Kezdőlap Címkék Civil szervezet

Címke: civil szervezet

Napjaink kommunistája

Amikor Gulyás miniszter szokásos csütörtöki, a szerdai kormányülést követő sajtótájékoztatón a Lánchíd felújítására vonatkozó közbeszerzési kiírás ügyében ismertette véleményét, és eljutott ahhoz a ponthoz, hogy a referencia-időszak hossza a ma lehetséges nyolc évnél 2010 előtt még rövidebb volt, csak öt év lehetett, a 2010 előtti kormányt keresetlen egyszerűséggel „kommunista kormányként” aposztrofálta, majd javított: „vagy a szocialista kormány”.

Bizony, Gulyás miniszter Orbán miniszterelnök hűséges híveként politikai ellenfeleiket egyszerűen csak kommunistákként emlegeti. Visszatért ez a számára magától értetődő szóhasználat a sajtótájékoztató egy későbbi pontján is.

Vajon milyen alapon? Tudjuk, a politikai ellenfelet lehet kommunistának, sorosistának, liberálisnak, vagy akár libernyáknak, brüsszeli bürokratának titulálni, ezek számukra szinonimák, rásüthetők bárkire, akit támadni akarnak. Csurka Istvántól származik a gondolat, még 1990-ből, hogy ugyan mit beszélünk itt rendszerváltásról,

a dolog egyszerű, le kell cserélni az országot vezető mintegy harmincezer embert, és kész.

Erről van szó, nem másról. Megjelent ez a gondolat később a már miniszterelnök Orbánnál is, aki, egy amerikai nagyköveti jelentés szerint egyszer azt találta mondani, hogy nem a korábbi rendszerrel volt baj, hanem az emberekkel, akik a hatalmat gyakorolták, és akik nem Orbán és köre voltak.
Mi azonban ne érjük be ennyivel. Kommunistán egy politikai irányzatot, a kommunista párto(ka)t (régi szóhasználattal nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat) illetve egy az által létrehozott rendszert (a kommunista egypártrendszert és szocialista tervgazdaságot) célszerű érteni, akkor van a dolognak értelme. Mármost a kommunista egypártrendszernek persze nem az a lényege, hogy egy párt van benne és nem több (az NDK-ban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Bulgáriában például több párt is működött, amelyek azonban egy népfrontban fogtak össze), hanem hogy létezik egy monolit hatalmi hierarchia, amelybe minden közéleti szereplőnek bele kell tagozódnia egészen a bélyeggyűjtő szövetségig és a horgász egyesületig, azon kívül nincs közélet. Ez a monolit hatalmi hierarchia minden tevékenységet átfog, maga alá rendel, tőle függetlenül nem létezhet semmi.

A hatásköri lista (idegen szóval nomenklatúra) révén kezében tart minden személyi döntést az élet minden területén, és az ennek révén általa kinevezett gazdasági, pénzügyi, banki tisztségviselőkön „keresztül minden pénzmozgást is a kezében tart.

Kommunista pártnak nem egy politikai pártot nevezünk, amely bármilyen értelemben a demokráciák politikai pártjaira emlékeztetne, hanem ezt a monolit hatalmi hierarchiát. (Ez még akkor is így van, ha az állampártnak tagjai is vannak, mint a demokráciák politikai pártjainak, bár a párt tagjának lenni – tapasztalatból tudom – semmiféle érdemi jogot nem biztosít az érintett személynek.)
A csütörtöki sajtótájékoztató egy későbbi pontján az egyik újságíró rákérdezett a norvég alap ügyére, amellyel a kormány évek óta nem hajlandó megállapodni, ami mintegy nyolcvanmilliárd forintnyi támogatás elvesztését jelenti az ország számára. Emlékezetes a sok évvel ezelőtti történet: korábban a norvég alaptól sok-sok civil szervezet kapott támogatást a magyar kormánnyal kötött megállapodás alapján, de még Lázár János minisztersége idején a kormány ezt a lehetőséget megszüntette.
Nem tűrte el ugyanis, hogy a pénzek elosztását a norvég kormány által ezzel megbízott civil szervezet intézze, s abba a magyar kormánynak ne legyen beleszólása.
Lázár Akkor egy hasonló sajtótájékoztatón kimondta: magyar civil szervezeteknek nem juttathat a norvég alap úgy pénzt, hogy a kormány abba ne szólhasson bele. Amikor most egy újságíró erre rákérdezett, Gulyás lényegében megismételte Lázár akkori válaszát: „Mi engedünk abban, hogy civilek osszanak pénzt, csak álcivilek ne osszanak pénzt, azt nem szeretnénk. (…)

Azt szeretnénk, ha meg tudnánk állapodni abban, hogy ki ossza a pénzt, de ha Soros György osztja a pénzt, azt mi nem tekintjük a civil szervezetek objektív elosztási kritériumaihoz feltétlenül szükséges adottságnak. (…)

Ha valaki figyelemmel kíséri ezt a vitát, akkor itt a norvég pénzekről van szó. Norvégia tagja az Egységes Gazdasági Térségnek, de nem tagja az Európai Uniónak. Ezért Norvégia fizet a tagállamoknak valamilyen pénzt. Annak idején ezt – szerintem rosszul – úgy alakították ki, hogy legalábbis vitatható, hogy ők szabnak-e feltételeket, vagy sem. A konstrukció szempontjából az lenne a logikus, ha ők semmiféle feltételt nem szabhatnának, hanem odaadnák, átutalnák a pénzt az adott államnak, amely arra fordítja, amire akarja, hiszen ők egyértelműen előnyöket élveznek abból, hogy noha nem tagjai az Európai Uniónak, az Egységes Gazdasági Térségnek tagjai. Az volt a gyakorlat, hogy nem egy civil szervezet, hanem civil szervezetek kooperáltak, álltak össze, és úgy osztották ki ezeket a pénzeket, de ebben a norvég kormány, ha nem is kizárólagosságot akar, de majdhogynem. Vagy megegyezésre tudunk jutni, és szerintünk is az objektivitásra képes minimumban megállapodni, vagy nem.

Vagyis nem oszthatják a norvég pénzt olyan civil szervezetek, amelynek irányultsága a magyar kormánynak nem tetszik.

Gulyás szerint az lenne az ideális, ha minden pénzt a kormány osztana el, nem a kormánynak alárendelt döntéshozó ne működjön az országban. Ezt mondta annak idején Lázár, és ezt mondja most Gulyás.
Ez pedig nem más, mint a monolit politikai berendezkedés logikája. Más szóval a kommunista rendszer logikája. A későbbi Soros Alapítvány a nyolcvanas években, a rendszerváltás előtt csak mint MTA-Soros Alapítvány alakulhatott meg, olyan partnerrel – az MTA-vaL – Soros mellett, amely része volt a monolit politikai rendszernek. Hogy ne tehessen olyasmit, ami az MSZMP-nek ellenére van. Ilyen állapotra törekszik az Orbán-kormány, ezt adta elő Gulyás.

Ma ők, a fideszesek építenek monolit politikai rendszert, amelyben semmi sem történhet Orbán akarata ellenére, tehát ma ők a kommunisták.

Köztük Gulyás miniszter is. Akárcsak korábban Lázár, a kommunista logikát volt szíves kifejteni. Ugyanakkor azt a korábbi kormányt nevezte magától értetődően kommunistának, amelynek – ha voltak is hibái – ilyen törekvései nem voltak.

Bréking nyúz, augusztus 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

Schmidt Mária saját lapjában is osztja az igét; a Magyar Tudományos Akadémiának megy neki Pilhál György; a civil szervezeteknek juttatandó adóforintokon polemizál a Magyar Hírlap; a nyugat iszlamizálódásának egy új aspektusára világít rá az Origo. Az alternatív valóság médiájának szemléje következik.

Figyelő/Hír TV: Schmidt Mária: Nálunk nincs politikailag korrekt kánon

„Semmi másra nem vágytunk, mint arra, hogy legyen szólásszabadság, hogy legyen gyülekezési szabadság,

hogy utazhassunk, hogy úgy élhessünk, ahogy mi akarjuk, hogy ne egy pártnak az ideológusai mondják meg nekünk, hogy mit szabad olvasni, és mit nem, mit szabad csinálni és mit nem, most nálunk ezek a szabadságjogok mindenki számára biztosítva vannak” – mondta  Schmidt Mária a HírTV-ben.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Hír TV Magyarország élőben című műsorába hívták be. A beszélgetést idézi a Figyelő, amelynek egyébként Schmidt Mária a tulajdonosa. Mint a televízióban fejtegette:

„Nálunk nincs politikailag korrekt kánon,

ami azért nincs, mert volt nálunk politikai korrekt kánon, akkor a magyar szocialista munkáspárt propaganda felelősei írták ezt a kánont, és meg volt mondva, hogy mit nem szabad használni, és miről nem szabad beszélni, most meg ezeket magukat liberálisnak nevező megmondó emberek állítják össze ezt a kánont.

Magyarország nem azért lett szabad és szuverén 30 évvel ezelőtt, hogy most újra alárendelje magát homályos birodalmi érdekeknek, amelyek mögött megint csak más nemzetállami érdekek húzódnak.

Origo: Így iszlamizálódik Nyugat-Európa: muszlim pártok törnek a hatalomra

A mértéktelen bevándorlás mellett egyre nagyobb veszélyt jelentenek a nyugati demokráciára nézve az úgynevezett iszlamista pártok. Ezen alakulatok egyelőre csak Hollandiában és Belgiumban tudnak felmutatni sikereket, de létük is világosan mutatja, hogy teljes bukás felé halad a bevándorlók integrációja.

Ezen pártok jövőbeli esetleges erősödése pedig tovább növelné a feszültségeket a nyugat-európai társadalmakban.

Ha most rendeznék a választásokat, akkor azt sem lehet kizárni, hogy a 2014-ben a holland szociáldemokrata pártból kilépők által alapított Denk megduplázná parlamenti képviselői számát. Hollandiában rendkívül sok a török-holland kettős állampolgár, akik mindkét állam választásain részt vehetnek.

2017-ben, amikor a törökországi alkotmányreformról, ami az elnöki rendszer bevezetéséről szólt, szavaztak, 115 ezer török szavazott Hollandiában. Közöttük 71 százalékos támogatottságot élvezett a Recep Tayyip Erdogan által javasolt tervezet.

Az idei parlamenti választáson pedig Erdogan pártja, a Jog és Fejlődés 68 százalékot kapott Hollandiában, míg Törökországban csak 53 százalékot. A Denk alapítói is egyértelműen Erdogan híveinek számítanak a holland parlamentben.  A Denk a 2018-as önkormányzati választáson is ringbe szállt és a 14 nagyváros közül 13-ban sikerült mandátumot szereznie. Rotterdamban és Hágában más muszlim pártok is indultak.

Az előbbi városban a muszlim erők együttesen 12,6 százalékot szereztek, így pedig a város második számú politikai erejét alkotják.

Pont Rotterdamban volt példa arra, hogy három baloldali alakulat megpróbált megállapodni egy iszlamista párttal a közös irányításban,

azonban mivel a NIDA nevezetű alakulat 2014-ben még terrorállamnak nevezte Izraelt, ezért végül nem jött létre a koalíció. Hágában pedig két iszlamista párt 5,9 százaléknyi szavazatot tudott összegyűjteni.

Magyar Idők: Mint a Rákosi-korban

Ezzel a címmel írt publit ma Pilhál György, aki abból az MTA közösségi oldalán feltett kérdésből indul ki, hogy tudjuk-e, hogy a Rákosi-korszakban a kommunisták meg akarták szüntetni a Magyar Tudományos Akadémiát?

„Csak úgy” szeretnék párhuzamba állítani és összemosni Rákosi Mátyást Orbán Viktorral – véleményezi Pilhál, hozzátéve: nem könnyű vállalkozás, de ők megpróbálják. Ezért „érdeklődnek”.

Hátha akad olyan megvezethető szerencsétlen, aki „meglátja” a két politikusban a párhuzamot. Amihez persze az is kell, hogy az illetőnek fogalma se legyen a történet előzményeiről. Amit most megpróbálok összefoglalni – írja, majd (sajátságosan persze) meg is próbálja. És a kísérlet után jön a sommázás:

Értelmes, előzetesen egyeztetett tudományos kutakodásokért természetesen ezután is jár a pénz. Csakhogy eddig járt másért is. A Figyelő nemrég listát közölt egyes „kutatásokról”.

Pár munkacím: A roma LGBTQ első szikrái, A szexuális munka és a prostitúció a neoliberális világgazdaságban: a feminista kritika lehetőségei Kelet-Közép-Euró­pában, Férfiak, akik férfiakkal szexelnek – szexmunkások Magyarországon stb.

És a végkövetkeztetés:

Egyebek mellett az efféle „kutatói szabadságnak” vet most véget a „rákosista” kormányzat. Hallatlan!

Magyar Hírlap: Kevés felajánlás a „civileknek”

Nem a személyi jövedelemadó egy százalékaiból működnek a Soros-féle csoportok – már százhuszonegy külföldről pénzelt szervezet regisztrálta magát a vonatkozó adatbázisban – írja a lap annak apropóján, hogy heteken belül életbe lép a bevándorlási különadó.

A NAV frissített kimutatásából szemezgetve sorolja a példákat a lap: a Magyar Helsinki Bizottságnak ötszáztizenhatan összesen 3 166 400 forintot, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesületnek százkilencvenhárman 1 083 761 forintot, míg az Amnesty International Magyarországnak ugyanannyian 1 453 102 forintot adtak. A Társaság a Szabadságjogokért, azaz a TASZ számára jóval többen, kétezer-háromszázhatvanan „küldtek” 15 231 448 forintot.

Az ellenzék által korábban államfőnek jelölt Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Alapítványnak azonban mindössze harmincan, összesen 209 395 forintot ajánlottak fel.

A hazánk ellen az iskolai szegregáció vádjával kötelezettségszegési eljárást kezdeményező, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány számára ugyanakkor valamivel többen, harminchárman, összesen 377 053 forintot adományoztak. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években százmilliós nagyságrendben támogatták ezeket a szervezeteket.

A még tavaly elfogadott civiltörvény szerint az évi 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülő szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, a mostani állás szerint ezt eddig százhuszonegyen tették meg.

Lehet, hogy GYES-re megyek – Interjú Juhász Péterrel, a megszűnt Együtt elnökével

  • Egész életében politizált, 15 éve társadalmi ügyekért dolgozott
  • A volt együttesek ősszel újradefiniálják magukat
  • Olyan platform kell szerinte, ahova mások is be tudnak csatlakozni
  • Jelenleg már 148 millió forintnál tartanak a gyűjtésben, a pénzt a héten elküldik a Kincstárnak
  • Szerinte később esetleges közösségi finanszírozással meg lehet teremteni a szükséges anyagi feltételeket a munkához

 Az Együtt immár hivatalosan is megszűnt létezni. Mi most a következő lépés?

Előrebocsátva: a párt megszűnt, s innentől kezdve – immár hangsúlyozottan – közösségről kell beszélni. És a közösség szempontjából nem lehet megfogalmazni azt, hogy mi legyen, lesz a következő lépés. Itt emberek, magánszemélyek vannak, akiknek el kell dönteniük, hogy mit akarnak a jövőben. A közösség együtt most nem fog tevékenykedni, de – legalábbis a magam részéről azt javasoltam –

az időközi választásokon mindenki segítse azokat a helyi jelölteket, akikben bíznak.

Miben maradtak a közösség esetleges jövőjét illetően?

Abban, hogy őszig mindenki végig gondolja, hogy egyénileg hogyan képzeli el a politikai jövőjét, mi az, amire képes és kész, majd ősszel összegyűlünk, s megnézzük, hogy van-e kellő elszántság és akarat a közösségben, hogy újradefiniáljuk magunkat.

Merültek-e fel már most ötletek erre?

Nem is jutottunk el még az ötletelésig sem. Egyetértés volt ugyanis abban hogy először tényleg mindenki gondolja végig egyrészt a saját szempontjait, másrészt a társaságét is. Kell adni egy kis időt a leülepedésre, arra, hogy kellő távlatból tudjuk végigelemezni azt, ami történt.

Sok mindenre kell választ keresnünk, a többi között arra, hogy mi vezetett idáig, a választási szereplésig, majd az Együtt megszűnéséig, milyenek voltak a külső körülmények, mennyire voltak azok a számottevők, illetve miben hibáztunk mi.

S persze azt is alaposan végig kell gondolni, mi lehet a perspektíva. Mindezek után lehet csak eldönteni, hogy mi legyen a következő lépés – ha lesz következő lépés a közösség keretein belül.

Ön szerint?

Ugyanazt vonatkoztatom magamra, mind amit javasoltam a többieknek. Azaz most egy-két hónapot pihenek, ezalatt átgondolom a lehetőségeimet és a közösség lehetőségeit. Majd pedig augusztus elején eldöntöm, hogyan tovább.

Mit csinálnak a pártbéli politikustársai most, hogy megszűnt a párt. Visszatérnek a polgári foglalkozásukhoz? Van állásuk, munkájuk?

Külön kell választani a stábot, amelynek tagjai alkalmazottként dolgoztak, illetve a párt politikusait vagy képviselőjelöltjeit, akik jellemzően nem élveztek támogatást a párttól, pontosabban csak a kampányukhoz, a megélhetéshez nem. Számukra tehát ilyen szempontból nem változott  a helyzet.

És Ön? Mit fog most csinálni?

Pihenek. Felmerült – a párom szeretné –, hogy menjek GYES-re, neveljem a gyerekeimet.

Ez is szóba jöhet, de egyelőre ez sem eldöntött. Eddig nem is igen tudtam még gondolati szinten sem foglalkozni a kérdéssel, annyira lefoglalt az elmúlt hetekben a közösségi gyűjtés menedzselése.

Azt azért talán tudja, hogy a jövőben is szándékában áll-e politizálni?

Ez a kérdés nem így merül fel. Hiszen én egész életemben politizáltam. Nem attól függ, hogy politizálok-e, hogy pártban dolgozom vagy sem. Én 15 éve különféle társadalmi ügyekért dolgoztam.

Éppen ezért, az, hogy politizálok-e az nem elhatározás kérdése, hanem attól függ, hogy továbbra is fontosnak tartom vagy sem, hogy mint egyén tegyek a közösségért.

Ebben pedig nincs és nem is lesz változás. Ez nem is kérdés. A kérdés csak úgy merül fel, hogy milyen kereteket között: hivatásszerűen, GYES mellett vagy munka mellett.

Van-e kiszemelt szervezet, közösség, amely mellé odaállna jelen pillanatban?

Elvben sokakat tudok támogatni, de gyakorlatilag jelen pillanatban nem szeretnék bevonódni egyetlen közösségbe sem.

És ami az Együtt esetleges jövőbeni közösségét illeti, szóba kerülhet az is, hogy ismét pártként folytatják majd?

Nem feltétlenül, sőt. Bárhogy is lesz, az biztos, hogy bármit is csinálunk együtt, szélesebb körben kell tevékenykedni, mint az együtt közössége. Olyan platform kell, ahova mások is be tudnak csatlakozni. Az pedig tény, hogy a civil szervezetek könnyebben finanszírozhatók,

könnyebb úgy dolgozni, tevékenykedni ilyen keretek között, mint egy pártban,

amelyben mindig vannak feleslegesen futtatott körök, kötelező penzumok – például az, hogy mindig mindenre reagálni kell.  Arról nem is beszélve, hogy a következő országgyűlési választásokig tulajdonképpen nincs is szükség pártbeli keretekre a munkához.

Beszéljünk kicsit a piszkos anyagiakról is. Hol tartanak? Mennyi pénzt sikerült összegyűjteni? Nem egészen két hete mondta portálunknak, hogy újabb löketet akarnak a véghajrá előtt adni a gyűjtésnek, aminek a keretében addigra „csak” 141 millió forint gyűlt össze, s hiányzott még nem is kevés.

Az azóta eltelt időben érkeztek még adományok, így jelenleg már 148 millió forintnál tartunk. Ez azt jelenti, hogy 5 millió forint hiányzik az eredeti összegből – amire még rá fog jönni kamat is, de még nem tudjuk, mennyi. Ami biztos, nagyon szépen köszönjük mindenkinek, aki küldött. Felemelő érzés, hogy ennyien segítenek.

Mennyi idejük van még összegyűjteni a teljes összeget?

Nem tudjuk, de mi mindenesetre eldöntöttük, hogy még a héten elküldjük a Kincstárnak az összeget, ami a rendelkezésünkre áll. Továbbra sem tudjuk egyébként, hogy pontosan mekkora kamatokat vernek ránk, nem tudjuk, mennyi lesz a végszámla. Erre vonatkozó információkat kérünk a Kincstártól, tételesen, forintra-fillérre lebontva.

Mi lesz, ha nem jön össze a teljes szükséges összeg?

Eldöntöttük, hogy az Elnökség öt tagja nem egyetemleges felelősséggel viszi tovább az esetleg még majd fennálló adósságrészt. Egyenlően elosztjuk, s mindenki a rá eső részt összeszedi – vagy megtakarításaiból vagy családi, baráti kölcsönből. És a héten befizetjük a pénzt.

Korábban már beszéltünk arról (igaz, még április végén), hogy „abban gondolkodunk, hogy nemzetközi gyűjtést indítunk – arra hegyezve ki, hogy ezzel a magyar demokráciát támogatnák”. Ez biztosíthatná az alapot a leendő közösségi politizálásukhoz?

Egy esetleges közösségi finanszírozás akkor lesz csak aktuális, ha lesz folytatás. Ha meglesznek a szervezeti és emberi feltételei. Az biztos, hogy én hiszek abban: közösségi finanszírozással meg lehet teremteni a szükséges anyagi feltételeket.

Mai kérdésünk – Szavazzon!

0

A szigorodó Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón.

Kifejtette: a kormány első érdemi ülésén megtárgyalta a Stop Soros törvénycsomagot, valamint a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatot, amelyek – a Stop Soros esetében a módosított új előterjesztés – jövő héten kerülhetnek az Országgyűlés elé, tárgyalásuk pedig az azt követő héten kezdődhet a parlamentben. Erre kaptak felhatalmazást a választáson – jelezte, úgy fogalmazva: szeretnék megóvni Magyarországot a bevándorlástól és annak szervezőitől.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a kormánynegyed terve miatt nem indul a jövő évi főpolgármester-választáson Tarlós István?

 

Az ENSZ a Stop Soros visszavonását szeretné

0

Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) aggódik az újabb szigorítások miatt, amelyek tovább csökkentették a menedékkérők bejutási esélyeit Magyarországra. Arra is felszólították a kormányt, hogy vonják vissza a Stop Soros néven emlegetett törvényjavaslat-csomagot.

A szervezet pénteken kiadott sajtóközleményében arról ír, hogy megdöbbentek a határszigorításokon és a menekültekért dolgozó civil szervezeteket célba vevő törvénytervezeten. “Az elmúlt hetekben az UNHCR azt tapasztalta, hogy a magyar hatóságok naponta átlagosan mindössze két menedékkérőt engednek belépni az országba a szerb-magyar határ mentén található két úgynevezett tranzit zónán keresztül” – írják.

Azokat pedig, akik a kerítésen át próbálnak meg bejutni, automatikusan visszaviszik a hatóságok a határ túloldalára. Szerintük Magyarország ezzel gyakorlatilag bezárkózott azok elől, akik nemzetközi oltalmat keresnek, amivel

“egyértelműen megszegi a nemzetközi és az európai uniós jogból fakadó kötelezettségeit”.

Az ENSZ menekültügyi szervezete aggodalmát fejezte ki a Stop Soros törvényjavaslat-csomag kapcsán is, amelyet a kormány február 13-án nyújtott be az Országgyűlésnek.  Hangsúlyozzák, hogy ahogyan a menedékkérőknek nyújtott állami támogatás az elmúlt időszakban egyre kevesebb, a civil szervezetek szerepe felértékelődött. “A civil szervezetek kiegészítik a kormányok munkáját. Kulcsfontosságú munkájukat éppen hogy elősegíteni kellene, nem pedig akadályozni” – nyilatkozta Montserrat Feixas Vihé, az UNHCR Közép-európai Regionális Képviseletének vezetője.

Az UNHCR ezért azt szeretné, ha a kormány visszavonná a törvényjavaslatot, illetve felszólították az Országgyűlést, hogy ne fogadják el a Stop Sorost. Emellett azt kérik a kormánytól, hogy biztosítsa a nemzetközi oltalmat kereső emberek számára a belépést az ország területére.

“Alapvető fontosságú, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett maradjon a menekültek és menedékkérők oltalmazása iránt, beleértve a civil szervezetek nélkülözhetetlen szerepének és erőfeszítéseinek az elősegítését is” – írják.

A törvénycsomagról Rupert Coleville, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője is nyilatkozott Genfben. Ő azt mondta, a csomag

indokolatlanul korlátozza az egyesülési szabadságot, és aggasztó folytatása a magyar kormány támadásának az emberi jogok és a civil szféra ellen.

Coleville felszólította a magyar kormányt, hogy garantálja az egyesülési szabadság érvényesülését.

„A hatalom soha nem akarta megoldani a devizahitelesek problémáját!”

Több százezer magyar devizakárosult megmenekülhet a végrehajtástól, ha az Európai Uniós Bírósága úgy dönt, hogy az árfolyamveszteségből eredő veszteséget a bankoknak is vállalniuk kell, s nem háríthatják azt maradéktalanul az adósra. Amíg a devizahitelesek várják a bírói döntést a hazai ügyészség váratlanul beperelte azt a bankot, amely még „a hitel folyósítása előtt” adósnak tekintette az ügyfeleit. Az ügy hátteréről Madari Tibor ügyvéd, a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője nevű civil egyesület elnöke tájékoztatja a Független Hírügynökséget.

 

Rövidesen kezdődik a tárgyalás, ugyanis a Pest Megyei Ügyészség beperelt egy bankot, melynek kimenetele állítólag több tízezer végrehajtás alatt álló devizahitelesre lehet hatással. Tudjuk, hogy melyik bankot perelte be az ügyészség?

Ebben a pillanatban nem tudom, de az ügyek számából arra következtetek, hogy vagy a Raiffeisen vagy az Erste Bankot perelhetik.

Az világos, hogy a pénzintézet nevét miért nem hozták nyilvánosságra?

Megtehették volna, hisz ha az ügyészség indítja a pert, akkor azt közérdekből teszi, ami közfigyelmet érdemel. Nem tudom, az ügyészség sajtósa miért volt ennyire szemérmes, hisz a bank neve úgyis ki fog derülni a bíróságon. Feltéve, ha valaki megtalálja a per kezdetének időpontját, és a tárgyalóterem számát, mert az ügyészség azt is elfelejtette közölni.

Gyakran előfordul, hogy a beperelt neve homályban marad?

Nagyon ritkán, de végül mindig kiderül, hisz a tárgyalás nyilvános. Miután az ügyészség közérdekből indítja a pert, a bíróság döntése feltehetően nem egy szerződésre, hanem adott bank adósaira terjed ki.

Mindenesetre a per azért indul az eddig ismeretlen bank ellen, mert az ügyészség szerint a pénzintézet már a hitel felvételével egy időben a leendő adóssal aláíratott egy „tartozás elismerést”. Ha az adós később tényleg nem tudta fizetni a hitelt, akkor elindították ellene a végrehajtást. Miért volt szükség arra, hogy a pénz felvétele előtt elismerjék a tartozást?

Azért, mert ha már előre aláírt közokirat tanúsítja a tartozás elismerését, akkor abban az esetben egyszerűsített végrehajtásra jogosult a bank. Emlékeim szerint az egyoldalú tartozás-elismeréshez a Raiffeisen és az Erste ragaszkodott, tehát ez a két bank lehet a hunyó, ellenük indulhat az ügyészségi eljárás.

Azt a Fővárosi Ítélőtábla már korábban is kimondta, hogy egy tartozást nem lehet azelőtt elismerni, mielőtt a pénzt folyósították volna. De ez a laikus számára is logikátlan, még ha van is racionális célja. Mégpedig az, hogy a banknak az adósság elismerésért ne kelljen perelnie minden egyest adóst.

Vagyis a bank az erőfölénnyel élt vissza, amikor lényegében okirat hamisításra kényszerítette a hitelfelvevőt?

Az adósság idő előtti elismerése a kölcsön folyósítási feltétele volt!

Ezt a gyakorlatot kifogásolja most az ügyészség?

Igen, és teljes joggal teszi. A Fővárosi Ítélőtáblának is van már hasonló kezdeményezése, hisz a bírói testület ebben a kérdésben a közelmúltban az Európai Unió Bíróságához fordult egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás keretében. Ennek során kiderülhet, hogy az európai joggyakorlatnak megfelel-e ez a szerződési technika.

Ha tehát az uniós bíróság a magyar gyakorlatot elfogadhatatlannak tartja, akkor a hazai bíróság is kénytelen lesz ezt az ítélkezési gyakorlatot folytatni?

Mindenképp, hisz a magyar bíróság is uniós bíróság.

Meg kell jegyeznem, hogy a Kúria eddigi döntései a devizahitelezés ügyében nem felelnek meg az uniós joggyakorlatnak, mert az ítéletek, jogegységi döntések szinte kizárólag a hazai bankok védelmében születtek, a 2013-ban született jogegységi döntés óta.

Azóta folyamatosan próbálják a gyakorlatban felfeslő jogi lyukakat kézi vezérléssel betömködni.

Akkor is szabálytalan az eljárás, ha a tartozás elismeréséről szóló dokumentumot, csak akkor vette elő a bank, amikor tényleg tartozott az ügyfél?

A tartozást elismerő papír általában akkor kerül elő, amikor már a bank felmondja a hitelt. Ebben az esetben azonban az adóson van a bizonyítási teher, de ha nem lenne az előre aláíratott tartozás elismertetése, akkor a banknak kellene bizonyítani, hogy az ügyfele tartozik. Ez azért lényeges, mert elképzelhető, hogy az adósnak csak a bank számításai szerint van tartozása. Valójában nincs, mert a pénzintézet vagy rosszul könyvelt, vagy olyan tételeket is beszámolt, ami jogszerűtlen.  Gondoljon csak bele, hogy az ügyfél számára hátrányos árfolyamrés, vagy egyoldalú szerződésmódosítás következményei hihetetlen kockázatot jelentettek. Ezeket a területeket orvosolták a 2014. évi bankmentő törvények – az orwelli technikával ezeket persze adósmentőként aposztrofálták – hogy ennek fejében biztos nyereséget biztosítsanak a bankoknak.

Tehát a hitelt felvevő előre soha nem ismerheti el, hogy a bank könyvei biztosan a valóságot mutatják.

Az európai joggyakorlat mennyire különbözik a magyartól?

Sokkal inkább fogyasztópárti, mint a mienk. A magyar bírói gyakorlat abból az alapvetésből indul ki, hogy az ügyfél elolvasta, aláírta a szerződést, majd felvette a pénzt. Akkor meg mit akar?  Ezzel a megközelítéssel szemben az uniós joggyakorlat szerint a hitelt felvevő információs hátrányban van a bankkal szemben. A fogyasztónak tehát annyi információt kell a rendelkezésére bocsájtani, hogy az az információs hátrányt kiküszöbölje. Tehát képes legyen mérlegelni, hogy a futamidő alatt képes lesz–e a hiteleinek törlesztésére.

Az Európai Unió Bírósága már azt is kimondta, hogy a szolgáltató banknak olyan információval kell ellátni az ügyfelet, mellyel maga is rendelkezik. Tehát megfelelő mélységű információt kell szolgáltatni a hosszú távú árfolyammozgás, illetve az árfolyamkockázat tekintetében is.

Ezt nálunk teljes mértékben elmulasztották. Ha a bankok a fedezetül szolgáló ingatlanra rátették a kezüket, akkor még arra is fütyültek, ha a – kis túlzással – a hitelt felvevő betöltötte a 97. évét, s csak 25 ezer a nyugdíja, mégis megkapta 25 évre a hitelt, amit persze nem tudott fizetni.  Ez volt a magyar gyakorlat.

Az devizahitelesek abban reménykednek, hogy a beszélgetésünk elején említett bank eljárását jogszerűtlennek találja a bíróság. Ebben az esetben valóban több tízezer végrehajtás alatt lévő helyzete javulhat?

Igen, még több is, hiszen eddig tíz előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban az Európai Unió Bírósága előtt. Ez önmagában rendszerszintű problémát jelez. A bankok érdekében meghozott törvények alapján kellene ítélkeznie, a fogyasztók ellen hangolt bírósági szervezetnek, amely ezek szerint berzenkedik ez ellen, nem veszi be a gyomra a római jogi jogelvek megsértését.

Azt mondja, hogy a magyar törvények nincsenek szinkronban az érvényben lévő európai jogszabályokkal?

A törvények szinkronban voltak, de csak a bankmentő törvények meghozataláig, azaz 2014-ig. Innentől számítva a magyar jogrendszer diszkriminálja a devizahiteleseket, mert többlet terheket rónak rájuk. Speciálisan elvégzett elszámolásokat kell beterjeszteniük a szerződés érvénytelenségének a megállapításához. Nem kérhetik az eredeti állapot helyreállítását, mint más szerződések esetén. Abszurd, hogy egyes bírói összejövetelek jegyzőkönyvei, és az azokat követő joggyakorlat alapján egy érvénytelen szerződésnek ugyanazok a forintális jogkövetkezményei az adósra nézve, mint egy érvényesnek, mert nehogy már károsodjon a bank, nehogy már jól járjon a devizaadós.

Felmerül a kérdés, hogy ha ez ennyire egyértelmű, akkor miért nem korábban indította el az ügyészség az eljárást. Hisz a vázolt helyzet régóta fennáll, nem?

Ez jó kérdés, sajnos nem tudok rá válaszolni, tőlük kell megkérdezni. Még rengeteg dolgot észre kéne venni. Nagyon sok tisztességtelen szerződési feltétel van. Autós szerződések esetében Suzukikért fizetnek ki olyan összegeket, hogy abból Audit vásárolhattak volna.

Sehol nincs leírva például, hogy mit jelent a devizaalapú elszámolás. Ha ugyanis az átlag adós tudta volna, hogy felvesz 10 millió forintot, visszafizet ebből 8 milliót, s azután jön a „megmentése” aminek révén 18,5 millióra növekszik a tartozása, amiből az állami kényszerre a bank elenged 1 milliót. De a tartozását olyan konstrukcióban kell törlesztenie, hogy végeredményben vagy 30 millió forintot fog a szerencsétlen visszafizetni. És ezt még meg sem támadhatja.

Időzített bomba az elszámolási törvény alapján létrehozott referencia-kamathoz, a BUBOR-hoz kötött kamat. A jogszabály által átírt szerződésekben: ha 2-3%-kal emelkedik a BUBOR mértéke, ezek az emberek pont olyan megfizethetetlen mértékű havi törlesztő részletekkel fognak szembesülni, mint amilyet a hitelválság közepén tapasztaltak. Azzal a nagy különbséggel, hogy esélyük sem lesz arra, hogy bírósághoz forduljanak ez ellen, hisz minden a jogszabályon alapul. A kifosztási mechanizmus törvényesített, az adósrabszolgaság csapdája bezárult. Boldog bibliai idők, amikor emberöltőnként minden adósságot el kellett törölni! Ha az adós előre látja, hogy ez a fajta uzsora törvényessé válhat, akkor eszébe nincs a kölcsönt felvenni.

Azt mondja, hogy a bírói kar a devizahitelesek ellen van hangolva. És a társadalom?

A társadalmat a politika hangolja a devizahitelesek ellen. Ha megosztanak egy közösséget, akkor sokkal egyszerűbb azt vezetni. Biztosan emlékszik arra a politikai sablonra, hogy „ne járjanak jobban a devizahitelesek, mint a forinthitelesek”! Még a politika sem veszi észre, hogy a hibás hitelezés árát az egész társadalom fizetni fogja; rátelepszik az egész társadalomra, ami meghatároz az életkilátásokon, egészségügyi helyzeten, a gyerekvállaláson át mindent!

A devizahitelezés egy olyan mértékű társadalmi katasztrófa, mint amilyen a világháborús veszteség volt. Csak ezt nem verik nagydobra.

A magyar igazságszolgáltatás tíz ügyben várja az unió bíróságának döntését, amelyet alkalmaznak majd a folyamatban lévő pereknél. Ilyen eldöntendő kérdés, hogy valóban csak az ügyfél viseli-e a deviza árfolyamveszteségből eredő összes terhet, vagy sem. Ha a bíróság azt mondja, hogy nem csak az adós, akkor a bankok kötelesek lesznek százmilliárdokat visszafizetni az ügyfeleiknek?

Vagy visszafizetik a pénzt, vagy be sem fizettetik az adósokkal. Ebből pedig csak annyi következik, hogy a pénzintézetek nem fogják produkálni a betervezett maximális profitot. Persze megindul majd a rettenetes vízió felfestése széles vászonra, a bankrendszer bedőlése, a nemzetgazdasági halál. Mi lesz velünk, ha Izland példája nyer teret? Hát ők már jól vannak, és ott le is ültették a bankrendszer-szintű piramisjáték felelőseit. Bankrendszer kell, de nem ez a sajátos „minőség”, amivel mi rendelkezünk. Sajnos a társadalom több alrendszere is elszabadult, hatalmi pozícióból eredően erősebb érdekérvényesítő képességgel rendelkezik, mint a démosz, melyet túszul ejtett, felhasznál. Mint

egy nagy gondolkodótól tudjuk, senkit nem érdekel a békák véleménye a mocsár lecsapolásáról.

Ez sajnos kurzusokon átívelő igazság.

Lehet már tudni, hogy mikor döntenek abban a bizonyos 10 ügyben, ami megváltoztathatja a magyar devizahitelesek helyzetét?

Az egyik legfontosabb kérdésben, tehát az árfolyamkockázat fogyasztóra terhelése ügyében február 20-a után kezdődik el az első tárgyalás.

Ön régóta ügyvédként is foglalkozik a témával, illetve vezet egy civil szervezetet is, amely évek óta küzd a devizahitelesekért. Mire számít?

Tisztességes eljárásra számítok, s hogy az adósok számára kedvező döntéseket fog hozni az uniós bíróság! Ugyanis a testület nem fog szembemenni saját, korábbi gyakorlatával, és persze az elveivel sem. Ezek kimondják: a hitelezésnek, illetve a szerződések szövegének áttekinthetőnek, világosnak, egyértelműnek, követhetőnek kell lenni az ügyfelek számára is.

Az unió bírósága dönt arról is, hogy a bankok törvényesen követeltek-e az adósoktól olyan díjakat, jutalékokat, amiért nem járt semmiféle szolgáltatás. Gondolja, hogy ha erről döntenek, az is kedvező lesz a devizahiteleseknek?

Igen, annál is inkább, mert ezzel a kérdéssel már a Kúria is megkereste az Európai Bíróságot. De azt azért hozzá kell tennem, hogy az Európai Bíróság ítéleteinek szövegezése meglehetősen dodonai, tehát ha akarja, a magyar bíróság a kelleténél szigorúbban is értelmezheti majd a döntéseket.

Tehát ha meg is születik az adósok számára kedvező döntés, amit vizionálok, akkor még nem tudjuk, hogy azokat a magyar igazságszolgáltatás hogyan fogja alkalmazni.

Van még az említett tíz nagyon nagy horderejű kérdés, amely valószínű lefedi a több tízezer devizahiteles problémáját. Ez hány embert érint?

Több százezer a kölcsönszerződés, így több millió ember sorsáról van szó!

Ha a mai magyar törvényhozás akarná, akkor tudna-e segíteni több százezer magyar ember sorsán?

Természetesen tudna, ráadásul ebben a mi egyesületünk, tehát a Pénzügyi Szervezetek Lakossági Figyelője nevű szervezet is igyekezett segítséget nyújtani. Megalakulásunk után folyamatosan ötletekkel, javaslatokkal bombáztuk az aktuális kormányzatot. A 2010-es önkormányzati választások előtt egy sajtótájékoztatón ott álltam fontos emberek mellett, de aztán kiderült, hogy csak bio-díszletnek kellettem. Ezt követően felhagytunk az illúzióval, hogy a hatalom csak alulinformált, és tájékoztatni kell az igazságról ahhoz, hogy érdemi, jó szándékú változtatásokra kerüljön sor.

Hisz a politikai hatalom soha nem akarta megoldani a devizahitelezés problémáját. Az igazi hatalom valójában a bankok, pénzintézetek mögött van, ebből a szempontból fogvatartott helyzetben van a kormányzat is.

De ha tényleg segíteni akartak, akkor már az is elég lett volna, ha a politika nem csinál semmi különöset, csak hagyja, hogy a bíróságok – minden külön jogalkotás, és mentőcsomag nélkül – értelmezzék az érvényben lévő jogszabályokat. Akkor már rég lecsengett volna az egész, már rég túl lennénk rajta, s úgy, hogy az kevéssé lett volna fájdalmas.

Ma viszont már elkéstek, mert egyre több a felmondott szerződés, s egyre több követelést ruháznak át bagóért követeléskezelőkre, amelyek viszont a teljes, felhabosított tartozást hajtják be kíméletlenül, ellenőrizetlenül, az utolsó szögig mindent elvisznek.

De a mi dolgunk, hogy reményt adjunk az embereknek, hogy mindig van kiút: azt akarjuk megértetni, hogy találják meg a saját, egyedi megoldásaikat a csapdahelyzetből. Ne várjanak külső megmentésre, az élet, a család többet ér, mint egy ingatlan, az élet értelme nem a lakás megvédése, nem szabad félelemben élni – végre vegyék saját kezükbe a sorsukat, váljanak tudatosabbakká minden téren- csak ez, és az együttműködés készségének a kifejlesztése, újra megtalálása segíthet. Ha ez bekövetkezik, még hálásak leszünk ezért a leckéért.

Bréking nyúz, december 19. – Tudósítás a másik valóságból

0

A trágár és alpári Simicska, civil szervezetek=bevándorlásszervező irodák, értelmezhetetlen célzattal oda helyezett botok és Európa egyik leghírhettebb (sic!) szélsőjobboldali szerveződése a mai brékingben.

Origo: Teljes a csőd a Magyar Nemzetnél: mindenki menekül

„Teljes az anyagi csőd a Magyar Nemzetnél, a legfrissebb hírek szerint a lapigazgató és több újságíró is felmondott. Simicska Lajos lapjánál csak a legbizalmasabb emberei maradnak, a többieknek úgy tűnik már túlságosan sok a Jobbik- és Havas Henrik-propaganda. A Simicska-médiabirodalom csak idén több mint hárommilliárd forintos veszteséget termelt, és ezért a trágár és alpári üzletember maga is menekülne, szeretné minél hamarabb eladni a portfólióját. …

A távozások egyértelmű következményei annak, hogy csődközeli helyzetben van a Magyar Nemzet, az újságírók menekülnek. Mint arról korábban beszámoltunk, a novemberi átszervezés mögött egyértelműen az állhat, hogy milliárdos anyagi veszteségeket okoz Simicskának a médiabirodalma fenntartása, ezért lépnie kellett, mivel gyakorlatilag csődközeli helyzet alakult ki. …

Ezzel párhuzamosan az Index-ben is változások történtek. Nyilvánvalóan rájuk is a teljes Jobbik-szolgálat vár. Az alapvetően baloldali elkötelezettségű egykori Napló-riporter és a Gyurcsány-kormány alatt köztévé-vezető Pusztay András ugyanis távozott, helyette a Port.hu kevésbé finnyás vezetője érkezett.”

Pesti Srácok: Szita Károly: Soros bevándorlásszervező irodákat gründol a magyar városokban

“Újabb összefogásra buzdítja a felső korlát nélküli betelepítési kvóta ellen a magyarországi polgármestereket Szita Károly. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke szerint a Soros György által felajánlott több százezer dollárból létrehozandó hazai civil szervezetek valójában bevándorlásszervező irodák, amelyek tevékenysége ellen a településvezetőknek együtt kell fellépniük.

Egyeztetést kezdeményezett a magyarországi polgármesterekkel a Soros-terv, illetve az illegális bevándorlás jelentette, a hazai településekre leselkedő veszélyek miatt Szita Károly. …

A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kifejtette: a polgármesterek legfontosabb feladata, hogy rendet és nyugalmat biztosítsanak az általuk irányított településeken. Mindez szerinte most veszélybe került, mivel a bevándorlásszervező irodák működése esetén megszűnne a mindennapok biztonsága. Szita Károly a fentiek miatt azt kezdeményezte, hogy a hazai polgármesterek fogjanak össze, és az egy évvel ezelőtti demonstratív álláspontjukhoz hasonlóan utasítsák el a kötelező betelepítési kvótát.”

Magyar Idők: Pilátus a krédóban

“Nemrégiben szerzett Szanyi Tibor néhány mosolygós pillanatot azoknak, akik figyelik tevékenységét a Facebookon. A szocialista politikus ugyanis hiányolta az Országház előtt felállított betlehemből a kis Jézust, felháborodását világgá is kürtölte. Pedig advent idején épp azt várjuk, hogy megszülessen a Megváltó, oka van, hogy üres a jászol, amely egyáltalán nem politikai ügy. …

Szanyi Tibornak a saját szempontjából igaza van. Neki a körítés számít. Ő ezt ismeri, ahogy annyi ember a hazában, és annyian Európában s világszerte. A nyugati kereszténység által elfoglalt területen, ahol a sok karácsonyfa kiűzte Jézust a jászolból, s a jászol maga is eltűnt a csillogó szerpentinek, fagyöngyök meg az amerikai filmekből ismert görbe alakú, teljesen értelmezhetetlen célzattal oda helyezett botok tömege alatt. Nincs jászol, se Mária, se az ázó-fázó pásztorok, se ajándékot hozó királyok.”

888.hu: Muszlimok miatt kellett eltávolítani egy karácsonyfát egy közösségi házból Dél-Tirolban

„Azzal indokolták a botrányos döntést, hogy figyelembe akarták venni a muszlim ünnepeket.”

Lokál: A Huffington Post a Jobbikkal illusztrálja az antiszemitizmust

„Terjedelmes cikkben foglalkozik a Hoffington Post az európai antiszemitizmussal, illetve azzal a tendenciával, mely szerint egyre több európai országban erősödik a jobboldal.

A Post szerint az európai zsidó közösségek két tűz köze kerültek, ugyanis amíg az egyik oldalon az iszlamistáktól kell tartaniuk, a másik oldalon a szélsőjobboldali erőktől, amelyek antiszemiták és rasszisták is lehetnek.

Itt jön a képbe a Jobbik, amelyre a lap egy egész bekezdést szán. Emlékeztet, hogy jövőre több mint 20 országban járulnak az urnák elé a választópolgárok és a zsidóknak tudniuk kell felismerni a szélsőjobboldali tendenciákat, bármennyire is megpróbálják azt elrejteni. Példaként említik Vona Gábor pártját, amely szerintük „Európa egyik leghírhettebb szélsőjobboldali szerveződése, amely cukiság offenzívába kezdett az elmúlt évben.” (Az elírás az eredeti cikkben található.)

Kitiltották a civil szervezetek egy részét a börtönökből – FRISSÍTETT

0

A Független Hírügynökség információi szerint kitiltották a civil szervezetek egy részét a magyarországi börtönökből. A Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették, hogy ők érintettek, mint ahogy a börtönrádiókat működtető egyesület is. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságánál a kitiltást cáfolták, de azt elismerték, hogy felmondták négy civil szervezettel a korábban megkötött együttműködési megállapodásokat.

Orosz Zoltán, a BvOP szóvivője megkeresésünkre azt közölte: „tény, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet felmondta négy civil szervezettel a korábban megkötött együttműködési megállapodásokat, azonban ezek egy részében folyamatban van az együttműködés tartalmának megújítása, valamint aktualizálása.”

A szóvivő hozzátette:  „a vonatkozó jogszabályokban rögzítettek szerint a társszervekkel, az egyházi szervezetekkel és más együttműködő partnereinkkel folyamatos és hatékony a szakmai együttműködés.”

Megpróbáltuk megtudni azt is, hogy mely civil szervezetek érintettek az együttműködés megújításában, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

A FüHü előzőleg úgy értesült, hogy egy új rendelkezés szerint a civil szervezetek egy része semmilyen programot, tevékenységet nem folytathat a börtönökben, az eddigi szerződéseiket is felbontották.

A börtönprogramját hosszú idő óta folytató Magyar Helsinki Bizottságnál megerősítették információinkat, miszerint őket is kitiltották.

A szervezet később kiadott közleményében  többi között leszögezi: “A BVOP egyoldalúan október elsejei hatállyal felmondta a 18 éve élő kétoldalú megállapodást a Magyar Helsinki Bizottsággal. Az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. A hírek arról szólnak, hogy más civilekkel, köztük karitatív szervezetekkel is felmondták a megállapodást.”

A teljes közleményt alább olvashatja:

Kitiltották a civileket a börtönökből

Megkerestük a Magyar Vöröskeresztet is a kérdéseinkkel:

“A Magyar Vöröskereszt továbbra is jelen van a BV intezményekben és végez segitő tevékenységet – jelezték.”

“Adományokat viszünk szükség szerint, véradásokat szervezünk a dolgozók körében, illetve elsősegély-felkészítést is tartunk néhány helyen. Ezzel párhuzamosan megújítjuk a BV intézményekkel korábban kötött együttműködési megállapodásainkat” – mondta el a FüHü megkeresésére Nagy Gábor, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.

A bBörtönrádiókat működtető Adj Hangot Egyesületet viszont érinti a döntés. Közleményükben azt írják: “a megállapodások értelmében az egyesület mentorai rádiós képzést nyújtottak a fogvatartottaknak, akik – a mentorok folyamatos segítségével – saját műsort szerkesztettek társaiknak.

Az együttműködés felbontásának indoka, hogy az Egyesület egy pályázatra szánt hanganyagot, nem a titoktartás alatt álló bíráló bizottságnak történő benyújtást megelőzően, hanem akkor engedélyeztetett, mielőtt azt a nagyközönséggel megosztotta volna.”

Bíznak benne, hogy a szünet csak átmeneti.

Megnyílt(ak) az ARC(ok)

0

Mától 16 napon át nézhetik meg az érdeklődők a már ikonikusnak mondható, az őszi Budapest arculatához hagyományosan kapcsolódó köztéri ARC kiállítást Budapesten, az Ötvenhatosok terén. „Vigyázat, civilek!” – figyelmeztetnek a szabadtéri bemutatón a plakátok készítői.

A plakátok megálmodói kiállnak civil ügyek, a szólás szabadsága, az átlátható pályázati rendszer, a nyilvános térben történő, egyoldalúságtól és belterjességtől mentes, mindenki számára elérhető kulturális tartalom mellett.

A díjazottak

Tér a civil szervezeteknek (is)

Azidén a MACI – Magyar Civilszervezetek és az ARC, a MagNet Civil Kapcsolatok Program együttműködésével és támogatásával ismét külön felhívással szólította meg a civilszervezeteket és az ügynökségeket. A kreatív ügynökségek segítettek a civilszervezeteknek, hogy óriásplakáton mutathassák be tevékenységüket és társadalmi hasznosságukat a nagyközönség számára.

A kiírók úgy vélik, létfontosságú, hogy a civilszervezetek minél nagyobb társadalmi megbecsülést kapjanak.

A témában díjat vehettek át és plakátjukat bemutatták a kiállításon: az Adj Hangot Egyesület, az Amnesty International, a Bagázs Egyesület, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány, a Független Diákparlament, a Hintalovon Alapítvány, a Magyar Rett Szindróma Alapítvány, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Present Perfect – Kommunikációs Készségfejlesztő Egyesület, a SUHANJ! Alapítvány, az UNICEF Magyarország és a Vigyél Haza Alapítvány.

A közönségdíjért még megküzdenek a pályaművek, az ARC Facebook oldalán. A közönségdíjazott plakát kihirdetésére 2017. október 5-én kerül sor. Addig is like-okkal lehet támogatni a kedvenceket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK