Volodimir Zelenszkij az eviani G7-csúcson személyesen mutatta meg Donald Trumpnak, milyen pusztítást okoztak az orosz rakéta- és dróntámadások a kijevi Lavra kolostorban. A gesztus láthatóan hatott az amerikai elnökre: a találkozó után Washington hangvétele érezhetően keményebb lett Moszkvával szemben, a G7 pedig újra megerősítette Ukrajna támogatását és újabb szankciókat helyezett kilátásba Oroszország ellen.
Zelenszkij elnököt Emmanuel Macron hívta meg az eviani G7-csúcstalálkozóra, ahol az ukrán államfő nemcsak politikai érvekkel, hanem erős szimbolikus képekkel is próbált hatni Donald Trumpra. Megmutatta neki a kijevi ősi Lavra kolostorban okozott orosz pusztítást, és ez a jelenetek szerint komoly benyomást tett az amerikai elnökre.
Pedig Trump a csúcstalálkozón ismét a megszokott erőfitogtató szerepben lépett fel. Nyilvánvalóvá akarta tenni, hogy továbbra is ő a nyugati világ legerősebb embere. A látványos dominancia mögött azonban ezúttal is korrekció húzódott meg: miközben Irán ügyében egy különös, kézzelfogható eredmény nélküli alkuba ment bele, Ukrajna kérdésében elmozdult a korábbi kétértelműségből egy nyíltabban támogató álláspont felé. Ez annál is feltűnőbb, mert korábban még arról szóltak a találgatások, hogy Putyinnal Európa és Ukrajna feje fölött próbálhat megegyezni.
Orbán számítása nem jött be
A fejlemény különösen kellemetlen lehetett Orbán Viktor számára, aki korábban abban reménykedhetett, hogy az Egyesült Államok és Oroszország új alkuja átrajzolhatja Európa politikai térképét. Ebben a forgatókönyvben Magyarország mozgástere is megnőhetett volna, miközben Budapest élesen Ukrajna-ellenes hangot ütött meg.
Ez a várakozás azonban nem igazolódott. A G7-csúcson nem született olyan amerikai-orosz háttéralku, amely felülírta volna Ukrajna nyugati támogatását. Ellenkezőleg: a csúcs végül ismét hitet tett Kijev mellett.
„Orbán orosz befolyásoló ügynök”
Buda Péter biztonságpolitikai szakértő kemény szavakkal írta le az Orbán-kormány és Moszkva kapcsolatát. A Pénzügykutató Intézetben tartott előadásában úgy fogalmazott: Orbán Viktor orosz befolyásoló ügynökként működött. Az Információs Hivatal egykori alezredese szerint Putyin és Orbán együttműködése sosem egyenrangú kapcsolat volt, hanem olyan viszony, amelyben az orosz fél saját céljaira használta a magyar miniszterelnököt.
Buda Péter szerint a magyar kormányfőt olyan, a szürke zónába tartozó üzletekbe is bevonhatták, amelyek később alkalmasak lehetnek a kompromittálására. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy Putyin és Orbán egyaránt a kereszténységet használja politikai fedőnyelvként autokratikus rendszerének igazolására.
Állítása szerint a nyugati titkosszolgálatok sem véletlenül hoztak nyilvánosságra korábban Putyin és Orbán, illetve Lavrov és Szijjártó egyes beszélgetéseit: ezzel azt jelezték, pontosan látják a magyar-orosz kapcsolatok mélységét, és azt is, hogy Magyarország NATO- és EU-tagként is folyamatos információs csatornát jelentett Moszkva számára az Ukrajnával kapcsolatos nyugati álláspontokról.
A döntés valószínűleg már korábban megszületett Washingtonban
Bár a kijevi Lavra bombázásának látványa megrendíthette Trumpot, valószínű, hogy az amerikai álláspont módosulása nem kizárólag az eviani érzelmi hatás következménye volt. Washingtonban már korábban is egyre világosabban látták: a drónháború alapjaiban változtatja meg az ukrajnai front erőviszonyait.
Ezt az értékelést erősítette meg a NATO európai erőinek parancsnokságán kialakuló új gondolkodás is. Az amerikai vezetés felismerte, hogy Ukrajna ezen a területen nemcsak védekezik, hanem technológiai előnyt is épít. Az ukrán drónok a harctéren bizonyítottak, fejlesztésük gyors, alkalmazásuk rugalmas, exportképességük pedig komoly geopolitikai tényezővé teszi őket.
Zelenszkij ezért egy új ajánlattal állt elő: Ukrajna megosztaná dróntechnológiai tudását a „tettrekész” európai nagyhatalmakkal – Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal -, cserébe azért, hogy ezek az országok fejlesszék fel saját légvédelmi iparukat, és állítsanak elő Patriot-rendszerhez hasonló rakétákat. Erre azért lenne szükség, mert az Egyesült Államok jelenleg a közel-keleti helyzet miatt nem tud elegendő légvédelmi eszközt biztosítani Ukrajnának.
Trump már európai rakétagyártásról beszél
Az eviani csúcson Trump ennek megfelelően már arról beszélt, hogy ösztönözné az amerikai rakétagyártó cégeket európai termelésre. Ez lényeges váltás: nemcsak Ukrajna további támogatását jelzi, hanem azt is, hogy Washington egyre inkább elfogadja az európai védelmi ipar megerősítésének szükségességét.
Macron és Zelenszkij közösen igyekezett meggyőzni Trumpot arról, hogy Ukrajna a dróntechnológia révén még eredményesen szállhat szembe Oroszországgal. Érvelésük szerint a Lavra elleni támadás nem erőt, hanem inkább orosz kétségbeesést jelez: Moszkva szimbolikus célpontokat támad, miközben a fronton nem tud döntő fölényt kialakítani.
A G7 üzenete: Ukrajna marad
A csúcstalálkozó végül egyértelmű politikai üzenetet küldött. A G7 ismét megerősítette Ukrajna támogatását, és újabb Oroszország elleni szankciók lehetőségét is napirenden tartotta.
Mark Carney kanadai miniszterelnök a találkozó után úgy fogalmazott: az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos álláspontja megváltozott, és ez jobban megfelel a harctéri valóságnak. Ez a mondat talán a csúcs legfontosabb következtetése volt.
Az eviani találkozó végül nem Trump erőfitogtatásáról, hanem Washington korrekciójáról szólt. A kijevi Lavra romjai, az ukrán dróntechnológia és az orosz hadműveletek valós eredménye együtt győzhették meg az amerikai elnököt arról, hogy Ukrajnát nem lehet leírni – és hogy Putyinnal szemben ismét érdemesebb Kijev oldalán állni.
