Az elmúlt héten különösen két mondat borzolta azok kedélyeit, akik nem szeretnék, ha április 8. után is Orbán Viktor és a Fidesz kormányozná Magyarországot. Az egyik mondat Szél Bernadettől származik, a másik Karácsony Gergely szájából hangzott el.
Szél, legalábbis, a sajtó interpretálása szerint, azt mondta, hogy ha kormányra kerülnek, megtartanák Polt Pétert, Karácsony pedig azt, hogy a választás után megtartanák Orbánt ügyvezető miniszterelnöknek.
Ezt követően elszabadultak az indulatok: az LMP hívek vadul védték Szélt, hogy nem is azt mondta, és főleg, nem azt gondolta, majd Karácsony is megmagyarázta, hogy mire gondolt.
Mint kiderült, Szél Bernadett azt mondta, hogy megtartanák Polt Péter legfőbb ügyészt. Egészen addig, tette hozzá, ameddig összecsomagolja a holmiját, és börtönbe nem juttatja fideszes társait.
Ezt mondta Szél Bernadett, és ez még akkor is más megfogalmazás, ha tudjuk, hogy ennek a mondatnak csak részben van értelme. Polt Péter ugyanis sohasem fog rendesen nyomozni a fideszes botrányok ügyében, és esze ágában sincs börtönbe juttatni Rogán Antalt, Lázár Jánost, Kósa Lajost, vagy, teszem azt, Orbán Viktort.
Karácsony Gergely más párt, más megközelítés. Ő a Magyar Narancsnak nyilatkozta, hogy meghagyná Orbán Viktort ügyvezető miniszterelnöknek.
Aztán kénytelen volt elmagyarázni, hogy ő azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a választások után a Fidesz marad a legerősebb párt, de kisebbségben lesz a parlamentben. És ebben az esetben, Karácsony szerint legalábbis, az várható, hogy Áder János államfő Orbán Viktort bízza meg az új kormány megalakításával. Mely kormány béna kacsaként tud csak létezni, mert az ellenzék nemcsak, hogy minden kezdeményezését leszavazza, de az elmúlt nyolc évben meghozott kétharmados törvényeket is lebontja Orbán feneke alól.
Vagyis, így Karácsony, Orbánnak végig kell néznie, sőt, tevőlegesen hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az elmúlt években felépített, nem túl dicsőséges művét lebontsák.
Ez a lényege Szél és Karácsony által elmondott szövegeknek. Mindebből pedig az a tanulság, hogy a választási kampány hajrájában különösen fontos, hogy a politikusok egyértelműen fogalmazzanak. Mert ilyenkor – tetszik, nem tetszik – a választó még a szokottnál is fogékonyabb minden információra. Még arra is, ami valójában nem információ, csak annak látszik.
És persze a félreérthető, vagy többféleképpen értelmezhető fogalmazás arra is alkalmas, hogy más, ugyancsak a kormányváltásban érdekelt pártok, félreértsék, vagy ne adj isten, félremagyarázzák.
A legjobb, ha mindenki lehiggad, és igyekszik úgy fogalmazni, hogy mások – választók és politikai pártok – ezeket a megfogalmazásokat úgy érthessék, ahogyan azokat az eredeti szándék szerint gondolták.
