Az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg lassan haladt előre minden konfliktusövezetben, ahol ellentámadást indított. Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta spanyol újságíróknak, hogy Oroszország fel akarja robbantani a zaporozsjei atomerőművet.
Mark Milley amerikai tábornok, az Egyesült Államok Hadseregének egyesített vezérkari főnökeinek vezetője utalt Ukrajna katonai offenzívájára az ország déli és keleti részét megszálló orosz csapatok ellen.
“Ukrajna ellentámadása folyamatosan halad előre, de hosszú és véres harc lesz”
Ukrajna elnöke szombaton több spanyol újságíróval találkozott. Az államfő elmondta, hogy Oroszország fel akarja robbantani a zaporizzsjai atomerőművet, és ehhez az orosz hadsereg már alá is aknázta azt. Az ukrán titkosszolgálatok tisztában vannak a megszállók azon terveivel, hogy robbantást akkor hajták végre amikor az ukrán erők már visszafoglalták az atomerőművet, hogy globális környezeti kihívást teremtsenek és befagyasztják a konfliktust. Ez a fő stratégiai elképzelésük. Időre van szükségük, hogy megerősítsék a hadsereget, és új erőkkel elfoglalják Ukrajnát ” – mondta az ukrán államfő.
Zelenszkij szerint az oroszok formátumot és pillanatot keresnek a “robbanás megszervezéséhez”. Ez az egész világra nagyon veszélyes.
Leszállt Európában az a repülőgép, amely képes érzékelni a nukleáris sugárzást
Az Egyesült Államok hadserege egy speciális WC-135R Constant Phoenix nukleáris megfigyelő repülőgépet küldött Európába. Ezt bizonyítják a légi közlekedési nyomkövető szolgálatok adatai. A különleges küldetés feladata a különböző területekről levegőminta vétele és a radioaktív kibocsátás monitorozása.
A repülőgépet kifejezetten azzal a céllal építették, hogy mintákat gyűjtsenek a légkörből nukleáris robbanások észlelése és azonosítása céljából.
Ukrajna csak akkor akar majd békét, ha visszaszerzi területeit
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij szombaton, Pedro Sanchez spanyol miniszterelnökkel Kijevben tartott megbeszélésen is kijelentette, hogy országa csak akkor ül le a béketárgyalások asztalához, ha az összes Oroszország által megszállt területet visszafoglalják.
A török elnök kijátssza az energiakártyát, hogy megnyerje a választásokat, ahol ellenfele látszik egyelőre esélyesebbnek.
Az infláció és a megélhetési válság miatt jók az esélyei az ellenzéknek a választásokon Törökországban, de Erdogan mindent megtesz hatalmának megőrzése érdekében: most bevetette az energia fegyvert is. Ebben orosz barátja, Putyin elnök segít is neki…
100 ezer hordó olajat termelhet az új olajmező Szíria határán – jelentette be egy választási nagygyűlésen Recep Tayyip Erdogan Konya városában. A konzervatívok fellegvárában a Szultán – ahogy hívei nevezik őt – azt is elmondta, hogy új földgáz mezőt találtak a Fekete tenger mélyén a partmenti vizek alatt. Igaz, hogy ezt már két héttel ezelőtt is elmondta, de a választások most vasárnap lesznek, ezért az energia függetlenség hangoztatása hatással lehet a nacionalista szavazótáborra, mely elsősorban Törökország kevésbé fejlett keleti részein főként vidéken él míg a demokratikus ellenzék az ország nyugati részein és a nagyvárosokban erős. A három legnagyobb török város: Isztambul, Ankara és Izmir élén ellenzéki polgármester áll.
Erdogan elnök lépten nyomon Törökország szuverenitását hangsúlyozza megfeledkezve arról, hogy az új olajmező mindössze az ország olaj szükségleteinek a 10%-át fedezi majd.
Bár Erdogan energiaszuverenitást emleget, de e tekintetben valójában egyre jobban függ Oroszországtól. Az oroszok regionális földgáz elosztó központot helyeztek működésbe Törökországban, a török vezetéken keresztül Magyarországra is így érkezik az orosz földgáz egy része. Ezenkívül éppúgy mint Magyarországon, Törökországban is oroszok fejlesztik a nukleáris ágazatot. Jelenleg Törökország olajfogyasztásának az egyharmada Oroszországból érkezik, mellyel szemben
Erdogan – bár Törökország is a NATO tagja – nem alkalmaz szankciókat Putyin Ukrajna elleni agressziója után.
Az energia kártya sok szavazót hozhat Erdogannak
Az infláció miatt sok török családnak okoz gondot a rezsi és a benzinár. Szeptemberben jött el a rezsi sokk Törökországban: a családok számlái 20%-kal, az iparé 50%-kal nőtt meg. Nagyon sok cég és család nem tudja kigazdálkodni ezt az emelkedést. Az infláció jórészt emiatt haladta meg tavaly a 85%-ot hivatalosan, az ellenzék szerint pedig túllépte a
100%-ot is. Az élelmiszerek ára is rohamtempóban nő Törökországban, ezért a szegényebb családok csapdába kerültek: nem tudják, hogy min spóroljanak?
“Törökországban ma mindenki arról beszél, hogy milyen drága a zöldhagyma, de a zöldség és gyümölcs árak mögött ott van az energiaköltségek növekedése” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Middle East Institute Center for Turkish Studies igazgatónője. Gönül Tol szerint könnyen előfordulhat, hogy Erdogan az infláció miatt elveszíti a választások első fordulóját. Tudja ezt Erdogan elnök is, aki megpróbálja megvenni a választókat például azzal, hogy ingyenes földgázt ígér a családoknak: ”havi 25 köbmétert ingyen adunk a családoknak” – jelentette be a 69 éves államfő, aki iszlamista-nacionalista programmal nyert korábban, de érzi, hogy most ez már kevés lehet a megélhetési válság kellős közepén.
A szankciók kijátszása
Oroszország Törökországba exportálja a földgázt, ahol azt átkeresztelik, és immár török földgázként éri el Európát. Az oroszok által épített energiaközpontba beérkezik az orosz földgázon kívül a saját török földgáz, plusz az azeri, és az iráni is. Innen minden földgáz töröknek minősül vagyis nem eshet a szankciók hatálya alá.
Brüsszelből ezért nagyon is odafigyelnek arra, hogy mi történik az energiaközpontban Törökországban annak ellenére, hogy az Európai Unió nem szankcionálja az orosz földgázt, de sok tagállam megszüntette az importot Oroszországból – írja a Politico.
Az olajnál és a földgáznál is fontosabb az együttműködés Moszkva és Ankara között a nukleáris iparban. A Roszatom építi Törökország első atomerőművét, melyet 2026-ban már be is akarnak indítani. Ha mind a négy reaktor üzemel majd, akkor Törökország energiaszükségleteinek 10%-át fedezi majd a nukleáris energia.
18 milliárd euróba kerül Törökország első atomerőműve, amelybe megérkezett az első nukleáris fűtőanyag szállítmány Oroszországból – épp a választási kampány idején. Ebből az alkalomból nagy ünnepséget rendeztek, melyen virtuálisan vett részt Putyin és Erdogan. Az orosz elnök nem szívesen dugja ki az orrát külföldre amióta a hágai nemzetközi bíróság elfogató parancsot adott ki ellene az ukrajnai háború miatt. Erdogan pedig rosszul lett egy élő televíziós műsorban, és emiatt pár napig nem vehetett részt a választási kampányban.
A 4800 megawatt összteljesítményű atomerőművet orosz kölcsönből építette meg Törökország, amely vállalta, hogy 15 éven keresztül fix 12,35 dolláros áron ad egy kilowatt órát. Ez magasabb mint a jelenlegi piaci ár.
Ennyit Törökország energiaszuverenitásáról. Ettől függetlenül azzal, hogy ingyenes földgázt ígér a fogyasztóknak Erdogan sok szavazót maga mögé állíthat. Erre szüksége lehet hiszen a közvélemény-kutatások szerint jelenleg az ellenzék 49-45 arányban vezet Erdogan elnökkel szemben.
Tavaly októberben az ukrán hadsereg megpróbálta visszafoglalni az Orosz Föderációtól a Zaporizzsja atomerőművet, de nem sikerült – írja a Times brit lap.
Október végén a orosz kormányzat és az orosz védelmi minisztérium illetékesei arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveres erők kétéltű támadást próbáltak elérni és megrohamozni a ZNPP-t – írja a újság. Kijev ugyanakkor hivatalosan nem ismerte el az atomerőmű lerohanására irányuló kísérletet, de az ukrán különleges erők, a katonai hírszerzés és a haditengerészet képviselői elárulták a Times névtelenségét kérő újságíróknak az akció részleteit.
Abban az időben az orosz csapatok több mint hat hónapja tartották az erőművet, és területét a Dnyeper túloldalán lévő ukrán városok és a nikopoli nagy acélgyár bombázására használták.
A Times szerint október 19-én éjjel mintegy 600 ukrán katona 30 fegyverrel megrakott csónakban, köztük nagy kaliberű géppuskákkal, MK-19-es gránátvetőkkel és páncéltörő fegyverekkel próbált meg partra szállni a Dnyeper bal partján.
“Az volt az elképzelés, hogy csak a gyalogság vehet részt a csatában. Nem használhatnak majd tüzérséget ellenünk, mivel ez egy atomerőmű”
– idézte az újság az egyik katonát.
Az ukrán fegyveres erők katonái azonban – írja az újság – nem számítottak rá, hogy ilyen komoly ellenállásba fognak kerülni.
“Az orosz hadsereg nagyon sűrű védelmet épített ki, mindent elaknáztak. Amikor közeledni kezdtünk, még harckocsikat és tüzérséget is bevetettek, és közvetlenül a vízre kezdtek ágyúzni minket” – mondta egy ukrán katonatiszt.
“Amikor a különleges erők hajói átkeltek a Dnyipron, az ukrán hadsereg lőni kezdte az orosz állásokat, különösen a HIMARS rakétarendszerek segítségével. Ennek eredményeként az ukrán katonaság csak egy kis csoportjának sikerült a partot elérnie. Háromórás tűzharc következett az orosz hadsereggel Energodar külvárosában, de aztán kénytelenek voltak visszavonulni”
– írja a Times.
Megjegyzi, hogy a sugárszivárgás veszélye miatt egy ilyen támadási kísérlet még az ukrán tisztségviselők körében is kérdéseket vet fel, akik meg vannak győződve arról, hogy a Zaporizzsja Atomerőművet vissza kell adni Kijev irányítása alá.
Az ukrán „Energoatom” vezetője, Petro Kotin azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy vissza lehet adni az atomerőművet, ha az ukrán hadsereg előre tud nyomulni délre, a Krím és Melitopol felé.
“Ez az egyetlen lehetőség (az erőmű visszaadása – a szerk.) közvetlen ágyúzás és az erőmű területe elleni közvetlen támadás nélkül. Nukleáris anyagok közelében nagyon veszélyes ilyesmit csinálni (tüzet – a szerk.)” – mondta.
Az orosz csapások az éjszaka folyamán megrongáltak egy kórházat Zaporizzsjában – közölte Olekszandr Sztaruk, a régió kormányzója a Telegramon.
Az ellenség ismét megtámadta Zaporizzsja külvárosait. A rakéták ezúttal a kórház közelében csapódtak be. Szerencsére emberek nem sérültek meg, de ez az épületről sajnos nem mondható el. Több tucat betört ablak.
A támadások akkor történtek, amikor Oroszország legutóbbi vízlépcsője 40 év után először leállította Ukrajna összes atomerőművét – amelyek közül az egyik Zaporizzzsjában található.
Volodimir Zelenszkij a Financial Timesnak elmondta, hogy az e heti bombázások 80 vagy 90 éve nem látott helyzetet teremtettek:
„ez az Egyetlen európai ország A kontinensen, ahol egyáltalán nem volt világítás.”
Ukrajna kormánya által ellenőrzött részén minden atomerőmű újra üzemel, és csatlakozik a fő elektromos hálózathoz – közölte az ország energiaszolgáltatója, az Ukrenergo.
Volodimir Kudrickij vezérigazgatója azt mondta, hogy
„Most az energiarendszer teljesen integrált, minden régió össze van kötve. Újra be van kapcsolva az Európai Unió energiarendszerébe… A meg nem szállt területen található mindhárom atomerőmű működik…
Egy-két napon belül elérik a szokásos tervezett kapacitásukat, és várhatóan vissza lehet térni az ütemezett áramszünetekre a vészhelyzetek helyett” – mondta Kudrickij, aki arra is biztatta az ukránokat, hogy lehetőség szerint takarékoskodjanak az energiával.
A november 23-i rakétatámadás azt jelentette, hogy Ukrajna elvesztette az atom-, hő- és vízerőművek áramellátását.
Csütörtökön visszakapcsolták az orosz kézen lévő hatalmas zaporizzsjai erőművet – közölte az ukrán Energoatom atomenergia-vállalat.
Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg fokozza támadásait az ukrán főváros, Kijev ellen. Moszkva csapatai láthatóan komoly csapásra készülnek az ukrán főváros ellen. Szombatra virradó éjszaka legalább háromszor hallatszott riasztó sziréna hangja. A CNN szerint szombat délelőtt “percenként” lövöldözést lehet hallani a városban.
Az ukrán vezérkar szombat este a Facebookon közzétett jelentése szerint jelenleg orosz offenzívák zajlanak a város északi határán Szasimja közelében és délen Viscsenkij közelében. Ezek az offenzívák némely területeken sikeresek voltak.
A londoni Chatham House agytröszt katonai kutatója szerint a Kijev elleni nagyszabású orosz támadás már csak órák vagy napok kérdése. Az ukrán főváros előtt napokig egy több mint 60 kilométer hosszú oszlopban rekedt orosz csapatok mostanra átcsoportosították – mondta Mathieu Boulègue.
“Ez egy nagyon hosszú végső csata lesz” – mondta.
“Nagy áldozatokkal járó és a modern történelemben ritkán látott ostrom.”
A főváros jelenleg “ostromállapotban van” – mondta pénteken Mykhailo Podoliak elnöki tanácsadó. Kijev “felkészült a küzdelemre”, és “végig szilárdan ki fog tartani” – írta a Twitteren.
Az újonnan beszerzett műholdfelvételeken, hogy az orosz katonai egységek közelednek Kijev felé, és aktívan lövik a lakónegyedeket. Az amerikai Maxar Technologies cég jelentése szerint számos ház és épület kigyulladt. Jelentős károk keletkeztek Moschun városában, Kijevtől északnyugatra. Felvillanásokat, füstöt, robbanásokat és égő házakat lehetett látni szombaton kora reggel.
Washingtoni vélemények szerint a Kijev előtti oszlop orosz átcsoportosítása inkább a járművek jobb védelmét szolgálta, de ennek az oszlopnak a főváros felé történő taktikai előretörését nem figyelték meg. Északkelet felől azonban más egységek Kijev központjától 20-30 kilométeres körzetbe nyomultak előre.
Az orosz légierő stratégiai bombázói cirkálórakétákat használtak Luck, Dnyipro és Ivano-Frankivszk városokban. Luck és Ivano-Frankivszk Lviv városától északra és délre található, nem messze a lengyel határtól.
Úgy néz ki péntek este óta Oroszország kiterjesztette támadásait Nyugat-Ukrajna ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta, hogy egy fontos csernyihivi vízvezeték megrongálódott az ágyúzás következtében. Ennek eredményeként a csaknem 280.000 lakosú város teljesen vízellátás nélkül maradt.
Mint több ukrán helyi sajtó beszámolt róla szombaton kora reggel, a főváros Kijev mellett légitámadást jelző szirénákat lehet hallani Lvivben, Odesszában, Harkovban, Cserkasziban és az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióban is.
Szergej Gaidai Ukrajna államigazgatásának vezetője az oroszok által támogatott szeparatista Luhanszk régióban kijelentette, hogy az orosz hadsereg a térség 70 százalékát ellenőrzi. “Nehéz a helyzet, mindenhol lövöldöznek” – mondja, hozzátéve, hogy a civil infrastruktúrát, például iskolákat, kórházakat és óvodákat folyamatosan támadják.
Egy sajtóértesülés szerint Oroszország bejelentette a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros teljes bekerítését. A városba vezető összes hidat és utat az ukrán erők mostanra lerombolták vagy elaknázták – írja a TASZSZ hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.
A város polgármesteri hivatala szerint Mariupolt humanitárius katasztrófa sújtja az orosz csapatok folyamatos ostroma miatt.
A kikötőváros halottait nem is temetik el
– áll a pénteki közleményben.
A polgármesteri hivatal felszólította az orosz csapatokat az ostrom leállítására. A mariupoli tisztviselők szerint körülbelül 1.590 ember vesztette életét a 12 napos ostrom kezdete óta. A várost elzárták az élelmiszer- és gyógyszerellátástól.
Oleh Szinegubov regionális kormányzó szerint orosz ágyúzás leállította az emberek evakuálására irányuló kísérleteket a kelet-ukrajnai Izyum városából. “Izyumban nincs áram, nincs fűtés, nincs víz- vagy telefonkapcsolat” – magyarázza Synegubov.
Másrészt az északnyugati Bucha, Hostomel, Vorsel és a fővárostól északra fekvő Kozarovicsi falu lakói humanitárius folyosókon keresztül tudtak elmenekülni – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Izyumban, Mariupolban és Volnowakhában nem tudták evakuálni a lakosságot.
Zelenszkij elnök szerint pénteken 7.144 civil menekülhetett el összesen négy városból humanitárius folyosókon keresztül. A szám lényegesen alacsonyabb, mint az előző két napban.
Hat menekülési folyosót terveznek szombatra az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióba – mondta Dmytro Schywyzkyj, a szumi regionális adminisztráció vezetője szombat este a Telegramon. Ennek értelmében Sumy, Trostjanets, Lebedin, Konotop, Krasnopillja és Velika Pysarivka városaiból civileket szállítanak a közép-ukrajnai Poltava városába.
Az atomerőművek láthatóan biztonságosak
A kelet-ukrajnai Harkiv városában található nukleáris kutatóközpont Ukrajna által bejelentett újbóli ágyúzása után az ukrán parlament most mindent tisztázott. Nem találtak olyan kárt, amely a nukleáris és sugárbiztonság állapotát befolyásolná – áll az ukrajnai nukleáris létesítmények helyzetéről péntek este megjelent közleményben. A sugárzási helyzet a normán belül van.
A közlemény szerint a biztonsággal kapcsolatos rendszerek és alkatrészek áramellátása is helyreállt. Az erőmű személyzete azon dolgozik, hogy felszámolja a bombázás következményeit. Az épületben kisebb károk keletkeztek.
Akár egymillió menekült hetente
Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR becslése szerint körülbelül 15 millió lakhelyüket elhagyni kényszerült személyre kell számítani. Az UNHCR szerint egyelőre nem módosította eredeti, négymilliós menekültre vonatkozó előrejelzését, de szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint több mint 2,5 millió ember menekült el Ukrajnából az orosz erők február 24-i megszállása óta.
Putyin titkosszolgálata rajta tartja a szemét az atomerőmű programon, amely meghatározó eleme a két állam kapcsolatának. A HVG értesülései szerint az oroszok néhány embert hazahívtak a Roszatom Magyarországon ügyködő munkatársai közül. Miért? Erre nincsen válasz. Tény az, hogy a titkosszolgálat jelentést készített Paksról, és ezután történtek személyi mozgások az orosz állományban.
Minthogy a magyar-orosz szerződés jórészt titkos, ezért csak nagyon kevesen tudják, hogy miről is van szó valójában.
A magyar hatóságok nem sietnek az engedélyek kiadásával. Személyi mozgás itt is volt, és ez tovább lassította a folyamatot.
A HVG értesülései szerint az orosz titkosszolgálat jelentése már azt az opciót is felvetette, hogy a paksi atom program nem teljesül. Akkor pedig a magyar félnek jelentős összegű kártérítést kellene fizetnie.
Atom és diplomácia
Sem az Európai Unió sem pedig az USA nem örül igazán a paksi atomprogramnak, mert ebben azt látják, hogy Magyarország függése az orosz energiától nem csökken pedig ez a Nyugat stratégiai célja. Másrészt az is zavarja mind Brüsszelt mind pedig Washingtont, hogy nem nyugati cégek kaptak lehetőséget a magyar atomprogramban.
Az Európai Unión belül vitatott az atomenergia szerepe is. A magyar kormánynak ebben szövetségese Párizs és Varsó, melyek szintén az atomprogramban látják a zöld energia fejlesztés egyik lehetséges útját.
Ha Orbán bukik, mi lesz Pakssal?
Valójában ez nyugtalanítja Putyint, aki elrendelte a titkosszolgálat vizsgálatát. Orbán Viktor teljes mellszélességgel kiáll az orosz szerződés mellett, de kérdés, hogyha elveszíti a választást, akkor mit tesz az új kormány?
Ha felmondaná a szerződést, akkor ennek az USA és Brüsszel is örülne, de a magyar fél óriási fizetési kötelezettséget vállalna magára. Másrészt hosszú évekre mélypontra jutna a magyar-orosz viszony, amely Magyarország energia biztonsága szempontjából továbbra is meghatározó. A nemrég aláírt magyar-orosz földgáz szerződés jól mutatja, hogyha Putyin kedvel valakit, akkor jól járhat. De mi lenne akkor, ha Putyin kimutatná a foga fehérjét? Ebbe senki sem akar belegondolni, de az ellenzéknek számolnia kell az új kormány program összeállításakor.
Európa fázni fog, ha nem békül ki velünk – közölte Csizsov nagykövet Brüsszelben. Ha az új magyar kormány felmondaná a paksi szerződést, akkor ezt Moszkva neki is megüzenhetné…
Mind a magyar mind a lengyel erős ember Putyin forgatókönyvéből játszik – állapitja meg Macij Kisilowski, a CEU professzora. Oroszországban is az egyházra támaszkodik az autokrata rendszer, és ennek egyik következménye a melegek elleni diszkrimináció. Ezt Putyin csecsenföldi tanítványa, Kadirov járatja a csúcsra, de már másutt is tanulnak belőle.
Orbán Viktor, aki a pedofil törvénybe belefoglalta a homoszexuálisokat is noha a kettő közötti kapcsolat egyáltalán nem bizonyított. Nem is ez érdekli Orbán Viktort hanem az, hogy a magyar közvéleménynek erős fenntartásai vannak a melegekkel kapcsolatban ugyanúgy mint Oroszországban vagy Lengyelországban.
Magyar-lengyel atomerőmű orosz földön
A CEU professzora megerősíti azt a hírt, hogy a MVM egy lengyel állami céggel együtt megvásárolja az egyik olyan atomerőművet, mely Kalinyingrád közelében működik. Ez stratégiai döntés pontosan akkor amikor Joe Biden az USA elnöke épp azért utazott Európába, hogy felhívja a figyelmet az orosz és a kínai kapcsolatok veszélyeire.
Washington e tekintetben mindig is számíthatott Lengyelországra, mert a hagyományos orosz ellenes érzelmek szinte az egész elitet jellemzik. Ráadásul Kaczynski mindmáig azzal vádolja Putyin elnököt, hogy ő a felelős ikertestvére haláláért. Lengyelország akkori államfőjének gépe lezuhant Katyn közelében. A szakértők megállapították, hogy a ködös időjárás okozta a balesetet, de Jaroslaw Kaczynski szerint Putyin elnök a felelős a gép lezuhanásáért.
Ilyen körülmények között, hogy engedélyezhette Jaroslaw Kaczynski a magyar-lengyel atomerőművet orosz földön?
A gazdasági ok nyilvánvaló hiszen Lengyelországnak át kell térnie a szén alapú energia gazdálkodásról valamilyen korszerűbb és kevésbé környezetszennyező energiahordozóra. De miért épp oroszra?
A CEU professzora szerint Kaczynski leszámolt azzal, hogy az EU valaha is elfogadja azt az ókonzervatív értékrendet, melyet – a katolikus egyház támogatásával – a PiS megvalósítani Lengyelországban. Ezért lép túl olyan tabukon mint az oroszellenesség. Kérdés, hogy a lengyel közvélemény mennyire követi őt ezen az úton?
Kaczynski – éppúgy mint Orbán – egyelőre kitart, mert bízik a hazai közvélemény támogatásában, és felvállalja a nyílt konfliktust az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.
Magyarországon Bayer Zsolt jelezte: az Orbánt támogató békemenet október 23-án a tervek szerint az USA budapesti nagykövetségének épülete elől indul!
Az egykori Kelet Poroszországban épült Balti atomerőmű részvényeit vásárolná meg az MVM illetve Lengyelország egyik leggazdagabb vállalkozója, aki igen jó kapcsolatot ápol a Kaczynski kormányzattal. A hírre a HVG lengyel szakértője, Domány András hívta fel a figyelmet Magyarországon.
Az Orbán kormány eddig sem fukarkodott az orosz kapcsolat építés terén hiszen a Paksi erőművet is az oroszok építik. Szijjártó Péter pedig nemrég tüntette ki Jekatyerinburgban az orosz ipari és kereskedelmi minisztert azért, mert eladta a Szputnyik V vakcinát Magyarországnak. A magyar külügyminiszter is ezzel olttatta be magát.
Lengyelországban viszont a hivatalos kormányzati irányzat a kőkemény orosz ellenesség.
Ráadásul Kaczynski személyesen hasonlította a Hitler-Sztálin paktumhoz az Északi Áramlat II. orosz-német földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállítja a nyersanyagot közvetlenül Németországba.
Miért járt akkor Biden Európában?
Az amerikai elnök legfőbb üzenete az volt európai szövetségeseihez, hogy alkossanak egységfrontot Oroszországgal és Kínával szemben. Az amerikaiak az utolsó percig ellenezték az Északi Áramlat II. vezetéket, és csak Merkel kancellár személyes intervenciója eredményezte azt, hogy nem sújtják USA szankciók a földgáz vezeték befejezésén ügyködő cégeket.
Lengyelország mindeddig tüntetően a legelsők között lépett fel mindig az orosz nyomulással szemben. Kaczynski szemében Putyin elnök nem más mint ikertestvérének, Lengyelország akkori elnökének gyilkosa!
Hogy jön ez össze azzal, hogy magyar-lengyel atomerőmű szállítaná az energiát Lengyelországnak? Varsónak egyébként szüksége lenne alternatív energia forrásokra, mert a szén még mindig túlságosan nagy szerepet játszik az energia mérlegben.
Morawiecki miniszterelnök viszont aláírt egy megállapodást a három balti állammal, hogy egymással és az EU-val hangolják össze energia hálózatukat, hogy csökkenteni tudják az orosz függést. A balti államok máris tiltakoztak a terv ellen, amelyről még semmi biztosat nem lehet tudni.
Valószínűleg kisérleti léggömbről van szó: Kaczynski teszteli a reakciókat, és azután dönt az orosz atomerőmű megvásárlása mellett vagy ellen. Orbán Viktor pedig jelezheti az EU-nak és az USA-nak, hogy immár nem egyedül paktál Putyinnal hanem lengyel barátai is partnerek ebben noha hivatalosan a pokolba kívánják az orosz elnököt és rendszerét.
Belarusz első atomerőműve immár áramot szolgáltat – közölték Minszkben. A szomszédos Litvániában 500 ezer embernek jód tablettát osztanak szét a határ övezetben.
Új Csernobiltól tartanak a Baltikumban, mert az atomerőmű mindössze 20 kilométerre működik Litvánia határától. Ahol még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy 1986-ban a csaknem végzetes nukleáris baleset Csernobilban nemcsak Ukrajnában okozott óriási károkat hanem a szomszédos Belarusz egyharmadát is súlyosan érintette. A balti államok többször is tiltakoztak az orosz atomerőmű ellen mondván, hogy működése egyáltalán nem biztonságos.
Belarusz energia szükségletének egyharmada
Ha majd teljes kapacitással működik az atomerőmű, akkor jelentős mértékben megnövekszik az ország energia függetlensége – erre hivatkozik Lukasenka elnök kormányzata, amely korábban megrendelte az erőművet az oroszoktól. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy az ötlet nem is Lukasenka fejében fogant meg hanem Putyinéban. Az orosz elnök azért tett visszautasíthatatlan ajánlatot a tőle ezer szállal függő Belaruszia államfőjének, hogy ezzel végképp magához kösse az egykori szovjet tagállamot. Az atomerőművet az orosz Roszatom építette csekély 11 milliárd dollárért. Belarusznak természetesen nem volt ennyi pénze. A hitelt az oroszok nyújtották – “igen előnyös feltételek mellett.” Nyilván azért is képeznek államtitkot, mert a feltételek különösen előnyösek Európa egyik legszegényebb állama, Belarusz számára.
A Rosatom természetesen azt állítja, hogy nevetségesek az uniós tagállamok félelmei az atomerőművel kapcsolatban.
Geopolitikai kihívás
Ezt írta Twitteren Linkevicius litván külügyminiszter, aki szerint cinikus akcióról van szó, mert anélkül indították be az atomerőművet Belaruszban, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kifogást tisztázták volna. A litván külügyminiszter rögtön azt is közölte, hogy leállítják az energia importot Belaruszból. Lettország fővárosában, Rigában ugyanezt közölték.
Litvániában szervezkedik a belarusz ellenzék
Az atom vitára elmérgesedett légkörben kerül sor, mert Lukasenka elnök menekülésre késztette ellenfeleit, akik a választások tisztaságát kifogásolták és számtalan tüntetést szerveztek emiatt Minszkben és más városokban. A belarusz ellenzék vezére, Szvetlana Cihanovszkaja Vilniusban él, és követeli Lukasenka távozását. A belarusz választásokat sem az USA sem pedig az EU nem ismeri el, Putyin viszont folyamatosan támogatásáról biztosítja Lukasenka elnököt, akit nem is oly rég a magyar miniszterelnök is meglátogatott.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
