Kezdőlap Címkék MTA

Címke: MTA

„A budapesti Lukács-archívum a végleges bezárás előtt áll”

„A budapesti Lukács-archívum a végleges bezárás előtt áll” – ezzel a címmel közölt cikket a sok nyelven sugárzó német közszolgálati adó. Lukács György filozófus archívumát két éve bezárták, a bírálók szerint politikai okokból, és a munkatársak azóta hiábavalóan küzdenek az újbóli megnyitásért.

Lukács (1885-1971), akit a 20. század egyik legjelentősebb marxista filozófusaként tartanak számon, 1945-től haláláig lakott a Belgrád-rakparti ház ötödik emeletén, és ma már csak egy kis kőből készült emléktábla emlékeztet erre a ház falán. Halála után létrejött itt egy archívum, amely az életművét őrizte és dolgozta fel. Két évvel ezelőttig jártak oda a világ minden tájáról a filozófusok és irodalmárok.

A cikk Mesterházi Miklóst idézte, aki 40 évig dolgozott ott, amíg őt és a többi munkatársat el nem bocsátották 2018-ban. Egyik napról a másikra lecserélték a zárakat, Lukács hagyatékának nagy részét a Magyar Tudományos Akadémiára vitték. „Ezzel olyan intézményt adtak fel, amelyre bármely város, bármely tudományos közösség büszke lenne” – mondta Mesterházi. Az archívum kezdettől az MTA fennhatósága alatt állt, és az akadémia a renoválás szükségességével indokolta a bezárást, de az máig nem következett be.

Sok bíráló számára teljesen nyilvánvaló, hogy a valós ok nem a renoválás, hanem politikai okok állnak mögötte.

A marxista filozófus archívuma már régen szálka volt a jobboldali-nacionalista Orbán-kormány szemében.

Orbánék Lukácsban „kommunista gyilkost” lát, mert 1919-ben állítólag parancsot adott szökött magyar katonák agyonlövésére.

Lukács emlékművét a Fidesz – a Jobbikkal karöltve – a nemzetközi tiltakozások ellenére már 2017-ben eltávolította. Aztán pár hónap múlva következett az archívum bezárása. Mesterházi és a munkatársak megalapították a Lukács-Archívum Nemzetközi Alapítványt (LANA), amely azért küzd, hogy az archívum visszatérjen eredeti helyére. Mesterházi szerint azonban az akadémiával hosszasan folytatott tárgyalások után ez már teljesen kilátástalannak tűnik. A filozófus ezt mindenekelőtt arra vezeti vissza, hogy a kormány nyomást gyakorol az akadémiára. Azt mondja,

a tárgyalás színjáték volt, és a miniszterelnöknek, valamint az akadémián lévő híveinek most sikerült végleg megszüntetni a Lukács-archívumot.

Az alapítvány tagjai azonban nem akarják feladni. Folytatják a Lukács-kutatást, és eredményeiket az interneten teszik közzé, intézményi támogatás nélkül is – írta a szerző.

A továbbiakban ismertette Lukács jelentőségét Németország számára, kapcsolatait Max Weberrel és Ernst Blochhal, és egyebek között emlékeztetett arra: Thomas Mann annyira becsülte Lukácsot, hogy róla mintázta Naphta alakját a Varázshegy című regényében. Ismertette Lukács György élettörténetét, és rámutatott: Lukács élete végéig szót emelt a kommunizmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése mellett. Dunaparti lakása a másként gondolkodók, az úgynevezett Lukács-tanítványok körének találkozóhelye volt, akik jelentős mértékben hozzájárultak a kommunista rendszer magyarországi liberalizálásához. Ebben része volt mások között Konrád Györgynek és Heller Ágnesnek. Ők mindketten egészen tavalyi halálukig az Orbán-kormány legélesebb bírálói voltak – ahogyan alighanem mesterük, Lukács György is lett volna.

Ara-Kovács Attila

Az MTA bizonyítványa

A Magyar Tudományos Akadémia új elnökének megválasztotta Freund Tamás akadémikust, agykutatót, eddigi alelnökét. A járvány miatt online szavazás volt, kedden délután hozta nyilvánosságra az eredményt az MTA hivatala. Volt ellenjelölt is Pléh Csaba pszichológus–nyelvész, az MTA korábbi főtitkára személyében. Freund nemzetközi hírű tudós, megkapott minden elképzelhető díjat és kitüntetést, igazán méltó a tisztségre. A hírnek itt akár vége is lehetne.

Csakhogy Freund akadémikus néhány hónapja írt egy levelet Orbán miniszterelnöknek, amelyben kifejezésre juttatta ellenérzéseit a kormányt bíráló egynémely társadalomtudósokkal szemben. Azóta többször is beszélt hasonlókat. A napokban a Mandiner című Fidesz-barát hetilapnak nyilatkozott, és kijelentette:

“Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.”

Csaba László közgazdász akadémikus a Klubrádióban elmesélte Bolgár Györgynek, hogy ő több alkalommal is figyelmeztette Freundot, hogy ezek az állításai megalapozatlanok. A jelek szerint hiába. Azok a neves kutatók, akik manapság az Orbán-rendszert bírálják, többségükben már régen rendszeresen publikáltak vezető külföldi folyóiratokban jóval az Orbán-korszak előtt, nemzetközi hírüket többnyire még a szocialista rendszer kritikai elemzésével szerezték. Még a választást megelőzően hatvanhét tudós nyílt levélben fordult Freundhoz, és újra figyelmeztette őt nyilatkozatának megalapozatlanságára, illetve kérte, hogy mondjon példát arra, amit a társadalomtudósokról állít. Freund természetesen nem válaszol.
Két dolog érdekes ebben a történetben. Az egyik: a nemzetközi hírű agykutató akadémikus, akit tudományos pályájára tekintettel minden tovább nélkül lehetne az MTA elnöke, fontosnak tartja, hogy nyilvánosan támadja a kormánnyal szemben kritikus társadalomtudósokat, így fejezve ki a miniszterelnök iránti lojalitását. Ez engem arra emlékeztet, amikor a Rákosi- vagy a korai Kádár-korszakban mindenkinek, aki valamilyen előmenetelre, de legalábbis elért pozíciójának megtartására vágyott, föl kellett állni a taggyűlésen, a munkaértekezleten, a szakmai rendezvényen, nyilatkoznia kellett az újságban, és hitet kellett tennie a párt és a kormány mellett, meg kellett bírálnia – időponttól függően – a revizionistákat, az imperialistákat, a szociáldemokratákat, az elhajlókat, vagyis az aktuális ellenséget.
Freund nyilvánvalóan okos ember, mégpedig nemcsak az agykutatásban, de a közéletben is, és úgy ítéli meg a mai magyarországi közállapotokat, hogy ahhoz, hogy az MTA elnöke lehessen, mégpedig sikeres elnöke, ahhoz ilyen nyilatkozatot kell tennie, nem is egyszer. Tisztában van vele, hogy lesznek a tudományos életben, akik emiatt megvetik őt, és ennek ellenére ezt tartja célszerűnek.

Ennél keményebb ítéletet nem is mondhatna Orbán rendszeréről.

A másik érdekes dolog: noha sokan megvetik őt emiatt, az akadémiai közgyűlés többsége rá szavazott. Pedig volt ellenjelölt. Naiv ember azt gondolhatná, hogy az idézett nyilatkozattal az elnökjelölt elvágja magát tudóstársainál, és elveszíti a választást. Nálunk az ellenkezője történt, a közgyűlés többsége szavazatával honorálta ezeket a nyilatkozatokat. Több jelölt esetén az akadémikusok többsége – nem először, ugyanez történt Pálinkás József megválasztásakor is 2008-ban – arra szavaz, akit a leendő miniszterelnök illetve aktuális miniszterelnök hívének, jelöltjének gondol. Kormánybarát akadémiai elnöktől várják, hogy a kutatóhálózatától megfosztott tudós testület élén megvédi azt, ami az Akadémia pozíciójából megmaradt, megőrzi az akadémikusok privilégiumait

Ők is kimondták a maguk ítéletét.

Leszámolás?

Az MTA elnökségre esélyes Orbán-barát Freund Tamás megszabadulna a kormányt kritizáló tudósoktól – írja közleményében Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja.

A kormány tovább folytatja a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetését. Sajtóinformációk szerint az elnöki posztra az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Freund Tamást neveznék ki.

Freund korábban, a miniszterelnöknek címzett levelében kifejtette, hogy szívesen

megszabadulna a kormányt folyamatosan kritizáló társadalomtudományi kutatóktól, akik megfogalmazása szerint mételyezik a fiatalokat és a közéletet.

A Demokratikus Koalíció szerint súlyosan aggasztó, hogy az MTA elnökség várományosa politikai vélemény alapján válogatna a kutatók között.

Mi, európai magyarok felháborítónak tartjuk, ahogyan Freundot korábban erővel kinevezték abba az irányító testületbe, amelyet a kormány az MTA-tól elvett kutatóintézet-hálózat fölé telepített.

Most pedig ez a nyíltan Orbán-hű ember az egész Akadémia élén korlátlan hatalommal rendelkezve nyugodtan rugdoshatja ki a neki és a Fidesznek nem tetsző embereket. Tiltakozunk az MTA tönkretétele, a kormány által pozícióba helyezett kiskirályok uralkodása ellen!

Lovász László dilemmája

Megjelent a hír: Maróth Miklós orientalista professzor, az MTA korábbi alelnöke lesz az Eötvös Loránd Kutatóhálózat elnöke. A törvény szerint az elnök személyére az innovációért felelős miniszter és az MTA elnöke közösen tesz javaslatot, és a miniszterelnök nevezi ki. Maróth a kudarccal végződött korábbi egyeztetéseken a minisztériumot képviselte. Tehát Palkovics jelöltjét kell Lovász Lászlónak elfogadnia, és vele közösen „javasolnia”.
A hír szerint Lovász ultimátumszerűen kapta a javaslatot. Maróth nevét már napokkal ezelőtt látni lehetett az interneten, az irányító testület többi tagjával – a hat, a minisztérium által delegált illetve az MTA által delegált hat taggal – együtt. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon az MTA által delegált tagokat is Palkovicsék választották ki?
Az Akadémiai Kutatók Fóruma közleményben jelentette ki: legjobb lenne, ha az MTA részéről senki sem vállalna szerepet az ELKH vezetésében. Ami nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy az MTA elnökének sem szabad részt venni az ELKH elnökének jelölésében. Tehát az Akadémiának bojkottálnia kellene az egész folyamatot. Abból, hogy az MTA közgyűlése nagy szavazattöbbséggel elutasította az intézetek leválasztását az Akadémiáról, logikusan ez következne.

Emlékezetes: amikor Palkovics még csak fenyegetőzött azzal, hogy ha az MTA nem fogadja el az átalakítást, akkor törvénnyel teszik azt meg, Lovász László még azt mondta: igyekszünk meggyőzni a kormányt az álláspontunkról, de ha törvényt hoznak, akkor „vigyázzba vágjuk magunkat”, és végrehajtjuk a törvényt.

Amit akkor mondott, abból most az következik, hogy az MTA részt vesz az ELKH létrehozásában, delegálja a maga tudósait a vezető testületbe, és részt vesz az elnök jelölésében.
Bizony, a dilemma súlyos volt. (Volt, mondom, mert a hírből arra kell következtetnünk, hogy már megszületett a döntés.) Ha ugyanis az MTA elnöke illetve elnöksége nem venne részt az Országgyűlés által elfogadott törvény végrehajtásában, azzal a kormánnyal, a parlamenti többséggel szembeni nyílt ellenállás útjára lépne. Ha viszont a miniszterrel közösen aláírja az elnök jelölését illetve delegál tagokat a vezető testületbe, az olyan behódolást jelent, amilyenre a rendszerváltás kezdete óta nem volt példa Magyarországon.

Lovász Lászlónak ebben a helyzetben csak nagyon rossz döntése lehetett.

A lemondás lett volna az egyedüli megoldás, ami szintén megakadályozta volna a törvény végrehajtását.

Elhunyt Heller Ágnes

Kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes.

A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az MTA balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton írta a 444.hu. Halálhírét megerősítette a filozófus Facebook-oldala és a Magyar Tudományos Akadémia is.

Vele és róla szóló cikkeinket itt, itt és itt olvashatják.

Mai kérdés – Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményei ellenes törvényt?

 

Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményhálózata ellenes törvényt?

A CEU kiáll az MTA mellett

A kormány 131 képviselője által megszavazott szégyenteljes MTA törvény az MTA kivégzését jelenti. A CEU, amely szintén elszenvedője a kormány gondolkodók elleni hadjáratának, kemény hangú nyilatkozatban tiltakozik a rombolás politikája ellen.

“A CEU szolidaritását fejezi ki a Magyar Tudományos Akadémiával azt követően, hogy a Fidesz parlamenti többsége megszavazta azt a törvényt, amely megfosztja kutatóhálózatától ezt a tekintélyes intézményt. A törvény elfogadása, amelyet a kormány hónapokon át tartó politikai nyomásgyakorlása, fenyegetése és zsarolása előzött meg, világosan mutatja, hogy Orbán Viktor rendszere semmibe veszi a tudományosságot, az akadémiai szabadságot és egyúttal a jogállamiság alapelveit is. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának feloszlatása egy újabb szomorú nap Magyarország számára. Ez a törvény Magyarország legnagyobb presztízsű, a magyar nemzet számára több mint 150 éve kiemelkedő tudományos szolgálatot nyújtó kutatóintézményének erőszakos végét jelenti.”

Már a Corvinus is beszállt a tiltakozásba

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma honlapján azt írta: ezúttal a Budapesti Corvinus Egyetem 37 volt és jelenlegi professzora adott ki nyilatkozatot az ügyben, és vállaltak szolidaritást az MTA kutatóintézeteinek dolgozóival.

Nyilatkozat

Alulírottak, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzorai csatlakozunk az MTA átszervezése ügyében tárgyalásokat sürgető egyetemi tanárokhoz, és egyben szolidaritást vállalunk az MTA kutatóintézeteinek dolgozóival. Támogatjuk az MTA idei közgyűlésének határozatát. Kérjük a döntéshozókat, hogy a törvényjavaslatot vegyék le napirendről és induljon széleskörű társadalmi egyeztetés a kutatói közösség valamennyi résztvevőjének bevonásával!

Budapest, 2019. június 26.

Angyal Ádám, prof. emeritus, Bauer András, egyetemi tanár, Benczes István, egyetemi tanár,
Berde Éva, egyetemi tanár, Berlinger Edina, egyetemi tanár, Bod Péter Ákos, egyetemi tanár
Chikán Attila, prof. emeritus, Cosovan Attila, egyetemi tanár. Czakó Erzsébet, egyetemi tanár
Csutora Mária, egyetemi tanár, Dobák Miklós, egyetemi tanár, Elekes Zsuzsanna, egyetemi tanár, Fogrács Csaba, prof. emeritus, Füstös László, prof. emeritus, Gál Péter, egyetemi tanár
Gálik Mihály, prof. emeritus, Gelei Andrea, egyetemi tanár, Hadas Miklós, egyetemi tanár, Hofmeister Ágnes, prof. emerita, Kenesei Zsófia, egyetemi tanár, Kolos Krisztina, egyetemi tanár, Kő Andrea, egyetemi tanár, Körösényi András, egyetemi tanár, Kuczi Tibor, prof. emeritus, Lengyel György, egyetemi tanár, Magas István, egyetemi tanár
Mészáros Tamás, prof. emeritus, Mihály Péter, egyetemi tanár, Moksony Ferenc, egyetemi tanár, Nagy Beáta, egyetemi tanár, Primecz Henriett, egyetemi tanár, Solymosi Tamás, egyetemi tanár, Városiné Demeter Krisztina, egyetemi tanár, Vecsenyi János, prof. emeritus
Wimmer Ágnes, egyetemi tanár, Zsóka Ágnes, egyetemi tanár, Zsolnai László, egyetemi tanár

Korábban több egyetem tanári kara is nyilatkozatban tiltakozott az MTA-val kapcsolatos kormányzati szándékok ellen. A tiltakozásokról itt és itt adtunk hírt.

Már kétszázötven professzor az MTA mellett

Debreceni és a budapesti ELTE professzorai csatlakoztak az MTA melletti kiálláshoz. Ezzel több, mint 250 egyetemi tanár tiltakozik az akadémia bedarálása ellen.

Debreceni Egyetemről eddig 58 professzor, az ELTE Természettudományi Karáról pedig 30 egyetemi tanár csatlakozott ahhoz az állásfoglaláshoz, amelyet a Szegedi Tudományegyetem hozott nyilvánosságra az MTA átszervezése ügyében – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján.

Szerdán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 90 professzora kérte, hogy az Országgyűlés ne fogadja el az MTA-t érintő előterjesztést. Néhány napja a Szegedi Tudományegyetem csaknem 80 professzora szólította fel „az ország sorsáért felelősséggel tartozó kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák a törvénytervezetet, ne engedjék, hogy a nemzetközi szinten is kiválóan teljesítő, az ország jövője és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú akadémiai kutatórendszert ilyen nagy kár érje”.

Ezt a kiállást a BME professzorainak nyilatkozata követte. „A BME az elmúlt évtizedekben kiváló kapcsolatokat épített ki az MTA szinte valamennyi kutatóintézetével, számos hazai és nemzetközi pályázat megvalósításában vettünk közösen részt, így az MTA-kutatóintézetek jövőjének bizonytalansága a jövőbeni technológiai fejlődés gátja lehet” – olvasható a BME 90 professzora által aláírt nyilatkozatban.

Az MTA legutóbb nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette helyzetüket, amelynek lényege, hogy a kormány elveszi tőle a kutatóintézeteket, költségvetésének több, mint 70 százalékát el is viszi az új rendszer alapján. A most zajló folyamat történelmi áttekintéséről itt írtunk.

Szegedi profok tiltakozása az MTA ügyében

Mi, alulírottak, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi és főiskolai tanárai, professzor emeritái és professzor emeritusai megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Palkovics László miniszter június 4-én benyújtotta a Magyar Tudományos Akadémia átszervezésére vonatkozó törvénytervezetet, mely rendkívül komoly károkat okoz a magyar tudománynak.

Ez a lépés figyelmen kívül hagyja az MTA Közgyűlése által is támogatott javaslatokat, a jövő legígéretesebb magyar tudósainak, a Lendület kutatócsoportok vezetőinek kérését, számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet véleményét. Felszólítjuk az ország sorsáért felelősséggel tartozó kormányt és a parlamenti képviselőket, hogy ne támogassák a törvénytervezetet, ne engedjék, hogy a nemzetközi szinten is kiválóan teljesítő, az ország jövője és fejlődése szempontjából kulcsfontosságú akadémiai kutatórendszert ilyen nagy kár érje.

Az SZTE professzorai: Anderléné Sajti Enikő prof. emer. Bakró-Nagy Marianne prof. emer. Balázs Mihály prof. emer. Bálintné Szendrei Mária egyetemi tanár Balogh Sándor prof. emer. Bárány Ferenc prof. emer. Benedek György egyetemi tanár Bibokné Németh T. Enikő egyetemi tanár Csabai Márta egyetemi tanár Csákány Béla prof. emer. Csendes Tibor egyetemi tanár Csernay László prof. emer. Csirik János prof. emer. Deák Ágnes egyetemi tanár Dombi György egyetemi tanár Duda Ernő prof. emer. Farkas G prof. emer. Fehér László egyetemi tanár Fekete Éva prof. emer. Fülöp Ferenc egyetemi tanár Gajda Tamás egyetemi tanár Galambos Gábor prof. emer. Gingl Zoltán egyetemi tanár Hannus István prof. emer. Hantos Zoltán prof. emer. Hernádi Klára egyetemi tanár Hetesi Erzsébet egyetemi tanár Hódi Klára prof. emer.Hodúr Cecília egyetemi tanár Homoki-Nagy Mária egyetemi tanár Hopp Béla egyetemi tanár Husz Sándor prof. emer. Janáki Márta prof. emer. Jármay Katalin prof. emer. Kahán Zsuzsanna egyetemi tanár Karsai Krisztina egyetemi tanár Karsai László prof. emer. Kata Mihály prof. emer. Katona Tamás prof. emer. Kenesei István prof. emer. Kiss Tamás prof. emer. Kocsis Mihály egyetemi tanár Kovács Kornél prof. emer. Kovács Zoltán egyetemi tanár Krisztin Tibor egyetemi tanár Lengyel Imre egyetemi tanár Lonovics János prof. emer. M. Tóth Tivadar egyetemi tanár Molnár Gyöngyvér egyetemi tanár Monok István egyetemi tanár Nánai László prof. emer. Rajkó Róbert egyetemi tanár Rakonczay Zoltán prof. emer. Róna-Tas András prof. emer. Rozgonyiné Molnár Emma prof. emer. Rudas László egyetemi tanár Seres László prof. emer. Sipos Pál egyetemi tanár Soós József prof. emer. Szabad János prof. emer. Szabó Gyula egyetemi tanár Szajbély Mihály egyetemi tanár Szatmáry Károly egyetemi tanár Szilágyi Zsófia egyetemi tanár Szomora Zsolt egyetemi tanár Szőnyi György Endre egyetemi tanárSzörényi László prof. emer.Takács Tamás egyetemi tanár Toldi József egyetemi tanár Tomka Béla egyetemi tanár Totik Vilmos egyetemi tanár Végh Ágnes egyetemi tanár Visy Csaba prof. emer. Voszka Éva egyetemi tanár Zádor Ernő egyetemi tanár Zimonyi István egyetemi tanár

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK