Kezdőlap Címkék életszínvonal

Címke: életszínvonal

A német társadalom a legnagyobb életszínvonal csökkenést éli át 1950 óta

0

Két német közgazdász szerint, ha minden így megy tovább, akkor a húszas évek elvesztegetett évtizedet jelentenek majd Németország számára, amely a világ harmadik legerősebb gazdasága, de az ukrajnai háború miatt egész gazdasági modellje a feje tetejére állt.

“Az Alternative für Deutschland előretörése ébresztő kell, hogy legyen mindenki számára. Ennek nem kizárólag gazdasági okai vannak, de nagyon jelentős tényező, hogy a németek jelentős részének összeomlott az életszínvonala oly mértékben amire 1950 óta nem volt példa” – nyilatkozta Isabella Weber, a University of Massachusetts közgazdasági karának docense, akit korábban a német kormány azzal bízott meg, hogy dolgozzon ki egy bizottságban megfelelő rezsi kompenzációt az energiaárak növekedésére Németországban. Isabella Weber mostani tanulmányának társszerzője Tom Kreps professzor, aki a berlini pénzügyminisztérium tanácsadója volt amikor a miniszter nem volt más mint a jelenlegi kancellár, Olaf Scholz. A német tanulmány idézi az IMF előrejelzését, mely szerint a G20 államok közül csak Argentina szerepel majd gyengébben a 2024-es és 25-ös évben mint Németország.

A német tanulmány emlékeztet arra, hogy a reálbérek egyetlen év alatt 4%-kal csökkentek 2022 áprilisa és 2023 márciusa között. Ugyanebben az időszakban a GDP 4,1%-kal esett vissza. 2023 végén 10%-kal volt kisebb a lakosság reáljövedelme mint a válság előtt.

A földgáz árának óriási emelkedése felhozta az Alternative für Deutschlandot annak ellenére, hogy a Scholz kormányzat megpróbálta enyhíteni annak hatását a lakosságra.

A német fiatalok boldogtalanok

Németország éppúgy mint Magyarország vagy az USA visszaesett a boldogság indexben, ahol szokás szerint a skandináv államok vezetnek, az első helyen Finnország végzett. Németország a 24-ik, ez nem oly rossz helyezés, de a harminc év alatti fiatalok esetében már dúl a pesszimizmus: ők csak a 47-ik helyen végeztek.

Miért ilyen pesszimisták a német fiatalok? Elsősorban az ukrajnai háború miatt. Ez nemcsak a német gazdasági modellt tette tönkre amint a német közgazdászok bebizonyították mondván, hogy a német ipar az olcsó orosz nyersanyagokra épült – mindenekelőtt a kőolajra és a földgázra.

“A német közvélemény sokkal érzékenyebben reagál a háborúra mint sok más társadalom. Elsősorban a történelmi múlt miatt. A két elveszített világháború benne van a németek génjeiben”- mondta a közszolgálati Deutsche Wellenek Hilke Brockmann, a Brémai Egyetem szociológusa. Aki sietett hozzátenni, hogy a gazdasági helyzet legalább ilyen nagy szerepet játszik a német fiatalok pesszimizmusában: ”a német kormány jelenleg megszorító gazdaságpolitikát folytat, nem különösebben nagylelkű a polgárokkal. Ráadásul a nagy közszolgálati rendszerek eléggé gyatra teljesítményt mutatnak.”

Skandináviában jobb a helyzet:

“Azokban az országokban nagyobb a társadalmi szolidaritás, a polgárok sokkal többet kapnak az államtól. A konzervatívabb Németországban ennél kevesebbre számíthatnak.”

Mindenesetre érdekes, hogy Németországban, Norvégiában, Svédországban, Franciaországban, Spanyolországban és Nagy Britanniában az idősebb generációk sokkal boldogabbak mint a fiatalok. Ezzel ellentétes tendenciát csak három kis ország mutat Európában: Magyarország, Görögország és Portugália.

A vetélkedésben Magyarország lefelé csúszott, és már csak az 56-ik a boldogság indexben, de a fiatalok optimisták: azon a listán Magyarország a 36-ik helyet szerezte meg. Az idősebb generáció viszont csak a hetvenediket, ez nem is csoda hiszen egymillió nyugdíjas él a létminimum alatt Magyarországon a nemzeti együttműködés rendszerének tizennegyedik évében.

Élelmiszerárakban már elértük az uniós átlagot, bérekben viszont…

Az élelmiszerek ára – a rekord magas magyar infláció következtében – elérte az uniós átlag 98%-át. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Eurostat számaiból. 20 év után a magyar élelmiszer árak utolérték az Európai Unió átlagát holott korábban az alacsony jövedelmekkel szemben mindig azt állították szembe a hatalom emberei: az árak viszont alacsonyak.

Magyarország jelenleg egy nyolcas csoportban van, ahol az uniós átlag körül helyezkednek el az élelmiszerek árai. Ebben a csoportban egyetlen igazán fejlett állam van: Hollandia, ahol a mezőgazdaság is igen fejlett, sokkal jobb eredményeket produkál mint a magyar noha a körülményei mostohábbak. A másik hat ország: Portugália és Spanyolország az Európai Unió déli kevésbé fejlett részéről illetve az egykori szocialista államok közül: Csehország, Horvátország, Litvánia és Szlovénia.

A legmagasabb élelmiszerárakat – 120% – az Eurostat Luxemburgban mérte, ahol az egy főre jutó GDP messze a legmagasabb az Európai Unióban miután ott adózik sok nagy cég az előnyös adó körülmények miatt.

A legalacsonyabb élelmiszer árakat a szomszédos Romániában mérték, ahol az uniós átlag 72%-át jelenti az árszínvonal.

Tíz éve még nagyobb volt a különbség: Románia 60%, Dánia 136%. Magyarország csak 79%-on állt. A nemzeti együttműködés rendszerének furcsa eredménye az élelmiszer árak gyors növekedése, amellyel elértük az uniós átlagot. Bérek tekintetében viszont…

Az életszínvonal siralmasan alakult

Bár nem kizárólag az élelmiszerek ára méri az életszínvonalat, de Európa szegényebb felén ennek óriási jelentősége van hiszen a családi kiadások meghatározó részéről van szó. 2013-ban a 79%-os magyar árszinthez 34%-os bérszínvonal tartozott. Ennél rosszabb arány csak Litvániában, Romániában és Bulgáriában volt. A tavalyi magyar bérekről még nem jelent meg átfogó statisztika, de a 2022-es évben az élelmiszerek árszintje már 90% volt míg a béreké csak 39%!

Míg az élelmiszerárak szintje 90-ről 98%-ra nőtt, a bérek aligha nőttek ilyen dinamikusan, ezért minden bizonnyal szélesebb lett az olló az árak és a bérek között.

Ez egyébként a nemzeti együttműködés rendszerének be nem vallott titka: ez a kombináció hat csábítóan a külföldi befektetőkre, és ettől olyan erős a magyar export. Az olcsó munkaerő jelenti Magyarország aduját a világkereskedelemben továbbra is miközben az Európai Unió államainak döntő többsége rég túljutott ezen. A nemzeti együttműködés rendszere fokozta a lemaradást Európától és a világszínvonaltól, az életszínvonal relatíve gyengült a többi uniós tagállamhoz képest. A gazdasági teljesítmény tehát gyenge miközben a politikai kiváló: Orbán Viktor folyamatosan nyeri a választásokat. Miért? A félfeudális rendszer  az anyagi függésre épít: ha a lakosság háromnegyede az európai szegénységi küszöb alatt él, akkor a döntő többség a megélhetését nem a piaci bérektől hanem az állami juttatásoktól várhatja. Ennek ragyogó példája a rezsi csökkentés, amely hosszú távra Orbán Viktor mögé állítja a szavazópolgárok többségét, akik a templom egerével futnak versenyt a jóléti vetélkedőn Magyarországon.

Orbán Viktor a szegényház királya

Az derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikájából, hogy a magyar lakosság fogyasztása az Európai Unió átlagának 71%-át tette ki tavaly, és ezzel a második helyet érte el a szegénységi versenyben Bulgária mögött. Még Románia is megelőzi Magyarországot az Eurostat szerint 86%-os eredményével.

A siralmas életszínvonal a rekord magas inflációnak köszönhető, amely szorosan összefügg Orbán Viktor politikájával. Az infláció egyik felét valóban külső hatások okozzák – ahogy azt az Orbán kormány állítja hiszen az energia és élelmiszer árak emelkedése globális tendencia, de a másik felét a rekord magas inflációnak az Orbán kormány gazdaságpolitikája váltotta ki. A magyar miniszterelnök nem bízott semmit a véletlenre, és a szó szoros értelmében megvette a 2022-es választást. Több mint 1500 milliárd forint áramlott ki a családokhoz és a gazdaságba, ezzel nyert Orbán Viktor. Aki viszont a választások után épp az inflációval szedte vissza a pénzt, melyet a választásra költött. Ő tehát pénzénél van, a választópolgárok kevésbé hiszen az idei fogyasztás valószínűleg az utolsó helyet eredményezi majd az Európai Unióban.

Utolérjük Ausztriát?

Erről ábrándozott Matolcsy György korábban, de ma már inkább a gazdaságpolitika hibái miatt ostorozza a kormányt. Ausztria Németországgal együtt ezüstérmes uniós vetélkedőben 111%-kal. Az első helyen Luxemburg áll 138%-kal. Tizenhárom évvel a magyar nemzeti együttműködés rendszerének eredményéről meg lehet állapítani, hogy felzárkózás helyett inkább lefelé szánkázott annak ellenére, hogy az Európai Unió sem szerepel jól a globális versenyben. Az Európai Unió maga is mindinkább a perifériára csúszik a globális gazdaságban, és ennek az integrációnak vagyunk mi magyarok a perifériája. Mint Alabama vagy Mississippi állam az USA-ban. Nem nagy dicsőség. Orbán Viktor mentségére elmondható, hogy nemzetközi trendről van szó: a gazdagok tovább gazdagodnak míg a szegények szegények maradnak. Igaz ez az Európai Unióra és persze Magyarországra is. A szerény magyar fogyasztási adatokban az az igazán szomorú, hogy azokban benne van a lakosság 1%-ának luxus fogyasztása is. Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei jól élnek a szegényházban, ahol a lakosság többsége megélhetési gondokkal küzd , és azzal számolhat, hogy a gyerekeinek sem lesz jobb.

Miért fűtünk orosz földgázzal?

Putyin orosz elnök azt ígérte, hogy “magyar barátainak” olcsóbban adja a földgázt mintha azt a világpiacon szerezné be Magyarország. Erre hivatkozva kötött hosszútávú gázszállítási egyezményt a Gazprommal Magyarország mondván: az alternatív nyugati megoldások drágábbak.

A tények nem ezt bizonyítják: az orosz földgázért többet kell fizetni mintha azt a világpiacon vásárolnánk meg a holland gáz tőzsde árai alapján. A Népszava számításai szerint júliusban 5 milliárd forinttal többet költöttünk így földgázra. Eddig a plusz kiadás 341 milliárd forintot tett ki. Ez hatalmas összeg, a nyugdíj korrekcióra például 190 milliárd forintot költ a kormány. Nemcsak Magyarország, de a fogyasztók jelentős része is többet fizet a rezsiért. Ez pedig jelentős életszínvonal csökkentő tényező. Még a statisztikai hivatal számai szerint is csökken az életszínvonal Magyarországon méghozzá elsősorban a szegényebb néprétegek körében.

Orbán Viktor politikai pozíciója nem gyengül

Csökkenő életszínvonal és borús perspektíva a világon mindenütt az ellenzéket erősíti, de nem Magyarországon, ahol Orbán Viktor politikai pozíciója szilárd noha gazdaságpolitikája megbukott. Miért? Egyrészt, mert a szegény néprétegek még mindig védelmezőjüket látják a miniszterelnökben a rezsicsökkentés miatt. Másrészt Putyin valóban támogatja “magyar barátait”, de ez Orbán Viktort és körét jelenti. Már a szovjet időkben is Moszkva a földgáz és kőolaj szállításokon  keresztül támogatta “magyar barátait”, akik az olcsó orosz energiát részben Nyugaton adták el, és a felár egy része az ő zsebükben landolt.

Putyin idejében ez annyiban változott, hogy a Gazprombank foglalkozik “Oroszország külföldi barátainak” pénzelésével.

Jan Marsalek osztrák üzletember, aki a brit hírszerzés szerint orosz kém volt a bukott német Wirecard vezérkarában, és jelenleg valahol Oroszországban a katonai hírszerzés vendége, szintén a Gazprombankon keresztül kapta “moszkvai költségtérítését.” A brit kémelhárítás úgy leplezte le, hogy lebukott egy öttagú bolgár kémhálózat Nagy Britanniában, mely Moszkvának dolgozott. A felső kapcsolatuk Jan Marsalek volt. A brit hírszerzés kiderítette, hogy az osztrák üzletembernek már a nagypapája is a moszkvai titkosszolgálatnak dolgozott azokban az időkben amikor Ausztria egy része szovjet megszállás alatt állt – 1945-1955.

A brit hírszerzés megszerzett egy listát, mely a Gazprombank által támogatott nyugati politikusok és prominens személyek névsorát tartalmazta. A listát átadták az Egyesült Államoknak, ezért

Magyarország washingtoni nagykövetsége érdeklődött: találtak-e magyar nevet a listán? Mosolyogva azt válaszolták az amerikai hatóságok, hogy egyelőre nem…

Részvényes – e Orbán Viktor a MET-ben, a földgáz kereskedésből igencsak jól profitáló, Svájcban bejegyzett cégben? Lantos Csaba, aki sokáig az igazgatótanács elnöke volt a MET-ben, többször is cáfolni kényszerült ezt az információt. Svájcban bejegyzett cég nem köteles kiadni a részvényesek adatait, Lantos Csabát viszont Orbán Viktor bevette a kormányába. Jelenleg ő az energia ügyekkel foglalkozó miniszter. A MET egykori biztonsági főnöke jelenleg Orbán Viktor elsőszámú titkosszolgálati tanácsadója.

Az átlagos magyar háztartás rezsi költsége a család jövedelmének 20-30%-át teszi ki míg Európa nyugati felén ez 8-15%.

Orbán 2034-ig akar kormányozni

A miniszterelnök Kötcsén realista módon megállapította, hogy a csökkenő életszínvonal miatt visszaesett a kormánypárt népszerűsége, de megismételte, hogy jövőre már emelkedést vár. Mínuszból a nulla is emelkedésnek számít, de perspektívái a nemzeti együttműködés rendszerének nem nagyon vannak. Stagfláció várható, annak minden kínos következményével.

Orbán 15 pontos programot ismertetett, amely felemelné Magyarországot, de ez tulajdonképp csődjelentés a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves teljesítményéről.

Első helyen a demográfia szerepel: itt nem sikerült megállítani a létszám csökkenését, a hiányzó munkaerőt mindinkább külföldről kell pótolni. Ha a következő évtizedben többszázezer külföldi munkavállalót importál Magyarország, akkor a migránsellenes jelszavakat el lehet felejteni.

Orbán munkaalapú gazdaságot akart létrehozni miközben tömeges a fiatalok kivándorlása a magasabb életszínvonal és a toleránsabb társadalom reményében.

Hitelfelvevő nemzet helyett hitel nyújtóvá kell válnia Magyarországnak – fejtegette Orbán Viktor miközben a magyar állam kétségbeesetten keresi a hiányzó uniós eurómilliárdok pótlási lehetőségét. Álmodik a nyomor:

Magyarország örül, ha nem jut adósság csapdába nemhogy hitel nyújtó országgá válna.

A magyar miniszterelnök energetikai önellátásról is beszélt, de ennek a realitása igencsak kérdéses, mert Paks2 belépése optimális esetben is csak 10 év múlva várható.

Magyar-orosz-török földgázüzlet

A miniszterelnök két földgázerőmű építését hagyta jóvá, hogy legyen elég energia az épülő akkumulátorgyárak számára. Honnan jön a földgáz? Főként Oroszországból, de az Európai Unió irányelvei az orosz import megszüntetését tervezik 2027-re. Hogy akarja ezt kijátszani Orbán Viktor? Erdogan török elnök segítségével. Az orosz földgáz nagy része ugyanis Törökországon keresztül érkezik  csakhogy a törökök már maguk is kitermelnek földgázt. Plusz vásárolnak Azerbajdzsánból is, melyet nem sújt semmiféle szankció. Immár magyar-azeri földgázegyezmény is van. Nem véletlenül járt mindkét elnök Budapesten augusztus huszadikán, mert Törökországból a jövőben azeri és török földgáz érkezhet Magyarországra és nem orosz! Putyin földgáza átalakul és azerivé vagy törökké lesz amikor Magyarországra érkezik. Brüsszel látja a csapdát, de miután Ursula von der Leyen is alternatívaként ajánlotta az azeri földgázt, sőt maga is járt Bakuban, ezért az Európai Unió nem sokat tehet a magyar-orosz-török földgáz üzlet ellen.

Magyar-török egyet akar: a ferihegyi repülőteret

Orbán Viktor már régóta meg akarja kaparintani a nemzetközi repülőteret, amely nyereséges és nemzeti szimbólum is egyben. Csakhogy nincsen ehhez elég pénze. Erdogan elnöktől vár támogatást ehhez “a magyar nemzeti programhoz.”

Egy nem egészen tízmilliós ország szuverén nemzeti tervei a globalizált gazdaságban tragikomikusak ha nem veszik figyelembe a globális trendeket.

Energiafüggetlenséget hirdetni energiahordozók nélkül szánalmas vállalkozás.

Miközben Magyarország Oroszországtól és Törökországtól függ a földgázszállításban, energia függetlenséget deklarálni nevetséges. Egyébként az Orbán kormány oroszbarát diplomáciáját azzal szokta védelmezni, hogy “energia tekintetében az oroszoktól függünk.”

A magyar közvélemény nem szuverén nemzeti programot akar hanem növekvő életszínvonalat. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki Kötcsén arról beszélt, hogy “a társadalom nem az életszínvonal csökkenéséhez szokott hozzá.”

Lejtős pályán a miniszterelnök nem mer komoly életszínvonal növekedést ígérni hiszen ennek semmilyen realitása sincsen. Így viszont a nemzeti együttműködés rendszere elveszítheti a legitimitását.

Orbán abban bízik, hogy az ellenzék teljesen impotens: éppúgy nincs elképzelése a problémák megoldásáról mint magának a miniszterelnöknek. Orbán valószínűleg nem téved, ha az ellenzék szellemi impotenciájáról beszél, de megfeledkezni látszik a hiányzó uniós milliárdokról! Ezek épp Orbán Viktor miatt nem érkeznek Magyarországra! Ha más lenne a kormányfő, akkor megkaphatná Magyarország a nagyon is hiányzó eurómilliárdokat. Ezért a magyar közvélemény felteheti a kérdést:

megér-e nekünk több milliárd eurós hiányt Orbán Viktor?!…

“A pénz Lölő nevén van, de nyilvánvalóan nem rendelkezik vele”

0

Amióta Pesty László dokumentumfilmes “ősfideszes” előállt a Lölő jelenség bírálatával  Tusnádfürdőn, mely szerint “nem szerencsés az, ha a kirakatban lopunk, csalunk, hazudunk és zsarolunk”, sokan kétlik, hogy spontán ötletet valósítana meg. Vásárhelyi Mária most a Facebookon azt írta, hogy “egy szigorúan megkomponált forgatókönyv kivitelezéséről van szó.”

Megszólalt már ebben az ügyben Pesty László többször is, és nagy leleplezéseket ígért, melyeket a karácsonyfa alá kíván elhelyezni. Ehhez képest az egyik célszemély, Szíjj László az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy Pesty László korábban tőle kért pénzügyi támogatást, de ő ezt elutasította. Pesty László úgy nyilatkozott, hogy azért kezdte meg antikorrupciós kampányát, mert két perces kihallgatást kért egy kizsebelt vállalkozó ügyében, de Orbán Viktor nem fogadta őt.

Vásárhelyi Mária viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a leleplezési kampány során az égvilágon kívül semmi újat sem tudtunk meg a nemzeti együttműködés rendszerének nagy korrupciós ügyeiről.

“Ha Pesty Lászlónak valóban bizonyítékai vannak a korrupcióra, akkor a rendőrségen kellene csicseregnie. Ha nem így tesz, akkor ez bűnpártolás!”

– fogalmazza meg a jogi tényállást Vásárhelyi Mária. Aki ezek után megfogalmazza mondanivalóját:

”Senki sem hiszi el, hogy a gázszerelő bármilyen beruházásról önállóan dönthet, és nem minden esetben Orbán Viktor mondja ki a döntő szót!

Bár a pénz Lölő nevén van, de nyilvánvalóan nem rendelkezik felette.”

Rémes gazdasági adatok

Az augusztusi infláció még mindig 16% fölött, messze meghaladva minden más országot az Európai Unióban. Már a kormány sem hisz abban, hogy idén gazdasági növekedés lehet. A költségvetési hiányt viszont már 97%-ban teljesítette augusztus végéig. Vagyis az államadósság tovább növekszik. Magyarország lépeget az adósság csapda felé amikor egyre újabb kölcsönöket kell felvenni a korábbiak törlesztésére – picit magasabb kamattal. A kölcsönadó bankok ugyanis azt látják, hogy miközben a számok csapnivalóak, az Orbán kormány nem változtat politikáján vagyis az eurómilliárdok belátható időn belül nem érkeznek meg Brüsszelből Magyarországra.

A tartós stagfláció várható az életszínvonal permanens csökkenésével.

Orbán Viktor egy őszinte pillanatában hét szűk esztendőt jósolt, és ez igaz lehet a lakosság döntő többségére, de a hatalomhű oligarchákra nem!

Ezért kínos Lölő és párja luxus jachtozása a Földközi-tengeren. Ezért van szükség Pesty László korrupcióellenes kampányára. Csakhogy ez a problémák megoldására kissé kevés. Nincs olyan propaganda, amely ellensúlyozni tudná az életszínvonal tartós csökkenését. Ezért kell Orbán Viktornak dezorganizálnia még jobban az ellenzéket nehogy a proteszt szavazatokat megszerezve hatalomra jussanak. Szlovákiában Fico ellenfelei a semmiből teremtettek olyan ellenzéket, amely megbuktatta a nemzeti együttműködés rendszerét. A hatalom sok hűséges emberét el is veszítette, de minthogy Szlovákia problémáit a hatalomra került ellenzék sem tudta megoldani, ezért visszajöhet Fico, és ez reményt csöpögtethet Orbán Viktor csüggedő szívébe is: ebben a régióban az ilyen rendszerek örökéletűek. Persze olykor elveszítik a fejüket mint Nicolae Ceausescu vagy Szlobodan Milosevics…

Dolgos feleségek az aranybányában

Míg a magyar lakosság életszínvonala csökken a politikai elit gazdagodása tovább folytatódik: az asszonyok se maradnak le a nemzeti együttműködés rendszerének oligarchái mögött. Saját jogon is milliárdosok. Vajon miből?

A lista első helyén természetesen Mészáros Lőrinc neje, Várkonyi Andrea szerepel, aki nemrég közös luxusjacht utazáson vett részt a Földközi tengeren. Még Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is több szerénységet várt volna el az ország leggazdagabb házaspárjától, amely kizárólag Orbán Viktor kegyéből gazdagodik folyamatosan.

Várkonyi Andrea sikeres média karrier után vált Lölő nejévé, Whitedog nevű cége, melyet 2020-ban alapított villámgyorsan növeli forgalmát és nyereségét. Az mfor.hu portál szerint a Whitedog nyeresége 2020 óta 1.291 millió forintot tett ki, és ebből Várkonyi Andrea 968 milliót vehetett fel!

Várkonyi Andreának, aki végzettsége szerint orvosnő, van két egészségügyi cége is még régebbről, ezek szerény forgalmat és nyereséget értek el, sőt az egyik veszteséges volt egy darabig. Várkonyi Andrea férje két cégében is tulaj: a Mészáros Agro nem különösebben aktív, de profilja szerint teve tenyésztéssel is foglalkozik! Az EKHO Belvedere ingatlan cég aktív: csaknem 100 milliós forgalom mellett 11 millió forintos nyereséget produkált.

A lista második helyén szerénykedik Rogán-Gaál Cecília, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter ex neje, aki Sarka Katával együtt nyomul elsősorban a reklámpiacon – természetesen megfelelő kormányzati és banki hátszéllel.

A Nakama&Partners elsősorban a reklámpiacban érdekelt: tavalyi forgalma 333 millió forint volt, ebből 14 milliós hasznot szerzett. A szerény nyereség ellenére a két üzletasszony lányos zavarában 125 millió forintos osztalékot utalt ki saját magának.

Másik közös cégük a Top World News, amely egy bulvár lapot ad ki, de nem közölte tavalyi üzleti eredményeit noha ez már réges-régen kötelező lett volna. A bulvárlapot alig olvassa valaki, de a cég mégiscsak remek pénzügyi eredményeket produkál. Vajon miért?
2021-ben a két üzletasszony 1,34 milliárd forintos osztalékot vett ki a cégből. Másutt ilyenkor vizsgálat következne, de Rogán Antal ex neje is védett személyiségnek számít a nemzeti együttműködés rendszerében.

A lista harmadik helyén Szijjártó-Nagy Szilvia szerepel, a külügyminiszter neje. Ő az Interior Design belsőépítészeti Kft. tulajdonosa már évek óta. A Kft. szépen teljesít: 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 545 millió forintos nyereséget produkált tavaly. A külügyminiszter neje valamivel több mint egymilliárd forintos osztalékot vett ki ebből a cégből. Szijjártó Péter felesége nemrég közös ingatlanos céget alapított a külügyminiszter egykori futsalos társának nejével, Benkő Judittal. A Varázshíd Rental Kft.-ben is érdekelt Szijjártó Péter neje, ez a cég ingatlanok bérbeadásával foglalkozik.

A lista következő helyén Vajna Tímea szerepel, aki felszámolja magyarországi érdekeltségeit – nem egészen biztos, hogy a saját akaratából. Andy Vajna halála után a cápák körözni kezdtek a nagy örökség körül, melyből végül kevés maradt Tímeának, de azért neki sem kell panaszkodnia: az AV Investments-ből 290 millió forintos osztalékot vettek fel tavaly, de ebből még ki kellett fizetni Andy Vajna üzlettársát, Falconellot is.

Hol van Orbán Ráhel?

Jól jellemzi a nemzeti együttműködés rendszerét, hogy a királyi család érinthetetlen: az mfor.hu nem foglalkozott Orbán Viktor miniszterelnök lányával, Tiborcz István nejével pedig ő is üzletasszony. Igaz, hogy családjával a választások előtt Spanyolországba menekült hiszen Orbán Viktor nem lehetett teljesen biztos a győzelemben 2022 tavaszán, de Orbán Ráhel – mintha mi sem történt volna – visszatért, és újra vállalkozni kezdett. Tiborcz István pedig abba sem hagyta a vállalkozást hiszen a miniszterelnök veje mindig is élvezte az Orbán Viktor által “helyzetbe hozott” bankok támogatását. Minthogy az üzleti tranzakciók titkosak, ezért senki sem tudja, hogy Orbán Viktor állami és magán bankjai milyen hitel konstrukciókkal támogatják a nemzeti együttműködés rendszerének oligarcháit és a feleségeket. Akik csaknem mind a nulláról indultak, és az elmúlt évtizedben futottak be varázslatos pénzügyi karriert.

Ilyen hátszéllel persze megbukni sem könnyű, erről gondoskodik maga Orbán Viktor.

Csakhogy a miniszterelnök most pácban van, mert csökken a lakosság életszínvonala. Amíg az emelkedett addig a közvélemény elnéző volt, mostanában azonban az átlag magyar családnak rá kellett döbbennie, hogy vége a hét bő esztendőnek és jön a szűkölködés ideje. Maga Orbán Viktor figyelmeztetett erre egy őszinte pillanatában.

Pesty László korrupció ellenes kampánya feléleszti a gyanút: netán maga Orbán Viktor akar valamiféle “megtisztulást” saját hatalma védelmében? Ez sem kizárt, de a fő feladat a Rogán Antal által vezényelt kormánypárti médiára vár: úgy kell sikerpropagandát folytatnia, hogy sikerek egyáltalán nincsenek miközben viszont a hatalomhű oligarchák és feleségeik vígan tovább gazdagodnak. A hatalomhű sajtó azzal mutathatja ki a legjobban lojalitását, amiről nem beszél.

Ha 100 forint a földgáz az európai piacon, akkor nálunk miért hétszer annyi?

A rezsicsökkentés a nemzeti együttműködés rendszerének nagy vívmánya, melyet remekül eladtak a magyar lakosságnak, de akkor se volt igaz amikor az energiaválság még nem borította fel az árakat.

2012-ben befagyasztották a földgáz árát, amely erősen ingadozik, és sokszor aláment ennek a tőzsdei árnak. Amikor viszont felment a földgáz ára, akkor pártunk és kormányunk sietett azt radikálisan megemelni. A lakosság kétharmada, amely nem lépte túl a fogyasztási határt valóban érezhette a rezsivédelmet, ám a peches egyharmad sokkal többet fizetett.

Jelenleg a földgáz tőzsdei ára mindössze 100 forint miközben “a felemelt piaci ár 760 forint.

Miért kell ennyit fizetnie a peches fogyasztóknak?

Egyrészt, mert Szijjártó Péter hosszútávú földgáz szerződést kötött az oroszokkal akkor amikor mindenki azt hitte, hogy magasan marad az ár, mert globális földgáz hiány alakul ki. Nem így történt. Földgáz van bőven főként azért, mert az európai gazdaságok gyorsított ütemben térnek át a megújuló energiaforrásokra, részben pedig gyenge a gazdasági konjunktúra, az ipari fogyasztás nem növekszik. Kínában sem olyan dinamikus a konjunktúra mint ahogy várták viszont a kínaiak rohamtempóban térnek át a megújuló energia forrásokra. A napelemek terén világelsők az exportban.

Miért nincs valóságos rezsicsökkenés?

Ez kettős haszonnal járna Orbán Viktor számára: csökkenne az infláció és mérséklődne az életszínvonal romlása, mely elégedetlenséget szül. Mégsem beszél senki a kormány oldalán a rezsicsökkentésről, de vajon miért nem? Azért, mert pénzügyi katasztrófa fenyeget: nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, a kormánynak minden fillérre szüksége van.

A magas földgáz árak az áfával megterhelve pompás jövedelmi forrást jelentenek a hatalomnak. Amelynek még ahhoz sincsen pénze, hogy hűséges szavazótáborát, a nyugdíjasokat kompenzálja a magas inflációért. A kormány kezére játszik Bokros Lajos, aki a rezsivédelem és a tizenharmadik havi nyugdíj megszüntetését javasolja. Ezekután joggal állíthatja magáról az Orbán kormány, hogy “mi vagyunk a kisebbik rossz.” Ez a vigasztalan helyzet nem deríti jókedvre Orbán Viktor hűséges szavazó táborát: a nyugdíjasokat és a lakosság szegényebb felét, de ők pontosan látják, hogy lehetne rosszabb is. Naponta több mint tízezer menekült érkezik Ukrajnából – akiknek ugyan eszük ágában sincsen Magyarországon maradni -, pedig ahol az életszínvonal a háború előtt sem érte el azt a színvonalat, amelyet a Szovjetunió felbomlása előtt “élveztek” az akkor még 52 milliós ország polgárai. Mára már feleannyian vannak, mi még csak hat-hétszázezerrel kevesebben…

Óriási reálbér csökkenés Magyarországon

Az OECD friss jelentése szerint 15,8%-kal érnek kevesebbet a munkabérek az idén mint tavaly! Ez negatív rekord a 38 tagállam között, melyek között a legfejlettebbek éppúgy megtalálhatóak mint a Magyarországhoz hasonló feltörekvő államok.

A globális gazdaság nehéz helyzetét mutatja, hogy majdnem mindenütt csökkent a reálbér vagyis az árak gyorsabban nőttek mint a bérek, de az OECD átlag “csak” 3,8% vagyis a magyarnak körülbelül az egynegyede!

Reálbér növekedést mindössze Izrael, Costa Rica, Belgium és Hollandia produkált az OECD tagállamai közül, ahol azonban vigyáztak arra, hogy a minimálbér megőrizze az értékét hiszen közgazdasági alaptétel: az infláció a szegények adója.

Orbán pácban

A Brüsszelből nem érkező eurómilliárdok miatt a magyar miniszterelnök nem tudja megvédeni az életszínvonalat pedig ez a nemzeti együttműködés rendszerének politikai és gazdasági alapja.

A legszegényebb rétegek szavaznak Orbán Viktorra abban a reményben, hogy megőrzi, sőt talán végtelenül szerény mértékben, de emeli is botrányosan alacsony életszínvonalukat. Most erre Orbán Viktornak nincs egy vasa sem. Sőt, kénytelen eladósítani az országot, hogy pénzhez jusson, mert az Európai Uniótól nem kap pénzt, a kínaiak pedig közölték: kölcsönt csak piaci áron!

Az életszínvonal csökkenés azért nagyon veszélyes a nemzeti együttműködés rendszere számára, mert közben Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei szépen gyarapodnak.

Ez eddig is így volt, de amíg a miniszterelnök garantálni tudta szegény választóinak életszínvonalát, azok beletörődtek abba, hogy “ott fent lopnak”. Magyarországon ez különben is évszázados tapasztalat éppúgy mint a régió többi hasonló országában. Ameddig a választópolgár is kap valamit, addig engedelmesen leszavaz arra a kézre, amely olykor odavet neki valamit.

De hogyha nem kap semmit miközben “ott fenn tovább lopnak”, akkor baj van.

Orbán rendszere alapjaiban remeghet meg. A miniszterelnök állítólag már el is engedte a jövő évi önkormányzati és európai választásokat mondván azok politikailag nem érik meg, hogy pénzt költsön rá a hatalom. Az országos választás pedig messze van.

A miniszterelnök hűséges ellenzéke pompásan betölti azt a szerepet, melyet Orbán Viktor kijelölt neki: piackonform reformmal fenyegetőzik. A rezsicsökkentés megszüntetésével, és a piaci árak igazságának megvalósításával. A magyar jövedelmek mellett ez valóságos katasztrófát jelentene a családok többségének. Ezért Rogán Antal mindenre elszánt propaganda csapata vígan előadhatja a “mi vagyunk a kisebbik rossz” narratívát, mert a hatalom tudja: a Bokros csomag emlegetésétől is végig fut a hideg az emberek hátán.

A magyar elit szellemi impotenciája a gyakorlatban mutatja fel eredményét: az életszínvonal csökkenés ellenére nyugodtan ül a hatalom a süllyedő hajó fedélzetén hiszen az ellenzék többségének elképzelése sincsen arról, hogy mégis mit lehetne tenni az ellen, hogy a szánalmasan alacsony életszínvonal tovább csökkenjen Magyarországon.

Már az EU szegényházában is majdnem a legszegényebbek vagyunk

7%-kal csökkentek a reáljövedelmek Magyarországon – elsősorban az infláció miatt, amely az első helyen áll az Európai Unióban. Az életszínvonal viszont az utolsó előtti helyen: már csak Bulgária van mögöttünk!

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) ez azért is kínos mutatója, mert átlagról van szó vagyis ebben van a hatalomhoz hű elit gazdagodása és a többség szegényedése. Az Eurostat szerint egy átlagos magyar fogyasztása 72%-a az uniós átlagnak vásárlóerő paritáson számolva. Romániában ez már 88%! Az egy főre jutó GDP egyébként mind Magyarországon mind Romániában az Európai Unió átlagának 77%-a volt tavaly. Tegyük hozzá, hogy az Európai Unió is gyengén muzsikál vagyis az uniós átlag igen lassan emelkedik. Ez is magyarázza Románia felzárkózásának gyorsaságát.

Magyarországon megélhetési válság van – ismerte el Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki mindenkinek azt ajánlja, hogy szokjon hozzá a magasabb inflációhoz és ahhoz, hogy az Európai Unió a pénzek jelentős részét visszatartja. Körülbelül 27 milliárd euróról van szó.

Miért nem tiltakozik a lakosság?

Másutt Európában ilyen nagy életszínvonal csökkenés esetében tüntetések zajlanak az utcákon, a munkások sztrájkolnak. Elég Franciaországra utalni, ahol a nyugdíj korhatár felemelése ellen munkabeszüntetéssel és sztrájkokkal tiltakoztak. Nálunk a tanárok tiltakozásán kívül szinte semmi. Miért? Sokféle válasz van: nincsen erős ellenzék, amely megszervezhetné a tiltakozást, nincsenek erős szakszervezetek, melyek képesek végig vinni egy sztrájkot. A hatalom túlsúlya a médiában óriási. De hát

az emberek az életszínvonal romlásáról általában nem a sajtóból értesülnek hanem a piacról. Melyikről?

Magyarországon óriási a fekete piac szerepe a gazdaságban. Varga Mihály büszkén közölte, hogy 40%-ról 30%-ra sikerült levinni az arányt, de hát a fekete piac épp attól fekete, hogy semmi se legyen biztos vele kapcsolatban. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik be nem vallott titka a fekete piac felértékelése. A hatalom hibrid rendszerében ez ideális hiszen a pénzek nyomon követése szinte lehetetlen. Az adóhivatal Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerében nem harap – kivéve, ha erre utasítást kap. A vállalkozók szisztematikus adócsalásait nem vizsgálja senki, ha a tulaj nem ugrik szembe a rendszerrel – ez is Orbán Viktor népszerűségének egyik oka. A fogorvos, aki készpénzért dolgozik, hogy elkerülje az adóhivatalt vígan elvan. Miközben a hivatalos statisztikában szerény jövedelmű átlagpolgárként szerepel, a valóságban milliókat vághat zsebre havonta. A fekete piac sokezer ember számára biztosít megélhetést miközben a statisztikák nem mutatnak ki csak tisztes szegénységet.

Mi vagyunk a kisebbik rossz

Ezt üzeni Orbán Viktor az ő szavazó táborának, melynek jelentős része azért tart ki mellette, mert nem lát reális alternatívát. Az ellenzéki pártok csapdában vannak: racionális gazdaságpolitika komoly megszorításokkal járna vagyis politikailag vállalhatatlan. Orbán Viktor menekülő útja viszont az infláció: így oly módon tudja csökkenteni az életszínvonalat, hogy nem kell megszorító csomagot bejelentenie. A 27%-os áfa az inflációs árakkal együtt szépen feltölti az államkasszát. Rövid távon így eldöcög a szekér, de hosszútávon az uniós eurómilliárdok nélkül nem megy. Orbán abban reménykedhet, hogy elvbarátai, a szélsőjobboldaliak előretörnek a következő választásokon. Csakhogy mihelyt hatalomra kerülnek mint Giorgia Meloni Olaszországban, azonnal kiderül, hogy a szívük ott van, ahol a pénztárcájuk. A fukar uniós tagállamok pedig nem kívánnak finanszírozni nem ortodox gazdaságpolitikát folytató tagállamokat. Nem politikai okból hanem, mert gazdaságilag nem sikeresek. Orbán reménykedhet még Trump visszatérésében a Fehér Házba de hát az még másfél év, és egyáltalán nem biztos, hogyha egyáltalán megválasztják, akkor az amerikai elnök első dolga lesz az emlékezés “magyar barátjára”.

Trump feledékeny politikus, csak a sikeres “barátokra” emlékszik szívesen. Orbán Viktor, aki a pénzügyi csőd szélén táncol, nem tartozik ezek közé.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK