Kezdőlap Címkék Peking

Címke: peking

Putyin elnöki beiktatása után először Kínába látogat

A magyar miniszterelnöknek is van érvényes meghívása Kínába, így akár újra Pekingben parolázhatna Putyin elnökkel, az egyetlen olyan uniós vezetőként, aki az ukrajnai agresszió kezdete óta kezet rázott vele.

“Oroszország és Kína vezetői megvitatják a stratégiai partneri kapcsolatok teljes körét, meghatározzák az orosz – kínai együttműködés fejlesztésének kulcsfontosságú irányait, és eszmecserét folytatnak a nemzetközi és regionális aktuális problémákról” – áll a Kreml közleményében. Blinken amerikai külügyminiszter amikor nemrég Pekingben járt, akkor nyomatékosan hangsúlyozta: a kapcsolatok javításának egyik legfőbb feltétele az, hogy Kína ne támogassa Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.

Pekingben üzleti csúcstalálkozót rendeztek, melyen 39 állam képviselői vettek részt. Rajtuk kívül olyan óriások is képviseltették magukat mint a Dell, a Tesla, az IBM és a Boeing. Elon Musk, a Tesla főnöke nemrég járt Kínában, ahol egy új gyár felépítését tervezi Sanghajban, abban a városban, ahol az elektromos autókat gyártó cég legnagyobb üzeme működik jelenleg az egész világon.

“Fenntartjuk a nyitás politikáját”

Ezt erősítette meg Han Zseng kínai alelnök a tanácskozáson. Kifejtette, hogy a kínai gazdaság első negyedévi eredményei lökést adhatnak az egész világgazdaságnak. A kínai gazdaság az első negyedévben 5,3%-kal növekedett meghaladva a szakértők többségének jóslatait.

“Erősebb,  zöldebb és egészségesebb globális együttműködést akarunk”

– hangsúlyozta a tanácskozás közleménye, melyet a pekingi Global Times idéz.

Megnyerheti-e bárki is az amerikai-kínai kereskedelmi háborút?

Washington azért alkalmaz kereskedelmi szankciókat Kína ellen, mert azzal vádolja a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy állami támogatással éri el az olcsó exportot, de valójában nem erről van szó – írja a Project Syndicate oldalon Csijüen Hszü, a pekingi világgazdasági intézet igazgatóhelyettese, aki rámutat arra, hogy tavaly Kína részesedése a globális exportban magasabb volt mint 2017-ben amikor a kereskedelmi háború megkezdődött, és elérte a 14%-ot, Peking kereskedelmi többlete pedig rekordot döntött, mert meghaladta a 823 milliárd dollárt. Miért? Mert a jüan alulértékelt a dollárhoz képest éppúgy mint tíz évvel ezelőtt vagyis a kínai exportnak nem az állami támogatás miatt van előnye a globális piacon, ahogy azt az Egyesült Államok és az Európai Unió állítja hanem, mert a kínai termékek olcsóbbak az alacsonyabb bérek és az alulértékelt jüan miatt. Miért alulértékelt a kínai jüan? Mert óriási a tőkeáramlás Kínából kifelé. Ez részben az amerikai szankciók eredménye, de a pekingi kormányzat is törekszik erre, hogy az Új Selyemút program beruházásait támogassa.

Yellen pénzügyminiszter: a szankciós politikának ára van

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezet be Kínával szemben, hogy megakadályozza a kínai alelnök által emlegetett zöld áruk exportját. Yellen pénzügyminiszter, aki nemrég egy hetet töltött Pekingben, közölte hétfőn a Bloomberg televízióban:

”abban bízunk, hogy nem lesz erőteljes kínai válasz a szankciókra, de ennek az esélye mindig fennáll.”

Miről van szó? A tervek szerint Biden elnök kedden jelent be szankciót a kínai elektromos autók bevitelével kapcsolatban.  Ezenkívül büntető vámok várhatóak a kínai félvezetők, napelemek és egészségügyi berendezések importjára is – írja a CNBC gazdasági televízió.

Akar-e az USA kereskedelmi háborút Kínával?

– tették fel a kérdést Yellen pénzügyminiszternek.

“Mi azon dolgozunk, hogy stabilizáljuk a gazdasági kapcsolatainkat Kínával. Nem akarunk gazdaságilag elválni Kínától, de azt gondoljuk, hogy a kereskedelemben fair módszereket kell alkalmazni. Kína pedig jelenleg masszív támogatást nyújt az exportjának” – nyilatkozta az USA külügyminisztere, Janet Yellen asszony.

Peking visszavág, ha Brüsszel büntetővámot alkalmaz

Az Európai Unió egyelőre csak regisztrálja a Kínából érkezett elektromos autókat, de Pekingben attól tartanak, hogy visszamenőleg is büntető vámot vethetnek ki rájuk. Közben Pekingben tárgyal a Mercedes főnöke, aki szerint hagyni kellene, hogy a piaci verseny döntsön az európai és a kínai autók között.

“A protekcionizmus rossz út” – hangsúlyozta Ola Källenius, a Mercedes elnöke Pekingben miután tárgyalt a kínai kereskedelmi miniszterrel. Vang Ventao miniszter arra buzdította a Mercedes vezérét, hogy fokozza beruházásait Kínában, ahol a zöld átmenet jegyében az elektromos autók egyre nagyobb szerepet játszanak a  közlekedésben. A kínai miniszter azt javasolta a Mercedes elnökének, hogy küzdjenek együtt a protekcionista politika ellen.

Az Európai Unió múlt ősz óta vizsgálja a kínai elektromos autók exportját, mert az európai autógyárak szerint Peking jelentős összegekkel támogatja ezt az export offenzívát az európai piac megszerzésére.

“Észleltük a brüsszeli döntést a kínai elektromos járművek regisztrálására, amely odavezethet, hogy visszamenőleges vámokkal sújtják exportunkat. Kína elszántan védelmezi cégeinek érdekeit külföldön. Az elektromos járművek piaca dinamikusan bővül Európában is, ebbe illeszkedik a kínai export is. Nincs arról szó, hogy a “kínai elektromos járművek európai importja kiugró eredményeket “ produkált volna. Nem igaz, hogy “a kínai elektromos autók importja “károkat okozna az európai autós piacon” – jelentette ki a kereskedelmi minisztérium szóvivője Pekingben. Hozzátette: ”Kína mindig amellett volt, hogy párbeszéd útján oldják meg a problémákat. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a kereskedelem kölcsönösen előnyös legyen. Épp ezért reméljük, hogy az Európai Unió óvatosságot tanúsít a kereskedelmi intézkedések alkalmazásában a kínai elektromos járművekkel szemben, és ezzel stabil és egészséges alapot teremt az együttműködésre az elektromos autók terén mind Kínában mind pedig az Európai Unióban” – idézi a China Daily a kereskedelmi minisztérium szóvivőjét.

A kínai a világ legnagyobb autós piaca

177 839 kínai elektromos járművet importáltak az Európai Unió tagállamai Kínából 2023 októbere és 2024 januárja között a brüsszeli adatok szerint. Az Európai Unió vizsgálata 2022 októberétől indult. Havonta 11%-os volt a kínai elektromos járművek exportjának növekedése az Európai Unió irányában – írja a pekingi Global Times. Amely rámutat arra, hogy az Európai Unióban tavaly több mint másfél millió elektromos autót adtak el, ez 37%- os növekedés egyetlen év alatt.

Brüsszel azt hangsúlyozza, hogy

“a kínai elektromos járművek nyilvánvaló árelőnyt élveznek az európai piacokon.”

A pekingi Global Times viszont arra mutat rá, hogy a világ legnagyobb autós piacán, a kínain, a hazai elektromos járművek fele annyiba kerülnek mint Európában.

Kínában idén az eladott új autók legkevesebb 40%-a elektromos autó lesz – jósolja a China Daily. Tavaly 9,49 millió elektromos autót adtak el Kínában, ez azt jelenti, hogy csaknem minden harmadik új autó már ilyen környezetkímélő jármű volt – 31,6%. Ouyang Minggao akadémikus, a pekingi Csinghua egyetem professzora érdekes jelenségre hívta fel a figyelmet: a hibridek eladása még gyorsabban nő mint az elektromos autóké. 2020-ban még csak 170 ezer ilyen autót adtak el Kínában, de tavaly már 1,91 milliót. A pekingi professzor szerint a hibridek részaránya hamarosan megközelíti majd az elektromos járművekét Kínában – írja a China Daily.

Itt az új számítógépes forradalom

Az amerikai és tajvani chip gyártó óriás azután döntött így , hogy az Egyesült Államok tovább szigorította a mesterséges intelligencia működéséhez szükséges szuper chipek eladási tilalmát Kínával szemben. Együtt épít mesterséges intelligencia gyárat a Foxconn és a Nvidia.

“Mesterséges intelligencia gyárakat vagyis óriási adatközpontokat hozunk létre a Foxconnal együtt, hogy ezekben önjáró járműveket, robot platformokat és nagy nyelvi központokat állítsunk elő” – mondta Nvidia alapító igazgatója Jensen Huang. A Financial Times ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az amerikai chip gyártó óriás, melynek az üzleti forgalma már meghaladja az egymilliárd százmillió dollárt, nagy veszteséget szenved el az amerikai tilalommal hiszen Kína volt eddig az egyik legnagyobb piaca. A Nobel díjas közgazdász, Krugman a New York Timesban azt írta a Biden kormányzat tilalmáról, hogy

“az meg akarja fojtani a kínai mesterséges intelligencia fejlesztést.”

Hszi Csin ping elnök a kommunista párt kongresszusán jelezte, hogy Kína 2025-re világelső kíván lenni a mesterséges intelligencia terén. Ez a bejelentés kicsapta a biztosítékot Washingtonban, ahol Kínát 2021- ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánították.

Jensen Huang, a Nvidia főnöke elrepült Tajvan szigetére, hogy ott a Foxconn  elnökével, Young Liuval együtt jelentsék be “az új számítógépes forradalmat.” Azt nem fejtették ki, hogy mennyiben különböznek ezek a közös mesterséges  intelligencia gyárak azoktól a már működő központoktól, melyek Nvidia szuper chipeket használnak.

Liu, a Foxconn elnöke azt hangsúlyozta, hogy új stratégiai céljuk van:

”Eddig chip gyártással foglalkoztunk, de a jövőben át akarunk térni arra, hogy ne csak gyártsunk chipeket, de megoldási platformokat is kínáljunk a vásárlóknak.”

Példaként a Foxconn elnöke bemutatott egy új elektromos kisteherautót , amely csatlakozik a tajvani cég elektromos flottájához. “A Foxconn hamarosan fellövi első műholdját is” -büszkélkedett az elnök.

A Foxconnt a világon eddig mindenki elsősorban úgy tartotta számon mint az IPhone okostelefonok előállítóját. Csakhogy ezeknek az üzemeknek a jelentős része Kínában működik, és ez a washingtoni tilalmak miatt egyre több problémát okoz. A Foxconn rá is kényszerül a váltásra, mert kínai vetélytársa egyre jobban szorongatja – állapítja meg a Financial Times. A Luxshare Precision Industry nevű kínai cég mind szorosabban együttműködik az Apple-el: az új Vision Pro headset előállításában már fontos szerepet játszottak. Tim Cook, az Apple főnöke nemrég Csöcsiang tartományban felkereste a Luxshare Precision Industry üzemét miután a kínai kormány jelezte: jónéven venné, ha az amerikai óriás a tajvani partnert lecserélné.

Peking hatásos üzenetet küldött az Apple-nek: közölték, hogy állami intézmények alkalmazottai nem használhatják az amerikai cég termékeit, mert “fennállhat a kémkedés gyanúja”.

Az Apple természetesen cáfolt, és a kínai kormány képmutatóan közölte, hogy nincs ilyen tilalom. Csak épp a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt döntéséről van szó, melyet a nem kommunista munkavállalók is “megértéssel szoktak fogadni.”

Kína globális és egységes fejlesztést akar

Ezt hangsúlyozta Hszi Csin ping elnök, aki nagyobb globális együttműködést sürgetett a kiber térben abban az üzenetben, melyet a Kínában szerdán megnyílt Világ Internet konferenciához intézett. A China Daily elbüszkélkedett azon, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos új tudományos közlemények kilencven százalékát Kínában teszik közzé. Peking októberben nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a mesterséges intelligenciát globális szinten szabályozzák. Ezt a kínai kezdeményezést kedvezően fogadták mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

“A digitális technológia ma alapvetően megváltoztatja a világgazdaságot. Kína nyitást akar és párbeszédet ezen a fontos területen”

– nyilatkozta a China Dailynek Ouyang Zsihuj professzor, a pekingi közgazdaság-tudományi egyetem internet kutató intézetének főmunkatársa.

Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin ping kínai államfő a jövő héten találkozik San Franciscóban, hogy megpróbálják enyhíteni a feszültséget, mely a világgazdaság két óriása között kialakult.

Találkozik -e Putyinnal Orbán Pekingben?

0

A magyar miniszterelnök újra rálépett az Új Selyemútra: 2017 és 2019 után ismét részt vesz a csúcstalálkozón Pekingben. Csakhogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és azóta lebeszéli minden szövetségesét az Új Selyemútról.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azt követően közölte, hogy elhagyja az Új Selyemút programot, hogy Washingtonban tárgyalt Biden elnökkel. Orbán kitart a választása mellett, és elutasítja a hidegháborús amerikai diplomáciát. Csakhogy időközben Putyin megtámadta Ukrajnát, és az USA szinte minden szövetségese kiállt Zelenszkij elnök mellett kivéve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök összefuthat Pekingben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is. Egy ilyen találkozó kicsapná a biztosítékot Washingtonban és Brüsszelben. Orbán-Putyin találkozó nem szerepel a hivatalos programban, de ettől még találkozhatnak Pekingben hiszen mind Oroszország mind Magyarország igen aktív az Új Selyemúton.

Változik-e az amerikai diplomácia a Hamász terrortámadása után?

Blinken külügyminiszter Izraelbe sietett, ahol nemcsak teljes támogatásról biztosította Izraelt, de arra kérte Netanjahu miniszterelnököt, hogy

“a zsidó állam ne bánjon úgy a palesztinokkal ahogy a Hamász terrorista kommandósai a zsidó polgári lakossággal!”

Az Egyesült Államok attól tart, hogy az izraeli-Hamász konfliktus kiterjed az egész Közel Keletre, mert ennek beláthatatlan következményei lennének az egész térségre. Irán a legfőbb bizonytalansági tényező. Kit hívott fel Irán ügyében Blinken amerikai külügyminiszter? Vang Ji kínai külügyminisztert, az egyetlen olyan nagyhatalom képviselőjét, amely képes nyomást gyakorolni Irán vezetésére. Kína Irán legfontosabb gazdasági partnere, az iráni kőolaj és földgáz legfőbb vásárlója. A pekingi diplomácia nemrég tető alá hozta Irán és Szaúd Arábia egyezségét, amely elvben stabilizálhatná a térség békéjét. Pontosan ezt akarta megakadályozni a Hamász terror támadása Izrael ellen. A kínai és a szaúdi flotta nemrég közös hadgyakorlatot tartott. Mind Irán mind Szaúd Arábia bekerült a BRICS együttműködésbe , amelynek vezető hatalma Kína. Ha Peking nyomást gyakorol a béke érdekében , akkor elkerülhetővé válik a háború eszkalációja a Közel Keleten.

Három nagy háborús tűzfészek az USA-nak is sok lenne

Az Egyesült Államok fegyveres erőinek távozó vezérkari főnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai hadsereg két nagy globális konfliktust tud felvállalni egy időben, de egy harmadik már nem férne bele.

“Két és fél konfliktusra vagyunk felkészülve – hangsúlyozta” – Mark Milley tábornok. Mind Ukrajna mind Izrael támogatása maximális mértékben igénybe veszi az amerikai fegyvergyártást és a Pentagon támogatását. Egy tajvani konfliktus nyilvánvalóan túlságosan is sok lenne az Egyesült Államoknak is. Ezért vállalta a hosszú repülőutat Pekingbe a százéves Kissinger, aki azért lobbizik, hogy Kínát vegyék le az első számú stratégiai ellenfél posztjáról, és állítsák vissza az együttműködést a világ két legnagyobb hatalma között. Yellen pénzügyminiszter ugyanezért lobbizik Washingtonban, mert nem akar amerikai-kínai kereskedelmi háborút.

Blinken külügyminiszter eddig kitartott az eredeti elképzelés mellett: Kína és Oroszország az USA stratégiai ellenfelei, de Jake Sullivan nem is oly rég órákon keresztül tárgyalt Vang Ji külügyminiszterrel. A nemzetbiztonsági tanácsadónak jóval több szava van a stratégiai kialakításában mint a külügyminiszternek Washingtonban. Biden elnök ősszel találkozhat Hszi Csin ping elnökkel az APEC csúcson. Biden elnök Jokohamában a G7 csúcson úgy nyilatkozott, hogy megkezdődött az enyhülés az USA – kínai viszonyban. Ha fordulat állna be az amerikai diplomáciában, és a szembenállást felváltaná az együttműködés Kínával, akkor a világgazdaság is jobb helyzetbe kerülne. Ez pedig Biden elnöknek is nagyon fontos, hiszen az Egyesült Államokban már javában zajlik az elnökválasztási kampány, ahol az elnök egyelőre hátrányban van Donald Trumppal szemben. Az USA ex elnöke azzal kérkedik, hogy napok alatt lezárná az ukrajnai háborút, mert közvetlenül tárgyalna Putyin elnökkel, egyidejűleg pedig megállapodna Hszi Csin ping kínai elnökkel is, aki nem is oly rég fogadta Donald Trumpot a Tiltott városban Pekingben, ahova csakis a legfontosabb vendégeket hívják meg a kínaiak.

Szijjártó: Magyarország és Kína stratégiai partnerek

Facebookon közölte a magyar külügyminiszter, hogy Magyarország stratégiai partnerségünk bizonyítéka a díszvendég titulus a Kínában megrendezett akkumulátor világvásáron.

A magyar külügyminiszter elmondta, hogy Kínával és Németországgal együtt Magyarország lesz a világ legnagyobb akkumulátor gyártója hiszen két kínai gyár már bejelentette beruházását és egy harmadik is erre készül. Szijjártó elmondta azt is:

Magyarország folytatja a keleti nyitást.

Arra nem tért ki a magyar diplomácia vezetője, hogy az Egyesült Államok 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, amely bejelentette igényét arra, hogy világhatalom akar lenni. Peking G2 rendszert akar vagyis azt, hogy az USA és Kína együtt irányítsa a világot. Ebből Washingtonban nem kérnek. Ezért viszont minden szövetségest arra buzdít az Egyesült Államok, hogy mérsékelje kapcsolatait Kínával. Az Európai Unió megosztott: Macron elnök nem véletlenül Pekingből hazatérve jelentette ki, hogy Európa nem lesz az USA vazallusa. A francia államfő nemrég erről tárgyalt Potsdamban Olaf Scholz német kancellárral, akinek valószínűleg ugyanez a véleménye csakhogy koalíciós kormánya más pártjai az USA-val értenek egyet. Kína az Európai Unió és Németország legnagyobb gazdasági partnere. Kína első számú diplomatája, Vang Ji megállt Budapesten amikor a müncheni biztonságpolitikai értekezletről Moszkvába tartott. Együtt ettek lángost Budapesten Szijjártó Péterrel.

Kínai pénz az nincsen

Orbán Viktor is rádöbbent arra, hogy az Európai Unió belátható időn belül nem ad pénzt: 20 milliárd euró lóg a levegőben. A magyar miniszterelnök korábban nagy hangon úgy nyilatkozott, hogy

“ha nem jön a pénz Brüsszelből, akkor majd adnak a kínaiak.”

A magyar hatalmi elitben Matolcsy György a kínaiak bizalmi embere, a Nemzeti Bankban kínai szakértők is szorgoskodnak. Orbán tehát őt küldte Pekingbe pénzért. Matolcsy György lógó orral jött vissza: Peking megerősítette korábbi álláspontját, mely szerint kormányokat nem támogatnak csak beruházásokat külföldön. Így is lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét – nyilatkozta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, akit helyesebb lenne válságkezelő miniszternek nevezni, mert neki kellene pénzt találnia Orbán Viktor számára. A kínai beruházások hoznak pénzt Magyarországra, de visznek is. Egyrészt a magyar kormány sok milliárdos kedvezményekkel támogatja őket. Másrészt pedig nagy beruházásokra kényszerül, hogy a kínai akkumulátor gyáraknak legyen elég vize és energiája. Harmadrészt: a profitot a kínaiak szépen hazavihetik. Vagyis a magyar költségvetés ezzel nincs kint a vízből. A keleti nyitás tehát félsiker, vagy tán kicsit sem az, a nyugati elzárkózás viszont teljes! Kudarc! Orbán Viktor magára maradt Brüsszelben és Washingtonban. Pénzre sem az Európai Uniótól sem az IMF-től nem számíthat. Még csak azzal sem fenyegetőzhet, hogy akkor Magyarország kilép az Európai Unióból hiszen a kínai óriások nem az ő két szép szeméért jönnek ide hanem, mert ez az Európai Uniónak egy olyan tagállama, ahol minden olcsó: a munkaerő, a környezetszennyezési bírság és hát persze maga a hatalom is.

Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

0

Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.

Mikor lesz USA-Kína csúcs?

“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”

– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.

Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.

Szeptemberben lehet csúcstalálkozó

Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.

Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger  támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.

Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.

Roubini: Kína éket akar verni az USA és az EU közé

A jeles amerikai közgazdász részt vett Pekingben egy nemzetközi fórumon, ahol Li Csiang miniszterelnök ugyan viccelődött is, de egyben azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy bár a nyitás híve, de megvannak az eszközei arra, hogy keményen visszavágjon: korlátozza a külföldi cégek lehetőségeit Kínában éppúgy ahogy azt az USA teszi a kínai vállalkozásokkal.

Az Egyesült Államok nem lenyomni akarja Kínát hanem azért korlátozza a kínaiak lehetőségeit, mert az a nemzetbiztonság miatt szükséges – idézi Nouriel Roubini Janet Yellen asszonyt. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere többször is jelezte, hogy szívesen ellátogatna Pekingbe. Igaz, hogy dátumot nem említett. Nouriel Roubini, aki már nem először vesz részt olyan gazdasági fórumon Kínában, ahol a miniszterelnök fogadja a nagy külföldi cégek vezetőit illetve befolyásos közgazdászokat, ezúttal azt tapasztalta, hogy az összeütközés irányába tart a két világhatalom minden ellenkező nyilatkozat ellenére.

Csin Kang, Kína külügyminisztere, aki nemrég még hazája nagykövete volt Washingtonban, figyelmeztette a nemzetközi fórumot, hogy Peking nem hagyja, hogy az USA a hidegháború irányába vigye el a világpolitikát.

Li Csiang miniszterelnök két videóval illusztrálta mondanivalóját: az egyiken a kínai vásárlók megtapsolják Tim Cookot, az Apple főnökét egy Apple Storeban a kínai fővárosban, a másikon a Tiktok kínai főnökét kérdezgetik a washingtoni kongresszusban – egyáltalán nem barátságos modorban. Az üzenet világos – írja Roubini:

“Mi jól bánunk a ti cégeitekkel Kínában miközben ti keményen léptek fel a kínai vállalkozások ellen az Egyesült Államokban.”

Tim Cook, aki jelen volt a gazdasági fórumon, nevetett a videón, de hiszen ő volt az, aki korábban az Apple nagy nyereségét egyetlen szóval indokolta: Kína.

Li Csiang miniszterelnök amikor Sanghaj első embere volt, kulcsszerepet játszott abban, hogy a Tesla legnagyobb külföldi gyárát ott építette fel – emlékeztet Nouriel Roubini, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nehéz meggyőzni a kínaiakat az USA békülékenységéről akkor, “amikor az Egyesült Államokban szankciókat készítenek elő a kínai beruházások és az amerikai cégek kínai befektetéseinek  korlátozására.”

Ilyen körülmények között a kínai vezetők nem adnak hitelt Janet Yellen pénzügyminiszter és Tony Blinken külügyminiszter kijelentéseinek, melyek szerint

“olyan párbeszédre van szükség, amely maximálisan az együttműködésre törekszik, és minimálisra csökkenti a konfrontációt.”

Peking és az Európai Unió

A mostani pekingi gazdasági fórumon, mely az első volt a pandémia óta, ahol személyesen is megjelentek a résztvevők, az európaiak nagy számban képviseltették magukat, de az Egyesült Államokból csak viszonylag kevesen jöttek el. Korábban Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya a kínai fővárosban felvázolta azt, hogy milyen együttműködésre törekszik  az Európai Unió Kínával. Nem válásra – decoupling – törekszik  mint az amerikaiak, hanem de risking vagyis a kockázatok csökkentése jelzi ezt az új uniós politikát Kína irányában. Pekingben ezt sem fogadták barátságosan, de annál inkább üdvözölték Emmanuel Macron francia elnököt, aki Ursula von der Leyennel egyidőben tárgyalt a kínai fővárosban. A francia elnök elé a kínaiak leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök ezt követően jelentette ki: Európa nem akar az USA vazallusa lenni, önálló szerepre törekszik a világpolitikában.

A helyzet az, hogy az európaiak nagyon is jelen vannak a hatalmas kínai piacon, és egyáltalán nem akarják feladni azt – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

Korábban Scholz német kancellár járt Pekingben bár Biden elnök lebeszélte erről. Júniusban közös német-kínai kormányülés lesz vagyis Berlinben komolyan gondolják a tartós együttműködés folytatását.

“Kína éket akar verni az Egyesült Államok és az Európai Unió közé” – vonja le a tanulságot Nouriel Roubini, aki a Project Syndicate oldalon írta meg a tapasztalatait a pekingi gazdasági fórumról.

A G7 nagyhatalmak – az USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada – május 19 és 21 között rendezik meg csúcstalálkozójukat Hirosimában Japánban. Az egyik legfőbb téma Kína lesz…

Trump: Lődd le Joe!

Tragikomikus incidens miatt marad el a fontos találkozó: egy kínai kém légballon repült be az Egyesült Államok fölé. Méghozzá Montana állam fölött észlelték a kínai kém objektumot, mely államban vannak azok a rakétasilók, ahonnan útnak indíthatják a ballisztikus rakétákat Kína felé.

Peking elég nevetséges módon arról beszél, hogy a léggömb csak meteorológiai megfigyeléseket végez, és véletlenül sodródott az USA fölé, de ezt senki sem hiszi el. A republikánus ellenzék kapva kapott az alkalmon, és Blinken külügyminiszter pekingi útjának lemondását követelte. Meg is kapta.

„Tudomásul vettük Kína sajnálatát, de ennek a léggömbnek a jelenléte a légterünkben egyértelműen sérti szuverenitásunkat, valamint a nemzetközi jogot, és ez elfogadhatatlan”

– mondta Blinken.

„A nyugati szelek által sújtott és korlátozott önkormányzási képességgel rendelkező „repülőgép” messze eltért a tervezett útvonalától ” – mondta a kínai minisztérium szóvivője. Rögtön hozzá is teszi: „A kínai fél továbbra is kommunikál az amerikai féllel, és megfelelően kezeli ezt a vis maior esetből adódó váratlan helyzetet. 

Lődd le Joe!

Ezzel a jótanáccsal szolgált Donald Trump utódának, Joe Bidennek. Biden úgy nyilatkozott, hogy azért nem lőtték le a kínai légballont, mert annak szétrobbant darabjai veszélyeztették volna amerikai polgárok életét.

Hat év után ez lett volna az első amerikai külügyminiszteri látogatás Pekingben. Akkor még jók voltak az amerikai-kínai kapcsolatok. Donald Trumpot fogadták Pekingben a Tiltott városban, ahol a kommunista vezérkar ülésezik. Ez nagy diplomáciai kegy, amelyet a kínaiak csak kivételesen adnak meg egy fontos partnernek. Ezzel Trump is tisztában volt. Magával vitte nyolcéves unokája videóját, melyen Ivanka Trump lánya kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping bácsit és nejét. Az elnöki pár sietett megdicsérni a kislány kiváló kínai kiejtését. Aztán persze Donald Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Igaz, hogy ettől még tavaly is rekordot produkált a kínai külkereskedelem többlete az USA-val szemben noha a szankciókat Biden sem vonta vissza.

Sőt, a demokrata elnök nyíltan első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát.

Az idén százéves Kissinger külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai kibékülést bírálja is a demokrata adminisztrációt, amely egyszerre tekinti stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. A diplomáciai léggömb most kipukkadt, de mind Kína mind az USA rá van utalva a másikra hacsak persze Peking és Washington nem dönt a hidegháború mellett. Szun Ce mester, az első filozófus, aki a háborúról írt tanulmányt, és az fenn is maradt, azt hangsúlyozta:

minden háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle…

Peking: Oroszország negatív tényező

A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.

Huang Csing professzor a sanghaji egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetében tanít. Kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik: tanulmánya Moszkvában is megjelent a külügy szakmai folyóiratában. Ebből az látszik, hogy Putyin környezetében is vannak olyanok, akik kételkednek az Ukrajna elleni háború értelmében.

Bár a kínai hírszerzés kiváló, de ennek ellenére meglepte a döntéshozókat Pekingben, hogy Putyin megindította a háborút – írja a kínai professzor. Ha ugyanis Putyin valóságos célja a Donbasz elfoglalása lett volna, akkor azt sokkal egyszerűbben is elérhette volna az ottani orosz milíciák megerősítésével. Putyin tehát többet akar, de nem világos, hogy pontosan mit?

Akármit is gondol Putyin Kínának nem érdeke a háború. Békés nemzetközi környezetet akar, mert a célja a gazdasági fejlődés. Semmiképp sem kívánja kockára tenni kapcsolatait az USA-val Oroszország miatt – hangsúlyozza.

Hszi Csinping ezt látványosan meg is mutatta amikor épp a BRICS virtuális csúcstalálkozó idején rúgta ki azt a külügyi államtitkárt, aki az orosz kapcsolatokért volt felelős. Amikor Putyin Pekingben járt a téli olimpia idején, ez az államtitkár még lelkesen kijelentette: Kína és Oroszország barátságának nincs határa! Aztán Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, és villámgyorsan kiderült: nagyonis van határa a kínai-orosz barátságnak.

Kína első számú diplomatája, Jang Csie-cse kétszer is találkozott az ukrajnai háború kitörése óta Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak megígérték, hogy nem szállítanak olyan korszerű chipeket az oroszoknak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ez óriási csapás az orosz hadseregnek, melynek fegyverzete egy generációval el van maradva a nyugati és a kínai hadiipartól.

Mit akar Kína?

Mielőbbi tűzszünetet Ukrajnában. Hszi Csinping elnök számtalan telefonbeszélgetést folytatott a német és a francia vezetőkkel, hogy előmozdítson egy ilyen megoldást – fejtegeti a sanghaji professzor. Aki arra is rámutat, hogy a Biden kormányzat le akarja győzni Oroszországot, de ennek gyakorlatilag semmilyen realitása sincsen. Csak a NATO aktív szerepvállalásával lehetne esélye ennek Ukrajnában.

Ilyen körülmények között elhúzódhat a háború. Az USA és az EU csapdába kerülhet, mert az elhúzódó háború társadalmi gazdasági válságot okozhat náluk.

Ennél is rosszabb lenne, ha Oroszország megnyerné a háborút Ukrajnában. Az oroszok ugyanis nem racionálisan döntenek. Azt állítják, hogy nekik abszolút mértékben igazuk van. Ezzel a gondolkodással közel kerülhetünk a világháborúhoz, a Pokolhoz.

Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást

Szilárd és jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer egyaránt érdeke mind a két nagyhatalomnak. Az USA belülről nagyon megosztott: valószínű, hogy Biden kormányzata béna kacsává válik az őszi választások után.

Közben viszont fennáll a stagfláció és a recesszió veszélye az Egyesült Államokban.

Ebben a helyzetben megnövekedhet egy amerikai-kínai konfliktus esélye, de az egész világnak az az érdeke, hogy ezt elkerülje. A két világhatalom együttműködése hozhatja meg a stabilitást a világnak – zárja gondolatait a sanghaji egyetem professzora, Huang Csing.

Peking: Oroszország vereséget szenved Ukrajnában

Oroszország  vereségét jósolják Kína legjelesebb orosz szakértői, akik a legfelső vezetésnek adnak tanácsot Pekingben. Két kiváló   szakértő gyűjtötte össze a lesújtó véleményeket.

Miért bukik el Oroszország Ukrajnában?

1- hazugság, hogy Putyin alatt Oroszország gazdasága újjászületett. Továbbra is csak nyersanyagok és fegyverek exportjára képes

2 – az ország hadiiparának finanszírozása nincs megoldva: Oroszország képtelen egy olyan háború hátterét biztosítani, amely naponta többszáz millió dollárba kerül és sok drága fegyvert használ fel

3- generációs különbség van a nyugati és az orosz fegyverek között. Ukrajna a nyugatról érkező fegyverekkel sikert érhet el az oroszok ellen

4 – a hibrid háborúban az oroszok vesztésre állnak a diplomáciában, a propagandában

5 – az oroszok elveszítették stratégiai fölényüket és kezdeményező képességüket

Mit akar az Egyesült Államok elérni Ukrajnában?

A kínai szakértők Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót idézik, aki szerint Washingtonnak három célja van:

1- a független és liberális Ukrajna megvédése

2- Oroszország meggyengítése és elszigetelése

3- erős és egységes nyugati szövetség létrehozása

Ebből a kínaiak arra következtetnek, hogy a háború végéről nem Moszkvában hanem Washingtonban döntenek: akkor lesz vége a háborúnak, ha Oroszországot legyőzik és megbüntetik.

Peking sem akar erős Oroszországot

Sz. Bíró Zoltán, a kiváló orosz szakértő ehhez azt fűzte hozzá, hogy Peking sem érdekelt abban, hogy Oroszország megerősödjön. A kínaiak egyáltalán nem törekszenek semmiféle szövetségre sem Oroszországgal. Már csak azért sem, mert Pekingben szinte biztosra veszik az oroszok vereségét és az amerikaiak győzelmét Ukrajnában.

Ez azért érdekes, mert Henry Kissinger épp azon az alapon sürgette a háború gyors lezárását Ukrajnában, mert különben létrejöhet egy orosz-kínai szövetség Amerikával szemben. A kínai szakértők szemében Oroszország dead man walking – halott, aki még jár – semmiképp sem kívánatos szövetséges.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Rómában Jang Csiecsivel, aki Kína első számú diplomatája. A kiszivárgott hírek szerint az USA óva intette Pekinget Oroszország támogatásától. Az nem zavarja az amerikaiakat, hogy a kínaiak megveszik az orosz olajat és földgázt, de azt határozottan ellenzik, hogy Kína chipeket szállítson az oroszoknak, akiknél a hiány egyre nagyobb. Az USA ilyen módon akarja megbénítani az orosz hadiipart és nemcsak azt. Az olaj és földgáz kitermelés is visszaeshet, mert az általános chip hiány katasztrofális következményekkel járhat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK