Kezdőlap Címkék COVID-19

Címke: COVID-19

Reggeli vírusjelentés megjegyzésekkel, 2021. április 16. péntek

2020 eleje óta már több mint 139.120.305 embert fertőzött meg és  2.986.951 életet követelt világszerte az új típusú koronavírus. 

Magyarország (frissítjük)

Hazánkban 5.216 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 742.198 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az új fertőzöttek száma kizárólag abból adódik, ha az elmúlt 24 órában az előző napi tesztek számához képest csak fele annyi vizsgálatot végeztek el.

Elhunyt 241 az elhunytak száma 24.762 főre emelkedett.

Valójában az új fertőzések száma Magyarországon nagyon lassan mutat csökkenő trendet, ezért az folytonos ígéretekkel szemben a bevezetett korlátozások fenntartása szükségszerű lenne ahhoz, hogy nem fizessünk emberéletekkel a korai nyitás miatt. A kórházak telítődtek,  ezért nem is csoda ha a Magyar Orvosi Kamara és szakértő virológusok is inkább szigorításokat szorgalmaztak a járvány letöréséhez, mintsem a közhangulatnak engedve a korlátozások enyhítését.

Az aktív fertőzöttek száma 271.516. Folyamatosan emelkedik a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen lévők száma. Kórházban 9.459 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 1.117-en vannak lélegeztetőgépen.

Hatósági házi karanténban lévők száma folyamatosan növekszik, jelenleg 50.446an vannak karanténban.

Az elmúlt 24 órában több mint  30 ezer tesztet végeztek,ötezerrel kevesebbet, mint az előző napon. A feldolgozott minták 16,20%-a mutatott pozitív eredményt. 

A mai adatok mindegyike a harmadik hullám lassú enyhülését mutatja. A részleges nyitás negatív következményei majd csak az elkövetkezendő hetekben mutatkozhatnak.

A pozitivitási arány közelít a WHO ajánlásától, amely 5% feletti mutató elégtelen mértékű tesztelést jelez, illetve az alatt tartható ellenőrzés alatt a járvány.

A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldása első fokozatának feltétele a 2,5 millió beoltott volt. Így a feloldásokról szóló rendelet ma hatályba lépett.

  • A kijárási tilalom az este 10 óra és reggel 5 óra közötti időszakra módosult. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
  • Az üzletek reggel 5 óra és 21.30 között lehetnek nyitva.
  • Az üzletek, köztük a március 8. óta zárva tartó üzletek újfajta, négyzetméter alapú szabályok mentén ugyan, de nyitva lehetnek. Átlagosan 10 négyzetméterenként egy vásárló lehet az üzletben az új szabályozás szerint.
  • A szolgáltatásokkal kapcsolatos ideiglenes védelmi intézkedések megszűnnek, így kinyithatnak a fodrászatok, kozmetikák és más szolgáltatók.
  • vendéglátóhelyiségek ugyanakkor továbbra sem nyithatnak ki normál üzemben, csak az ott dolgozók tartózkodhatnak ezekben az egységekben. Csak az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében, az ehhez szükséges időtartamig mehetnek be az éttermekbe a vendégek.
  • szállodák továbbra sem fogadhatnak vendégeket.
  • A pedagógusok oltását követően, az iskolák és óvodák április 19-én indulnak újra.

A járvány elleni jelenleg is hatályban lévő védelmi intézkedések meghosszabbodnak. Ezek közül a legfontosabbak:

  • A maszkviselés a lakott területen belül valamennyi utcán, közterületen kötelező.
  • A másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter védőtávolságot kell tartani.
  • A munkavégzés lehetséges, de ahol lehet, otthoni munkavégzést javaslunk. Az államigazgatásban otthoni munkavégzés rendelhető el, kivéve a védekezésben közreműködők esetében.

A második védőoltás után is sokan fertőzödtek meg

Romániában több mint ezren kapták meg a koronavírus fertőzést azután, hogy már mindkét védőoltással rendelkeztek. Valeriu Gheorghita orvos ezredes közölte ezt a sajtóval – rámutatva arra, hogy ez mindössze 0,19%.

Romániában csakis az Európai Unió által engedélyezett oltóanyagokat használják tehát sem az orosz sem pedig a kínai vakcina nem része a oltó programnak.

Romániában a Pfizer, a Moderna és az Astra Zeneca vakcinával oltják az embereket. Ezek közül mindegyik 90%-os vagy magasabb védettséget ígér. Romániában általában a második oltást követő 10-14-ik napon kapták meg a koronavírus valamelyik mutációját, de a betegség lefolyása enyhe volt, és senkinek az életét nem veszélyeztette.

Pfizer oltás diákoknak

Az amerikai gyógyszergyár már benyújtotta engedélyezésre azt a vakcinát, melyet a 12-15 éves korosztálynak ajánlanak a Covid-19 vírus ellen. A román orvos ezredes célzott rá, hogy az engedély hamarosan megszülethet. Ily módon megkezdődhet a diákok oltása is. A pedagógusok Romániában kiemelt kategóriában szerepelnek: az oltó programban előnyt élveztek. Így mindazok, akik regisztráltak, jó eséllyel már legalább egy védőoltást megkaptak.

Így jó esély van arra, hogy a következő tanév elején már mind a diákok, mind a tanárok beoltva kezdjék meg a munkát. Elég sok a pótolnivaló, mert míg az egyetemek szintjén sikerült jól megszervezni a távoktatást, addíg az általános és középiskolákban sok helyen gondok mutatkoztak Romániában is.

31 ezer áldozata lehet a vírusnak Magyarországon

A Bill és Melinda Gates alapítvány által támogatott washingtoni intézet korábban 40 ezer Covid-19 halottat jósolt az első félév végéig. Hozzátették ugyanakkor, hogy a matematikai modell nem vette figyelembe az oltási kampányt, mely Magyarországon gyorsan halad.

A mostani előrejelzés szerint áprilisban tetőzik a járvány, de a halálozások napi értéke nem éri el az 500-at, ahogy ezt korábban gondolták hanem 300 alatt maradhat. Így végeredményben 31 ezer 500 lehet a halálozások száma az első félév végéig. Ezzel Magyarország relatíve megelőzi az Egyesült Államokat.

Jelenleg 22 ezer halálos áldozata van a korona vírus járványnak Magyarországon.

Közép Európa a mélyponton

Míg a koronavírus járvány első hullámát az itteni államok jól kezelték vagy egyszerűen csak szerencséjük volt, a második és a harmadik hullám szinte megoldhatatlan feladat elé állította az amúgy sem világszínvonalú egészségügyet.

Az évtizedek óta tartó orvos és ápoló elvándorlás most különösen megbosszulja magát. Minden közép európai állam egészségügyi rendszerében óriási a szakképzett dolgozók hiánya. Ez jelenti a szűk keresztmetszetet, melyen a kormányok nem tudnak változtatni.

A második negyedévben óriási vakcina szállítmányok érkezhetnek minden uniós tagállamba, és ez megfékezheti a koronavírus járványt, de nem enyhíti azt a nagy veszteséget, melyet emberekben veszít ez a régió a koronavírus járvány következtében.

A szer, mely átalakíthatja a COVID elleni küzdelmet

A molnupiravir vírusellenes gyógyszer, még klinikai vizsgálatok alatt áll, de az már biztos: fontos új kezelést és fegyvert adna az orvosoknak a koronavírusok és a jövőbeni járványok ellen.

Hol volt, hol nem volt, de még a nagy COVID pandémia előtt egy tudós és egy cégvezető egy egészségügyi konferencián vett részt San Franciscóban, és tervezetet készítettek arról, hogy egy ígéretes gyógyszert a kutató laboratóriumból eljuttassák az engedélyeztetés stádiumáig. George Painter, az Emory Gyógyszer-fejlesztési Intézet elnöke és Wendy Holman, a Ridgeback Biotherapeutics vezérigazgatója  a Nemzeti Egészségügyi Intézet finanszírozásával közösen akart a fejlesztésbe kezdeni.

Amikor Painter és Holman egyértelművé tette egy olyan megállapodás feltételeit, amelyben Ridgeback megvásárolja a gyógyszert, és elkezdik tanulmányozni annak biztonságosságát és hatékonyságát az emberekben, Covid beszivárgott a köztudatba.

Mire bejelentették a molnupiravir megszerzését, a világ leállt, és egyértelmű volt, hogy milyen irányt kell szabni a további kutatásoknak.

A Merck & Co. fertőző betegséggekkel foglalkozó laboratóriumaiban gyors ütemben nagyszabású kísérletekbe kezdtek remélve, hogy mielőbb eljuttatják a gyógyszert forgalmazási engedély megszerezhetőségének stádiumáig.

A vakcinák világszerte történő bevezetése ellenére a koronavírus és annak mutációi továbbra is komoly egészségügyi veszélyt jelentenek. Több százezer embernek, akik továbbra is naponta megfertőződnek a Coviddal kevés a rendelkezésre álló kezelési lehetőség. Nincs olyan egyszerű, olcsó tabletta, amely megakadályozhatja, hogy a fertőzés legkorábbi szakaszában a fertőzöttek ne szorüljanak később kórházi kezelésre. Az orvosok által jelenleg rendelkezésre álló monoklonális antitest-terápiákat infúzióval kell beadni a speciális orvosi központokban.

AZOK SZÁMÁRA, AKIK KÓRHÁZBA KERÜLNEK, A VÍRUSELLENES REMDESIVIR GYORSÍTJA A GYÓGYULÁST, DE NEM CSÖKKENTI A HALÁLESETEKET.

A gyógyszergyártók lehetőséget látnak arra, hogy kiegészítsék a lehetséges terápiák arzenálját. A Biotechnológiai Innovációs Szervezet egy ipari kereskedelmi csoport szerint 246 vírusellenes gyógyszer fejlesztése folyik. Akkora vállalatok, mint a Pfizer Inc. és a kevésbé ismert, mint a Veru Inc., tabletták formájában tesztelik őket. A Merck fejlesztői azt remélik, hogy a molnupiravir tablettákat széles körben fel lehet írni bárkinek, aki megbetegszik.

Az antivirális szerek fejlesztői évtizedek óta foglalkoznak a problémával, eddig nem sikerült megoldást találni. Ha a Mercknek sikerül bebizonyítania, hogy a molnupiravir hatékony és súlyos mellékhatásoktól mentes, ez jótékony hatással lehet a társadalomra és a gazdaságra az elkövetkező évek során.

A vírusokat egyedülállóan nehéz gyógyszerrel támadni, kezelni. “Elrabolják” az emberi sejteket, és olyan mechanizmust állítanak fel, amelyek önmaguk szaporodását teszik lehetővé. A kihívást az jelenti, hogy a vírus elpusztítása az emberi sejtek károsítása nélkül alig lehetséges. A siker, ha el is jön, mulandó lehet, mert a vírusok a túlélés érdekében mutálódnak.

Sok tudós úgy gondolja, hogy molnupiravir széles spektrumú vírusellenes szer lehet, amely számos vírus fenyegetés ellen hatékony.

A molnupiravir alapjául szolgáló kémiai vegyület – C9H13N3O6 vagy N4-hidroxicitidin – évtizedek óta ismert. Mint az idoxuridin, a herpesz gyógyszer, ez is nukleozid analóg. Beavatkozik a replikációba, megakadályozva a súlyos fertőzés okozta fenyegetést. A molnupiravir azonban nem akadályozza meg a vírus szaporodását; ehelyett a gyógyszer hibákat vezet be a vírus RNS-ében, amelyek ezt követően addig replikálódnak, amíg az meg nem szűnik.

Az ilyen vírusellenes szerekkel „alapvetően egy darab homokot tesz a fogaskerekekbe, és   reméli, hogy ez megállítja a vírus hatását” – mondja Gomez, a Niaid volt tudósa. De hozzáteszi, hogy a vírus leállítása a genetikai kód hibáinak létrehozásával vagy más eszközökkel nem szándékos következményekkel is járhat. – Nem tudod, hová kerülhet a homok a test többi részén. A Pharmasset Inc. nevű cég (a Gilead hepatitis C gyógyszergyártó cég 2011-ben vásárolta meg) a századforduló környékén vizsgálta a molnupiravir fő összetevőjét, de felhagyott a kutatással azon aggodalmak miatt, hogy mutagén, vagyis születési rendellenességekhez vezethet.

Az aggodalom, miszerint az idoxuridin káros a szívműködésre, arra késztette a gyártókat, hogy csak helyi alkalmazásra ajánlják – ez az az akadály, amely régóta gátolta a vírusellenes gyógyszerek terjedését.

Az első vírusellenes gyógyszer, amelyet az USA-ban engedélyeztek, az idoxuridin volt. A herpesz kezelésének szabályozói 1963-ban, az antibiotikumok felfedezése után generációkon keresztül hatékonynak mutatkoztak. A nukleozid-analógoknak nevezett, széles körben használt gyógyszerek közé tartozik. A nukleozid-analógok megakadályozzák a vírusok replikációját vagy hatékony replikálódását (szaporodását) a sejtek belsejében.

A HIV megjelenéséig nagyon kevés antivirális szer volt. A növekvő halálozási arány arra késztette a gyógyszergyártó cégeket és a kormányokat is, hogy dollármilliókat öntsenek egy olyan területre, amely még nem látott ilyen jellegű befektetést.

A tudósok felfedezték, hogy néhány ember természetes ellenállással rendelkezik a HIV-fertőzéssel szemben – hiányzik belőlük a vírus sejtekbe jutását lehetővé tevő receptor – ami új gyógyszerosztályhoz vezetett.

Arra is rájöttek, hogy a vírusellenes szereknek elégségesen alkalmazkodóképeseknek kell lenniük a mutációk kezeléséhez, és hogy a hatékony, több gyógyszert magában foglaló kombinált terápiák megakadályozhatják a gyógyszerrezisztencia kialakulását és terjedését. Ugyanakkor az új kezelések némelyikének súlyos mellékhatásai voltak, beleértve a vérszegénységet és a májproblémákat, ami arra késztette a gyógyszergyártókat, hogy folyamatosan javítsák kezeléseiket.

Ebben a korszakban az amerikai kormány is fokozni kezdte pandémiás felkészültségét, különös hangsúlyt fektetve a bioterrorizmus elleni védekezésre.

Bill Clinton elnök, miután elolvasta Richard Preston A kobra esemény című regényét, amelyben egy terrorista kibontakoztatja az agyhimlőnek nevezett kitalált betegséget okozó vírust, 1998 áprilisában összehívta a kabinet tagjainak és tudósainak egy csoportját az ilyen fenyegetések felmérésére. 

Ez vezetett az úgynevezett stratégiai nemzeti készlet kialakulásához, amelynek célja az volt, hogy válság idején elegendő sürgősségi gyógyszer és anyag álljon rendelkezésre a hivatalos kéréstől számított 12 órán belül. Ezután 2006-ban a kongresszus engedélyezte a Biomedical Advanced Research and Development Authority (BARDA) megalakítását, hogy segítsen a közegészségügyi fenyegetésekkel járó kezelések és oltások kidolgozásában.

A következő jelentős előrelépése a vírusellenes szerek terén 2013-ban történt, a Gilead által gyártott, tablettánként 1000 dolláros hepatitis C kúra. A céget kritizálták, amiért ilyen magas árat szabott meg egy ilyen széles körben használt gyógyszerért. Ez a szokásos kockázat-megtérülési probléma volt: ha a gyógyszergyártó vállalatok nem tudják megszabni az árakat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy profitáljanak a gyógyszerekből, akkor valószínűleg nem fektetnek be ezekbe a kutatás-fejlesztésekbe.

Amikor befektetnek, sokkal nagyobb ösztönzést kaptak arra, hogy a krónikus betegségekre összpontosítsanak, mint az akut betegségekre, amelyek eredendően rövidebb kezelési és bevételi időszakokkal járnak.

„HA MEGNÉZZÜK, MILYEN GYÓGYSZEREKET FEJLESZTETTEK KI A VÍRUSOK ELLEN: A HIV-RE, A HEPATITIS C-RE, MEG A HERPESZRE VAN SZER, MERT EZEK MIND KRÓNIKUS FERTŐZÉSEK, ami HOSSZABB TÁVÚ TERÁPIÁT JELENT. ”

– mondja Ashley Brown, a floridai egyetem orvosi iskolájának terápiás innovációs intézetének docense.

A Barda segítette a vírusellenes gyógyszerkutatás hiányosságának pótlását, de szinte a kezdetektől fogva nem kapta meg a szükséges forrásokat a hatékony támogatáshoz. Hatékonysága azért is volt korlátozott, mert különösen nehéz kifejleszteni azokat a gyógyszereket, amelyek a pandémiára való felkészülésben lehetnek a leghasznosabbak – mint például a széles spektrumú vegyületek, amelyek több vírus ellen is bevethetők.

Az Egyesült Államok kormánya célzottabb megközelítést alkalmazott, és specifikus vírusokra szabott vírusellenes szereket finanszírozott, nem pedig a széles spektrumú vegyületek kutatását.

Anélkül, hogy a kormány dollármilliárdokat költött volna potenciális járványellenes gyógyszerekre, maroknyi akadémiai központ maradt a kutatási munka nagy részében, míg valami elég ígéretesnek bizonyult ahhoz, hogy egy biotechnológia vagy egy gyógyszeripari vállalat belépjen a nagyszabású kísérletek finanszírozására.

Holman, aki karrierjét arra tette fel, hogy áthidalja a szakadékot a tudományos felfedezések és a biotechnológia és a gyógyszeripar között.

Megvette azt a kémiai szerkezetet, amelyet a Pharmasset valaha tanulmányozott, és a vírusok széles skálája ellen vizsgálta, beleértve a SARS-t és a MERS-t is. 2016 végén megvalósította a tabletták formájában történő alkalmazását azzal, hogy a kémiai szerkezetet „prodruggá” módosította, ami azt jelentette, hogy a vegyület lebomlik a szervezetben, lehetővé téve a vírus replikációját zavaró rész megfelelő felszívódását a véráramba.

Ezután az influenzára összpontosította – mint a mindig ismétlődő fenyegetésre –  a molnupiravir kutatásokat és felkészült egy NIH által finanszírozott biztonsági vizsgálat megindítására 2020 elején. Emellett támogatást kért a Bardától is, de nem kapta meg, mert más nukleozid-analógok születési rendellenességeket okoztak az állatokban, és ezért további biztonsági adatokra akart, mielőtt aláírta volna.

A Ridgeback Bio, Holman cége leginkább egy jóváhagyott Ebola-kezelés, az Ebanga kifejlesztéséről ismert. A molnupiravir iránti érdeklődése abból adódott, hogy új ebolajegyszereket akart találni.

Amint Painterrel rájöttek a Covid-válság fontosságára a molnupiravir-kutatásukat a SARS-CoV-2 irányába terelték.

A Merck II / III fázisú kísérleteinek adatai március végére várhatók. A tudósok alig várják, hogy kiderüljön, hogy a milyen mértékben csökkenti a vírusterhelést, hogy a korábbi terápiákhoz képest jobb Covid-eredményeket eredményez-e. Az egyik ok, amiért a Merck a molnupiravirt tanulmányozza a korábbi stádiumú, valamint a későbbi stádiumú kórházi betegeknél, az az, hogy a vírusreplikációba való beavatkozás mekkora különbséget jelenthet azokban, akiben már egy ideje jelen volt a Covid.

A vállalat szorosan figyelemmel kíséri a mellékhatásokat, és figyelemmel kíséri a betegség progresszióinak széles körét, beleértve a nyomon követést, hogy megtudja, vajon a Covid különböző szakaszaiban lévő betegek kórházba kerülnek-e, szenvednek-e nemkívánatos tünetektől vagy meghalnak-e. Azt is megvizsgálja, hogy a molnupiravir csökkenti-e a vírusterhelést. Ezek a tanulmányok gerincét jelenthetik a sürgősségi felhasználásra vonatkozó engedélyek benyújtásának a szabályozóknál.

“MINDIG VAN EGY KIS FESZÜLTSÉG EZEKEN A KÉRDÉSEKEN, NOS, VAJON MŰKÖDIK-E A GYÓGYSZER VAGY SEM?”

A Merck laboratóriumban, rágcsálókon és embereken végzett vizsgálatokat, és az adatok közzéteszi. Előzetesen a legnagyobb bizalmat az adja, hogy két különálló vizsgálati módszert alkalmaztak, amelyek azt vizsgálják, hogy a gyógyszer képes-e megváltoztatni az élő szervezetek DNS-ét. Itt a molnupiravirt nagyobb dózisokban és hosszabb ideig tanulmányozták, mint amit az embereknek adnának. Az adatok összessége azt jelzi, hogy ez nem mutagén, mondja Kartsonis: “De ezekre a hatékonysági adatokra szükség van, hogy megerősítsük, ez nem csak egy placebo.”

A Merck II / III fázisú kísérleteinek adatai március végén várhatók. A tudósok alig várják, hogy kiderüljön, hogy a vírusterhelés csökkenése jobb Covid-eredményeket eredményez-e.  Továbbá adatok arról, hogy a molnupiravir mennyire csökkenti a vírusterhelést, milyen hatással van ez a Covidra, és milyen mellékhatásai vannak. Ezek az adatok „mindenképpen befolyásolni fogják, hogy milyen széles körben alkalmazhatnak egy ilyen gyógyszert.”

A Merck számára ez milliárdos kérdés lehet.

“1 vagy 10 milliárd dolláros termék lehet”, attól függően, hogy az adatok hogyan alakulnak – mondja Mara Goldstein, a Mizuho Securities Co elemzője. A Merck fontolóra veszi a molnupiravir megelőző kezelésként való tanulmányozását, amelyet akkor kell alkalmazni, ha egy személy ki van téve a fertőzésnek, de még nem betegedett meg. Ez lehetővé tenné a gyógyszer még szélesebb körű bevetését a Covid elleni harcban.

Ha a gyógyszer biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, akkor a Merck szerint készen áll az indulásra, képes arra, hogy az év végéig akár 100 millió molnupiravir tablettát készítsen, amely 10 millió ember kezelésére elegendő.

A gyógyszer akár a Covid elleni harcon kívüli eszköz is lehet.  Painter szerint ígéretesnek bizonyult számos RNS vírus ellen, nemcsak a SARS-CoV-2 ellen, ami azt jelentené, hogy ez segíthet a kormányoknak a következő pandémiára való felkészülésben. “Soha nem lehet tudni, mi lesz a következő” – mondja Brown, a Floridai Egyetemről. „Akkor, amikor Zika történt, én is sok ilyen gyógyszert néztem Zika ellen. Minden Ebola volt, aztán Zika. Valahogy előbbre kell jutnunk, mint a felzárkózási próbálkozásokkal.

A tudósok határozottan azt állítják, hogy egy-két év múlva messze több vírusellenes szer lesz, mint manapság. A molnupiravir csak a kezdet lehet.

A cikk a BB nyomán készült.

Miért oltja be Chile minden más országnál gyorsabban?

Naponta másfél adag vakcina jut száz lakosra: Chile jelenleg gyorsított ütemben végzi a lakosság beoltását. Soledad Martínez közegészségügyi szakértő elmagyarázza, hogyan működik ez, és szerinte milyen hibákat követtek el az európai országok.

Chile oltási programja nemzetközi mércével mérve nagyon sikeres. A lakosság egynegyede már megkapta a koronavédő oltás első adagját, tizedét pedig teljesen immunizálták. Egyetlen másik ország sem oltotta be a közelmúltban ilyen gyorsan polgárait, nevezetesen napi 1,5 adag 100 lakosra; még Izrael sem vetekedhet ezzel az intenzitással. Hogyan csinálják?

Három meghatározó oka van:

Először is elegendő oltóanyag áll rendelkezésükre. Másodszor, megvan az infrastruktúra a gyors oltásra, harmadszor pedig alig vannak problémák az oltási szkeptikusokkal, mert

a pandémiából nem csináltak politikai haszonszerzés miatt feszültséget, mint más latin-amerikai országokban.

A járvány nem Chilébe vetett hit kérdése – mint Brazíliában. A politika és az egészség külön szféra.

Chilében csaknem 19 millió ember él. Annyi oltást rendeltek, amennyi az összes felnőtt kétszeres beoltásához szükséges. Ezenkívül nagyon korán, még tanulmányok megkötése előtt, minden lehetséges gyártóval, azaz a BioNtech/Pfizer, az AstraZeneca, a Johnson&Johnson céggel kötöttek szerződéseket. Szputnyikot Oroszországból és Sinovacot Kínából rendeltek. A geopolitikai szempontok nem számítottak.

Jelenleg abból profitálnak, hogy idejekorán mindenkitől vásároltak vakcinát. Valójában így nincs kockázat az oltóanyag szállítások elakadása miatt. Ha egy napon túl sok van, akkor továbbadhatják más országoknak, felcserélhetik vagy eladhatják.

Európa megfizet arroganciája árát. Főleg a BioNtech és az AstraZeneca cégtől rendelték. A keleti termékekkel kapcsolatban fenntartásaik vannak. Ez nem racionális. Egy globális járványban nem csak az egyes vagy a hazai gyártókra kell koncentrálni, hanem inkább széles körben el kell terjeszteni őket.

Semmi sem megy a terv szerint ilyen helyzetben.

Mindig lehet valami probléma, mint már korábban is megtörtént, vagy mostanság éppen az AstraZenecánál adódott, és akkor az egész tervnek vége.

Chilében jelenleg elsősorban a Sinovac kínai oltással vakcináznak, amelyet a leggyorsabban és a legnagyobb mennyiségben szállította k. A neves brazil Butantan Intézet tesztelte és jóváhagyta. Ez pont annyit ért nekünk, mint az Amerikai Gyógyszerügynökség elismerése. Évek óta sikeresen alkalmazzuk a Sinovac influenza elleni oltásokat is.

Valóban kétségek merülnek fel a Sinovac vakcina biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatban. Csak az összes fertőzés valamivel több mint 50 százalékát hivatott megakadályozni. A tökéletességre való törekvés nem segít ebben a helyzetben. A Sinovac megakadályozza az összes súlyos tanfolyam csaknem 100 százalékát.

Az esetek száma jelenleg Chilében is gyorsan növekszik. Ugyanakkor

a Sinovac vakcina megakadályozza a súlyos lefolyásokat, de nem a Covid-19 fertőzéseket vagy a vírus átterjedését. Ezért további intézkedésekre van szükség a járvány kordában tartása érdekében, különösen azért, mert a gyermekek számára még mindig nincs oltás.

Chilében évtizedekkel ezelőtt létrehoztak infrastruktúrát a nagy immunizációs kampányokhoz. Évente oltunk az influenza ellen. Még a vidéki területeken is vannak egészségügyi központok, amelyek mindegyike felelős egy adott területért. Annak érdekében, hogy az embereknek ne kelljen együtt várniuk a zárt helyiségekben, a labdarúgó-stadionokban és iskolákban is beoltják őket. ebben az esetben a gyors, gördülékeny lebonyolítás a siker kulcsa.

Nincsenek oltási időpontok. Van egy nyilvános központi naptár, amely napokkal korábban jelzi melyik napon melyik meghatározott csoportot oltják be. Február 16-án, kedden az összes 65 éves kor körül – ez csak egy kitalált példa. 

Chilében azt akarják elérni, hogy az összes felnőtt 80 százaléka júniusig be legyen oltva beoltassék júniusig. 

Reális ez? De nem szabad elfelejteni, hogy mindennek ára van. Egészségügyi dolgozók erősen túlterheltek. Számos mentális egészségügyi probléma létezik, például a kiégés.

Chilében az emberek mintegy 80 százaléka biztosított az állami rendszerben, 18 százaléka van pusztán magántulajdonban, amivel elméletileg jobb ellátáshoz lehet jutni. Az oltási kampányban azonban alig van különbség. Az oltásokat az állami rendszeren keresztül szervezik. Néhány gazdagabb közösség tangóműsorokat kínál oltási szórakoztatás vagy behajtás céljából. A tehetőseket sem oltjákbe hamarabb és alapvetően nem választhatja ki, hogy melyik oltással oltják be. Például jelenleg a BioNtech-et használják olyan emberek számára, akiknek az immunrendszere különösen nehéz. A központi oltási dátumok országosan érvényesek, ami azt jelenti, hogy egy gazdagabb közösség nem tudja korábban oltatni magát vagy éppen életkorát megváltoztatni. Körülbelül egy százalék eltérés van ettől a rendtől, amely vélhetően a helyi korrupciónak tudható be. De ez egy kisebb probléma.

A Der Spiegel interjúja nyomán.

A korona vírus populista politikusokat buktathat meg

Csehország áll a világranglista élén az egymillió lakosra számított Covid-19 vírus halálozásban a Johns Hopkins egyetem szerint.

A New York-i Bloomberg ennek kapcsán azt írja, hogy Babis miniszterelnök pártjának, az Anonak a népszerűsége a mélypontra süllyedt, mert a csehek többsége őket is felelőssé teszi a sikertelen járvány kezelésért.

Csehországban októberben tartják a választásokat, de jelenleg az Ano párt népszerűsége mindössze húsz százalék! A Kalózpárt nevű proteszt mozgalom csaknem ugyanennyire számíthat.

A Bloomberg emlékeztet rá: Trump bukását jelentős részben az okozta az amerikai választásokon, hogy kezdetben igyekezett elviccelni a koronavírus járványt, amely azután napjainkra több mint félmillió amerikait ölt meg. Biden elnök viszont azt ígérte az amerikaiaknak, hogy az első száz napban 100 millió embert oltanak be az USA-ban! Ez az oltási program jól halad és Biden 1900 milliárd dolláros támogatási csomagjával együtt reményt ébreszt az amerikaiakban a vírusválságból való kilábalásra.

És Orbán?

Kezdetben

a magyar miniszterelnök sem vette igazán komolyan a korona vírus járványt, később pedig elsősorban nagy üzletet látott benne.

A koronavírus járvány első hullámának kezelése – éppúgy mint Csehországban – sikeres volt. A második és a harmadik hullám viszont súlyos következményekkel jár Magyarországon is, ahol a halottak száma immár meghaladja a 17 ezret.

Választásokat jövő tavasszal tartanak Magyarországon, ahol a halálozási adatok már rosszabbak az USA-nál, és a gazdaság támogatása is messze elmarad a Biden csomagtól.

Az uniós válságkezelő pénzek érkezését pedig a magyar kormány késlelteti azzal, hogy az európai bírósághoz fordult az ügyben.

Trump után Babis és Orbán egyaránt megihatja a vírusválság levét annak ellenére, hogy az ellenzék nemigen képes alternatívát nyújtani sem Csehországban sem pedig Magyarországon.

III.fázisú vizsgálati eredmény, átláthatóság, hatékonyság=bizalom

A „Real World” tanulmány szerint a Pfizer koronavírus vakcina 94%-ban hatékony. Izraelben 1,2 millió ember bevonásával végzett, és szakértők által vizsgált kutatás megerősítette, hogy a tömeges immunizálás megszakíthatja a Covid-19 átvitelét.

A Pfizer Covid-19 vakcina 94 százalékban hatékonynak bizonyult egy szerdán közzétett,  tanulmány, amelyben 1,2 millió ember vett részt Izraelben, megerősítve a tömeges immunizációs kampányok erejét a koronavírus világjárvány.

A New England Journal of Medicine folyóiratban közzétett izraeli tanulmány azt is kimutatta, hogy valószínűleg erős védőernyő van a fertőzéssel szemben, amely kulcsfontosságú tényező a továbbterjedés megszakításában.

“Ez az első szakértők által felülvizsgált nagyszabású bizonyíték a vakcina hatékonyságára a valós körülmények között”

– mondta Ben Reis, a Harvard Medical School kutatója és a cikk egyik szerzője.

Közel 600 000 ember vett részt, azok közül akik kapták a oltást, és ugyanannyi, akik életkor, nem, földrajzi, orvosi és egyéb jellemzők szerint nem, de szorosan illeszkedtek az oltott társaikhoz.

A tünetekkel járó Covid-19 elleni hatékonyság a második adag után legalább hét nappal 94% volt – nagyon közel a 3. fázisú klinikai vizsgálatok során elért 95% -hoz.

Angliában a kutatók csütörtökön azt mondták, hogy azok az emberek, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, erős antitestválaszokat generálnak, amint a vakcinát beadják.

A londoni Imperial College felmérése azt mutatta, hogy a 80 évnél idősebbek 87,9 százaléka pozitív antitestet mutatott a Pfizer-BioNTech vakcina két adagját követően, a 60 év alatti betegeknél 95,5, a 60 évnél fiatalabbaknál pedig 100 százalékra.

“Bár van némi csökkenés a pozitivitásban az életkor előrehaladtával, minden életkorban, nagyon jó választ kapunk a vakcina két adagjára”

– mondta újságíróknak Paul Elliott, a londoni Imperial College epidemiológiai és közegészségügyi orvosának elnöke.

Az antitestszint csak egy része az immunitásképnek, a vakcinák is kimutatták, hogy erős T-sejtes védelmet generálnak. A 30 éven aluliak közel 95 százaléka pozitív antitestet mutatott 21 nappal egy adag után, de ez idősebb csoportokban csökkent.

A kutatás szerint a 80 éves vagy annál idősebbek 34,7 százaléka generált antitestválaszokat egy adag Pfizer vakcinával, de Nagy-Britannia Védőoltási és Immunizációs Vegyes Bizottsága (JCVI) korábban magas dózisú védelmet talált a Pfizer vakcinával szemben, még akkor is, ha az antitest szint alacsonyabb.

Nagy-Britannia 12 hétre növelte az adagok közötti különbséget, annak ellenére, hogy a Pfizer arra figyelmeztetett, hogy a klinikai hatékonyságról csak három hetes különbséggel rendelkeznek adatokkal.

Január 26. és február 8. között több mint 154 000 résztvevő vett részt az Imperial otthoni felügyeleti vizsgálatában a Covid-19 antitestekről, amely a természetes fertőzések és az oltottak körében ellenőrzi az antitestszintet.

A felmérés az oltások iránti bizalmat is vizsgálta, és azt mutatta, hogy magas volt: 92 százalékuk fogadta el vagy tervezte elfogadni az oltási ajánlatot, bár az afrikai származású lakosok körében a bizalom alacsonyabb volt, 72,5 százalékra csökkent.

Világszerte több mint 217 millió vakcinaadagot adtak be, bár a túlnyomó többséget magas jövedelmű országokban adták be.

Nagyok a remények, hogy az oltások lehetővé teszik a világ számára, hogy végre kilábaljon egy olyan járványból, amely több mint 2,4 millió ember halálát okozta, 112 milliót megfertőzött és megrázta a világgazdaságot.

Az egészségügyi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ha az egész világ nem fér hozzá oltásokhoz, a pandémiának nem lesz vége.

Ez akkor történt, amikor Ghána lett az első olyan ország, amely felvételt nyert a globális Covax Facility rendszer keretébe, és ezzel utat nyitott a szegényebb nemzeteknek, hogy utolérjék a világ gazdagabb tájait. 600 000 adag Oxford-AstraZeneca-tól származik, és keddtől több ghánai városban adják be.

Időközben derűsebb adatok jelentek meg a Johnson&Johnson egyoltásos vakcinájáról, amely az amerikai szabályozó által kiadott részletes adatokban kimutatták, hogy nagyon hatékony a súlyos Covid-19 ellen, beleértve az újabb változatokat is.

Az oltást valószínűleg hamarosan engedélyezik és elérhetővé válik a legsúlyosabban érintett országokban is.

Az amerikai Moderna biotechnológiai cég bejelentette, hogy a veszélyes dél-afrikai koronavírus-variánsra irányuló új Covid oltóanyag-jelöltet kormányzati laborokba szállították tesztelésre.

A gyengébb is jobb mint a semmi

Kína koronavírus vakcinája sok országban nem politikai kérdés, hanem járvány leküzdésének egyetlen lehetősége. A gyengébb is jobb mint a semmi.

Ami a Kínával kötött üzleti megállapodások mozgatórugóit illeti, az nagyon egyszerű: Kína képes kielégíteni a rendkívüli igényeket is. És ugyanerre most már Oroszország képes.

Brüsszelből vagy Washingtonból nézve a kínai oltóanyag bevezetése globális piacra
óhatatlanul nagyhatalmi vetélkedésként értelmezhető. Ez jellemző Kína egyéb globális elkötelezettségére is, amelyek általában a geopolitikára összpontosítanak, miközben figyelmen kívül hagyják a fontos hazai és regionális szempontokat.

Mivel sok nyugati ország küzd lakosságának oltással való ellátásával, a vakcinakészítők Kínában, Oroszországban és Indiában is fokozzák a rendkívüli kereslet kielégítését az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban.

Ennek optikája jól illeszkedik a nyugati hanyatlás narratíváihoz, de a kulisszák mögött még több történik. Brazíliában a Sinovac kínai gyógyszergyártó Jair Bolsonaro elnök  João Doriával folytatott politikai riválizálásaban két tűz közé szorult.
Másutt a regionális dinamika kerül előtérbe – Dél-Ázsiában, ahol Kína és India az oltások adományozásáért verseng. Magyarországon Orbán Viktor miniszterelnök régi trükkjéhez folyamodott és Kínát használja mint botot, amellyel meg lehet gyalázni ütni az Európai Uniót.
Brazíliából, Indonéziából, Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből mind azt mondják –
ez nem politikai döntés, ez az egyetlen választás.
Az EU-országok megdöbbenésére Szerbia tartozik azok közé, akik a kontinens oltási versenyében vezetnek. Aleksandar Vucic szerb elnök gátlástalan szinofil, aki egyszer eljutott a kínai zászló megcsókolásáig, de nem ez a fő oka annak, hogy felkarolta a kínai oltást: egyszerűen csak ez volt kapható bármilyen nagy mennyiségben.
Stefan Vladisavljev belgrádi elemző elmondta:

“Ez nem a geopolitikáról szól, hanem – ne halj meg, menj dolgozni, állítsd helyre a gazdaságot.”

Számos tudós kritikusan viszonyult a Sinovachoz és a Sinopharmhoz – a jelenleg piacon lévő két kínai oltásgyártóhoz – kapcsolódó közzétett adatok hiányához. A lényeg azonban az, hogy az országoknak joguk van maguknak dönteni a kínai oltások hasznosságáról és biztonságáról a látott adatok alapján.

 „Ezek az országok tágra nyílt szemmel kötik ezeket az ügyleteket – senkinek nincs fegyvere a fején.”

Sinovac a brazíliai Buntantan Intézettel, míg Délkelet-Ázsiában megállapodást kötött Indonéziában és Malajziában található intézményekkel.

A kínai oltóanyaggyártók azért keresték ezeket a partnerségeket, mert az alacsony fertőzési arány otthon azt jelentette, hogy senki sem próbálta kipróbálni az oltóanyagokat, de a partnerországok számára sokféle előny származik.

Kína szerint le kell állítani a gazdag országok Covid-19 vakcinák készletezését

Az EU szerint:
“Ha a határaidon kívüli ellátási láncra támaszkodsz, akkor most nagyon kiszolgáltatott vagy.”

A gazdasági és diplomáciai ambícióknak szélesebb következményei vannak. Az Egyesült Arab Emírségek például emberek millióit oltotta be a Sinopharm oltóanyagának felhasználásával.

A G42, a mesterséges intelligencia és a felhőalapú számítástechnikai vállalat, amely az Egyesült Arab Emírségekben a Sinpharmmal áll partnerségben, azt állítja, hogy “oltási lehetőségeket keresett a világ vezető gyógyszergyártó vállalataival a világ minden tájáról”.

A Sinopharm-ot annak kritériumanak a megfelelése miatt választották, hogy

„hajlandó elvégezni a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokat az Egyesült Arab Emírségekben a biztonsági protokollok mélyebb megértése és a natív képességek kiépítése érdekében.”

A Sinopharm biztosította a nyugati vakcinakészítők által nem kínált lehetőséget, a technológia, a kompetenciák teljes körű átadását és a lehetőséget arra, hogy Covid-19 vakcinát gyártanak az Egyesült Arab Emírségekben regionális terjesztés céljából.

Az Emirátus diverzifikálódik az olajtól és a gáztól, olyan élvonalbeli iparágak felé beleértve a biofarmát és az orvosi turizmust is.

Az Egyesült Arab Emírségek számára a vakcina gyártás központjává válás saját diplomáciai befolyását növeli. Vakcinákat adományozott már a Seychelle-szigeteknek, és valószínűleg felhasználja petrodollárjait és oltóanyaggyártó képességét a tágabb térségben történő befolyás növelésére.

A Nyugat és Kína közötti jelenlegi feszültségek légkörében ha valóban a stratégiai versenyt kell megnyerni, akkor az objektivitás elengedhetetlen. Peking kielégíti a helyi érdekeket és segíti az óriási ellátási rés megszüntetését – ha Brüsszelnek és Washingtonnak fontos a győzelem, akkor sokkal többet kell érte tennie.

Aki nem éli túl

Jó ideje foglalkoztatnak a halálozási számok, adatok. Alapkérdés, kiindulópont: mi van a fertőzésben elhunytakkal? Külön temetik, vagy a halál beálltával megszűnik a fertőzés, a vírus is, és az egészségügy ezen területén  dolgozók levehetik a védőruhát? Vagy tán fel sem kell venniük. Mi a gyakorlat, és mik az előírások?

A hírekben, meg a statisztikákban szereplő elhaltak a kórházakban, elkülönítve, intenzív osztályon családtagjaikktól elzártan, lélegeztető készülékre kapcsolva fejezik be életüket. Elszállításukig ugyanabban a halottasházban tartják őket, a többi halottal együtt, vagy külön tárolják? Mik a temetési módok, lehetőségek? Vagy eleve – higiéniai okokból – egyedül a hamvasztás jöhet szóba?

Ezekről sehol sem írnak, nem olvashatok (külföldön sem). Egyedül a temetésen résztvevők száma van korlátozva.

Ami feltűnő, sehol sem látható, tapasztalható, érzékelhető a napi halálozások számának “ugrásszerű megemelkedése”! A napi közel (plusz) 100 halálesetről az újságok gyászjelentéseinél kellene érzékelni a hirtelen és jelentős változást, de látványosan ott sem tapasztalható, hogy megszaporodtak volna! Naponta külön gyászjelentési rovatokat kellene látni, olvasni, ami egyszerűen nincs. Ez felettébb furcsa. Ennyire közömbös lenne a társadalom a járvány halottaival szemben? Vagy a hozzátartozók szégyenlik a nagy nyilvánosság előtt közölni szeretteik halálát, annak pontos okát?

Másnak ez eddig nem tűnt fel? Különös tekintettel a médiára.

Pekingi vád: USA laboratóriumból származik a Covid-19 vírus

Washingtonban nem fogadták el a WHO szakértők jelentését, mely szerint “igencsak valószínűtlen, hogy Vuhanban egy laboratóriumból került volna ki a Covid-19 vírus”.

A kínaiak offenzívát indítottak mondván: amerikai laboratóriumból származik a vírus, amely világjárványt okozta.

Fort Detrick Maryland

Itt működik az amerikai hadsereg biológiai kutató központja. A kínaiak fő járvány szakértője azt állitja: innen kerülhetett ki a Covid-19 vírus az emberek közé. Ezért fordulhatott elő, hogy Kínában a halottak száma nem éri el az ötezret miközben az Egyesült Államokban megközelíti az 500 ezret!

Zeng Kuang fő járvány szakértő szerint Fort Detrickben olyan kutató központ működik mint amilyet a japán hadsereg alakított ki a megszállt Mandzsuriában. Ez a titokzatos 731-es egység a biológiai hadviselés lehetőségeit kutatta. A laboratóriumban dolgozó japán orvosok kínai foglyokon próbálták ki a különböző biológiai fegyvereket. Jelenleg nemzetközi szerződések tiltják a biológiai fegyverek kutatását, de sok országban mégiscsak foglalkoznak ezzel. Amerikai gyanú szerint a kínaiak ezt Vuhanban csinálják. Ezért indult onnan a világ járvány. Peking szerint pont fordítva: a Maryland államban fekvő Fort Detrick lehet az a kutató központ ahonnan a Covid-19 vírus kikerült az emberek közé.

Korábban egy kínai diplomata azt állította, hogy az USA Afganisztánban működtet egy biológiai hadviselés központot. A vírus innen szabadulhatott el.

Bizonyítékkal senki sem szolgált hiszen hírszerzői jelentésekről van szó, és egyik fél sem kívánja leleplezni, hogy kitől szerzett információt.

Peking most azzal érvel: mi beengedtük Vuhanba a WHO szakértőit, most itt az idő arra, hogy az USA is tegye lehetővé az Egészségügyi Világszervezet szakértőinek a titkos laboratórium ellenőrzését. A pekingi külügy egyik szóvivője feltett egy videót a Weibora, a kínaiak Twitterére. Több mint 74 millióan nézték meg ezt a videót, mely a Fort Detrickben levő titkos laboratóriumról szól. Ez a videó azután nemzetközi karriert is csinált: elsősorban Oroszországban és Iránban volt iránta nagy érdeklődés.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK