Bréking (fék)nyúz, 2019. január 18. – Tudósítás a másik valóságból

0
194
Kubatov

Kubatov Gábor végre felvilágosított minket: az összes ellenzéki párt Soros zsebében van. A Magyar Hírlapból megtudhatjuk, hogy a munkások nem akarnak sztrájkolni. A Magyar Idő meg lerántja a leplet a kormányt bíráló közgazdászokról.

Az összes ellenzéki párt Soros zsebében van, hiszen különböző szervezeteken keresztül ő pénzeli mindnyájukat

A legfontosabb kérdés, hogy a bevándorláspárti erők, vagy pedig a bevándorlásellenesek kerülnek többségbe. Nehéz dolgunk van, hiszen a Soros-frakció mindenre képes, minden eszközt be fog vetni azért, nehogy a bevándorlásellenes erők győzzenek – minderről Kubatov Gábor beszélt az Origónak.

A Fidesz alelnöke kijelentette: a mostani ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztás egy gigantikus roncsderbi. Bukott, levitézlett politikusok próbálják kritizálni azt a budapesti városvezetést, amely a kisujjával többet tett kilenc év alatt a fővárosért, mint a Demszky-féle társaság húsz év alatt. Szólt arról is, hogy az önkormányzati választáson megkerülhetetlen kérdés lesz újra, hogy mely városok akarnak majd befogadni migránsokat, és melyek nem. “Én legjobban Tarlós Istvánt sajnálom, hogy ilyen méltatlan ellenfelekkel kell vitáznia” – mondta Kubatov. (Origo: Kubatov Gábor: Az összes ellenzéki párt Soros zsebében van)

A munkások nem akarnak sztrájkolni

Miközben a szakszervezetek azt ismételgetik, hogy a galádul megszigorított sztrájktörvény miatt nem képesek átütő erejű munkabeszüntetést szervezni, a valóság az, hogy alapvetően nem a jogszabályok gátolják a tiltakozó akciókat.

Hanem maguk a munkások, akiknek jelentős része igenis érzi a béremelkedést, tapasztalja az életszínvonal növekedését, ha pedig elégedetlen, akkor saját sikertelenségéért nem a kormányt okolja – bár ez egyesek számára kézenfekvő megoldás. De ha mégis lázadozik, akkor sincs annyira elkeseredve, hogy együtt vonuljon az ajtóspecialista Kunhalmi Ágnessel vagy magával Gyurcsány Ferenccel – akiről egész biztosan nem a gyülekezési szabadság jut először az eszébe – vagy éppen az elhíresült molinójukra „SZRTÁJK”-ot pingáló fiatalokkal. (Magyar Hírlap: Korompay Csilla: Sztrájk és kávé)

Sok a balliberális áltudós

Ott tartunk, hogy környezetemben egyre többen vonják kétségbe a közgazdaságtan tudományos jellegét azon szakértők miatt, akik életükben még egy adatot sem találtak el a magyar gazdaságról szóló előrejelzéseikben. Különösen igaz az ezotériába hajló okoskodás olyan időszakokra, amikor nemzeti kormány próbálja kirángatni a balliberálisok által előidézett csődhelyzetből az országot.

Közölték, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György elképzelései eleve megvalósíthatatlanok. Ehhez képest ma az a helyzet, hogy közel nyolcszázezer új munkahely létesült a beígért egymillióból, a béljósoknak folyamatosan felfelé kell korrigálniuk növekedési számaikat, alig van infláció, és kiveszett a politikai szótárból a megszorítás kifejezés. Mit mondanak erre a rettenetesen nagy eszű gazdasági szakértők? Senki ne gondolja, hogy a tények megzavarják tudományos éleslátásukat. Most az a mantra, hogy jó, jó, de mindez csak és kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető, és egyébként is fenntarthatatlan.

Az pedig, hogy a jelenlegi kormányt vádolják amiatt, mert még a régió­ban is le vagyunk maradva bizonyos mutatók tekintetében, a cinizmus és az aljasság minősített esete. Nem a közgazdaságtan áltudomány tehát, csak sok a balliberális áltudós. (Magyar Idők: Tudományos béljóslás)

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..