İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Törökország

Címke: törökország

Erdogan letér az unortodox útról, hogy megmentse a török gazdaságot

40%-ra emelte a kamatlábat a nemzeti bank Törökországban. Az 5%-os emelés meglepte a szakértők többségét, de a nemzeti bank és a kormány prioritásnak tekinti az infláció elleni harcot, és ezért nem hátrált meg ettől a radikális lépéstől sem.

61%-os volt az infláció októberben, és ami az Erdogan rendszer döntéshozóit igazán megdöbbentette: jövő májusra 70-75%-ot jósoltak a szakértők vagyis a remélt csökkenés helyett további emelkedést. A választások előtt Erdogan elnök minden eszközzel akadályozta a kamatláb emelést, sőt nem ortodox módon annak csökkentését rendelte el a galoppozó infláció idején, mert attól tartott, hogy a szigorítás leállítja a gazdaságot, és így a közvélemény ellene fordul. A választások megnyerése után radikális fordulat következett be:

Erdogan elnök új pénzügyminisztert és jegybank elnököt nevezett ki.

A két jó nevű gazdasági szakértő pedig teljes fordulatot hajt végre, hogy megfékezze az inflációt, megmentse a török lírát és talpra állítsa a gazdaságot.

A nemzeti bank új elnöke, Hafize Gaye Erkan korábban a Wall Streeten volt bankár, és ezért ragaszkodik az ortodox megoldáshoz. Amikor átvette a kormány kereket, akkor a jegybank kamatlába 8,5% volt, ez emelkedett most 40%-ra.

Ezzel valószínűleg el is ért a csúcsra. A nemzeti bank ugyanis jelezte, hogy “a pénzszűkítés politikája a jövőben lelassul, és rövid időn belül véget is érhet.”

Ez azt is jelenti, hogy tartósan magas marad a kamatláb Törökországban, mert a nemzeti bank közleménye hangsúlyozta:

“mindaddig magasan tartjuk a kamatlábat amíg ki nem alakul az árstabilitás.”

Enyhén erősödött a török líra

“Ez igazán hatásos intézkedés a török nemzeti banktól” – írta Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő feltörekvő államokkal foglalkozó vezető elemzője. Timothy rámutatott arra, hogy a nemzeti bank és a pénzügyminisztérium csakugyan komolyan veszi az infláció elleni harcot még akkor is, hogyha ezért a gazdaságnak jelentős áldozatot kell hoznia. A kamatlábemelés hírére enyhén emelkedett a török líra árfolyama a dollárhoz képest. Mindez nem változtat azon, hogy a török líra értéke egy év alatt 35%-kal csökkent az amerikai dollárhoz képest – emlékeztet a CNBC gazdasági televízió arra utalva, hogy a májusi választások előtt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát folytatott vagyis kamatlábcsökkentéssel akart küzdeni az infláció ellen.

A Bloomberg azt emeli ki, hogy a kamatláb emelés pontosan kétszer akkora lett mint amennyire a szakértők számítottak: 250 helyett 500 pont. A nemzeti bank és a pénzügyminisztérium így akarja elérni, hogy az infláció lemenjen 36%-ra 2024 végére Törökországban.

Erdogannak nincs szüksége Orbán Viktorra

0

A magyar miniszterelnök díszvendége volt augusztus huszadikán Erdogan török elnök, aki ravaszabb politikus Orbán Viktornál, és immár békülni szeretne az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal.

A szultán, ahogy hívei Erdogant nevezik, valóban szuverén külpolitikát folytat, mert ehhez megvannak az eszközei, de ugyanakkor azt is tudja, hogy Törökország infláció sújtotta gazdaságát csakis úgy tudja helyreállítani, ha együttműködik Brüsszellel és Washingtonnal. Törökország a G20 ország csoport tagja, hadserege a második legerősebb a NATO-ban, fekvése pedig stratégiai. Ezért Erdogan nyitott kapukat dönget mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Mindkét helyen azt is értékelik, hogy Törökország egyaránt jó kapcsolatot ápol Moszkvával és Kijevvel vagyis valamiféle közvetítő szerepet is játszhat az ukrajnai háborúban. Törökország 1960 óta pályázik az uniós tagságra, de egyre távolabb került tőle miután Erdogan kijelentette, hogy

“A demokrácia olyan mint a vonat. Ha az ember a céljához ért, akkor leszáll róla”.

Törökország népessége már meghaladja Németországét vagyis az Európai Unió legnépesebb tagállama lenne, ha felvennék. Ennek már csak ezért sincsen realitása, de mindkét fél számára előnyös gazdasági együttműködési egyezménynek igen. Erdogan elnök pontosan ezt akarja, és ehhez egyáltalán semmi szüksége sincsen a Brüsszellel megnyerhetetlen háborúskodásba végképp belebonyolódó Orbán Viktorra. Márpedig épp Törökország uniós csatlakozása volt az egyik fő témája a magyar-török csúcstalálkozónak – nyilatkozta a Türkinfo főszerkesztője a Klubrádiónak. Tarik Demirkan elmondta, hogy a török export több mint 40%-a az Európai Unióba irányul. Ráadásul sokmilliós török kolónia él az Európai Unióban, elsősorban Németországban. A német kormánynak török miniszterei is vannak. Erdogan, ha előrelépést akar az uniós csatlakozás terén, akkor azt végképp nem Orbán Viktorral vitatja meg hanem Olaf Scholz német kancellárral.

Orbán magánya

Lírai költőknek talán jót tesz a magány, de politikusoknak semmiképp sem. Érezte ezt Orbán Viktor is, ezért összecsődítette illiberális kollégáit Erdogantól Vucsicsig, hogy ki ne derüljön: a magyar diplomácia megbukott! Orbán Viktor valamilyen oknál fogva abban hitt, hogy a keleti szél legyőzi a nyugatit, holott észre kellett volna vennie azt, hogy Kína vagy épp Törökország együtt akar működni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, nem pedig háborúskodni velük. Ezeknek az országoknak még sokkal nagyobb érdekük a globalizáció mint az Egyesült Államoknak. Putyin autark világa a paródiája annak, amit a huszonegyedik század globális gazdasága minden országtól megkövetel.

Oroszország szánalmas zsákutcájába Putyin valóságos erőforrásokra számíthat, és emiatt fenntarthatja hatalmát azon az áron, hogy Oroszország elveszíti a jövőjét. Orbán Viktornak ebből csak a zsákutca marad hiszen szuverén álmainak semmiféle reális erőforrása sincsen.

A kiöregedett bokszoló, akiről Orbán Viktor beszélt Tusnádfürdőn, nem más mint ő maga, aki elismeri, hogy nincs értelme már ringbe szállnia hiszen veszített.

Nincs jó szél annak a vitorlás hajónak, amely nem tudja, hogy merre akar menni

– tartja a régi kínai mondás.

Orbán Viktor magánya épp azért drámai, mert látja, hogy olyan egykori “barátai” mint Giorgia Meloni vagy Erdogan török elnök vígan fordítanak a vitorlán, és közelednek Brüsszelhez és Washingtonhoz miközben Orbán nemlétező szuverenista elveihez ragaszkodva üldögél szemétdombján, és olyanokkal parolázhat mint Lukasenka belorusz elnök vagy a Türkménbasi utóda.

Erdogan fiának korrupciós ügyeit vizsgálja az amerikai és a svéd ügyészség

A Reuters szerint egy amerikai cég svéd leányvállalata csinos összeggel környékezte meg a török államfő fiát, hogy az biztosítson nekik monopol helyzetet Törökország 85 milliós piacán.

A Dignita Systems AB villámgyorsan félbehagyta azt az üzleti vállalkozását , mellyel olyan autóba építhető berendezéseket szeretett volna eladni Törökországnak, melyek megakadályozzák az autó indítását, ha a sofőr leheletének alkohol foka magas. A Reuters értesülései szerint több százezer dolláros megvesztegetést ígértek Erdogan elnök fiának, ha elintézi: ezen a piacon vetélytárs nélkül árusíthassák a terméküket. Tízéves exkluzív szerződést akart az USA cég svéd leányvállalata elérni Bilal Erdogan segítségével. A török államfő fia természetesen cáfol. Ügyvédje szerint “hazugságok hálója az egész ügy.”

Áprilisban indított vizsgálatot az amerikai igazságügyi minisztérium és a svéd főügyészség az ügyben, melyről csak most adott hírt a Reuters.

Törökország akadályozza Svédország NATO tagságát

Ankarában Szultánnak nevezik Recep Tayyip Erdogant, aki nemrég nyerte meg újra a választást kemény nacionalista programmal szembeszállva az Egyesült Államokkal és megvétózva Svédország NATO tagságát. Erdogan arra hivatkozik, hogy Svédországban sok olyan kurd aktivista él, akiket Törökországban terroristának tartanak. Biden elnök többször is hangsúlyozta: Svédországnak be kell kerülnie a NATO-ba a következő csúcsértekezleten, melyet júliusban rendeznek meg Litvániában. Törökországon kívül Magyarország is ellenzi Svédország NATO tagságát. A magyar diplomácia érvei nevetségesek, nyilvánvalóan arról van szó, hogy Orbán Viktor szívességet akar tenni barátjának, Erdogannak. A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott, hogy imádkozott Erdogan választási győzelméért. Orbán Viktor személyesen is gratulált Erdogan választási győzelméhez a helyszínen. Az előbbi választási sikert követően még magával vitte a fiát Orbán Gáspárt is.

Felkészül Orbán?

A New York-i különleges ügyészség vizsgálhatja külföldi vezetők korrupciós ügyeit is, így bukott le korábban Malajzia miniszterelnöke. Nála 4,5 milliárd dolláros korrupciót leltek az amerikai ügyészek. Amint Abdul Razak elveszítette a választást, megindult a jogi gőzhenger. Az ex kormányfőt 12 éves börtönbüntetésre ítélte hazájában a bíróság. Malajzia ex miniszterelnöke fellebbezett, de az alkotmánybíróság azt közölte, hogy

“saját magának okozta vesztét kétes korrupciós ügyeivel.”

Orbán Viktor korrupciós ügyeiről szorgosan gyűjti az anyagot Pressman nagykövet Budapesten. Már elődei is csinos dossziét hagytak hátra. Az USA-t most elsősorban az orosz pénzek magyarországi útja foglalkoztatja. Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozta “európai barátait.” Egy ilyen listát megszerzett a brit kém szolgálat, amely átadta azt az Egyesült Államoknak, ahol annyit közöltek, hogy

egyelőre magyar nevet nem találtunk a listán.”

Orbán Viktor részvényes a MET-ben – Garancsi István álnéven – ez a földgáz kereskedő cég, mely Svájcban van bejegyezve, hatalmas profitokhoz jutott az energiaválság idején. A korrupciós ügyek nyilvánosságra hozása nem javítana Orbán Viktor  presztízsén egy olyan időszakban amikor Brüsszel 27 milliárd uniós eurót tart függőben arra hivatkozva, hogy nem kívánja azt eljuttatni a nemzeti együttműködés rendszerének, melynek alapító atyja nem más mint a magyar miniszterelnök.

Erdogan: különleges a kapcsolatom Putyinnal

Törökország autokrata elnöke, aki jó eséllyel pályázik arra, hogy megőrizze vezető szerepét a választások második fordulójában, a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

“Törökországnak és Oroszországnak minden területen szüksége van egymásra“ – hangsúlyozta Erdogan, aki megerősítette, hogy bár országa a NATO tagja, de esze ágában sincs szankciókat alkalmazni Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt.

“A Nyugat álláspontja Oroszországgal szemben nem eléggé kiegyensúlyozott”

– fogalmazta meg véleményét Erdogan, akit hívei szultánként emlegetnek oly nagy hatalmat összpontosít a kezében uralmának huszadik évében.

Törökország semlegességet fogadott Oroszország és Ukrajna háborújában. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország gyakran épp Törökország segítségével játsza ki a nyugati szankciókat. Ukrajnába viszont Törökország szállított Bayraktar drónokat, melyek igen eredményesek az orosz harckocsikkal szemben. Törökországban állapodtak meg az ukrán gabona exportról is, amely lehetővé teszi, hogy az ukrán kereskedelmi flotta a Fekete tengeren át eljuttassa a gabonát a világpiacra. Legutóbb május 18-án hosszabbították meg a gabona szállítási egyezményt, melyet Oroszországon és Ukrajnán kívül Törökország és az ENSZ írt alá.

Az orosz titkosszolgálat lejárató kampányt folytatott Erdogan ellenfelével szemben

Kemal Kilicdaroglu, aki második fordulóra kényszerítette Erdogan elnököt, az első forduló után azt állította, hogy a vártnál szerényebb választási eredményei azzal is magyarázhatók, hogy az orosz titkosszolgálat hekkerei beavatkoztak a kampányba Törökországban, és álhírek – fake news – terjesztésével gyengítették az ellenzék pozícióit- emlékeztet a brüsszeli Politico. Kemal Kilicdaroglu már az első forduló előtt nyílt levélben figyelmeztette Putyint:

“Kedves orosz barátaink! Álhír sorozatok, hamisított hang bejátszások lepleződtek le az elmúlt napokban, melyekben részletek volt. Ha azt akarjátok, hogy a választások után is jó kapcsolatban legyünk, akkor ezt abbahagyjátok! Mi továbbra is jó kapcsolatokra törekszünk veletek!”

– írta Twitteren a török ellenzék vezére, aki konkrétumokat nem említett. Az ellenzék a nyugati kapcsolatok erősítését tűzte ki célul, közeledni kíván Brüsszelhez és Washingtonhoz, ez motiválhatta az orosz titkosszolgálatot a deep fake kampányra, melyet a Kreml azonnal letagadott.

Lehet viszont, hogy Erdogan elnök erre utalt amikor azt mondta a CNN hírtelevíziónak, hogy “Putyin elnökkel különlegesen jó a kapcsolatunk, és ez még egyre csak tovább javul”.

Akárki nyer Törökországban a gazdasági válság szinte megoldhatatlan feladat elé állítja

Magas infláció, leértékelődő líra, csökkenő életszínvonal – ez a húszas évek realitása Törökországban  ahol sem Erdogan elnök sem pedig ellenfele nem rendelkezik csodarecepttel. Külföldön pedig kivárnak.

6%-ot csökkent a török tőzsde és a líra árfolyama is megremegett hétfőn azt követően, hogy kiderült: második forduló lesz a választásokon Törökországban – írja a marketwatch portál. A líra árfolyama is mind jobban megközelíti a 20-as határt pedig 2018-ban még 4 lírát adtak egy dollárért. A Bloomberg arra hívta fel a figyelmet, hogy a török nemzeti bank nagy pénzekkel támogatta meg az árfolyamot vasárnap, mert számított a piacok pánik reakciójára.

Több mint 100 milliárd dollárt költött el Törökország nemzeti bankja a válság kezdete óta – 2019 – a líra megmentésére.

“Óriási Törökország finanszírozási igénye, rengeteg dollárra van szüksége. Régebben ez Németországból és Oroszországból érkezett, ma már a Közel Keletről”

– nyilatkozta a CNBC gazdasági portálnak Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő regionális szakértője.

Szaúd Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar öntötték a pénzt Törökországba. Kétféle módon jött a pénz az Öböl menti államokból, melyek szépen gazdagodtak az energiaválságból: egyrészt dollármilliárdokat helyeztek el török bankokban, másrészt pedig swap ügyletekkel segítettek a gyengélkedő török lírának. A baj az, hogy ezek rövid távú megoldások, melyek nem oldják meg Törökország strukturális problémáit. Erre mutat rá az ellenzék egyik vezető közgazdásza:

”Törökország túlköltekezik. Az úgynevezett baráti  országoktól rövid távra kap is pénzt, de ezt hosszú távra nem jelenthet megoldást“

– hangsúlyozta Bilge Yilmaz, aki az amerikai CNBC portálnak mondta el a véleményét.

Kemal Kilicdaroglu, Erdogan ellenfele, fogadkozik, hogyha hatalomra kerül, akkor jó kapcsolatokat ápol majd az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval, és visszatér az ortodox gazdaságpolitikához. Ez nem lesz könnyű hiszen hivatalos adatok szerint is 50% fölött jár az infláció, amely tavaly meghaladta a 80%-ot is. Az ellenzék szerint a valós szám meghaladta a 100%-ot is Törökországban.

A befektetői bizalom a mélyponton: “idén valószínűleg a török líra lesz az egyik legrosszabbul teljesítő valuta a világpiacon” – mondta Mike Harris, a Cribstone Strategic Macro alapító elnöke. A baj az, hogy Erdogan elnök nem ortodox pénzügyi politikáját a világpiac egyáltalán nem fogadta el:

”évek óta permanens krízisben van a török líra Erdogan elnök dilis pénzügyi politikája miatt”

– nyilatkozta Steve Hanke, a Johns Hopkins egyetem professzora.

Mi volt ez a “dilis pénzügyi politika”?

Erdogan megtiltotta a nemzeti banknak, hogy emelje a kamatlábat amikor elszabadult az infláció, néha még csökkentette is azt. Erdogan mindenáron gazdasági és főként export növekedést akar, ezért nem fordít figyelmet az inflációra, melyet viszont a lakosság nagyon is megérez. Az eredmény: az infláció folyamatosan magas marad miközben a török líra mélyrepülése folytatódik.

2018-ban még négy lírát adtak egy dollárért, ma már csaknem húszat!

“Ha Erdogan nyerne, akkor ez felmehet 23-ra is” – írta a Wells Fargo szakértője, Brendan McKenna, aki hozzáfűzte: ”jelenleg a török líra túlértékelt, ezért a választások eredményeképp nagy kilengés várható.”

Ha az ellenzék győzne, akkor a nemzeti bank visszanyerné a függetlenségét, és ortodox pénzügyi politikát folytathatna. Ez megerősíthetné a török lírát. Ha viszont a nemzeti bank emelné a kamatlábat, akkor nagy valószínűség szerint recessziót idézne elő Törökországban.

A Commerzbank elemzése szerint a politikai szempontok meghatározzák a gazdaság jövőjét, mert az ellenzék sok pártból áll, melyeket csak az egyesít, hogy meg akarják buktatni Erdogan elnököt. Ha viszont szembekerülnek a gazdasági válsággal, akkor egységük széteshet, és visszajöhetne Erdogan.

Okozhat-e járványt a török líra gyengülése a feltörekvő  piacokon?

A szakértők többsége úgy véli, hogy nem. “A török piac eléggé elszakadt a nemzetközitől, nagyon kicsi a pénzmozgás. A törökök nemigen vesznek részt nemzetközi pénzügyekben” – mondja Ghose, a Commerzbank vezető közgazdásza, aki épp ezért nem hisz abban, “hogy a török líra értékének változása valamiféle járványt indítana el a feltörekvő országok piacain.”

Ugyanez a véleménye Brendan McKennanak is, aki szerint:” ha Erdogan megbukna, akkor is csökkenhetne a líra árfolyama rövid távon, később azonban erős emelkedés következhetne be a piacon, ha az új kormányzat ortodox pénzügyi politikát folytat Törökországban. Akárhogy is alakul a helyzet, annak nem lesz erőteljes hatása a nemzetközi pénzpiacokra.”

Erdogan meggyengült, ez az első eset, hogy nem választják meg az első fordulóban

Május 14-én, vasárnap tartották a török ​​elnökválasztás első fordulóját. A szavazáson a hivatalban lévő elnöknek, Recep Tayyip Erdogannak két ellenféllel kellett felvennie a harcot. A legfontosabb Kemal Kiliçdaroglu 74 éves közgazdász, a Republikánus Néppárt (CHP, szociáldemokrata) jelöltje egy hat pártból álló koalíció élén. A második az 55 éves Sinan Ogan, aki négy nacionalista mozgalom szövetségét képviseli.

Vasárnap törvényhozási választásokat is tartottak: a választóknak meg kellett újítaniuk a Török Nemzetgyűlés hatszáz mandátumát. (Orbán innen vehette az ötletet a 24-es önkörmányzati választások összevonásával az EU-s parlamenti választással)

Milyen esélyei vannak Kemal Kiliçdaroglunak?

A  szakértők szinte egybehangzó véleménye szerint elég csekélyek az ellenzéki jelölt az esélyei.

A harmadik legtöbb szavazatot kapó Sinan Ogan kívülálló, aki a szavazatok 5,3%-át szerezte meg, s egyelőre hagyja magát körüludvarolni. Ma reggel azt mondta a  Der Spiegel  német napilapnak, hogy szavazásra szólít fel Kiliçdaroglu-ra, ha az utóbbi felhagy a HDP kurdpárti párt támogatásával (a mostani választáson átkeresztelték YSP-re, mert a HDP-t betiltás fenyegeti). Lehetetlen választás Kiliçdaroglu számára, aki sok szavazatot kapott a kurd választóktól.

Ráadásul Erdogan a második fordulóban erős pozícióban jelenik meg, különösen azért, mert a törvényhozási választások előzetes eredménye szerint a hatalmon lévő szövetség parlamenti többséget szerez.

Mi előnye lenne az ellenzéki jelölt győzelmének Törökország számára?

Törökország újra kapcsolódhat az Isztambuli Egyezményhez, amely különösen a nőket védi a családon belüli erőszaktól, amely a Törökországban éles probléma. Erdogan tíz évvel később, 2021 júliusában egyoldalúan felmondta a 2011-ben Isztambulban aláírt Isztambuli Egyezményt. Ezt a döntést sok nő bírálta, köztük az AKP-n, az elnöki párton belül is.

Erdogan bizonyos szempontból váratlan győzelme okán gondolhatunk csalásra, mert nem tudjuk, hogyan zajlott le normálisan a szavazás ebben a korábban földrengést szenvedett régiókban. Hogyan készültek a listák, normálisan szavazhattak-e a választók?

Az is érdekesség, hogy az ellenzéki pártok és főleg a CHP már késő este vitatták ezt az eredményt, sőt azt állították, hogy Erdogan előtt állnak.

Az ellenzék azért is dühös volt, mert az AKP – Erdogan pártja – a szavazatok újraszámlálását követelte, esetenként akár tizenegyszer is, szinte minden választókerületben, ahol Kemal Kiliçdaroglu vezetett.

Egyelőre meg kell jegyezni, hogy a Központi Választási Bizottság (YSK) még mindig nem hirdette ki hivatalosan az eredményeket, éppen ezért, mert még tartanak az újraszámlálások, és ezek a szavazatok nem kerültek be az eredménybe.

Kemal Kiliçdaroglu helyzetén azonban nem sokat változtat. Lesz második kör, az biztos.

Valójában arról a két Törökországról van szó, amelyek minden választáson szembefordulnak egymással. A tengerpart liberálisabb, a központ konzervatívabb. A választóknak a két jelölt közötti választáson túl két életmód közül kellett választaniuk. Vallásos konzervatív, szunnita, egyrészt a hatalmi vertikumnak, a patriarchátusnak és a Nyugat-ellenességnek kedvez, másrészt nyitottabb, konszenzusos és nyugatbarát. Bekir Bozdag, Erdogan igazságügyi minisztere jól összefoglalta ezt, amikor a választások előtt azt mondta:

„Május 15-én a törökök pezsgőt isznak, vagy leborulnak az imaszőnyegen.”

Az elemzők és a közvélemény-kutatók tévedtek. Nem mérték fel, hogy a hagyományos választópolgárok mennyire vannak még a kormánypárti tévécsatornákon ontott propaganda hüvelykujj alatt. És azt is, hogy Erdogan mennyire élt vissza azokkal az erőforrásokkal, amelyeket pozíciója biztosít számára.

Április 1 és május 11. között például a TRT közszolgálati csatornán a leköszönő elnök negyvennyolc óra műsoridőre volt jogosult, Kiliçdaroglu alig harminckét perccel szemben.

A tengerparti régiók, a nyugati nagyvárosok, minden bizonnyal gazdagabbak, mint a Fekete-tenger régiói vagy Anatólia központja. Hagyományosan a tengerpartok – az Égei-tenger és a Földközi-tenger – kedvezőbbek a ellenzék számára. Ők gazdaságilag aktív választók (turizmus, szolgáltatások, kis kkv-k), és minden bizonnyal számítottak Kiliçdaroglu megválasztására, hogy a gazdaság újra fellendüljön.

Másrészt Közép-Anatólia vidékibb, hagyományosabb és támogatottabb is. Az Erdogan által az elmúlt években bevezetett mecénási rendszernek köszönhetően ezekben a régiókban háztartások milliói élnek állami támogatásból. Ha Erdogan veszít, attól tartanak, hogy többé nem kapják meg ezeket a segélyeket.

Egy másik szempont a vallás, a szunnita iszlám fontossága, amelyhez Erdogan ragaszkodik azzal, hogy polarizálja a társadalmat a kurdokkal, az aleviekkel, mindazokkal szemben, akik nem felelnek meg a modellnek. Hatékony eszköz áll rendelkezésére, a Diyanet, amely imámok ezreivel és tisztviselőivel sűrű hálózatot épített ki Törökország-szerte. A falvakban nem kell AKP-képviselet a választási propagandához, elég a mecset.

Az ellenzéknek más külpolitikája lenne, ha megválasztják, kezdetben békésebb, racionálisabb is. A kapcsolatok Európával, az Egyesült Államokkal, a NATO-val újra normális pályára lépnének, sok kényes kérdést gyorsan meg lehetne oldani.

Postán küldték a dobozolt szart a magyar nagykövetnek

0

Az ukrajnai háború miatt annyira megromlottak a két állam kapcsolatai, hogy senki sem fogadja Kovács Orsolya magyar nagykövetet, aki pedig mindig szívesen látott vendég volt a hatalom körében Varsóban.

Csakhogy Morawiecki miniszterelnök már 2021 őszén figyelmeztette Orbán Viktort a várható orosz támadásra Ukrajna ellen, de ennek a magyar miniszterelnök nem adott hitelt. Egy hónappal Putyin agressziója után – 2022 február 24. – titkos miniszteri szintű találkozó volt a két állam között, hogy megpróbálják összhangba hozni az elképzeléseiket a közeli jövőről, de ez teljes kudarccal zárult miután Varsóban egyáltalán nem értik, a magyar szempontokat Ukrajna kapcsán.

Miért nem szünteti meg a függést Magyarország az orosz energiától?

– tudakolta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő Novák Katalin köztársasági elnöktől Varsóban. A magyar államfő előadta a magyar kormány érveit, de Morawiecki tételesen megcáfolta azokat! A lengyel miniszterelnök arra mutatott rá, hogy sok más egykori szocialista országnak sikerült megszüntetnie az energia függést Oroszországtól, Magyarországnak is meg lenne erre a lehetősége, de az Orbán kormány ennek ellenére továbbra is együttműködik Moszkvával.

Kovács Orsolya nagykövet nagyon rosszul viseli, hogy egyszerre szinte minden ajtó bezárult előtte Varsóban.

Egy szövetséges még maradt, ez Ziobro igazságügyi miniszter szélsőjobboldali pártja, amely oroszbarát húrokat penget. A párthoz közelálló Sieci című lengyel hetilap megvédi Orbán Viktort a támadásoktól, amelyek rendszeresek Lengyelországban. Ez a hetilap volt az, amely interjút közölt Oroszország varsói nagykövetével Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Visegrád halott

Varsóban a szélsőjobboldalt leszámítva minden párt oroszellenes, Putyin Ukrajna elleni agressziója óta igyekeznek a minimumra szorítani a két állam kapcsolatait. A lengyel kormányt különösen irritálja, hogy Szijjártó Péter Moszkvában ítéli el az Európai Unió Oroszország elleni szankcióit miközben azokat Orbán Viktor és a magyar diplomácia megszavazta Brüsszelben – írja a Direkt36.

A lengyel diplomácia most középhatalmi szerepkört akar az Európai Unióban, és erre – ellentétben Orbán Viktor vágyálmaival – reális esélye is van.

Paul Brzezinski nagykövet az USA képviseletében aktívan munkálkodik azon, hogy Lengyelország körül létrejöjjön egy olyan elrettentő erő, amely távol tartaná az oroszokat Európa középső részétől, egy újabb agressziótól. Ennek érdekében a Blinken terv értelmében valamiféle államszövetséget készítenek elő Lengyelország és Ukrajna között, amely Európa legnagyobb haderejével rendelkezne. Ezt egészítené ki az az oroszellenes szövetség, melynek létrehozásán aktívan dolgozik az amerikai és a lengyel diplomácia. Ennek része lenne a három kis balti állam, amelyek maguk is tartanak egy orosz agressziótól hiszen korábban a Szovjetunió részei voltak éppúgy mint Ukrajna. Ezenkívül a Blinken terv keretében Csehország és Románia egészítené ki a cordon sanitaire-t Oroszországgal szemben, körülbelül úgy mint az első világháború után. Akkor persze

része volt ennek Magyarország is, de most az amerikaiak és a lengyelek leírták az Orbán kormányt.

Amely barátok és szövetségesek nélkül maradt mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Az észak-atlanti szervezetben még ott van Törökország, aki ugyan második fordulós választásra kényszerül, de minden valószínűség szerint hatalomban marad.

Erdogan: elfogadom a választások eredményét

Késhegyig menő harc jellemezte a választási kampányt Törökországban, ahol a demokratikus ellenzék vezére azzal vádolta meg Erdogant: nem adná át simán a hatalmat, ha elveszítené a választásokat. Válaszul Erdogan, akit hívei a szultánnak neveznek, közölte: Biden amerikai elnök akarja megbuktatni őt.

Ha a törökök ezt akarják, akkor az autokrata államfő elfogadja “az urnák eredményét bármi legyen is az.”

Az Egyesült Államok egyszer már megpróbálta megbuktatni katonai puccsal Erdogan elnököt, de a belső elhárítás résen volt. Elfogták a puccsistákat, akik Incirlikben, a legnagyobb török NATO támaszponton szervezkedtek. Azóta Erdogan többé – kevésbé nyíltan azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy meg akar szabadulni tőle. Az Egyesült Államok és az Európai Unió nyíltan a demokratikus ellenzéket támogatja, és Erdogan bukásában reménykedik. Ezt két tényező segítheti elő: évek óta nagyon magas az infláció, amely hivatalosan 80, az ellenzék szerint 100% fölött van. A másik a földrengés, melynek során kártyavárként dőltek össze olyan házak, melyek Erdogan korrupt rendszerében megkapták a földrengés biztos igazolást. A mentés során kiderült: a katasztrófavédelem sem állt a helyzet magaslatán. A földrengés áldozatai ma is sátrakban és szükség szállásokon húzzák meg magukat Törökországban.

Erdogan meg akarja venni a választókat: az utolsó percben 45%-os fizetésemelést adott illetve ingyen földgázt egy bizonyos határig a szegényebb háztartásoknak.

Orbán nagyon figyel

A magyar miniszterelnök korábban azt állította, hogy Magyarországnak a Berlin-Moszkva- Ankara háromszögben kell boldogulnia. Ezt még az ukrajnai háború előtt közölte a magyar diplomatákkal, de lehet, hogy ma is így gondolja. Törökországgal és személyesen Erdogannal szoros kapcsolatot épített ki. Ne felejtsük el, hogy legutóbb amikor Erdogan választási győzelmét ünnepelte, akkor Orbán Viktor volt az egyik díszvendég, aki magával vitte a fiát, Orbán Gáspárt is. Azért is lehetett a magyar miniszterelnök díszvendég, mert más államok nemigen siettek gratulálni Erdogan elnöknek. Sem az Európai Unió sem az Egyesült Államok nem örült igazán Erdogan korábbi győzelmének. Most sem lennének ettől boldogok, Orbán Viktor viszont nagyon is. A nemzetközi trendek az utóbbi időben nem kedveztek a magyar miniszterelnöknek, akinek nem jött be a jóslata Európa jobbrafordulására. Trump is veszített Amerikában. Igaz, hogy most revansra készül. Erdogan győzelme megerősítené Orbán önbizalmát: lám lám, lehet szembemenni az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval és mégiscsak megtartani a hatalmat. Ha viszont Erdogan veszít, akkor Orbán magára marad a NATO-ban is hiszen az ellenzék vezére közölte: jó kapcsolatot kíván Washingtonnal és Brüsszellel.

A tét nagy Orbán számára is, de a magyar miniszterelnök mégiscsak nyugodtan figyelheti az eseményeket. Miért? Mert Magyarországon az ellenzék harmatgyenge. Míg Törökországban Erdogan brutális elnyomó politikája ellenére meg tudtak szervezni egy győzelemre esélyes ellenzéki koalíciót, Magyarországon ennek nyoma sincs. Annak ellenére, hogy Magyarországon is magas az infláció, csökken az életszínvonal, az egészségügy és az oktatás állapota siralmas, az ellenzék képtelen bármilyen ésszerű alternatívát felmutatni. Ehelyett civakodással tölti idejét, és ezt Orbán politikai profiként kihasználja. Ha Erdogan bukik is, akkor ettől Orbánnak nem lesznek álmatlan éjszakái hiszen az ellenzék tehetetlensége biztos garancia a nemzeti együttműködési rendszer túlélésére.

Erdogan ingyen földgázzal akar választást nyerni

A török elnök kijátssza az energiakártyát, hogy megnyerje a választásokat, ahol ellenfele látszik egyelőre esélyesebbnek.

Az infláció és a megélhetési válság miatt jók az esélyei az ellenzéknek a választásokon Törökországban, de Erdogan mindent megtesz hatalmának megőrzése érdekében: most bevetette az energia fegyvert is. Ebben orosz barátja, Putyin elnök segít is neki…

100 ezer hordó olajat termelhet az új olajmező Szíria határán – jelentette be egy választási nagygyűlésen Recep Tayyip Erdogan Konya városában. A konzervatívok fellegvárában a Szultán – ahogy hívei nevezik őt – azt is elmondta, hogy új földgáz mezőt találtak a Fekete tenger mélyén a partmenti vizek alatt. Igaz, hogy ezt már két héttel ezelőtt is elmondta, de a választások most vasárnap lesznek, ezért az energia függetlenség hangoztatása hatással lehet a nacionalista szavazótáborra, mely elsősorban Törökország kevésbé fejlett keleti részein főként vidéken él míg a demokratikus ellenzék az ország nyugati részein és  a nagyvárosokban erős. A három legnagyobb török város: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki polgármester áll.

Erdogan elnök lépten nyomon Törökország szuverenitását hangsúlyozza megfeledkezve arról, hogy az új olajmező mindössze az ország olaj szükségleteinek a 10%-át fedezi majd.

Bár Erdogan energiaszuverenitást emleget, de e tekintetben valójában egyre jobban függ Oroszországtól. Az oroszok regionális földgáz elosztó központot helyeztek működésbe Törökországban, a török vezetéken keresztül Magyarországra is így érkezik az orosz földgáz egy része. Ezenkívül éppúgy mint Magyarországon, Törökországban is oroszok fejlesztik a nukleáris ágazatot. Jelenleg Törökország olajfogyasztásának az egyharmada Oroszországból érkezik, mellyel szemben

Erdogan – bár Törökország is a NATO tagja – nem alkalmaz szankciókat Putyin Ukrajna elleni agressziója után.

Az energia kártya sok szavazót hozhat Erdogannak

Az infláció miatt sok török családnak okoz gondot a rezsi és a benzinár. Szeptemberben jött el a rezsi sokk Törökországban: a családok számlái 20%-kal, az iparé 50%-kal nőtt meg. Nagyon sok cég és család nem tudja kigazdálkodni ezt az emelkedést. Az infláció jórészt emiatt haladta meg tavaly a 85%-ot hivatalosan, az ellenzék szerint pedig túllépte a
100%-ot is. Az élelmiszerek ára is rohamtempóban nő Törökországban, ezért a szegényebb családok csapdába kerültek: nem tudják, hogy min spóroljanak?

“Törökországban ma mindenki arról beszél, hogy milyen drága a zöldhagyma, de a zöldség és gyümölcs árak mögött ott van az energiaköltségek növekedése” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Middle East Institute Center for Turkish Studies igazgatónője. Gönül Tol szerint könnyen előfordulhat, hogy Erdogan az infláció miatt elveszíti a választások első fordulóját.  Tudja ezt Erdogan elnök is, aki megpróbálja megvenni a választókat például azzal, hogy ingyenes földgázt ígér a családoknak: ”havi 25 köbmétert ingyen adunk a családoknak” – jelentette be a 69 éves államfő, aki iszlamista-nacionalista programmal nyert korábban, de érzi, hogy most ez már kevés lehet a megélhetési válság kellős közepén.

A szankciók kijátszása

Oroszország Törökországba exportálja a földgázt, ahol azt átkeresztelik, és immár török földgázként éri el Európát. Az oroszok által épített energiaközpontba beérkezik az orosz földgázon kívül a saját török földgáz, plusz az azeri, és az iráni is. Innen minden földgáz töröknek minősül vagyis nem eshet a szankciók hatálya alá.

Brüsszelből ezért nagyon is odafigyelnek arra, hogy mi történik az energiaközpontban Törökországban annak ellenére, hogy az Európai Unió nem szankcionálja az orosz földgázt, de sok tagállam megszüntette az importot Oroszországból – írja a Politico.

Az olajnál és a földgáznál is fontosabb az együttműködés Moszkva és Ankara között a nukleáris iparban. A Roszatom építi Törökország első atomerőművét, melyet 2026-ban már be is akarnak indítani. Ha mind a négy reaktor üzemel majd, akkor Törökország energiaszükségleteinek 10%-át fedezi majd a nukleáris energia.

18 milliárd euróba kerül Törökország első atomerőműve, amelybe megérkezett az első nukleáris fűtőanyag szállítmány Oroszországból – épp a választási kampány idején. Ebből az alkalomból nagy ünnepséget rendeztek, melyen virtuálisan vett részt Putyin és Erdogan. Az orosz elnök nem szívesen dugja ki az orrát külföldre amióta a hágai nemzetközi bíróság elfogató parancsot adott ki ellene az ukrajnai háború miatt. Erdogan pedig rosszul lett egy élő televíziós műsorban, és emiatt pár napig nem vehetett részt a választási kampányban.

A 4800 megawatt összteljesítményű atomerőművet orosz kölcsönből építette meg Törökország, amely vállalta, hogy 15 éven keresztül fix 12,35 dolláros áron ad egy kilowatt órát. Ez magasabb mint a jelenlegi piaci ár.

Ennyit Törökország energiaszuverenitásáról. Ettől függetlenül azzal, hogy ingyenes földgázt ígér a fogyasztóknak Erdogan sok szavazót maga mögé állíthat. Erre szüksége  lehet hiszen a közvélemény-kutatások szerint jelenleg az ellenzék 49-45 arányban vezet Erdogan elnökkel szemben.

Törökország segít az oroszoknak a szankciók megkerülésében

Szankciókkal sújtott orosz exportra csaptak le a hatóságok Németországban. A Reuters már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus alkatrészek exportja Oroszországba tovább folyik Németországban miközben az uniós szankciók tiltják azt.

Három cégre csaptak le a hatóságok a szankciók feltételezett megsértése miatt Németországban – közölte az ügyészség. Amely azt is megemlítette, hogy három személy lakhelyén is vizsgálódtak a hatóságok, de neveket nem közöltek. A Reuters szerint az egyik gyanúsított cég a Smart Impex, amely elektronikai alkatrészekkel kereskedik, és Törökországon keresztül továbbra is üzletelt Oroszországgal. A Smart Impex főnöke 2022 márciusában tehát nem sokkal az első szankciók után létrehozott egy céget Törökországban. A Reuters interjút készített a Smart Impex főnökével még tavaly októberben amikor a német kereskedő cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy

“nem szállítunk Oroszországnak, melyet szankciók sújtanak, de továbbra is exportálunk Törökországba, amelyre nem vonatkoznak az uniós tilalmak.“

És mi van az ön által alapított török céggel? Az nem exportál Oroszországba?

“Ez üzleti titok” – válaszolta októberben a német cég főnöke a Reutersnek. Decemberben lemondott a német cég ügyvezetője lemondó nyilatkozatában utalt arra, hogy

“nem tudtam arról, hogy a török cég Oroszországba exportál. Én abban a hitben voltam, hogy a mi vállalatunk megszüntette kivitelét Oroszországba miután az megtámadta Ukrajnát.”

Törökország közismerten profitál abból, hogy nem alkalmaz szankciókat Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Brüsszel és Washington aggódik Moszkva török kapcsolatai miatt

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrel decemberben levelet küldött az Európai Parlamentnek, melyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország nem csatlakozott az Oroszország ellenes szankciókhoz. Emiatt sokan Törökországon keresztül üzletelnek Oroszországgal. Erdogan elnök a maga kissé nyers modorában így reagált:

“Nekem Borrell nem partner. Beszélhet a török külügyminiszterrel. A nyilatkozata csúnya. Borrell nem szólhat bele abba, hogy milyen a kapcsolatunk Oroszországgal. Nincsen se felhatalmazása se képessége arra, hogy döntéseket hozzon. Kicsoda ő egyáltalán ahhoz, hogy beleszóljon abba: milyen a mi szankciós politikánk Oroszországgal kapcsolatban?!”

A New York Times nemrég hosszú cikkben foglalkozott azzal, hogy Oroszország szomszédai profitálnak a szankciókból, melyekkel a Nyugat Moszkvát sújtja az Ukrajna elleni agresszió miatt. Törökország esetében nemcsak arról van szó, hogy nyugati cégek rajta keresztül szállítanak tiltott árukat Oroszországba hanem arról is, hogy orosz árukat visznek így a világpiacra. Novorosszijszk kikötőjébe rakodják be az orosz árukat, melyeket Isztambulba szállítanak. Ott aztán átcímkézik, és irány a világpiac.

“Oroszország gazdasága nem omlik össze. Nem igaz az, hogy Putyinnak ne lennének meg az eszközei a háború folytatására” – idézte a szankciókkal kapcsolatban a New York Times Oroszország egykori pénzügyminiszter-helyettese, Szergej Aleksasenko.

“Kína és Törökország nagy szerepet játszik abban, hogy Oroszország importja nem csökkent jelentősen”

– mondta a New York Timesnak Matthew Klein, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: A kereskedelmi háborúk és az osztályharc.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!