A korrupció gyanúja ma mindenütt ott lebeg!

0
1081
youtube

Árnyékkormányt hirdetett Karácsony Gergely az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. A leendő kabinet koalíciós kormányzásra készül a demokratikus pártokkal, de néhány fontos poszt már gazdára talált. A névsorban szerepel Komáromi Zoltán háziorvos, Daróczi Gábor oktatási szakértő, Hegyesiné Orsós Éva szociális szakértő, Mellár Tamás közgazdász, Andor László közgazdászt, Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere. Továbbá Ámon Ada közgazdász, az Energiaklub korábbi vezetője, aki a környezetvédelmi tárcát kapná és terveiről nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

 

Sokan önt „zöld” celebnek tartják, és a hazai közélet tíz legbefolyásosabb női vezetőjeként emlegetik, aki eddig aktívan még nem politizált. Most viszont csatlakozott Karácsony Gergely árnyékkormányhoz. Biztos benne, hogy ez az ön terepe?

Mindig azt gondoltam, hogy a zöld ügy közügy, így tehát politika. De semmiképp nem pártpolitikára adtam a fejem, pusztán azért vállaltam ezt, hogy hatással legyek a környezetvédelmi ügyekre, illetve az energetika hazai fejlesztésére. Más pozícióban ugyan, de ezt csinálom már évtizedek óta.

Árnyék-miniszterként a legfontosabb programpontja, hogy leállítaná a paksi atomerőmű bővítését. Biztos benne, hogy a már megkötött nemzetközi szerződés felmondható, nem kerülne ez nagyon sokba?

Azt közgazdászként lehetetlenségnek tartom, hogy egy még csak papíron létező beruházás leállítása drágább legyen, mint amit majd befejeznek.

Ha a magyar állam nevében mégis olyan szerződést kötöttek, hogy a beruházás visszamondása aránytalanul nagy terhet jelentene majd az ország számára, az szerintem kimerítené a hazaárulás fogalmát.

Ennek megítélése persze a bíróság dolga. Ezt azonban majd jogi fórumokon kell tárgyalni. Fontos tudni, hogy mindezidáig egy kapavágás sem történt, hiszen az egész beruházás még csak engedélyezési fázisban van.

Hogy mi áll a papírokban, azt ebben a pillanatban kevesen tudják, hiszen a szerződések titkosak.

A kormányközi megállapodások ugyan a parlament elé kerültek, de a részleteket taglaló három szerződést titkosították. Ezeknek pusztán a részleteit villantották fel a nyilvánosságban.

Ugyanakkor az orosz hatalom nemcsak üzleti partner, hanem világhatalmi tényező. S ha igaz, akkor a gáz miatt is függő helyzetben vagyunk tőlük. Ilyen körülmények között is lehetne ugrálni?

Az orosz gáztól való függőség problémájára ostobaság azt a válasz adni, hogy vásárolunk még egy atomerőművet, ehhez fűtőelemet és még a hitelt is ugyaninnen vesszük fel. Ennél több módon már nem is lehetne egyetlen országtól függővé válnunk. Magyarország elemi érdeke, hogy az energia-igényeit több forrásból elégítse ki, amelyben óriási szerepe van a saját forrásainknak, tehát a megújuló energiáknak.

Az atomerőmű energiáját pedig hosszú távon a szél- és a napenergia pótolhatná, de ebben sokan kételkednek. Ön biztos benne?

Egészen biztos vagyok, mert az Energiaklub modellezte ezt is. Ami azonban nem azt jelenti, hogy Magyarország hirtelen egyik évről a másikra képes olyan méretű szél- és naperőmű kapacitásokat létrehozni, melyek alkalmasak a Paks által eddig előállított energia pótlására. Viszont fokozatosan ez a villamosenergia rendszer kiépíthető és nem is kerül többe, mint Paks II, továbbá nem kell hozzá orosz hitel.

Miközben a világ a megújuló energiák felé fordul, Magyarország az unióban vállalt mennyiségnek jórészét az erdők pusztításával állítja elő. Ugyanis ki tudja miért, Európa elfogadja megújuló energiának a fával való hőtermelést is. Pedig a fa, az erdő csak 30 évenként képes megújulni. Ilyen nagy technológiai hátrány könnyen behozható?

Ez alapvetően politikai akarat kérdése. A szél és a nap egészen másként állít elő energiát, mint a hagyományos erőművek. Az eltérő technológiák természetesen különböző műszaki feltételeket, hálózatfejlesztést igényelnek. Ha a politika ezeket támogatja, akkor piaci alapon is gyorsan megtörténik a műszaki megújulás, így Németország, Spanyolország, Portugália vagy akár Ausztria is jó példa erre. Ezekben az országokban ma már nagy mennyiségű megújuló energiát használnak fel, mert előzetes fejlesztésekkel felkészültek erre. Sajnálatos módon, Magyarországon hátráltatják a korszerű technológiák térnyerését, ami hosszútávon drágítja az energetikai beruházásokat, s ezzel a nap- és szélenergia beruházásokat is.

A miniszteri „székfoglalójában” azt mondta, hogy ha hivatalba kerülne, átalakítaná a hatósági árszabályozást. Ebből ön szerint kiderülhetne, hogy a rezsiharc nem volt más, mint blöff?

Ne haragudjon, ezt a fogalmat kimondani sem szeretném.

Hazugságnak érzi?

Igen, mert ez egy durva kampányfogás volt. Úgy gondolom, hogy a hatóságoknak a dolguk az, hogy a piaci árakra építve állapítsák meg az energia árakat. Az már politikai döntés kérdése, hogy a rászoruló családok – kizárólag ők, nem pedig az uszodájukat fűtő milliomosok – milyen szociális kedvezményeket kaphatnak. De a kettőt nem lehet összekeverni.

A saját programom alapvetően arról szól, hogy a magyar háztartások és vállalkozások számára – uniós források felhasználásával – lehetővé kell tenni olyan beruházásokat, amelyek a jóval hatékonyabb energiafelhasználást teszik lehetővé.

Friss számítások szerint a háztartások felére csökkenthetnék a ma felhasznált mennyiséget.

Ez eddig csak az otthonok töredékében történt meg, de legalább olyan fontosnak érzem, mint hogy az árak tükrözzék a piaci viszonyokat.

Kétségtelen, hogy a rezsicsökkentés-blöffel lehetett választást nyerni, de az sem verte ki a biztosítékot, hogy a lakások energia-hatékonyságára nem költött a magyar kormány, a hivatalokat viszont korszerűsítette. Ez nyereség, vagy veszteség?

Ez borzasztóan komoly veszteség! Ugyanis a vissza nem térítendő uniós támogatásokat, – ha azokat a magyar családok kapják – saját erővel is kiegészíthették volna. Az elköltött pénz ebben szisztémában megháromszorozhatta volna önmagát. A lakások tízezreinek a korszerűsítése pedig hosszú távon komoly energia-megtakarítással jár.

Ehelyett azonban az uniós forrásokat teljes egészében egyházi- vagy kormányzati ingatlanok hatékonyság-növelésére használták fel; ki tudja, milyen hatékonysággal, kinek a rokona nyert ilyen tendereket. Így aztán csak harmad annyi beruházás valósult meg, mint amennyire szükség lett volna, és nem is ott, ahol az a legcélszerűbb.

Vannak statisztikák, amelyek szerint a paksi erőmű egy évi termelése megtakarítható lett volna, ha a hatalom a magyar lakások korszerűsítésére használja fel a támogatást, amit egyébként arra is kap!

Ezt valóban így van. Annak idején az általam vezetett Energia-klub kiszámolta, hogy 50 milliárdos energiatakarékossági program végrehajtása révén a háztartások megtakarítása elérte volna az atomerőmű által megtermelt energiamennyiséget. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen program Soprontól Záhonyig teremt minőségi munkahelyeket.

Azt még a posztjáról távozó Illés Zoltán is elismerte, hogy a Fidesz szétverte a korábban működő környezet- és természetvédelmi rendszert. Gondolja, hogy ezt egy új kormány hajlandó és képes újraépíteni?

A rombolás mértéke hatalmas. Magyarországon szerencsére a természetvédelemnek komoly hagyományai vannak, de még így is jó időbe telik, amíg a szakértelem újra a helyére kerül. Sajnos az itt dolgozók egy jó része megkeseredett vagy elhagyta az országot. Az újdonsült kormányzat határozott szándéka a civil szervezetekkel való együttműködés felélesztése, amelynek segítségével talán gyorsabban újjáépülhet a korábban jól működő rendszer.

Áder János „zöld” államfőnek tartja magát, mégis szemrebbenés nélkül aláírta a napelemek megadóztatását, vagy természetvédelmi intézmények szétverését. Lehet így az ország környezetbarát?

Legalább a klíma ügyét szem előtt tartja az államfő. Még akkor is üzenetértékű ez, ha azokat a törvényeket, amelyek romboltak, valóban szemrebbenés nélkül aláírta Áder János. Ide sorolhatnám még a szélenergia ellehetetlenítését is.

Úgy látszik, hogy az uniós pénzek haverok általi lenyúlása ország-specifikus. A G7 portál szerint 12 milliárdot úgy lehetett megpályázni, hogy szinte senki nem tudott róla. Egyetlen délután, néhány órán keresztül lehetett csak pályázni. Mintha „valakinek” kiírták volna a vissza nem térítendő összeget.

A regnáló kormány mindig úgy ír ki pályázatokat, hogy a kedvezményezett haveri kör már ugrásra készen áll, előre ismerve a feltételeket. Vélhetően most is ez történt, hiszen e pályázat feltételeinek nem lehetett percek alatt megfelelni. Bennfentes információk, korrupció, aminek következtében haverok, barátok, rokonok nyernek.

Ez minden piaci logika ellen való, a verseny mellőzése pedig mérgezi a gazdaságot és a közgondolkozást. Ezt mielőbb meg kell szüntetni. Ne legyen kétség, a számlát mindig a társadalom fizeti.

Van elképzelése, hogy miniszterként, hogy tudna együttműködni a Fidesz államfőjével, Áder Jánossal, vagy Jávor Benedekkel, aki az Európai Parlament szakbizottságának az alelnöke?

Szerintem Áder János boldog lenne, ha klímabarát törvényeket írhatna alá. Jávor Benedekkel, aki az Európa Parlament ismert magyar képviselője, jelenleg is remek munkakapcsolatban vagyok. A két ismert politikus mellett az EU keleti régióját is fontos lenne érdemi párbeszédre késztetni az uniós klíma és energia törekvések mentén. Ezt is feladatomnak tekinteném.

Korábban azt nyilatkozta, hogy a Magyarországon nemcsak a regnáló kormányok, hanem az energetikával foglalkozó multik is ludasak abban, hogy ország zsákutcába tart. Mert gyártják az atomerőműnek a turbina lapátot, ahelyett, hogy a korszerű technológiát adnák. Környezetvédelmi miniszterként velük is harcos lenne?

Az ilyen vállalkozások a kiszámíthatóságot és persze a nagy megrendeléseket szeretik. A politikai kockázatot nem szeretik. A meglévő lehetőségeket használják ki. Ha egy kormány atomerőművet akar építeni minden áron, akkor abba akarnak beszállni. Ha stabil szabályozás mellett szélerőmű parkhoz szállíthatnak alkatrészt, akkor erre készülnek fel. A lényeg a politikai akarat és a garanciák.

Az állam szabályozó, ösztönző szerepének kiemelkedő jelentősége van.

A Siemens, a General Electric, az RWE vagy az E. ON saját bevallásuk szerint is sokkal inkább érdekeltek lennének a modern technológia terjesztésében, ha a hazai energia- és klímapolitika ezt a fejlődési irányt preferálná.

Nekik ugyanis édes mindegy, hogy szélkerék-lapátot vagy egy atomerőműben használt turbinalapátot gyártanak.

Ma már a legtöbb új környezetbarát technológia ugyanannyi idő alatt térül meg, mint egy szennyező.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .