Akárki nyer Törökországban a gazdasági válság szinte megoldhatatlan feladat elé állítja

0
1010
twitter.com

Magas infláció, leértékelődő líra, csökkenő életszínvonal – ez a húszas évek realitása Törökországban  ahol sem Erdogan elnök sem pedig ellenfele nem rendelkezik csodarecepttel. Külföldön pedig kivárnak.

6%-ot csökkent a török tőzsde és a líra árfolyama is megremegett hétfőn azt követően, hogy kiderült: második forduló lesz a választásokon Törökországban – írja a marketwatch portál. A líra árfolyama is mind jobban megközelíti a 20-as határt pedig 2018-ban még 4 lírát adtak egy dollárért. A Bloomberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a török nemzeti bank nagy pénzekkel támogatta meg az árfolyamot vasárnap, mert számított a piacok pánik reakciójára.

Több mint 100 milliárd dollárt költött el Törökország nemzeti bankja a válság kezdete óta – 2019 – a líra megmentésére.

“Óriási Törökország finanszírozási igénye, rengeteg dollárra van szüksége. Régebben ez Németországból és Oroszországból érkezett, ma már a Közel Keletről”

– nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő regionális szakértője.

Szaúd Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar öntötték a pénzt Törökországba. Kétféle módon jött a pénz az Öböl menti államokból, melyek szépen gazdagodtak az energiaválságból: egyrészt dollármilliárdokat helyeztek el török bankokban, másrészt pedig swap ügyletekkel segítettek a gyengélkedő török lírának. A baj az, hogy ezek rövid távú megoldások, melyek nem oldják meg Törökország strukturális problémáit. Erre mutat rá az ellenzék egyik vezető közgazdásza:

”Törökország túlköltekezik. Az úgynevezett baráti  országoktól rövid távra kap is pénzt, de ezt hosszú távra nem jelenthet megoldást“

– hangsúlyozta Bilge Yilmaz, aki az amerikai CNBC portálnak mondta el a véleményét.

Kemal Kilicdaroglu, Erdogan ellenfele, fogadkozik, hogyha hatalomra kerül, akkor jó kapcsolatokat ápol majd az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, és visszatér az ortodox gazdaságpolitikához. Ez nem lesz könnyű hiszen hivatalos adatok szerint is 50% fölött jár az infláció, amely tavaly meghaladta a 80%-ot is. Az ellenzék szerint a valós szám meghaladta a 100%-ot is Törökországban.

A befektetői bizalom a mélyponton: “idén valószínűleg a török líra lesz az egyik legrosszabbul teljesítő valuta a világpiacon” – mondta Mike Harris, a Cribstone Strategic Macro alapító elnöke. A baj az, hogy Erdogan elnök nem ortodox pénzügyi politikáját a világpiac egyáltalán nem fogadta el:

”évek óta permanens krízisben van a török líra Erdogan elnök dilis pénzügyi politikája miatt”

– nyilatkozta Steve Hanke, a Johns Hopkins egyetem professzora.

Mi volt ez a “dilis pénzügyi politika”?

Erdogan megtiltotta a nemzeti banknak, hogy emelje a kamatlábat amikor elszabadult az infláció, néha még csökkentette is azt. Erdogan mindenáron gazdasági és főként export növekedést akar, ezért nem fordít figyelmet az inflációra, melyet viszont a lakosság nagyon is megérez. Az eredmény: az infláció folyamatosan magas marad miközben a török líra mélyrepülése folytatódik.

2018-ban még négy lírát adtak egy dollárért, ma már csaknem húszat!

“Ha Erdogan nyerne, akkor ez felmehet 23-ra is” – írta a Wells Fargo szakértője, Brendan McKenna, aki hozzáfűzte: ”jelenleg a török líra túlértékelt, ezért a választások eredményeképp nagy kilengés várható.”

Ha az ellenzék győzne, akkor a nemzeti bank visszanyerné a függetlenségét, és ortodox pénzügyi politikát folytathatna. Ez megerősíthetné a török lírát. Ha viszont a nemzeti bank emelné a kamatlábat, akkor nagy valószínűség szerint recessziót idézne elő Törökországban.

A Commerzbank elemzése szerint a politikai szempontok meghatározzák a gazdaság jövőjét, mert az ellenzék sok pártból áll, melyeket csak az egyesít, hogy meg akarják buktatni Erdogan elnököt. Ha viszont szembekerülnek a gazdasági válsággal, akkor egységük széteshet, és visszajöhetne Erdogan.

Okozhat-e járványt a török líra gyengülése a feltörekvő  piacokon?

A szakértők többsége úgy véli, hogy nem. “A török piac eléggé elszakadt a nemzetközitől, nagyon kicsi a pénzmozgás. A törökök nemigen vesznek részt nemzetközi pénzügyekben” – mondja Ghose, a Commerzbank vezető közgazdásza, aki épp ezért nem hisz abban, “hogy a török líra értékének változása valamiféle járványt indítana el a feltörekvő országok piacain.”

Ugyanez a véleménye Brendan McKennanak is, aki szerint:” ha Erdogan megbukna, akkor is csökkenhetne a líra árfolyama rövid távon, később azonban erős emelkedés következhetne be a piacon, ha az új kormányzat ortodox pénzügyi politikát folytat Törökországban. Akárhogy is alakul a helyzet, annak nem lesz erőteljes hatása a nemzetközi pénzpiacokra.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .