Kezdőlap Címkék MTA

Címke: MTA

A Bölcs Vezető

Mi van? … Elnézést, most szólnak, hogy ez nem lesz így jó, mert a Nagy Vezér (Kim Ir Szen), és a Szeretett Vezető (Kim Dzsong Il) mellett már ez a Bölcs Vezető titulus is foglalt. Valami észak-koreai elnökről fecsegnek, eredeti nevén állítólag Kim Dzsong Un, akinek ez a kötelező címzése, és aki eltéveszti, azt rakétával agyönlövik, de ez nyilván hülyeség, egyértelműen a brüsszeli genderlobbival összebútorozott gyurcsánydobrev újabb hazugsága, amire mi rá se rántunk ugyebár.

Bölcs Vezetőnk ugyanis egyedül nekünk van. Egyesegyedül nekünk. Hogy milyen bölcs, az már közmondásszerű, még józan parasztok sem tudnák csőbe húzni, nemhogy részeg értelmiségiek a sárazsadányi szőlőhegyen! Most is megmondta (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – MKIK – gazdasági évnyitó), hogy az „adatokon, táblázatokon alapuló hókuszpókusz mellett szükség van a tudományos gazdaságpolitikai nézetek felett álló józan paraszti ész alapjain nyugvó tételekre.

Átrágva magunkat a szövegen hamar rájövünk, hogy a Bölcs Vezér szerint az MTA fölül még hiányzik egy MAJÓPÉG (Magyar Józan Paraszti Ész Grémium), amely utóbbi az előbbi fölött gyakorolná a szükséges ellenőrzést. Elnöke L.S.L. antialkoholista gazdálkodó-gondolkodó, fizetése havi 5 m HUF, a szervezet 180 további címzetes józan parasztból (egyéni kijelölés szerint), és a kb. 630 fős kisegítő személyzetből állna. Székház a magyarosan romantikus stílusban átépített Hilton a Mátyás templom mellett, vádlón kinyújtott karú Mária szoborral, ahogy figyeli az Akadémiát. Elsőnek ez a testület nézné át az MTA-ból kikerülő irományokat, amelyeket aztán megfelelő kontroll után küldenének tovább a zúzdába, hogy a Bölcs Vezető józan paraszti ésszel megfogalmazott téziseit még véletlenül se zavarják. Ezzel teljesülne az a legfelsőbb kívánalom, hogy a legfőbb közgazdasági tételeknek nem az adatokon és táblázatokon alapuló hókuszpókusz (levitézlett szóval: „tudomány”) szerintieknek, hanem az ilyesféle hókuszpókusz felett álló, józan paraszti ész alapjain nyugvóknak kell lenniük.

A Bölcs Vezető természetesen nem titkolózik, hanem népével is ismerteti tételeit, melyek fölött természetesen magának kell személyesen őrködnie (sok a rosszakaró, legújabban már a lengyelek is áskálódnak).

Ezek:

  1. „Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak. Sajnos ez a helyzet nem áll fenn, egyelőre az államadósság számai nem azt mutatják, hogy Magyarország élvezhetné ennek a bölcsességnek a gyümölcseit. Magas adósságrátát örököltünk, de nem szabad szem elől téveszteni azt a célt, hogy eljussunk oda, hogy mi adjunk kölcsön másoknak, és ne fordítva.”
  2. „Mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk. A költségvetési hiány egyelőre e tekintetben még nem állja ki az idő próbáját, egyelőre többet költünk, mint keresünk.”
  3. „Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ha nem dolgozunk, éhen halunk, ezért minden erőnkkel arra kell összpontosítani, hogy meggyőzzük arról az embereket, van értelme dolgozni – az ezzel kapcsolatos adatok azt mutatják, hogy ezt nem csináljuk rosszul.”
  4. „Jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.”

Ezekből kiindulva nyilván további főtételek várhatók, úgymint „Jobb egészségesen és gazdagon, mint szegényen és betegen”, „Jobb egy lúdnyak két tyúknyaknál”, valamint a szárnyasoknál maradva „Vak tyúk vízzel főz”, de ne szaladjunk ennyire előre, a főtételek józan paraszti ész alapján való kidolgozása különben sem a mi tisztünk, akik eléggé el nem ítélhető módon leragadtunk a hókuszpókusz adatainál meg táblázatainál. Mi ugyan ezt a tudományizét nem hókuszpókusznak mondjuk, de aki dilettáns a témát illetően, könnyen láthatja így – kivéve a gyevi bírót, aki per definitionem mindig jól látja, és ha ő hókuszpókusznak látja, akkor az az! Akármi lenne is. Punktum.

Ha a Bölcs Vezető által mondottakat tételesen vizsgáljuk, a következő eredményre jutunk:

  1. A „Mindig jobb, ha nekünk tartoznak, mint ha mi tartozunk másoknak.” főtétel tökéletesen így igaz, mégpedig nem csak józan ésszel, hanem hókuszpókuszilag is. Az sem tagadható, hogy a számok tényleg azt mutatják, az ország ezen bölcsesség gyümölcseit egyelőre sajnos nem tudja élvezni, ugyanis a GDP arányos államadósság jelenleg 73,5 %. Az adósságunk abszolút értéke 2010. óta nőtt, de a GDP valamivel jobban, ezért csökkent a GDP arányos adósság a 2010-es 80 %-ról mostanáig 73,5 %-ra, ám ez sajnos nem valami nagy eredmény. Valóban igaz, hogy „magas adósságrátát örököltünk”, de ha csak ilyen ütemben csökken, akkor az adósság teljes elfogyásához 11,3 db, az elmúlthoz hasonló tizenhárom éves ciklus kell, vagyis kb. 147 év, annyi ideje meg nincsen senkinek. Ha a Bölcs Vezető nem gyorsítja fel lényegesen az adósságcsökkentést, vagy nem adja át a hatalmat egy jobb kormánynak (az is egy esély), akkor a „Nem mi tartozunk, hanem nekünk tartoznak” célállapotot unokáink sem fogják látni.
  2. A „Mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk” nagyigazsága is nyilvánvaló. Nálunk a fenti főtételnek megfelelő parancs jelenleg nem érvényesül, ugyanis 2023-ben a költségvetési hiány 6,5 % volt, így aztán a múlt évben az adósságunk nem csökkent, hanem nőtt. Hogy mikor „állja ki majd a hiány az idő próbáját”, az egyelőre nagy talán Ember küzdj, és bízva bízzál, írta Madách reményvesztetten, ennél jobbat nem tudunk mi sem, a Bölcs Vezető meg nem árulta el. Teljes a homály minden vonalon.
  3. Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. Ha nem dolgozunk, éhen halunk.” Hát, ez egy kicsit bizonytalanul hangzik. Néhányak szerint ugyanis jobb tengeni-lengeni, pláne, hogy elég sokan nem dolgoznak, mégsem halnak éhen, mert a többiek eltartják őket. Az adatok valóban azt mutatják, hogy ma többen dolgoznak, mint 2010-ben, de itt a Bölcs Vezető csúsztat kicsit, mert nem meggyőzik az embereket, hogy dolgozzanak, hanem kényszerítik, mégpedig a segélyek és támogatások minimalizálásával intézve el azt, hogy a nem gazdagok tényleg haljanak éhen, ha nem dolgoznak. A gazdagokkal megengedőbb a kormány, jóval több támogatást is kapnak, nehogy elszegényedjenek már.

Jelenleg Magyarországon 32,1%-kal több ember dolgozik, mint 2010-ben. Az érdekessége a dolognak az, hogy ebből a hókuszpókuszos adatból látható, milyen üzemek és gyárak költöztek ide, ugyanis a 13 év alatt elért 37,7%-os GDP növekedés (átlagosan 2,5% per év. Aszta!) nagy része ezek szerint nem a termelékenység javulásából, neadjisten innovációból eredeztethető, hanem az egyharmaddal több dolgos kéz az ok. Vagyis Magyarország valóban egyre inkább az összeszerelő üzemek hazája. Ha valaki látta Chaplin „Modern idők” című filmjét, pontosan tudja, miről lenne szó.

  1. Jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.” Abszolút tagadhatatlan, ebben a főtételben még a tudománnyal sincs vita. A Bölcs Vezető sajnos csak a harcot, a versenyt, a vetélkedést ismeri (annak is csak azt a fajtáját, amelyben ő győz), az úgynevezett win-win megállapodás, együttműködés, szövetség, összefogás neki teljesen idegen, ugyanis ha kompromisszumot kell kötnie a siker érdekében, akár a legkisebbet is, az szerinte a szuverenitásának a megsértése, ezért ilyesmiről szó sem lehet! Az ő világa a „Vagy te jársz rosszul vagy én járok rosszul, harmadik út nincs” világ, és mivel Bölcs Vezetőnk általában egyedül marad, azt hinné az ember, ő jár rosszul, de egy nagy fenét! Mindig mi járunk rosszul. Ő legfeljebb majd visszavonul Hatvanpusztára, ha a „Gyurcsány a hibás” fegyver már nem működik, de arról a magyar értelmiség mindig gondoskodni fog, hogy ha se haszna, se értelme nincs is, attól még  működjön. Így aztán a Bölcs Vezér élete végéig maradhat a Kolostorban, hacsak egyszer át nem költözik a Palotába. Elvégre a Kormányzó is ott regnált, nem?

A beszéd többi része érdektelen, legfeljebb az említhető, hogy a Bölcs Vezér szerint ők nagyon jól csinálták a dolgokat, hiszen „a korábbi válságos időszakokkal ellentétben” a 2020 és 2024 közötti időszak „nem zúzta össze a magyar gazdaságot”, ezért aztán nagyobb probléma nélkül vészelte át a mostani pénzügyi válságot. Ez a csoda két történésnek köszönhető:

  • Az egyik, hogy a Bölcs Vezető hagyta, a lakosság és a vállalkozások is keressenek 2010 és 2020 között. Ez egy olyan kellően tőkeerős állapotba hozta mind az embereket, mind a cégeket, amelynek köszönhetően komolyabb megrázkódtatás nélkül képesek voltunk túlélni egy globális gazdasági visszaesést.
  • A másik, hogy a Nyugatot utánzó gazdaságpolitika helyett teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdett el a Bölcs Vezető gondolkodni. Így aztán, miközben a Nyugat megbotlott, a keleti láb továbbra is stabil maradt.

Az ember önkéntelenül is tapsolni kezd, amíg eszébe nem jut, hogy a „kellően tőkeerős” magyarok költik a legkevesebbet az Unión belül, hogy jelenleg Bulgáriával versenyzünk az utolsó előtti helyért, valamint hogy összezúzott gazdaságokból igencsak kevés van az Unióban. Mondhatni, nulla. Ráadásul a miénknél jóval alacsonyabb infláció mellett nincsenek összezúzva.

Te jó Isten! Mi lett volna, ha a Nyugat még csak meg sem botlik! Most sem vagyunk hozzájuk közel, de milyen mélyen tartanánk akkor az ő szintjükhöz képest?

Másság

Fajt alkotó egyedek közt, habár hasonlók, bőven akad differencia. Ez a fajt tekintve pozitív dolog, mert segíti a hosszútávú alkalmazkodást, azaz a faj fennmaradását a változó körülmények ellenére (lásd: evolúció), de a napi siker kevés, a véletlenszerű változások nagy többsége vagy életképtelenné teszi az egyedet, vagy többé-kevésbé hátrányos neki.

Minél bonyolultabb a lény, annál többfajta eltérés létezik. Ezek közül sok a születéskor nem is látható, de azért az ott van. Menthetetlenül.

Az ember a bonyolultabb lények egyike. A fejébe zsúfolt 100.000.000.000 idegsejt darabonként képes sok másikhoz kapcsolódni, elképesztő méretű gráfot hozva létre, amely lehetővé teszi a felismerést, a gondolkodást és a parancs kiadását az izmoknak, hogy működjön a szerkezet. Ezt egészíti ki némi kémia a helyi szinteken, de a főnök mindig az agy. Ő mondja meg, ki vagy, mit akarsz, mit nem, és ezek ellen nincsen apelláta, legfeljebb sebészhez fordulhat az ember, hogyha bárki tudná, mit is kéne operálni pontosan.

Az agy miatt megváltozott viselkedés a többség számára sokszor érthetetlen.

Ilyen például az, mikor valaki úgy érzi, az egyik lába nem ő (BIID), és csak akkor lehet boldog, ha levágják, ezért szaladgál orvostól orvosig, pedig nem népszerűsítette neki a láblevágást az óvodában senki.

Léteznek további, az egyén életét megkeserítő típusok. Ha valaki külsőleg fiúnak néz ki, de az agya azt mondja, hogy te lány vagy, borzasztó helyzetbe kényszerül, ugyanis sok társadalom nem hisz neki. Hehe, röhög az ilyen társadalom, ez mekkora hülye, hiszen csak a vak nem látja, hogy fiú! Nekem hatvanötös íkúm van, oszt mégis. Ránézésre, öcsike.

Lányoknál a helyzet azonos.

A társadalom persze teheti azt, hogy enged. Éljen az agya által diktáltak szerint, sőt még segíti is az átmenetben (hormonkezelés, operáció, névváltoztatás), és ha egy nőnek született egyén transzférfiként élve teherbe esik (végül is lehetséges, mert csak az agya férfi, a teste, ha még nem operálták át sterilre, nő), ugyanazon terhesjogokat kapja meg, mint a nőként élő nők. Mivel ez a módszer mindenki számára kedvező, és senkinek sem árt, az empatikus, úri társadalmak ezt szokták választani.

Kevésbé empatikus, közel sem úri társadalmak segítés helyett felháborodnak, és hónapokig képesek olyan hülyeségen rugózni, micsoda dolog, hogy férfi szül! Egyes országok még az Alaptörvényüket is megváltoztatják, hogy ilyen náluk véletlenül se legyen.

Van aztán másfajta kellemetlen változat. A férfinak született ember agyilag is férfi, ezzel napi gondja nincs, de a többségtől eltérően nem az ellenkező nemhez vonzódik, hanem a sajátjához. A nőknél hasonló a helyzet. Ez a tulajdonság szintén társadalom-semleges (senkinek semmilyen kárt nem okoz), sokan mégis valamifajta kórként kezelik, és ha ma már nem is akarják őket elpusztítani, de kiszorítani, azt feltétlenül.

Hazánkban például úgy döntött a kormány: tizennyolc éves koráig senki ne tudhasson róla, hogy a másság egyáltalán létezik, inkább rémüljön meg minden tizenhároméves, amikor először összefut vele. Pláne, hogyha érintett az ügyben.

A fenti célra regnálóék külön paragrafust eszkábáltak, és a pedofíliáról szóló törvénybe tették, lássa csak a jónép, mifélék ezek!

Lehet, persze, hogy ez mind kamu. Az ellenelmélet szerint a születéskor kialakult agynak sem a transzneműséghez, sem a melegséghez nincs köze, mert mindkettő szimplán nevelési kérdés, annak révén alakítható. Eszerint a többség úgy lett rendes ember, hogy jó szüleik még időben ránevelték őket a heteroszexre, ahogy a könyvdarálás sem a zavarodottság, hanem gyermekeink féltésének a jele.

Mivel a helyzet komoly, és lényeges hatással bír társadalmunk életére, elvárható, hogy dilettánsok (potentát, celeb, elemző, népszavazás, marinéni, miniszterelnök) ne szóljanak bele.

Jöjjenek a szakemberek! Adjon ki az MTA erről állásfoglalást, és akkor egyértelmű az ügy. Így lenne jó mindenkinek.

De az Akadémia hallgat.

Freund agykutató, ha jól tudom.

Vallás

A vallás sok mindenre jó. Vígasz a bajban, remény szeretteink elvesztése esetén, hogy még találkozunk velük, és magunknak is kapóra jön, ha az elmúlásra gondolunk, amely – hála Isten! – nem is létezik.

A vallás sok mindenre jó, többek között megvan annak az előnye, ha egy politikai párt a vallásra alapoz, rendíthetetlen hívek garmadáját nyerheti, ha pedig sikerül elintéznie, hogy a többi hasonló párt eltűnjön a süllyesztőben (MDF, Kisgazdák), és csak ő maradjon olyan pártként, amelyre a vallásos emberek szavazni tudnak, örök hatalmat nem nyer ugyan, de néhány kétharmadra bizton számíthatunk. Pláne, ha az istentelen másik oldal nem talál ki semmit ellene.

Az érvek a hittel szemben hatástalanok.

A vallás illeszkedik a mai regnálók munkaalapú társadalmához (Ora, et labora), sőt a magyar lelkivilághoz is, mivel a himnuszunk nem úgy kezdődik, hogy „Talpra magyar! Hí a haza!”, hanem úgy, hogy „Isten, áldd meg a magyart…”. Mi nem magunktól várjuk a nagy dolgokat, hanem az Úrtól, hogy majd ő elintézi nekünk. Megtettünk mindent, egyrészt előírás szerint imádtuk és könyörögtünk neki, másrészt pontosan megmondtuk, mi kéne (jókedv és bőség), ennyi telik tőlünk, slussz.

A bőséget illetően sokáig vártunk türelemmel (2023 – 1823 = 200 év), de végül isteni intézkedés hiányában kénytelenek voltunk az EU-hoz fordulni, a jókedvet tekintve pedig meg kellett volna tanulnunk magunkon röhögni, de az nem ment, mivel többek és jobbak vagyunk, mint bárki más, ami az önmagunkon való röhögés szempontjából áthághatatlan akadály.

Jelenleg itt tartunk. Továbbra is igényeljük a felénk nyújtott védő kart, mivel a NATO miniszterelnök úrnak mostanában antipatikus.

A XXI. század Európájában államvallás már nem létezik. A hitpártok hivatkozási alapja nem is a kereszténység, hanem a „keresztény hagyomány”, melynek fő feladata a szexualitás legeslegszigorúbb tabusítása. Az elfajzott formái különösen.

A támadás elánja azt mutatja, ez nemiségi izé a sátán fő műve a megrontás érdekében, melytől az ártatlan gyermekeket a főmű minden részletének teljes eltitkolásával kell megóvni. Ne tudja az a gyermek még azt sem, hogy ilyen egyáltalán létezik. 18 éves korig. Addig ártatlanok, ahogy köztudott. Ennek fényében persze röhejes az Orbán féle büntethetőségi korhatár (12 év), de már annyi minden fölött siklottunk át elegánsan, ennél sem lesz nehéz.

Az így definiált gyermekmegóvást illetően kizárt, hogy azt valaki ne támogassa (agyon is vernék a többiek), ennél jobb cél pártprogramnak nem található. Na, talán a nyugdíj megvédése. Vagy a rezsicsökkentés. Esetleg egy hármas kombináció.

A nagykorúaknál megengedőbb a vallás, házasok esetén gyermeknemzési célból a testi érintkezés is elfogadható (a család szentsége nem sérül vele), szimpla kéjelgés esetén viszont rosszpontot kap, akiről kiderül. Normál esetben egyet, üzletszerű esetben többet, nem konzervatív, azaz természetellenes esetben jó sokat. A

„Hogy lehet a természetben bármi természetellenes?”

kérdés szintén a sátán műve, a kérdést még föltenni sem szabad, nemhogy megpróbálni válaszolni rá.

Amelyik párt leginkább harcol a fertő ellen, és a legkevesebb fogalma van a genderről, az a legkeresztényibb formáció, azaz a hívőknek nem gond az ikszet bejelölni, amit az Egyház is támogat. A sűrű templomjárásból látható elkötelezettség mellett persze némi anyagi juttatás sem árt, hogy az Egyház úgy működjön, ahogy kell neki, de kétharmadnál a regnálókat nem korlátozza semmi, a juttatás könnyen megoldható. Mint a választási eredmények mutatják a módszer működik.

A vallás által büntetni rendelt további bűnök, például „Ne lopj!”, a paráználkodással ellentétben sátáninak nem tekinthetők, művelésük a hitpárt által kiválasztottaknak engedélyezett. A besorolást külön erre a célra kijelölt szervezet végzi (ügyészség), amely első blikkre képes megkülönböztetni a regnálók saját tolvajait a szimpla, avagy mezei gazemberektől, akikre aztán teljes erővel lecsap. A kiválasztottaknak menekülő utat biztosít.

A vallás minden téren érvényesül. A költségvetés

„Akinek van, annak adatik…” elv szerinti működtetése a bibliai szövegnek teljes mértékben megfelel, minthogy a legtöbb támogatást a gazdagok, a maradékot a tehetősek kapják.

A baloldal tervei ezzel totálisan ellentétesek, ám derék népünk tudja, amit tud (megmondták és megírták neki, hogy csakis gyermekeink megrontása a célja, és azt nem cáfolta senki), így aztán nem hagyja hatalomra jutni a Gonoszt.

A fenti „politizálás” kívülről nézve a vallás és a hívők kihasználásának eléggé alacsonyrendű módja. Ellenszer egyelőre nincs, ami az ellenzéket többször hibára kényszeríti. Ilyen például a regnálók előgúnyolói által fegyverként forgatott LMBTQ+ túlkapások azonnali, gondolkodás nélküli megvédése (van ilyen túlkapásból bőven, akár hülyeségi szinten is – ott sem mindenki akadémikus). Ez a módszer rossz taktika, több kárt okoz, mint hasznot, mert a támadás is zsigeri, meg a védelem is, és ha az átlagember gondolkodás nélkül dönthet, nem kérdés, hogy egy ilyen vitában melyik oldalra áll. Több racionalitásra, több magyarázatra és több higgadtságra volna szükség az ellenzék értelmiségi holdudvarától. Volna. Sajnos nagy a csönd.

De a kocsma bezzeg hangos, munkálkodik a cimbalmos

Egy rendelkezés értelmében az abortuszra jelentkezett nőkkel meg kell hallgattatni a magzat szívhangjait. A hatalmon lévők evvel vallásos híveiknek kedveskednek, hogy ha már a XXI. század Európájában az abortuszt betiltani nem lehet, azért mégis legyen valami. Látjátok, üzennek vele, mi mindent megteszünk az ÉLET védelmében.

Embertelen a módszer? Naná! Az amúgy is gyötrődő nők egy újabb rúgást kapnak lelkileg.

Ezt a szerencsétlen törvényt ismét csak politikusok találták ki, akik pont annyit értenek ehhez is, mint a mátrixalgebrához. Az ember nem szólna egy szót sem, ha az alkalmazása nem lenne kötelező. De az.

Jöjjön a vallás helyett a  tudomány, morgunk ilyenkor páran, tegyen végre rendet, mondja meg ő, hogy mikortól számít a magzat élőlénynek, mert a szívhang lehet bizonytalan, helyette talán inkább az agyhangot kéne definiálni.

Az MTA-ban nagy a csönd.

Ez van.

Másság

A fajt alkotó egyedek között bőven akad differencia (különbözőség, másság). Ez a fajt tekintve pozitív dolog, mert segíti a hosszútávú alkalmazkodást, azaz a faj fennmaradását a változó körülmények ellenére (lásd: evolúció).

A napi siker kevés, a véletlenszerű változások nagy többsége vagy életképtelenné teszi az egyedet, vagy többé-kevésbé hátrányos az evolúció számára. Minél bonyolultabb a lény, annál többfajta eltérés létezik. Ezek közül sok a születéskor nem is látható, de azért az ott van. Megkerülhetetlenül.

Az ember a bonyolultabb lények egyike. A fejébe zsúfolt 100.000.000.000 idegsejt darabonként képes sok másikhoz kapcsolódni, elképesztő méretű gráfot hozva létre, amely lehetővé teszi a felismerést, a gondolkodást és a parancs kiadását az izmoknak, hogy működjön a szervezet.

Ezt egészíti ki némi kémia a helyi szinteken, de a főnök mindig az agy. Ő mondja meg, ki vagy, mit akarsz, mit nem, és ezek ellen nincsen apelláta, legfeljebb sebészhez fordulhat az ember, hogyha bárki tudná, mit is kéne operálni pontosan.

Az agy miatt megváltozott viselkedés a többség számára sokszor érthetetlen. Ilyen például az, mikor valaki úgy érzi, az egyik lába nem ő (BIID), és csak akkor lehet boldog, ha levágják, ezért szaladgál orvostól orvosig, pedig nem népszerűsítette neki a láblevágást az óvodában senki.

Léteznek további, az egyén életét megkeserítő típusok. Ha valaki külsőleg fiúnak néz ki, de az agya azt mondja, hogy te lány vagy, borzasztó helyzetbe kényszerül, ugyanis sok társadalom nem hisz neki. Hehe, mondja a társadalom, ez mekkora hülye, hiszen csak a vak nem látja, hogy fiú! Nekem hatvanötös íkúm van, s mégis ránézésre felismerem.

Lányoknál a helyzet azonos

A társadalom persze teheti azt, hogy enged. Éljen az agya által diktáltak szerint, sőt még segíti is az átmenetben (hormonkezelés, operáció, névváltoztatás), és ha egy nőnek született egyén transzférfiként élve teherbe esik (végül is lehetséges, mert csak az agya férfi, a teste, ha még nem operálták át sterilre, nő), ugyanazon terhesjogokat kapja meg, mint a nőként élő nők. Mivel ez a módszer mindenki számára kedvező, és senkinek sem árt, az empatikus, úri társadalmak ezt szokták választani.

Kevésbé empatikus, közel sem úri társadalmak segítés helyett felháborodnak, és hónapokig képesek olyan hülyeségen rugózni, micsoda dolog, hogy férfi szül! Egyes országok még az Alaptörvényüket is megváltoztatják, hogy ilyen náluk véletlenül se legyen. (Nem jut eszembe melyik ország létezik alkotmány helyett Alaptörvénnyel?)

Van aztán másfajta kellemetlen változat. A férfinak született ember agyilag is férfi, ezzel napi gondja nincs, de a többségtől eltérően nem az ellenkező nemhez vonzódik, hanem a sajátjához. A nőknél is létezik ilyen helyzet. Ez a tulajdonság szintén társadalom-semleges (senkinek semmilyen kárt nem okoz), sokan mégis valamifajta kórként kezelik, és ha ma már nem is akarják őket elpusztítani, de kiszorítani, azt feltétlenül.

Hazánkban például úgy döntött a kormány: tizennyolc éves koráig senki ne tudhasson róla, hogy a másság egyáltalán létezik, inkább rémüljön meg minden tizenhároméves, amikor először összefut vele. Pláne, hogyha érintett az ügyben.

A fenti célból külön paragrafust eszkábáltak, és a pedofíliáról szóló törvénybe tették, lássa csak a jónép, mifélék ezek!

Lehet, persze, hogy ez mind kamu. Az ellenelmélet szerint a születéskor kialakult agynak sem a transzneműséghez, sem a melegséghez nincs köze, mert mindkettő szimplán nevelési kérdés, ennek okán alakítható. Eszerint a többség úgy lett rendes ember, hogy jó szüleik még időben ránevelték őket a heteroszexualitásra, ahogy a könyvdarálás sem a zavarodottság, hanem gyermekeink féltésének a jele.

Mivel a helyzet komoly, és lényeges hatással bír társadalmunk életére, elvárható, hogy dilettánsok (potentát, celeb, elemző, népszavazás, marinéni, miniszterelnökúr) ne szóljanak bele.

Jöjjenek a szakemberek! Adjon ki az MTA erről állásfoglalást, és akkor egyértelmű az ügy. Így lenne jó mindenkinek.

De az Akadémia hallgat, pedig Freund Tamás agykutató, ha jól tudom.

„A budapesti Lukács-archívum a végleges bezárás előtt áll”

„A budapesti Lukács-archívum a végleges bezárás előtt áll” – ezzel a címmel közölt cikket a sok nyelven sugárzó német közszolgálati adó. Lukács György filozófus archívumát két éve bezárták, a bírálók szerint politikai okokból, és a munkatársak azóta hiábavalóan küzdenek az újbóli megnyitásért.

Lukács (1885-1971), akit a 20. század egyik legjelentősebb marxista filozófusaként tartanak számon, 1945-től haláláig lakott a Belgrád-rakparti ház ötödik emeletén, és ma már csak egy kis kőből készült emléktábla emlékeztet erre a ház falán. Halála után létrejött itt egy archívum, amely az életművét őrizte és dolgozta fel. Két évvel ezelőttig jártak oda a világ minden tájáról a filozófusok és irodalmárok.

A cikk Mesterházi Miklóst idézte, aki 40 évig dolgozott ott, amíg őt és a többi munkatársat el nem bocsátották 2018-ban. Egyik napról a másikra lecserélték a zárakat, Lukács hagyatékának nagy részét a Magyar Tudományos Akadémiára vitték. „Ezzel olyan intézményt adtak fel, amelyre bármely város, bármely tudományos közösség büszke lenne” – mondta Mesterházi. Az archívum kezdettől az MTA fennhatósága alatt állt, és az akadémia a renoválás szükségességével indokolta a bezárást, de az máig nem következett be.

Sok bíráló számára teljesen nyilvánvaló, hogy a valós ok nem a renoválás, hanem politikai okok állnak mögötte.

A marxista filozófus archívuma már régen szálka volt a jobboldali-nacionalista Orbán-kormány szemében.

Orbánék Lukácsban „kommunista gyilkost” lát, mert 1919-ben állítólag parancsot adott szökött magyar katonák agyonlövésére.

Lukács emlékművét a Fidesz – a Jobbikkal karöltve – a nemzetközi tiltakozások ellenére már 2017-ben eltávolította. Aztán pár hónap múlva következett az archívum bezárása. Mesterházi és a munkatársak megalapították a Lukács-Archívum Nemzetközi Alapítványt (LANA), amely azért küzd, hogy az archívum visszatérjen eredeti helyére. Mesterházi szerint azonban az akadémiával hosszasan folytatott tárgyalások után ez már teljesen kilátástalannak tűnik. A filozófus ezt mindenekelőtt arra vezeti vissza, hogy a kormány nyomást gyakorol az akadémiára. Azt mondja,

a tárgyalás színjáték volt, és a miniszterelnöknek, valamint az akadémián lévő híveinek most sikerült végleg megszüntetni a Lukács-archívumot.

Az alapítvány tagjai azonban nem akarják feladni. Folytatják a Lukács-kutatást, és eredményeiket az interneten teszik közzé, intézményi támogatás nélkül is – írta a szerző.

A továbbiakban ismertette Lukács jelentőségét Németország számára, kapcsolatait Max Weberrel és Ernst Blochhal, és egyebek között emlékeztetett arra: Thomas Mann annyira becsülte Lukácsot, hogy róla mintázta Naphta alakját a Varázshegy című regényében. Ismertette Lukács György élettörténetét, és rámutatott: Lukács élete végéig szót emelt a kommunizmus és a kapitalizmus békés egymás mellett élése mellett. Dunaparti lakása a másként gondolkodók, az úgynevezett Lukács-tanítványok körének találkozóhelye volt, akik jelentős mértékben hozzájárultak a kommunista rendszer magyarországi liberalizálásához. Ebben része volt mások között Konrád Györgynek és Heller Ágnesnek. Ők mindketten egészen tavalyi halálukig az Orbán-kormány legélesebb bírálói voltak – ahogyan alighanem mesterük, Lukács György is lett volna.

Ara-Kovács Attila

Az MTA bizonyítványa

A Magyar Tudományos Akadémia új elnökének megválasztotta Freund Tamás akadémikust, agykutatót, eddigi alelnökét. A járvány miatt online szavazás volt, kedden délután hozta nyilvánosságra az eredményt az MTA hivatala. Volt ellenjelölt is Pléh Csaba pszichológus–nyelvész, az MTA korábbi főtitkára személyében. Freund nemzetközi hírű tudós, megkapott minden elképzelhető díjat és kitüntetést, igazán méltó a tisztségre. A hírnek itt akár vége is lehetne.

Csakhogy Freund akadémikus néhány hónapja írt egy levelet Orbán miniszterelnöknek, amelyben kifejezésre juttatta ellenérzéseit a kormányt bíráló egynémely társadalomtudósokkal szemben. Azóta többször is beszélt hasonlókat. A napokban a Mandiner című Fidesz-barát hetilapnak nyilatkozott, és kijelentette:

“Azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.”

Csaba László közgazdász akadémikus a Klubrádióban elmesélte Bolgár Györgynek, hogy ő több alkalommal is figyelmeztette Freundot, hogy ezek az állításai megalapozatlanok. A jelek szerint hiába. Azok a neves kutatók, akik manapság az Orbán-rendszert bírálják, többségükben már régen rendszeresen publikáltak vezető külföldi folyóiratokban jóval az Orbán-korszak előtt, nemzetközi hírüket többnyire még a szocialista rendszer kritikai elemzésével szerezték. Még a választást megelőzően hatvanhét tudós nyílt levélben fordult Freundhoz, és újra figyelmeztette őt nyilatkozatának megalapozatlanságára, illetve kérte, hogy mondjon példát arra, amit a társadalomtudósokról állít. Freund természetesen nem válaszol.
Két dolog érdekes ebben a történetben. Az egyik: a nemzetközi hírű agykutató akadémikus, akit tudományos pályájára tekintettel minden tovább nélkül lehetne az MTA elnöke, fontosnak tartja, hogy nyilvánosan támadja a kormánnyal szemben kritikus társadalomtudósokat, így fejezve ki a miniszterelnök iránti lojalitását. Ez engem arra emlékeztet, amikor a Rákosi- vagy a korai Kádár-korszakban mindenkinek, aki valamilyen előmenetelre, de legalábbis elért pozíciójának megtartására vágyott, föl kellett állni a taggyűlésen, a munkaértekezleten, a szakmai rendezvényen, nyilatkoznia kellett az újságban, és hitet kellett tennie a párt és a kormány mellett, meg kellett bírálnia – időponttól függően – a revizionistákat, az imperialistákat, a szociáldemokratákat, az elhajlókat, vagyis az aktuális ellenséget.
Freund nyilvánvalóan okos ember, mégpedig nemcsak az agykutatásban, de a közéletben is, és úgy ítéli meg a mai magyarországi közállapotokat, hogy ahhoz, hogy az MTA elnöke lehessen, mégpedig sikeres elnöke, ahhoz ilyen nyilatkozatot kell tennie, nem is egyszer. Tisztában van vele, hogy lesznek a tudományos életben, akik emiatt megvetik őt, és ennek ellenére ezt tartja célszerűnek.

Ennél keményebb ítéletet nem is mondhatna Orbán rendszeréről.

A másik érdekes dolog: noha sokan megvetik őt emiatt, az akadémiai közgyűlés többsége rá szavazott. Pedig volt ellenjelölt. Naiv ember azt gondolhatná, hogy az idézett nyilatkozattal az elnökjelölt elvágja magát tudóstársainál, és elveszíti a választást. Nálunk az ellenkezője történt, a közgyűlés többsége szavazatával honorálta ezeket a nyilatkozatokat. Több jelölt esetén az akadémikusok többsége – nem először, ugyanez történt Pálinkás József megválasztásakor is 2008-ban – arra szavaz, akit a leendő miniszterelnök illetve aktuális miniszterelnök hívének, jelöltjének gondol. Kormánybarát akadémiai elnöktől várják, hogy a kutatóhálózatától megfosztott tudós testület élén megvédi azt, ami az Akadémia pozíciójából megmaradt, megőrzi az akadémikusok privilégiumait

Ők is kimondták a maguk ítéletét.

Leszámolás?

Az MTA elnökségre esélyes Orbán-barát Freund Tamás megszabadulna a kormányt kritizáló tudósoktól – írja közleményében Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, a kulturális bizottság tagja.

A kormány tovább folytatja a Magyar Tudományos Akadémia kivéreztetését. Sajtóinformációk szerint az elnöki posztra az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Freund Tamást neveznék ki.

Freund korábban, a miniszterelnöknek címzett levelében kifejtette, hogy szívesen

megszabadulna a kormányt folyamatosan kritizáló társadalomtudományi kutatóktól, akik megfogalmazása szerint mételyezik a fiatalokat és a közéletet.

A Demokratikus Koalíció szerint súlyosan aggasztó, hogy az MTA elnökség várományosa politikai vélemény alapján válogatna a kutatók között.

Mi, európai magyarok felháborítónak tartjuk, ahogyan Freundot korábban erővel kinevezték abba az irányító testületbe, amelyet a kormány az MTA-tól elvett kutatóintézet-hálózat fölé telepített.

Most pedig ez a nyíltan Orbán-hű ember az egész Akadémia élén korlátlan hatalommal rendelkezve nyugodtan rugdoshatja ki a neki és a Fidesznek nem tetsző embereket. Tiltakozunk az MTA tönkretétele, a kormány által pozícióba helyezett kiskirályok uralkodása ellen!

Lovász László dilemmája

Megjelent a hír: Maróth Miklós orientalista professzor, az MTA korábbi alelnöke lesz az Eötvös Loránd Kutatóhálózat elnöke. A törvény szerint az elnök személyére az innovációért felelős miniszter és az MTA elnöke közösen tesz javaslatot, és a miniszterelnök nevezi ki. Maróth a kudarccal végződött korábbi egyeztetéseken a minisztériumot képviselte. Tehát Palkovics jelöltjét kell Lovász Lászlónak elfogadnia, és vele közösen „javasolnia”.
A hír szerint Lovász ultimátumszerűen kapta a javaslatot. Maróth nevét már napokkal ezelőtt látni lehetett az interneten, az irányító testület többi tagjával – a hat, a minisztérium által delegált illetve az MTA által delegált hat taggal – együtt. Az emberben óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon az MTA által delegált tagokat is Palkovicsék választották ki?
Az Akadémiai Kutatók Fóruma közleményben jelentette ki: legjobb lenne, ha az MTA részéről senki sem vállalna szerepet az ELKH vezetésében. Ami nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy az MTA elnökének sem szabad részt venni az ELKH elnökének jelölésében. Tehát az Akadémiának bojkottálnia kellene az egész folyamatot. Abból, hogy az MTA közgyűlése nagy szavazattöbbséggel elutasította az intézetek leválasztását az Akadémiáról, logikusan ez következne.

Emlékezetes: amikor Palkovics még csak fenyegetőzött azzal, hogy ha az MTA nem fogadja el az átalakítást, akkor törvénnyel teszik azt meg, Lovász László még azt mondta: igyekszünk meggyőzni a kormányt az álláspontunkról, de ha törvényt hoznak, akkor „vigyázzba vágjuk magunkat”, és végrehajtjuk a törvényt.

Amit akkor mondott, abból most az következik, hogy az MTA részt vesz az ELKH létrehozásában, delegálja a maga tudósait a vezető testületbe, és részt vesz az elnök jelölésében.
Bizony, a dilemma súlyos volt. (Volt, mondom, mert a hírből arra kell következtetnünk, hogy már megszületett a döntés.) Ha ugyanis az MTA elnöke illetve elnöksége nem venne részt az Országgyűlés által elfogadott törvény végrehajtásában, azzal a kormánnyal, a parlamenti többséggel szembeni nyílt ellenállás útjára lépne. Ha viszont a miniszterrel közösen aláírja az elnök jelölését illetve delegál tagokat a vezető testületbe, az olyan behódolást jelent, amilyenre a rendszerváltás kezdete óta nem volt példa Magyarországon.

Lovász Lászlónak ebben a helyzetben csak nagyon rossz döntése lehetett.

A lemondás lett volna az egyedüli megoldás, ami szintén megakadályozta volna a törvény végrehajtását.

Elhunyt Heller Ágnes

Kilencven éves korában elhunyt Heller Ágnes.

A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja az MTA balatonalmádi üdülőjének strandjáról indult úszni, de ismerősei hiába várták a parton írta a 444.hu. Halálhírét megerősítette a filozófus Facebook-oldala és a Magyar Tudományos Akadémia is.

Vele és róla szóló cikkeinket itt, itt és itt olvashatják.

Mai kérdés – Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményei ellenes törvényt?

 

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint Áder János köztársasági elnök aláírja az MTA és intézményhálózata ellenes törvényt?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK