Kezdőlap Címkék Erdogan

Címke: Erdogan

Közös orosz-török őrjárat Szíriában

Putyin elnök és Erdogan államfő legutóbbi moszkvai tárgyalásain állapodtak meg közös orosz-török őrjáratokról Szíria azon területein ahol még iszlamista milíciák találhatók.

Oroszország és Törökország szembekerült egymással Szíriában miután az oroszok Asszad elnököt támogatják míg a törökök a szír államfő ellenfeleit.

Az orosz-török közös őrjárat a stratégiai fontosságú 4-es autóúton haladt, amely Aleppo szinte földig rombolt városát köti össze Latakiaval a tengerparton. Az orosz-török őrjárat csaknem beleütközött egy civil csoportba az autóúton, ahova iszlamista terroristák tereltek békés polgári lakosokat, akiket emberi pajzsként használnak fel.

A konfliktus elkerülése céljából a közös őrjárat idő előtt befejezte a küldetését – közölte a hadügyminisztérium Moszkvában.

Mi lesz az iszlamista milíciákkal?

Az Asszad elnökkel szemben álló iszlamista milíciákat a törökökön kívül a legtöbb nyugati állam is támogatja. Az oroszok szerint viszont ezek a milíciák terroristák, akiket meg kell semmisíteni! A moszkvai hadügyminisztérium szerint a törökök vállalták, hogy megrendszabályozzák az iszlamista milíciákat Szíriában.

Mindettől függetlenül a feszültség fennmarad, a civilek tömegesen menekülnek a harcok helyszínéről. A törökök ezeket a polgári csoportokat igyekeznek áttenni a görög határon, ahol viszont semmilyen fogadókészség sincsen. Az Európai Unió határvédelmi alakulata, a Frontex újabb egységet küldött a görög határra, hogy megakadályozza a szír migránsok bejutását az Európai Unió területére.

Németország befogadna migráns gyerekeket

Döntöttek azon a válság tanácskozáson, melyet Angela Merkel kancellár elnökletével tartottak meg Berlinben: Németország befogadna migráns gyerekeket. A Deutsche Wellenek egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú tisztviselő elmondta, hogy most más uniós tagállamokat keresnek, melyek hajlandóak lennének részt vállalni ebben a migráns gyerekmentő akcióban.

Németország mindenképp szeretné elkerülni a 2015-ös migráns inváziót amikor több mint egymillió illegális bevándorló érkezett a Közel Keletről.

Erdogan Brüsszelben

Angela Merkel kancellár egyezményt kötött a török elnökkel arról, hogy nem engedik át a migránsokat az uniós határokon. Ezért az Európai Unió összesen 6 milliárd eurót fizet. Erdogan elnök ezt az egyezményt egyszerűen felrúgta miután Szíriában nem úgy alakult a katonai helyzet, ahogy azt a törökök remélték. Erdogan kicsikarta Trump elnök engedélyét arra, hogy megszállja a kurd övezetet Szíria északkeleti részén. A kétségbeesett kurdok Asszad elnökhöz fordultak, aki megindította csapatait Idlib tartományban. Az orosz légierő támogatásával sikereket is értek el, és visszaszorították a törökök által támogatott milíciákat. A harcok elől a lakosság tömegesen menekült, őket zúdítja most Európára Erdogan elnök. Aki azt szeretné, ha az Európai Unió nyomást gyakorolna Putyinra: ne támogassa Asszad elnököt! Erdogan nemrég Moszkvában találkozott az orosz elnökkel, aki értésére adta: továbbra is támogatják Asszad elnököt és Szíria területi egységét. A törökök szerették volna tőlük függő határtartománnyá tenni Idlibet. Akciójuk kudarcba fulladt …

A franciák támogatják a gyerekmentő akciót

1000-1500 gyerekről van szó egyelőre. Ők vagy szüleik nélkül élnek a görög menekült táborokban vagy súlyosan betegek. 14 év a felső korhatár. A Deutsche Welle azt is megjegyzi, hogy többnyire lányokat választanak ki. A fiúk esetében ugyanis fennáll a gyanú: fiatal koruk ellenére részt vehettek valamilyen iszlamista milícia harcaiban. A németek most más uniós országokat is igyekeznek meggyőzni: humanitárius okból fogadjanak be néhány migráns gyereket! Ez nyilvánvalóan nem jelenti a probléma megoldását, de az érintett kormányok úgy érezhetik: tesznek valamit a sorsüldözött migránsokért miközben elkerülik az inváziót, mely sok társadalmi és politikai problémát okozott Németországban és másutt is az Európai Unióban.

Az Európai Unió nem enged

Az Európai Unió nem enged Erdogan zsarolásának, ahogy nem ért egyet az oroszok szíriai polgári lakosságot is érintő légitámadásainak, mellyel Asszad hadseregének támogatása címén követett el.

Az Európai Uniónak érvényes megállapodása van Törökországgal a migránsokkal kapcsolatban. Igaz, hogy Törökország mintegy 4 millió menekültet fogadott be Szíriából , de ezért az Európai Unió 6 milliárd eurót fizet neki! Ezt az álláspontot fogalmazták meg az uniós külügyminiszterek Zágrábban.

A törökök azt állítják, hogy nem kapták meg a pénz jelentős részét. Erdogan zsarolását mégsem ez motiválja hanem a katonai helyzet:

Szíria határtartományában vesztésre állnak a törökbarát erők az előrenyomuló szír kormány alakulatokkal szemben, melyeket az orosz légierő támogat.

Ebben a helyzetben fejvesztve menekül a helyi lakosság a harcok elől.

A törökök ne vezessék félre a menekülőket!

Ezt követelte Josep Borrell Zágrábban. Az Európai Unió külügyi főképviselője sajtóértekezleten elmondta: a törökök olyan hamis információkat terjesztenek, melyek szerint az Európai Unió újra megnyitja a határait a migránsok előtt éppúgy mint korábban amikor több mint egymillió menekültet fogadott be. Az Európai Unió most segélyt nyújt, de nem akar befogadni senkit sem! – hangsúlyozta Josep Borrell. Az Európai Unió külügyi főképviselője egyben felszólította Oroszországot és Törökországot: fejezzék be a harcot Szíriában!

Elvben tűzszünet van

Putyin és Erdogan moszkvai tárgyalásain arról állapodtak meg, hogy csütörtökön éjféltől tűzszünet lép érvénybe. Csakhogy mindkét fél cinkelt kártyákkal játszik: az oroszok Asszad elnök csapatait támogatják míg a törökök az államfő ellenfeleit. Közben a harcoló felek vígan kijelenthetik: rájuk a fegyverszünet nem vonatkozik hiszen az orosz és a török elnök a fejük fölött állapodott meg.  Törökország egy hozzá lojális tartományt akar teremteni míg az oroszok támogatják Asszad elnököt abban, hogy helyreállítsa Szíria területi egységét.

Törökország NATO tagállam, az USA és az EU – benne Magyarország  szövetségese. Csakhogy önmagában emiatt az Európai Unió egyáltalán nem kíván eleget tenni Erdogan zsarolásának. Erre figyelmeztették a török államfőt Zágrábban.

Putyin és Erdogan újra találkozik a szír válság elhárítására

Törökország fenyeget: átengedi a migránsokat. A NATO az orosz hadműveletek leállítását követeli Szíriában. Az oroszok és a törökök katonailag is szembekerülhetnek egymással, ezért fognak találkozni a testvér-ellenségek, vagyis Putyin és Erdogan. Közben új migráns áradat indulhat Európa közepe felé…

Idlib tartományban körülbelül egymillió ember vált földönfutóvá azt követően, hogy az orosz légierő bombázásainak eredményeképp  előre nyomultak a kormánycsapatok Szíriának ebben a határmenti tartományában. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú török tisztviselő azt közölte a Reuters hírügynökség tudósítójával, hogy ezentúl nem állítják meg a migránsokat, ha azok tovább akarnak menni az Európai Unió irányába!

Stoltenberg NATO főtitkár ezért hívta fel azonnal Oroszországot és Szíriát, hogy állítsák le a hadműveleteket egész Idlib tartományban.

Orosz róka fogta török csuka Szíriában

A jelenlegi válság azzal kezdődött, hogy Trump elnök bejelentette: az USA ezentúl nem támogatja azt a kurd milíciát, melyet az amerikaiak fegyvereztek fel, és amely döntő szerepet játszott az Iszlám állam elleni harcban. Trump pálfordulását az orosz hírszerzés mesterfogása idézte elő: megszerezték azt az üzenetet, melyben Trump veje, aki egyben az elnök közel-keleti főtanácsadója is, jóváhagyja a szaúdi trónörökösnek tervét, hogy meggyilkoljanak egy ellenzéki újságírót, aki a Washington Postnak dolgozott. Dzsamal Kashodzsit megfojtották és darabokra vágták Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán. Az oroszok átadták az értékes információt Erdogan elnöknek, aki megzsarolta Trumpot. Az USA elnöke ezután engedélyezte a törökök invázióját Szíriában.

A kurdok Asszad elnökhöz fordultak támogatásért

Szíria államfője megindította csapatait Idlib tartomány elfoglalására miközben a törökök is ugyanerre törekedtek. Putyin és Erdogan találkozott, hogy egyeztessék a szempontokat, de az ellentétes érdekeket nem sikerült összhangba hozni. Az orosz légierő brutális bombázásokkal tisztította meg az utat Asszad elnök csapatai előtt. A csapdába került civilekkel senki sem törődött. Csakhogy török katonák is áldozatáivá váltak a bombázásnak és a harcoknak. Erdogan elnök nem érte el célját: nem sikerült uralma alá hajtani a határmenti tartományt. Erre jött az ötlet: újabb zsarolás! A célpont ezúttal Európa, ahol senki sem szeretne egy új migráns inváziót. Merkel kancellár pont ennek elkerülésére kötött az Európai Unió nevében egyezményt Erdogannal.

Az Európai Unió fizet, hogy ne jöjjenek a migránsok

Három milliárd euróról szól az egyezmény, melyet újabb három milliárd követhet. Ez nagyon nagy pénz – különösen a válsággal küszködő Törökországnak. Nem véletlen, hogy Erdogan elnök tartózkodott az egyezmény nyílt megsértésétől. Most viszont nehéz helyzetbe került Szíriában ráadásul Merkel kancellár is politikai válság kellős közepén csücsül Berlinben. Ebben a helyzetben mindenki vesztesnek látszik. Putyin elnök talán egy pillanatra győztesnek érezheti magát, de a NATO figyelmeztetését ő sem hagyhatja figyelmen kívül. Azt pedig végképp nem, hogy hosszú távon Oroszország nem tud pénzelni egy háborút Szíriában…

A játszma folytatódik.

Törökország továbbra sem ismeri el a Krím orosz megszállását

Ezt közölte Erdogan török elnök Kijevben, ahol nagy örömmel hallgatták Putyin elnök egykori nagy barátjának szavait. Erdogan ennél tovább is ment: ösztöndíjakat ajánlott a krími tatárok tovább tanulásának támogatására.

A Krím félsziget tatár kánság volt mielőtt az orosz cár csapatai elfoglalták volna. Az 1850-es években a török szultán – Nagy Britannia és Franciaország támogatásával – legyőzte a krími háborúban Oroszországot. Miklós cár belehalt szégyenébe.

Mi lesz a megbonthatatlan orosz-török barátsággal?

Putyin és Erdogan szövetséget kötött a Közel Keleten. Iránnal együtt összehangolták katonai terveiket. Az oroszok korszerű rakétavédelmi rendszert adtak e Törökországnak, mely a NATO tagja. Ez kiváltotta az USA rosszallását, de Erdogan vállalta a kockázatot. Az együttműködésnek azonban lassan vége szakad. Miért? Szíriában az oroszok – éppúgy mint Irán – Asszad elnököt támogatják, akit Erdogan meg akar buktatni. Líbiában a törökök a hivatalos kormányt támogatják, mely Tripoliban ülésezik míg az oroszok Haftar tábornokot részesítik előnyben az ország keleti részén Bengaziban. Erdogan mind Szíria mind pedig Líbia miatt nyíltan bírálja Putyint, de a török államfőnek nem ez fáj igazán.

USA-orosz-izraeli egyeztetés

Tavaly a három állam vezetőinek biztonságpolitikai főtanácsadója Izraelben tárgyalt egymással. Siettek közölni: ez még csak a kezdet volt. A jövőben rendszeresen egyeztetnek. Ez az igazi nagy csapás Erdogan elnök terveire, aki szembeszállt az Egyesült Államokkal és Izraellel, és eközben orosz támogatásra számított. Kiderült: Putyin reálpolitikus, neki fontosabb az USA és Izrael mint Törökország vagy Irán.

Ezért utazott Erdogan Kijevbe, hogy Putyin orra alá dörgölje: a Krím félszigetet ő sem tekinti Oroszország részének! Sem az USA sem az EU nem ismeri el a Krím félszigetet Oroszország részének, de erre Putyin csak legyint. Tudja a fait accompli-t, a kész tényeket nagyon nehéz visszacsinálni vagyis a Krím félsziget Oroszország részét képezi bár már az egykori szövetséges, Erdogan is kételkedik ebben…

Új Merkel-Erdogan megállapodás a menekültekről

Németország hajlandó pénzügyileg támogatni azt a török akciót, amely szír menekültek egy részét visszatelepítené abba az északi övezetbe, melyet a törökökkel szimpatizáló milíciák elfoglaltak Szíriában. Ezt közölte Angela Merkel kancellár miután tárgyalt Erdogan elnökkel.

A kancellár asszony konkrét összeget nem említett, de ez is jelentős fordulat a német diplomáciában hiszen korábban Berlinben – éppúgy mint Brüsszelben az EU – bíráltak Erdogan katonai akcióját Szíriában. A kancellár asszony azonban realista. Számára az a fontos, hogy Erdogan megtartsa a korábbi migráns megállapodást vagyis ne indítson új menekült hullámot az EU irányában. Ezt a török elnök megígérte annak ellenére, hogy Törökország nem kapta meg a korábban megígért pénzt.

Pénzügyi vita van az EU és Törökország között

Angela Merkel kancellár tulajdonképp az Európai Unió nevében tárgyalt Törökországban éppúgy mint korábban amikor megállapodott Erdogan elnökkel, hogy a törökök saját területükön látják el a bevándorlók millióit. Cserébe pedig az Európai Unió fizet: két részletben összesen 6 milliárd eurót. Erdogan szerint nem kaptak ebből csak 3 milliárdnál kevesebbet. Az EU azért nem fizet rendesen, mert egyáltalán nem bízik abban, hogy Törökország valóban a menekültekre költi a pénzt. Erdogan most megígérte: nem a török költségvetésbe kerül az uniós pénz hanem olyan nem kormányzati szervezetek kapják meg, melyek a menekültekkel foglalkoznak. Eddig ugyanis az uniós pénzek egy részét Törökország pénzügyi problémáinak a megoldására használták fel. Az Európai Unió másik kifogása pedig az volt, hogy Erdogan elnök rokonai, barátai és üzletfelei nyúlják le az uniós pénzeket, amelyeket nem nekik szántak.

Merkel és Erdogan megállapodása elhárította a migráns hullám veszélyét, de a részletek tisztázása még hátravan. Az Európai Unió brüsszeli központjában nagy a bizalmatlanság a törökökkel szemben, mert a nemzeti együttműködés rendszerében Erdogan elnök családja és közeli hívei az államkasszát hajlandóak házipénztárként használni , erre pedig nem szívesen adnak pénzt az uniós tagállamok.

Törökország pénzt kér a migráns hullám megállításáért

Angela Merkel kancellár ma, azaz pénteken tárgyal Erdogan elnökkel a migráns egyezményről, mely jelenleg szabályozza Törökország és az EU kötelezettségeit ezen a téren.

A nagy migráns hullámot követően állapodott meg Merkel kancellár Erdogan elnökkel abban, hogy Törökország saját területén tartja a potenciális európai bevándorlókat, cserébe jelentős összeget kap Brüsszeltől. Az Európai Unió két részletben 3-3 milliárd eurót ígért Törökországnak.

Hol a pénz ? – kérdi a török külügyminiszter

Mevlut Cavusoglu a Bild Zeitungban arról panaszkodik, hogy még az első 3 milliárdos csomagot sem kapták meg teljes mértékben pedig annak a határideje 2016 volt. A második 3 milliárd 2018-ban járt volna. “Most 2020 van, hol a pénz ?” – tudakolja Törökország külügyminisztere.

Erdogan gyakran fenyegetőzik új migráns hullámmal

Ha az Európai Unió nem ért egyet a törökök agresszív terveivel a Közel Keleten vagy Libiában, akkor Erdogan elnök előszeretettel veszi elő a migráns kártyát. Ennek ellenére Törökország tartja magát a migráns alkuhoz. Miért? Egyrészt, mert az Európai Unió továbbra is Törökország legfontosabb gazdasági partnere. Másrészt pedig kell a pénz, mert a törökök permanens pénzügyi válsággal küzdenek évek óta. Amikor abszolút mélypontra jutottak, akkor a kínaiak siettek a segítségükre: 1 milliárd dolláros gyors segélyt utaltak át megmentve ezzel a török lírát. Csakhogy ennek ára volt: Erdogannak le kellett mondania az ujgurok támogatásáról. Az ujgurok a török nyelvcsaládhoz tartoznak és korábban számíthattak Erdogan támogatására Pekinggel szemben. Miután megkapta a kínaiak pénzét, Erdogan elzarándokolt Pekingbe, ahol kijelentette: mintaszerű Kína nemzetiségi politikája! Az ujgurok boldogok lehetnek, hogy a Mennyei Birodalomban élhetnek! Ezzel Erdogan elveszítette az arcát! Inkább az Európai Unió pénzére pályázik, melyet Angela Merkeltől szeretne megkapni a mai tárgyalások után.

Putyin-Erdogan

Az orosz elnök hivatalosan a Török áramlat nevű tengeralatti földgázvezeték felavatására érkezik Törökországba, de a feszült közel-keleti helyzet sokkal inkább foglalkoztatja a csúcstalálkozó résztvevőit.

Irán rakétákkal támadott amerikai támaszpontokat válaszul arra, hogy az amerikaiak kilőtték Szulejmani tábornokot, az Al Kudsz parancsnokát a bagdadi repülőtér közelében. “A válaszunk Szulejmani meggyilkolására az lesz, hogy kiűzzük az Egyesült Államokat a Közel Keletről” – közölte Rohani iráni elnök. Mind Putyin mind Erdogan óvatosságra inti a két felet, mert tartanak egy nyílt háborús konfliktustól az USA és Irán között.

Él-e még a katonai hármas szövetség?

Oroszország, Törökország és Irán fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen összeültek az utóbbi időben, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keleten. Ennek eredményeképp sikerült sarokba szorítani Asszad elnök ellenfeleit Szíriában. Csakhogy míg az oroszok és az irániak teljes mértékben támogatják Asszad elnököt addig a törökök “nem benne látják a jövő emberét”. Törökország fegyveres erői elfoglalták Idlib tartomány egy részét, és ott is akarnak maradni miközben Asszad és az őt támogató Oroszország és Irán kiáll Szíria szuverenitása mellett.

Líbia is megosztja a hármas szövetséget, mert Erdogan elnök katonákkal támogatja a központi kormányt miközben az oroszok inkább a vele szemben küzdő Haftar tábornokot támogatják. Putyinnak és Erdogannak tehát bőven van miről tárgyalnia miközben fél szemmel Trump elnököt figyelik hiszen mindkettőjük számára az USA kapcsolat számít igazán.

Líbia parlamentje megszakította a kapcsolatot Törökországgal

Rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők azt követően, hogy Törökországban a parlament felhatalmazta Erdogan elnököt katonák küldésére Líbiába. A török elnök két okból akar katonákat küldeni a szultán egykori gyarmatára: egyrészt, hogy nacionalista kampányt indíthasson otthon csökkenő népszerűsége visszaszerzésére, másrészt pedig, hogy megszerezze a Ciprus környéki tengeralatti földgáz mezők egy részét.

Erdogan elnök erről Fajez al Sarraj kormányával állapodott meg, mely Tripoliban működik. Ezt a kormányt azonban nem ismeri el a parlament, mely viszont Kalifa Haftar tábornokot támogatja, aki Bengázi ura.

Az oroszok mindkét félnek szállítanak fegyvereket

Kadhafi elnök 42 éves diktatúrája idején számíthatott a Szovjetunió támogatására. Miután 2011-ben honfitársai darabokra tépték, az oroszok meg haboztak, hogy a káoszban kit támogassanak. Az amerikaiak intő példája mutatta, hogy a beavatkozás Líbiában nem épp kockázatmentes vállalkozás. Az USA nagykövetét 2012-ben meggyilkolták Bengáziban. Végül Putyin választott: Bengázi ura, Kalifa Haftar tábornok lett az oroszok jelöltje. Ő hónapok óta ostromolja Tripolit, ahol a nyugati világ által elismert kormány uralkodik. Fajez al Sarraj miniszterelnök mindenkivel tárgyal szorult helyzetében. Ezért állapodott meg Erdogannal is. Most a parlament Líbiában semmisnek mondta ki ezt a megállapodást Törökországgal.

Az oroszok megpróbálták összehozni a két háborúskodó felet Líbiában: mindkét oldalnak szállítottak fegyvereket. Ettől aztán csak a káosz lett nagyobb.

Macron: Líbiában nincs katonai megoldás!

A francia elnök elítélte Erdogan tervét a törökök katonai akciójáról Líbiában. Macron tudja, hogy miről beszél hiszen a tanácsadója ebben az ügyben nem más mint Nicolas Sarkozy egykori francia elnök. Sarkozy döntő szerepet játszott Kadhafi megbuktatásában, mert Líbia félőrült diktátora megfenyegette: napvilágra hozza azt az ötmillió eurós támogatást, melyet Nicolas Sarkozynek adott a francia elnökválasztási kampány megnyerésére.

Magában Líbiában patthelyzet áll fenn, és ennek eredményeképp az ország olaj exportja minimális. Ez pedig érdeke mind az USA-nak mind pedig Oroszországnak, melyek irányítani szeretnék a világ olajpiacát.

Orosz zászló az amerikai helyén

Orosz tábori csendőrök kitűzték hazájuk lobogóját Szíriában, nem messze Rakka városától, ahol korábban az Iszlám állam fővárosa volt. Az Iszlám állam bukása után amerikai csapatok foglalták el.

Tál Samin stratégiai ponton fekszik: amellett az országút mellett van, amely összeköti Szíria középső részét az északi területekkel. Itt nemrég még a kurd milícia tartotta fenn a rendet, mely döntő szerepet játszott az Iszlám állam legyőzésében. Az amerikaiak teljes mértékben támogatták a kurdokat, akik az ő légi támogatásuk és hírszerzésük nélkül nem lettek volna képesek legyőzni az Iszlám államot.

Trump cserbenhagyta a kurdokat

Bár tábornokai ezt ellenezték, az amerikai elnök úgy döntött: kivonja a csapatainak nagy részét Szíriából. Ezt Erdogan elnök követelte, aki le akart számolni a kurd milíciával Szíriában. A török államfőnek komoly zsarolási potenciálja volt: birtokába jutott egy olyan információ, mely szerint Trump elnök veje engedélyezte Mohamed bin Szalman szaúdi trónörökösnek egy ellenzéki újságíró meggyilkolását Isztambulban. Trump elnöknek a választási kampányban nem jött volna jól egy ilyen leleplezés. Ezért inkább kivonta csapatait, és lehetővé tette a törökök előrenyomulását a kérdéses területen Szíriában. Csakhogy a kurdok is észbekaptak és lepaktáltak Asszad szír elnökkel. Akit meg az oroszok támogatnak. Putyin és Erdogan ezek után megegyezett a terület felosztásában. Így jutottak orosz tábori csendőrök arra a támaszpontra, ahol nemrég még a csillagos sávos amerikai zászló lobogott. Putyin ezzel is demonstrálni kívánja, hogy ő az úr a Közel Keleten, de az amerikaiak példája is azt mutatja: annyira cseppfolyós a helyzet a világnak ezen a részén, hogy a dicsőség nagyon gyorsan elmúlhat…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK