyha nem az árat meg az adót csökkentenék, hanem helyette a szegényeket meg az alsó középréteget támogatnák, egyrészt a rászorulóknak ugyanúgy olcsóbb lenne a rezsi, másrészt sokkal elfogadhatóbb lenne mindenkinek, ráadásul jóval kevesebbe kerülne az államnak… illetve hát az adófizetőknek.
- Az a legtöbb ember számára egyértelmű, hogy a rezsicsökkentés költségeit valakinek meg kell fizetni, mert az ország csődbe menése mindenképpen megakadályozandó. Mivel pedig – akár hiszik, akár nem – Orbánék nem a saját zsebükből fedezték a többletköltséget, azt a kiadást valamilyen plusz adóbevétellel kell kompenzálni, vagy hitelt kell rá felvennie az országnak.
- Abban az esetben persze, ha egy ország évről évre többet termel, és ebből adódón többet is fogyaszt, akkor a már meglévő adókból is beszedhető annyi többletpénz, hogy fedezze például a rezsicsökkentés kiadási növekményét. Sajnos Magyarország esetében ez az országos többlettermelés nem jött be – inkább nem ragoznám, hogy kiknek a dilettantizmusa következtében –, ugyanakkor az adóforintok sok más fontosabb helyre kellettek (foci, Hatvanpuszta, egyházak, kínai vasút, Mészáros-féle sztrádakoncesszió), ezért egyetlen megoldásnak csak a hitelfelvétel maradt. Így aztán Magyarország jelenlegi GDP arányos adóssága 77,9 %.
- Megjegyzendő, hogy 2010-ben az akkori GDP 10 százalékát kitevő, és ma már nem létező, azaz fölélt MANYUP tőkét is beszámítva – melynek döntő részét Gyurcsány gyűjtötte össze, és 100 százalékát Orbán költötte el – az Orbánéknak egy világválság után átadott ország GDP arányos államadóssága csak 81 – 10 = 71 % volt. Ennek figyelembe vételével lehet vitatkozni arról, hogy az országot ki adósította el.
- Ha az Orbán kormány marad hatalmon, és a rezsicsökkentés miatt szükséges plusz állami bevételt az egész ország fizeti, például a világbajnok ÁFÁ-ban vagy a városokra kivetett szolidaritási hozzájárulásban, akkor érdekes jelenségekkel számolhattunk volna. Például Budapesten kimaradnak villamos- meg buszjáratok, hogy Várkonyi Andrea olcsón főzhessen a felcsúti kastély gázrezsóján. Reméljük, hogy a Tisza kormány… habár… ki tudhatja azt? Úgy beszélik, Budapest ugyan kapott haladékot a fizetésre, de a szolidaritási hozzájárulás egyelőre nem változik.
- Az Európai Bizottság szerint a hosszú ideig fenntartott, széles körű árszabályozás gyengíti a versenyt. Az ilyen árszabályozás a szocialista rendszer sajátja, ahol nincs verseny, ám arról a rendszerről már vannak tapasztalataink, és azok nem azt sugallják hogy nyúljunk bele a gazdaságba, mert az általában (mindig) visszaüt. Mivel a piacon működő cégek már nem a fogyasztóktól, hanem az államtól függenek (ha az állam nem pótolja ki a fogyasztók alacsony áron történő befizetéseit, az áramszolgáltató veszteségessé válik), ezért nem a legolcsóbb, hanem az érdekérvényesítésben legjobb cégek maradnak a piacon, amitől az állami ráfizetés még több lesz.
- Az Európai Bizottság úgy gondolja, a hosszú ideig fenntartott, széles körű árszabályozás, azaz hát árcsökkentés tompítja az energiahatékonysági ösztönzőket. Ilyen csökkentett ár esetén a fogyasztók közül a tehetősebbek nem fognak takarékoskodni (pedig az az országnak is fontos lenne), mert minek, és nem fognak az energiafogyasztásukat csökkentő beruházásokat (pl. házszigetelés) sem megvalósítani, mert az olcsó ár miatt nem éri meg nekik.
- Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ez az árszabályozás akadályozza a rugalmas, időalapú tarifák megjelenését, amelyekkel a fogyasztók akár 40 százalékos megtakarítást is elérhetnének. Jelenleg egyre több időjárástól függő megújuló energiaforrás áramtermelése áll rendelkezésre, de sajnos szabályozhatatlanul, ezért hol túl sok az áram, hol túl kevés. A lakosságot ösztönözni kellene, hogy akkor kapcsoljanak be otthoni nagyfogyasztókat, mikor sok az áram, és akkor ne üzemeltessék ezeket, mikor kevés, így a jelenleg nagyon hektikus termelés egyenletesebbé és ami még fontosabb, sokkal gazdaságosabbá tehető, mégpedig mind az ország, mind a fogyasztók számára. Viszont ehhez különböző áramtarifák kellenének, ami a jelenlegi, erősen nyomott, egyfajta ár esetén nehezen valósítható meg.
A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a rezsicsökkentés leginkább a regnáló párt számára hasznos (népszerűség), valamint a sokat fogyasztók számára jelent komoly megtakarítást. Érdekesség: ennél a két csoportnál nagy az átfedés.
Mindenki más számára (az országot is beleértve) inkább, vagy jóval inkább rossz megoldás, amelyet egy olyan támogatási rendszerrel kellene felváltani, ahol az állam a ténylegesen rászorulókat támogatja, az energiát meg adja a reális árán, ez ugyanis olcsóbb, gazdaságosabb, igazságosabb, és jóval ösztönzőbb az energiatakarékosságra.
A gond az, hogy a fenti hosszas magyarázkodás a választópolgárok közül csak keveseket érdekel, a rezsicsökkentést meg látják a számlán, sőt Orbánék jóvoltából hangsúlyozottan is, ezért bátorság kell ahhoz, hogy az új kormány a rezsicsökkentés jóságos csodáját új támogatási rendszerrel váltsa fel.
Érdeklődve várjuk a bátorságpróba eredményét.
