Kezdőlap Címkék Atomerőmű

Címke: atomerőmű

Orosz támadások károkat okoztak a zaporizzsjai kórházban

Az orosz csapások az éjszaka folyamán megrongáltak egy kórházat Zaporizzsjában – közölte Olekszandr Sztaruk, a régió kormányzója a Telegramon.

Az ellenség ismét megtámadta Zaporizzsja külvárosait. A rakéták ezúttal a kórház közelében csapódtak be. Szerencsére emberek nem sérültek meg, de ez az épületről sajnos nem mondható el. Több tucat betört ablak.

A támadások akkor történtek, amikor Oroszország legutóbbi vízlépcsője 40 év után először leállította Ukrajna összes atomerőművét – amelyek közül az egyik Zaporizzzsjában található.

Volodimir Zelenszkij a Financial Timesnak elmondta, hogy az e heti bombázások 80 vagy 90 éve nem látott helyzetet teremtettek:

„ez az Egyetlen európai ország A kontinensen, ahol egyáltalán nem volt világítás.”

Ukrajna kormánya által ellenőrzött részén minden atomerőmű újra üzemel, és csatlakozik a fő elektromos hálózathoz – közölte az ország energiaszolgáltatója, az Ukrenergo.

Volodimir Kudrickij vezérigazgatója azt mondta, hogy

„Most az energiarendszer teljesen integrált, minden régió össze van kötve. Újra be van kapcsolva az Európai Unió energiarendszerébe… A meg nem szállt területen található mindhárom atomerőmű működik…

Egy-két napon belül elérik a szokásos tervezett kapacitásukat, és várhatóan vissza lehet térni az ütemezett áramszünetekre a vészhelyzetek helyett” – mondta Kudrickij, aki  arra is biztatta az ukránokat, hogy lehetőség szerint takarékoskodjanak az energiával.

A november 23-i rakétatámadás azt jelentette, hogy Ukrajna elvesztette az atom-, hő- és vízerőművek áramellátását.

Csütörtökön visszakapcsolták az orosz kézen lévő hatalmas zaporizzsjai erőművet – közölte az ukrán Energoatom atomenergia-vállalat.

Ukrán tájkép a végső csata előtt

Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg fokozza támadásait az ukrán főváros, Kijev ellen. Moszkva csapatai láthatóan komoly csapásra készülnek az ukrán főváros ellen. Szombatra virradó éjszaka legalább háromszor hallatszott riasztó sziréna hangja. A CNN szerint szombat délelőtt “percenként” lövöldözést lehet hallani a városban.

Az ukrán vezérkar szombat este a Facebookon közzétett jelentése szerint jelenleg orosz offenzívák zajlanak a város északi határán Szasimja közelében és délen Viscsenkij közelében. Ezek az offenzívák némely területeken sikeresek voltak.

A londoni Chatham House agytröszt katonai kutatója szerint a Kijev elleni nagyszabású orosz támadás már csak órák vagy napok kérdése. Az ukrán főváros előtt napokig egy több mint 60 kilométer hosszú oszlopban rekedt orosz csapatok mostanra átcsoportosították – mondta Mathieu Boulègue.

“Ez egy nagyon hosszú végső csata lesz” – mondta.

“Nagy áldozatokkal járó és a modern történelemben ritkán látott ostrom.”

A főváros jelenleg “ostromállapotban van” – mondta pénteken Mykhailo Podoliak elnöki tanácsadó. Kijev “felkészült a küzdelemre”, és “végig szilárdan ki fog tartani” – írta a Twitteren.

Az újonnan beszerzett műholdfelvételeken, hogy az orosz katonai egységek közelednek Kijev felé, és aktívan lövik a lakónegyedeket. Az amerikai Maxar Technologies cég jelentése szerint számos ház és épület kigyulladt. Jelentős károk keletkeztek Moschun városában, Kijevtől északnyugatra. Felvillanásokat, füstöt, robbanásokat és égő házakat lehetett látni szombaton kora reggel.

Washingtoni vélemények szerint  a Kijev előtti oszlop orosz átcsoportosítása inkább a járművek jobb védelmét szolgálta, de ennek az oszlopnak a főváros felé történő taktikai előretörését nem figyelték meg. Északkelet felől azonban más egységek Kijev központjától 20-30 kilométeres körzetbe nyomultak előre.

Az orosz légierő stratégiai bombázói cirkálórakétákat használtak Luck, Dnyipro és Ivano-Frankivszk városokban. Luck és Ivano-Frankivszk Lviv városától északra és délre található, nem messze a lengyel határtól.

Úgy néz ki péntek este óta Oroszország kiterjesztette támadásait Nyugat-Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta, hogy egy fontos csernyihivi vízvezeték megrongálódott az ágyúzás következtében. Ennek eredményeként a csaknem 280.000 lakosú város  teljesen vízellátás nélkül maradt.

Mint több ukrán helyi sajtó beszámolt róla szombaton kora reggel, a főváros Kijev mellett légitámadást jelző szirénákat lehet hallani Lvivben, Odesszában, Harkovban, Cserkasziban és az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióban is.

Szergej Gaidai Ukrajna államigazgatásának vezetője az oroszok által támogatott szeparatista Luhanszk régióban kijelentette, hogy az orosz hadsereg a térség 70 százalékát ellenőrzi. “Nehéz a helyzet, mindenhol lövöldöznek” – mondja, hozzátéve, hogy a civil infrastruktúrát, például iskolákat, kórházakat és óvodákat folyamatosan támadják.

Egy sajtóértesülés szerint Oroszország bejelentette a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros teljes bekerítését. A városba vezető összes hidat és utat az ukrán erők mostanra lerombolták vagy elaknázták – írja a TASZSZ hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.

A város polgármesteri hivatala szerint Mariupolt humanitárius katasztrófa sújtja az orosz csapatok folyamatos ostroma miatt.

A kikötőváros halottait nem is temetik el

– áll a pénteki közleményben.

A polgármesteri hivatal felszólította az orosz csapatokat az ostrom leállítására. A mariupoli tisztviselők szerint körülbelül 1.590 ember vesztette életét a 12 napos ostrom kezdete óta. A várost elzárták az élelmiszer- és gyógyszerellátástól.

Oleh Szinegubov regionális kormányzó szerint orosz ágyúzás leállította az emberek evakuálására irányuló kísérleteket a kelet-ukrajnai Izyum városából. “Izyumban nincs áram, nincs fűtés, nincs víz- vagy telefonkapcsolat” – magyarázza Synegubov.

Másrészt az északnyugati Bucha, Hostomel, Vorsel és a fővárostól északra fekvő Kozarovicsi falu lakói humanitárius folyosókon keresztül tudtak elmenekülni – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Izyumban, Mariupolban és Volnowakhában nem tudták evakuálni a lakosságot.

Zelenszkij elnök szerint pénteken 7.144 civil menekülhetett el összesen négy városból humanitárius folyosókon keresztül. A szám lényegesen alacsonyabb, mint az előző két napban.

Hat menekülési folyosót terveznek szombatra az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióba – mondta Dmytro Schywyzkyj, a szumi regionális adminisztráció vezetője szombat este a Telegramon. Ennek értelmében Sumy, Trostjanets, Lebedin, Konotop, Krasnopillja és Velika Pysarivka városaiból civileket szállítanak a közép-ukrajnai Poltava városába.

Az atomerőművek láthatóan biztonságosak

A kelet-ukrajnai Harkiv városában található nukleáris kutatóközpont Ukrajna által bejelentett újbóli ágyúzása után az ukrán parlament most mindent tisztázott. Nem találtak olyan kárt, amely a nukleáris és sugárbiztonság állapotát befolyásolná – áll az ukrajnai nukleáris létesítmények helyzetéről péntek este megjelent közleményben. A sugárzási helyzet a normán belül van.

A közlemény szerint a biztonsággal kapcsolatos rendszerek és alkatrészek áramellátása is helyreállt. Az erőmű személyzete azon dolgozik, hogy felszámolja a bombázás következményeit. Az épületben kisebb károk keletkeztek.

Akár egymillió menekült hetente

Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR becslése szerint körülbelül 15 millió lakhelyüket elhagyni kényszerült személyre kell számítani. Az UNHCR szerint egyelőre nem módosította eredeti, négymilliós menekültre vonatkozó előrejelzését, de szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint több mint 2,5 millió ember menekült el Ukrajnából az orosz erők február 24-i megszállása óta.

Az Ukrajnából érkező menekültek jelenlegi száma
Az Ukrajnából érkező menekültek jelenlegi száma
Infographic WORLD

 

Magyar-orosz viták Paks körül

Putyin titkosszolgálata rajta tartja a szemét az atomerőmű programon, amely meghatározó eleme a két állam kapcsolatának. A HVG értesülései szerint az oroszok néhány embert hazahívtak a Roszatom Magyarországon ügyködő munkatársai közül. Miért? Erre nincsen válasz. Tény az, hogy a titkosszolgálat jelentést készített Paksról, és ezután történtek személyi mozgások az orosz állományban.

Minthogy a magyar-orosz szerződés jórészt titkos, ezért csak nagyon kevesen tudják, hogy miről is van szó valójában.

A magyar hatóságok nem sietnek az engedélyek kiadásával. Személyi mozgás itt is volt, és ez tovább lassította a folyamatot.

A HVG értesülései szerint az orosz titkosszolgálat jelentése már azt az opciót is felvetette, hogy a paksi atom program nem teljesül. Akkor pedig a magyar félnek jelentős összegű kártérítést kellene fizetnie.

Atom és diplomácia

Sem az Európai Unió sem pedig az USA nem örül igazán a paksi atomprogramnak, mert ebben azt látják, hogy Magyarország függése az orosz energiától nem csökken pedig ez a Nyugat stratégiai célja. Másrészt az is zavarja mind Brüsszelt mind pedig Washingtont, hogy nem nyugati cégek kaptak lehetőséget a magyar atomprogramban.

Az Európai Unión belül vitatott az atomenergia szerepe is. A magyar kormánynak ebben szövetségese Párizs és Varsó, melyek szintén az atomprogramban látják a zöld energia fejlesztés egyik lehetséges útját.

Ha Orbán bukik, mi lesz Pakssal?

Valójában ez nyugtalanítja Putyint, aki elrendelte a titkosszolgálat vizsgálatát. Orbán Viktor teljes mellszélességgel kiáll az orosz szerződés mellett, de kérdés, hogyha elveszíti a választást, akkor mit tesz az új kormány?

Ha felmondaná a szerződést, akkor ennek az USA és Brüsszel is örülne, de a magyar fél óriási fizetési kötelezettséget vállalna magára. Másrészt hosszú évekre mélypontra jutna a magyar-orosz viszony, amely Magyarország energia biztonsága szempontjából továbbra is meghatározó. A nemrég aláírt magyar-orosz földgáz szerződés jól mutatja, hogyha Putyin kedvel valakit, akkor jól járhat. De mi lenne akkor, ha Putyin kimutatná a foga fehérjét? Ebbe senki sem akar belegondolni, de az ellenzéknek számolnia kell az új kormány program összeállításakor.

Európa fázni fog, ha nem békül ki velünk – közölte Csizsov nagykövet Brüsszelben. Ha az új magyar kormány felmondaná a paksi szerződést, akkor ezt Moszkva neki is megüzenhetné…

Putyin-Kaczynski-Orbán hármas szövetség?

Mind a magyar mind a lengyel erős ember Putyin forgatókönyvéből játszik – állapitja meg Macij Kisilowski, a CEU professzora. Oroszországban is az egyházra támaszkodik az autokrata rendszer, és ennek egyik következménye a melegek elleni diszkrimináció. Ezt Putyin csecsenföldi tanítványa, Kadirov járatja a csúcsra, de már másutt is tanulnak belőle.

Orbán Viktor, aki a pedofil törvénybe belefoglalta a homoszexuálisokat is noha a kettő közötti kapcsolat egyáltalán nem bizonyított. Nem is ez érdekli Orbán Viktort hanem az, hogy a magyar közvéleménynek erős fenntartásai vannak a melegekkel kapcsolatban ugyanúgy mint Oroszországban vagy Lengyelországban.

Magyar-lengyel atomerőmű orosz földön

A CEU professzora megerősíti azt a hírt, hogy a MVM egy lengyel állami céggel együtt megvásárolja az egyik olyan atomerőművet, mely Kalinyingrád közelében működik. Ez stratégiai döntés pontosan akkor amikor Joe Biden az USA elnöke épp azért utazott Európába, hogy felhívja a figyelmet az orosz és a kínai kapcsolatok veszélyeire.

Washington e tekintetben mindig is számíthatott Lengyelországra, mert a hagyományos orosz ellenes érzelmek szinte az egész elitet jellemzik. Ráadásul Kaczynski mindmáig azzal vádolja Putyin elnököt, hogy ő a felelős ikertestvére haláláért. Lengyelország akkori államfőjének gépe lezuhant Katyn közelében. A szakértők megállapították, hogy a ködös időjárás okozta a balesetet, de Jaroslaw Kaczynski szerint Putyin elnök a felelős a gép lezuhanásáért.

Ilyen körülmények között, hogy engedélyezhette Jaroslaw Kaczynski a magyar-lengyel atomerőművet orosz földön?

A gazdasági ok nyilvánvaló hiszen Lengyelországnak át kell térnie a szén alapú energia gazdálkodásról valamilyen korszerűbb és kevésbé környezetszennyező energiahordozóra. De miért épp oroszra?

A CEU professzora szerint Kaczynski leszámolt azzal, hogy az EU valaha is elfogadja azt az ókonzervatív értékrendet, melyet – a katolikus egyház támogatásával – a PiS megvalósítani Lengyelországban. Ezért lép túl olyan tabukon mint az oroszellenesség. Kérdés, hogy a lengyel közvélemény mennyire követi őt ezen az úton?

Kaczynski – éppúgy mint Orbán – egyelőre kitart, mert bízik a hazai közvélemény támogatásában, és felvállalja a nyílt konfliktust az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.

Magyarországon Bayer Zsolt jelezte: az Orbánt támogató békemenet október 23-án a tervek szerint az USA budapesti nagykövetségének épülete elől indul!

Magyar-lengyel atomerőmű orosz földön?

Az egykori Kelet Poroszországban épült Balti atomerőmű részvényeit vásárolná meg az MVM illetve Lengyelország egyik leggazdagabb vállalkozója, aki igen jó kapcsolatot ápol a Kaczynski kormányzattal. A hírre a HVG lengyel szakértője, Domány András hívta fel a figyelmet Magyarországon.

Az Orbán kormány eddig sem fukarkodott az orosz kapcsolat építés terén hiszen a Paksi erőművet is az oroszok építik. Szijjártó Péter pedig nemrég tüntette ki Jekatyerinburgban az orosz ipari és kereskedelmi minisztert azért, mert eladta a Szputnyik V vakcinát Magyarországnak. A magyar külügyminiszter is ezzel olttatta be magát.

Lengyelországban viszont a hivatalos kormányzati irányzat a kőkemény orosz ellenesség.

Ráadásul Kaczynski személyesen hasonlította a Hitler-Sztálin paktumhoz az Északi Áramlat II. orosz-német földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállítja a nyersanyagot közvetlenül Németországba.

Miért járt akkor Biden Európában?

Az amerikai elnök legfőbb üzenete az volt európai szövetségeseihez, hogy alkossanak egységfrontot Oroszországgal és Kínával szemben. Az amerikaiak az utolsó percig ellenezték az Északi Áramlat II. vezetéket, és csak Merkel kancellár személyes intervenciója eredményezte azt, hogy nem sújtják  USA szankciók a földgáz vezeték befejezésén ügyködő cégeket.

Lengyelország mindeddig tüntetően a legelsők között lépett fel mindig az orosz nyomulással szemben. Kaczynski szemében Putyin elnök nem más mint ikertestvérének, Lengyelország akkori elnökének gyilkosa!

Hogy jön ez össze azzal, hogy magyar-lengyel atomerőmű szállítaná az energiát Lengyelországnak? Varsónak egyébként szüksége lenne alternatív energia forrásokra, mert a szén még mindig túlságosan nagy szerepet játszik az energia mérlegben.

Morawiecki miniszterelnök viszont aláírt egy megállapodást a három balti állammal, hogy egymással és az EU-val hangolják össze energia hálózatukat, hogy csökkenteni tudják az orosz függést. A balti államok máris tiltakoztak a terv ellen, amelyről még semmi biztosat nem lehet tudni.

Valószínűleg kisérleti léggömbről van szó: Kaczynski teszteli a reakciókat, és azután dönt az orosz atomerőmű megvásárlása mellett vagy ellen. Orbán Viktor pedig jelezheti az EU-nak és az USA-nak, hogy immár nem egyedül paktál Putyinnal hanem lengyel barátai is partnerek ebben noha hivatalosan a pokolba kívánják az orosz elnököt és rendszerét.

Beindult az orosz atomerőmű – szomszédban jód tablettákat osztogatnak

Belarusz első atomerőműve immár áramot szolgáltat – közölték Minszkben. A szomszédos Litvániában 500 ezer embernek jód tablettát osztanak szét a határ övezetben.

Új Csernobiltól tartanak a Baltikumban, mert az atomerőmű mindössze 20 kilométerre működik Litvánia határától. Ahol még nagyon sokan emlékeznek arra, hogy 1986-ban a csaknem végzetes nukleáris baleset Csernobilban nemcsak Ukrajnában okozott óriási károkat hanem a szomszédos Belarusz egyharmadát is súlyosan érintette. A balti államok többször is tiltakoztak az orosz atomerőmű ellen mondván, hogy működése egyáltalán nem biztonságos.

Belarusz energia szükségletének egyharmada

Ha majd teljes kapacitással működik az atomerőmű, akkor jelentős mértékben megnövekszik az ország energia függetlensége – erre hivatkozik Lukasenka elnök kormányzata, amely korábban megrendelte az erőművet az oroszoktól. Ellenzéki körökben úgy tudják, hogy az ötlet nem is Lukasenka fejében fogant meg hanem Putyinéban. Az orosz elnök azért tett visszautasíthatatlan ajánlatot a tőle ezer szállal függő Belaruszia államfőjének, hogy ezzel végképp magához kösse az egykori szovjet tagállamot. Az atomerőművet az orosz Roszatom építette csekély 11 milliárd dollárért. Belarusznak természetesen nem volt ennyi pénze. A hitelt az oroszok nyújtották – “igen előnyös feltételek mellett.” Nyilván azért is képeznek államtitkot, mert a feltételek különösen előnyösek Európa egyik legszegényebb állama, Belarusz számára.

A Rosatom természetesen azt állítja, hogy nevetségesek az uniós tagállamok félelmei az atomerőművel kapcsolatban.

Geopolitikai kihívás

Ezt írta Twitteren Linkevicius litván külügyminiszter, aki szerint cinikus akcióról van szó, mert anélkül indították be az atomerőművet Belaruszban, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi kifogást tisztázták volna. A litván külügyminiszter rögtön azt is közölte, hogy leállítják az energia importot Belaruszból. Lettország fővárosában, Rigában ugyanezt közölték.

Litvániában szervezkedik a belarusz ellenzék

Az atom vitára elmérgesedett légkörben kerül sor, mert Lukasenka elnök menekülésre késztette ellenfeleit, akik a választások tisztaságát kifogásolták és számtalan tüntetést szerveztek emiatt Minszkben és más városokban. A belarusz ellenzék vezére, Szvetlana Cihanovszkaja Vilniusban él, és követeli Lukasenka távozását. A belarusz választásokat sem az USA sem pedig az EU nem ismeri el, Putyin viszont folyamatosan támogatásáról biztosítja Lukasenka elnököt, akit nem is oly rég a magyar miniszterelnök is meglátogatott.

Robbanás vagy robbantás?

Csütörtök hajnalban tűz ütött ki Irán fő nukleáris fűtőanyag-előállító telepén, és súlyos károkat okozott annak a gyárnak, ahol az ország új nukleáris dúsító centrifuga generációját állították üzembe. Az Egyesült Államok többször figyelmeztetett, hogy ezek a gépek felgyorsíthatják Teherán útját az atomfegyverek készítéséhez – írja a New York Times.

Az iráni Atomenergia Ügynökség elismerte a sivatagi telephelyen bekövetkezett „eseményt”, de nem minősítette szabotázsának. Kiadott egy fényképet, amely megmutatta, mi pusztulhatott el egy olyan nagy robbanás következtében, amely ajtókat szakított ki a zsanérokból, és a tető beomlását okozta. A nemrégiben átadott épület egyes részeiből fekete füst szállt fel.

Nem volt egyértelmű, hogy mekkora károkat okoztak a föld alatt, ahol az iráni kormány tavaly közzétett videója szerint az összeszerelési munka nagy része a következő generációs dúsító centrifugákban zajlik.

A tűz a Natanz nukleáris komplexumának  abban az épületében keletkezett, amely a föld alatti üzemanyag-előállító létesítményekkel szomszédos, és ahol egy évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok és Izrael a modern történelem legkifinomultabb cyber-csapását hajtották végre, “olimpiai játékok” néven. Ez a több éven át tartó támadás megváltoztatta Irán ipari berendezéseinek számítógépes kódját, és körülbelül 1000 centrifugát elpusztított, megállítva Irán nukleáris programját legalább egy évre.

Az előzetes bizonyítékok csütörtökön erősen arra utalnak, hogy a károkozás valójában szabotázs volt, bár fennmaradt annak a lehetősége is, hogy ipari baleset következménye.

Az időzítés gyanús volt: az elmúlt napokban számos megmagyarázhatatlan tűz tört ki más nukleáris programmal kapcsolatos létesítményekben is. A szakértők mindazonáltal megjegyezték, hogy ha robbanás szándékos cselekmény következménye, akkor azt nem az Egyesült Államok és Izrael komplex cyber-támadásai idézték elő.

A BBC perzsa nyelvi szolgálata arról számolt be, hogy munkatársainak több tagja e-mailt kapott egy korábban ismeretlen csoporttól, amely néhány órával a tűz kitörése előtt “iráni gepárdok”-nak nevezte magát, és azt állította, hogy Natanzban 2 óra körül támadás lesz. A csoport felelősséget vállalt a támadásért. Azt mondták, hogy a támadás a célzott létesítmények föld feletti részeire irányul, hogy az iráni kormány ne tudja leplezni a keletkező károkat.

Nem lehet tudni, hogy belföldről támogatták e őket, vagy egy idegen hatalom.

Mike Pompeo államtitkár, aki korábban Trump CIA igazgatójaként szolgált és műveleteket rendelt el Irán nukleáris kutatótevékenységének megzavarására, kedden azt mondta az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának, hogy Irán fejlett centrifugái fenyegetést jelentenek.

“Irán veszélyes ismereteket halmoz fel.” – mondta az októberben lejáró teheráni fegyverembargó kiterjesztése mellett. “Tavaly év végén Irán bejelentette, hogy tudósai egy új centrifugán dolgoznak – az IR-9-en -, amely lehetővé tenné Teherán számára, hogy az Obama-korszakban kötött megállapodás szerint 50-szer gyorsabb uránt dúsítson, mint az IR-1 centrifugák”.

Egy közel-keleti hírszerző tisztviselő, akit név nélkül nem idéznének, mert szigorúan titkolt információkat osztott meg, azt mondta, hogy a robbanást egy, a létesítmény belsejébe ültetett robbanószer okozta. A robbanás a létesítmény földfelszíni részeinek nagy részét megsemmisítette, ahol az új centrifugákat – a szuperszonikus sebességgel forogó kényes eszközöket állítják össze.

David Albright, a Washingtoni Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet elnöke – egy nonprofit csoport, amely nyomon követi a nukleáris technika elterjedését -, egy interjúban elmondta, hogy számos tényező szerint a robbanás valószínűleg szabotázs.

Albright szerint az összeszerelő üzem valószínűleg nem készletezett olyan nagyon éghető anyagokat, amelyek ilyen nagy robbanást okozhattak volna. Az irániak által  tavaly kiadott fotókon jól látszanak a centrifugák amint éppen szerelik össze a magas vékony gépeket, amelyek dúsítják vagy koncentrálják az urán ritka alkotórészét, az urán 235-et.

Körülbelül 3%-ra dúsítva az üzemanyag felhasználható nukleáris reaktorokban; 90% -on képes atombombákat előállítani.

Irán ragaszkodott ahhoz, hogy műveletei kizárólag polgári célokat szolgálnak, de mind az amerikai hírszerző felmérések, mind az Izrael által 2018 januárjában egy iráni raktárból ellopott dokumentumok egy példánya bizonyította a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos munka tervezését.

Az iráni atomenergia-ügynökség szóvivője, Behrouz Kamalvandi nem tagadta, hogy „esemény” történt a Natanz egyik föld feletti létesítményében, de azokat  az információkat igen, amelyek szerint a létesítményben centrifugák működtek. Azt mondta, hogy az épület üres, semmilyen veszteség nincs, és semmilyen környezetre káros anyagot nem tároltak ott.

Albright elmondta, hogy a dízelüzemanyag-generátor látszólagos jelenléte az áramtermelésnél elméletileg magyarázatot adhat a robbanás gyökereire, és kijelentette, hogy a szabotázs elképzelését szkepticizmussal kell kezelni, amíg az konkrétan bizonyítottan igaznak bizonyul.

Egyébként a centrifugák összeszerelése a 2015. évi nukleáris Obama féle megállapodás értelmében engedélyezett, de ezt a megállapodást Trump elnök két évvel ezelőtt felmondta.

Röviddel azután, hogy Trump bejelentette az Egyesült Államok felmondja a megállapodást, az irániak bejelentették, hogy gyorsabban haladnak a centrifugák Natanzban történő összeszerelésével, és fényképeket mutattak be a létesítményről és annak néhány alkalmazottjáról. Irán Trump bejelentése után több mint egy évig tiszteletben tartotta magát a korábbi megállapodáshoz. Ám tavaly, az Egyesült Államok és az európaiak nyomására ellenére Irán megkezdte olyan urán előállítását, amely jóval meghaladja a 2015. évi megállapodás határértékeit.

Paks II: soha napján, kiskedden?

Ha egyáltalán elkészül Paks II, könnyen lehet, hogy 2030 előtt egy watt áram se kerül ki belőle. A nagy egyetértés mögött ebben vita lehetett Putyin és Orbán között.

A paksi bővítés legfontosabb dokumentumcsomagja, a létesítési engedély jövő év közepéig kerül az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) – ejtette el egy mondatban egy más (de szintén magyar-orosz energetikai témájú) tájékoztatón Szijjártó Péter, még a Vlagyimir Putyin érkezése előtti napon.

Irgalmatlan mennyiségű dokumentum

Nem csekélységről,

mintegy 300 ezer oldalnyi irathalmazról van szó,

amelyet aztán az OAH bírál el. Korábbi információk szerint ez legalább egy évet, de lehet, hogy akár 15 hónapot is igénybe vehet. Még akkor is, ha ezekben a papírokban nem lesz hiba, kifogásolni való. Mivel azonban az orosz építő eddig semmilyen – az EU-normáknak eleget tevő – dokumentációt se tudott felmutatni, erősen kétséges, hogy első menetben mindenben elfogadható kérelemmel tudnak előállni.

Minden engedély késik

Az eredeti menetrend szerint – a 2014 elején Moszkvában, Orbán Viktor jelenlétében minden előzetes bejelentés nélkül aláírt szerződés alapján – a környezetvédelmi engedélyt 2015-ben, telephelyengedélyt 2016-ban kellett megkapni, ezeket követte volna a létesítési engedély 2017-ben. Majd pedig a rendszer-, és rendszerelem-engedélyek jöttek volna tavaly.

Ezek közül az első kettőt szerezte be a projektcég, és már azokat is csúszással. A környezetvédelmi engedély két évet késett, csak tavaly áprilisában adták ki, a telephely-engedély egy évet csúszott. A létesítési engedélyt 2018 közepére ígérték, de – ahogy látjuk – még be se adták. Talán jövő június végére megtörténik. Összességében a megépítéshez szükséges

több, mint hatezer engedélyből eddig csak 320-at sikerült beszerezni

– mondta pár hónapja Süli János Paks-miniszter egy képviselő kérdésre.

Már eddig két év csúszás

Ha ezek után alaposan átrágja magát a sok százezer oldalon a magyar hatóság, és nincs szükség iratpótlásra, javításra, egyéb lassító pluszmunkára, akkor ott tartunk, amiről már vagy másfél éve beszélnek szakmai körökben, hogy nagyjából két év késésben van a paksi gigaprojekt.

És, ismételjük, a létesítési engedély még „csak” ahhoz kell, hogy maga a munka elkezdődjék. És az építési, majd a gyártási és berendezés-beszerzési engedélyek – a nemzetközi tapasztalatok szerint – szintén magukba rejtik a további elhúzódások lehetőségét. Ahogyan a végén következő üzembe helyezési engedély kiadása. Mindehhez képest

az aláírástól számított öt és fél év elteltével mindössze a felvonulási épületekre van aláírt szerződés,

a kivitelezést idén június vége felé kezdték el.

Előbb törlesztünk, mint hogy lenne mire?

Az eredeti tervek alapján 2025-26-ra működésre készen kellene lennie Paks II-nek. Akkorra, amikor az országnak el kell(ene) kezdenie a tízmilliárd euró (jelenlegi árfolyam 3300 milliárd forint orosz kölcsön törlesztését a bevételekből. (A teljes beszerzési ár a kamatokkal együtt inkább ötezer-milliárd körül becsülhető. És ebben nincs benne a dunai hűtővízpótlás megnyugtató megteremtésének költsége, valamint a régi és új blokkok párhuzamos termelése idejére elkerülhetetlen villamoshálózat-bővítés ára. De ez a történet másik része.) A jelenlegi ütemezés szerint az első (akkor ötvenéves üzemidejét elérő) paksi blokk 2032-ben leáll.

A jelentős csúszást már a kormányban se palástolják. Tavaly szeptemberben szintén Moszkvában Orbán azt mondta, hogy nem baj, ha késik az építkezés, mert

„a határidők másodlagosak”

a végső siker mögött.

Mindeddig nincs hír arról, hogy szerződésmódosítással vegyék elejét annak, hogy az el se készült erőmű törlesztése megnyíljon 2026-ban.

Mindenhol úszik az idő és a pénz

Az eddig tehát legalább két év körüli csúszás aligha a vége. Az elmúlt évtizedekben nem épült olyan atomerőmű, amely ne szenvedett volna hosszú, akár tíz év késedelmet – és amelynek költsége ne futott volna az égig. (A hírhedett brit Hinkley Point C esetében a kezdeti 2017 végi üzemkezdet most 2025-ön áll, a kivitelezési költség pedig 18 milliárd fontról eddig 22,5 milliárdra nőtt.)

Magyarországnak leginkább a két finnországi erőműépítésre érdemes figyelnie. Az egyiket nyugati cégek építik, a francia Areva irányításával. Olyanok, amelyek tökéletesen tisztában vannak az EU-s normákkal, nem az első ezeknek megfelelő létesítményt húzzák fel Finnországban. Ezzel együtt idén tavasszal közölte az ottani hatóság, hogy

tíz év után (!) végre megkapta működési engedélyét

az Olkiluoto 3, és 2020-ban talán megkezdheti a termelést. Az erőmű eredetileg 2009-ben lépett volna üzembe, a költségek itt is elszálltak.

Ugyanez a típus

A másik viszont a miénkhez hasonlóan roszatomos kivitelezésben épül, ugyanolyan VVER-1200-as nyomottvizes reaktorait tervezik beépíteni, mint Paks II-be – és amely annyira új fejlesztés, hogy EU-normák szerinti működésben még sehol se található meg. A beruházó Fennovoima konzorcium tavaly decemberben jelentette be, hogy

négy évvel elhalasztja a létesítmény átadását,

holott ennek szerződését előbb (2013-ban) írták alá a Roszatommal, mint a magyar kormány.

A Hanhikivi 1 áramtermelése legkorábban 2028-ban kezdődhet. Mindez úgy, hogy az engedélyezési eljárás nagyjából másfél évvel előbb elindult, mint nálunk. És, főleg, hogy

a kivitelezőben a Roszatomnak 34 százalékos tulajdonrésze van. Vagyis az oroszok futnak a pénzük után.

Azért is érdekes ez a finn beruházás számunkra, mert az ottani illetékesek pontosan ugyanolyan problémákról számoltak be, mint amelyek Paks II esetében támadtak. Mindenekelőtt az, hogy az engedélyek beszerzése tart itt is, ott is, de ezeket mindkét országban biztonsági aggályok miatt nem adják ki az eddig megtagadták a hatóságok.

A benyújtott tervek hiányosak és ócskák a finnek megfogalmazása szerint.

Az oroszok nem ismerik az uniós eljárásrendet, illetve nem értik meg, hogy az előírásokat nem teljesítő dokumentációkat nem lehet erővel átnyomni. A finn információk szerint a négy év csúszás valószínűleg nem az utolsó késedelem.

Nem tudjuk, hogy az ügylet milyen hangnemben került szóba Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin mostani tárgyalásán, „átmegy-e” az üzenet, hogy ezzel a hozzáállással nem sokra mennek (ha egyáltalán).

Mindezek alapján nem nagy bátorság megkockáztatni azt a kijelentést, hogy

Paks II 2030 előtt egy watt áramot se fog előállítani,

de a nemzetközi tapasztalatok alapján még ez is erősen optimista becslés. Addig pedig a költségek (a már jelzett többletberuházások miatt is) megközelíthetik a 8-10 ezer milliárd forintot. Különösen ha a forint ebben az ütemben veszít értékéből. Ebben a tartományban pedig

gazdaságilag már végképp értelmetlen

– főleg ha az alternatív energiaforrások (leginkább a napenergia) drasztikusan leomló előállítási költségét nézzük. Már az kisebb csoda volt – és ez a legenyhébb megfogalmazás -, hogy az EU jóváhagyta Paks II tervét. Holott az ellenvélemények eléggé sok bizonyítékot sorakoztattak fel arra, hogy vaskos állami áramár-támogatás nélkül az erőmű talpon se tud maradni.

A Fidesznek nem szúrja szemét az atomszemét

Atom ide, atom oda, egy biztosnak látszik és tényszerűen meg is állapítható! Bármilyen atomerőművi katasztrófa csak ott fordulhat elő, ahol atomerőmű is van! Csernobil és Fukusima ott van elrettentő példának. Ha a két említett helyszínen történt pusztítást nézem, emberben és vagyontárgyakban egyaránt, a természeti károkról nem is beszélve, akkor jogos a jelző, melyet a magyar nyelv „szemét”-ként, azaz értéktelenként, hulladékként, károsként fejez ki és tart számon.

Az Európai Unió Tanácsának 2011/70/Euratom irányelve előírja, hogy a tagországok nemzeti programot dolgozzanak ki az országukban keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére. Ez többek között meghatározza az erre vonatkozó koncepciókat, terveket és műszaki megoldásokat, illetve a kivitelezés mérföldköveit. „A magyar nemzeti program sajnos éppen ennek a célnak nem tud megfelelni. Minél tovább halogatja a kormány a döntést az egyes lényeges kérdésekben, annál nagyobb teher fog az adófizetőkre hárulni, hiszen az alapban álló, a hulladékkezelés céljára fel nem használt összegek után a magyar állam súlyos összegeket fizet be évről évre az értékállóság biztosítása érdekében” – nyilatkozta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.

De maradjunk még a hulladéknál, ha már az a helyzet, hogy van egy atomerőművünk. Ez a realitás. És itt hulladék is van, nem csak áramtermelés. Erről a téveszmés kormányzat érthetően kevesebbet kommunikál, mint az áram előállításáról és annak költségéről. Paks a rezsicsökkentés záloga, szavalták kórusban, de az atomhulladékról mélyen hallgatnak. A kormány suttyomban elfogadta a hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló, immár végleges nemzeti programot. Ez az a dokumentum, amelynek meg kellene határoznia az atomerőműben keletkező sugárzó hulladékok további sorsát. Sajnos éppen ez az, amire a nemzeti program egyáltalán nem ad választ. Most Oroszországba szállítják a radioaktív sugarakat kibocsájtó kiégett fűtőelemeket.

A Cseljabinszk melletti Majakban élők panaszkodnak: “Muszlimovóban már a negyedik temetőt építik. Minden héten meghal valaki. Minden harmadik gyerek valamilyen genetikai elváltozással jön a világra. Az atomerőmű üzembe helyezése után három évvel a lakosság hetven százaléka leukémiás lett” – mondja Goszman Kabirov, aki Muszlimovóban él, rámutatva, hogy ”a helyzetért a paksi hulladék is felelős”.

Erről hallgat a felcsúti kommunikáció!

Bátaapátiról sem szólnak a fineszes hangszórók! Mert ott van az első magyar atomhulladék-temető. A megnyitóünnepségről szóló kisfilm és a fényképek itt tekinthetők meg. A hulladékcsomagok az M6-os autópályán, Paks–Bátaszék-Bátaapáti útvonalon, saját, erre a célra kialakított és hatósági engedéllyel rendelkező gépjárművel jutnak a telephelyre.

A szállítás során a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás előírásai érvényesek. Persze itt csak a kevésbé sugárzó hulladékokat tárolják. A nagy aktivitású, erős sugárzású atomszemét már ide nem hozható. Az továbbra is az oroszokhoz megy, amíg idehaza nem oldódik meg annak tárolása is. Rengeteg pénzbe fog kerülni, de erről is mélyen hallgatnak a fineszesek.

Hogy mennyi ezer év a felezési ideje ezeknek az atomszemeteknek, annak nézzen mindenki maga utána. Szerintem környezetszennyező az atomszemét, bármiképp is tárolják. De szemét csak ott van, ahol erőmű is. A németek nem véletlenül szabadulnak meg az atomenergiától. Értelmes, hozzáértő emberek tán arra felé is vannak. Akik szembe mertek nézni nem csak emberi, de technikai környezetszennyezéseikkel is. Ez egy olyan nemzet. Mi meg ilyenek vagyunk.

Nekünk atom kell inkább, mint a szél, meg a nap és a víz. A Putyin-Orbán paksi pusziban rögzítették, hogy 20 év múlva visszajön az atomszemét. A felcsúti megbeszélhette volna mindezt akár a gyerekeivel is, hogy mit szólnak ehhez. Esze ágában sincs. Hogy mi lesz itt húsz év múlva az már nem érdekli őt annyira, mint mostani hatalma!

Atomot békéért

A világ Oroszországra támaszkodik, amikor új atomerőműveket kell építeni, és Moszkva boldogan eleget tesz a feladatnak – írja az Economist Szocsiban készült helyzetjelentésében. A tekintélyes brit hetilap szerint az ágazat egyébként pang Csernobil óta, amire Fukushima csak rátett egy lapáttal.

Világszerte reaktorokat zártak be, a maghasadással előállított áram mennyisége két év alatt 11 %-kal csökkent és azóta sem érte el a korábbi szintet. Viszont az oroszok uralják a nukleáris blokkok piacát. Odahaza nem nagy a kereslet, ezért a Roszatom külföldön olyan államokat vett célba, amelyek sem a Kremlnek, sem az USÁ-nak nem szoros barátai. A munkálatok már folynak a többi közt Bangladesben, Indiában és Magyarországon, összesen tucatnyi helyen. A reaktorok szállítása kifizetődőbb, mint a szénhidrogének exportja. Nem befolyásolja a piaci árak ingadozása és hosszú évtizedekre Oroszországhoz köti a vevőt. A befolyás különösen ott lehet veszedelmesen nagy, ahol az új létesítmény jelentős hányadban járul hozzá az energiatermeléshez.

A sérülékeny országok már rég hozzászoktak ahhoz, hogy az orosz fél általában geopolitikai fegyverként veti be az energiát,

bár a fenyegetések az utóbbi időben kifinomultabbak lettek. Szakértők szerint azonban a beavatkozásnak gátat szab a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete. És a hasadóanyagot másutt is meg lehet venni, az erőműveket hazai személyzettel is lehet működtetni. Ám az aggályok megmaradnak.

A Roszatom Magyarországon azután vágott bele a beruházásba, hogy Orbán igen szívélyesen fogadta Putyint. A feltételek miatt vannak félelmek, hogy Moszkva diplomáciai célokra aknázza ki a vállalkozást. Az oroszok két okból tudják tartani magukat: egyrészt olcsók a modellek, másrészt ott áll mögöttük az orosz állam. Így nincs komoly vetélytársuk egy olyan világban, ahol egyre több energiát kell megtermelni nukleáris úton, már ha komolyan veszik a széndioxid-kibocsátás csökkentését. És ez kijózanító.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK