Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Erdogan mélyponton

A szultán, ahogy hívei nevezik immár csak a törökök 30%-ának támogatására számíthat. A törökök populista vezérének népszerűsége a gazdasággal együtt hanyatlott alá – ez derül ki a New York Times riportjából.

A 19 éve uralkodó populista politikus kezdetben gazdasági csodát produkált Törökországban, és ezt a sikert a választási eredmények is visszaigazolták. Öt éve azonban megingott a török gazdaság, amely azóta folyamatos lejtmenetben van. A török líra elveszítette vásárló ereje több mint felét, az infláció galoppozik. A munkanélküliség növekszik. Mindezt tetézi a vírusválság, mely végzetes csapást mér a turizmusra.

A közvélemény kutatások szerint a polgárok 63%-a véli úgy, hogy Törökország rossz irányba tart.

Katona-diplomáciai sikerek

Erdogan nacionalista külpolitikával próbálta megvigasztalni népét: a régi szultánok dicsőségét hirdette, és fellépett a rég elvesztett birodalom több régiójában: Szíriában, Líbiában. Sőt azon kívül is: Hegyi Karabahban, ahol az azeri csapatokat támogatta az örményekkel szemben. A sikerek szépen mutattak a televízióban, de nem nyugtatták meg az átlagpolgárt, aki a megélhetését féltette.

Biden egy kalap alatt említette Erdogant, Kaczynskit és Orbánt

A szultán is fontos támogatót veszített el Donald Trumpban. Az USA a demokrata adminisztráció idején puccsot készített elő Erdogan megbuktatására. Ez nem sikerült. A fuccsbament puccsra hivatkozva igazi önkényuralmat vezetett be Erdogan: ellenfeleinek jó részét börtönbe csukatta. Most viszont amnesztiát ígér, részben amiatt, hogy jobb kép alakuljon ki róla Európában és az USA-ban. Erdogan vejét is elbocsátotta a gazdaság irányító posztjáról, és reformokat ígért. A következő választás 2023-ban lesz. A nagyvárosokat: Isztanbult, Ankarát és Izmírt már elveszítette. Ha nem tud változtatni a gazdaság lejtmenetén, akkor könnyen Trump sorsára juthat…

Magyarországot, Lengyelországot és Törökországot felfüggesztheti a NATO 

A New York Times-ban mondja el véleményét Robert Gates, az USA egykori hadügyminisztere. Gates republikánus és demokrata elnök alatt is szolgált vagyis kifejezi a washingtoni konszenzust, mely Trump előtt nem pártosan ítélte meg az Egyesült Államok stratégiai érdekeit.

Az első számú célpont Erdogan

A törökök populista vezérének Robert Gates elsősorban azt veti a szemére, hogy az oroszoktól vásárolt rakéta elhárító rendszert, mely nem kompatibilis a NATO-val. Ráadásul azzal jár, hogy az orosz kiképző tisztek megjelennek a törökök katonai támaszpontjain, ahol amerikai gépek is állomásoznak. Ez olyan lehetőséget teremt az orosz hírszerzőknek, melyet az USA mindenképp el akar kerülni. Trump egy darabig mentegetni próbálta Erdogant, de végül a szankciók mellett döntött.

A török “szultán” ahogy hívei nevezik ezenkívül katonailag igen aktív külföldön is: Szíriában, Líbiában, Hegyi Karabahban. Mindez nehezen egyeztethető össze a NATO érdekeivel. Arról nem is beszélve, hogy a Földközi tengeren potenciális katonai konfliktus alakulhat ki, ha a törökök flottája továbbra is erővel próbálja meg Törökország tengeri jogait védelmezni a Ciprus körüli tengeralatti földgáz lelőhely térségében.

Magyar-lengyel párhuzam

Washingtonban eddig sohasem kezelték hasonló módon Erdogan elnököt, Orbán Viktort és Jaroslaw Kaczynskit. Azzal, hogy a veterán ex hadügyminiszter párhuzamot von közöttük , komoly fenyegetést fogalmaz meg a magyar és a lengyel kormánnyal szemben.

Erdogan ellen a török hadsereg puccsot kísérelt meg- nem is nagyon titkolt amerikai támogatással. A puccs központja az incirliki légitámaszpont volt, ahol az USA harci gépei is állomásoznak. Erdogan emberei leverték a puccsot, és épp nemrégiben ítélték el életfogytiglanra a magas rangú katonai szervezőket.

Robert Gates utal arra, hogy Joe Biden külpolitikája a jövőben fokozottan kíván támaszkodni a nem katonai eszközökre.

Példaként említi azt, hogy Németországot felelősségre akarják vonni az Északi áramlat 2 orosz földgáz vezeték miatt. Vagyis az orosz kapcsolatokat jóval szigorúbban ítélik meg mint Trump idején. Ez pedig rossz ómen Orbán Viktornak, aki épp nemrég fogadta a Roszatom vezetőjét Budapesten.

Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Oroszországot és Kínát. Lengyelország esetében ez kisebb probléma hiszen Varsó külpolitikája mindig is követte a washingtoni vonalat. Ámde Budapesten más a helyzet. Pompeo külügyminiszter hiába járt Magyarországon: nem sikerült a magyar kormányt lebeszélni arról, hogy a Huawei vezesse be az 5G rendszert. A magyar-kínai kapcsolatok igen intenzíven a diplomáciában és a pénzügyekben. A magyar nemzeti bank elnöke évente többször is felkeresi Kínát – és erről nemigen tájékoztatja sem a közvéleményt sem pedig a szövetségeseit. Trump idejében mindez nemigen jelentett gondot, de Joe Biden változást hoz a téren. Erre figyelmeztet Robert Gates ex hadügyminiszter a New York Timesban.

Mit lehet tenni a renitens államok ellen? Fel lehet őket függeszteni a NATO-ban! Magyarországot már eddig is gyakran kihagyták a fontos beszélgetésekből, ha az Oroszországot érintette, mert az USA-ban nem bíznak abban, hogy nem szivárognak ki ily módon információk. A magyar diplomáciának tehát a jövőben ugyancsak nehéz dolga lesz, ha meg akarja őrizni jó kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel miközben fő szövetségese, az USA szemben áll Oroszországgal és Kínával.

Búcsú a Szürke Farkasoktól Franciaországban

Ali Agca a Szürke Farkasok mester gyilkosa volt amikor rálőtt II. János Pál pápára a Szent Péter téren Rómában. A szélsőjobboldali terrorszervezetet, melyet a titkosszolgálat manipulált, Franciaországban azzal gyanúsítják, hogy Erdogan megbízásából cselekszik, hogy káoszt okozzon.

Macron elnök és Erdogan “szultán” nyilvános viszálya vezetett a betiltáshoz – hangsúlyozza a párizsi Le Monde. A franciák már régóta azzal gyanúsítják a Szürke Farkasokat (a szervezetről itt olvashat részletesen), hogy támogatják az iszlamista merényleteket Nyugat Európában. Méghozzá a török kormány jóváhagyásával! Erdogan és emberei természetesen mindent cáfolnak, de a franciák már egyáltalán nem hisznek nekik.

Az orosz kapcsolat

Miért lőtt rá Ali Agca II. János Pál pápára a lengyelországi válság kellős közepén? Mert Moszkvában a döntéshozók őt gyanúsították azzal, hogy a CIA-vel együttműködve irányítja a Szolidaritás mozgalmat, amely életveszélyes fenyegetést jelentett a rendszer számára Lengyelországban. Az oroszok olyan végrehajtót kerestek, aki semmiképp sem utal a Szovjetunióra. Ezért esett a választásuk a Szürke Farkasok mester gyilkosára. Akinek végül is nem sikerült megölnie a pápát, aki azután megbocsátott neki.

A Szürke Farkasok dicstelen pályafutása két fronton folytatódott: egyrészt a török titkosszolgálat rájuk bízta a piszkos munkát. Ez az aktuális hatalom politikai ellenfeleit jelentette. Így végezte például az az örmény aktivista, aki Törökország Nobel díjas írójával együtt megpróbálta feleleveníteni az örmény népirtás tragédiáját.

A másik piszkos munka az iszlamista terroristák támogatása mindenütt a világon. Az Iszlám állam fennállása idején Erdogan fia árusította az iszlamista terroristák olaját a világpiacon. Ezt a kereskedést védték a Szürke Farkasok. A másik megbízatásuk a franciaországi iszlamista merényletek támogatása volt. Párizs ezt több ízben is nehezményezte. A legutóbbi merényleteket követően betelt a pohár.

A Szürke Farkasok Lyon közelében megtámadták a Franciaországban élő örmények központját. A rendőrség 250 törököt vett őrizetbe. A Szürke Farkasok megrongálták a helyi örmény temetőt, ahova felírták a nevüket is.

A francia kormány ezek után döntött úgy, hogy betiltja a Szürke Farkasokat, de sajnos nem kizárt, hogy helyükre más néven új csapat szerveződik a hatalom piszkos ügyeinek végrehajtására Törökországban és azon kívül is.

Populisták egymásközt

A holland Szabadságpárt első embere, Geert Wilders terroristának nevezte Törökország elnökét, mert az védelmébe vette a tanárt lefejező iszlamista csecsen bevándorlót. Erdogan elnök erre felkapta a vizet, és fasisztának titulálta Wilderst, aki az iszlám veszélyt tartja a legnagyobb bajnak Európában.

Erdogan korábban elmebetegnek nevezte a francia elnököt, aki határozottan elítélte a francia tanár lefejezését, és kemény intézkedéseket hozott az iszlamista szélsőségesek ellen Franciaországban.

Erdogan a lejtőn

Miért támogatja ily lelkesen Törökország elnöke az iszlamistákat? Egyrészt azért, mert korábban is együttműködött velük: az Iszlám állam olaját Erdogan fia értékesítette a világpiacon. Másrészt a nagy franciaországi iszlamista merényletek idején is támogatást nyújtott a törökök titkosszolgálata a nagyszabású akciók megszervezéséhez. Erdogan azonban mindkettőt tagadta, mert akkor még jobban állt, és együttműködésre törekedett a Nyugattal.

Most viszont bedőlőben a török gazdaság, melynek sikerei emelték oly magasra Erdogant. A török líra történelmi mélyponton: egy dollárért már nyolcat adnak a törökök pénzéből.

Csak emlékeztetőül: Orbán Viktor az uniós vezetők közül egyedül vett részt Erdogan elnöki beiktatásán, melyet oly sokra tartott, hogy magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is. Magyarország belépett a Türk tanácsba, és Erdogannal együtt Azerbajdzsánt támogatja a Hegyi Karabah háborúban noha a másik oldalon Örményország áll, az első olyan állam, amely hivatalosan felvette a kereszténységet.

Trump Orbántól is tanul a politikai manipulációban

Az USA elnöke mindenáron szeretne nyolc évig a Fehér Házban maradni, ezért alaposan tanulmányozza az olyan hatalomtechnikusok praktikáit mint Vlagyimir Putyin, Recep Tayip Erdogan vagy épp Orbán Viktor – állapítja meg Mark Leonard brit politológus a Project Syndicate portálon.

Trump piszkos trükkjei a cikk címe, amely azokat a hatalom technikai manipulációkat ismerteti amelyeket az USA elnöke a legutóbbi fejleményekből levont Magyarországon, Lengyelországban, Törökországban és Oroszországban. Mi a legfontosabb a brit politológus szerint:

A közvélemény megosztása, a polarizálódás

Míg korábban a politikai vezetők a konszenzus középutas nyelvét használták, Trump az imént felsorolt vezetőkhöz hasonlóan nem fél egyes választói csoportok szembenállásától, ha azzal saját választói bázisát bővítheti és erősítheti. Orbán és társai a történelmet használják fel: a magyar miniszterelnök Trianonról beszél, Putyin a második világháborús győzelemről, Erdogan a török szultánok idejéről.

Álhírek a médiában

Ebben is jeleskedik az egész csoport. Közvetlenül akarják megszólítani a választókat, és nem a szakértőkön keresztül, akik tényekkel fárasztják a befogadó közönséget.

Deep State

A háttérhatalom kifejezés használata is elterjedt ebben a csoportban. Erdogan kezdte el. Az állítólagos puccskísérlet idején hágott a csúcsra ez a propaganda, melyet azután mások is átvettek, Trumppal az élen. A lényeg: a vezér saját államapparátusa ellen is politizál mondván én képviselem a közérdeket nem ők. Ennek értelmében megpróbálják kizárni a szavazásból a nekik nem tetsző szavazókat: Erdogan a kurdokat, Trump a feketéket a levél szavazás korlátozásával. Végül pedig itt a nevezetes politikai technológia, melyet az orosz titkosszolgálat fejlesztett ki és Ukrajnában nap mint nap alkalmazza is. Itt van a nevezetes kompromat, amely az ellenjelöltet próbálja meg a sárba rántani. Lásd Trump kísérletét Joe Biden és fia ukrajnai ténykedésével kapcsolatban.

Törvény és rend

Ez is régi és jól bevált trükkje az autokrata hatalomnak, melyet Trump és a többi hasonló vezető szívesen alkalmaz. A törvényes rend védelmében gyengítik a demokráciát: Putyin csecsenföldi rendcsinálása, Erdogan brutális letartóztatási kampánya az állítólagos puccskísérlet után. Trump ugyanígy jár el a Fekete élet is számít kampánnyal szemben. A káoszt erősíti, mert abban bízik, hogy sokan épp azért szavaznak majd rá novemberben, mert a rend és a törvényesség védelmezőjének tartják őt.

Putyin-Erdogan párharc az azeri-örmény mini háború mögött

Rendszeressé váltak a lövöldözések a két állam határvidékén, ahol évtizedek óta nemzetiségi problémák nehezítik Azerbajdzsán és Örményország kapcsolatainak rendezését.

A vegyes lakosságú Hegyi Karabah tartomány a szovjet időkben Azerbajdzsánhoz tartozott bár a lakosság többsége az örmények közül került ki. A Szovjetunió bukása után Örményország “felszabadította” a Hegyi Karabahot, ahonnan elüldözték az azeri kisebbséget. A Hegyi Karabah státuszáról folytatott tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.

A baltás gyilkos

Mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország be akar kerülni a NATO-ba. Ezért tanultak Budapesten katonatisztek mindkét államból. Egy azeri tiszt álmában baltával megölte örmény tiszt társát! Emiatt az azeri tisztet lecsukták. Azerbajdzsán elnöke kiváltotta az azeri tisztet Magyarországról – máig nem tudni, hogy a magyar vezetők mit kaptak ezért. A baltás gyilkost nemzeti hősként ünnepelték Bakuban, Örményország viszont megszakította diplomácia kapcsolatait Magyarországgal.

Putyin kontra Erdogan

Az orosz államfő a keresztény Örményországot támogatja a konfliktusban míg Erdogan török elnök Azerbajdzsánt, ahol az emberek törökkel rokon nyelvet beszélnek és muzulmánok.

Korábban Putyin és Erdogan szövetséges volt, de az utóbbi időben Oroszország és Törökország több helyszínen is szembekerült egymással: Szíriában és Líbiában az ellentétes oldalt támogatják. Ehhez csatlakozik most harmadik helyszínként Azerbajdzsán és Örményország. Oroszország mindenütt a keresztények védelmezőjeként lép fel. Emiatt Putyin bírálta Erdogant, aki ismét mecsetté alakította át a Hagia Sophia székesegyházat Isztanbulban.

Mit tehet a magyar diplomácia?

Magyarország belépett a Türk Tanácsba. Orbán Viktor szívesen látott vendég Bakuban. Erdogan elnök budapesti látogatása sokáig emlékezetes marad, mert a magyar fővárost korábban soha nem zárták még le ennyire egy külföldi vendég érkezése miatt.

Más oldalról viszont Putyin elnök ugyanilyen szívesen látott vendég Budapesten.

Az, hogy Orbán Viktor két jóbarátja immár három helyszínen is háborúskodik egymással, érdekes új szituációt is teremt: akár közvetíteni is lehet közöttük…

Erdogan a mecsetté alakított Hagia Sophia-ban

Vasárnap szimbolikus látogatást tett az ősi bizánci katedrálisban Törökország “szultánja”, aki elérte: ismét mecset lesz a keresztény székesegyház. A Legfelső Bíróság nemrég döntött úgy, hogy megsemmisíti azt a korábbi rendeletet, amely még 1934-ben múzeummá nyilvánította a Hagia Sophiat.

A szultánok idején is mecsetként szolgált, de Kemal Atatürk uralma idején múzeum lett belőle. Az új Törökország megteremtője igyekezett korlátozni az iszlám uralmát hazája modernizálása érdekében.

Erdogan az ellenkező utat választotta. A hatalomtól egyáltalán nem független bíróságot kérte a Hagia Sophia jogállásának módosítására és csodák csodájára rögtön meg is született a döntés. Ezt követően azonnal megkezdődtek a munkálatok a székesegyházban, hogy megfeleljen a mecset feltételeinek. Ezeket a munkálatokat tekintette meg vasárnap Erdogan elnök.

Első ima pénteken

A muzulmánok ünnepnapján, pénteken lesz az első közös ima az “új” mecsetben. 500 ember kapott meghívót. Azt még nem lehet tudni, hogy maga Erdogan elnök résztvesz-e az első imán.

A keresztény világban felzúdulást keltett a döntés: Rómában a pápa tiltakozott. Moszkvában nemcsak a pátriárka, de Putyin elnök is célzott arra, hogy Erdogan döntése megronthatja Oroszország és Törökország kapcsolatait. Nemrég a két állam még szövetséges volt a Közel Keleten, de most szembeállnak egymással Szíriában és Líbiában. Nyilván ez is motiválta Erdogan döntését, de a “szultán” elsősorban belpolitikai célokat követett: a vallásos-nacionalista rendszer megerősítésével próbálja megakadályozni népszerűsége elvesztését. Isztanbulban és Törökország fővárosában, Ankarában  valamint Izmir városában már ellenzéki polgármestereket választottak, mert Törökországban a csökkenő életszínvonal miatt egyre kevesebben adnak hitelt Erdogan elnök vallásos – nacionalista propagandájának

Erdogan szürke farkasai Európa ellen

Bécs belvárosában brutálisan támadtak rá Erdogan ellenfeleire a szürke farkasok. Azok a fanatikus török nacionalisták, akik közül Ali Agca II. János Pál pápa merénylője is kikerült.

Szakálluk és körmük hosszú – a farkasokat idézi. Kiképzésüket a török titkosszolgálat segíti. Feladatuk az, hogy leszámoljanak Erdogan elnök ellenfeleivel – belföldön és külföldön egyaránt.

Hagia Sophia

Az ősi keresztény katedrálist újra muzulmán mecsetté alakítja Erdogan elnök. Ferenc pápával az élen sokan tiltakoznak ellene. Az államfő a szürke farkasokat bízta meg azzal, hogy leszámoljanak a tiltakozókkal. Ali Agca életveszélyesen sebesítette meg II. János Pál pápát a Szent Péter téren.

Az orosz kapcsolat

A II. János Pál elleni merényletben nyakig benne volt a KGB is, mely azzal gyanúsította a pápát, hogy a Vatikánból irányítja a Szolidaritást, mely 1980 táján megkérdőjelezte a szocialista rendszert Lengyelországban. A szovjet titkosszolgálat a szürke farkas szervezet legkiválóbb gyilkosát küldte Rómába, de hiába. II. János Pál túlélte a merényletet, még 2006-ig irányította a katolikus egyházat. A szocialista rendszer viszont megbukott Lengyelországban. Túlélte a Szovjetunió bukását az orosz titkosszolgálat és a szürke farkasok kapcsolata is. A 2016-os párizsi merénylet sorozat idején arról cikkezett a francia sajtó, hogy az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül aligha lett volna sikeres az Iszlám állam nagyszabású terrorakciója. A szürke farkasok kapcsolták össze a titkosszolgálatot az iszlamista terroristákkal.

A párizsi Le Figaro most arra figyelmeztet: a szürke farkasok ismét aktívak egész Európában. Üldözik Erdogan ellenfeleit, akik elmenekültek az önkényuralom elől. Igyekeznek megfélemlíteni az Európában működő kurd szervezeteket, melyek a nemzetiségi elnyomás ellen tiltakoznak Törökországban.

Pántürk ideológia

A szürke farkasok eszmerendszere a türk nacionalizmus vagyis a török nyelvcsaládhoz tartozó népek egységes birodalommá szervezése. A Türk Tanács, melybe Magyarország is belépett, ennek fedőszerve lenne. De nem lehet, mert a hatalmi realitások felülírják Erdogan terveit.

Erdogan eladta a pántürk eszmét egymilliárd dollárért

Több mint tízmillió ujgur él Kínában, akiknek nyelve a török nyelvcsaládhoz tartozik, a vallásuk pedig az iszlám. Nehezen viselik a kínaiak uralmát szülőföldjükön, ahol korábban csak nagyon kevés kínai élt. Erdogan aktívan támogatta az ujgurok lázongását, melyet a kínaiak brutálisan vertek le.

Aztán Erdogan rendszere pénzügyi válságba került: a török líra elveszítette az értékének felét. A fenyegető katasztrófa idején a kínaiak 1 milliárd dolláros életmentő gyors segélyt ajánlottak. Erdogan elfogadta. Cserébe aztán elutazott Kínába, ahol kijelentette: a török nyelveken beszélő nemzetiségek (ujgurok, kazahok, kirgizek) ügyeit kiválóan kezeli a kínai kommunista párt, élén Hszi Csinping elnökkel! Az ujgurok elveszítették legfőbb támogatójukat, mert Erdogan elnök eladta a pántürk eszmét egymilliárd dollárért.

Közös orosz-török őrjárat Szíriában

Putyin elnök és Erdogan államfő legutóbbi moszkvai tárgyalásain állapodtak meg közös orosz-török őrjáratokról Szíria azon területein ahol még iszlamista milíciák találhatók.

Oroszország és Törökország szembekerült egymással Szíriában miután az oroszok Asszad elnököt támogatják míg a törökök a szír államfő ellenfeleit.

Az orosz-török közös őrjárat a stratégiai fontosságú 4-es autóúton haladt, amely Aleppo szinte földig rombolt városát köti össze Latakiaval a tengerparton. Az orosz-török őrjárat csaknem beleütközött egy civil csoportba az autóúton, ahova iszlamista terroristák tereltek békés polgári lakosokat, akiket emberi pajzsként használnak fel.

A konfliktus elkerülése céljából a közös őrjárat idő előtt befejezte a küldetését – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában.

Mi lesz az iszlamista milíciákkal?

Az Asszad elnökkel szemben álló iszlamista milíciákat a törökökön kívül a legtöbb nyugati állam is támogatja. Az oroszok szerint viszont ezek a milíciák terroristák, akiket meg kell semmisíteni! A moszkvai hadügyminisztérium szerint a törökök vállalták, hogy megrendszabályozzák az iszlamista milíciákat Szíriában.

Mindettől függetlenül a feszültség fennmarad, a civilek tömegesen menekülnek a harcok helyszínéről. A törökök ezeket a polgári csoportokat igyekeznek áttenni a görög határon, ahol viszont semmilyen fogadókészség sincsen. Az Európai Unió határvédelmi alakulata, a Frontex újabb egységet küldött a görög határra, hogy megakadályozza a szír migránsok bejutását az Európai Unió területére.

Németország befogadna migráns gyerekeket

Döntöttek azon a válság tanácskozáson, melyet Angela Merkel kancellár elnökletével tartottak meg Berlinben: Németország befogadna migráns gyerekeket. A Deutsche Wellenek egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselő elmondta, hogy most más uniós tagállamokat keresnek, melyek hajlandóak lennének részt vállalni ebben a migráns gyerekmentő akcióban.

Németország mindenképp szeretné elkerülni a 2015-ös migráns inváziót amikor több mint egymillió illegális bevándorló érkezett a Közel Keletről.

Erdogan Brüsszelben

Angela Merkel kancellár egyezményt kötött a török elnökkel arról, hogy nem engedik át a migránsokat az uniós határokon. Ezért az Európai Unió összesen 6 milliárd eurót fizet. Erdogan elnök ezt az egyezményt egyszerűen felrúgta miután Szíriában nem úgy alakult a katonai helyzet, ahogy azt a törökök remélték. Erdogan kicsikarta Trump elnök engedélyét arra, hogy megszállja a kurd övezetet Szíria északkeleti részén. A kétségbeesett kurdok Asszad elnökhöz fordultak, aki megindította csapatait Idlib tartományban. Az orosz légierő támogatásával sikereket is értek el, és visszaszorították a törökök által támogatott milíciákat. A harcok elől a lakosság tömegesen menekült, őket zúdítja most Európára Erdogan elnök. Aki azt szeretné, ha az Európai Unió nyomást gyakorolna Putyinra: ne támogassa Asszad elnököt! Erdogan nemrég Moszkvában találkozott az orosz elnökkel, aki értésére adta: továbbra is támogatják Asszad elnököt és Szíria területi egységét. A törökök szerették volna tőlük függő határtartománnyá tenni Idlibet. Akciójuk kudarcba fulladt …

A franciák támogatják a gyerekmentő akciót

1000-1500 gyerekről van szó egyelőre. Ők vagy szüleik nélkül élnek a görög menekült táborokban vagy súlyosan betegek. 14 év a felső korhatár. A Deutsche Welle azt is megjegyzi, hogy többnyire lányokat választanak ki. A fiúk esetében ugyanis fennáll a gyanú: fiatal koruk ellenére részt vehettek valamilyen iszlamista milícia harcaiban. A németek most más uniós országokat is igyekeznek meggyőzni: humanitárius okból fogadjanak be néhány migráns gyereket! Ez nyilvánvalóan nem jelenti a probléma megoldását, de az érintett kormányok úgy érezhetik: tesznek valamit a sorsüldözött migránsokért miközben elkerülik az inváziót, mely sok társadalmi és politikai problémát okozott Németországban és másutt is az Európai Unióban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK