Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Erdogan nem ortodox háborúja az infláció ellen

0

85,5%-os volt az infláció a múlt hónapban Törökországban, ahol a kereskedelmi kamara és a független közgazdászok vitatják a statisztikai hivatal számait, melyeket a hatalom szigorúan ellenőriz. Az ENAG független kutató központ szerint a valós szám: 176%!

Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal. Az év eleje óta a statisztikai hivatalt állandóan átszervezik Törökországban – írja a Bloomberg. Most az alelnököt rúgták ki, aki csak nyolc hónapja volt a helyén. Nem ő felelt közvetlenül az inflációs adatokért – sietett közölni a kormánypárti sajtó. Általános ugyanis a bizalmatlanság a statisztikai hivatal számaival szemben, mert a megfélemlített szakemberek nem mernek olyan számokat közölni, amelyek kicsapthatják a biztosítékot Erdogan elnöknél.

Idén már kirúgták az elnököt és hat helyetteséből hármat menesztettek. Egyiküknek sem volt ideje megunni a munkáját, a rekorder másfél évig tartotta magát, a többieket előbb kirúgták.

Líra a mélyben

Az óriási infláció egyik legfőbb oka a török líra gyengesége. Tavaly szeptemberben 1 USA dollár még 8 lírát  ért, idén októberben már 19-et.

A lakosság egyre nehezebben viseli el az inflációt: a családok kétharmada küzd megélhetési válsággal egy friss felmérés szerint. Jövőre pedig választások lesznek. Emiatt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmaz: miközben a világon mindenütt emelik a kamatlábat a nemzeti bankok addíg Törökországban továbbra is alacsonyan tartják azokat.

“A török gazdaság túlhevült” – mondja Timothy Ash a Euronewsnak. A    szakértője szerint “túl gyors a növekedés, túl magas a belső kereslet, túl nagy az import. Így túl hevül a gazdaság.”

Erdogan elnök eddig is ezt tette a választások előtt: öntötte a pénzt a gazdaságba. “Erdogan oligarcha barátai, akik elsősorban az építőiparban érdekeltek profitálnak is az olcsó hitelekből” – mutat rá Ash. Aki szerint Erdogan azért sem hagyja, hogy a Nemzeti Bank emelje a kamatlábat, mert “az iszlám vallás tiltja a kamatot.”

Erdogan elnök immár egyszemélyben irányítja a gazdaságot.

“Uralma első tíz évében még ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott, de az utóbbi időben már nem. A döntéseket már kizárólag egyedül hozza meg. A király meztelen”

– utal Andersen meséjére az elemző Törökországban.

Orbán kirúgta az energiaügyekért felelős magyar diplomatát a csúcs kellős közepén

Másfél órát kapott arra Baranyai Gábor, aki nagyköveti rangban szolgált Brüsszelben a magyar képviseleten, hogy összepakoljon és végképp távozzon. A hírt a jól értesült brüsszeli Politico azzal kommentálta, hogy rendkívüli szokatlan az uniós gyakorlatban hasonló gesztus magasrangú diplomatákkal kapcsolatban.

Nemrég a brüsszeli uniós képviselet vezetője, Stelbaczky Tibor hagyta el posztját “önként”. Ez a nagykövet később sem kívánta elmondani távozásának okát, de diplomáciai források szerint Kirill moszkvai pátriárka ügye tette be nála a kaput. A pátriárkát, aki Putyin háborús propagandájának elszánt támogatója – korábban maga is a KGB-ban szolgált éppúgy mint az orosz elnök – az Európai Unió feketelistára akarta tenni. Ez egy szankciós csomag része volt, de Orbán Viktor, aki rábólintott először erre, később mégiscsak vétózott. Mint kiderült azért, mert Kirill pátriárka személyesen kérte, hogy vegyék le a listáról. Putyin barátja megígérte, hogy “nem lesz hálátlan”. Orbán ezért vétózott. Kirill pátriárka lekerült a fekete listáról, így több millió eurós külföldi befektetései is megmenekültek. Az oroszok hálája?

“Csicskáztatnak minket gáz ügyben”

Ezt mondta egy magát megnevezni nemkívánó kormánypárti forrás a Direkt36 portálnak. Semmi sem lett abból amit Putyin eredetileg ígért: Magyarország olcsóbban kap földgázt Moszkvától. Orbán és a magyar diplomácia is erre hivatkozott amikor felrótták a nyugati szövetségesek, hogy fenntartják jó kapcsolataikat Moszkvával azt követően is, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Magyarország tőzsdei áron kap földgázt Oroszországtól. Minthogy Szijjártó Péter augusztusban írta alá az erről szóló szerződést, ezért

magasabb az áron mint jelenleg amikor a piacon jóval olcsóbban lehet földgázhoz jutni.

Magyar mentesség

Orbán elégedetten nyilatkozott a csúcstalálkozóról mondván Magyarország mentességet kapott a gázársapka alól. Ezt a magyar kormány semmiképp sem akarta elfogadni, mert Putyin közölte: aki gázár sapkát alkalmaz az nem kap orosz gázt. Magyarország az olajembargó alól is mentesül, ezért tudja Orbán olcsón adni a benzint a magyar autósoknak.

A téli gázellátás nem azért látszik biztosnak, mert a magyar diplomácia szervilisen szolgálja Putyin érdekeit hanem, mert a török vezeték Szerbián keresztül érkezik Magyarországra. Putyin nemrég állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy gázcsomópontot hoznak létre Törökországban.

Az uniós tagságra várakozó Szerbia elnöke, Vucsics jó kapcsolatokat ápol Putyinnal. A szankciók elől menekülő orosz cégek jelentős része Szerbiába települt. Szerbia semmilyen szankciót sem alkalmaz Oroszország ellen, a Szerbiába áttelepült orosz cégeket sem érintik a nyugati szankciók, melyeket Putyin agressziója váltott ki Ukrajna ellen.

Jól keres a török tankok importján egy kormányközeli cég

Legkevesebb félmillió euróba kerül egy Gidrán páncélozott jármű, melyet a magyar honvédség Törökországból importál. Nem közvetlenül. Amint az Átlátszó és a HVG  kiderítette: a HT Division Zrt. közvetít az üzletben, melyet 30 évre titkosítottak.

Amint a török Nuroltól megérkezett az első 10 páncélozott jármű a magyar honvédséghez, a cég bevételei nulláról 4,3 milliárd forintra emelkedtek. Ki a tulajdonosa a közvetítő cégnek? Szíjj László és a török Suat Gökhan Karakus.

Szíjj László cége, a Duna Aszfalt egyre másra kapja a nagy állami megrendeléseket. Ebből több luxus jachtot is vásárolt már. Ezeken rendszeres vendégek a nemzeti együttműködés rendszerének kiválóságai: Mészáros Lőrinc családja, Szijjártó Péter külügyminiszter stb.

Karakus az ügyintézője Adnan Polatnak, Erdogan török elnök bizalmi emberének, akivel olykor Orbán Viktor is tárgyal. A magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn méltatta “az illiberális török demokráciát.” Arról már ritkábban beszél, hogy Törökországban az infláció jelenleg hivatalosan is meghaladja a 80%-ot, de az ellenzék szerint túl van a 180%-on! A török líra pedig még gyorsabban veszít az értékéből mint a magyar forint.

Mészöly Kálmán megírta: amikor Törökországban edzősködött, akkor ő mutatta be egymásnak Orbán Viktort és Adnan Polatot, Erdogan elnök bizalmi emberét. Később Erdogan és Orbán kapcsolata olyannyira szorossá vált, hogy a török államfő beiktatási ünnepségére a magyar miniszterelnök már magával vitte a fiát is, Orbán Gáspárt.

Adnan Polat több ingatlanüzletben is benne van. A leghíresebb talán a City Pearl, mely a közvágóhíd helyén épül Budapesten.

Miért nem vesz Bayraktar drónokat a magyar honvédség?

Erdogan elnök vejének a cége állítja elő a drónokat, amelyek súlyos veszteségeket okoztak az azeri-örmény háborúskodás idején az orosz tankoknak. Ukrajna is nagy vásárlója a Bayraktar drónoknak, sőt az is felmerült: a törökök Ukrajnában is gyárthatnának drónokat. A háború ezt a tervet keresztülhúzta, de

Putyin jelezte magyar partnereinek: nem venné jó néven, ha a magyar honvédséget olyan török drónokkal szerelnék fel, melyek nagy veszteségeket okoznak az orosz csapatoknak Ukrajnában.

Szijjártó Péter külügyminiszter a héten alkudozik a földgáz szállitásról Moszkvában, ezért Putyin jóindulatának megnyerése fokozottan fontos a magyar diplomáciának, amely elérte, hogy a Gazprom halasztott fizetési rendszert fogadott el, enyhítve ezzel a forintra nehezedő nyomást.

Miért látogatott augusztusban Törökországba Palkovics László miniszter egy katonai gépen ?

A Gidrán páncélozott harci járműveket a jövőben magyar-német-török együttműködésben Magyarországon is gyártani akarják. Kaposvár lenne a helyszíne ennek a hadiipari fejlesztésnek. Ezért utazott el Szita Károly fideszes polgármester is Palkovics miniszterrel együtt.

Drónokat is vesz a magyar honvédség, de nem a Bayraktart nehogy felbosszantsa Putyint. A kecskeméti repülő napon is bemutattak Karayel-SU török drónokat a HT Division standján. A drónokat Békéscsabán gyártják majd szintén magyar-német- török együttműködésben.

A két pénzügyi csőd szélén táncoló illiberális demokrácia együttműködése tehát katonai téren is ígéretesen alakul. Törökország szépen keres a fegyverexportból. Magyarországnak egyelőre a vásárló szerepe jut, és a méregdrága kiadások. A jövőben a török licenc alapján Magyarországon is gyárthatnak majd török harckocsikat és drónokat. Addig viszont nyeli a pénzt a hadiipar. Az USA nagyszabású katonai támogatást ad az Ukrajnával határos országoknak fegyveres erőik fejlesztésére. Minden NATO tagállam kap ilyen amerikai támogatást – kivéve Magyarországot.

Putyin kirúgta a hadsereg logisztikai főnökét

Dmitrij Bulgakov tábornok a hadügyminiszter helyettese is volt. Mindkét posztjáról menesztették. Az ok a csúfos vereség Kelet Ukrajnában.

Az első igazi ukrán katonai siker azért fáj különösen minden oroszok elnökének, mert már jóval a vereség előtt ő vette át a hadműveletek irányítását Ukrajnában. Kiiktatta a parancsnoki láncból Sojgu hadügyminisztert, aki hiába négy csillagos tábornok, de a hadseregben csak nevetnek rajta hiszen nem ért a hadügyekhez. Putyin kollégája volt a KGB-ben. Sojgu hadügyminiszterről hamar kiderült, hogy alkalmatlan a hadművelet vezetésére Ukrajnában. Sokáig azonban Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke jelentett Putyinnak. Őt kiváló és igen tapasztalt katonának tartják, de minthogy nem szolgált jó hírekkel, ezért félreállították, de még nem váltották le. Dmitrij Bulgakov tábornok viszont repült: ő most az ügyeletes bűnbak.

A logisztika botrányosan szervezetlen Ukrajnában. Ennek egyik oka a tisztikar korrupciója: a parancsnokok mindent eladnak a készletből, amiért a piacon pénzt adnak. Óriási a benzin és a gázolaj fekete piaca, melyet különben az ukrán tisztikar is táplál.

A fegyverellátás is botrányos, ezért terjedhettek el hírek arról, hogy Észak Korea szállít utánpótlást Oroszországnak. Ezt cáfolták ugyan, de jól mutatja, hogy mennyire szorult helyzetbe került az orosz hadsereg, amely több mint féléve harcol Ukrajnában – minden különösebb eredmény nélkül.

Putyin 300 ezer új katonával akarja feltölteni a motivációját elveszett ukrajnai orosz erőket, de nincs elég fegyver. Az interneten keringenek fényképek arról, hogy a behívott katonák lepukkadt második világháborús fegyvereket kapnak.

Putyin ennek ellenére továbbra is nagyon elszánt: az új logisztikai főnök a seregben nem más mint Mariupol hóhéra. Mihail Mizincev azért kapta meg a vezérezredesi rendfokozatot, mert Putyin parancsára szinte a földdel tette egyenlővé Mariupol városát, ahol a háború előtt többségükben oroszok laktak. Putyin most abban bízik, hogy a nép nélkül megrendezett népszavazáson, a helyi lakosság majd arra szavaz, hogy Oroszországhoz kíván tartozni.

Miután a Kremlben pontosan emlékeznek még arra, hogy Ukrajna lakossága a Szovjetunió felbomlása után több mint 90%-ban szavazott a függetlenség mellett, és a féléve tartó háború tönkrezúzta Putyin maradék presztízsét is Ukrajnában, ezért Moszkvában jóelőre elkészítették a választási végeredményt.

Az előre borítékolt eredményt természetesen külföldön senki sem fogadja el. Még Erdogan török elnök, Putyin “barátja” is úgy nyilatkozott, hogy az oroszoknak vissza kell adniuk minden megszállt területet Ukrajnában – beleértve a Krímet is. Törökország a háborúban Ukrajna oldalán áll – erősítette meg Erdogan.

Putyin nem hátrál

Az orosz elnök megtiltotta, hogy csapatai elhagyják Herszon városát holott csaknem teljesen be vannak kerítve, és az ellátásuk akadozik. A New York Times CIA jelentéseket idéz, melyek szerint az orosz csapatok morálja a mélyponton áll Ukrajnában. Kérdés, hogy Mihail Mizincev vezérezredes képes lesz-e megszervezni az ellátást Ukrajnában. Korábban ő brutális csapattisztként szerzett magának hírnevet az orosz hadseregben. Ő adta ki a parancsot Szíriában a 1,5 milliós Aleppo városának elpusztítására illetve Mariupolban hasonlóképp a tüzérségre bízta a rombolást. Mindkét brutális hóhér akciója miatt háborús bűnösként szerepel a hágai listákon. Más dolog egy város elpusztítása és a logisztikai rendszer megszervezése. Elődje 2008 óta állt a posztján. A hírek szerint a korrupt tisztikarból is egy fejjel kimagaslott. Dmitrij Bulgakov tábornokot még nem tartóztatták le. Róla egyelőre annyit közöltek Moszkvában, hogy “más fontos beosztásba kerül.”

Sztálin ugyanilyen szöveggel küldte Tuhacsevszkij marsallt, a szovjet fegyveres erők egykori vezérkari főnökét, vidékre. A pályaudvaron aztán a marsall vagonját lekapcsolták, és őt magát letartóztatták. Hosszas kínzás után “bevallotta”: együttműködött a nácikkal. Kivégezték, sok más magasrangú szovjet tiszttel együtt. Putyin még nem tart itt, de újabb kudarcok esetén újabb bűnbakokra lehet szükség. Most még egy hadügyminiszterhelyettes megteszi, de legközelebb feljebb kell valakit találnia Putyinnak nehogy őt találják meg.

Sokat kockáztat Orbán a Vodafone megvásárlásával

715 milliárd forintért szerzi meg a kormányhoz közelálló cég és a magyar állam a Vodafone-t, vagyis a magyar költségvetést több mint 350 milliárd forint mínusz terheli egy olyan válságos időszakban amikor a lakosság szembesül az első felemelt rezsi számlákkal.

Az uniós euró milliárdok nem érkeztek meg vagyis a pénzügyi egyensúly igencsak bizonytalan. Miért vágott bele mégiscsak ebbe a nagy üzletbe Orbán Viktor? Amint arra Nagy Márton fejlesztési miniszter is utalt, a kormánynak régi célja, hogy ebben a kulcsfontosságú szektorban magyar érdekeltség is legyen a nagy piaci szereplők között. A szándék a korábbi idők törhetetlen optimizmusát tükrözte amikor Orbán Viktor abban bízhatott, hogy erős politikai hátországgal komoly pénzügyi kockázatot is felvállalhat. Csakhogy időközben megkezdődött a kamatlábak emelése és a magyar forint a költségvetéssel együtt ugyancsak szorongatott helyzetbe került. Erre hivatkozva csökkentette a kormány a rezsicsökkentést. A világpiaci árat ráengedte a magyar fogyasztókra – jelentős politikai kockázatot vállalva ezzel.

Az ellenzék bírálta is a Vodafone vásárlást, amelynek háttere továbbra sem tisztázott.

Miből?

Az infláció bőségesen feltölti az államkasszát hiszen a 27%-os ÁFA minden korábbinál több pénzt hoz. Jellemző, hogy míg Németországban csökkentik az energia hordozók és az alapvető élelmiszerek ÁFA-ját addig a magyar kormánynak ez eszébe sem jut pedig a magyar jövedelmekhez képest a rezsinek és az élelmiszereknek jóval nagyobb súlya van a családi költségvetésben mint Németországban. Orbán viszont úgy gondolja, hogy megengedheti magának ezt a luxust a fölényesen megnyert választások után.

Sokat segít ebben az ellenzék szellemi impotenciája, amely lényegében alternatíva nélkül hagyja a magyar közvéleményt.

Körülbelül 700 milliárd forintot hoz a konyhára az infláció miatt magasabb ÁFA. A megnövelt rezsi idén mintegy 500 milliárd pluszt jelent. A Kata szigorítás 50-300 milliárdot, a MOL különadója 80 milliárdos plusz bevételt jelent.

A nagy mínuszok között a Vodafone üzlet (350 milliárd) és az orosz plusz földgáz szerepel. Ez utóbbi persze nagy üzlet is lehet. Ha ugyanis enyhe a tél, és a magyar fogyasztók szorgosan spórolnak a földgázzal, akkor a mintegy 736 milliárd forintba kerülő plusz orosz földgázt nem kell itthon felhasználni. Ehelyett el lehet adni külföldön – jó pénzért. A Gazprom 60%-os áremelkedést jósol a fűtési szezon idejére.

Fiskális alkoholizmus

Erről ír a Portfolió portál a Vodafone ügylet kapcsán. A kormány a választások előtt is szórta a pénzt – politikai okból. Aztán jött a megszorítás: búcsú a csodafegyvertől, a rezsicsökkentéstől. Bár Orbánt mindenki óvta a fiskális alkoholizmustól mindaddig amíg meg nem jönnek az uniós eurómilliárdok, a magyar miniszterelnök ismét nem ortodox megoldást választott: ő másokat spórolásra buzdít, de saját maga költekezik. Ez a török út: Orbán nagy barátja, Erdogan halad ezen az úton. Az infláció ott hivatalosan 80, a valóságban több mint 100%. Erdogan utasítására a jegybank mégis csökkenti a kamatlábat. Magyarázat: jövőre választások lesznek Törökországban és Erdogan szénája rosszul áll. A három legnagyobb várost: Isztambult, Ankarát és Izmirt már elveszítette.

Erdogan fiskális alkoholizmusa érthető, de mi a magyarázat Orbán esetében?

A magyar miniszterelnök reménykedik az európai pénzek megérkezésében? Vagy jóbarátja Putyin esetleg a kínaiak nagyvonalú támogatásában? Csak találgatni tudunk. Orbán Gáspár viszont megfenyegette azokat, akik esetleg lázongásra gondolnak a magas rezsiszámlák miatt. A katonák és a rendőrök fizetését emelték. Vagyis Orbán fél, de igyekszik magabiztosságot mutatni és előre menekül.

Már csak azt kellene tudni, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében merre van előre?

Elégedetlen parancsnokával végzett egy orosz dandár

Azt állítják nyugati hírszerző szervezetek, hogy saját parancsnokával végzett egy orosz dandár mert egyre nő az elégedetlenség az Ukrajnában harcoló orosz csapatok körében.

Mind kevésbé világos ugyanis, hogy miért is harcolnak több mint egy hónapja? A moszkvai vezérkar most azt mondja, hogy az első szakasz lezárult, és a következő szakaszban arra koncentrálnak, hogy elfoglalják a két szakadár “népköztársaság” területét. Putyin napokkal az invázió előtt ismerte el Donyeck és Luhanszk “népköztársaság” függetlenségét. E két orosz többségű kormányzóságban sem fogadták virággal a tankkal érkező orosz hadsereget.

Az ezredes halála

Egy páncélozott szállító jármű ment át a dandárparancsnok két lábán Ukrajnában. A 37-ik gépesített lövész dandár parancsnoka belehalt a sebesülésébe – írja a brüsszeli Politico hírszerzői forrásokra hivatkozva. A páncélozott szállító jármű állítólag tudatosan célozta meg a dandárparancsnokot, akit felelősnek tartanak a nagy emberveszteségért Ukrajnában. Roman Cimbaljuk ukrán haditudósító szerint ez az alakulat csaknem 50%-os emberveszteséget szenvedett el a Kijev körüli súlyos harcokban. Ekkora veszteség talán túlzásnak tűnhet, de a műholdak  felvételei szerint az ukrán fegyveres erőknek sikerült visszaszorítaniuk az oroszokat Kijev közelében. Az orosz deszant elit alakulatok már az invázió első napján elfoglaltak itt egy repülőteret, mert innen akartak offenzívát indítani az ukrán főváros ellen. Csak a jelre vártak: a szpecnaz kommandónak végeznie kellett volna Zelenszkij elnökkel. Ily módon Putyin villám háborúja sikeres lehetett volna. Zelenszkij nemcsak, hogy túlélte a gyilkos akciókat, de az ellenállás élére állt. Az elmúlt napokban az ukrán erők a Kijev körüli ostrom gyűrű gyengítésére koncentráltak. A kemény harcokban igen sok volt az áldozat mindkét oldalon.

Herszon városát az ukrán csapatok megpróbálják visszafoglalni. Ez az egyetlen nagyváros Ukrajnában, melyet az oroszok teljes mértékben elfoglaltak. Az ellentámadás komoly orosz veszteséggel járt: meghalt Jakov Rjazancev altábornagy, a helyi orosz erők parancsnoka. Ukrán források szerint ő már a hetedik orosz tábornok, aki életét veszítette Ukrajnában.

Az oroszok 120-150 megerősített zászlóaljat vetettek be Ukrajnában, ezek közül 20 teljesen harcképtelenné vált, és ezért kivonták őket az országból.

Nincs stratégiai fordulat

Az ukrán hadsereg ellentámadásait szívesen minősítik stratégiai fordulatnak Kijevben, de egyelőre erről szó sincs – hangsúlyozzák a katonai szakértők a Politicoban.

Az oroszok továbbra is fölényben vannak, de nem érték el stratégiai céljaikat. Épp ezért váltottak: már nem Kijev elfoglalása, hanem a két szakadár “népköztársaság” lerohanása a cél. Ennek megvan a realitása még akkor is, ha a megmaradt ukrán légelhárítás igen eredményes – hangsúlyozzák a nyugati hírszerzői jelentések. Putyin állítólag a győzelem napjáig (május 9) véget akar vetni a hadjáratnak Ukrajnában. Ehhez mindenképp valamiféle sikert kell felmutatnia. Ez lehetne az, hogy Zelenszkij elnök elismeri azt, hogy Oroszország bekebelezi a Krím félszigetet és a két “népköztársaságot”. Jelen pillanatban Zelenszkij elnök ezt elutasítja. A hősiesen védekező ukrán elnök még ha maga el is fogadná Putyin javaslatát, akkor sem tudná azt elfogadtatni Ukrajnában, ahol a bátor ellenállást stratégiai fordulatként élik meg a harcoló alakulatok, sőt a közvélemény jelentős része is.

Erdogan Putyinnak: vonulj ki Ukrajnából!

A török elnök, aki sokáig szoros szövetségese volt Putyinnak, kezdettől fogva ellenezte a hadjáratot Ukrajna ellen. Törökország harci drónokat  szállított Ukrajnának. Ezek a drónok igazolták a hatékonyságukat az orosz tankokkal szemben az azeri-örmény háborúban Hegyi Karabahban.

Az orosz és az ukrán külügyminiszter találkozóját Törökországban rendezték meg – eredménytelenül.

Most Erdogan török elnök arra figyelmeztette Putyint: most még “tisztességgel” kivonulhatsz! Bár Biden elnök is háborús bűnösnek nevezte az orosz államfőt, de az oroszok egyelőre tartózkodnak a milliós nagyvárosok (Kijev, Harkov és Odessza) ostromától.

Putyin arcának elvesztésétől tart, ezért hadügyminiszterét, Sojgut okolja a kudarcért. Sojgu, aki nem katona, de régi KGB-s kollégája Putyinnak, a hírek szerint szívrohamot kapott. Eredetileg ő irányította a villámháborút Ukrajnában, ezért csinálhatott belőle bűnbakot Putyin.

Fogynak Putyin barátai

Vlagyimir Putyin orosz elnök európai politikai támogatói naponta fogynak. Míg például Franciaországban a jobboldali populista Marine Le Pennek jelentősen csökkennek választási esélyei a Putyinnal készült közös fotó miatt, addig Olaszországban a jobboldali populista Matteo Salvininek van gondja a az orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolata miatt. Sőt, Putyin közeli oligarchái is elhatárolódnak az Ukrajna elleni háborútól, igaz különböző indokok miatt. Az osztrák ORF sorra vette a jelenlegi helyzetet.

Az elszakadás legújabb példája Le Pen. A francia elnökjelölt minden választási brosúráját megsemmisítette, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel együtt látható.

A 2017-es krími annektálást továbbra is védték

Ukrajnával kapcsolatban osztja Putyin véleményét. “A Krím soha nem volt Ukrajna része” – mondta Le Pen egy orosz lapnak adott interjújában.

Le Pen mellett más francia elnökjelöltek is nyomás alá kerültek Putyinhoz fűződő szoros kapcsolataik miatt, különösen a szélsőjobboldali politikus, Eric Zemmour és a baloldali populista jelölt, Jean-Luc Melenchon.

Salvini bajban van

Olaszországban is Putyin csapdájába kerültek a jobboldali populisták. Matteo Salvinit, a bevándorlóellenes Lega párt vezetőjét jó kapcsolatokkal rendelkező embernek tartották Moszkvában. A Legát azzal is gyanúsították, hogy a Kreml illegálisan finanszírozta.

Salvini ugyan elítélte az Ukrajna elleni támadást, de nehezen tudta támogatni az olasz kormány és az EU Putyin-ellenes irányvonalát. Salvini például felszólalt Oroszország SWIFT-kizárása ellen, azzal érvelve, hogy az olasz érdekek veszélyben vannak. A Lega főnöke szerint a szankciók jók, de nem lehetnek önpusztítók.

A baloldal és az AfD problémái

Gregor Gysi Ukrajnával szembeni empátia hiányával vádolta meg a Sahra Wagenknecht körüli csoportot, és megrovásban részesítette Wagenknechtet.

Az Alternatíva Németországnak (AfD) párt évek óta szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. Tino Chrupalla párt- és frakcióvezető találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és megjelent az orosz védelmi minisztérium konferenciáján 2021 júniusában. Az AfD Putyinhoz és Oroszországhoz való igazodásáért küzd.

Orbán eltávolodik Putyintól

Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kihátrált Putyintól. A 2010-es hivatalba lépése óta eltelt években a jobboldali politikus baráti kapcsolatot alakított ki a Kreml főnökével. Orbán az EU-ban támogatta az Oroszország elleni szankciós döntéseket és Ukrajna fegyveres támogatásáról szóló döntést. A Magyarországon keresztül történő fegyverszállítást azonban elutasította. Ugyanakkor meglehetősen félszegen elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút.

Erdogan Kijev oldalán

Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök is elhatárolódott. Erdoganról eddig azt mondták, hogy jó viszonyt ápol Putyinnal. Erdogan egyértelműen Kijev mellé állt, amint az invázió elkezdődött.  “Elutasítjuk Oroszország katonai akcióját” – mondta Erdogan a múlt héten. A NATO-tag Törökország az elmúlt években többször is hangsúlyozta szoros kapcsolatait Ukrajnával. Erdogan élesen elítélte a Krím orosz annektálását 2014-ben, amiatt is, mert a félszigeten történelmileg jelen vannak a török ​​tatárok. Törökország egyértelműen kivívta Moszkva haragját, amikor harci drónokat adott el Ukrajnának.

Bolsonaro nem ítéli el az inváziót

Jair Bolsonaro brazil elnök hétfőn miután Putyinnal tárgyalt nem volt hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai invázióját

Trump Putyinhoz való közelsége

A Putyinnal való kapcsolat is nagy kérdés az Egyesült Államokban: a kritikusok azzal vádolták a jobboldali populista Donald Trumpot, hogy hivatali ideje alatt túl közel állt Putyinhoz.

Trump a hétvégén ismét „okosnak” nevezte Putyint, bár most először távolodott el az Ukrajna elleni agressziós háborútól.

Zelenszkij Trumpnak “bátor ember”

Trump “szörnyű katasztrófának” minősítette az Ukrajna elleni nagyszabású orosz támadást, de a NATO-t és utódját, Joe Bident okolta a kialakult helyzetért. “Nem az a probléma, hogy Putyin okos, hanem az igazi probléma az, hogy a vezetőink olyan hülyék” – mondta Trump.

Alig néhány nappal korábban Trump “zseniálisnak” és “okosnak” minősítette Putyin hozzáállását az ukrajnai válsághoz, most Zelenszkijt  nevezte “bátor embernek”.

Szankciók, mint a távolságtartás oka

Nemcsak Ukrajna inváziója, hanem a szankciók is okot adnak arra, hogy elhatárolódjunk Putyintól. Mihail Fridman és Pjotr ​​Aven orosz milliárdosok elutasították a velük szemben kiszabott uniós szankciókat, mint indokolatlanokat, és elhatárolták magukat az orosz politikától és Putyintól. A szóvivő szerint a német TUI-csoport orosz főrészvényese, Alekszej Mordashov is meg akarja vizsgálni a szankciókkal kapcsolatos lehetőségeket. Nincs kapcsolata a politikával – hangzott el a Severstal cége által közzétett közleményben is.

Az EU Avent “Vlagyimir Putyin egyik legközelebbi oligarchájának” minősítette. Fridmant “vezető orosz pénzemberként és Putyin belső körének támogatójaként” jellemezték. Fridman tagadta a vádakat.

Orbán az infláció miatt veszíthet

A növekvő infláció oda vezethet, hogy először reális az esélye annak, hogy Orbán Viktor elveszítsen egy országgyűlési választást azóta, hogy 2010-ben megszerezte a hatalmat – állapitja meg a francia baloldali Libération.

A Libération ismerteti az inflációs adatokat kiemelve az élelmiszer árakat, melyek tavaly 6%-al növekedtek. Hivatalosan. A lakosság ennél magasabb inflációt érzékel, hiszen például a főző olaj ára 27%-al nőtt.

Ami még nagyobb gond Orbán Viktor számára az az, hogy nem lassul az infláció. Decemberben 7,4% volt az áremelkedés mértéke.

Ezért is jelentett be gyorsan árstoppot a miniszterelnök, hogy jelezze a közvéleménynek: tisztában van a helyzet súlyosságával. Csakhogy az árstopp csak néhány élelmiszerre vonatkozik vagyis sokkal inkább szimbolikus intézkedésnek számít mint valóságos védelemnek az inflációval szemben.

Török jövő?

Orbán Viktor szövetségese, Erdogan török elnök kétségbeesetten küzd az inflációval, amely 36%-ra szökött fel miközben a török líra árfolyama mélyrepülésbe kezdett. Erdogan utasítására a nemzeti bank csökkenti a kamatlábat, melyet ilyenkor növelni kellene. Ezt teszi például a magyar nemzeti bank is, ahol Matolcsy György elsőként húzta be a féket Magyarországon.

Erdogan elnök azonban előre menekül: abban bízik, hogy a török gazdaság exportja rekordokat dönthet és a turizmus olcsó áraival vonzani fogja a kispénzű európaiakat.

Közben viszont a török lakosság életszínvonala elképesztő mértékben csökken. A brüsszeli Politico tudósítója ellátogatott egy városkába Törökország európai részén. Megdöbbenve tapasztalta: a boltok szinte üresek! A törököknek nincs elég pénze a vásárláshoz – mondták a boltokban, ahol csak a szomszédos Görögországból átjárók jelentenek biztos vásárlót. Nekik ugyanis hirtelen nagyonis olcsó lett Törökország.

Miért engedheti ezt Erdogan? Mert neki nem áprilisban kell a választók elé állnia mint Orbán Viktornak.

Januárban még magasabb infláció várható

A Magyar Nemzeti Bank immár azzal számol, hogy az idén az infláció mértéke 4,7-5,1% lesz. Eredetileg a Nemzeti Bank 3%-al számolt, most abban reménykedik, hogy a negyedik negyedévben esik vissza erre a szintre az infláció. Csakhogy a választást áprilisban tartják amikor a növekvő infláció egyre jobban szorongatja a családokat, amelyek nemigen látják, hogy a kormánynak lenne bármiféle elképzelése az infláció elleni küzdelemben. Azonkívül, melyet Matolcsy György máris alkalmaz: ez a jegybanki kamatláb emelése. Ez viszont az adósokat szorongathatja meg. A világon mindenütt küzdenek az inflációval: az USA-ban 7%, az eurozónában 4% fölé nőtt az infláció.

Az IMF arra hívta fel a figyelmet, hogy az erős gazdaságok válságállóak az inflációval szemben – ide tartozik az USA, az eurozóna, Japán – de a gyengébb gazdaságok számára drámaivá válhatnak az események. Vagyis Magyarország is Törökország útjára léphet, ha nincsen szerencséje…

Az infláció a diktátorok rémálma

Erdogan rendszere recseg-ropog, Putyin népszerűsége a mélyponton, Bolsonaro Brazíliában a túlélésért küzd, Venezuelában az infláció immár életformává vált. És mi várható Magyarországon?

Tizenhét százalékos hivatalosan az infláció  Törökországban, de a valóságban legkevesebb harminc százalék! Erdogan rendszere a pénzügyi és politikai csőd szélén. Oroszországban csak nyolc százalékosos inflációt mutat ki a statisztikai hivatal, de a piacon ennek jóval több mint a kétszeresét érzik. Emiatt keserűre sikeredik a karácsonyi bevásárlás. Iránban az áremelkedés hivatalosan is negyven százalék, Venezuelában pedig kétezerhétszáz százalék! A latin-amerikai államban 2019-ben érték el az inflációs csúcsot, akkor tizenkilenezer százalékot mértek! Hogy sikerült ezt csökkenteni? Úgy, hogy az üzletekben jóformán semmit sem lehet kapni!

Mi a megoldás?

Az egyik az árak maximálása – írja a párizsi Les Échos. Ez látszólag jó megoldás csakhogy hamar oda lehet eljutni mint Venezuelában: senki sem termel, ha ráfizetéssel kell eladnia! A másik megoldás az, hogy meghúzzák a nadrágszíjat. Ezt csinálta Ceausescu. Az eredmény ismert. Épp karácsony táján állt kivégző osztag elé nejével.

Mit tehet Orbán Viktor?

A miniszterelnök és a jegybank elnöke egymást hibáztatja az infláció elszabadulásáért egyaránt joggal. A kormány a választások előtt önti a pénzt a piacra, hogy megvásárolja a szavazópolgárok jóindulatát. A Nemzeti Bank a legutóbbi időkig alacsony kamatozású hitelekkel árasztotta el a piacot. Csak késve kezdett bele a kamatláb emelésébe.

Az infláció ráadásul kívülről is fenyeget: az energia árak emelkedését csak bizonyos határig vállalhatja fel a hatalom. A rezsi csökkentés szent, az Orbán rendszer népszerűségének szilárd alapja. Csakhogy megfizethetetlenül drága. Akárki nyeri meg a választást, ezzel valamit kezdeni kell. Sem a hatalom sem az ellenzék nem rendelkezik recepttel. Pedig a török lírához hasonlóan a magyar forint is mélyrepülésbe kezdhet. Ami tovább növelheti az inflációt hiszen a külföldről behozott áruk forintban egyre többe kerülnek.

Mindehhez járul az óriási lyuk a költségvetésben, melyet nem pótolnak az eurómilliárdok Brüsszelből. A jobboldali kormányok népszerűségét 1994-ben mérhetetlenül csökkentette az infláció és a munkanélküliség. Orbán autokratikus rendszere épp arra a logikára épül, hogy a piramis alján levők is kapnak valamit. Ha ezt elviszi az infláció, akkor miért szavaznának Orbán Viktorra?

A szultán  pénzügyei: Erdogan pácban

Újra csökkentette a kamatlábat Törökország nemzeti bankja, amely negyedik hónapja megy szembe a nemzetközi trenddel. Az ok: Erdogan elnök erre adott utasítást, mert tart népszerűségének elveszítésétől.

A török líra árfolyama azonnal 5,7%-al csökkent azt követően, hogy a kamatlábat ismét lefelé módosította a nemzeti bank – számolt be a BBC. Amelyik azt is kiemelte, hogy Erdogan elnök, akit hívei szultánnak neveznek, 50%-al emelte a minimálbért, hogy a növekvő infláció hatását legalább mérsékelje. A minimálbér így havi 4250 lírára nőtt, ez jelenleg 275 dollárt jelent. Kérdés, hogy meddig, mert a líra folyamatosan szánkázik lefelé a dollárral vagy az euróval szemben.

Miért megy szembe a világon mindenütt elfogadott közgazdasági elvekkel Erdogan?

A BBC szerint azért, mert így akar küzdeni a tűzforró infláció ellen! A török nemzeti bank ezért azzal indokolja meg a kamatláb csökkentését, hogy a nagy nyugati gazdaságok is alacsony kamattal küzdöttek a pandémia gazdasági következményei ellen. Csakhogy ez már a múlt. A gyorsuló infláció szinte mindenütt megindította a kamatláb emelés folyamatát. Frankfurtban az Európai Központi Bank nem változtatott, de kamatláb csökkentésre sehol sem került sor hiszen az tovább gyorsíthatja az inflációt.

Erdogan veszélyes játékot játszik

Erre hívta fel a figyelmet a BBC tudósítója, aki szerint a török elnök pontosan az ellenkezőjét éri el annak, amit szeretne. Erdogan – a múlthoz hasonlóan – gyors gazdasági növekedést szeretne elérni, és ehhez kívánja biztosítani a megfelelő alacsony kamatot. Ily módon sikerül is felfűteni a gazdaságot, de a probléma az, hogy majdnem minden kölcsönökből épül. Ez komoly gond, mert a török líra árfolyama folyamatosan tart lefelé. Szinte minden török család az árfolyamokat lesi: már nemcsak a dollárt figyelik mint régebben hanem az eurót, az angol fontot sőt az aranyat is. Óriási a frusztráció: a lakosság jórésze nehezen tudja megvásárolni a legszükségesebb hétköznapi dolgokat a magas infláció miatt. A múlt hónapban az infláció 21,7% volt, de ezt a családok magasabbnak érzik, mert a hétköznapi fogyasztási cikkek ára ennél gyorsabban növekszik. Emiatt már tüntetések is voltak Ankarában, Isztambulban és más nagyvárosokban Törökországban – számolt be a BBC tudósítója a helyszínről.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK