Kezdőlap Címkék Törökország

Címke: törökország

Putyin-Erdogan párharc az azeri-örmény mini háború mögött

Rendszeressé váltak a lövöldözések a két állam határvidékén, ahol évtizedek óta nemzetiségi problémák nehezítik Azerbajdzsán és Örményország kapcsolatainak rendezését.

A vegyes lakosságú Hegyi Karabah tartomány a szovjet időkben Azerbajdzsánhoz tartozott bár a lakosság többsége az örmények közül került ki. A Szovjetunió bukása után Örményország “felszabadította” a Hegyi Karabahot, ahonnan elüldözték az azeri kisebbséget. A Hegyi Karabah státuszáról folytatott tárgyalások eddig nem vezettek eredményre.

A baltás gyilkos

Mind Azerbajdzsán mind pedig Örményország be akar kerülni a NATO-ba. Ezért tanultak Budapesten katonatisztek mindkét államból. Egy azeri tiszt álmában baltával megölte örmény tiszt társát! Emiatt az azeri tisztet lecsukták. Azerbajdzsán elnöke kiváltotta az azeri tisztet Magyarországról – máig nem tudni, hogy a magyar vezetők mit kaptak ezért. A baltás gyilkost nemzeti hősként ünnepelték Bakuban, Örményország viszont megszakította diplomácia kapcsolatait Magyarországgal.

Putyin kontra Erdogan

Az orosz államfő a keresztény Örményországot támogatja a konfliktusban míg Erdogan török elnök Azerbajdzsánt, ahol az emberek törökkel rokon nyelvet beszélnek és muzulmánok.

Korábban Putyin és Erdogan szövetséges volt, de az utóbbi időben Oroszország és Törökország több helyszínen is szembekerült egymással: Szíriában és Líbiában az ellentétes oldalt támogatják. Ehhez csatlakozik most harmadik helyszínként Azerbajdzsán és Örményország. Oroszország mindenütt a keresztények védelmezőjeként lép fel. Emiatt Putyin bírálta Erdogant, aki ismét mecsetté alakította át a Hagia Sophia székesegyházat Isztanbulban.

Mit tehet a magyar diplomácia?

Magyarország belépett a Türk Tanácsba. Orbán Viktor szívesen látott vendég Bakuban. Erdogan elnök budapesti látogatása sokáig emlékezetes marad, mert a magyar fővárost korábban soha nem zárták még le ennyire egy külföldi vendég érkezése miatt.

Más oldalról viszont Putyin elnök ugyanilyen szívesen látott vendég Budapesten.

Az, hogy Orbán Viktor két jóbarátja immár három helyszínen is háborúskodik egymással, érdekes új szituációt is teremt: akár közvetíteni is lehet közöttük…

A török drónok lenyomják Putyin katonáit

Haftar tábornok, aki manapság a legnagyobb Wagner rajongónak számít Líbiában, igaz ez a Wagner kevéssé a Nibelungokhoz fűződő különös viszonyáról ismert, sokkal inkább Putyinnal ápol speciális kapcsolatot. Mivel az utóbbi időben események nem Haftar tábornok kedve szerint alakulnak, ezért most Putyin égi erejéhez fordult.

Előre nyomulnak a kormánycsapatok Líbiában, ahol a fő ellenség, Haftar tábornok már a fővárost, Tripolit fenyegette. A líbiai tábornokot orosz katonák segítették, akik Wagner seregéből jöttek. Wagner hadseregnek hívják azt a 8000-es katonai erőt, amelyik Putyin céljaiért küzd a Közel Keleten és Afrikában. Azért hívják Wagnernek a hadsereget, mert a tisztikar bevallottan náci szimpatizáns. Hitler kedvenc zeneszerzője pedig Richard Wagner volt. Ezek a veteránok majdnem a győzelemhez segítették Haftar tábornokot, de volt egy komoly hátrányuk: nem rendelkeztek légierővel.

Erdogan drónjai kiiktatták az orosz légvédelmet

Törökország elnöke szövetséget kötött Líbia kormányával, és ennek megfelelően katonákkal és fegyverekkel segíti a rendszert, melynek csekély a támogatottsága Líbiában. Különösen hatékonynak mutatkoztak a törökök saját fejlesztésű drónjai. Egyrészt kiiktatták az orosz légvédelmet, másrészt pedig több ellenséges parancsnokot sikerült meggyilkolniuk.

Jön az orosz légierő?

A vereséget nem nézik tétlenül az oroszok sem. Nyolc harci repülőt irányítottak át Szíriából Líbiába. Legalábbis ezt közölte Líbia belügyminisztere. Független forrásból senki nem erősített meg semmit sem. Líbiában 2011 óta anarchia tombol amióta elűzték a diktátort. Kadhafi 42 éven keresztül uralkodott. Most elit egységei egymás ellen harcolnak a polgárháborúban – ki orosz ki pedig török támogatással. Oroszország és Törökország a legutóbbi időkig szövetségesek voltak, de azután szembekerültek Szíriában. Most pedig már Líbiában is az ellenkező oldalon állnak miközben elszántan védelmezik a “szuverén Líbiát”.

Oroszország pácban: csökken a fegyverek exportja

Hiába adott Putyin Törökországnak SZ 400 rakétavédelmi rendszert, az USA hiába tiltakozott, de válaszként fokozatosan szorítja ki a fegyverpiacról az oroszokat. Habár Putyinnak a jövő évi választások miatt égetően szüksége lenne  bevételekre az olaj ára is katasztrofális mértékben csökken.

 

Putyin elnök egyik legnagyobb gondja az, hogy Oroszország – éppúgy mint a Szovjetunió – olajon és földgázon kívül elsősorban fegyvert tud exportálni, mert másra a vásárlók nemigen tartanak igényt. A svéd kutató intézet, a SIPRI most közzétette jelentését a nemzetközi fegyver piacról, és ebből kiderül: Oroszország részesedése a világ fegyver exportjából csökkenőben van. Az elmúlt öt év során 18%-os a csökkenés, a korábbi 27%-ról 21%-ra mérséklődött az oroszok részesedése a világ fegyver exportjából. Oroszország még mindig második az USA mögött, de az amerikaiak mindent megtesznek, hogy visszaszorítsák az oroszokat.

Az USA dührohamot kapott amikor Erdogan orosz rakétavédelmi rendszert vett

Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer jól használható az amerikai vadászgépek ellen is, melyek a NATO-ban vannak rendszeresítve. Törökország a NATO tagja vagyis egyetlen repülőterén lehetnének elvben az amerikai repülőgépek és az orosz rakétavédelmi rendszer – orosz kiképző tisztekkel! Washington ragaszkodott ahhoz, hogy az orosz műszaki tisztek ne kerülhessenek közel a harci repülőgépekhez nehogy kifürkészhessék annak gyenge pontjait.

Az orosz fegyverexport másik célpontja India, amely újabban mindinkább Washingtonnal barátkozik. Korábban az USA Pakisztánt támogatta, ezért India orosz fegyvereket vásárolt, de Trump ezen változtatott: India oldalára állt, mert ellensúlyt akar teremteni Kínával szemben Ázsiában. Trump nemrég Indiában járt, ahol fegyverekről is tárgyalt Narendra Modi miniszterelnökkel.

Az olajár is csökken

Oroszország másik fő exportcikke, az olaj sem áll jól. Moszkva ugyan úgy nyilatkozik, hogy elboldogul hordónként 25 dolláros olajár mellett is, de a szakértők szerint hosszú távon ez katasztrofális jövedelem kiesést jelent az orosz gazdaságnak. Épp a legrosszabbkor: Putyinnak emelnie kellene az életszínvonalat, mert jövő ősszel választást tartanak, mely meghatározhatja Oroszország jövőjét. Putyinnak olyan parlament kell, mely megszavaz egy alkotmány reformot. Ezt még csak most készítik elő, de mindenki tudja: egyetlen célja van, hogy Putyin életfogytig a Kreml ura maradhasson. Ehhez viszont minden oroszok urának sok pénzre lenne szüksége…

Hol a baloldal?

Borzalmas, ami a török-görög határon történik. Erdogan török elnök bejelentette, hogy szabaddá teszi a kiutazást az országában tartózkodó, ott menedékre talált szíriai, iraki, afganisztáni, pakisztáni, szomáliai stb. menekültek számára.

Eddig az Európai Unióval kötött megállapodás alapján lehettek Törökországban: az Unió finanszírozta egészségbiztosítási, a bankkártyájukra helyezett összegeket és a gyerekek iskoláztatását. Erdogan, mindenféle külpolitikai megfontolásból ezt most elégtelennek minősítette, és megengedi, hogy elinduljanak az EU irányába.

Görögország azonban nem engedi be őket. Vízágyúval, könnygázzal fogadták őket a szárazföldi határon, a tengerparton pedig visszalökik csónak játékát a tengerbe. A török rendőrség is nagy erőkkel vonult fel a határra, hogy megakadályozza őket a visszatérésben, ha egyszer erre fanyalodnának.

Így bánik két, állítólag civilizált állam, a NATO két tagállama lehetetlen helyzetbe került emberekkel.

Az EU csúcsvezetői hangosan helyeslik a görög állam eljárását.

Azon semmi meglepő nincs, hogy Orbán médiája lelkesen helyeseli a görögök eljárását és azt, hogy az Unió vezetői és a nyugat-európai kormányok is jóváhagyólag nyilatkoznak róla.

De mit hallhatunk a nyugat-európai baloldali pártoktól?

Németországban a három baloldali párt – a szociáldemokraták, a Balpárt és a zöldek – egyaránt szolidaritást követelnek. Nem a görög állammal, hanem a menekültekkel. Egy sor városi önkormányzat jelentette, hogy készek befogadni a görög szigetek túlzsúfolt menekülttáboraiban sínylődő gyerekeket. Számszerűsítve ötezer gyerek és anya befogadásának engedélyezését követelik a zöldek. Ausztriában bonyolítja a helyzetet, hogy az ottani zöldek Sebastian Kurz Néppártjával alkotnak koalíciós kormányt. Ez sem tartja vissza őket attól, hogy ők is menekült gyerekek és anyák befogadását szorgalmazzák, miközben Kurz kancellár óva inti az Uniót attól, hogy bárkit is beeresszen a Törökország által kiengedtek közül.
És a magyar Országgyűlésben ülő, magukat baloldalinak mondó pártok? Nos, ők halált megvető bátorsággal hallgatnak. Egy szót sem szólnak az ügyben.

Csak tudnám, mitől gondolják magukat baloldalinak.

Törökország mellé kell állni

A magyar dollár milliárdos háborús bűnökkel vádolja az oroszokat Szíriában. A Financial Timesban azt állítja, hogy Törökország migráns zsarolása csak az eredménye az orosz katonai műveleteknek Szíriában.

Az Európai Unió határozottan visszautasította Erdogan migráns zsarolását. Brüsszel segíti Görögországot a migráns hullám megállításában, mert mindenképp szeretne elkerülni egy 2015-ös bevándorlási hullámot, amely több mint egymillió migránst hozott az Európai Unióba.

Merkel kancellár az EU nevében szerződést kötött Erdogannal, mely szerint a törökök nem küldik tovább a migránsokat, és cserébe kétszer 3 milliárd eurót kapnak Brüsszeltől.

Erdogan ezt a szerződést felrúgta amikor kiderült: Szíriában nem teljesülnek a tervei, mert az oroszok továbbra is Asszad elnököt támogatják.

Erdogan csütörtökön tárgyal Putyin orosz elnökkel. A két egykori szövetséges most farkasszemet néz egymással Szíriában, ahol a polgárháború kezdete (2011) óta minden fél követ el háborús bűnöket.

Ő szinte mindig őszinte

Nem tudjuk Orbán melyik istenhez imádkozik, valójában azt sem egyáltalán teszi e, az azonban bizonyos, ha igen, meghallgatást nyer, ha nem akkor hatékony segítői vannak.

Itt van például ez az Erdogan legény. Jól megfenyeget mindenkit mert keretlegényei nem gyilkolhatnak, garázdálkodhatnak kedvük szerint a szíriai Idlib tartományban, ezért rászabadítja Európára az általa földönfutóvá vált szírek százezreit. Hivatkozási alapnak aztán itt van az a mintegy háromszáz menekült, aki hol Leszbosz szigete felé, máskor a bolgár határ felé veszi az irányt.

Kapott is a Reuters isteni sugallatra érkező hírén a mi Viktorunk, azonnal közölte szokásos pénteki magával folytatott miniszterelnöki interjúján, hogy

nem a koronavírus a veszélyes, hanem az Európát elpusztítani kívánó migránsáradat.

Azt elfeledte hozzátenni,  hogy az említett cikk hangsúlyozza semmiféle hiteles forrás nem erősítette meg az “áradatot” mutogatni is csupán a fent említett háromszáz!!! menekültet mutogatták a különféle török médiumok. Az egész erdogáni játszma arra szolgál csupán, hogy az Idlibi incidens miatt Brüsszelben Törökország kérésére találkozó NATO-nagykövetek konzultációján erősebb zsarolási potenciállal léphessenek fel. Erre joga van minden tagnak, mivel a NATO alapító Washingtoni Szerződés negyedik cikke értelmében minden szövetségese konzultációt kérhet, ha bármelyikük véleménye szerint területi integritását, politikai függetlenségüket vagy biztonságukat veszélyezteti.

A mi világmegváltó miniszterelnökünk vezérletével a V4 miniszterelnökei találkozót szerveznek Erdogan török elnökkel, hogy személyesen tájékozódjanak a helyzetről.

Rögvest meg is nyugtatta tévhitekben tévelygő népét Orbán: “Tömeges támadásokra kell számítanunk, meg kell védenünk Magyarországot.”

“Amíg egységesek a magyarok, nem kell félni” – tette hozzá megnyugtató mosoly kíséretében, elégedetten nyugtázva, hogy kommunikációban már meg is védte drága szeretett népét.

A koronavírus meg olyan szemét sorosista ármány, hogy az éj leple alatt még a sűrűre font határzáron is begyűrűzhet hozzánk. A görög megfertőzöttek majdhogynem a migránsáradat egyenes következményei ezért aztán

Lehetetlen Magyarországot légmentesen lehatárolni, nagy a valószínűsége, hogy a vírus itt is megjelenik, mi erre készülünk.

Pánikra azért semmi ok, tudjuk jól ki a legény a gáton, s addig biza bízzuk csak rá az ügyek szakszerű és ha kell törvényeken átlépő intézkedéseket.

A nemzeti konzultációról azt mondta Orbán, hogy szükségük van az emberek véleményére, illetve támaszára ahhoz a nemzetközi harcokhoz melyeket a hon védelme megkíván. Jelentsen ez akármit is, de beláthatjuk szükség van a brüsszeli ellenségtől érkező minél nagyobb arányú támogatásra vagyis kell a pénz a rokonság, az ‘”O.V. magyar hangjának” nevezett stróman hathatós támogatására, nem is beszélve azokról a hű oligarchákról, akik a mindennapok frontján beszedik és visszaosztják a nemzeti hűbért.

A börtönzsúfoltsággal kapcsolatban a miniszterelnök jogász lévén tudja, hogy az elítélt nem jogfosztott polgár, hanem jogaiban korlátozott személy, tehát – bármennyire is szeretnék – nem lehet őket kínozni, de még csak emberhez nem méltó helyre bezárni sem, ettől még szerinte

a börtön arra való, hogy a büntetést le lehessen tölteni, nem lehet elvárni, hogy olyan körülmények legyenek, mint otthon.

– mondta – gondosan kerülve a szűkített “élettér” kifejezést, sokkal jobban hangzón csak a nemzetközileg elfogadott és megállapított minimális légtér szűkítésének elengedhetetlenségét vetette fel. Ezt a harcot hétfejű sárkányként is megvívja “soros györgy” és civil ruhába bújtatott katonai logika alapján működő szervezeteivel szemben, akik báránybőrbe bújtatott ügyvédekkel akarják kifosztatni szegény Trianon nyűgét is keresztként hátán hordozó szent hazánkat.

A klímavédelmi akciótervről miniszterelnökünk szerényen kijelentette:

Amikor tűz van, nem kihirdetik a tűzvészhelyzetet, hanem eloltják a tüzet” – mondta. – Ne sopánkodjunk, cselekedjünk! – mutatta meg a helyes utat népünk nagy vezére.

Az Európai Unió költségvetéséről csak sokat sejtetőn megsúgta nekünk földi halandóknak: Magyarország szívesen fizet be egy forint helyett egy harmincat, ha cserében a sokszorosát kapja vissza.

Láthatóan megviselte az elnököt a magával folytatott helyenként éles vitába torkolló interjú, ezért biztató tekintettel fordulva a jövő felé befejezte magával az interjút.

Törökország továbbra sem ismeri el a Krím orosz megszállását

Ezt közölte Erdogan török elnök Kijevben, ahol nagy örömmel hallgatták Putyin elnök egykori nagy barátjának szavait. Erdogan ennél tovább is ment: ösztöndíjakat ajánlott a krími tatárok tovább tanulásának támogatására.

A Krím félsziget tatár kánság volt mielőtt az orosz cár csapatai elfoglalták volna. Az 1850-es években a török szultán – Nagy Britannia és Franciaország támogatásával – legyőzte a krími háborúban Oroszországot. Miklós cár belehalt szégyenébe.

Mi lesz a megbonthatatlan orosz-török barátsággal?

Putyin és Erdogan szövetséget kötött a Közel Keleten. Iránnal együtt összehangolták katonai terveiket. Az oroszok korszerű rakétavédelmi rendszert adtak e Törökországnak, mely a NATO tagja. Ez kiváltotta az USA rosszallását, de Erdogan vállalta a kockázatot. Az együttműködésnek azonban lassan vége szakad. Miért? Szíriában az oroszok – éppúgy mint Irán – Asszad elnököt támogatják, akit Erdogan meg akar buktatni. Líbiában a törökök a hivatalos kormányt támogatják, mely Tripoliban ülésezik míg az oroszok Haftar tábornokot részesítik előnyben az ország keleti részén Bengaziban. Erdogan mind Szíria mind pedig Líbia miatt nyíltan bírálja Putyint, de a török államfőnek nem ez fáj igazán.

USA-orosz-izraeli egyeztetés

Tavaly a három állam vezetőinek biztonságpolitikai főtanácsadója Izraelben tárgyalt egymással. Siettek közölni: ez még csak a kezdet volt. A jövőben rendszeresen egyeztetnek. Ez az igazi nagy csapás Erdogan elnök terveire, aki szembeszállt az Egyesült Államokkal és Izraellel, és eközben orosz támogatásra számított. Kiderült: Putyin reálpolitikus, neki fontosabb az USA és Izrael mint Törökország vagy Irán.

Ezért utazott Erdogan Kijevbe, hogy Putyin orra alá dörgölje: a Krím félszigetet ő sem tekinti Oroszország részének! Sem az USA sem az EU nem ismeri el a Krím félszigetet Oroszország részének, de erre Putyin csak legyint. Tudja a fait accompli-t, a kész tényeket nagyon nehéz visszacsinálni vagyis a Krím félsziget Oroszország részét képezi bár már az egykori szövetséges, Erdogan is kételkedik ebben…

Líbia parlamentje megszakította a kapcsolatot Törökországgal

Rendkívüli ülésen döntöttek a képviselők azt követően, hogy Törökországban a parlament felhatalmazta Erdogan elnököt katonák küldésére Líbiába. A török elnök két okból akar katonákat küldeni a szultán egykori gyarmatára: egyrészt, hogy nacionalista kampányt indíthasson otthon csökkenő népszerűsége visszaszerzésére, másrészt pedig, hogy megszerezze a Ciprus környéki tengeralatti földgáz mezők egy részét.

Erdogan elnök erről Fajez al Sarraj kormányával állapodott meg, mely Tripoliban működik. Ezt a kormányt azonban nem ismeri el a parlament, mely viszont Kalifa Haftar tábornokot támogatja, aki Bengázi ura.

Az oroszok mindkét félnek szállítanak fegyvereket

Kadhafi elnök 42 éves diktatúrája idején számíthatott a Szovjetunió támogatására. Miután 2011-ben honfitársai darabokra tépték, az oroszok meg haboztak, hogy a káoszban kit támogassanak. Az amerikaiak intő példája mutatta, hogy a beavatkozás Líbiában nem épp kockázatmentes vállalkozás. Az USA nagykövetét 2012-ben meggyilkolták Bengáziban. Végül Putyin választott: Bengázi ura, Kalifa Haftar tábornok lett az oroszok jelöltje. Ő hónapok óta ostromolja Tripolit, ahol a nyugati világ által elismert kormány uralkodik. Fajez al Sarraj miniszterelnök mindenkivel tárgyal szorult helyzetében. Ezért állapodott meg Erdogannal is. Most a parlament Líbiában semmisnek mondta ki ezt a megállapodást Törökországgal.

Az oroszok megpróbálták összehozni a két háborúskodó felet Líbiában: mindkét oldalnak szállítottak fegyvereket. Ettől aztán csak a káosz lett nagyobb.

Macron: Líbiában nincs katonai megoldás!

A francia elnök elítélte Erdogan tervét a törökök katonai akciójáról Líbiában. Macron tudja, hogy miről beszél hiszen a tanácsadója ebben az ügyben nem más mint Nicolas Sarkozy egykori francia elnök. Sarkozy döntő szerepet játszott Kadhafi megbuktatásában, mert Líbia félőrült diktátora megfenyegette: napvilágra hozza azt az ötmillió eurós támogatást, melyet Nicolas Sarkozynek adott a francia elnökválasztási kampány megnyerésére.

Magában Líbiában patthelyzet áll fenn, és ennek eredményeképp az ország olaj exportja minimális. Ez pedig érdeke mind az USA-nak mind pedig Oroszországnak, melyek irányítani szeretnék a világ olajpiacát.

Keleti befolyás: nálunk lubickolnak

Aktív a manipulációs befolyás a térségben orosz, kínai és török részről. Részben eltérő módszerekkel, de egy közös vonással mindenképpen: nálunk a legkönnyebb a dolguk az autoriter befolyással.

A kelet- és közép-európai régió kifejezetten sérülékeny az orosz, kínai és török autoriter befolyással szemben, mert demokratikus intézményei kevésbé beágyazottak, kormányai pedig maguk is populista módszerekkel igyekeznek hatalomban maradni. A Keletről érkező autoriter befolyásnak azonban Magyarországon van a legkönnyebb dolga – áll a Political Capital friss nemzetközi tanulmányában.

A Political Capital (PC) Grigorij Meseznikov szlovák politikai elemzővel, a cseh Prague Security Studies Institute-tal és és még egy neves alapítvánnyal együttműködve vizsgálta az orosz, a kínai és a török tekintélyelvű befolyás jellemzőit, módszereit Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. Arra keresték a választ, hogyan jelenik meg az autoriter befolyás ebben a három visegrádi államban. Azt is megvizsgálták, hogyan hat az autoriter befolyás az egyes országok szövetségi rendszerére, illetve miként jelennek meg a tekintélyelvű hatalmak a cseh, a magyar, illetve a szlovák médiatérben.

Megállapítják, hogy a régió országai két okból is fontos célpontok lehetnek Oroszország, Kína és Törökország számára. Mindenek előtt

rajtuk mint baráti politikai szereplőkön keresztül gyengíthetik a nyugati közösséget,

befolyásolhatnak bizonyos szakpolitikai döntéseket. Másrészt pedig örömükre szolgál az illiberális hatalomgyakorlás terjedése, ezzel is relativizálva saját politikai berendezkedésüket.

Három ország, három szerep

A V3 (Magyarország, Szlovákia, Csehország) országaiban az autoriter befolyás ereje és elterjedtsége számos körülménytől függ, beleértve a helyi kormányok nyitottságát az ilyen hatásokra. A három autoriter rendszer közül

Oroszország az egyetlen, amelynek kifejezetten érdekében áll az uniós integráció gyengítése.

Oroszország az úgynevezett „sharp power” eszköztárát, beleértve az orosz hírszerzés aktív intézkedéseit veti be a térségben, hogy helyi oroszbarát erőkön keresztül támogassa saját NATO- és EU-ellenes külpolitikai céljait. (A sharp power az, amikor egy ország manipulációs diplomáciai politikákat alkalmaz a célország politikai rendszerének befolyásolására és aláásására.)

Kína kapcsolata az unióval gyakran konfliktusos, Európára azonban multipoláris világrend egyik lehetséges pólusaként tekint, legfőbb érdeke pedig, hogy virágzó uniós gazdaságot tudhasson kereskedelmi partnerének.

Kína a puha hatalmi módszerekre koncentrál,

leginkább kulturális és oktatási területeken, de időről időre más befolyásolási eszközöket is bevet, hogy eltérítsen egyes helyi politikai szereplőket a Pekinggel ellentétes álláspontok képviseletétől. Ilyen eszköz az „ösztönzés és visszatartás” elve, vagyis hogy Kína szívesebben fektet olyan államokba, amelyek nem foglalnak állást Peking érdekeivel szemben, legalábbis sikerrel igyekszik eladni ennek a látszatát.

Elsősorban NATO-tagsága okán Törökország esik intézményesen legközelebb a Nyugathoz. Ennek következtében

Ankara szlovákiai és csehországi aktivitása szinte kizárólag a kultúrára korlátozódik, de Magyarországon politikai és gazdasági hatalmát is kiterjeszti.

Magyarország: mint kés vajban

A tanulmányban azt állapítják meg, hogy a keleti autoriter befolyás más-más módon jelenik meg a három V3-országban. Ránk nézve nem túl hízelgő következtetés, hogy

az autoriter rezsimeknek Magyarország esetében van a legkönnyebb dolguk.

A magyar kormány nyíltan keleti orientációjú külpolitikája – amelynek keretében úgymond „hídszerepet” vállal Kelet és Nyugat között – szélesre tárja a kapukat az autoriter befolyás terjedése előtt. Budapest gyakran az uniós szintű döntéshozatal hátráltatásával igyekszik magyarországi befektetésekre váltható jó pontokat szerezni az autoriter nagyhatalmaknál, amelyek alternatív finanszírozási lehetőséget nyújthatnak kormányközeli üzletembereknek.

Magyarország és szövetségesei számára konkrét fenyegetés a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti irodája, ami a Nyugat-Balkán uniós és NATO-integrációs erőfeszítéseinek akadályozásán dolgozó orosz hírszerzési csomóponttá válhat. Az első európai Türk Tanács iroda budapesti megnyitása következtében pedig felerősödhet a türk nyelvű országok lobbitevékenysége, hogy Budapesten keresztül befolyásolják a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Szlovákiában és Csehországban is megvannak az autoriter rezsimek saját szurkolói a politikai és a gazdasági életben, beleértve Milos Zeman cseh elnököt és Andrej Danko szlovák házelnököt, de ők

korlátozott hatással bírnak országuk külpolitikájára.

Ezekben az országokban ezért az autoriter rezsimek, leginkább Oroszország és Kína, a pártpolitikai (például Nyugat-ellenes politikai erők támogatása), gazdasági (befektetések), hírszerzési (a kínai és orosz nagykövetségek aktivitása) és kulturális (oktatási együttműködések) területeken aktívak.

Közös és egyedi vonások a fenyegetettségben

A V3 országainak autoriter befolyással szembeni kitettségében közös és országspecifikus elemek is találhatók. Oroszország esetében

mindhárom vizsgált közép- és kelet-európai országban sérülékeny tényező az energiafüggőség,

a külső szereplők által kihasználható társadalmi problémák megoldatlansága, a helyi tisztviselők és a Kreml közötti esetleges információcsere és a helyi lakosság egyes rétegeinek oroszbarát nézetei.

Budapest döntése, hogy megnyitja a kapukat az orosz befolyás előtt és a prágai Orosz Nagykövetség folyamatos orosz hírszerzőcsomópontként való működése kockázat a nyugati intézményrendszer egészére. Szlovákiában a paramilitáris szervezetek lehetnek Oroszország eszközei, hogy beszivárogjanak egy NATO-tagországba.

Kína esetében az információhiány és a helyi kormányok

Pekinghez kötődő irreálisan magas gazdaságpolitikai reményei a legfontosabb közös probléma.

Magyarországon jó példa erre a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami a magyar gazdaság számára nem, legfeljebb néhány kormányközeli vállalkozó számára lesz profitábilis. A beígért kínai befektetések többször nem valósultak meg Szlovákiában, 2018-ban pedig Csehországban a CEFC energiavállalat ütközött anyagi problémákba, hogy aztán csődöt jelentsen. A Petr Kellner cseh üzletember és a kínai kormány között kialakult szoros kapcsolat is kockázatot jelenthet.

Korlátozott pénzügyi kapacitásai, NATO-tagsága és uniós tagjelölti státusza miatt Törökország kevésbé számít veszélyesnek a régióban. Itt is mi vagyunk azonban a rossz kivétel.

Egyedül Magyarországon alakult ki rendszerszintű sérülékenység Törökországgal szemben,

ami főképp a szoros személyes és nepotikus kapcsolatokat takarja a magyar miniszterelnök és török kormányzati és kormánypárti szereplőkkel. Ez a kapcsolat segíthette Ankarát abban, hogy uniós döntéseket befolyásolhasson, például észak-szíriai offenzívája esetében.

Dezinformáció helyi segítséggel, főleg nálunk

A helyi Kreml-barát portálok aktívan terjesztenek az orosz érdekekkel megegyező magyarázatokat, sok közülük Kína esetében is támogató álláspontot vesz fel. Magyarország a dezinformáció tekintetében is különleges eset:

a legtöbb oroszbarát dezinformáció és a Kína nemzetközi szerepét döntően pozitívan megítélő álláspontot a magyar kormányzati irányítású médiabirodalom terjeszti.

Ez szinte feleslegessé teszi az Oroszország és Kína által támogatott manipulatív kampányok finanszírozását az országban.

Nem veszik elég komolyan a problémákat

A PC következtetése az, hogy ha Kelet-barát kormány kerül hatalomra a nyugati intézményrendszerbe integrálódott valamely országban,

a keleti autoriter rezsimek viszonylag zökkenőmentesen tudják befolyásolni a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Ezt jelzi a magyar kormány tevékenysége, amelyben politikai előnyöket ígér Oroszországnak (retorikában akadályozza a további szankciók bevezetését Moszkva ellen), Kínának (a Peking álláspontját elítélő kezdeményezéseket vétózza) és Törökországnak (az észak-szíriai offenzívát elítélő nyilatkozat elfogadását késlelteti).

A Kelet felé kacsingató nyugati kabinetek bizonyították, hogy hajlandók lehetnek feláldozni nyugati kapcsolataikat az autoriter országoktól remélt előnyökért cserébe. Ez a felfedezés bátoríthatja Oroszországot, és esetlegesen más autoriter rezsimeket is, hogy fenntartsák vagy akár erősítsék az európai és észak-amerikai Kelet-barát szereplők támogatását célzó erőfeszítéseiket.

A kutatók javaslatokat is megfogalmaztak a nyugati szövetségesek számára. Ebben az első helyen áll az, hogy az EU külpolitikájára vonatkozóan az uniós intézményeknek és Nyugat-barát szereplőknek továbbra is a minősített többségi döntéshozatal bevezetése mellett kell érvelniük; ezzel volna csökkenthető az autoriter hatalmak EU-tagországokon keresztül kifejtett befolyása. (Vagyis az egyhangú helyett a minősített többség legyen elegendő a döntésekhez, megakadályozva egy-két ország ellenkezésének vétókénti lehetőségét.) Általában is komolyabban kellene venniük a keleti fenyegetést, olvasható ki a javaslatok sorából.

Putyin Erdogannak: eddig és ne tovább!

Törökország új offenzívát akar indítani Szíria északi részén – jelentette be az ország külügyminisztere. Mevlüt Cavusoglu szerint sem Oroszország sem az Egyesült Államok nem teljesítette a korábbi ígéreteit vagyis nem adta át az egész kurd zónát a törököknek.

A kurd milícia ugyanis lepaktált Asszad elnökkel, és így közösen ellenőrzi a kérdéses területet. Jellemző, hogy a törökök bírálatukat Oroszországnak és az Egyesült Államoknak címezik nem pedig Szíriának, melynek a területéről szó van.

Moszkva üzenetét egy tábornok tolmácsolta

Csakis a helyzet kiéleződéséhez és nem annak rendeződéséhez vezethet egy új török offenzíva – jelentette ki a hadügyminisztérium szóvivője Moszkvában. Igor Konasenkov vezérőrnagy szerint az oroszok mindent pontosan betartottak abból, amit Putyin ígért Erdogannak Szocsiban.

A törököknek el kellett ismerniük az oroszok elsőbbségét Szíriában

Erdogant ugyanis az oroszok hozták helyzetbe Szíriában. Megszerezték annak a beszélgetésnek a hang anyagát, mely Jared Kushner és Mohamed bin Szalman herceg beszél a Kashoggi gyilkosságról. Ebben Trump elnök veje engedélyezi a szaúdi trónörökösnek, hogy végezzen régi ellenfelével, az Amerikában élő ellenzéki újságíróval Isztambulban. Erdogan ezzel zsarolta Trumpot. Aki nem tehetett mást  minthogy elismerte: veje és közel-keleti tanácsadója nemcsak tudott a tervezett gyilkosságról, de jóvá is hagyta azt! Ezért döntött úgy Trump, hogy saját tábornokai ellenkezése ellenére kivonja csapatait Szíriából – cserbenhagyva addigi szövetségeseit, a kurdokat. Az oroszok cserében azt kérték Erdogantól, hogy ők vezényelhessék a parádét a háttérből. Ezért a kurd övezet kettéosztották: az egyikbe megmaradtak a kurd milicisták akikhez csatlakoztak Asszad katonái. A másik rész lett a törököké. Akik ezt keveslik hiszen egymillió szír menekültet akarnak itt elhelyezni. Akik számára tábor város épül – sok milliárd euróért, melyet az EU fizet. És ki építi a menekült tábor várost? Orbán Viktor miniszterelnök reményei szerint ő is részesülhet az üzletből. Ezért is fogadta oly nagy pompával Erdogan elnököt, aki miatt egy napra leállt szinte egész Budapest.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK