Kínában már 180 millió embert érint a Covid lezárás

0
1457
Pinterest

27 nagyváros, köztük a két legfontosabb: Sanghaj és Peking is a járvány áldozata. Mindez a Covid elleni zéró tolerancia politikának a következménye. Emellett kitart a kommunista párt vezetése bár egyre nagyobb árat kell ezért fizetnie az egész országnak – derül ki a CNN helyszíni összefoglalójából.

15 ezer új fertőzést regisztrálnak naponta Sanghajban, ahol már ötödik hete tart a nagy lezárás. A fertőzötteket elkülönítik, és a 25 milliós várost lassan megnyitják, mert Kína gazdasági központjának tartós lezárása óriási csapást mér az egész országra, sőt a világgazdaságra is, mert a globális szállítási láncok mindinkább megérzik ennek hatását. Kína idén 5,5%-os növekedést tervezett, de ezt a lezárásokkal nehéz lesz teljesíteni. Az IMF szerint csak 4,4% várható. Ez másutt tisztes eredménynek számítana, de nem így Kínában, ahol dinamikusabb növekedéshez szoktak. Idén pedig kongresszust rendez az országot kormányzó kommunista párt. Ezen Hszi Csinping elnök be akarja betonozni a hatalmát. Ezért eredményt kell felmutatnia.

Pekingben a teljes 21 milliós lakosságot tesztelik. Ez pénteken ér véget. Ezután döntenek a lezárásról. A pekingiek tartanak attól, hogy Sanghaj sorsára jutnak. Ezért felvásárlási láz alakult ki bár a szupermarket láncok igyekeznek megnyugtatni a lakosságot. Sanghajban több helyen is alakult ki áruhiány. A lakosság emiatt lázongott. Be kellett vetni a rendőrséget is.

Mélyponton a jüan

2020 novembere óta nem süllyedt ilyen mélyre az árfolyam az amerikai dollárhoz képest. Csúcson a munkanélküliség. 21 hónapja nem kerestek ilyen sokan munkát az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a társadalmi béke fenntartásának egyik legfőbb eszköze az, hogy mindenkinek igyekeznek valamiféle megélhetést biztosítani.

„Nyugtalanítja a kínai gazdasági vezetést, hogy sok a munkanélküli. Nemrég az egyik minisztériumban válságtanácskozást tartottak erről”

– mondta a CNN tudósítójának a Kínában működő európai uniós cégek kereskedelmi kamarájának vezetője. Jörg Wuttke hozzátette: „a kínaiak attól félnek, hogy a külföldi cégek máshova viszik a pénzüket látva azt, hogy a járvány elleni zéró tolerancia milyen súlyos gazdasági következményekkel jár.”

Miért ragaszkodik Kína a zéró tolerancia politikához?

A rendkívül fertőző Omicron vírus variáns váratlanul érte a kínai tervezőket, akik addíg viszonylag sikeresen menedzselték a Covid járványt, amely pedig náluk alakult ki. Hszi Csinping elnök személyesen hirdette meg a zéró tolerancia politikát, és ki is tart mellette, de miért? Azért, mert Kínában az idősebb nemzedék szinte teljes egészében védtelen a Covid vírussal szemben! A kínai oltóanyagok hatékonyan védik a 60 év alatti generációkat, de az idősebbeket nem. Minthogy a vezetés jórésze is ebbe a kategóriába esik, ezért számukra Pfizer oltóanyagot vettek. A hatvannál idősebb lakosság döntő többsége azonban védtelen az omicron vírus variánssal szemben. Ha közöttük tömegessé válna a fertőzés , akkor az teljesen megbéníthatná Kína egészében nem nagyon fejlett egészségügyi hálózatát. Peking bizonyítani akarja a világnak: az ő módszerük a járvány kezelésére hatékonyabb mint a nyugati megoldások, mert alacsonyan lehet tartani a halálozási mutatókat. Csakhogy ennek óriási ára van amint azt Kína romló gazdasági mutatói a külföldi befektetők előtt is nyilvánvalóvá tesznek.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .