Kezdőlap Címkék Peking

Címke: peking

Enyhülés az USA és Kína kapcsolatában?

0

Biden elnök enyhülésről beszélt sajtóértekezletén a G7 csúcson, de Pekingben kétkednek, mert a szankciók enyhítését szeretnék elérni. Washingtonban hónapok óta nincs kínai nagykövet, aki ezen a héten megérkezhet.

Mikor lesz USA-Kína csúcs?

“Még nem tudom, hogy pontosan mikor, de hamarosan találkozunk”

– mondta az Egyesült Államok elnöke, aki “enyhülést” emlegetett Hirosimában a G7 csúcstalálkozón.

Azóta nem volt ilyen rossz az Egyesült Államok viszonya Kínával, hogy 1972-ben Nixon Pekingbe érkezett – írta a Politico amerikai kiadása. Amely arról is beszámolt, hogy kedden végre megérkezik az új kínai nagykövet is Washingtonba. Érdekes módon Peking hivatalos angol lapja, a Global Times nem sietett megerősíteni az információt. Annyit írt ezzel kapcsolatban, hogy “vezető amerikai üzletemberekkel: a Blackstone elnök vezérigazgatójával, a Ford üzletpolitikai igazgatójával találkozott az új nagykövet, akinek elődje Kína külügyminisztere lett” – írja a pekingi Global Times, amely azt hangsúlyozza, hogy Kína nem szép szavakat vár az Egyesült Államoktól hanem tetteket. Ez a szankciókra vonatkozik, melyeket még Trump vezetett be Kína ellen, de Biden ellen tovább szigorította azokat.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Bécsben május elsején Kína első diplomatájával, Vang Jivel. A Washington Post szerint a fő téma Tajvan volt, de szóba került az ukrajnai háború is. Előkészíthették az amerikai-kínai csúcstalálkozót is. Biden elnök többször is találkozott Hszi Csin-pinggel, de akkor még mind a ketten alelnökök voltak. Most Biden elnöknek a a választási kampány során jól jönne egy látványos kibékülés a kínai elnökkel. Elődje, Donald Trump, aki szeretne az utóda is lenni, díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, ahol unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin-ping elnököt és nejét – videón.

Szeptemberben lehet csúcstalálkozó

Kína vállaljon részt Ukrajna újjáépítésében! – javasolja egy vezető szakértő Washingtonban.

Hszi Csin-ping elnök egy órán át beszélt telefonon Zelenszkij elnökkel, majd kinevezte Kína egykori moszkvai nagykövetét békeközvetítőnek Ukrajna és Oroszország között. Az USA lelkesedése eziránt mérsékelt, de a 100 éves Henry Kissinger  támogatja a kínai békeközvetítést mondván így talán tűzszünet lehet Ukrajnában még az év vége előtt. Ryan Hass Kína szakértő, a Brookings Institute portálján arra mutat rá, hogy az újjáépítés várható költségeit az IMF és a Világbank 411 milliárd dollárra becsülte Ukrajnában, a valóságban ennél valószínűleg többre lesz szükség. Ezért jó lenne, ha a kínaiak is részt vállalhatnának ebben.

Mikor lehet amerikai-kínai csúcstalálkozó? Szeptemberben amikor Indiában a G20 csúcstalálkozón mindkét elnök részt vesz. A következő lehetőség novemberben kínálkozik amikor San Franciscóban találkoznak az Ázsiai – csendes óceáni térség vezetői – írja Washington egyik vezető Kína szakértője a Brookings Institute portálján.

Roubini: Kína éket akar verni az USA és az EU közé

A jeles amerikai közgazdász részt vett Pekingben egy nemzetközi fórumon, ahol Li Csiang miniszterelnök ugyan viccelődött is, de egyben azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy bár a nyitás híve, de megvannak az eszközei arra, hogy keményen visszavágjon: korlátozza a külföldi cégek lehetőségeit Kínában éppúgy ahogy azt az USA teszi a kínai vállalkozásokkal.

Az Egyesült Államok nem lenyomni akarja Kínát hanem azért korlátozza a kínaiak lehetőségeit, mert az a nemzetbiztonság miatt szükséges – idézi Nouriel Roubini Janet Yellen asszonyt. Az Egyesült Államok pénzügyminisztere többször is jelezte, hogy szívesen ellátogatna Pekingbe. Igaz, hogy dátumot nem említett. Nouriel Roubini, aki már nem először vesz részt olyan gazdasági fórumon Kínában, ahol a miniszterelnök fogadja a nagy külföldi cégek vezetőit illetve befolyásos közgazdászokat, ezúttal azt tapasztalta, hogy az összeütközés irányába tart a két világhatalom minden ellenkező nyilatkozat ellenére.

Csin Kang, Kína külügyminisztere, aki nemrég még hazája nagykövete volt Washingtonban, figyelmeztette a nemzetközi fórumot, hogy Peking nem hagyja, hogy az USA a hidegháború irányába vigye el a világpolitikát.

Li Csiang miniszterelnök két videóval illusztrálta mondanivalóját: az egyiken a kínai vásárlók megtapsolják Tim Cookot, az Apple főnökét egy Apple Storeban a kínai fővárosban, a másikon a Tiktok kínai főnökét kérdezgetik a washingtoni kongresszusban – egyáltalán nem barátságos modorban. Az üzenet világos – írja Roubini:

“Mi jól bánunk a ti cégeitekkel Kínában miközben ti keményen léptek fel a kínai vállalkozások ellen az Egyesült Államokban.”

Tim Cook, aki jelen volt a gazdasági fórumon, nevetett a videón, de hiszen ő volt az, aki korábban az Apple nagy nyereségét egyetlen szóval indokolta: Kína.

Li Csiang miniszterelnök amikor Sanghaj első embere volt, kulcsszerepet játszott abban, hogy a Tesla legnagyobb külföldi gyárát ott építette fel – emlékeztet Nouriel Roubini, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy nehéz meggyőzni a kínaiakat az USA békülékenységéről akkor, “amikor az Egyesült Államokban szankciókat készítenek elő a kínai beruházások és az amerikai cégek kínai befektetéseinek  korlátozására.”

Ilyen körülmények között a kínai vezetők nem adnak hitelt Janet Yellen pénzügyminiszter és Tony Blinken külügyminiszter kijelentéseinek, melyek szerint

“olyan párbeszédre van szükség, amely maximálisan az együttműködésre törekszik, és minimálisra csökkenti a konfrontációt.”

Peking és az Európai Unió

A mostani pekingi gazdasági fórumon, mely az első volt a pandémia óta, ahol személyesen is megjelentek a résztvevők, az európaiak nagy számban képviseltették magukat, de az Egyesült Államokból csak viszonylag kevesen jöttek el. Korábban Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya a kínai fővárosban felvázolta azt, hogy milyen együttműködésre törekszik  az Európai Unió Kínával. Nem válásra – decoupling – törekszik  mint az amerikaiak, hanem de risking vagyis a kockázatok csökkentése jelzi ezt az új uniós politikát Kína irányában. Pekingben ezt sem fogadták barátságosan, de annál inkább üdvözölték Emmanuel Macron francia elnököt, aki Ursula von der Leyennel egyidőben tárgyalt a kínai fővárosban. A francia elnök elé a kínaiak leterítették a vörös szőnyeget. A francia elnök ezt követően jelentette ki: Európa nem akar az USA vazallusa lenni, önálló szerepre törekszik a világpolitikában.

A helyzet az, hogy az európaiak nagyon is jelen vannak a hatalmas kínai piacon, és egyáltalán nem akarják feladni azt – hangsúlyozza Nouriel Roubini.

Korábban Scholz német kancellár járt Pekingben bár Biden elnök lebeszélte erről. Júniusban közös német-kínai kormányülés lesz vagyis Berlinben komolyan gondolják a tartós együttműködés folytatását.

“Kína éket akar verni az Egyesült Államok és az Európai Unió közé” – vonja le a tanulságot Nouriel Roubini, aki a Project Syndicate oldalon írta meg a tapasztalatait a pekingi gazdasági fórumról.

A G7 nagyhatalmak – az USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada – május 19 és 21 között rendezik meg csúcstalálkozójukat Hirosimában Japánban. Az egyik legfőbb téma Kína lesz…

Trump: Lődd le Joe!

Tragikomikus incidens miatt marad el a fontos találkozó: egy kínai kém légballon repült be az Egyesült Államok fölé. Méghozzá Montana állam fölött észlelték a kínai kém objektumot, mely államban vannak azok a rakétasilók, ahonnan útnak indíthatják a ballisztikus rakétákat Kína felé.

Peking elég nevetséges módon arról beszél, hogy a léggömb csak meteorológiai megfigyeléseket végez, és véletlenül sodródott az USA fölé, de ezt senki sem hiszi el. A republikánus ellenzék kapva kapott az alkalmon, és Blinken külügyminiszter pekingi útjának lemondását követelte. Meg is kapta.

“Tudomásul vettük Kína sajnálatát, de ennek a léggömbnek a jelenléte a légterünkben egyértelműen sérti szuverenitásunkat, valamint a nemzetközi jogot, és ez elfogadhatatlan”

– mondta Blinken.

“A nyugati szelek által sújtott és korlátozott önkormányzási képességgel rendelkező “repülőgép” messze eltért a tervezett útvonalától ” – mondta a kínai minisztérium szóvivője. Rögtön hozzá is teszi: „A kínai fél továbbra is kommunikál az amerikai féllel, és megfelelően kezeli ezt a vis maior esetből adódó váratlan helyzetet. 

Lődd le Joe!

Ezzel a jótanáccsal szolgált Donald Trump utódának, Joe Bidennek. Biden úgy nyilatkozott, hogy azért nem lőtték le a kínai légballont, mert annak szétrobbant darabjai veszélyeztették volna amerikai polgárok életét.

Hat év után ez lett volna az első amerikai külügyminiszteri látogatás Pekingben. Akkor még jók voltak az amerikai-kínai kapcsolatok. Donald Trumpot fogadták Pekingben a Tiltott városban, ahol a kommunista vezérkar ülésezik. Ez nagy diplomáciai kegy, amelyet a kínaiak csak kivételesen adnak meg egy fontos partnernek. Ezzel Trump is tisztában volt. Magával vitte nyolcéves unokája videóját, melyen Ivanka Trump lánya kínai dalban köszöntötte Hszi Csin-ping bácsit és nejét. Az elnöki pár sietett megdicsérni a kislány kiváló kínai kiejtését. Aztán persze Donald Trump megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen. Igaz, hogy ettől még tavaly is rekordot produkált a kínai külkereskedelem többlete az USA-val szemben noha a szankciókat Biden sem vonta vissza.

Sőt, a demokrata elnök nyíltan első számú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát.

Az idén százéves Kissinger külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai kibékülést bírálja is a demokrata adminisztrációt, amely egyszerre tekinti stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot. A diplomáciai léggömb most kipukkadt, de mind Kína mind az USA rá van utalva a másikra hacsak persze Peking és Washington nem dönt a hidegháború mellett. Szun Ce mester, az első filozófus, aki a háborúról írt tanulmányt, és az fenn is maradt, azt hangsúlyozta:

minden háborúban az jár a legjobban, aki kimarad belőle…

Peking: Oroszország negatív tényező

A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.

Huang Csing professzor a sanghaji egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetében tanít. Kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik: tanulmánya Moszkvában is megjelent a külügy szakmai folyóiratában. Ebből az látszik, hogy Putyin környezetében is vannak olyanok, akik kételkednek az Ukrajna elleni háború értelmében.

Bár a kínai hírszerzés kiváló, de ennek ellenére meglepte a döntéshozókat Pekingben, hogy Putyin megindította a háborút – írja a kínai professzor. Ha ugyanis Putyin valóságos célja a Donbasz elfoglalása lett volna, akkor azt sokkal egyszerűbben is elérhette volna az ottani orosz milíciák megerősítésével. Putyin tehát többet akar, de nem világos, hogy pontosan mit?

Akármit is gondol Putyin Kínának nem érdeke a háború. Békés nemzetközi környezetet akar, mert a célja a gazdasági fejlődés. Semmiképp sem kívánja kockára tenni kapcsolatait az USA-val Oroszország miatt – hangsúlyozza.

Hszi Csinping ezt látványosan meg is mutatta amikor épp a BRICS virtuális csúcstalálkozó idején rúgta ki azt a külügyi államtitkárt, aki az orosz kapcsolatokért volt felelős. Amikor Putyin Pekingben járt a téli olimpia idején, ez az államtitkár még lelkesen kijelentette: Kína és Oroszország barátságának nincs határa! Aztán Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, és villámgyorsan kiderült: nagyonis van határa a kínai-orosz barátságnak.

Kína első számú diplomatája, Jang Csie-cse kétszer is találkozott az ukrajnai háború kitörése óta Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak megígérték, hogy nem szállítanak olyan korszerű chipeket az oroszoknak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ez óriási csapás az orosz hadseregnek, melynek fegyverzete egy generációval el van maradva a nyugati és a kínai hadiipartól.

Mit akar Kína?

Mielőbbi tűzszünetet Ukrajnában. Hszi Csinping elnök számtalan telefonbeszélgetést folytatott a német és a francia vezetőkkel, hogy előmozdítson egy ilyen megoldást – fejtegeti a sanghaji professzor. Aki arra is rámutat, hogy a Biden kormányzat le akarja győzni Oroszországot, de ennek gyakorlatilag semmilyen realitása sincsen. Csak a NATO aktív szerepvállalásával lehetne esélye ennek Ukrajnában.

Ilyen körülmények között elhúzódhat a háború. Az USA és az EU csapdába kerülhet, mert az elhúzódó háború társadalmi gazdasági válságot okozhat náluk.

Ennél is rosszabb lenne, ha Oroszország megnyerné a háborút Ukrajnában. Az oroszok ugyanis nem racionálisan döntenek. Azt állítják, hogy nekik abszolút mértékben igazuk van. Ezzel a gondolkodással közel kerülhetünk a világháborúhoz, a Pokolhoz.

Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást

Szilárd és jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer egyaránt érdeke mind a két nagyhatalomnak. Az USA belülről nagyon megosztott: valószínű, hogy Biden kormányzata béna kacsává válik az őszi választások után.

Közben viszont fennáll a stagfláció és a recesszió veszélye az Egyesült Államokban.

Ebben a helyzetben megnövekedhet egy amerikai-kínai konfliktus esélye, de az egész világnak az az érdeke, hogy ezt elkerülje. A két világhatalom együttműködése hozhatja meg a stabilitást a világnak – zárja gondolatait a sanghaji egyetem professzora, Huang Csing.

Peking: Oroszország vereséget szenved Ukrajnában

Oroszország  vereségét jósolják Kína legjelesebb orosz szakértői, akik a legfelső vezetésnek adnak tanácsot Pekingben. Két kiváló   szakértő gyűjtötte össze a lesújtó véleményeket.

Miért bukik el Oroszország Ukrajnában?

1- hazugság, hogy Putyin alatt Oroszország gazdasága újjászületett. Továbbra is csak nyersanyagok és fegyverek exportjára képes

2 – az ország hadiiparának finanszírozása nincs megoldva: Oroszország képtelen egy olyan háború hátterét biztosítani, amely naponta többszáz millió dollárba kerül és sok drága fegyvert használ fel

3- generációs különbség van a nyugati és az orosz fegyverek között. Ukrajna a nyugatról érkező fegyverekkel sikert érhet el az oroszok ellen

4 – a hibrid háborúban az oroszok vesztésre állnak a diplomáciában, a propagandában

5 – az oroszok elveszítették stratégiai fölényüket és kezdeményező képességüket

Mit akar az Egyesült Államok elérni Ukrajnában?

A kínai szakértők Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadót idézik, aki szerint Washingtonnak három célja van:

1- a független és liberális Ukrajna megvédése

2- Oroszország meggyengítése és elszigetelése

3- erős és egységes nyugati szövetség létrehozása

Ebből a kínaiak arra következtetnek, hogy a háború végéről nem Moszkvában hanem Washingtonban döntenek: akkor lesz vége a háborúnak, ha Oroszországot legyőzik és megbüntetik.

Peking sem akar erős Oroszországot

Sz. Bíró Zoltán, a kiváló orosz szakértő ehhez azt fűzte hozzá, hogy Peking sem érdekelt abban, hogy Oroszország megerősödjön. A kínaiak egyáltalán nem törekszenek semmiféle szövetségre sem Oroszországgal. Már csak azért sem, mert Pekingben szinte biztosra veszik az oroszok vereségét és az amerikaiak győzelmét Ukrajnában.

Ez azért érdekes, mert Henry Kissinger épp azon az alapon sürgette a háború gyors lezárását Ukrajnában, mert különben létrejöhet egy orosz-kínai szövetség Amerikával szemben. A kínai szakértők szemében Oroszország dead man walking – halott, aki még jár – semmiképp sem kívánatos szövetséges.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója nyolc órán át tárgyalt Rómában Jang Csiecsivel, aki Kína első számú diplomatája. A kiszivárgott hírek szerint az USA óva intette Pekinget Oroszország támogatásától. Az nem zavarja az amerikaiakat, hogy a kínaiak megveszik az orosz olajat és földgázt, de azt határozottan ellenzik, hogy Kína chipeket szállítson az oroszoknak, akiknél a hiány egyre nagyobb. Az USA ilyen módon akarja megbénítani az orosz hadiipart és nemcsak azt. Az olaj és földgáz kitermelés is visszaeshet, mert az általános chip hiány katasztrofális következményekkel járhat.

Kínában már 180 millió embert érint a Covid lezárás

27 nagyváros, köztük a két legfontosabb: Sanghaj és Peking is a járvány áldozata. Mindez a Covid elleni zéró tolerancia politikának a következménye. Emellett kitart a kommunista párt vezetése bár egyre nagyobb árat kell ezért fizetnie az egész országnak – derül ki a CNN helyszíni összefoglalójából.

15 ezer új fertőzést regisztrálnak naponta Sanghajban, ahol már ötödik hete tart a nagy lezárás. A fertőzötteket elkülönítik, és a 25 milliós várost lassan megnyitják, mert Kína gazdasági központjának tartós lezárása óriási csapást mér az egész országra, sőt a világgazdaságra is, mert a globális szállítási láncok mindinkább megérzik ennek hatását. Kína idén 5,5%-os növekedést tervezett, de ezt a lezárásokkal nehéz lesz teljesíteni. Az IMF szerint csak 4,4% várható. Ez másutt tisztes eredménynek számítana, de nem így Kínában, ahol dinamikusabb növekedéshez szoktak. Idén pedig kongresszust rendez az országot kormányzó kommunista párt. Ezen Hszi Csinping elnök be akarja betonozni a hatalmát. Ezért eredményt kell felmutatnia.

Pekingben a teljes 21 milliós lakosságot tesztelik. Ez pénteken ér véget. Ezután döntenek a lezárásról. A pekingiek tartanak attól, hogy Sanghaj sorsára jutnak. Ezért felvásárlási láz alakult ki bár a szupermarket láncok igyekeznek megnyugtatni a lakosságot. Sanghajban több helyen is alakult ki áruhiány. A lakosság emiatt lázongott. Be kellett vetni a rendőrséget is.

Mélyponton a jüan

2020 novembere óta nem süllyedt ilyen mélyre az árfolyam az amerikai dollárhoz képest. Csúcson a munkanélküliség. 21 hónapja nem kerestek ilyen sokan munkát az 1,4 milliárd lakosú országban, ahol a társadalmi béke fenntartásának egyik legfőbb eszköze az, hogy mindenkinek igyekeznek valamiféle megélhetést biztosítani.

“Nyugtalanítja a kínai gazdasági vezetést, hogy sok a munkanélküli. Nemrég az egyik minisztériumban válságtanácskozást tartottak erről”

– mondta a CNN tudósítójának a Kínában működő európai uniós cégek kereskedelmi kamarájának vezetője. Jörg Wuttke hozzátette: “a kínaiak attól félnek, hogy a külföldi cégek máshova viszik a pénzüket látva azt, hogy a járvány elleni zéró tolerancia milyen súlyos gazdasági következményekkel jár.”

Miért ragaszkodik Kína a zéró tolerancia politikához?

A rendkívül fertőző Omicron vírus variáns váratlanul érte a kínai tervezőket, akik addíg viszonylag sikeresen menedzselték a Covid járványt, amely pedig náluk alakult ki. Hszi Csinping elnök személyesen hirdette meg a zéró tolerancia politikát, és ki is tart mellette, de miért? Azért, mert Kínában az idősebb nemzedék szinte teljes egészében védtelen a Covid vírussal szemben! A kínai oltóanyagok hatékonyan védik a 60 év alatti generációkat, de az idősebbeket nem. Minthogy a vezetés jórésze is ebbe a kategóriába esik, ezért számukra Pfizer oltóanyagot vettek. A hatvannál idősebb lakosság döntő többsége azonban védtelen az omicron vírus variánssal szemben. Ha közöttük tömegessé válna a fertőzés , akkor az teljesen megbéníthatná Kína egészében nem nagyon fejlett egészségügyi hálózatát. Peking bizonyítani akarja a világnak: az ő módszerük a járvány kezelésére hatékonyabb mint a nyugati megoldások, mert alacsonyan lehet tartani a halálozási mutatókat. Csakhogy ennek óriási ára van amint azt Kína romló gazdasági mutatói a külföldi befektetők előtt is nyilvánvalóvá tesznek.

West is Best

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

“Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.

2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.

Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).

Kína kivár

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.

Téli olimpia: nincs fertőzés a buborékban – növekedhet a nézőszám Pekingben

Bár a világon tombol az omicron járvány , de a téli olimpiát sikerült megóvni- büszkélkedtek Pekingben, ahol a szervező bizottság sajtóértekezletet tartott.

“Biztonságos a helyzet a buborékban, nincs jele a vírus terjedésének. Elértük céljainkat. A tudomány a védekezés alapja, és a jövőben sem enyhítjük az óvintézkedéseket”

– hangsúlyozta a pekingi téli olimpia fő egészségügyi szakértője.

Brian McCloskey kínai kollégájával, Huang Csunnal együtt elmondta a sajtótájékoztatón, hogy a versenyzőket hermetikusan elzárják a nézőktől, és ezért ebben a buborékban sikerül biztonságos feltételeket fenntartani. Huang Csun, aki helyettes vezetője a járvány megelőző szervezetnek a téli olimpián, közölte, hogy a nézők másnap nyugodtan munkába mehetnek. Nem kell karanténba vonulniuk. Természetesen azt tanácsolta nekik, hogy kerüljék a tömeg rendezvényeket, és időben adják le a vírus tesztjüket.

Többen láthatják a téli olimpiát a helyszínen

Január 17-én azt közölte a téli olimpia szervező bizottsága, hogy felfüggesztik a jegyárusítást, mert az omicron járvány miatt nem kockáztatják a sportolók biztonságát. Csakis szigorúan szűrt közönség láthatja az olimpiát élőben. Tekintettel arra, hogy a buborék eddig vírusmentesen működött, most a szervező bizottság úgy határozott, hogy megnöveli a nézőszámot. A jegyeket a keresletnek megfelelően árusítják majd – írta a Global Times, amely a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt félhivatalos angol nyelvű portálja.

KIADJÁK-E AZ USA-NAK A HUAWEI PÉNZÜGYI IGAZGATÓJÁT?

Meng Van Csou asszonyt, a Huawei pénzügyi igazgatóját, 2018-ban tartóztatták le Kanadában – az Egyesült Államok kérésére. Szerdán kezdődött az a tárgyalás sorozat egy kanadai bíróságon, mely meghallgatja az ügyvédek érveit. Az ügyről nemrég Pekingben tárgyalt az illetékes amerikai államtitkár-helyettes.

Az Irán elleni USA szankciók megsértésével vádolják Meng Van Csou asszonyt, aki nemcsak pénzügyi igazgatója volt a Huaweinek hanem az alapító atya lánya is. Vancouver repülőterén tartóztatták le az Egyesült Államok kérésére. Azóta Peking erőteljes nyomást gyakorol Kanadára, hogy engedje szabadon a Huawei pénzügyi igazgatóját míg más oldalról az Egyesült Államok sürgeti a kiadatást. Mi történt?

Trump elnököt mérhetetlenül zavarta, hogy a Huawei előbb fejlesztette ki 5G rendszerét mint az Egyesült Államok. A kínaiak ezt a rendszert exportálni is akarták és akarják viszont az USA meg kívánja akadályozni, hogy szövetségesei megvegyék és használják a Huawei rendszerét.

Az amerikai vád: a Huawei mögött a kínai hadsereg áll hiszen valamikor a cég katonai kutató laboratórium volt. Az alapító atya pedig ezredes a kínai hadseregben. Peking szerint ez már a múlt, ma a Huawei éppen olyan magáncég mint az Apple vagy a Google.

Mivel vádolja az USA a Huawei pénzügyi igazgatóját?

Az amerikai álláspont szerint a kínai cég félrevezette a HSBC bankot a Skycom céggel fenntartott kapcsolatát illetően, és emiatt az óriásbank megsértette a szankciókat Iránnal szemben. Ezeket a szankciókat Trump rendelte el miután kilépett az atomalkuból.

A kínai fél ügyvédei viszont azt állítják, hogy az amerikaiak félrevezették a kanadai hatóságokat, amelyek elrendelték a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztatását.

Peking azzal érvel, hogy ez tulajdonképp az USA-Kína kereskedelmi háború része. A Huawei főnöke, aki a vádlott édesapja, nyíltan politikai perről beszél.

Peking szerint Donald Trump azért kérte Kanadát a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztására, hogy engedményeket csikarjon ki Kínától a kereskedelmi tárgyalásokon. Mindez lehet, hogy igaz, de meglehetősen nehéz bizonyítani a bíróság előtt. A kanadai bíróság ahhoz sem járult hozzá, hogy a HSBC bankot kényszerítsék a szóbanforgó ügylet összes információjának kiadására – emlékeztet a BBC. Amely felvázolja a várható fejleményeket is a Huawei perben.

A kiadatás ügyében még az idén bírósági döntés várható Kanadában. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadják az USA-nak a Huawei ex pénzügyi igazgatóját, akkor a kanadai kormányon a sor, hogy elfogadja-e vagy sem a döntést. Peking jelenleg két kanadai állampolgárt fogvatart, hogy ily módon befolyásolja az ottawai kormányt. Ilyen körülmények között akár további öt évvel is elhúzódhat a kacifántos jogi-diplomáciai ügy, mely másfél éve kezdődött amikor Vancouver repülőterén az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatóját.

Ex CIA ügynök Kínának kémkedett

Az Egyesült Államokban vádat emeltek egy kínai származású USA állampolgár ellen, aki korábban a CIA illetve az FBI munkatársa volt. A CIA állítja, Kína tagadja, hogy Pekingnek kémkedett.

Andrew Yuk Ching Ma a Hawai szigeteken lakott. Ott állított neki csapdát a kémelhárítás. Amióta Washingtonban Kínát stratégiai ellenfélnek nevezték meg, a kémelhárítás szisztematikusan kutat Pekingnek dolgozó hírszerzők után az Egyesült Államokban. A kínai hírszerzők elsősorban ipari kémkedést folytatnak az USA-ban. A most vád alá helyezett egykori CIA ügynök is informatikával kapcsolatos kódokat adott át korábban Peking embereinek, az elmúlt időszakban pedig az amerikai kémelhárítás őt csapdába csalogató munkatársainak.

Peking kém hisztériával vádolja Washingtont

Hidegháborús mentalitást vet a Trump kormányzat szemére a pekingi vezetés, amely még nem is oly rég a Tiltott városban ünnepelte az amerikai elnököt. Aki magával hozta unokája videó üdvözletét, melyben ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csinping bácsit és nejét.

A választási kampány idején azonban Kína elsőszámú bűnbakká vált  Washingtonban, mert Trump tanácsadói így próbálják meg ellensúlyozni az elnök népszerűségvesztését, mely elsősorban amiatt következett be, hogy nem tudta megfelelőképp kezelni sem a Covid-19 járvány sem pedig a nyomában fellépő gazdasági válságot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK