Kezdőlap Szerzők Írta Föld S. Péter

Föld S. Péter

689 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Nemzeti konzultáció, vagy nemzeti átverés?

Sok a bizonytalanság a legújabb, ötödik nemzeti konzultáció körül. Zajlik a számháború, a kormány 1,7 millió, majd 1,9 millió visszaküldött konzultációs levélről beszél, az ellenzék szerint mindez parasztvakítás, mert valójában jóval kevesebben válaszoltak a kormány által feltett kérdésekre.

A Független Hírügynökség több alkalommal írt a legújabb nemzeti konzultációt övező vitákról és bizonytalanságokról. A legfrissebb hírek szerint a kormány beperli, Hadházy Ákost, amiért az LMP társelnöke azt állította:

a kormány trükközik a számokkal, kozmetikázza a visszaküldött levelekkel kapcsolatos adatokat,

és  valójában sokkal kevesebben válaszoltak, mint azt a hivatalos közlésekben állítják.

Bármi is legyen az igazság, tény, hogy a kormány 2010 óta meglehetősen költséges nemzeti konzultációkkal bombázza a közvéleményt. Nemcsak a levelek nyomtatásáért és kiszállításáért kellett fizetni, de az ezeket népszerűsítő kísérő kampányok is milliárdokba kerültek. A kormány a nemzeti konzultációk ellenzőinek rendre azzal vág vissza, hogy meg akarják akadályozni, hogy a magyar emberek elmondhassák a véleményüket.

Mint ismeretes, a mostani konzultációs levelek visszaküldési határidejét december elsejéig meghosszabbították, Józan paraszti ésszel azt gondolnánk, azért, mert nem volt elég nagy az érdeklődés, ám a kormány szerint ennek épp az ellenkezőjéről van szó: érvelésük szerint soha még ennyien nem küldték vissza a konzultációs leveleket, és a határidő meghosszabbításával éppen azt akarják elérni, hogy aki eddig nem tette meg, az is elmondhassa a véleményét.

Itt kell megemlítenünk, hogy míg 2010 óra öt nemzeti konzultáció is volt Magyarországon, addig

népszavazást mindössze egyetlen esetben sikerült tető alá hozni.

(Ez volt a 2016. október 2-i, a kormány által kezdeményezett kvótaellenes népszavazás, amely egyébként a kormánytöbbség által korábban a népszavazások korlátozása érdekében megszigorított szabályok miatt érvénytelen lett.)

Az összes többi népszavazási kezdeményezés már vagy az elején elbukott, vagy a kormány visszatáncolásával (vasárnapi boltzár) okafogyottá vált.

Az alábbiakban röviden áttekintjük, hogy 2010 óta mely témákban, és hogyan konzultált a lakossággal a kormány

A második Orbán-kormány először az új alkotmányról kérdezte meg az embereket. Ez a kérdéssor 2011-ben került kipostázásra, és 12 kérdésből állt. (A mintegy 2,8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza, a hivatalos közlés szerint csak az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került, melyet a Fidesz állítása szerint a párt fizetett.)

Még szinte össze sem számolták a beérkezett leveleket, máris újabb nemzeti konzultációnak örülhettek az országlakók. A 2011. május 1-jén indult szociális konzultáció 10 kérdésből álló kérdőívét a kormány tájékoztatása szerint 1 millió 140 ezren küldték vissza.

2012-ben a gazdaságról konzultált a polgárokkal a kormány. A rekordhosszúságú, 16 kérdést tartalmazó kérdőíveket 2012 májusában küldték ki, és ezek közül 699 ezer érkezett vissza az augusztus 20-i határidőig.

Ezt követően három évig csend honolt a nemzeti konzultációs fronton. 2015-ben aztán a bevándorlásról és a terrorizmusról kérdezték az emberek véleményét. A kék plakátos kampánnyal megtámogatott nemzeti konzultációs leveleket a nagyjából 8 millió válaszadásra jogosult közül 1 000 254-en küldték vissza, 57 973-an pedig elektronikusan töltötték ki. A megszólított magyar polgároknak 12 kérdésre kellett válaszolniuk és a visszaküldők döntő többsége – akárcsak az előző alkalmakkor – a kormány elvárásai szerint válaszolt.

Így fordultunk rá 2017-re, amikor – a korábbi nemzeti konzultációktól eltérően – a Soros-tervvel kapcsolatban feltett kérdések mindegyikéhez külön indoklást is fűzött a kormány. A hivatalos indoklás szerint azért, hogy a választópolgárok nagyobb rálátást kapjanak Soros György tevékenységéről, kijelentéseiről, a migrációt illető terveiről.

Magyarázom a magyarokat

Magyar vagyok, te is az vagy, meg is magyarázom, itt élünk mi mindannyian, ezen a szép tájon. Szegeden és Győrben, Baján, Budapesten, Keszthelyen és Vásárhelyen, Tatán, Debrecenben.

Magyar a mi anyanyelvünk, s ha másul is tudunk, magyarul küldünk a búsba, s magyarul álmodunk. Apánk, anyánk magyar, ők is itt születtek, gyerekeink is magyarok, még ha el is mentek.

A Balaton is magyar, meg a Dunakanyar, az M7-es autópálya, és a hajtűkanyar. A kék-fehér is magyar, a zöld-fehér is magyar, a piros, fehér, zöld zászlónak  minden színe magyar.

Magyar a balkezes, magyar a jobbkezes, magyar vagy, ha fáj a fejed, s ha kilóg a beled. A roma is magyar, a zsidó is magyar, ha itt él, a szlovák, bolgár, minden magyar magyar.

Magyar a hetero, és magyar a meleg, magyar, aki egyedül él, s az, kinél sok gyerek lakik a családban, engem ez nem zavar, nincsen semmi közöm hozzá, hogy ki kivel kavar.

Görögdinnye, olaszrizling, skót és német juhász, Kovács, Vadász, Halász, Szabó, Kádár, Szűcs, Madarász. Molnár és Mészáros, János, Tamás, Géza, Péter, Gyuri, Feri, Sanyi, Laci, Károly, Béla.

Kati, Helga, Klára, Anna, Kinga, Sára, Márti, Mari, Zsuzsi, és az ország minden lánya. Presser, Dusán, Zorán, Charlie, Demjén Rózsi, magyar még az Omega és a Szörényi-Bródy.

Dr. Török, Ifj. Görög, prof. Lengyel és Németh, mind magyarok, egytől egyig, bárhonnan is nézed. Magyar az ég, magyar a víz, a jó idő, a vihar, magyar a föld, amely minket ápol, és eltakar.

Mikor mondja Tilla, Majka, Claudia, Stohl, hogy elég volt?

Már nekem is többször eszembe jutott, amit többen felvetettek  Facebookon. Jelesül az, hogy a TV2 hírességei, akik amúgy normális, okos, gondolkodó emberek, meddig adják még arcukat a vállalhatatlan dolgokhoz, és mikor mondják azt, hogy elég volt.

A TV2 ugyanis egy ideje átvette a közmédia gyakorlatát. Utóbbi, mint tudjuk, még a legizgalmasabb sportközvetítések közben is képes volt belerondítani a nézők életébe, és – 1 perces híradásként tálalva – rájuk zúdítani a kormányzati propagandát.

Legújabban a TV2 is folytatja ezt a haladónak nem mondható „hagyományt”. Náluk „Tények röviden” a címe az egyperces agymosásnak, és abban hasonlít a közmédiás egyperces gyűlölet-híradókhoz, hogy szinte kizárólag a gonosz migránsokról, valamint Soros György aljasságairól szól, és a legváratlanabb időben öntik a gyanútlan néző nyakába.

Szerintem kizárt, hogy a címben említett hírességek, akik, feltételezésem szerint, gondolkodó intelligens emberek, kedvelnék ezt a fajta világlátást. Sőt, gyakorlatilag biztos vagyok abban, zavarja őket, hogy akarva-akaratlanul az arcukat adják ehhez – még akkor is, ha ők nem politikai, hanem szórakoztató műsorokban szerepelnek. Hiszen, hiába a különállás, a TV2 mégis csak „rájuk ég”, arról nem is szólva, hogy barátaiknak, családtagjaiknak és nem utolsósorban, háborgó lelkiismeretüknek is kell mondaniuk valamit.

Persze, tudom, hogy nem könnyű felállni és azt mondani: eddig, és nem tovább. Az említetteknek – és mindenki másnak –bizonyára benne van a szerződésükben, hogy nyilvánosan nem politizálhatnak. És ez így is van rendjén, ám ha van ilyen pont a szerződésben, azt épp a TV2 szegi meg.

A szürrealisztikus abnormalitásra nemet mondó vélemény amúgy nem politika, mert nem arról szól, valaki jobb-, vagy baloldali, a kormánypártra, vagy az ellenzékre szavaz, hanem arról, hogy az illető nem akar egy önmagából kifordított, nem létező valóságban élni.

A TV2 – és más csatornák – hírességei sok pénzért vállalják a szereplést, de ha hosszú távon gondolkodnának, akkor rá kellene jönniük, hogy a hitelességük megfizethetetlen, ezért minden pénznél többet ér.

Azt sem gondolom, hogy egy közös nyilatkozattal, amelyben az szerepel, hogy elég a hazugságokból, a mellébeszélésből, és a csúsztatásokból, a kirúgásokat kockáztatnák. Egy embert ki lehet rúgni, kettőt is, de kizárt, hogy egy kereskedelmi csatorna egyszerre válna meg az összes hírességétől – ez ugyanis az a bukását jelentené.

Persze, lehet, hogy egy ilyen tartalmú nyilatkozat után sem változna semmi, és minden menne tovább, úgy, mint eddig. De ebben az esetben legalább Tilla, Majka, Claudia, Stohl és a többiek elmondhatnák magukról, hogy megpróbálták.

A nő, aki egyszer még nagyon fogja szégyellni magát

Lesz még idő, amikor majd nem az lesz, ami most van, hanem, valami egészen más. És akkor ez a nő, aki már a képen sem látszik felhőtlenül boldognak, előáll a történetével.

Elmondja, hogy fiatal volt, kellett a pénz.

Nem tehetett mást, parancsra tette. Megmondták neki, hogy mit mondjon.

Ha nem ő mondja, mondja helyette más. És mi még mindig jobban jártunk, hogy ő mondta, mert mások még nála is rosszabbul mondták volna.

Értsük meg a helyzetét, mondja majd ez a nő, aki egyszer még nagyon fogja szégyellni magát. Kiadásai vannak, költségei. És a megélhetés is egyre drágább. Menjünk csak ki a piacra, nézzük meg, hogy mennyibe kerül egy tojás.

Számtalan magyarázata lesz, mentsége egy se.

Nem lesz egyedül a történetével ez a nő, aki, ha majd egyszer nem az lesz, ami most van, nagyon fogja szégyellni magát. Sorra jönnek majd elő a megvezetettek, akik igyekeznek elhitetni magukkal, hogy jó ügyet szolgálnak. És persze azok is, akik sajnálják a történteket, és megpróbálják jóvátenni

És akkor mi, akiknek nincs okunk arra, hogy szégyelljük magunkat, legföljebb magunk előtt, amiért nem voltunk elég hangosak és érthetők, és nem mondtuk el elégszer, amit állandóan mondanunk kellett volna, nem mondunk majd semmit. Mert mit is mondhatnánk, egy olyan korról, amikor cserben hagytak bennünket a szavak.

Így gyűlöld a Sorosodat!

Hála a kormány kampányának, ma már sok jó magyar ember utálattal gondol Soros Györgyre. Beérik az elvetett mag, termőre fordulnak az idős milliárdos megutáltatására költött milliárdok.

De az eredménnyel soha nem lehetünk elégedettek. Még mindig vannak tartalékok, ezért az alábbi, gyorstalpaló kurzusunkon azoknak igyekszünk segíteni, akik szeretnék Sorost még a mostaninál is jobban gyűlölni.

Aki úgy érzi, hogy, dacára a hazug propagandára elköltött milliárdoknak, még mindig nem tudja úgy utálni Sorost, mint ahogy szeretné, az első lépésben gondoljon arra, hogy Soros elszerette a nőjét. (Pasiját.)

Jusson eszébe, hogy Soros drága autóval jár, nagy házban lakik és a hónap végén nincs gondja a sárga csekkek befizetésével. Ha étteremben eszik, nem nézi az étlap jobboldalát.

Télen nem fázik, mert tud fűteni, nyáron nincs melege, mert van légkondija.

Ha kedve támad, elutazik valami szép helyre, ha olyanja van, otthon marad.

Ha Ön még ezek után sem elégedett az eredménnyel, gondoljon arra, hogy Soros lenyúlta a magánnyugdíj-pénztárakban tartott megtakarításait. Dohányboltot szerzett a barátainak, kaszinó engedélyt a csókosoknak.

Hiába dolgozott drágábban, mint a konkurencia, Soros nyerte el az összes közbeszerzést. Övé már majdnem a teljes média, amit ő gondol a világról, az látszik a tévében, hallatszik a rádióban, olvasható az újságokban.

Miatta kapott ki a magyar válogatott Andorrától, ő segítette a luxemburgiakat, hogy legyőzzék a mieinket.

Akinek még ez is kevés, gondoljon arra, hogy Soros György nem szereti a fütyülős barackpálinkát, és ha ezer évig gyakorol, akkor sem tudja olyan messzire köpni a szotyola héját, mint Magyarország miniszterelnöke.

Orbán agyagba döngölésével ünnepel Simicska a G-nap harmadik évfordulóján?

Érdekes fejtegetéssel állt elő a kormányhoz közeli Magyar Idők. Ezek szerint Simicska Lajos, Orbán egykori barátja és harcostársa a G-nap harmadik évfordulójára időzítve, azaz 2018. február 6-án, újabb, minden eddiginél hevesebb támadást indít Orbán Viktor ellen.

Mint írták,  „Ki tudja, milyen aljas lejárató történeteket tákol össze a dölyfös sértettségtől eltorzult lelkület valamikori barátjáról. Állítólag kettőt is. Az oligarcha talpnyalói legalábbis ezzel próbálják vigasztalni az egyre inkább elbizonytalanodó, megkeseredett munkatársakat a médiabirodalmon belül, ettől várják a G-nap harmadik évfordulóján a nagy februári földcsuszamlást a politikában.”

A mindig jól értesült lap szerint egyfelől Orbán állítólagos svájci bankszámláiról lehet szó.

A másik ügyről viszont nem írnak semmit. Pedig, nem kizárt, hogy sejtik, miről lehet szó.

A Magyar Idők ugyanis bizonyos szempontból mindenki másnál szerencsésebb helyzetben van, mivel hozzájuk időnként beesik a postaládába egy-egy levél, amely értékes, nem ritkán bizalmas információkat tartalmaz.

S miután – másokkal ellentétben – velük szóba állnak a kormányzópártok politikusai, megkérdezhették volna Orbán Viktortól, vagy a környezetében lévő személyektől, hogy milyen ügyről lehet szó, amelyek Simicska Lajos kezében adu ászként szerepelhetnek. Lehet, meg is kérdezték, és nem kizárt, hogy tudnak is valamit arról, hogy – már amennyiben igaz a teória – Simicska Lajos mivel készül februárban, hogy agyagba döngölje egykori barátját és harcostársát.

Persze, az sem kizárt, hogy a Magyar Idők nem kérdezett meg erről senkit. Ebben az esetben azt kell mondanunk, hogy ők is csak találgatnak. Van miről találgatni amúgy, és

Orbánnak van mitől tartania, ha meghallja a Simicska nevet.

Simicska és Orbán évtizedekig elválaszthatatlan barátok voltak, kollégiumi szobatársak, s nem utolsósorban üzlettársak. Mindent tudnak egymásról – amit esetleg nem, azt nem is érdemes tudni a másikról. Simicska sok más mellett azt is tudhatja, mi van a mögött, hogy 2001. szeptember 10-én Orbán a nemzetbiztonsági kabinet jelenlévő tagjainak nem kis megdöbbenésére bejelentette: mégsem az amerikai F 16-osokat, hanem a svéd Gripeneket vásárolja meg a magyar honvédség. Az ügyet azóta is titkok és találgatások övezik. Hogy mi az igazság, ki járt jól, kinek a zsebe tömődött tele ezzel az üzlettel, azt csak néhány beavatott tudhatja.

Simicska Lajos nagyon nagy valószínűséggel a beavatottak között van.

Orbán tudja, hogy Simicska sok mindent tud róla, miközben ő is sok mindent tud Simicskáról,

már csak azért is, mert az említett urak legtöbb üzletüket közösen ütötték nyélbe. Ebből a szempontból tehát patthelyzet van. Sokan ennek is tudják be, hogy Simicska eddig még nem robbantott, nem dobta le Orbánra az „atombombát.” Ha megtenné, magát is megsemmisítené.

Ne feledjük: az Orbán-rendszert Simicska Lajos találta ki. Más kérdés, és az ő szempontjából kellemetlen fejlemény, hogy egykori „találmányát” – melynek lényege a közpénzek magánpénzekké átlényegítése – Orbán mostanában éppen ellene működteti.

Mindez nem zárja ki, hogy Orbánék tartanak 2018. február 6-tól, a G-nap 3. évfordulójától. Simicska ugyan csöndben van, és csak nagyon ritkán nyilvánul meg – legutóbb akkor, amikor Veszprémben a saját plakáthelyeit firkálta teli Orbánra nem éppen hízelgő kifejezésekkel –ám ez a látszólagos nyugalom minden másnál idegesítőbb lehet Orbán számára.

Olyan ez, mint a klasszikus Hitchcock-filmekben, ahol akkor a legnagyobb a feszültség, amikor éppen nem történik semmi. Nem fúj a szél, nem háborog a tenger, de mindenki tudja, hogy hamarosan történni fog valami. Hogy mi, azt nem lehet tudni, és éppen azért, mert kiszámíthatatlan, hogy honnan jöhet a támadás, félelmetes minden.

2018. február 6-án sok minden kiderül. Még az sem kizárt, hogy nem történik semmi, és minden megy tovább, úgy, mint eddig.

„Ameddig te Sorost gyűlölöd, addig sem bennünket utálsz”

Jól van, na! Hazudtunk a Soros-tervről. Nem azt mondta a Gyuri bácsi, amit a konzultációs levélben írtunk. Most ez baj? Te még sosem hazudtál?

Nem mondtad még soha a hetven deka sertéscombra, hogy 75? Nem tettél be sohasem rohadt almát az egészségesek közé? Még sohasem bütykölted meg a taxiórát? Nem vágtál át külföldit, vagy magyart az éttermedben? Nem szerelted meg a gázbojlert számla nélkül, okosba?

Na ugye!

Tessék? Hogy mi a kormány vagyunk, és példát kellene mutatnunk? Olvasd el kiscsibém az alaptörvényt. Benne van, hogy a kormány nem hazudhat? Nincs benne! Hiába mereszted a szemed, akkor sem találod.

Azt mondod, hogy egy kormány nem hazudhat a népének. De hát mi nem kormány vagyunk! Mi nem igazgatjuk, hanem izgatjuk az országot.

Érted már, hogy mi van? Velünk kellene ujjat húznod kispajtás. Ha nem tetszik, gyere ki a ház mögé. Lejátsszuk.

Mi a hézag? Eltapsolunk megint néhány milliárdot, hogy még jobban gyűlöld a Sorost. Aki jót tett a magyarokkal. Nemcsak pénzt adott nekünk annak idején, hanem reményt. Hogy meg lehet változtatni azt, amiről azt hittük, hogy a végtelenségig marad.

Hogy akkor most miért gyűlöljük? Hát kit gyűlöljünk? A saját anyánkat? Még mindig nem érted? Azért gyűlöljük, mert jó volt hozzánk. Az ilyet mi nem tudjuk megbocsátani. Ez főbenjáró bűn, nyomasztó emlék.

Engem ugye gyerekkoromban agyba-főbe vert az apám. Beszéltem erről neked sokszor. Most meg milyen jól megvagyunk az öreggel. Próbált volna csak jó lenni hozzám, ráküldenék egy nemzeti konzultációt.

Ilyen egyszerű ez. Nem is értem, hogy mit lehet ezen nem érteni.

Egyébként, elárulok neked valamit. Kedves hülyém, mi valójában nem gyűlöljük a Sorost. Sőt, kifejezetten kedveljük. Kapóra jött nekünk, hogy meggyűlöltethetjük veled.

Ameddig te a Sorost gyűlölöd, addig sem bennünket utálsz.

Így számolt be Soros mai közleményéről az MTI, valamint Mészáros, Habony és Vajna csapata

A Független Hírügynökség az elsők között írta meg, hogy Soros György tételesen cáfolta a magyar kormány nemzeti konzultációs levelének hét pontját. Ezt követően a hír végigrobogott a sajtón, egymás után jelentek meg az erről szóló híradások. Kíváncsiak voltunk, ezért utánanéztünk, hogy a közmédia, illetve a Mészáros-Vajna-Habony nevével fémjelzett sajtóbirodalom csatolt részei mikor és miként számoltak be a hírről.

Az MTI 9 óra 5 perckor rövidhírben közölte, hogy Soros György interjút adott a Financial Times-nak, majd ugyanezt 9.57-kor egy hosszabb híradásban is megerősítette. A cikk végére ekkor már belinkelte Soros Györgynek a kormány állításait tételesen cáfoló közleményét.

Az Origón 14 órakor még nem találtunk ezzel kapcsolatos hírt, de ez az állapot csak 14.32-ig tartott. AkkorSoros megfenyegette Magyarországot, és összevissza hazudozik” címmel tettek közzé egy írást, melyben elmondják a saját véleményüket a Soros által írtakról, anélkül hogy Soros szavait is idézték volna.

A Magyar Hírlap gyorsabb volt az Origónál, mert 9.12-kor közölt cikkében átvette az MTI hírét. Pontosabban, ismertette Sorosnak a Financial Times-nak adott interjúját, majd megemlítette, hogy Soros közleményt is kiadott, amelyben tévedésnek nevezi a vele szemben felhozott vádakat. A Magyar Hírlap nem részletezte, hogy Soros pontról pontra cáfolja az ellene felhozott vádakat, nyilván nem akarta ezzel elkeseríteni az olvasóit.

A Magyar Idők sem szentel sok szót Soros cáfolatának, 9.18-kor átvette az MTI hírét, igaz, becsületükre legyen mondva, a végén belinkelték az eredeti közleményt, így az a Magyar Idők-olvasó, aki nem elégszik meg a felszínes lózungokkal, akár tájékozódhatott is, ha nagyon utánajárt.

A Ripost a déli órákban jutott el odáig, hogy hírt adjon Soros György megszólalásáról. Igaz, meglehetősen sajátos formában tálalta mindezt. A „Soros György Magyarország megbüntetését követeli” című cikkben szó sem esik arról, hogy a kormány állításait pontokba szedve cáfolta az amerikai-magyar milliárdos. Ezzel szemben felidézik a Financial Times-nak adott interjút, és több ízben is úgy fogalmaznak: Soros tagadja az ellene felhozott vádakat. Tagadni, tudjuk, a vádlottak szoktak, Soros György azonban nem vádlott, hanem szabad ember, aki cáfolja a kormány óriásplakátokon, újságokban, televíziókban és nemzeti konzultációs levelekben sok milliárd forintért terjesztett állításait.

A 888 Sivalkodjatok rovatában – igen, a portálnak van ilyen rovata, itt rendre az ellenzék megszólalásai kapnak helyet, sajátos megfogalmazásban – 10.49-kor tett közzé egy szöveget, „Soros György aggódik” címmel. Az első mondata így hangzik: „Az amerikai milliárdos félti az általa kitartott magyarországi szervezeteket.”

A második, és egyben a cikk befejező mondata pedig egy idézet: „Nem maradhatok tovább csendben, mivel attól félek, hogy az a minapi bejelentés, miszerint a magyar hírszerző szolgálatok vizsgálatot kezdenek, felveti annak a veszélyét, hogy nem csupán szervezetek, de egyéni vezetők ellen is üldöztetés indul”

A Borsonline bulvárlap, az ott dolgozó csapattól, mely egy ideje Andy Vajnától kapja a fizetését, nem feltétlenül várható el, hogy politikai jellegű hírekről is beszámoljon. Ők azonban úgy döntöttek, nem rekednek meg a bulvárhírek közlésénél, az ő olvasóik ennél többet érdemelnek, ezért – a maguk sajátos módján – beszámoltak arról, hogy Soros megszólalt az ellene felhozott vádakkal kapcsolatban. Az „Ellentámadásba kezdett Soros – tételesen tagadja a nevéhez kötött tervet” című írás 12.47-kor került ki a netre.

Itt már egy kis szerkesztői ügyetlenség is tetten érhető, hiszen a cikk első mondatában az olvasható, hogy Soros György közleményt adott ki, melyben tételesen cáfolta a kormány nemzeti konzultációs kérdőívének tartalmát. Vagyis, nem tagadja, mint a címben írták, hanem cáfolja. Reméljük, nem lesz baja ebből a szerkesztőknek, és fölöttes szerveik ezt a botlást betudják annak, hogy még csak rövid ideje erősítik Vajna birodalmát. Az viszont mindenképpen a javukra írható, hogy írásuk végén belinkelték a 24.hu cikkét, melyben elolvasható Soros György tételes cáfolata.

A Stefka István nevével fémjelzett Pesti Srácok 11.31-ig tudta magát türtőztetni, addig nem szólaltak meg a reggeli hírrel kapcsolatban. Akkor azonban egyből nagyot léptek, mert a „Soros György is megszólalt a nemzeti konzultáció kapcsán (FRISSÍTVE)” című cikkük első mondata így hangzik: Szerteágazó sajtókampánnyal válaszolt Soros György a kormány nemzeti konzultációval kapcsolatos kampányára.

Ezt követően nagy vonalakban ismertetik az MTI által kiadott szöveget, egy alcímből még azt is megtudjuk, hogy Soros elszólta magát. Érdemes elolvasni a kommenteket is, már csak azért is, mert az egyik, nem a legvérmesebb hozzászóló így fogalmaz: „Sajnos sok követője van, ezek sosem halnak ki.”

Elnézést azoktól, akik kimaradtak a mai összeállításunkból, ígérjük, legközelebb ők is sorra kerülnek.

Tessék minket leváltani!

Minden politikus és politikai párt azt mondja, hogy a nemzetet fogja szolgálni. Felvirágoztatja az országot, lakóinak életét jobbá teszi.

Soha még senki nem állt elő olyan programmal, hogy szavazzanak rá, mert ő majd tönkre teszi az országot. Lebontja a jogállamot, növeli a korrupciót, padlóra küldi az egészségügyet, az oktatást.

Senki nem azt ígéri, hogy megválasztása esetén lopni fog és csalni. Helyzetbe hozza családtagjait, rokonait és üzletfeleit, és a nemzet javait, szétosztja a csókosok között.

Mindig lesznek elegen, akik elhiszik, hogy a jelölt tényleg a nemzetet fogja szolgálni. Felvirágoztatja az országot, lakóinak életét jobbá teszi. Eszükbe sem jut, hogy akire szavaznak, tönkre fogja tenni az országot. Lebontja a jogállamot, növeli a korrupciót, padlóra küldi az egészségügyet, az oktatást. Lopni fog és csalni, családtagjait, rokonait és üzletfeleit hozza helyzetbe, az ország javait pedig szétosztja a csókosok között.

Az a baj, hogy az emberek mindig megszavazzák azokat, akikben aztán csalódnak. Lehet, hogy le kellene váltani az embereket és olyanokat választani helyettük, akik nem azokra szavaznak, akik tönkre teszik az országot. Lebontják a jogállamot, növelik a korrupciót, padlóra küldik az egészségügyet, az oktatást. Lopnak és csalnak, helyzetbe hozzák családtagjaikat, rokonaikat és üzletfeleiket, az ország javait pedig szétosztják a csókosok között.

Velünk van a baj, emberekkel. Ha nem olyanokat választanánk, akik tönkre teszik az országot, lebontják a jogállamot, növelik a korrupciót, padlóra küldik az egészségügyet, az oktatást, mindemellett lopnak és csalnak, családtagjaikat, rokonaikat és üzletfeleiket hozzák helyzetbe, az ország javait pedig szétosztják a csókosok között, jobb lenne az életünk.

Tessék minket leváltani!

Változatok Vonára és Spinozára

Tanult barátaim és ismerőseim hevesen vitáznak arról, hogy miért hívták meg Vona Gábort, a Jobbik elnökét a Spinozába. Úgy tűnik, hogy azok vannak többségben, akik szerint Vonának nincs keresnivalója a zsidónegyed közepén létesült, a liberális és zsidó kultúra fellegvárának tekintett színházban. Mások, például Heller Ágnes szerint, igenis, el kell fogadni, ha egy párt és annak vezetője megváltozik.

Nehéz helyzetben van a zsűri – érvek vannak, és ellenérvek.

Az alábbiakban mindkét tábor tagjai számára nyújtanék egy kis kapaszkodót, azaz, megpróbálok segíteni abban, hogy egymás anyázásán túl más érveik is legyenek másokkal szemben.

A változat – Náci kutyából nem lesz demokratikus szalonna

Miről beszélünk? Vona náci, a Jobbik náci párt. Láthattuk már ezerszer, hogy milyenek, s most hiába próbálnak úgy tenni, mintha gyerekes csíny lett volna, amit korábban tettek, ne higgyünk nekik. Ez csak taktika a részükről, hogy megkedveljük őket, és megszerezhessék a hatalmat.

Ha ez megvan, mérget vehetünk rá, hogy ismét a régi Jobbikot látjuk majd. Elmúlik a „cukiságkampány”, mintha soha nem is lett volna, és ismét lesznek olyan jobbikos honatyák, akik összeszámolnák a zsidó származású kormánytagokat. Meg olyanok is, akik beleköpnek a cipőkbe a Duna-parton, és az ott készült fotón bárgyún vigyorognak. Elégetik Izrael zászlóját, felakasztják az izraeli miniszterelnökről mintázott szalmabábut. Ne dőljünk be a Jobbik színeváltozásának, élő klasszikussal szólva: ezek ugyanazok.

Ha tehetnék, olyan országgá változtatnák Magyarországot, ahol csak az árjáknak van helyük, mindenki más jobban teszi, ha elmenekül innen, amíg lehet.

Vona Gábor beengedése a Spinozába nem hiba volt, hanem bűn. Sokba fog még kerülni nekünk az, hogy vannak, akik barátkoznak a Jobbikkal és Vonával. Ne higgyünk abban sem, hogy ők tiszták és becsületesek, és hogy rajtuk kívül már mindenki lopott ebben az országban. A Jobbik azért érvelhet ezzel, mert ők eddig még nem fértek a húsos fazékhoz. Távol voltak a hatalomtól, nem volt még módjuk belenyúlni a közösbe. Ha kormányra kerülnek, kiderül, hogy ők sem különbek a többieknél, sőt! De akkor már késő lesz.

B változat – A Jobbiknak is jogában áll megjavulni

Vegyük észre, hogy a Jobbik, már nem ugyanaz a párt, ami évekkel ezelőtt volt. És a párt vezetője, Vona Gábor is előnyére változott. Jobb lett a Jobbik, de ezen nem kell csodálkozni. Az ember változik, átértékeli ifjúkori cselekedeteit.

Bölcsebb lesz, belátóbb.

És velük szemben nekünk is bölcsebbnek kellene lennünk, belátóbbnak. Vona Gábor és pártja évek óta azon dolgozik hogy megmutassa, hogy már nem az a kirekesztő, cigány- és zsidóellenes párt, mint amilyennek egykori indult. Higgyünk abban, hogy komolyan gondolják, vagyis, hogy már nem olyanok, mint voltak. Mást nem is nagyon tehetünk, ha ránézünk a politikai térképre, láthatjuk, hogy a Fidesz ma már jobbról előzi a Jobbikot. Orbán pártja mára szélsőségesebb lett, mint Vonáé.

Nem kell a Jobbikot szeretni, de tudomásul kell venni, hogy változóban vannak. Belátták tévedéseiket, ha kell, hajlandók bocsánatot kérni. És, tegyük hozzá, nincs is más választásunk. Ha le akarjuk váltani Orbán rendszerét, együtt kell működni velük. Mert a Fidesznél még a Jobbik is jobb.

Fogadjuk el, hogy őszintén gondolják, amit mondanak. Nincs okunk az ellenkezőjét feltételezni. Ha Vona kezet nyújt, azt el kell fogadni. Ha a Jobbik bocsánatot kér, meg kell neki bocsátani.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!