Kezdőlap Címkék G7

Címke: G7

Trump számíthat a Big Business támogatására

Adócsökkentést ígért az amerikai nagyvállalatok főnökeinek a 78-ik születésnapját ünneplő Trump a washingtoni Business Roundtable keretében, ahol Biden kabinetfőnöke a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Biden Olaszországban a G7 csúcson vesz részt.

A több mint kétszáz nagyfőnök kiállt amellett, hogy meg kell őrizni azt az adócsökkentést, melyet Trump írt alá 2017-ben. Biden elnök adóemelésekkel finanszírozná részben a költségvetési hiányt míg Donald Trump újabb adócsökkentést ígért. Az AP hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó elnök vezérigazgató elmondta, hogy Trump 20%-os társasági adót vezetne be, hogyha visszakerülne a Fehér Házba. Abban is eltér Trump gazdaságpolitikai elképzelése Biden elnöktől, hogy fokozná az olajkitermelést a környezetvédelmi aggodalmak ellenére. Trump elnöksége idején kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímavédelmi egyezményből, majd Biden újra felvállalta annak előírásait. Jeffrey Zients, Biden kabinetfőnöke ezzel szemben a nemzetközi együttműködés hasznosságát hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy a Federal Reserve Board függetlensége fontos az USA világgazdasági vezető szerepe miatt. Trump csökkenteni akarja a Federal Reserve Board önállóságát.

Biden kampányfőnöke kiemelte: Trump kereskedelmi háborúba sodorná az Egyesült Államokat több országgal mindenekelőtt Kínával szemben, diplomáciai konfliktus sorozatot indíthatna el azzal, ha az illegális bevándorlókat megpróbálná visszatoloncolni szülőhazájukba.

A Big Business alacsony társasági adót akar

A Business Roundtable legkevesebb 10 millió dollárt költ el arra, hogy a társasági adó megmaradjon a jelenlegi 21%-os szinten. Trumpnak ez az adócsökkentése jövőre lejár, a Biden adminisztráció pedig adóemelést szeretne elérni. A demokraták és a republikánusok adófilozófiája szembemegy egymással.

Abban mind a két nagy párt egyetért, hogy meg kell őrizni a 21%-os társasági adó kulcsot a kisvállalkozások számára, melyek üzleti forgalma nem haladja meg a 400 ezer dollárt évente.

Magát a társasági adót Biden elnök 28%-ra emelné míg Trump 20%-ra csökkentené.

A 2017-es adócsökkentés jól jött a cégeknek, de növelte a költségvetési hiányt. Trump akkor azzal indokolta meg az adócsökkentést, hogy az majd beindítja a gazdaságot, és így végülis több adó érkezik majd az államkincstárba, de ez nem jött be. Ennek ellenére Trump és a Big Business továbbra a neoliberális elképzelés híve: minél kisebb az adó annál jobb, mert az állam nem jó gazda, a privát szféra viszont igen. Mit mutatnak a számok? A kongresszusi költségvetési hivatal szerint, hogyha meghosszabbítanák Trump 21%-os társasági adóját, akkor így tíz év alatt 4,9 ezer milliárd dollártól esne el az állam. A szövetségi kormány adóssága jelenleg 27,6 ezer milliárd dollár.

Mire hivatkozik a Big Business?

Arra, hogy az alacsony adók versenyképesebbé teszik az amerikai cégeket a világban, mert több pénzük marad arra,  hogy új munkaerőt alkalmazzanak és fejlesszék a technológiát. Arra az apróságra nem térnek ki, hogy az ő zsebükben is több marad.

Jon Moller, a Procter&Gamble elnök vezérigazgatója újságíróknak elmondta Washingtonban, hogy az adóemelést a cégek minden valószínűség szerint áthárítanák az amerikai fogyasztókra oly módon, hogy emelnék az árakat, és ez újra beindíthatná az inflációt.

Biden adóreformja 2,2 ezer milliárd dolláros pluszt jelentene az államkincstárnak 10 év alatt. Az adóreform hívei arra hivatkoznak, hogy ily módon csökkenhetne a költségvetés hiánya, és a 28%-os társasági adó még mindig kisebb lenne mint a Trump adócsökkentése előtti 35%.

Donald Trump a választási kampány során erről azt mondta, hogy “Biden adóemelése megszünteti a munkahelyeket és lerombolja az országot!”

A Business Roundtable elnöke már márciusban úgy nyilatkozott a Fortune magazinnak, hogy

“mi elnök-vezérigazgatók együttműködünk bárkivel, aki a Fehér Házban van.”

Németh Zsolt: a jobboldal csapdába eshet

A baloldali ideológusokat mindig is kísértette az internacionalizmus, ezért most boldogan képviselik “az új gazdaságot” míg a jobboldaliak ideológiailag védelmezik a régi gazdaságot – kőolaj és földgázipar, nehézipar, mert ezek elválaszthatatlanok a hadiipartól – írta esszéjében Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának elnöke, a The European Conservative folyóiratban. 

“A jobboldal nem győzhet, ha egy alacsony hatékonyságú “régi gazdaság” mellett kötelezi el magát.” A Fidesz atlantista politikusa arra mutat rá, hogy ez csapdává válhat a jobboldal számára. Majd hozzáteszi:

”ha a jobboldal nem tudja kihasználni az “új gazdaság” lehetőségeit, akkor lemarad a fejlődésről”

– hangsúlyozza. Joggal rója fel Trump és Orbán követőinek, hogy a hagyományos iparágak mellett kötelezik el magukat, és így lemaradnak a digitális forradalomról. Ez annál is inkább kínos, mert a hadiipar is egyre inkább digitálissá válik: az ukrajnai háború vagy a gázai konfliktus ezt mutatja meg mindenkinek.

Mi lesz a nemzeti identitással egy digitális világban?

“Meghatározó lehet a világméretű ideológiai vitában, hogy a mesterséges intelligenciát ki miképp használja, és hogy a digitális világban hogy lehet megőrizni a nemzeti identitást” – írta Németh Zsolt.

Felsorolja, hogy a jobboldal súlyos vereséget szenvedett el azóta, hogy “Trump elveszítette a 2020-as választást. Brazíliában a baloldali Lula legyőzte Bolsonarot. Nagy Britanniában megbukott Boris Johnson, és a mostani konzervatív kormányfő, Rishi Sunak igyekszik eltávolodni a politikájától. Izraelben a Hamász elleni háború fenyegeti Netanjahu miniszterelnököt, aki a nemzetközi jobboldal egyik kulcsembere. Közép Európában Lengyelország és Szlovénia elveszítette jobboldali kormányzatát.”

Németh Zsolt nyíltan lelkesedik Erdogan török elnökért és Narendra Modi indiai miniszterelnökért, akiknek az elkötelezettsége a demokrácia iránt enyhén szólva problematikus.

Esszéjéből arra lehet következtetni, hogy szerinte az országok vezetői ideológiai alapon kormányoznak, de a valóságban erről szó sincsen.

Narendra Modi indiai miniszterelnököt több mint tíz éven át nem fogadták Washingtonban mondván, hogy “fasiszta, vallási fanatikus”, aki a muzulmán kisebbséget olykor le is gyilkolja. Aztán az USA szembekerült Kínával, és Narendra Modi egyszer csak a világ legnagyobb demokráciájának vezetője lett, akit szőrös kebelére ölelt Donald Trump éppúgy mint Joe Biden, mert Pekinggel szemben szükségük volt egy ázsiai nagyhatalomra.

Emlékeztetőül: 1972-ben Nixon és Mao elnök sem ideológia alapon csaptak egymás tenyerébe hanem a közös ellenfél, a Szovjetunió ellen szövetkeztek.

“Magyarországnak újra kell gondolnia viszonyát a G7-hez”

Ezt javasolja Németh Zsolt, aki szerint

“Magyarországnak mind Kínától mind a G7 államoktól a legnagyobb értékteremtő ágazatokat kell becsábítania. Ez lenne a value added diplomácia, mely a legnagyobb hozzáadott értéket jelenti.”

Majd így folytatja: ”a sikeres diplomácia előfeltétele az, hogy a partnerek: Kína és a G7 bízzanak bennünk éppúgy mint “az új gazdaság” óriáscégei.”

Németh Zsoltnak is feltűnik, hogy a G7 államok, és mindenekelőtt Washington bizalma nem épp töretlen Orbán Viktor iránt. Sőt az USA nagykövete sok mindent tesz azért, hogy meggyengítse a nemzeti együttműködés rendszerét, amely különben is lejtmenetben döcög lefelé: az Európai Unió szegényházában Bulgáriával vetélkedik az utolsó helyért.

“A siker érdekében szükség van egy G7 és Kína stratégiára” – hangsúlyozza Németh Zsolt, aki nem teszi fel a kérdést, hogy vajon a nemzeti együttműködés rendszerében 14 év alatt miért nem alakult ki ilyen?

Orbán Viktor ad hoc ötletei jelentenék a magyar diplomáciát?

Új G7 szankciók Oroszország ellen, melyeket már nehéz lesz kikerülni

Nem importálnak gyémántot Oroszországból a G7 nagyhatalmak (USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada), melyek ellenőrző rendszert hoznak létre arra az esetre, ha valaki megszegné a január elsejétől érvényes behozatali tilalmat.

Március elsejétől már olyan gyémántot sem szabad bevinni a G7 államokba, melyeket Oroszországban bányásztak, de más országban csiszoltak – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az oroszok előszeretettel játszák ki a szankciókat úgy, hogy harmadik államon keresztül értékesítik a nyersanyagokat. Szeptember elsejéig kell létrehozni az ellenőrző rendszert, melynek alapján vissza lehet keresni, hogy a feldolgozott gyémánt honnan is származott.

Az USA már 2022 áprilisától tiltja az orosz nyers gyémánt behozatalát. Az Európai Unióban véget nem érő viták folynak erről, mert Belgium, melynek nagyon fontos a gyémánt üzlet ódzkodik a szankcióktól. Antwerpenben működik a világ egyik legfontosabb gyémánt csiszoló központja , amely jelentős részben orosz gyémántokat dolgoz fel.

Belgium miniszterelnöke a G7 döntés után kijelentette, hogy ezek után már ő is támogatni tudja az orosz gyémántok elleni szankciót.

“Belgium üdvözli az ellenőrző rendszert, melyet a G7 felállít az orosz gyémánt export vizsgálatára. Ez fontos lépés, amely lényegesen csökkentheti Oroszország bevételeit a gyémánt kiviteléből”

– jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök.

Jelenleg az a helyzet, hogy amennyiben az orosz gyémántot Indiában dolgozzák fel, akkor a gyémánt automatikusan indiaivá válik. India nem tagja a G7-nek, de az ellenőrzési rendszer rá is kiterjed éppúgy mint más államokra, melyek orosz gyémántot dolgozhatnak fel.

A G7 az orosz olaj szankciót is jobban ellenőrzi majd

60 dolláros ársapkát húzott a G7 az orosz olajra, de ezt a valóságban nemigen alkalmazzák. Így az orosz olaj jóval drágábban kel el a világpiacon, átlagosan 70 dollárért hordónként – írta meg a Politico. A G7 most úgy szigorította meg a szankciót, hogy a vevőknek igazolniuk kell: az orosz olajat 60 dollárért vagy olcsóbban vásárolták meg! Kérdés persze, hogy ez az igazolás mennyire lesz hiteles hiszen a csalásban sokan érdekeltek.

Az Európai Uniónak ezekután csatlakoznia kellene a G7 szankciókhoz hiszen a 60 dolláros ársapkát Brüsszel is támogatta. Alexander de Croo miniszterelnök kijelentette:

”remélem, hogy még a jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt elfogadjuk a 12-ik Oroszország elleni szankciós csomagot.”

Az olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből  tehát nem volt sikertelen, de az oroszok kijátszották harmadik országokon keresztül. A mostani szigorúbb ellenőrzésről szóló döntés azt jelentheti, hogy jóval kevesebb pénz érkezik Putyin háborús kasszájába, melyet elsősorban az olaj bevételekből tölt fel. Az orosz diktátor ezért is tárgyalt Szaúd Arábia trónörökösével, hogy megakadályozza az olaj árának csökkenését. Ukrajna 30 dolláros ársapkát javasolt az orosz olajra, de ezt sem a G7 sem pedig az Európai Unió nem fogadta el.

Amerikai-kínai csúcstalálkozó San Franciscóban

Pekingben megerősítették, hogy Hszi Csin ping elnök részt vesz az APEC csúcstalálkozón, melyet novemberben San Franciscóban rendeznek meg.

Tavaly Bangkokban volt a csendes óceáni államok vezetőinek csúcsértekezlete, de sem Biden sem pedig Putyin nem ment el. Az orosz elnök most sem vesz részt, de ezen senki sem csodálkozhat hiszen Putyint háborús bűnösnek nyilvánították, és az Egyesült Államokban emiatt őrizetbe is vehetnék.

Az orosz elnök még a BRICS csúcstalálkozóra sem ment el Dél Afrikába pedig ott hangsúlyozták: nem tartóztatnák le Vlagyimir Putyint Johannesburgban.

Mind Bangkokban mind pedig Johannesburgban Hszi Csin ping kínai elnök játszotta a főszerepet. Dél Afrikában elérte, hogy kibővítették a BRICS szervezetet: hat új tagállam érkezett az addig öttagú szervezetbe. Közülük a legérdekesebb Szaúd Arábia, mely nem is oly rég még az Egyesült Államok szoros szövetségese volt. Washington régebben Szaúd Arábia segítségével nagy hatást gyakorolt az olaj világpiaci árára, de ez megváltozott. Mohamed bin Szalman trónörökös lepaktált Putyin orosz elnökkel majd pedig Hszi Csin ping kínai államfővel. Így amikor Biden amerikai elnök Szaúd Arábiába látogatott, akkor a szaúdi trónörökös nyugodtan megengedhette magának, hogy visszautasítsa az USA elnökének kérését az olajkitermelés jelentős fokozására. Szaúd Arábia jelenleg napi 9 millió hordó olajat termel ki holott 12-13 millióra is képes lenne.

Az USA és Kína viszonya meghatározza a világ jövőjét

Megkezdődött az enyhülés a két nagyhatalom viszonyában – közölte Biden elnök Jokohamában a G7 államok csúcstalálkozóján. William Burns, a CIA igazgatója járt ezt megelőzően titokban Pekingben. Aztán következett Tony Blinken külügyminiszter és Janet Yellen pénzügyminiszter, jelenleg a kereskedelmi miniszter tárgyal Pekingben.

Külföldön többször is tárgyalt Jake Sullivan, az USA elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója Vang Jivel, Kína első számú diplomatájával, aki újra külügyminiszter lett miután utóda megbukott. Eltűnt a nyilvánosság elől azt követően, hogy Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel tárgyalt több mint öt órán át Pekingben. A frissen kinevezett külügyminiszter villámgyors bukása nem jött jól Hszi Csin ping elnöknek, aki saját utazásainak szervezőjét állította ebbe a kulcspozícióba más tapasztaltabb diplomaták helyett.

A tét pedig óriási: ellenfelek vagy együttműködő partnerek lesznek-e az amerikaiak és a kínaiak az elkövetkező években?

2021-ben a Biden adminisztráció első számú stratégiai ellenfélnek deklarálta Kínát, és folytatta vele szemben a kereskedelmi háborút, melyet még Trump elnök kezdett meg. Kezdetben a decoupling – a szétválás volt a cél Washingtonban a két óriás gazdasága között, de az utóbbi időben az amerikaiak is szívesebben használják a derisking kifejezést, melyet Európában találtak ki a kockázatok csökkentésére.

A kínaiak G2 rendszert akarnak vagyis egyenjogú szerepet a világgazdaság irányításában,

de Washingtonban erre nincs fogadókészség. Most mindkét fővárosban olyan formulát próbálnak találni, amely kifejezi az ellentmondásos viszonyt az első számú világhatalom és a feltörekvő második között. Teszik ezt olyan körülmények között amikor a világgazdaság egyáltalán nem áll jól: Észak Amerikát és Európát stagnálás jellemzi, Kínát pedig a növekedés ütemének drámai visszaesése. Dinamikát csak India mutat, amely a harmadik helyre pályázik a világhatalmi vetélkedésben. Narendra Modi miniszterelnök, aki lepaktált Biden elnökkel, szeretne bekerülni az APEC szervezetbe, és ezt az USA is támogatja, mert ellensúlyozni akarja Kína szerepét. Európa pedig a távolból figyeli, hogy a világ sorsa San Franciscóban dől el, ahol az egykori világhatalmi centrum véleménye immár a kutyát sem érdekli.

Tegnap történt – 2023. július 12.

  • Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
  • Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
  • Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
  • Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
  • Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái „károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre.
  • Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
  • Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
  • A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.

Az ukrán titkosszolgálat robbantotta fel az Északi Áramlat földgázvezetékeket?

A Washington Post CIA forrásra hivatkozva azt közli, hogy már jóval a szeptemberi robbantások előtt, múlt júniusban az amerikai titkosszolgálat olyan információt kapott egy európai testvér intézménytől, hogy az ukrán titkosszolgálat vezetője kiadta a parancsot a tengeralatti földgáz vezeték megrongálására.

A jólértesült amerikai lap szerint a CIA értesítette hónapokkal előbb értesítette a titkosszolgálatokat a robbantás tervéről – a többi között a német titkosszolgálatot is hiszen Berlint közvetlenül érintette a tengeralatti földgázvezeték megrongálása. Az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok mind pedig Lengyelország, Ukrajnáról már nem is beszélve.

Jaroslaw Kaczynski, Lengyelország erős embere egyenesen azt állította, hogy ez a vezeték, amely Lengyelországot megkerülve szállított földgázt Oroszországból Németországba olyan mint a Hitler-Sztálin paktum, amely 1939-ben felosztotta Kelet Európát benne Lengyelországot.

Molotov szovjet külügyminiszter az első világháborút lezáró békék szörnyszülöttének nevezte Lengyelországot. Varsóban ezt kevesen felejtették el a Szovjetuniónak.

Ki robbantotta fel a két tengeralatti földgáz vezetéket?

Seymour Hersh Pulitzer díjas újságíró, aki maga is a CIA-re hivatkozott, azt állította, hogy maga az amerikai titkosszolgálat állt az akció mögött. Állítását a többi között azzal igazolta, hogy olyan robbantási technológiája  csak nagyon kevés országnak van, amely lehetővé tette a tengeralatti vezetékek megrongálását. Persze lehet, hogy Hersh verziója és a mostani kiszivárogtatás ugyanazt takarja: a CIA megbízásából, amerikai technológiával ukrán kommandósok robbantották fel az Északi áramlat 1 és 2 vezetéket épp akkor amikor Németországban idegesen készülődtek a gáztárolók végső feltöltésére a tél előtt.

Érdemes megemlíteni, hogy a Washington Post több olyan cikket is közölt már az idén, amely furcsa képet fest az ukrán vezetésről. A vietnami háború idején a Washington Post volt az első az Egyesült Államokban, amely kétségeket fogalmazott meg a háború értelméről. Jelenleg teljes a patthelyzet: a nyugati világ Hirosimában a G7 csúcstalálkozón feksorakozott Zelenszkij elnök béketerve mögé noha mindenki tudja: nincs olyan orosz vezetés, amely azt elfogadhatná. Mit követel Zelenszkij a tűzszüneti tárgyalások előfeltételeként? Azt, hogy Ukrajna teljes területét hagyják el az orosz csapatok beleértve a Krímet is. Putyin álljon a hágai nemzetközi bíróság elé háborús bűnök elkövetése miatt. Oroszország fizessen több mint 100 milliárd dolláros kártérítést az Ukrajnát ért háborús veszteségekért. Zelenszkij tanácsadója ehhez még hozzátette: szükség lenne egy demilitarizált övezetre Oroszország területén az ukrán határ mentén.

Ez teljes orosz kapitulációt jelentene, melyet Putyin aligha fogadhatna el.

Zelenszkij elnök állítólag bízik a katonai győzelemben Oroszország ellen, de nem véletlen, hogy az USA fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke úgy nyilatkozott: a katonák elérték a patthelyzetet, most már a diplomatákon a sor…

Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

0

Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.

Mikor lesz USA-Kína csúcs?

“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”

– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.

Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.

Szeptemberben lehet csúcstalálkozó

Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.

Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger  támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.

Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.

Ezúttal nem robbant bomba Hirosimában

Az USA a közelmúltban kemény gazdasági álláspontot képvisel Kínával szemben. Scholz kancellár most azt hangsúlyozza, hogy a G7-ek nem törekszenek a Népköztársaság elszigetelésére.

A hét vezető demokratikus ipari nemzet (G7) csúcstalálkozóján az eltérő érdekek miatt nehezen tudtak közös álláspontot kifejezni Kínával kapcsolatban. A G7-országok végül együttműködést ajánlottak Pekingnek például az éghajlatvédelem és a „stabil kapcsolatok” terén, de figyelmeztették a gyorsan újra felfegyverkező Kínát az ázsiai-csendes-óceáni térségben folyó „militarizációs tevékenységekre”, és követelték, hogy Peking gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy az orosz csapatokat azonnal vonja ki Ukrajnából.

A G7-országok úgy vélik, hogy Kínával való kapcsolatoknak hatékonyan fejlődnie kell. Ugyanakkor meg kell nézni, „hogy ez jól beágyazott legyen a nemzetközi rendbe”. Ez azt is jelenti, hogy minden államnak be kell tartania a nemzetközi szabályokat.

A világ hét legnagyobb ipari hatalma függetlenebbé akarja tenni magát Kínától, és erősen kritizálja Peking hatalmat az emberi jogok folyamatos megsértése miatt.

A britek miniszterelnöke Rishi Sunak szerint:

Kína jelenti a legnagyobb kihívást a világ biztonsága és jóléte számára, de ez nem jelenti azt, hogy a vezető gazdaságoknak el   kellene szigetelni magukat Kínától.

„A brit fél ezzel kapcsolatos kijelentései nem mások, mint mások szavainak papagáj módon történő rosszindulatú ismételgetése, melynek valóságtartalma nem több rágalmazásnál,  ráadásul kevéssé sem találkozik a valós tényekkel. Kína ezt határozottan elutasítja, és határozottan elítéli” – áll Kína londoni nagykövetségének közleményében.

Ukrajna közös támogatása

Egység van a G7-országok között az Oroszország által megtámadt Ukrajna támogatásában : „Újra biztosítottuk az ukrán elnököt, hogy megadjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, ameddig szükséges.”

Egy igazságos béke csak akkor lehetséges, ha Oroszország   felismeri, hogy véget kell vetnie ennek a háborúnak és ki kell   vonnia csapatait.

A hirosimai konferencia helyszíne egy emlékmű, „amely felhatalmazást ad arra is, hogy  biztosítsuk a béke és a biztonság garantálását a világban, és hogy ne legyen nukleáris    eszkaláció” – jelentette ki a német kancellár.

Zelenszkij új diplomáciai és katonai támogatást keres

Volodimir Zelenszkij a G7-ek japán csúcstalálkozóján vasárnap újabb diplomáciai és katonai támogatást kér Ukrajnának szövetségeseitől, de más országoktól is, amelyek eddig nem voltak hajlandók elítélni az orosz inváziót, például Indiától és Brazíliától.

Az ukrán államfő, aki szombaton érkezett a G7-ek hirosimai csúcstalálkozójára, várhatóan vasárnap beszédet mond ebben a japán városban, amely 1945-ben a történelem első atombombázásának áldozata, és azóta a béke világszimbólummá vált. 

Zelenszkij szombaton már beszélt európai szövetségeseivel a G7-en: Rishi Sunak brit miniszterelnökkel; Emmanuel Macron francia elnökkel; Olaf Scholz német kancellárral; az olasz kormány fejével, Giorgia Melonival; és maradt idő az Európai Tanács elnökével, és Charles Michellel megbeszéléseket folytatni.

Találkozott Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is, aki megígérte, hogy India „mindent megtesz” az orosz-ukrán konfliktus megoldása érdekében, valamint Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel egy kétoldalú találkozón vasárnap délelőtt.

Zelenszkij  vasárnap négyszemközt is találkozhatott Lula brazil elnökkel, aki eddig nagyon vonakodott az orosz invázió elítélésétől: a múlt hónapban kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak fel kell hagynia „az [ukrajnai] háború ösztönzésével.

Zelenszkij jelenléte Hirosimában „nagyon fontos”, különösen azért, hogy „erősítse” Ukrajna kapcsolatait a déli országokkal – mondta Scholz vasárnap egy sajtótájékoztatón.

Egy nagyobb ukrajnai békekoalíció hangsúlyozná, hogy a konfliktus rendezése nem hozható összefüggésbe a jelenlegi helyzet „befagyasztásával a helyszínen, hanem „Oroszországnak ki kell vonnia csapatait” tette hozzá a német kancellár.

„Oroszországnak nem szabad arra fogadnia, hogy ha elég sokáig kitart, az Ukrajna támogatásának gyengüléséhez vezet

– figyelmeztetett.

Zelenszkijnek vasárnap kora délután találkozója van az Egyesült Államok elnökével, Joe Bidennel is. Biden pénteken legyőzte régóta fennálló vonakodását azzal, hogy kész megengedni, hogy más országok is szállítsák Kijevnek azokat a vadászgépeket, amelyeket Zelenszkij régóta követelt, amerikai gyártmányú F-16-osokat. Biden a „történelmi” döntéssel várja az ukrán elnököt.

G7 – Hirosima 2023

A G7-országok vezetői a japán Hirosimában tartott első  csúcstalálkozón új szankciókat jelentettek be.

A bejelentések célja, hogy

„megfosszák Oroszországot a G7-ek technológiáitól, ipari berendezésektől és szolgáltatásoktól, amelyek támogatják háborús vállalkozását”.

Ezek az intézkedések magukban foglalják az „Oroszország számára a harctéren alapvető fontosságú” áruk exportjának korlátozását, valamint azon entitások célba vételét, akiket azzal vádolnak, hogy Moszkva megbízásából felszerelést szállítottak a frontra.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió korábban úgy döntött, hogy korlátozza orosz gyémántimportját, amely iparág évente több milliárd dolláros bevételt jelent Moszkvának.

„Az orosz gyémántok nem örökkévalóak ”

mondta tegnap este, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke.

Ezek a szankciók azt mutatják, hogy

„a G7 továbbra is egységes az orosz fenyegetésekkel szemben, és szilárdan támogatja Ukrajnát”

– jelentette ki a maga részéről Rishi Sunak brit miniszterelnök.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK