Kezdőlap Címkék Zsidó

Címke: zsidó

Foszlányaim – Csomó a kákán

0

“Szeretettel, magyarként fogunk a keblünkre ölelni minden cigányt, minden zsidót, minden meleget, minden fogyatékkal élőt, minden jobb és baloldalit, népit és urbánust, és igen, szeretettel fogjuk magunkhoz ölelni a fideszeseket is”.

Jó-néhány éve már annak, hogy Orosz József a Klubrádió valamelyik műsorában azt találta mondani “egy csendőr megölt három zsidót”.

E-mailben írtam neki, hogy hatalmas tévedésben van:

az a csendőr nem három zsidót ölt meg, hanem három embert!

Ha nem érzi a különbséget, akkor nem az én érzékenységemmel, hanem a burkolt rasszista beidegződésével van gond!

Ezt ajánlom figyelmébe a “mélyen vallásos, igaz katolikus (ja, és hétgyerekes)” Márky-Zay Péter miniszterelnök-jelölt úrnak  is.

80 éve gyilkolták le Kijev zsidó lakosságát

A náci hadsereg, amely 1941 júniusában támadta meg a Szovjetuniót, szeptemberben foglalta el Kijevet. A város szinte teljes zsidó lakosságát szeptember utolsó napjaiban Babij Jarba vitték, ahol az SS legéppuskázta őket: jórészt nőket, gyerekeket és öregeket. Több mint 30 ezer ember vált a tömeggyilkosság áldozatává.

Ekkor még nem létezett az Endlösung terv, de Himmler úgy gondolta, hogy a keleti fronton példát kell statuálni: a zsidókat meg kell semmisíteni!

Himmler helyettese, Heydrich azután hirdette ki az Endlösung tervet, hogy 1941 őszén kiderült: a Szovjetunió lerohanása nem sikerült. A rendszer nem omlott össze, sőt Moszkva alól visszaverték a támadókat.

Babij Jar emlékezete

Sztálin életében nem fordítottak figyelmet a zsidók kiirtására a Szovjetunióban noha az amerikai propaganda utakon a szovjet zsidókból álló küldöttségek felhívták erre a figyelmet. Miután a Szovjetunió szakított a Nyugattal 1947-ben, a szovjet zsidók szervezetei gyanússá váltak: vezetőiket megölték vagy lágerbe csukták.

Sztálin maga Teheránban így mutatta be Lavrenytyij Beriját a megdöbbent Roosewelt amerikai elnöknek, hogy ő a mi Heinrich Himmlerünk.

Életének záró szakaszában Sztálin zsidó összesküvéstől tartott – minden alap nélkül. Cionista orvos pert készítettek elő, a diktátor orvosait is megkínozták. Csehszlovákiában Slanskyt és a kommunista párt több más vezetőjét cionista összeesküvéssel vádolták, és kivégezték.

Facebook

Történészek szerint csakis Sztálin halála miatt nem került sor antiszemita kampányra a Szovjetunióban és a “szövetséges” országokban.

Jevgenyij Jevtusenko írt először megrendítő költeményt Babij Jarról, amelyről a szovjet közvélemény hivatalosan addíg egyáltalán nem értesült.

Most Ukrajnában már állami megemlékezést tartottak a 80-ik évfordulón. Zelenszkij ukrán elnök koszorúzott az áldozatok emlékművénél. Ukrajnában valaha több millió zsidó élt, de a náci megszállás százezreket pusztított el. A Szovjetunió bukása után a zsidók nagy számban hagyták el az országot, a döntő többségük Izraelbe és az Egyesült Államokba vándorolt ki.

Felavatták Hollandia nemzeti holokauszt emlékművét

“Hazánk történetének ez egy sötét lapja. Arra késztet bennünket, hogy megkérdezzük: lehetett-e volna többet tenni azért, hogy megakadályozzuk a holokausztot?

„Az áldozatok nevének visszaadása”

Tudatában kell lennünk annak, hogy az antiszemitizmus még ma is létezik” – hangsúlyozta Mark Rutte miniszterelnök az emlékmű felavatásán, melyen résztvett Hollandia királya, Vilmos Sándor is. Az emlékmű minden tégláján a holland holokauszt zsidó és roma áldozatának neve szerepel, valamint születési dátumuk és életkoruk a halál idején.

A főként adományokból finanszírozott emlékmű Amszterdam belvárosában, a zsidó negyed közelében található.

Daniel Liebeskind lengyel-amerikai zsidó építész tervezte az emlékművet a holland Auschwitz bizottság felkérésére.

Miért csak most?

Hollandiában – éppúgy mint sok más országban – csak meglehetős késéssel állítottak emlékművet a holokausztnak. Ennek elsősorban belpolitikai okai voltak: a holland hatóságok is részt vettek a zsidók összegyűjtésében és vagonokba zsúfolásában.

Hasonló volt a helyzet Franciaországban, ahol csak 1995-ben avattak nemzeti holokauszt emlékművet Párizsban.

Jacques Chirac akkori köztársasági elnök beszédében kitért arra is, hogy a francia hatóságok is felelősek voltak a zsidók üldözésében.

Azt a rendőrkapitányt, aki ezt az országos kampányt irányította, évtizedekkel később egy zsidó áldozat hozzátartozója lelőtte Párizsban évtizedekkel a holokauszt után.

Ma Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó közössége, és Hollandiában is újjászerveződött a zsidóság, amelynek üldöztetéséről Anna Frank naplója oly hiteles képet nyújtott a holokauszt idején.

Eucharisztikus koncert a zsinagógában

Zsoltárok hangzottak el zsidó és keresztény feldolgozásban a Dohány utcai zsinagógában, amely épp most ünnepli fennállásának évfordulóját valamint a zsidó újévet.

Az Eucharisztikus Kongresszus keretében rendezték meg a hangversenyt, amely előtt beszédet mondott Fröhlich Róbert főrabbi. Aki idézte Salamon király templom szentelő imáját: ha idegen jön a házadba, akkor hallgasd meg őt, és add meg neki, amit kér! A próféta pedig azt mondja: házam az imádság háza legyen minden nép előtt!

A főrabbi hangsúlyozta: a zsidók és a keresztények a villongások ellenére együtt tudnak imádkozni.

“Összeköt bennünket a Szentírás, valamennyiünk hitének közös alapja.”

Soha ilyen magasrangú keresztény küldöttség nem járt még a zsinagógában

Csak néhányan a jelenlevők közül: Erdő Péter bíboros – prímás, Angelo Bagnasco bíboros, az európai püspöki konferenciák tanácsának elnöke, négy másik bíboros Nagy Britanniából, Venezuelából, a kanadai Québec-ből és Nigériából.

Rövid beszédet mondott Erdő Péter esztergomi-budapesti érsek.

Jézus hálát adott, megtörte a kenyeret és a tanítványainak adta – idézte a Bibliát, az utolsó vacsorát.

Ez a hálaadás, amelyről az Eucharisztia a nevét kapta – hangsúlyozta a bíboros, aki hozzátette: Jézus a pászka vacsora ősi szokása szerint mondja el az áldást.

A hangverseny az Eucharisztikus Kongresszus keretében zajlott. Az utolsó napon Ferenc pápa pontifikál majd misét jövő vasárnap. A katolikus egyházfő nemrégiben Rómában felkeresett egy magyar holokauszt túlélő költőnőt, hogy személyesen fejezze ki együttérzését.

Nyolcvan éves a sárga csillag

1941 szeptember elsejétől minden hat év fölötti zsidó köteles sárga csillagot viselni ezzel a felirattal: zsidó! Így rendelkezett Reinhard Heydrich, az Endlösung legfőbb felelőse.

A Reich, a megszállt Elzász, a Cseh-morva fő protektorátus és Lengyelországnak a nácik által megszállt területein élő mintegy hatmillió zsidó származású polgárt kötelezték a megkülönböztető sárga csillag viselésére.

Az ezeken a területeken élő több mint hatmillió zsidó döntő többségét meggyilkolták – elsősorban azokban a halál táborokban, melyeket főként a megszállt Lengyelország területén állítottak fel.

Honnan jött a sárga csillag ötlete?

Először Mohamed próféta hívei alkalmazták ezt a megoldást a nyolcadik században. Akkor a zsidó és keresztény lakosságot ily módon különböztették meg a muzulmánoktól. Meg kell jegyezni, hogy a muzulmán uralkodók ily módon inkább védelmezni kívánták nem muzulmán alattvalóikat attól, hogy a vallásuk miatt zaklassák őket.

Németországban viszont egyertelműen megbélyegzésnek szánták a sárga csillagot.

Joseph Goebbels birodalmi propaganda miniszter javasolta először még 1938-ban, hogy vezessenek be sárga csillagot a zsidók vallású emberek megkülönböztetésére. A nácik ezt meg is kezdték azután a megszállt Lengyelországban, ahol a náci főkormányzó kötelezően elrendelte annak viselését minden zsidó vallású polgár számára. Ha egy zsidó származású embert elfogtak sárga csillag nélkül, akkor pénzbüntetést vagy börtönbüntetést kapott sőt néha az is előfordult, hogy a helyszínen le is lőtték emiatt.

Heydrich rendeletét a nácik fokozatosan kiterjesztették más megszállt országokra is. Magyarországon is bevezették miután március 19-én a németek megszállták az országot. Hamarosan megérkezett Eichmann kommandója, amely a magyar hatóságok segítségével több százer zsidó polgárt szállított haláltáborokba.

Reinhard Heydrich elnökölt azon a konferencián Wannsee-ban, ahol a nácik döntöttek az európai zsidóság kiíitásáról. Több mint hatmillió embert öltek meg…

Reinhard Heydrichet, aki a Cseh-morva protektorátus vezetője is volt, bátor cseh kommandósok megölték Prágában. Ő volt a legmagasabb rangú náci vezér, akit az ellenállók levadásztak a második világháború idején.

Holokauszt Irakban

Egy 85 éves túlélő a Times of Israelnek beszélt arról, hogy a második világháború idején Hitler iraki szövetségese tervezte a 150 ezres iraki zsidó közösségek kiírtását.

Irak miniszterelnöke 1942-ben Berlinben járt, és egyeztette terveit a Führer-rel a zsidók megsemmisítéséről nemcsak Irakban, de az egész Közel Keleten – emlékezik ma vissza Daniel Sasson. A 85 éves zsidó férfi Divanija városában született Irakban abban az országban, melynek uralkodója angolbarát, de miniszterelnöke nácibarát volt.

Farhadnak nevezték azt az antiszemita pogromot, melyet a Kristályéjszaka mintájára rendeztek meg Irakban 1941 júniusában. Daniel Sasson nagyapja a zsidó közösség vezetője volt a kisvárosban, ahol a zsidók gettóban éltek. Ide menekült sok zsidó is Bagdadból, ahol korábban kezdődött a pogrom.

A gettóban összezsúfolt zsidók éheztek. A férfiaknak kényszermunkát kellett végezniük reggel héttől este hétig.

Aztán a zsidókat egy új, nagyobb gettóba költöztették, amelyben szétválasztották a családokat. Volt gettó a férfiaknak és külön a nőknek. Tankok zárták el őket egymástól. Aztán a gettó felszabadult: a brit csapatok elfoglalták Irakot.

A nácibarát miniszterelnök elmenekült, de a pogrom több mint 200 zsidó életet követett Irakban. A 2500 éves zsidó közösség elhatározta: visszatérnek Palesztinába.

Rasid Ali al Gajlani ex miniszterelnök pedig Németországba menekült, ahol Hitler munkatársaival együtt kidolgozták a közel-keleti Holokauszt terveit. Minthogy akkoriban Rommel afrikai csapatai még Kairót fenyegették, ezek a tervek  végzetesek is lehettek volna az ott élő zsidó közösségek számára.

Minderről egy héber nyelven megjelent könyvben írt a most 85 éves szerző. A könyv címe: Az el nem mesélt történet – az első és az utolsó gettó Irakban.

No comment…

Így is lehet.

Márki-Zay félreérti

Azt mondja Márki-Zay Péter Bolgár Györgynek a Klubrádióban: „Nagyon nehéz rávenni zsidókat és cigányokat is arra, hogy egy akár jobbikos jelöltre szavazzanak, akit jogosan lehet, abszolút jogosan lehet bírálni a korábbi megnyilvánulásaiért.”

A teljes ellenzéki összefogásról, a Borsod 6. választókerületben állított jobbikos jelöltről beszélgetve tartotta fontosnak ezt mondani.

Azt hiszem, Márki-Zay Péter valamit félreért. Ha nem szavaznék Borsodban a jobbikos Bíró Lászlóra mint közös jelöltre, ha nem szavazok olyan közös listára 2022-ben, amelyen ott vannak a Jobbik politikusai és amelyről a többi párt a Jobbikkal egyezett meg, az nem azért van, mert cigány vagyok vagy zsidó vagyok.

A származásomnak a szavazásomhoz semmi köze. A szavazatom a Jobbik politikájának szól. Nem a korábbi, hanem a mai politikájának.

Tudjuk, a Jobbik mai elnök-frakcióvezetője talán a leggorombább módon támadja Orbán Viktort az Országgyűlésben, a Jobbik a többi ellenzéki párttal vállvetve ostorozza a Fideszt amiatt, hogy az emberek nem élnek jobban, és a többi ellenzéki párttal együtt kéri számon a Fideszen azt, hogy mit tesz a közpénzekkel. Mindez azonban nem több annál, ami az ellenzéki pozícióból mindig is következik. Azt mondja ellenzékből a Fidesz-kormányra, amit az ellenzéki Fidesz is mondott az MSZP–SZDSZ kormányra. Ez nekem nem elég ahhoz, hogy jobbikos politikusra mint közös jelöltre, illetve a Jobbikkal közös listára szavazzak.

A Fidesszel nemcsak, és – remélem – nem is elsősorban azért állunk szemben, mert a bérek, a nyugdíjak, a családi pótlék nem magasabbak az Orbán kormányozta Magyarországon, mint amilyenek.

Más minőségű világot szeretnénk Magyarországon, mint amilyet a Fidesz teremtett. Nem tökéletes világot, mert olyan nincs, de – ahogy azt annak idején a rendszerváltással kifejeztük – többé-kevésbé olyan országot szeretnénk, mint amilyen a gazdagabb, békésebb, nyitottabb, emberibb nyugat-európai világ.

Olyat, ahol az állam – ahogy a német alkotmány első mondata hirdeti – érinthetetlennek tartja az emberi méltóságot, mégpedig mindenkiét. Olyat, ahol a korábban egymással háborúzó népek békében élnek egymással és kölcsönösen egymást gazdagítják. Olyat, ahol Európa országait a mind szorosabb integráció teszi versenyképessé más kontinensek országaival. Olyat, ahol tisztességes feltételek mellett hatékonyan működik a piacgazdaság.

Ezért szemben állunk a Fidesz nacionalizmusával, kiállunk az európai integráció, annak mind szorosabbá tétele mellett, elutasítjuk a gazdasági, piaci feltételek haveri alapon történő manipulálását, ragaszkodunk az etnikai, vallási, szexuális és életforma-kisebbségekhez tartozó polgártársaink egyenlő méltóságához, az elesettek, a hajléktalanok, a háború és üldözés elől menekülők jogaihoz. Európa azon normáit követjük tehát, amelyekkel Orbán mind szavakban, mint a hatalomgyakorlás tényeiben folyamatosan szembefordul.

Olyan ellentétek ezek köztünk és a Fidesz között, amelyekkel kapcsolatban a Jobbik ma is sokszor a Fidesszel ért egyet. A Jobbik ugyanazt a radikális, a magyarokat a szomszéd népekkel szembeállító sérelmi nacionalizmust képviseli a parlamentben és a nyilvánosságban, mint a Fidesz, és ebben az úgy nevezett „néppártosodás” sem jelent változást.

Ahogy a Fidesz elutasítja a szorosabb európai integrációt, ahogy ellenzi az euró bevezetését, mindmáig nem pártolja azt a Jobbik sem. A Jobbiktól ugyanazt a tőkeellenes, bankellenes populizmus halljuk, mint amit egykor az ellenzéki Fidesztől hallottunk, s a kormányzó Fidesz is alkalmaz azokkal szemben, akiket ki akar szorítani a magyar piacról.

A Fidesszel együtt a Jobbik is megszavazta az Országgyűlésben – már a 2018-as parlamenti választás után – az alaptörvény hetedik módosítását, amellyel többek között a hajléktalanság szankcionálását, a közigazgatási felsőbíróság – időközben félretett – létrehozását és a menedékkérők elutasítását tette „alkotmányossá”. A Jobbik a Fidesszel együtt utasítja el menekültek befogadását, s csak amiatt bírálja a Fideszt, hogy miközben a nincstelen menekülőket elutasítja, gazdag migránsokat jó pénzért beenged az országba.

Nem tudok róla, hogy ezekben a kérdésekben a Jobbik felülvizsgálta volna a politikáját.
Márpedig egy-egy politikusra, egy-egy pártra annak alapján szavazunk, hogy milyen politikát követ.

Mit érez egy muszlim, ha a keresztény és zsidó szót hallja

Korábbi tanulmányaimban tükröt tartottam magunk elé és ismertettem az Iszlám nevében működő legfontosabb szervezetek működését, melyek árnyékot vetnek a hitre és a muszlimok milliárdos tömegére. Ez önkritika volt.

Engedje meg a kedves olvasó, hogy azt is ismertessem, mi van a muszlimok tömegeinek szívében, ha ezt hallja: keresztény, vagy zsidó? És most kihagyom a Távol-Keletet, Kínát, Rohingya kérdést stb.

Nem, nem a Korán ötlik fel a muszlimokban, hanem a történelem. Amint Európában is jelentős erők dolgoznak az ibériai muszlim, vagy kelet és dél-európai oszmán image befeketítésén, úgy az Iszlám világában is vannak emlékek.

Mik ezek a nyomok, melyeket egy muszlim agy rejt, s melyeket szintúgy lehet manipulálni.

Talán ismerős Omar Ibn al-Khattab (584-644) kalifa neve. 636-ban a jarmúki csata során a bizánciakat, és valószínűleg ugyanebben az évben pedig a kádiszíjjai ütközetben a perzsákat verték meg seregei. 638-ban elfoglalta Jeruzsálemet. Omar személyesen ellátogatott a Jeruzsálemi Szent Szophrónioszhoz (560-638) és az addig kitartóan védekező pátriárka vezetésével – szamárháton – betért a városba. Itt kötötte meg szerződését a keresztényekkel és zsidókkal, mely Omár-paktum néven híresült el. Omar megszemlélte és megtisztíttatta Dávid király templomának helyét, imádkozott itt és később az Alapkőtől délre mecsetet építtetett, amiből később az al-Aksza-mecset fejlődött ki. A kalifa biztosította a jogokat minden polgár számára, vallástól függetlenül.
Ehhez képest a 11. századtól kezdődően keresztes hadjáratok indultak a Szentföld „felszabadítására”. Ezek nem háborúk voltak, hanem inkább a népesség lemészárlása. A muszlim haderők a zsidó lakosságot is védték. Szalahuddin al-Ayyubi (1138-1193) győzelmet aratott a keresztesek felett, szultánátust hozott létre, melyben biztosította a zsidók és keresztények jogait.
Az Andalúz kalifátusok az Ibérián (711-1492), az Abbászida kalifátusok Bagdadban (775-1258), ugyanezt tették. Zsidók, keresztények, muszlimok és mások együtt hozták létre azt a tudástömeget és kultúrát, ami az emberiség civilizációjának egyik meghatározó eleme volt.

Mi volt a hála?

Az Ibériát elfoglaló spanyolok inkvizícióval, könyvtárak egy részének felégetésével vettek revansot. Aki felvállalta muszlim, ill. zsidó vallását, menekülnie kellett, vagy meg kellett halnia. Hova menekülhettek? A befogadó muszlim területekre. Észak Afrikába és az Oszmán birodalomba. A zsidók befogadást és védelmet élveztek a muszlimok által.

A tatárjárás nem kímélte az Abbászida kalifátust. 1258-ban a tatárok elfoglalták Bagdadot, iszonyú vérengzést csaptak, kifosztották kincseit, a Tigris folyó pedig kékké változott a beledobált könyvek tintáitól. Ettől kezdve az Iszlám tiltott vallás lett Bagdadtól keletre 150 évig. Ettől nyugatra azonban 1260-tól megváltozott a helyzet. Hülegü tatár kán Egyiptomot is el akarta foglalni. Sereget küldött az Ayyubita szultán, Qutuz ellen. A muszlimok hada Baibarsz vezetésével megsemmisítő vereséget mért a tatárokra Palesztinában Ein Dzsalutnál. Innét számítható a tatár birodalom sorvadása, gyengülése. A muszlim tudatban ez úgy él, hogy hosszú távon megvédtük nem csak magunkat, hanem egyben a kereszténységet és zsidóságot a tatárjárás borzalmaitól.
Ein Dzsalut kapcsán meg kell említenünk egy nevet, akit a történelem érdemtelenül elfeledett. Ha ő nincs, a diadal nem jöhetett volna létre. Izz Al-Din Ibn Abdel Szalam (1181-1262). Ki is volt ő? Koldus gyerek volt, aki a mecsetekben a cipőket őrizte. Sokszor kihajították onnan szakadt ruhája miatt. Távolról hallotta az odabent folyó beszédeket, előadásokat, érveléseket és mindent megjegyzett. Így képezte magát, míg a „hittudósok szultánja” néven emlegették, akinek okfejtései előtt az uralkodók is meghajlottak.
Korábban említettem Szalahuddin nevét, aki kalifátust hozott létre. Halála után azonban a kalifátus darabjaira hullott és jó muszlim szokás szerint verseny indult a darabok feletti uralom megszerzéséért. Ez a verseny annyira elvtelen volt, hogy egyes muszlim pályázók a keresztesekkel is szövetséget kötöttek egy másik muszlim ellen.

Ilyen kompromisszumnak tudható be, hogy Szalahuddin unokája csata nélkül feladta Jeruzsálemet és átadta a kereszteseknek. Hiába, a Fitna dolgozik.

Ebben a megosztottságban lépett színre Izz Al-Din Ibn Abdel Szalam, aki a pöffeszkedő, hatalmi vágytól égő nagyurakat figyelmeztette a közelgő tatár veszedelemre. Kádiként is egyszerű életet élt, nem hódolt be földi hatalmak előtt, a szultánt is kioktatta. Végső kétségbeesésében Qutuz szultán tőle kért véleményt, mit tegyenek a tatárokkal szemben. Erre ő: „először ti, uralkodók és nemesek, ürítsétek ki kincstáraitokat, adjátok el javaitokat, míg nem marad más nálatok, mint egy szál kard és egy ló. Csak ezután adóztassátok meg a népet.”

A szultán megfogadta Izz Al-Din tanácsát, parancsot adott a nemesek kincstárainak begyűjtésére, javaik eladására és ez elég volt a hadak felkészítésére, a nép megadóztatása nélkül. Mindez akkora hatást váltott ki a közemberből, hogy ők önként áldozták életüket egy ilyen nemes ügyért.

Vissza a keresztényi és zsidó tőrdöfésekhez.

Jött a gyarmatosítás… ugye nem kell mondanom? Vagy felejthetőek tán, a gyilkosságok, erőszakolások és legfőképpen a tudati átalakítás? Ezalatt azt értem, hogy létrejött egy tudat, miszerint a muszlimok földje, annak kincsei teljesen természetes módon nem az ő javukat szolgálja. Dicsőség, ha azt idegeneknek ajánlják fel! Ha ellenállnak, az meg üldözendő.
Az idegenek pedig üveggyöngyökkel fizetnek és a Fitna (szarkeverés magyarán) eszközével megosztanak. Csodálható-e, hogy az Iszlám az ellenállási mozgalmak ideológiai bázisa lett?
Felejthető tán az orientalisztika mai napig tartó áskálódása és az Iszlám átírása olyanra, ami nincs abban? Felejthető tán olyan szervezetek létrehozása, amit a külső szem Iszlámnak lát, de eközben a muszlim lakosságot írtja? Feledhető tán, hogy 1947-ben létrejött Izrael állam és rá egy évre közel egymillió palesztinnak kellett elhagynia otthonát? Mindezt egy olyan történelmi múlt után, melyben Omar Ibn Al-Khattab, Szalahuddin, befogadás inkvizíció elől stb., a muszlim területek oltalmat nyújtottak?
Nem tagadom, 1947 után mind a mai napig történnek el nem fogadható cselekmények, de ez minden oldalon van!
Nem megyek bele az aktuálpolitikába, hanem megállok azon a ponton, ami egy muszlim lelkületében motivál és ez a történelmi sérelmek áradata. Ezeket hallja minden gyerek az öregektől családi összejöveteleken, erről szólnak a visszaemlékezések és az aktuálpolitika is ezeket manipulálja. Ugye más mindezt ebből a szemszögből látni, nem úgy, ahogy a „hivatalos” történetírás taglalja?

Számunkra a történelem árulások sorozata, melyekben mi is nyakig benne vagyunk, de nem vagyunk vakok, látjuk kik vannak még benne: akik szentet játszanak, de valójában hátba szúrnak.

Tudom, ti minket kecskebaszóknak láttok. Ezen a szinten mutattok be a világ számára minket, prezentáljátok kultúránkat, vallásunkat, holott nem is ismertek ebből jóformán semmit. A következő fokozat, hogy terroristák vagyunk.
A mi agyunkban pedig hiába a tudományos-technikai vívmányok tömege, kényelem, automatizálás, ti továbbra is árulók, megbízhatatlanok vagytok, a fejetekben lévő sötétség a középkor óta nem változott, mindezt pedig egy jó adag felsőrendűségi érzéssel öntitek le.
Talán sikerült érzékeltetnem mit érez egy átlag muszlim.
Nem azért írtam mindezt, hogy jöjjenek a bezzeg ti…. hozzászólások! Csupán azt akartam, hogy tudjátok mi motivál bennünk. Ezen kellene változtatni, de ehhez sok munka, kibeszélés szükséges.

Osztrák állampolgárság a menekült zsidók leszármazottainak

Több mint 120 ezer zsidó menekült el Ausztriából amikor Hitler az Anschluss-szal egyesítette az országot Németországgal. Ezzel a zsidók elleni törvények automatikusan megérkeztek Ausztriába is, ahol a zsidó közösségnek igen jelentős szerepe volt az ország gazdasági és kulturális életében.

Körülbelül 120 000 zsidó menekült menekült üldözés elől, miután a nácik 1938 márciusában átvették a hatalmat Ausztriában. Az Egyesült Államok után a második leggyakoribb célpont az Egyesült Királyság volt, 1945-ben legfeljebb 20 000 menekültet regisztráltak. Elég egyetlen nevet említeni: Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója is kénytelen volt idős korában Angliába menekülni – többezer zsidó honfitársával együtt. Akik maradtak, azok jórészt a holokauszt áldozataivá váltak…

Késői beismerés

Ausztriában – Németországgal ellentétben – elmaradt az általános lelkiismeret vizsgálat a holokauszt ügyében. Sokáig az volt a hivatalos álláspont, hogy 1938 után Ausztria megszállt ország volt, ahol a nácik törvényei voltak kötelezőek. Arról kevesebb szó esett, hogy maga Adolf Hitler is osztrák volt, éppúgy mint doktor Kaltenbrunner, a biztonsági hivatal főnöke, aki a koncentrációs táborok fölött uralkodott. Vagy Adolf Eichmann, aki a holokauszt fő szervezője volt a biztonsági apparátusban. Nem beszélve arról, hogy 1938-ban az osztrákok jelentős része örömmel üdvözölte az Anschlusst.

Ha elkésve is, de Ausztriában törvényt hoztak arról, hogy az elmenekült zsidók leszármazottai folyamodhatnak állampolgárságért.

Ez a lehetőség elvben 1993 óta fennállt már, de minthogy Ausztria törvényei kizárják a kettős állampolgárságot, ezért az érintettek körülbelül tíz százaléka váltotta csak ki az osztrák útlevelet. Sebastian Kurz kancellárnak kellett eljönnie ahhoz, hogy rávegye a politikai elitet arra, hogy jelképesen visszafogadják az elüldözött zsidókat, akikkel kapcsolatban korábban az volt a félhivatalos álláspont, hogy “eleget tettünk már értük”. A szélsőjobboldali Szabadságpártot egykor SS tagok alapították, és mindmáig bőven vannak náci szimpatizánsai. Kurz kancellár korábban együtt kormányzott a Szabadságpárttal, de időközben váltott: a baloldali zöldek a partnerei a kormányban.

Az angol zsidók rohama várható

A 200 ezres osztrák zsidó közösség körülbelül 10%-a emigrált Nagy Britanniába az Anschluss után – írja a Guardian. Többségüket eddig nem nagyon érdekelte az osztrák útlevél, de a Brexit megváltoztatta a helyzetet. Ma mind több brit polgár keres uniós útlevelet. Sokan ír őseiket kutatják, hogy szükség esetén legyen ír útlevelük is. A 20 ezer Nagy Britanniába menekült osztrák zsidó leszármazottai pedig most folyamodhatnak osztrák útlevélért. A Brexit után több mint hatezer brit polgár folyamodott sikeresen német útlevélért azon az alapon, hogy felmenői a nácik elől menekültek a harmincas években Nagy Britanniába.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK