Az antiszemitizmus nem a zsidók ügye

0
1377

Heisler András a Mazsihisz elnöke nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, és a Pócs-féle gyalázat kapcsán elmondta: ne a hitközség legyen az első, amely felemeli szavát az ilyen undorító megnyilvánulások ellen.

Ez a mondata, amely a Klubrádióban is elhangzott, megosztotta a közvéleményt, sokan azt mondták, a zsidó szervezeteknek kellene elsőként megszólalniuk ilyen ügyekben.

Szerintem igaza van Heisler Andrásnak, amiért nem repültek rá azonnal az ügyre.

Az antiszemitizmus ugyanis nem a zsidók ügye. Az antiszemitizmus minden tisztességes, normálisan gondolkodó ember ügye. Meg kellett volna szólalnia, már régen a köztársasági elnöknek, nem is a mostani Pócs-féle gyalázat kapcsán, hanem az egész Soros kampányról kellett volna véleményt mondania. Áder János azonban, mint minden más fontos ügyben, ezúttal is hallgat. Ő nagyobb távlatokban gondolkodik, a Föld és az emberiség megmentésén munkálkodik. Ami kétségkívül fontos feladat, bár felhívnám Áder úr figyelmét: az, hogy milyen világot hagyunk utódainkra, nemcsak a globális felmelegedésen, hanem egymáshoz való viszonyulásainkon is múlik.

Nem szólalt meg a házelnök, de hát mit is mondhatott volna.

És a pártok – már amelyik – is csak külön-külön tiltakoztak. Pedig, lásd a CEU melletti tüntetést, most lehetett volna sokakat megmozgató közös ügyet találni. Talán még a kormányra is nyomást lehetett volna gyakorolni.  Mert az egy dolog, hogy a miniszterelnök hátizsákjában magával vitte Brüsszelbe 2,3 millió ember véleményét. (Már amennyiben tényleg ennyi támogató levél jött össze, merthogy ez sem biztos.) Ám feltéve, de meg nem engedve, fogadjuk el, hogy 2,3 millió honfitársunk nemet mondott az amúgy nem létező Soros-tervre. És a többiek? Akik nem ültek fel az uszításnak, és nem küldték vissza nemzeti konzultációs ívet? Vagy visszaküldték, de nyomdafestéket nem tűrő ábrákkal rajzolták tele? Az ő véleményüket miért nem vitte el Brüsszelbe a miniszterelnök?

Látszólag elkalandoztunk, a Mazsihisztől indultunk, a Pócs-féle undormánytól, és attól, hogy kinek kell ilyenkor megszólalnia. Ám csak látszólag eveztünk távoli vizekre, valójában ugyanarról beszélünk. Jelesül arról, hogy az antiszemitizmus nem a zsidók ügye. Röhrig Gézát, az Oscar-díjas magyar film, a Saul fia főszereplőjét idézem:

„Auschwitzot nem az akkori szélsőjobb csinálta, hanem azok, akik a Nagykörúton nyugodtan sétáltatták a kutyájukat, miközben sárga csillagos embereket tereltek a gettóba. Konszolidált polgári életet élő emberek, köztük ügyvédek, orvosok semmilyen szolidaritást nem mutattak fel, inkább behúzták az ablakaikon a függönyöket. Nem azoktól kell a legjobban tartani, akik ma ócska, helyesírási hibáktól hemzsegő uszító kommenteket írnak a site-okon, hanem attól a hallgatag többségtől, amelyik szemet huny. Azoktól a járókelőktől, akik akkor nem voltak szolidárisak a zsidókkal; mint ahogy ma nem azok például a cigányokkal vagy a menekültekkel.”

Olyan országban, ahol nem jó zsidónak (romának, melegnek, péknek, brókernek, buszsofőrnek, főcsővezetőnek, stb.) lenni, ott nem-zsidónak lenni sem jó.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .