Kezdőlap Címkék árnyékkormány

Címke: árnyékkormány

Nem kell szeretni a hajléktalanokat

Nem szeretem a hajléktalanokat. Attól, hogy valaki hajléktalan, önmagában nem szeretni való. Vannak közöttük jók és rosszak, saját erejükből lecsúszók, és mások hibájából odajutottak.

Mi, hajlékosok sem vagyunk egyformák.

És nem szeretem azt a helyzetet sem, amikor egy kormány viccel az elesettekkel. Mert most ez van: szórakozik a kormány a hajléktalanokkal. Azt mondja nekik, hogy nincsenek. Legutóbb Bajkai István mondta ezt, aki országgyűlési képviselő, és akiről úgy tartják, hogy az Orbán-család ügyvédje. Bajkai úr szerint a közmunkával megszerzett jövedelem alkalmas arra, hogy valaki a minimális megélhetését biztosítsa.

Ha valaki, Bajkai úr ezt biztosan tudja.

Eltűntetné a hajléktalanokat a kormány. Nem toloncolja ki őket az országból, hajléktalan honfitársaink továbbra is itt élnek majd közöttünk, de hivatalosan nem számítanak majd hajléktalannak. Hajlékosnak sem számítanak persze: akárcsak eddig, ezután sem számítanak semminek.

A kormány nem szereti, ha a hajléktalan emberekkel Dunát lehet rekeszteni.

Szép és forradalmi tett a hajléktalanság eltörlése, sejthettük volna, hogy a mi kormányunknak, amely még a hajléktalanoknál hatalmasabb uraságokkal (lásd: Brüsszel, Soros) is szembeszegül, ez csupán egy könnyű kis ujjgyakorlat.

Lám, az oligarchákat is milyen szépen megszüntette a kormány: a fülkeforradalom dicsőséges napjaiban – emlékszik még valaki a fülkeforradalomra? – maga a miniszterelnök jelentette be, hogy elűzték az oligarchákat.

Aztán persze valahogy csak visszaszivárogtak, igaz most már másképp hívják őket. Mészáros Lőrincnek, Garancsi Istvánnak, a Nemzet Vejének. Egyedül, Csányi Sándor nem jött vissza, mert neki el sem kellett mennie.

Át kellene értelmezni a fogalmakat, mert nem csak a hajléktalanokkal van baj. El tudnánk képzelni, hogy a jövőben ne lehessen újságíró, aki alákérdez a hatalmasságoknak. Ne lehessen politikus, aki a köz vagyonának gyarapítása helyett a saját zsebét tömi tele. Ne maradhasson magas beosztásban az, aki nem üldözi, hanem pártolja, a bűnt.

A hajléktalan emberek nem attól lesznek kevesebben, ha törvénnyel megszüntetjük őket. És attól sem lesz kevesebb hajléktalan, ha az adófizetők pénzéből működtetett közmédia szemérmesen nem beszél majd a húsvétkor, karácsonykor és más sátoros ünnepeken meleg ételre várók hosszú soráról. Persze, aki akarja, a kormányt is megértheti: a Nagy Mutatványos azért veszi elő a varázsceruzáját, hogy szebb Magyarországot rajzoljon nekünk annál, mint amilyenben élünk.

A korrupció gyanúja ma mindenütt ott lebeg!

Árnyékkormányt hirdetett Karácsony Gergely az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. A leendő kabinet koalíciós kormányzásra készül a demokratikus pártokkal, de néhány fontos poszt már gazdára talált. A névsorban szerepel Komáromi Zoltán háziorvos, Daróczi Gábor oktatási szakértő, Hegyesiné Orsós Éva szociális szakértő, Mellár Tamás közgazdász, Andor László közgazdászt, Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere. Továbbá Ámon Ada közgazdász, az Energiaklub korábbi vezetője, aki a környezetvédelmi tárcát kapná és terveiről nyilatkozott a Független Hírügynökségnek.

 

Sokan önt „zöld” celebnek tartják, és a hazai közélet tíz legbefolyásosabb női vezetőjeként emlegetik, aki eddig aktívan még nem politizált. Most viszont csatlakozott Karácsony Gergely árnyékkormányhoz. Biztos benne, hogy ez az ön terepe?

Mindig azt gondoltam, hogy a zöld ügy közügy, így tehát politika. De semmiképp nem pártpolitikára adtam a fejem, pusztán azért vállaltam ezt, hogy hatással legyek a környezetvédelmi ügyekre, illetve az energetika hazai fejlesztésére. Más pozícióban ugyan, de ezt csinálom már évtizedek óta.

Árnyék-miniszterként a legfontosabb programpontja, hogy leállítaná a paksi atomerőmű bővítését. Biztos benne, hogy a már megkötött nemzetközi szerződés felmondható, nem kerülne ez nagyon sokba?

Azt közgazdászként lehetetlenségnek tartom, hogy egy még csak papíron létező beruházás leállítása drágább legyen, mint amit majd befejeznek.

Ha a magyar állam nevében mégis olyan szerződést kötöttek, hogy a beruházás visszamondása aránytalanul nagy terhet jelentene majd az ország számára, az szerintem kimerítené a hazaárulás fogalmát.

Ennek megítélése persze a bíróság dolga. Ezt azonban majd jogi fórumokon kell tárgyalni. Fontos tudni, hogy mindezidáig egy kapavágás sem történt, hiszen az egész beruházás még csak engedélyezési fázisban van.

Hogy mi áll a papírokban, azt ebben a pillanatban kevesen tudják, hiszen a szerződések titkosak.

A kormányközi megállapodások ugyan a parlament elé kerültek, de a részleteket taglaló három szerződést titkosították. Ezeknek pusztán a részleteit villantották fel a nyilvánosságban.

Ugyanakkor az orosz hatalom nemcsak üzleti partner, hanem világhatalmi tényező. S ha igaz, akkor a gáz miatt is függő helyzetben vagyunk tőlük. Ilyen körülmények között is lehetne ugrálni?

Az orosz gáztól való függőség problémájára ostobaság azt a válasz adni, hogy vásárolunk még egy atomerőművet, ehhez fűtőelemet és még a hitelt is ugyaninnen vesszük fel. Ennél több módon már nem is lehetne egyetlen országtól függővé válnunk. Magyarország elemi érdeke, hogy az energia-igényeit több forrásból elégítse ki, amelyben óriási szerepe van a saját forrásainknak, tehát a megújuló energiáknak.

Az atomerőmű energiáját pedig hosszú távon a szél- és a napenergia pótolhatná, de ebben sokan kételkednek. Ön biztos benne?

Egészen biztos vagyok, mert az Energiaklub modellezte ezt is. Ami azonban nem azt jelenti, hogy Magyarország hirtelen egyik évről a másikra képes olyan méretű szél- és naperőmű kapacitásokat létrehozni, melyek alkalmasak a Paks által eddig előállított energia pótlására. Viszont fokozatosan ez a villamosenergia rendszer kiépíthető és nem is kerül többe, mint Paks II, továbbá nem kell hozzá orosz hitel.

Miközben a világ a megújuló energiák felé fordul, Magyarország az unióban vállalt mennyiségnek jórészét az erdők pusztításával állítja elő. Ugyanis ki tudja miért, Európa elfogadja megújuló energiának a fával való hőtermelést is. Pedig a fa, az erdő csak 30 évenként képes megújulni. Ilyen nagy technológiai hátrány könnyen behozható?

Ez alapvetően politikai akarat kérdése. A szél és a nap egészen másként állít elő energiát, mint a hagyományos erőművek. Az eltérő technológiák természetesen különböző műszaki feltételeket, hálózatfejlesztést igényelnek. Ha a politika ezeket támogatja, akkor piaci alapon is gyorsan megtörténik a műszaki megújulás, így Németország, Spanyolország, Portugália vagy akár Ausztria is jó példa erre. Ezekben az országokban ma már nagy mennyiségű megújuló energiát használnak fel, mert előzetes fejlesztésekkel felkészültek erre. Sajnálatos módon, Magyarországon hátráltatják a korszerű technológiák térnyerését, ami hosszútávon drágítja az energetikai beruházásokat, s ezzel a nap- és szélenergia beruházásokat is.

A miniszteri „székfoglalójában” azt mondta, hogy ha hivatalba kerülne, átalakítaná a hatósági árszabályozást. Ebből ön szerint kiderülhetne, hogy a rezsiharc nem volt más, mint blöff?

Ne haragudjon, ezt a fogalmat kimondani sem szeretném.

Hazugságnak érzi?

Igen, mert ez egy durva kampányfogás volt. Úgy gondolom, hogy a hatóságoknak a dolguk az, hogy a piaci árakra építve állapítsák meg az energia árakat. Az már politikai döntés kérdése, hogy a rászoruló családok – kizárólag ők, nem pedig az uszodájukat fűtő milliomosok – milyen szociális kedvezményeket kaphatnak. De a kettőt nem lehet összekeverni.

A saját programom alapvetően arról szól, hogy a magyar háztartások és vállalkozások számára – uniós források felhasználásával – lehetővé kell tenni olyan beruházásokat, amelyek a jóval hatékonyabb energiafelhasználást teszik lehetővé.

Friss számítások szerint a háztartások felére csökkenthetnék a ma felhasznált mennyiséget.

Ez eddig csak az otthonok töredékében történt meg, de legalább olyan fontosnak érzem, mint hogy az árak tükrözzék a piaci viszonyokat.

Kétségtelen, hogy a rezsicsökkentés-blöffel lehetett választást nyerni, de az sem verte ki a biztosítékot, hogy a lakások energia-hatékonyságára nem költött a magyar kormány, a hivatalokat viszont korszerűsítette. Ez nyereség, vagy veszteség?

Ez borzasztóan komoly veszteség! Ugyanis a vissza nem térítendő uniós támogatásokat, – ha azokat a magyar családok kapják – saját erővel is kiegészíthették volna. Az elköltött pénz ebben szisztémában megháromszorozhatta volna önmagát. A lakások tízezreinek a korszerűsítése pedig hosszú távon komoly energia-megtakarítással jár.

Ehelyett azonban az uniós forrásokat teljes egészében egyházi- vagy kormányzati ingatlanok hatékonyság-növelésére használták fel; ki tudja, milyen hatékonysággal, kinek a rokona nyert ilyen tendereket. Így aztán csak harmad annyi beruházás valósult meg, mint amennyire szükség lett volna, és nem is ott, ahol az a legcélszerűbb.

Vannak statisztikák, amelyek szerint a paksi erőmű egy évi termelése megtakarítható lett volna, ha a hatalom a magyar lakások korszerűsítésére használja fel a támogatást, amit egyébként arra is kap!

Ezt valóban így van. Annak idején az általam vezetett Energia-klub kiszámolta, hogy 50 milliárdos energiatakarékossági program végrehajtása révén a háztartások megtakarítása elérte volna az atomerőmű által megtermelt energiamennyiséget. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen program Soprontól Záhonyig teremt minőségi munkahelyeket.

Azt még a posztjáról távozó Illés Zoltán is elismerte, hogy a Fidesz szétverte a korábban működő környezet- és természetvédelmi rendszert. Gondolja, hogy ezt egy új kormány hajlandó és képes újraépíteni?

A rombolás mértéke hatalmas. Magyarországon szerencsére a természetvédelemnek komoly hagyományai vannak, de még így is jó időbe telik, amíg a szakértelem újra a helyére kerül. Sajnos az itt dolgozók egy jó része megkeseredett vagy elhagyta az országot. Az újdonsült kormányzat határozott szándéka a civil szervezetekkel való együttműködés felélesztése, amelynek segítségével talán gyorsabban újjáépülhet a korábban jól működő rendszer.

Áder János „zöld” államfőnek tartja magát, mégis szemrebbenés nélkül aláírta a napelemek megadóztatását, vagy természetvédelmi intézmények szétverését. Lehet így az ország környezetbarát?

Legalább a klíma ügyét szem előtt tartja az államfő. Még akkor is üzenetértékű ez, ha azokat a törvényeket, amelyek romboltak, valóban szemrebbenés nélkül aláírta Áder János. Ide sorolhatnám még a szélenergia ellehetetlenítését is.

Úgy látszik, hogy az uniós pénzek haverok általi lenyúlása ország-specifikus. A G7 portál szerint 12 milliárdot úgy lehetett megpályázni, hogy szinte senki nem tudott róla. Egyetlen délután, néhány órán keresztül lehetett csak pályázni. Mintha „valakinek” kiírták volna a vissza nem térítendő összeget.

A regnáló kormány mindig úgy ír ki pályázatokat, hogy a kedvezményezett haveri kör már ugrásra készen áll, előre ismerve a feltételeket. Vélhetően most is ez történt, hiszen e pályázat feltételeinek nem lehetett percek alatt megfelelni. Bennfentes információk, korrupció, aminek következtében haverok, barátok, rokonok nyernek.

Ez minden piaci logika ellen való, a verseny mellőzése pedig mérgezi a gazdaságot és a közgondolkozást. Ezt mielőbb meg kell szüntetni. Ne legyen kétség, a számlát mindig a társadalom fizeti.

Van elképzelése, hogy miniszterként, hogy tudna együttműködni a Fidesz államfőjével, Áder Jánossal, vagy Jávor Benedekkel, aki az Európai Parlament szakbizottságának az alelnöke?

Szerintem Áder János boldog lenne, ha klímabarát törvényeket írhatna alá. Jávor Benedekkel, aki az Európa Parlament ismert magyar képviselője, jelenleg is remek munkakapcsolatban vagyok. A két ismert politikus mellett az EU keleti régióját is fontos lenne érdemi párbeszédre késztetni az uniós klíma és energia törekvések mentén. Ezt is feladatomnak tekinteném.

Korábban azt nyilatkozta, hogy a Magyarországon nemcsak a regnáló kormányok, hanem az energetikával foglalkozó multik is ludasak abban, hogy ország zsákutcába tart. Mert gyártják az atomerőműnek a turbina lapátot, ahelyett, hogy a korszerű technológiát adnák. Környezetvédelmi miniszterként velük is harcos lenne?

Az ilyen vállalkozások a kiszámíthatóságot és persze a nagy megrendeléseket szeretik. A politikai kockázatot nem szeretik. A meglévő lehetőségeket használják ki. Ha egy kormány atomerőművet akar építeni minden áron, akkor abba akarnak beszállni. Ha stabil szabályozás mellett szélerőmű parkhoz szállíthatnak alkatrészt, akkor erre készülnek fel. A lényeg a politikai akarat és a garanciák.

Az állam szabályozó, ösztönző szerepének kiemelkedő jelentősége van.

A Siemens, a General Electric, az RWE vagy az E. ON saját bevallásuk szerint is sokkal inkább érdekeltek lennének a modern technológia terjesztésében, ha a hazai energia- és klímapolitika ezt a fejlődési irányt preferálná.

Nekik ugyanis édes mindegy, hogy szélkerék-lapátot vagy egy atomerőműben használt turbinalapátot gyártanak.

Ma már a legtöbb új környezetbarát technológia ugyanannyi idő alatt térül meg, mint egy szennyező.

Lapszem – 2018. március 13.

0

Ma a Krisztiánok és az Ajtonyok ünneplik a névnapjukat. A Krisztián latin eredetű, jelentése: Keresztény, Krisztushoz tartozó. Az Ajtony régi magyar eredetű férfinév, jelentése: arany. Olvassa el a lapszemlét!

Magyar Hírlap: Itt van Soros árnyékkormánya

A Magyar Hírlap bemutatja Karácsony Gergely által megnevezett minisztereket. Az egészségügyi miniszternek szánt Komáromi Zoltánról például a következőket írják: a Gyurcsány-kormány által tervezett vizitdíj mellett azzal érvelt: „Talán a betegek is jobb érzéssel adják oda a háromszáz forintot, ha tudják: a pénzükből az ellátás minőségén és biztonságán tudunk javítani.”

Komáromi 2008-ban szakfelügyelő háziorvosként dolgozott, így a vizitdíj melletti aláírásgyűjtés súlyos erkölcsi kérdéseket is felvetett: azok körében kampányolt a szignókért, akik felett ellenőrzési jogköre volt, akikkel szemben szankcióra is javaslatot tehetett az országos tiszti főorvosnál. Korábban Éger István elnökké választásáig, 2003 augusztusáig alelnöke volt a Magyar Orvosi Kamarának, a kamarai tagság rendkívüli küldöttgyűlésen menesztette az akkori elnökkel együtt, mert úgy ítélték meg, lepaktált az akkori szocialista egészségügyi kormányzattal. Később az Együtt soraiban találta meg a helyét, ám idén januárban kilépett a pártból, de a listán továbbra is szerepel. (Az Együtt háttérintézményeként működő Haza és Haladás Egyesületet a Central American Progress 2013-ban száztizenötmillió forinttal támogatta, ebből százhat millió származott a Soros-alapítványtól).

Magyar Nemzet: A Semjén-story folytatódik

A kormányzati kommunikáció kezdetben úgy igyekezett bagatellizálni a luxusvadászatokat, hogy azok valójában családlátogatások voltak, hiszen a politikus több rokona is Svédországban él – olvashastó a Magyar Nemzetben. Ezzel a magyarázattal azért állhattak elő, mert az első reakciók idején lapunk még nem hozta nyilvánosságra, hogy egy vállalkozó fizette az utakat, és azokon egyébként Semjén egyetlen családtagja sem vett részt. Rétvári Bence (KDNP) után Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még tegnap is csak ezt tudta mondani az üggyel összefüggésben: „Köztudott, hogy Semjén Zsoltnak rokonai élnek Svédországban, ahová rendszeresen jár, a vadászat pedig a hobbija.”

Maga a miniszterelnök-helyettes a Facebookon üzenget a nyilvánosságnak. Ezekből egyelőre az derült ki, hogy az ország első számú vadászának fogalma sem volt arról, milyen állatot lőtt le, ugyanis az általa elejtett vadról azt írta, hogy jávorszarvas, miközben rénszarvasról volt szó (posztját később javította).

Népszava: A jogállamnak ügyvédre van szüksége

– Azon az állásponton vagyok, amit megválasztása után John F. Kennedy az Amerikai Egyesült Államok elnökeként mondott: nem azt kell nézni, hogy a haza mit tett értem, hanem azt, hogy te mit tettél a hazáért – mondja Magyar György ügyvéd a Népszavának. – Így 68 évesen azt hiszem ennél pontosabban én sem tudnám megfogalmazni a lényeget. Nekem pedig, mint jogász embernek, nincs vesztenivalóm. Van egzisztencián és ezért is hallgattam azokra a civilekre, akik megkerestek és kértek, próbáljak meg segíteni azon a nagy bajon, ami egyebek mellett a jogalkotásban Magyarországon történt.

Magam is úgy gondolom, egyetértve a bennem bízó emberekkel, hogy országgyűlési képviselőként eredményesebben léphetek fel a mostani dúvad jogalkotás ellen. És így talán több lehetőségem van arra, hogy a megölt jogállam újraélesztésében, feltámasztásában részt vehessek. A barátaim szokták mondani, hogy ügyvédre, jogsegélyre van szüksége a Parlamentnek, mert bajban van. Ezt vállaltam, amikor felkértek a képviselő-jelöltség elfogadására.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK