Kezdőlap Címkék Törökország

Címke: törökország

Erdogan nem ortodox háborúja az infláció ellen

0

85,5%-os volt az infláció a múlt hónapban Törökországban, ahol a kereskedelmi kamara és a független közgazdászok vitatják a statisztikai hivatal számait, melyeket a hatalom szigorúan ellenőriz. Az ENAG független kutató központ szerint a valós szám: 176%!

Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal. Az év eleje óta a statisztikai hivatalt állandóan átszervezik Törökországban – írja a Bloomberg. Most az alelnököt rúgták ki, aki csak nyolc hónapja volt a helyén. Nem ő felelt közvetlenül az inflációs adatokért – sietett közölni a kormánypárti sajtó. Általános ugyanis a bizalmatlanság a statisztikai hivatal számaival szemben, mert a megfélemlített szakemberek nem mernek olyan számokat közölni, amelyek kicsapthatják a biztosítékot Erdogan elnöknél.

Idén már kirúgták az elnököt és hat helyetteséből hármat menesztettek. Egyiküknek sem volt ideje megunni a munkáját, a rekorder másfél évig tartotta magát, a többieket előbb kirúgták.

Líra a mélyben

Az óriási infláció egyik legfőbb oka a török líra gyengesége. Tavaly szeptemberben 1 USA dollár még 8 lírát  ért, idén októberben már 19-et.

A lakosság egyre nehezebben viseli el az inflációt: a családok kétharmada küzd megélhetési válsággal egy friss felmérés szerint. Jövőre pedig választások lesznek. Emiatt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmaz: miközben a világon mindenütt emelik a kamatlábat a nemzeti bankok addíg Törökországban továbbra is alacsonyan tartják azokat.

“A török gazdaság túlhevült” – mondja Timothy Ash a Euronewsnak. A    szakértője szerint “túl gyors a növekedés, túl magas a belső kereslet, túl nagy az import. Így túl hevül a gazdaság.”

Erdogan elnök eddig is ezt tette a választások előtt: öntötte a pénzt a gazdaságba. “Erdogan oligarcha barátai, akik elsősorban az építőiparban érdekeltek profitálnak is az olcsó hitelekből” – mutat rá Ash. Aki szerint Erdogan azért sem hagyja, hogy a Nemzeti Bank emelje a kamatlábat, mert “az iszlám vallás tiltja a kamatot.”

Erdogan elnök immár egyszemélyben irányítja a gazdaságot.

“Uralma első tíz évében még ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott, de az utóbbi időben már nem. A döntéseket már kizárólag egyedül hozza meg. A király meztelen”

– utal Andersen meséjére az elemző Törökországban.

Orbán a török úton

Török infláció az égben, líra a mélyben. 70%-os inflációt mértek Törökországban, ahol az elmúlt években már folyamatosan kétszámjegyű volt az áremelkedés.

Az infláció újabb határvonalat lép át azzal, hogy most már attól tartanak hamarosan három számjegyű lesz. A török líra ezzel párhuzamosan folytatja a mélyrepülést: 2020-ban egy euró hét török lírát ért, már 17-et. Pedig közben a dollárhoz képest az euró is gyengült.

Erdogan elnök saját kezébe vette a pénzügyeket is, és ezt nem kellett volna tennie. Nem ortodox gazdaságpolitikája csak tovább rontott az amúgy sem fényes helyzeten.

Jövőre pedig választások lesznek Törökországban, ahol folyamatosan csökken a lakosság életszínvonala. Ez elvben csökkentheti Erdogan népszerűségét, de más oldalról az emberek jelentős része az államtól várja a problémák megoldását. Erdogan rájátszhat a gazdasági függésre hiszen állami támogatás nélkül a török családok jórésze visszasüllyedhetne az ötvenes évek életszínvonalára.

Magyar jövő?

A nemzeti együttműködés rendszere némi késéssel követi a török diktátor útját: a nem ortodox gazdaságpolitika gyengíti a fizetőeszközt és fokozza az inflációt. Az eredmény az életszínvonal csökkenése. Orbán Viktor szerencséjére ez a választások után következik be amikor a népszerűség csökkenése nem okoz különösebb problémát.

A Fidesz a szegény választói körzetekben aratta igazán nagy sikereit – egyáltalán nem véletlenül. A liberális piacgazdaság vesztesei csakis az államtól várhatják sorsuk jobbrafordulását. Orbán Viktor ennek megfelelően hatalmas pénzekkel támogatta meg szavazóit.

Az infláció most részben arra is kell, hogy az állam visszavegye azokat a pénzeket, melyeket a miniszterelnök beleölt a választásokba.

Meg kell egyezni az unióval!

Nem más jelentette ezt ki mint Nagy Márton, Orbán Viktor egykori gazdasági főtanácsadója, aki most miniszterként próbálja meg menedzselni a válságot. A Nemzeti Bank egykori alelnöke pontosan tudja, hogy a forint mélyrepülése mindaddig folytatódni fog amíg Brüsszel nem jelzi  : hajlandó fizetni. Ehhez viszont Orbán Viktornak engedményeket kellene tennie, például be kellene lépni az európai ügyészségbe. Ez nem kockázatmentes vállalkozás tekintettel a hatalom korrupciójára. A hatalmon levők viszont csak addig lophatnak amíg van miből.

A következő hónapokban kiderül, hogy mire játszik Orbán Viktor?

Eredetileg arra gondolhatott a megnyert választás után, hogy a következő időszakot guggolva is kibírja amíg Washingtonban ismét hatalomra jutnak Trump hívei és Európában a Meloni-Salvini páros szerepet kaphat Rómában. Most viszont mindez kérdésessé vált: eljött a válság menedzselés korszaka. Ki kell például gazdálkodni a rezsicsökkentés fenntartásának az árát miközben hétszer drágábban vesszük az oroszoktól a földgázt mint amennyit a lakosság fizet érte.

Kié az Égei-tenger? Görög-török vita

Az Európai Unió hozzájárult ahhoz, hogy Törökország a török Égei-tenger kifejezést használja turista csalogató kampányaiban. A görögök kis késéssel észrevették ezt, és most legmagasabb szinten tiltakoznak Brüsszelben.

Az uniós döntés azonnali visszavonását követelte kemény hangú levélben Görögország uniós biztosa. Margaritis Schinas az Európai Unió illetékes biztosának, a francia Thierry Bretonnak címezte a levelet. Görögország miniszterelnöke ugyancsak tiltakozott – írta meg az athéni sajtó.

A baj csak az, hogy az uniós döntés tavaly decemberben született meg, és akkor a kutya sem tiltakozott. Most viszont amikor beindult a turista szezon mind Görögországban, mind pedig Törökországban újra előkerült a régi vita: kié az Égei tenger?!

Törökország idegenforgalmi államtitkára már tavaly novemberben azt fejtegette, hogy

“Görögország úgy tesz mintha az Égei-tenger az övé lenne. Holott nem erről van szó, mert az Égei-tenger a miénk is. Sőt ez a török turizmus egyik brandje!”

Athén és Ankara sok kérdésben folytat vitát, és ez a szimbolikus ügy most újra kiélezte a régi ellentéteket.

Az első világháború után a szultán birodalmának felosztásakor a győztes nagyhatalmak a görögöket támogatták, akik vissza akartak szerezni “ősi görög területeket” Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa csapatai visszaverték a támadást, és kiűzték a görögöket Kisázsiából. Kemal Musztafa pasa felvette az Atatürk nevet, és a modern Törökország megalapítója lett.

Uniós tévedés?

Görögország uniós biztosa felrója az ellenőrzési rendszernek, hogy mindeddig nem vette észre ezt a problémát, amely “egy szuverén uniós tagállam és általában az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait érinti. Nem védi meg az uniós fogyasztók érdekeit sem pedig az európai turizmusét.”

Kyriakos Mitsotakis görög kormányfő, aki Madridban részt vesz a NATO csúcstalálkozón, úgy nyilatkozott, hogy “egész jogi arzenál áll a rendelkezésünkre, hogy kijavítsuk  ezt a hibát, amely érinti a Görögországról kialakult külső képet, és a görög turizmus érdekeit sérti.”

Miért csak most félévvel később vették észre a görögök a turista csalogató kampányt, mely a hangzatos “Boldogság a török Égei-tengerpartokon” nevet viseli?

Görögország fejlesztési minisztere, akihez a turizmus is tartozik, bocsánatot kért a görög közvéleménytől mondván, hogy ő mindeddig nem tudott arról , hogy a törökök múlt decemberben uniós engedélyt kaptak a török Égei tenger jelző használatára. Azonnali vizsgálatot rendelt el a minisztériumban Athénban.

Az ENSZ minden megpróbál, hogy az ukrán gabona elérje a világpiacot

Arről beszélt Antonio Guterres főtitkár, hogy mind az ukránokkal, mind az oroszokkal intenzív tárgyalásokat folytatnak az ukrán gabona világpiacra való juttatásáról. Az ENSZ ezzel egy időben kiadott egy jelentést, mely szerint “az orosz agresszió Ukrajna ellen globális megélhetési válságot okozott, melyet már régen nem tapasztalt a világ.”

Ha a döntéshozók nem cselekszenek gyorsan, akkor világméretű gazdasági – társadalmi válság alakulhat ki – hangsúlyozza a világszervezet jelentése. Ehhez a Washington Post hozzáfűzi, hogy az orosz és a török külügyminiszter lényeges tárgyalásokat folytatott arról, hogy korridor jöjjön létre, ahol a gabonát szállító hajók el juthatnának a Fekete tengerre.

Az orosz-török tárgyalásoknak eredménye egyelőre nincsen miközben a globális élelmiszer válság fokozódik. Csádban és néhány más afrikai országban élelmiszer szükségállapotot rendeltek el, mert nem érkeztek meg az ukrán illetve orosz gabona szállítmányok. A Fehér Ház bejelentette: Biden elnök ebben a hónapban Európába látogat, hogy részt vegyen a
G7 és a NATO csúcsértekezleten. Mindkét tanácskozás fő témája az, hogy miképp lehet segíteni Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban- írja a Washington Post.

Megoldaná-e a korridor az ukrán gabona export problémáját? 20 millió tonna gabona vár szállításra Ukrajnából – hivatkozik a FAO adataira a német közszolgálati Deutsche Welle. A fekete-tengeri orosz flotta jelenleg minden exportot megakadályoz. Putyin a szankciók feloldását követelte cserébe azért, hogy kiengedjék az ukrán szállító hajókat. Ezenkívül gondot okoznak az ukrán aknák, melyek közül sok elszabadult. A román és a török haditengerészet már sok ilyen ukrán aknát hatástalanított.

Közben az afrikai és közel-keleti országok nagyon várják az ukrán gabonát, Kijevben meg nagyon hiányzik a bevétel. Vonaton próbálják meg exportálni a gabonát, de ez lassú és nem hatékony. Ukrajna vasúti sávszélessége más, ezenkívül hiány van tehervagonokból hiszen a front elsőbbséget élvez.

ENSZ megoldás

A világszervezet Isztambulban állítana fel irodát, amely ellenőrizné a korridor működését. Ebben az ENSZ képviselőin kívül Oroszország, Ukrajna és Törökország diplomatái vennének részt. A török haditengerészet egy-két hét alatt meg tudná tisztítani az aknáktól a Fekete tengert – mondta a Deutsche Wellenek Yoruk Isik, az isztambuli közel-keleti intézet szakértője.

Kijevnek fenntartásai vannak, mert attól, hogyha az aknák nem védik Odessza kikötőjét, akkor az orosz haditengerészet megpróbálhatja elfoglalni azt. Törökország szerepe ezért lehet fontos: a török haditengerészet biztosítaná a korridort vagyis távol tarthatná az orosz flottát.

Az oroszok a maguk részéről ellenőrizni akarják a korridoron érkező hajókat: nincs-e rajtuk fegyver? Ezt Kijev nem fogadja el. A másik vita kérdés: ki kapja az ukrán gabonáért járó pénzt? A gabona egy része olyan ukrán területekről jön, melyek jelenleg orosz megszállás alatt állnak. Ezért az oroszok maguknak követelik az ottani gabona szállítmányokért járó pénzt. Az ukránok azzal vádolják az oroszokat, hogy lopják a gabonájukat. Kijev szerint az oroszok 400 ezer tonna ukrán gabonát adtak el így jórészt Szíriában, de részben Törökországban is.

A török külügyminiszter a Lavrovval folytatott legutóbbi tárgyalások után azt is megemlítette, hogy “ az orosz gabona exportra vonatkozó szankciók visszavonása jogosnak látszik.”

A FAO szerint 10 hét áll még rendelkezésre a döntéshez. Akkor érkezik ugyanis az idei termés a raktárakba, ahol még a tavalyi várakozik elszállításra Ukrajnában.

A háború 79. napja – Sikerül evakuálni az Azovstalban rekedt harcosokat?

Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes – az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek reintegrációjáért felelős minisztere közölte, hogy Törökországon keresztül folynak a tárgyalások a katonaság Azovstalból való evakuálásáról. – a súlyos sebesültekkel kezdődik.

 

“Új tárgyalási kört kezdtünk a különleges hadművelet ütemtervéről. Kezdjük a súlyos sebesültekkel. Ott van a Vöröskereszt, ők ma (május 12-én – a szerk.) találkoznak az oroszokkal. Tárgyaltak velük, valamint egyeztetések folynak az ENSZ-szel is.

Szeretnénk, ha aláírnának egy dokumentumot az Azovstalból való kitelepítés pontosan pontos menetrendjéről.”

pravda.com.ua

Verescsuk pontosította, hogy Törökország beleegyezett, hogy közvetítőként lépjen fel a jelenlegi tárgyalási fordulóban. Elmondása szerint a különleges művelet több szakaszból áll majd. Az első a súlyos sebesültek evakuálása.

Azovstalban pincerendszerében jelenleg az Azov zászlóalj harcosai, a fegyveres erők, a rendőrség és a határőrség katonái és tisztjei várják a kimenekítésüket.

Elmondta, hogy május 12-én a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának képviselői találkoztak Oroszországban, hogy összehangolják a különleges evakuálási művelet első szakaszát.

Az Azovstalt védő ukrán katonák arról számoltak be, hogy közel 600 sebesült katona tartózkodik az üzem területén, de a halottak és sebesültek száma napról napra nő.

A mariupoli ukrán harcosok elhunyt védőinek számát nem nevezik meg.

Verescsuk korábban azt mondta, hogy most csak 38 súlyosan sebesült (fekvő) harcosról tárgyal az ukrán fél , és ha sikerül 38  harcost kicserélnünk, “tovább lépünk”.

Emellett Oroszország kijelentette, hogy kész folyosókat nyitni a civilek evakuálására az ukrán hatóságok által ellenőrzött területekre és külföldi országokba.

  • Az orosz csapatok ma reggel (május 13.) megpróbáltak betörni az azovsztali acélgyárba – jelentette Peter Andryuscsenko mariupoli polgármester tanácsadója. Az ukrán vezérkar szerint Oroszország folyamatosan ágyútűz alatt tartja a komplexumot, miközben blokkolja az Azovstal védőinek kijutását. Az ukrán katonák továbbra is tartják a mariupoli acélgyárat, de többször is felszólították az ukrán és a világ vezetőit, hogy találják meg a módját, hogyan tudják kijuttatni őket az ostromlott üzemből.

Erdogan pénzügyi és politikai pácban

Sosem fogom védelmezni a kamatláb emelést – jelentette ki hétfőn délelőtt Erdogan török elnök, aki ezzel újabb csapást mért az értékét rohamtempóban veszítő lírára, fokozva ezzel az inflációt, amely mind jobban aláássa politikai bázisát Törökországban.

45%-kal ér kevesebbet a török líra mint az év elején – írja a Reuters. Egyben hozzáteszi, a veszteség fele az elmúlt két hétben keletkezett. A török líra mélyrepülése egyértelműen Erdogan mantrájának köszönhető – állapitja meg a Bloomberg. A török államfő meg van győződve arról, hogy alacsonyan kell tartani a kamatlábat annak érdekében, hogy ösztönözzék a gazdaságot. Ezért a nemzeti bank az ő utasítására csökkentette 15%-ra a kamatlábat noha az infláció meghaladja a 20%-ot!

Megoldás helyett bűnbakot keres Erdogan

A török államfő utasította a legfelső pénzügyi ellenőrző hatóságot, hogy járjon utána: milyen deviza manipulációk okozhatták a török líra árfolyamveszteségét?

“Gazdasági függetlenségi háborút folytatunk. Látjuk, hogy milyen játszmák folynak annak érdekében, hogy megváltoztassák a líra árfolyamát, a kamatlábat és az inflációt”

– jelentette ki Erdogan elnök.

Tiltakozás

Szerdán már tüntetések voltak Törökországban az infláció miatt, amely sok török családot sodort a szegénység határára.

Egy négytagú családnak immár havi 3000 lírára – 215 euróra –  van szüksége ahhoz, hogy elkerülje az éhezést. A szegénységi küszöb 10 ezer líra fölé emelkedett – jelezte a legnagyobb török szakszervezeti szövetség novemberi jelentése.

Épp azoknak a kisembereknek az egzisztenciája rendült meg, akik eddig Erdogan leghűbb támogatói voltak. Most már a középosztály életszínvonalát is fenyegeti a krízis – hangsúlyozza a Reuters.

A török vásárlók nem tudnak vásárolni

Minden túlságosan drágává vált a törököknek – mondta egy kereskedő a francia RFI riporterének Edirne városában.

A 3000 ezer lírás minimálbér még a havi élelmiszer kiadásokat sem fedezi – vázolta fel a helyzetet a piaci árus, aki elmondta, hogy manapság jórészt a Görögországból és Bulgáriából érkező vásárlók mentik meg a piacot, amely az infláció miatt túlságosan drágává vált a törökök számára.

Orosz-török támogatással működik Lukasenka embercsempész hálózata

Hogy került többezer közel-keleti menekült Fehéroroszországba, és onnan a lengyel határra? Ennek járt utána a Der Spiegel annál is inkább, mert a menekültek többsége Németországba készül …

“A beloruszok adják a vízumot, és aztán törökök, szírek, irakiak és libanoniak intézik az ügyet helyben”

– mondja Ibrahim, aki egykor maga is Szíriából menekült Törökországba. Többször megpróbált átjutni a görög határon – sikertelenül. Azóta embercsempészetből él. A Facebookon és a Telegrammon sok oldalt hozott létre – természetesen álnéven. Ezeken az oldalakon migránsok áradoznak arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni az Európai Unióba – Minszken keresztül. Öt nap alatt Berlinben vagy! – hírdeti az egyik oldal. Aztán Isztambul Aksaray negyedében létrejön a személyes találkozó, ahol tisztázzák a fontos kérdéseket: mennyibe kerül az utazás és mikor lehet indulni?

Ibrahim, akinek persze nem ez az igazi neve, egy utazási irodának dolgozik Isztambulban. Az utazási irodát a török maffia üzemelteti, mögötte pedig a titkosszolgálat áll.

Nyár óta sok ilyen utazási iroda nyílt Bejrútban, Irak északi részén Erbilben, Damaszkuszban. Ezek az utazási irodák hasonló idegenforgalmi vállalkozásokkal tartanak kapcsolatot Minszkben. Ahol a turista vízumot a katonai titkosszolgálat adja ki a menekülteknek. Kezdetben minden belorusz utazási iroda szerezhetett ilyen vízumot, de szeptemberben 12-ben maximálták a számukat Minszkben. A vizum ugyanis nagy üzlet: kezdetben 1200-1700 dollárba került, de mostanában már 2500 dollárt kérnek érte Minszkben – mesélték az embercsempészek a Der Spiegel tudósítójának Isztambulban.

Ehhez jön még az 1000 dolláros repülőjegy Isztambulból Minszkbe. Aztán, hogy ott mi történik a menekültekkel az már nem az embercsempészek dolga.

Tranzit csapda

Shimal és családja Észak Irakból érkezett Minszkbe, ahol se szállása se megélhetése nincs. Az embercsempész azt igérte neki, hogy hamarosan Németországba jut feleségével és két kislányával együtt. A Der Spiegel tudósítója megpróbált riportot készíteni a fagyoskodó bevándorlókkal Minszkben, de civilbe öltözött rendőrök durván ráförmedtek és megfenyegették: ha nem tűnik el, akkor “történhet valami kellemetlen”. A Der Spiegel tudósítója az egyike az utolsó mohikánoknak Lukasenka rendőr államában, ahonnan a külföldi sajtó jelentős részét kiutasitották. Legkevesebb 12 belorusz újságírót pedig letartóztattak, akik a menekült problémáról próbáltak meg beszámolni.

Hogy értesül így a világ? Jórészt Lukasenka szigorúan ellenőrzött sajtójából. Az állami televízió abból a táborból tudósít, ahol a határmentén gyülekező menekülteket tartják. A határ átlépését megkísérlő csoportokat a lengyel határőrök keményen visszaverik. A belorusz állami televízió hemzseg ezektől a tudósításoktól, amelyeket a moszkvai televíziók lelkesen átvesznek.

Putyin elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy semmi köze sincsen a belorusz-lengyel válsághoz, de Lavrov külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: fizessen Lukasenkanak azért, hogy nem engedi át a menekülteket az uniós határokon. Lavrov arra hivatkozott, hogy Merkel kancellár hasonló megállapodást kötött Erdogan török elnökkel, és ezen a címen több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól.

Lukasenka régen készült a “migráns hadműveletre”

Az állami Centrkurort vállalat már májusban megkezdte turista vízumok kiadását Észak Irakban – hangsúlyozza a Der Spiegel, melynek tudósítója látott ezzel kapcsolatos dokumentumokat Minszkben. Aztán magán utazási cégeknek is kezdtek kiadni turista vízumokat. Így érkezett körülbelül 15 ezer menekült Minszkbe. Ma már bizonyára többen vannak hiszen sokfelől érkezhetnek menekültek Belaruszba. Ha van pénzük, akkor szállodákban alhatnak, melyeket a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Ez számukra bomba üzlet is hiszen a szankciók által sújtott országot nemigen látogatják a külföldi turisták.

Az utánpótlás kimeríthetetlen olyannyira, hogy Damaszkuszban átmenetileg felfüggesztették a belarusz turista vízumok kiadását – írja a Der Spiegel. “Technikai okokból” Szíria fővárosában egyelőre nem lehet belorusz vízumért folyamodni. Jelenleg 2200 kérvény vár elfogadásra.

Lukasenka hatóságai irányt váltottak: most már nemigen adnak ki egyéni vízumokat hanem inkább csoportos rövid időre szóló engedélyeket kifejezetten “közel-keleti turisták számára.”

A csapdába esett menekültek fűhöz fához kapkodnak Minszkben, ahol nekik kétszer annyit kell fizetni a szállodában mint a helyieknek.

Az Észak Irakból érkezett Shimal 14 ezer dollárt költött arra, hogy Németországba jusson, de Minszkben feladta. Visszarepült Erbilbe, Irak északi kurdok lakta övezetébe.

Miután Lengyelország lezárta a határt, a belorusz titkosszolgálat elkezdte a litván határra szállítani a menekülteket, hátha ott jobb esélyük van. A litván határőrök azonban éppoly határozottan akadályozzák meg a határátlépést mint a lengyelek.

Merkel kancellár telefonon tárgyalt Lukasenka elnökkel, aki közölte: kész tárgyalni az Európai Unióval. Minden bizonnyal pénzt vár Brüsszeltől éppúgy mint Erdogan török elnök, akinek követelését nemrégiben a magyar miniszterelnök is megtámogatta Törökországban.

Kaczynski: hibrid háború zajlik a határon

Lengyelország erős embere szerint a fehérorosz határon “már tart a hibrid háború, de igazi háborútól, melyben fegyvert is használnak nem kell tartani.”Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök helyettesként felügyeli a honvédelmi és a belügyi tárcát is, ezért állásfoglalása különösen jelentős.

Morawiecki miniszterelnök Putyin orosz elnököt vádolta az egész konfliktus megszervezésével. Az orosz államfő sietett kijelenteni, hogy “semmi köze a lengyel – fehérorosz határon kialakult krízishez”, de ezt kevesen hiszik el neki.

A NATO főtitkára is az orosz elnököt szólította fel, hogy sem Fehéroroszországban sem pedig Ukrajnában ne kezdjen hadműveletekbe. Ezt megelőzően Oroszország olyan modern harci gépeket küldött Fehéroroszországba, melyek nukleáris bombát is célba tudnak juttatni. Korábban Putyin és Lukasenka megállapodott abban, hogy fegyveres erőik stratégiáját egyeztetik. Ez a gyakorlatban nem jelenthet mást minthogy Fehéroroszország fegyveres erőit teljes mértékben alárendelik Moszkvának. Érdemes megemlíteni, hogy az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke találta ki a hibrid háborút. Geraszimov tábornok elképzeléseit az oroszok a gyakorlatban is alkalmazzák Ukrajnában, és most már Fehéroroszországban is.

USA diplomácia bajban

A Biden adminisztráció mérsékelni kívánja az orosz ellenességet, melynek a fő szóvivője a NATO-ban épp Lengyelország. Minden bizonnyal erről tájékoztatta Putyin elnököt a CIA igazgatója, William Burns Moszkvában. Ezt követően éleződött ki a helyzet Lengyelország és Fehéroroszország határán. A néhány ezer migráns nem juthatott volna oda az orosz és a török titkosszolgálat támogatása nélkül.

Alibi diplomácia a propaganda szolgálatában

Orbán Viktor jó kapcsolatokat ápol mind Putyin elnökkel mind pedig a lengyel vezetéssel. Sőt Lukasenka fehérorosz elnökkel is. Viszont rossz a kapcsolata a Biden adminisztrációval és Brüsszellel.

Ezért a propaganda egyertelműen Brüsszel ellen irányul miközben nagyvonalúan megfeledkezik Putyin szerepéről. Csakhogy Jaroslaw Kaczynski hibrid háborúról beszél, és ez nyilvánvaló célzás Oroszországra, melynek elnökét, Putyint személyesen is gyűlöli, mert őt tartja felelősnek ikertestvére, Lech Kaczynski egykori köztársasági elnök haláláért.

A lengyel-fehérorosz határon kialakult patthelyzet tulajdonképp mindenkinek megfelel- kivéve a migránsokat, akiket az orosz és a török titkosszolgálat oda szállított.

Mindenki PR sikert arathat a saját nacionalista közvéleménye előtt anélkül, hogy túlságosan sokat kockáztatna.

A magyar alibi diplomácia pompásan hozzájárulhat a választási propagandához hiszen a migráns veszélyt újra elő lehet adni az erre szakosodott kormánypárti médiában. Mindaddig amíg az emberek el nem gondolkodnak azon, hogy miért történik mindez?

Orbán, a török faló

Több pénzt kér Brüsszeltől Orbán Viktor miniszterelnök a migrációs problémák rendezésére Törökországnak. Erdogan elnök köszöni szépen a lobbizást. Ankarában a legfelső szintű stratégiai egyeztetést tartott a két állam vezetése. Ezen részt vett Orbán Viktoron kívül a magyar belügy és külügyminiszter is.

A magyar kormányfő sajtóértekezletén elmondta: három irányból fenyegeti migrációs hullám az Európai Uniót. Délről, délkeletről és keletről. Törökország az utóbbi kettőben érintett.

Erdogan elnök korábban alkut kötött Merkel kancellárral , és ennek alapján több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország. Most újabb pénzeket akar a török államfő, akinek rendszere komoly pénzügyi gondokkal küszködik. A migráns fegyvert korábban már sikerrel alkalmazták. Most Orbán Viktor közvetítésével újra erre tesznek kísérletet. A magyar miniszterelnök korábban az orosz és a kínai érdekek képviseletét vállalta fel Brüsszelben, most ehhez csatlakozik a török faló.

Trója Törökországban van vagyis a döntés stílszerű. A kérdés csak az, hogy mennyiben érdeke Magyarországnak az Európai Unió romlásán munkálkodni?!

Putyin nyomában

Orbán javaslatát megelőzte az orosz diplomácia vezetője, aki török mintára pénzt kért Lukasenka belorusz elnök számára cserébe a migráns válság megoldásáért.

Brüsszel viszont hibrid háborúról és a migráns fegyver alkalmazásáról beszél.

Egyúttal azonban újra felmerül: az Európai Unió pénzelhetné a határ kerítéseket. Michel, az Európai Tanács elnöke erről is tárgyalt Varsóban, ahol “Európa hős védelmezőinek tüntetik fel magukat.”

Mi mindebben az orosz és a török titkosszolgálat szerepe?

Angela Merkel nem véletlenül hívta fel Putyin elnököt az ügyben. Pontosan tudja, hogy az akciót Moszkvában szervezik – Törökország aktív támogatásával.

Érdekes, hogy a lengyel-belorusz határ konfliktus előtt Moszkvában magával Putyinnal is tárgyalt a CIA igazgatója. Vajon miben állapodhattak meg, ha utána az oroszok vígan hozzákezdtek a hibrid háborúhoz Lengyelország és Belaruszia határán ?!

Erdogan rendszere részben maffia kormányzás

Maffia kormányzás. Felkaphatjuk fejünket, mintha ezt már hallottuk volna valahol… Nem akárki mondja ezt: Erdogan elnök egykori jobbkeze, Ahmet Davutoglu ex miniszterelnök, aki a Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy padlóra küldi Törökországot a szinte teljhatalmú elnök.

A hatalom korrumpál. (*szerk.: Már megint áthallásom van)

Amikor Erdogan hatalomra került 2003-ban, akkor még küzdeni akart a korrupció ellen.

Manapság a korrupció sokkal nagyobb mint akkor volt. Küzdeni akartam az ellen, hogy rokonokkal töltsék be a fontos állásokat, de az erőfeszítéseim hiábavalónak bizonyultak. Miután távoztam a hivatalomból Erdogan veje lett a rendszer második legfontosabb embere. Ha elfogadtam volna a korrupciót, a nepotizmust, a rossz menedzselését Törökország problémáinak, akkor még mindig a hatalom részese lennék – nyilatkozta dél törökországi birtokán az ellenzéki politikus, aki szerint Erdogan rendszere hamarosan összeomlik. Ő pedig szeretne fontos szerepet játszani a következő kormányban.

Kicsoda Ahmet Davutoglu?

A most 62 éves politikus 2009 és 2014 között Törökország külügyminisztere volt, korábban pedig Erdogan külügyi tanácsadója. 2014 és 2016 között ő volt Törökország miniszterelnöke. 2016-ban volt az állítólagos puccskísérlet, melynek nyomán Erdogan tömegesen csukatta le ellenfeleit és az ellenzéki sajtó munkatársait.

Miért alakult így a helyzet Törökországban?

2010-ben Erdogan olyan reform programot hirdetett meg, melyet az ellenzék nagyrésze is elfogadott. A FETÖ – Fetullah Gülen iszlám szónok mozgalma – egyre inkább hatalomra tört, és erre Erdogan egyre inkább autokrata módon reagált. (Ez az állítólagos puccskísérlet leírása. Erdogan az USA-t vádolta a puccskísérlet megszervezésével és kérte az iszlám prédikátor kiadatását, de ezt Washington megtagadta. Erdogannak nagyon rossz kapcsolata volt a demokrata vezetéssel az USA-ban. Orbán Viktor miniszterelnök viszont még a fiát is elvitte Erdogan beiktatására, melyet sok nyugati vezető bojkottált.)

Miért van az, hogy öntől eltérően, a kormánypárt oly kevés vezetője lázad fel Erdogannal szemben?

Amikor engem kizártak a vezetésből, akkor Erdogan aláíratott erről egy okmányt, melyet szinte mindenki aláírt. Azután odajöttek hozzám és bocsánatot kértek: mester, tudjuk, hogy neked volt igazad, de nem tehettünk másként.

Sokan félnek Erdogantól, de sokan nagyonis profitálnak a rendszerből.

A vezetők általában akkor a leggyengébbek amikor a legerősebbnek képzelik magukat. Erdogan csupa talpnyalóval vétette körül magát. Ő már nem ismeri az ország reális helyzetét. Senki sincs a mai kormányzatban, aki kezelni tudna egy olyan súlyos válságot mint a mostani. Jelenleg ugyanis nemcsak a gazdaság, de az állam is válságban van. Szerintem 2022-ben választások lesznek Törökországban.

Elfogadna egy választási vereséget Erdogan elnök?

Igen. A választásoknak már régi hagyománya van Törökországban. Lehet, hogy Erdogan megkísérelné azt, hogy kérdésessé tegye a választások eredményét, de nem járna sikerrel. Nekem nem az a célom, hogy megbuktassam Erdogant hanem az, hogy helyreállítsam a demokráciát Törökországban.

Sedat Peker maffia vezér a You Tube-on videókat tett közzé, melyek azt igazolják, hogy Erdogan kormányzata kapcsolatban állt a maffiával. Igaz ez?

Azt hiszem, hogy ez legalábbis részben igaz. Az igazságszolgáltatásnak már réges régen meg kellett volna kezdenie a vizsgálatot ezekben az ügyekben.

Törökország maffia állam lenne?

– tudakozódik a Der Spiegel. – Nem egész Törökország, de a kormányzat egy része igen.

Bíróság elé kellene ezért állítani Erdogant a bukás után?

Nem szeretném elkövetni ugyanazt a hibát mint Erdogan vagyis a hatalmi ágak összekeverését, a beavatkozást az igazságügy menetébe. Azt gondolom, hogy mind a korrupciót mind a hatalmi visszaéléseket független bíróságoknak kell kivizsgálniuk – mondta Ahmet Davutoglu ex kormányfő a Der Spiegel tudósítójának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK