Kezdőlap Címkék Peking

Címke: peking

Peking: Oroszország negatív tényező

A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.

Huang Csing professzor a sanghaji egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetében tanít. Kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik: tanulmánya Moszkvában is megjelent a külügy szakmai folyóiratában. Ebből az látszik, hogy Putyin környezetében is vannak olyanok, akik kételkednek az Ukrajna elleni háború értelmében.

Bár a kínai hírszerzés kiváló, de ennek ellenére meglepte a döntéshozókat Pekingben, hogy Putyin megindította a háborút – írja a kínai professzor. Ha ugyanis Putyin valóságos célja a Donbasz elfoglalása lett volna, akkor azt sokkal egyszerűbben is elérhette volna az ottani orosz milíciák megerősítésével. Putyin tehát többet akar, de nem világos, hogy pontosan mit?

Akármit is gondol Putyin Kínának nem érdeke a háború. Békés nemzetközi környezetet akar, mert a célja a gazdasági fejlődés. Semmiképp sem kívánja kockára tenni kapcsolatait az USA-val Oroszország miatt – hangsúlyozza.

Hszi Csinping ezt látványosan meg is mutatta amikor épp a BRICS virtuális csúcstalálkozó idején rúgta ki azt a külügyi államtitkárt, aki az orosz kapcsolatokért volt felelős. Amikor Putyin Pekingben járt a téli olimpia idején, ez az államtitkár még lelkesen kijelentette: Kína és Oroszország barátságának nincs határa! Aztán Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, és villámgyorsan kiderült: nagyonis van határa a kínai-orosz barátságnak.

Kína első számú diplomatája, Jang Csie-cse kétszer is találkozott az ukrajnai háború kitörése óta Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak megígérték, hogy nem szállítanak olyan korszerű chipeket az oroszoknak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ez óriási csapás az orosz hadseregnek, melynek fegyverzete egy generációval el van maradva a nyugati és a kínai hadiipartól.

Mit akar Kína?

Mielőbbi tűzszünetet Ukrajnában. Hszi Csinping elnök számtalan telefonbeszélgetést folytatott a német és a francia vezetőkkel, hogy előmozdítson egy ilyen megoldást – fejtegeti a sanghaji professzor. Aki arra is rámutat, hogy a Biden kormányzat le akarja győzni Oroszországot, de ennek gyakorlatilag semmilyen realitása sincsen. Csak a NATO aktív szerepvállalásával lehetne esélye ennek Ukrajnában.

Ilyen körülmények között elhúzódhat a háború. Az USA és az EU csapdába kerülhet, mert az elhúzódó háború társadalmi gazdasági válságot okozhat náluk.

Ennél is rosszabb lenne, ha Oroszország megnyerné a háborút Ukrajnában. Az oroszok ugyanis nem racionálisan döntenek. Azt állítják, hogy nekik abszolút mértékben igazuk van. Ezzel a gondolkodással közel kerülhetünk a világháborúhoz, a Pokolhoz.

Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást

Szilárd és jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer egyaránt érdeke mind a két nagyhatalomnak. Az USA belülről nagyon megosztott: valószínű, hogy Biden kormányzata béna kacsává válik az őszi választások után.

Közben viszont fennáll a stagfláció és a recesszió veszélye az Egyesült Államokban.

Ebben a helyzetben megnövekedhet egy amerikai-kínai konfliktus esélye, de az egész világnak az az érdeke, hogy ezt elkerülje. A két világhatalom együttműködése hozhatja meg a stabilitást a világnak – zárja gondolatait a sanghaji egyetem professzora, Huang Csing.

Peking: Oroszország vereséget szenved Ukrajnában

Oroszország  vereségét jósolják Kína legjelesebb orosz szakértői, akik a legfelső vezetésnek adnak tanácsot Pekingben. Két kiváló   szakértő gyűjtötte össze a lesújtó véleményeket.

Miért bukik el Oroszország Ukrajnában?

1- hazugság, hogy Putyin alatt Oroszország gazdasága újjászületett. Továbbra is csak nyersanyagok és fegyverek exportjára képes

2 – az ország hadiiparának finanszírozása nincs megoldva: Oroszország képtelen egy olyan háború hátterét biztosítani, amely naponta többszáz millió dollárba kerül és sok drága fegyvert használ fel

3- generációs különbség van a nyugati és az orosz fegyverek között. Ukrajna a nyugatról érkező fegyverekkel sikert érhet el az oroszok ellen

4 – a hibrid háborúban az oroszok vesztésre állnak a diplomáciában, a propagandában

5 – az oroszok elveszítették stratégiai fölényüket és kezdeményező képességüket

Mit akar az Egyesült Államok elérni Ukrajnában?

A kínai szakértők Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót idézik, aki szerint Washingtonnak három célja van:

1- a független és liberális Ukrajna megvédése

2- Oroszország meggyengítése és elszigetelése

3- erős és egységes nyugati szövetség létrehozása

Ebből a kínaiak arra következtetnek, hogy a háború végéről nem Moszkvában hanem Washingtonban döntenek: akkor lesz vége a háborúnak, ha Oroszországot legyőzik és megbüntetik.

Peking sem akar erős Oroszországot

Sz. Bíró Zoltán, a kiváló orosz szakértő ehhez azt fűzte hozzá, hogy Peking sem érdekelt abban, hogy Oroszország megerősödjön. A kínaiak egyáltalán nem törekszenek semmiféle szövetségre sem Oroszországgal. Már csak azért sem, mert Pekingben szinte biztosra veszik az oroszok vereségét és az amerikaiak győzelmét Ukrajnában.

Ez azért érdekes, mert Henry Kissinger épp azon az alapon sürgette a háború gyors lezárását Ukrajnában, mert különben létrejöhet egy orosz-kínai szövetség Amerikával szemben. A kínai szakértők szemében Oroszország dead man walking – halott, aki még jár – semmiképp sem kívánatos szövetséges.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Rómában Jang Csiecsivel, aki Kína első számú diplomatája. A kiszivárgott hírek szerint az USA óva intette Pekinget Oroszország támogatásától. Az nem zavarja az amerikaiakat, hogy a kínaiak megveszik az orosz olajat és földgázt, de azt határozottan ellenzik, hogy Kína chipeket szállítson az oroszoknak, akiknél a hiány egyre nagyobb. Az USA ilyen módon akarja megbénítani az orosz hadiipart és nemcsak azt. Az olaj és földgáz kitermelés is visszaeshet, mert az általános chip hiány katasztrofális következményekkel járhat.

Kínában már 180 millió embert érint a Covid lezárás

27 nagyváros, köztük a két legfontosabb: Sanghaj és Peking is a járvány áldozata. Mindez a Covid elleni zéró tolerancia politikának a következménye. Emellett kitart a kommunista párt vezetése bár egyre nagyobb árat kell ezért fizetnie az egész országnak – derül ki a CNN helyszíni összefoglalójából.

15 ezer új fertőzést regisztrálnak naponta Sanghajban, ahol már ötödik hete tart a nagy lezárás. A fertőzötteket elkülönítik, és a 25 milliós várost lassan megnyitják, mert Kína gazdasági központjának tartós lezárása óriási csapást mér az egész országra, sőt a világgazdaságra is, mert a globális szállítási láncok mindinkább megérzik ennek hatását. Kína idén 5,5%-os növekedést tervezett, de ezt a lezárásokkal nehéz lesz teljesíteni. Az IMF szerint csak 4,4% várható. Ez másutt tisztes eredménynek számítana, de nem így Kínában, ahol dinamikusabb növekedéshez szoktak. Idén pedig kongresszust rendez az országot kormányzó kommunista párt. Ezen Hszi Csinping elnök be akarja betonozni a hatalmát. Ezért eredményt kell felmutatnia.

Pekingben a teljes 21 milliós lakosságot tesztelik. Ez pénteken ér véget. Ezután döntenek a lezárásról. A pekingiek tartanak attól, hogy Sanghaj sorsára jutnak. Ezért felvásárlási láz alakult ki bár a szupermarket láncok igyekeznek megnyugtatni a lakosságot. Sanghajban több helyen is alakult ki áruhiány. A lakosság emiatt lázongott. Be kellett vetni a rendőrséget is.

Mélyponton a jüan

2020 novembere óta nem süllyedt ilyen mélyre az árfolyam az amerikai dollárhoz képest. Csúcson a munkanélküliség. 21 hónapja nem kerestek ilyen sokan munkát az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a társadalmi béke fenntartásának egyik legfőbb eszköze az, hogy mindenkinek igyekeznek valamiféle megélhetést biztosítani.

“Nyugtalanítja a kínai gazdasági vezetést, hogy sok a munkanélküli. Nemrég az egyik minisztériumban válságtanácskozást tartottak erről”

– mondta a CNN tudósítójának a Kínában működő európai uniós cégek kereskedelmi kamarájának vezetője. Jörg Wuttke hozzátette: “a kínaiak attól félnek, hogy a külföldi cégek máshova viszik a pénzüket látva azt, hogy a járvány elleni zéró tolerancia milyen súlyos gazdasági következményekkel jár.”

Miért ragaszkodik Kína a zéró tolerancia politikához?

A rendkívül fertőző Omicron vírus variáns váratlanul érte a kínai tervezőket, akik addíg viszonylag sikeresen menedzselték a Covid járványt, amely pedig náluk alakult ki. Hszi Csinping elnök személyesen hirdette meg a zéró tolerancia politikát, és ki is tart mellette, de miért? Azért, mert Kínában az idősebb nemzedék szinte teljes egészében védtelen a Covid vírussal szemben! A kínai oltóanyagok hatékonyan védik a 60 év alatti generációkat, de az idősebbeket nem. Minthogy a vezetés jórésze is ebbe a kategóriába esik, ezért számukra Pfizer oltóanyagot vettek. A hatvannál idősebb lakosság döntő többsége azonban védtelen az omicron vírus variánssal szemben. Ha közöttük tömegessé válna a fertőzés , akkor az teljesen megbéníthatná Kína egészében nem nagyon fejlett egészségügyi hálózatát. Peking bizonyítani akarja a világnak: az ő módszerük a járvány kezelésére hatékonyabb mint a nyugati megoldások, mert alacsonyan lehet tartani a halálozási mutatókat. Csakhogy ennek óriási ára van amint azt Kína romló gazdasági mutatói a külföldi befektetők előtt is nyilvánvalóvá tesznek.

West is Best

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

“Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.

2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.

Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).

Kína kivár

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.

Téli olimpia: nincs fertőzés a buborékban – növekedhet a nézőszám Pekingben

Bár a világon tombol az omicron járvány , de a téli olimpiát sikerült megóvni- büszkélkedtek Pekingben, ahol a szervező bizottság sajtóértekezletet tartott.

“Biztonságos a helyzet a buborékban, nincs jele a vírus terjedésének. Elértük céljainkat. A tudomány a védekezés alapja, és a jövőben sem enyhítjük az óvintézkedéseket”

– hangsúlyozta a pekingi téli olimpia fő egészségügyi szakértője.

Brian McCloskey kínai kollégájával, Huang Csunnal együtt elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a versenyzőket hermetikusan elzárják a nézőktől, és ezért ebben a buborékban sikerül biztonságos feltételeket fenntartani. Huang Csun, aki helyettes vezetője a járvány megelőző szervezetnek a téli olimpián, közölte, hogy a nézők másnap nyugodtan munkába mehetnek. Nem kell karanténba vonulniuk. Természetesen azt tanácsolta nekik, hogy kerüljék a tömeg rendezvényeket, és időben adják le a vírus tesztjüket.

Többen láthatják a téli olimpiát a helyszínen

Január 17-én azt közölte a téli olimpia szervező bizottsága, hogy felfüggesztik a jegyárusítást, mert az omicron járvány miatt nem kockáztatják a sportolók biztonságát. Csakis szigorúan szűrt közönség láthatja az olimpiát élőben. Tekintettel arra, hogy a buborék eddig vírusmentesen működött, most a szervező bizottság úgy határozott, hogy megnöveli a nézőszámot. A jegyeket a keresletnek megfelelően árusítják majd – írta a Global Times, amely a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű portálja.

KIADJÁK-E AZ USA-NAK A HUAWEI PÉNZÜGYI IGAZGATÓJÁT?

Meng Van Csou asszonyt, a Huawei pénzügyi igazgatóját, 2018-ban tartóztatták le Kanadában – az Egyesült Államok kérésére. Szerdán kezdődött az a tárgyalás sorozat egy kanadai bíróságon, mely meghallgatja az ügyvédek érveit. Az ügyről nemrég Pekingben tárgyalt az illetékes amerikai államtitkár-helyettes.

Az Irán elleni USA szankciók megsértésével vádolják Meng Van Csou asszonyt, aki nemcsak pénzügyi igazgatója volt a Huaweinek hanem az alapító atya lánya is. Vancouver repülőterén tartóztatták le az Egyesült Államok kérésére. Azóta Peking erőteljes nyomást gyakorol Kanadára, hogy engedje szabadon a Huawei pénzügyi igazgatóját míg más oldalról az Egyesült Államok sürgeti a kiadatást. Mi történt?

Trump elnököt mérhetetlenül zavarta, hogy a Huawei előbb fejlesztette ki 5G rendszerét mint az Egyesült Államok. A kínaiak ezt a rendszert exportálni is akarták és akarják viszont az USA meg kívánja akadályozni, hogy szövetségesei megvegyék és használják a Huawei rendszerét.

Az amerikai vád: a Huawei mögött a kínai hadsereg áll hiszen valamikor a cég katonai kutató laboratórium volt. Az alapító atya pedig ezredes a kínai hadseregben. Peking szerint ez már a múlt, ma a Huawei éppen olyan magáncég mint az Apple vagy a Google.

Mivel vádolja az USA a Huawei pénzügyi igazgatóját?

Az amerikai álláspont szerint a kínai cég félrevezette a HSBC bankot a Skycom céggel fenntartott kapcsolatát illetően, és emiatt az óriásbank megsértette a szankciókat Iránnal szemben. Ezeket a szankciókat Trump rendelte el miután kilépett az atomalkuból.

A kínai fél ügyvédei viszont azt állítják, hogy az amerikaiak félrevezették a kanadai hatóságokat, amelyek elrendelték a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztatását.

Peking azzal érvel, hogy ez tulajdonképp az USA-Kína kereskedelmi háború része. A Huawei főnöke, aki a vádlott édesapja, nyíltan politikai perről beszél.

Peking szerint Donald Trump azért kérte Kanadát a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztására, hogy engedményeket csikarjon ki Kínától a kereskedelmi tárgyalásokon. Mindez lehet, hogy igaz, de meglehetősen nehéz bizonyítani a bíróság előtt. A kanadai bíróság ahhoz sem járult hozzá, hogy a HSBC bankot kényszerítsék a szóbanforgó ügylet összes információjának kiadására – emlékeztet a BBC. Amely felvázolja a várható fejleményeket is a Huawei perben.

A kiadatás ügyében még az idén bírósági döntés várható Kanadában. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadják az USA-nak a Huawei ex pénzügyi igazgatóját, akkor a kanadai kormányon a sor, hogy elfogadja-e vagy sem a döntést. Peking jelenleg két kanadai állampolgárt fogvatart, hogy ily módon befolyásolja az ottawai kormányt. Ilyen körülmények között akár további öt évvel is elhúzódhat a kacifántos jogi-diplomáciai ügy, mely másfél éve kezdődött amikor Vancouver repülőterén az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatóját.

Ex CIA ügynök Kínának kémkedett

Az Egyesült Államokban vádat emeltek egy kínai származású USA állampolgár ellen, aki korábban a CIA illetve az FBI munkatársa volt. A CIA állítja, Kína tagadja, hogy Pekingnek kémkedett.

Andrew Yuk Ching Ma a Hawai szigeteken lakott. Ott állított neki csapdát a kémelhárítás. Amióta Washingtonban Kínát stratégiai ellenfélnek nevezték meg, a kémelhárítás szisztematikusan kutat Pekingnek dolgozó hírszerzők után az Egyesült Államokban. A kínai hírszerzők elsősorban ipari kémkedést folytatnak az USA-ban. A most vád alá helyezett egykori CIA ügynök is informatikával kapcsolatos kódokat adott át korábban Peking embereinek, az elmúlt időszakban pedig az amerikai kémelhárítás őt csapdába csalogató munkatársainak.

Peking kém hisztériával vádolja Washingtont

Hidegháborús mentalitást vet a Trump kormányzat szemére a pekingi vezetés, amely még nem is oly rég a Tiltott városban ünnepelte az amerikai elnököt. Aki magával hozta unokája videó üdvözletét, melyben ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csinping bácsit és nejét.

A választási kampány idején azonban Kína elsőszámú bűnbakká vált  Washingtonban, mert Trump tanácsadói így próbálják meg ellensúlyozni az elnök népszerűségvesztését, mely elsősorban amiatt következett be, hogy nem tudta megfelelőképp kezelni sem a Covid-19 járvány sem pedig a nyomában fellépő gazdasági válságot.

Peking: az USA a nyakunkba akarja varrni az adósságát

Trump a belső adósságot növeli csak mivel a FED által piacra öntött dollárözön, a munkanélküliség fokozásában és a GDP katasztrofális csökkenésében mutatkozik meg, addig Peking a jövő iparágaiba fektet be és kilábal a vírusválság okozta gazdasági bajokból.

Nem veszünk túlárazott amerikai kincstárjegyeket! – hangsúlyozza a Global Times vezércikke. A pekingi vezetés nézeteit hűen tükröző angol nyelvű portál rámutat arra, hogy Trump válságkezelése gyengíti a dollár helyzetét a globális piacon és leértékeli magát az Egyesült Államokat is. Közben Trump Kína ellenes politikát folytat, mert mindenáron meg akarja nyerni a választásokat.

A Federal Reserve Board közölte még márciusban: korlátlan ideig alkalmazza a quantitative easinget, hogy megmentse a gazdasági válságtól az Egyesült Államokat. A válság így is beköszöntött: a GDP katasztrófális mértékben visszaesett, a munkanélküliség rekordokat döntöget miközben a jegybank szerepet betöltő Fed önti a pénzt a piacra: 8500 milliárd dollárt érhet el az év végéig! Ez csaknem 5000 milliárd dollárral több mint a járvány előtt. Meddig lehet ezt csinálni? Addig ameddig a dollár őrzi az erejét és amíg a kamatlábak és az árak nem változnak a globális gazdaságban. Csakhogy a Fed szinte nullára csökkentette a kamatlábat, hogy ezzel segítse a tőzsde szárnyalását. A New Yorki tőzsde igen szépen teljesített: Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere egyetlen napon 13 milliárd dollárral lett gazdagabb! Csakhogy ez a rendszer kizárólag Amerikának kedvez – állapítja meg a pekingi Global Times.

A globális piac nem kedveli az amerikai kincstárjegyeket

A nemzeti bankok és a pénzügyi óriások egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy az USA 1000 milliárd dollár számra önti a kincstárjegyeket a piacra. Nem hisznek ugyanis abban, hogy Amerika – Trump irányításával – hamarosan túljutna a vírusválságon. A szakértők többsége pangást jósol középtávra sőt egyre többen hosszú távra is. Az USA egyre növekvő pénzügyi deficitje egyáltalán nem kelt bizalmat külföldön.

Kína más utat választ

Míg az USA recesszióba süllyed addig Kína kilábal a válságból. A második negyedév mutatói kedvezőek. Épp ezért Peking nem követi az USA agresszív pénz kibocsátó politikáját hanem óvatosan cselekszik. Nem óriási ösztönző csomagot alkalmaz, melynek nagy a pénzügyi kockázata hanem rugalmasan támogatja a gazdaságnak azokat a szektorait, amelyek a jövőben hasznosak lehetnek a versenyképes fokozása szempontjából.

Az USA nem tudja áthárítani az adósságát

Februártól májusig nem nőtt hanem csökkent annak az amerikai kincstár jegy mennyiségnek a száma, melyet külföldiek tartanak kézben. 7,07 ezer milliárd dollár volt februárban míg – washingtoni adatok szerint- csak 6,86 ezer milliárd májusban. Vagyis az amerikaiak maguk vették meg a saját kincstár jegyeiket. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kínaiak, de más vevők is igen szkeptikusak Trump válságkezelésével szemben.

A dollár is gyengélkedik

A dollár index 103 ponton állt márciusban, nemrég viszont kétéves mélypontra süllyed: 94 pontra. Trump arra akarta késztetni Kínát és más államokat, hogy vásárolják fel az amerikai adósságot, de a kísérlete nem járt sikerrel. Kína ehelyett a belső fogyasztást élénkíti és fokozza szerepét a globális piacon, hogy stabilizálja gazdaságát a Covid-19 járvány után – írja a pekingi Global Times.

Turista rekord Sanghajban a sárkányhajó ünnepen

3 millió 730 ezer ember vett részt a háromnapos hagyományos rendezvényeken, ahol gondosan ügyeltek arra: csak 30%-ot érhet el a telítettség! Kína legnépesebb városának turista hivatala büszkén jelentette az eredményt, amelyet a politikai vezetés is nagy figyelemmel követ.

A járvány utáni nyitás ugyanis különösen nagy problémákat okozhat olyan nagyvárosokban mint a 25 milliós Sanghaj. Pekingben a főváros egész negyedeit kellett lezárni amikor a nyitás után újraindult a Covid 19 vírus járvány. Ráadásul az orvosok azt állapították meg: a pekingi vírus gyilkosabb mint a vuhani, ahonnan a világjárvány kiindult. Időközben Pekingből azt jelezték: immár sikerült újra leküzdeni a Covid 19 járványt.

A sárkányhajó fesztivál ősi kínai ünnep

A 12,5 méteres kenu elejét sárkány díszíti, a végét pedig sárkány farok. Egy dobos diktálja a ritmust, amely az evezősök csapás számát szabályozza. A kínai gyerekek számára ez szinte kötelező látványosság az ötödik hold hónap ötödik napján.

1995 óta már világbajnokság is van. Az első világbajnokságot Pekingben tartották, de ma már az egész világon elterjedt a sárkányhajó versengés.

Online turizmus

Sanghajban arra is gondoltak, hogy sokan nem mernek nekivágni a sárkány hajó fesztiválnak hiszen ez családi ünnep, amely nagy kockázatnak teszi ki a veszélyeztetett családtagokat. Ezért Sanghaj különböző turista látványosságait online is meg lehetett tekinteni. Ehhez a kampányhoz a múzeumok is csatlakoztak. Ily módon 2 millió 150 ezer néző online követhette a háromnapos sárkány hajó fesztivál eseményeit Sanghajban – megdöntve ezzel is minden korábbi rekordot- írja a China Daily.

A pekingi vírus jobban fertőz mint a vuhani

A kínai fővárosban négy nap alatt 79 embert fertőzött meg a korona vírus, ez sokkal több mint amit Vuhanban tapasztaltunk a kezdet kezdetén – nyilatkozta a pekingi Global Times-nak egy vezető vírus szakértő, aki Vuhanban dolgozik.

Jang Csancsiu professzor, aki a vuhani egyetemen tanít, elmondta, hogy a járvány ott a tengeri állatok piacán kezdődött és csak lassan terjedt át az emberekre. Pekingben viszont a nagybani piacon kezdődött meg a korona vírus járvány, amely valószínűleg külföldről érkezett Kínába! Ezt állapították meg a pekingi járvány központban, ahol alaposan elemezték a vírust. Szerintük ez a vírus Európából érkezhetett Pekingbe! Hogyan? Vagy az emberek hozhatták be a vírust Európából vagy pedig valamilyen áruval érkezett – mondják a kínai kutatók.

Tömeges tesztelés Pekingben

Több mint 200 ezer embert vizsgáltak meg a nagybani piac környékén a kínai fővárosban. Kiderült, hogy hétfőig 79-en fertőződtek meg. Ez sokkal rosszabb arány mint Vuhanban. Ott ugyanis november közepén kezdődött meg a koronavírus járvány és január közepén csak 62 fertőzöttet regisztráltak! Ráadásul Vuhanban tél volt, amely kedvez a járványnak míg Pekingben már nyár van, mely elvben nem számít járványos időszaknak a meleg miatt.

Többféle oltóanyag kell

A kínai járvány szakértők elmondták: ha a vírus felépítése különböző, akkor nem lehet univerzális oltóanyagot használni velük szemben. Lehet tehát, hogy a kifejlesztett oltóanyag sikeresen véd az egyik vírus típus ellen, de hatástalan a másikkal szemben!

Pekingben mindenesetre szigorú elzárást alkalmaznak, mert a kínai fővárosnak több mint 20 millió lakója van és jelentős nemzetközi forgalma. A Global Times arra utal, hogy megszigorítják az ellenőrzést a repülőtereken és a kikötőkben, hogy megakadályozzák a korona vírus visszatérését Kínába.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK