Drónok zuhannak a balti NATO‑államok területére, miközben Moszkva új hibrid hadviselési stratégiát tesztel Európa ellen. A Kreml egyszerre próbál nyomást gyakorolni a Nyugatra, befolyást szerezni Magyarországon, és zsarolási potenciált építeni a térségben — mindezt egy olyan pillanatban, amikor Putyin pozíciója megrendült, és az orosz titkosszolgálatok új módszerekkel keresik a befolyás fenntartásának útjait.
A balti NATO‑tagállamok területére egyre gyakrabban hullanak orosz drónok, ami a szakértők szerint azt jelzi: Moszkva új szintre emelte a hibrid hadviselést Európa ellen. Rogov stratégiai elemző úgy véli, az orosz vezetés azt mérlegeli, hogy akár egy kisebb balti terület ideiglenes elfoglalása is rákényszeríthetné Donald Trumpot egy gyors ukrajnai megállapodás sürgetésére. A helyzet Putyin számára is egyre kellemetlenebb, hiszen az ukrán drónok immár Moszkvát és Szentpétervárt is elérik — a háború ténylegesen „hazajött”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy fogalmazott:
„Most Moszkvában is megtapasztalhatják azt, amit Kijev már régóta átél.”
Új orosz stratégia Magyarországgal szemben
A Kreml évekig Orbán Viktorra támaszkodott befolyásoló ügynökként Magyarországon — állítják több elemzésben. Putyin az SZVR-en keresztül még a magyar választók felé is jelezte: Magyar Péterrel szemben Orbánt támogatja. Ez a beavatkozás azonban visszafelé sült el, és hozzájárulhatott Orbán súlyos választási vereségéhez.
Telkes András dandártábornok, az Információs Hivatal egykori főigazgató-helyettese a Népszavában úgy fogalmazott: „Sem a Kremlben, sem a Karmelitában nem számoltak ekkora vereséggel, de az oroszok sokkal jobbak az alkalmazkodásban, mint a Fidesz elaggott vezetői.” Telkes szerint Magyarország volt az egyetlen EU‑ és NATO‑tagállam, amely hagyta, hogy orosz hírszerzők diplomáciai fedésben zavartalanul működjenek. Április 12. után azonban megtörtént az első kiutasítás.
A tábornok szerint tarthatatlan, hogy „ha az új külügyminiszter leüt egy billentyűt a számítógépén, azt az orosz hírszerzés is azonnal láthatja”. Hozzátette: Szijjártó Péter pontosan tudta, hogy orosz hekkerek vannak jelen a rendszerben, mégis kampányhazugságnak nevezte a sajtó erről szóló híreit.
A Washington Post szerint a Kremlben világos munkamegosztás működik: a politikai befolyásolást Kirijenko kabinetfőnök-helyettese irányítja, míg a keményebb műveleteket az FSZB, a KGB utódszervezete végzi.
Az FSZB beszervezte Orbánt?
Omelcsenko nyugalmazott ukrán titkosszolgálati tábornok — aki fiatalon maga is a KGB-ben szolgált — azt állítja, hogy Putyin és Bortnyikov, az FSZB vezetője 2009-ben Szentpéterváron beszervezte Orbán Viktort. A tábornok szerint egy dossziét tettek elé, amely azt bizonyította: Orbán a kommunista titkosszolgálat tisztjeként vett részt a rendszerváltás idején. A fenyegetés mellé több mint százmillió dolláros ajánlat társult, mivel Putyin mindenáron meg akarta szerezni a Paks 2 beruházást, és szüksége volt egy beépített emberre a NATO-ban és az EU-ban.
Omelcsenko szerint Orbán elfogadta az alkut, és ettől kezdve rendszeresen tájékoztatta Putyint a NATO és az EU döntéseiről. A magyar jog szerint ez hazaárulásnak minősülne, hiszen uniós és NATO-információk átadása ugyanolyan súlyos bűncselekmény, mintha Magyarország titkait adná át egy idegen hatalomnak.
Putyin ezért akarta Barátság érdemrenddel kitüntetni Orbánt, aki azonban átpasszolta azt Szijjártó Péternek. A választási kampány idején nyugati titkosszolgálatok nyilvánosságra hoztak bizonyos beszélgetéseket Orbán–Putyin és Szijjártó–Lavrov között. Bár ezek nem tartalmaztak különösebben érzékeny információt, egyértelmű jelzés volt: a NATO évek óta lehallgatja őket. Orbán értette az üzenetet — ezért vonult vissza látványosan, noha korábban azt ígérte, „az utolsó töltényig harcol”.
Az orosz jelenlét aktivizálódhat Magyarországon
Telkes András szerint az oroszok két fő irányban próbálkozhatnak: – a szankciók miatt Nyugaton nem beszerezhető áruk Magyarországon keresztüli importjával, – valamint beépüléssel a magyarországi hadiipari vállalatokba, elsősorban a Rheinmetallba.
Magyarország 16 milliárd eurós részt kér az EU újrafelfegyverzési programjából (SAFE), ami különösen vonzó célponttá teheti a magyar hadiipart az orosz hírszerzés számára.
Kirijenko csapata közben a politikai befolyásolásra koncentrál: céljuk a Tisza-kormány gyengítése, a Fidesz korrupciós hálózatának védelme és az új korrupciós szálak feltérképezése. A hadiipari korrupció hagyományosan mélyen gyökerezik: Orbán első nagy ügye a Gripen-beszerzés volt, amelyről az orosz titkosszolgálat állítólag pontos információkkal rendelkezik — ez pedig kiváló zsarolási potenciált jelent.
Az orosz szolgálatok nemcsak Orbán, hanem Andrej Babiš cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök korrupciós ügyeit is jól ismerik, ami lehetővé teszi számukra, hogy „barátaikat” kézben tartsák.
Orbán bukása Putyin számára is súlyos veszteség
Ha Magyar Péter kormánya valóban feltárja a 25 ezer milliárd forintos korrupciós hálózatot, azzal az orosz befolyás mélysége is napvilágra kerülhet. Elég a Rahimkulov fivérekre gondolni — akik egy időben Magyarország leggazdagabb emberei voltak — vagy Szeva Mogiljevicsre, aki az orosz maffia és a titkosszolgálatok képviselőjeként működött Budapesten, és akiről videófelvétel is készült, amint pénzt juttat Orbánnak.
Mindez azt mutatja: a magyar–orosz kapcsolat nem csupán politikai, hanem mély pénzügyi és titkosszolgálati alapokon állt.
