Kezdőlap Címkék Karácsony

Címke: karácsony

Kampány

Orbán Viktor nem egy kampányharcos. Nem szereti a durva, rostálatlan, itt-ott rosszarcú magyar nemzettel való találkozást. Ő csak gondosan kiválasztott környezetben, iránta lelkesedő hallgatóságnak szeret beszélni, úgy gondolja, ha a választóknak nem lenne elég az ő szembeötlően sok jótulajdonsága (sorolhatnám estig), hanem még pluszként agitálni kell a népet, akkor inkább nem akarna NJV (Népének Jó Vezére) lenni.

Ott pusztuljon az a fárasztó miniszterelnökösködés, ahol van! A távolságtartásból adódón őt nem érinti a kampányokban szokott kicsinyes vádaskodás, kivagyi vagdalkozások, no pláne sárdobálás, mert mindezeken fölülemelkedve a világ nagy kérdéseiről nyilatkozik.

Tehát az alaphelyzet: kampány nuku. És most, kérem, mégis megteszi. Úgy vélem ebből, nagy lehet a baj. A Századvég nyilván jelezte, hogy az optimista, sajtónak szánt jelentésén túlmenően van egy bizalmas, csak belső használatra készült jelentése is, amely szerint a FIDESZ már nem is vezet annyira. Sőt, ellenkezőleg! Vagyishogyhát tenni kéne valamit.

A miniszterelnök jól érzi, hogy ha megrendül a FIDESZ, az ő FIDESZ-en belüli helyzete is bizonytalanná válik, azt meg nagyon nem szeretné, mert már annyira hozzászokott az örökös miniszterelnökösködéshez, hogy a leváltását az ő érzékeny idegrendszere nehezen tudná tolerálni, és esetleg összeomlana. Nem csoda hát, hogy maga is ringbe lépett, ahol vagy ötvenen rugdossák Karácsonyt. Beállt a rugdosók közé.

Orbán EP kampányáról már volt szó, jöjjön hát az önkormányzati:

A miniszterelnök szerint Karácsony Gergely elmúlt öt évének teljesítménye kevés lesz ahhoz, hogy a június 9-ei választáson győzedelmeskedni tudjon. Ő egy dolgot tud, de azt jól tudja, kötözködni a kormánnyal, mondta a kormányfő. Szerinte ebből csak egy darabig lehet megélni és maximum egyetlen választást lehet megnyerni vele. Viszont ha már valaki öt évet kormányzott, akkor előjönnek a bajok és meg lehet tőle kérdezni, hogy „mit tetszett csinálni?”.

Kötözködés I.

Mint azt mindannyian tudjuk, 2019 októberében választották meg Karácsonyt főpolgármesternek, és nem sokkal rá, 2020. elején jelent meg hazánkban a COVID. Az ellenzéki polgármester megválasztása rendkívüli módon irritálta a FIDESZ-t, kapóra jött hát nekik, hogy a főváros kezelésében lévő egyik Budapesti idősotthonban száznál is több embernek lett pozitív a koronavírus-tesztje. Bár nem a Pesti úti otthon az első, ahol megjelent a vírus, erről az esetről „a korábbiaknál aktívabban kommunikált” az operatív törzs, a kormány és Orbán pedig egyértelműen az otthon fenntartójának, a Karácsony Gergely által vezetett fővárosnak a felelősségét hangsúlyozta.

A kormány és az operatív törzs szerencsétlenségére Karácsony dokumentumokkal vágott vissza. Illetve hát kötözködött. A dokumentumokból egyrészt kiderült, hogy a fővárosi vezetés már a fertőzés előtt három héttel kérte a kormány illetékeseit, a kormányhivatal vezetőjét, az egészségügyért felelős minisztert és a tisztifőorvost is, hogy ne küldhessenek vissza a kórházak idős embereket az otthonokba negatív koronavírusteszt nélkül, mert megfertőzhetik az ott lakókat. Másrészt azt is bemutatta, hogy a kormányzatnak mennyi esze van, ugyanis Sára Botond kormánymegbízott utasítására Vass Csaba helyettes fővárosi és megyei tisztifőorvos… khm… állást foglalt. Karácsony közölte is az állásfoglalását:

„Több kórház jelezte, hogy csak negatív SARS-CoV-2 teszttel bíró beteget vesz át egy másik intézménytől/kórháztól. Tájékoztatom, hogy ez az eljárás szakmailag megalapozatlan. A negatív teszt csupán azt jelenti, hogy a mintavétel időpontjában nem volt kimutatható a vírus. Ez az eljárás álbiztonságot adhat, ill. fölösleges laboratóriumi vizsgálatokat, költségeket generál. Kérem, hogy a betegek átvételét/átadását ne nehezítsék meg az amúgy is járványos időszakban.”

Sára ennek alapján döntött Karácsonyék kérésének mellőzéséről, így aztán gátlás nélkül folyt az idős betegek teszt nélkül való visszaszállítása a kórházakból az idősotthonokba. A Pesti úti otthonban hét halott volt a Sára-Vass típusú spórolás következménye, ha jól tudom. Karácsonyék ezért kezdték el magánszorgalomból az idősotthonok lakóinak és ápolóinak tesztelését. Durva kötözködés szegény Orbánékkal, azt aztán mondhatom.

Kötözködés II.

„A Lánchíd később, kisebb műszaki tartalommal és drágábban készült el, mint Tarlós azt eltervezte volt”, olvashatjuk naponta mindenfelé a NER lapokban, nyilatkozza minden FIDESZ potentát, ahol csak el tudja sütni, célozva ezzel Karácsony alkalmatlanságára..

A Fővárosi Közgyűlés 2019 májusában fogadta el Tarlós vezetésével a felújítási programot. Annak értelmében a felújításra 23 milliárd 366 millió forintot irányoztak elő. A Lánchídra 12,1 milliárd, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5,2 milliárd, a Váralagutat pedig 6 milliárd forintért tervezték rekonstruálni, de a Tarlósék által készíttetett előzetes felmérés, tanulmányterv, vagy a fenetudja micsoda nagyon mellé ment, mert az ajánlattevők csak a Lánchíd plusz az aluljáró felújítására többet kértek, mint amennyit a három felújításra Tarlósék összesen előirányoztak:

DÖMPER Kft.:                                                             27 milliárd 998 millió

STR Mély- és Magasépítő Kft.:                                     27 milliárd 170 millió

Közgép Építő- és Fémszerkezetgyártó Zrt.:                  25 milliárd 917 millió

A-Híd Építő Zrt.:                                                        24 milliárd 643 millió

(az A-Híd ajánlatában csak a Lánchíd felújítás 21,8 milliárddal szerepelt.)

Tarlós szeptemberben úgy döntött, hogy egyik ajánlat sem elfogadható, így a felújítás gondját teljes egészében az októberben őt legyőző Karácsonyra lőcsölte rá. Nem véletlenül. A Lánchíd közben tovább rozsdásodott.

Karácsony örökölt tehát egy rosszul előkészített, bedugult projektet, amelyre jellemző volt, hogy az ár az Alagút felújításával együtt 30 milliárdon felüli összeg. Ennyi a városnak nem állt rendelkezésre, ugyanakkor a Karácsonyék által készíttetett jelentés a Lánchídról azt mutatta, hogy a felújítás halaszthatatlan. Kénytelenek voltak új tendert kiírni, ezúttal már az aluljáró és az alagút felújítása nélkül, amelyet a korábban is legolcsóbb A-Híd Építő Zrt. nyert meg 25,7 milliárd forintos árral. Ez a Tarlóséknak adott, csak a Lánchíd felújítására vonatkozó árnál 4,9 milliárddal több, viszont az új tender tartalmazott korábban nem szereplő munkákat (pl, Clark Ádám tér részbeni felújítás), a Lánchídnak az eltelt másfél év alatti állapotromlása miatti többletmunkát pluszként beárazták, valamint a másfél év alatt  lényegesen megnőtt infláció is erősen belejátszott a magasabb árba.

A híd felújításának munkálatai 2021 március 17-én kezdődtek, és a megújult hidat 2023 augusztus 4-én az előírt határidőben adták át.

A fentiek alapján a híd valóban később készült el, mint Tarlósék tervezték, valóban kisebb műszaki tartalommal, mint Tarlósék tervezték és a kisebb műszaki tartalmat tekintve valóban drágábban, mint Tarlósék tervezték, de hogy ezt Karácsonyra próbálják kenni, az eléggé ócska trükk, még ha a FIDESZ-t tekintve hozzászoktunk már a hazugságaikhoz, akkor is.

A kötözködés persze itt sem maradt el, Karácsony ugyanis szóvá tette, hogy a még Tarlósnak megígért 6 milliárdos felújítási támogatást, melyet a kormánypotentátok Karácsonynak is visszaigazoltak, a főváros azóta sem kapta meg. A kormány szerint ugyanis „nem állt helyre az eredeti állapot”, mert a személyautók ki vannak tiltva a hídról. Hogy a kitiltás az „eredeti állapotot”, azaz a híd működőképességét egyáltalán nem érinti, vagyis a kormány már megint hazudik, mindenki számára nyilvánvaló, de a bosszú Orbánéknál mindenekfelett.

Megemlítendő még, hogy Magyar Péter az ATV Heti Napló vasárnapi adásában kritizálta Budapest mostani vezetését a Lánchíd felújítása kapcsán, azt állítva, hogy Széchenyiéknek elég volt másfél év megépíteni azt, ezzel szemben a legutóbbi felújítás 4 és fél évig tartott.

Kötözködés Magyar Péterrel:

Széchenyi Lánchíd:     alapkő letétel >> avatás         1842.08.24. >> 1849.11.20.

Mai Lánchíd:               tender kiírás  >>  átadás        2020.08.11. >> 2023.08.04.

Persze, ha az utóbbiba Tarlósék tökölődését is belevesszük…

Kötözködés III.

Kedvenc témája fideszéknek, és Tarlós is sokszor mondta már, hogy ő 200 milliárdot hagyott a kasszában Karácsonyéknak 2018-ben, akkor meg ne sírjanak, hogy kevés a pénz. Na persze, Karácsony megint kötözködni kezdett, és a következőket hozta nyilvánosságra:

  • 208,8 milliárd, a tény, de ebből csak 186,2 milliárdot költhettek Karácsonyék arra, amire akartak, a többi már le volt kötve konkrét feladatokra.
  • A szolidaritási adót Orbánék megnövelték. Ez az adó 2018-ban (főpolgármester Tarlós) 5 milliárd forint/év. Karácsony főpolgármestersége alatt 2019 – 2023 között a következőképpen emelkedett (milliárd HUF-ban): 10, 22, 35, 36, 58. Összesen 161 milliárd, a Tarlós irányította korszak évi 5 milliárdjához képest. Az elvonási többlet öt év alatt 136 milliárd.
  • Az iparűzési adó szabályait oly módon alakította át a kormány, hogy ennek révén 3 év alatt 81 milliárd forinttal csökkentette a főváros kasszájába befolyt adót ahhoz képest, mint amennyi a régi, Tarlósnál alkalmazott szabályok szerint beérkezett volna.
  • A szemétszállítási díjbeszedés államosítása. Az állam beszedi a szemétszállítási díjat, de csak a régi összeget utalja át a fővárosnak (az inflációt nem veszi figyelembe) amely ravasz húzás további 10 milliárd forinttal csökkentette a Fővárosi Önkormányzat bevételeit.

A fenti negatívumok összesen 227 milliárdot tesznek ki, ami a Tarlós féle szabad felhasználású pénznél (186,2 milliárd) 40,8 milliárddal több. A Tarlós által „otthagyott 200 milliárd” tehát kábé igaz. Volt. 2019-ben. Sajnos már nem az, azt a tartalékot ugyanis az állam úgy elvitte, mint a sicc. Aprócska 40 milliárddal megfejelve, nehogy már maradjon nekünk valami.

Még néhány adalék a Karácsony féle kötözködéshez:

  • Az állami költségvetés 38 000 milliárd, a fővárosé 450 milliárd. A különbség nyolcvannégyszeres.
  • A fővárosi kb. 20 000 milliárd lenne, ha a kormány az összes itt megtermelt pénzt itt hagyná a fővárosnál. De nem hagyja ám! Még azt a hatmilliárdot sem fizette ki, amit Tarlósnak a Lánchíd felújításához megígért.
  • A kormány állandóan Budapest gazdagságát hangsúlyozza, miközben a tömegközlekedés és a világítás miatt a fővárosi energiakiadások egyébként is hatalmasak, de a háború és a kormány rossz inflációs politikája miatti árnövekedést is figyelembe véve az összeg lényegesen megemelkedett.
  • Annak meghatározását, hogy Karácsony mit építhetett volna Budapesten a rendelkezésére álló 0,00 forint szabad pénzből, mindenkinek a saját fantáziájára bízom. Verne Gyulák előnyben!

Szegény FIDESZ rajongóknak mindebből csak Orbán önelégült vigyora jut, miközben Karácsony kötözködéséről hablatyol.

Legszívesebben sajnálnám őket. Hogyha Londonban élnék. De sajnos nem.

Adagolás

Mint az már többszörösen említve volt, az Orbán – Karácsony viszony úgy írható le, mint két kártyajátékos sokéves partija, amelyben a leosztás olyan, hogy nem csak a jó lapok, hanem az összes lap az egyik kezében van. A másik keze teljesen üres. Ahogy az asztal is.

Az, akinél a lapok vannak, bármikor kijátszhatja bármelyiket, azaz ráküldheti a másikra az elvileg „semleges” hatóságokat, tetszőleges törvényekkel, rendeletekkel meg intézkedésekkel elvetetheti az összes pénzét, sőt akár új hatóságokat is kitalálhat, amelyeket ugyancsak ő mozgat, természetesen, ahogy új adókat is kivethet, vagy csökkentheti a régit, amit a partner szed be. Illetve így már csak szedne.

Jó lenne azt írni, hogy az abszolút fölényben lévő játékos ezt nem használja ki, de nem írhatom, mivelhogy de. Kihasználja. Persze nem a végletekig, az üres kézzel játszó még nem esett ki az ablakon, nem ütötte el semmi, a fekete autó sem vitte el sehova, mert ez itt demokrácia, kérem, bármit is hazudozik az EU, és ha az üres kezű a kisemmizésen túlmenően kap is egy pár sallert meg kokit, az csak szóbeli. Napéldául:

Szomorú végignézni, ahogy Gyurcsány és Karácsony bánnak Budapesttel és az itt élőkkel, ennél ez a város sokkal többet érdemel. Budapesten változás kell.”

Ezt a szöveget nyilván az R.A. névvel fémjelzett Miniszterelnöki Kabinetiroda írta, kihasználva azt, hogy aki majd mondja, sokáig szóvivő volt a kormánynál, és bármilyen szöveget simán elismétel, ha megkapta a papírt. A szövegben nem a szomorúság, meg a „sokkal többet érdemel” tohuvabohu a fontos, hanem a főördög megjelenítése, vagyis azt tudatják a jónéppel, ha Karácsonyt választja, Gyurcsány fogja mozgatni a szálakat, és akkor mindennek és mindannyiunknak annyi. Mi, akik itt élünk, néhányan azt is tudjuk, hogy ha Szentkirályi lesz a főpolgármester, akkor Orbán fogja mozgatni a szálakat, és az az előbbinél sajnos sokkal rosszabb szituáció. Mármint nekünk. Fővárosi lakosoknak.

Szentkirályi aspiránssá való kijelölése nem véletlen, mert még annyira sem mond majd ellent a Főnöknek, mint szegény Tarlós tette, és bármilyen balhé könnyen elvitethető vele (lásd még: Novák, Varga, satöbbi). Az általa elmondott szöveg néhol még stimmel is, mert például a „Budapesten változás kell!” felszólításnak jelentése van. Jobb helyeken (nagy sóhaj) nem a főváros kötelessége az állam finanszírozása, mint ezt nálunk jelenleg megkövetelik, hanem fordítva. Az állam itt az adókkal már eleve elviszi az itt megtermelt jövedelem abszolút döntő részét, és hogy még további szolidaritási adót is kivessen Budapestre, az már a pofátlan túlzás kategóriája. Ezért ennek a Budapest javára történő megváltoztatása nagyon is jogos és kívánatos. Lenne. De nem. Majd csak akkor, ha Szentkirályi (azaz Orbán) lesz a főpolgármester. Akkor ömleni fog ide a pénz, mert a Főnök nagyon jóban van önmagával, semmit nem tud megtagadni attól a derék embertől.

Kampány esetén (és ezt tudják jól a FIDESZ kampánycsapatánál) fontos az ellenfélről összekapart negatívumok megfelelő adagolása, hogy a választó fel tudja dolgozni a „másik” ezekben bemutatott bornírtságát, gonoszságát és szarvashibáit. A fentebb beidézett kampányszöveg volt az első adag mákony a népnek. Utána jött a második, amely az agytröszt által kitalált

Kamuméter” első darabja:

„Ami biztos, hogy ez a tér át fog alakulni egy városi köztérré, egy agorává – mondta öt éve a főpolgármester a Városháza parkról. A videóban Szentkirályi bemutatja, hogy mi valósult meg az ikonikus tervből, a haladó kortárs szemléletből, a legszerethetőbb és legpestibb dologból, Budapest új főteréből és a többi lózungból. Nem sok. A parkoló kicsit átrendezve, egy murvás sáv kijelölve, bent egy apró udvar.”

Hálaisten, morogjuk sokan, és reméljük, Karácsony is rájött arra, hogy egy ekkora városnak ennyi lakossal nincsen, nem lehet „agorája”, mert a Városháza park még Szombathelynek is kicsi. Még ha megvalósulna is, teszem föl, a Népligetben, úgyis fölösleges, mert az ekkora tömeg őrületes zsivajában a sztentorhang is elvész. Jobb ez így, ahogy maradt, ezért nagy hülyeség számon kérni rajta. Tisztára olyan, mintha a főpolgármester fejére olvasná valaki, hogy nem kísérte át az öreg nénit az úton, miközben özvegy Kovácsné nem is akart átmenni.

Aztán jött a „Kamuméter II.”:

„Szentkirályi Alexandra a jelenlegi főpolgármesterről elmondta: 2019-es kampányában azt ígérte, hogy pesti fonódó villamoshálózatot hoz létre, és összeköti a 14-es és 47/49-es villamosokat a Bajcsy-Zsilinszky úton. Csakhogy a beígért 2,5 kilométeres sínszakasznak se híre, se hamva. Egy kapavágás nem történt a projekt megvalósítása érdekében. Tehát ez is csak egy hangzatos kábítás volt Karácsony Gergely részéről – mondta.”

Hát, nagy szerencse, hogy nem tette meg. Olyan vonalon építeni villamost, ahol már van metró, az álmoskönyvek szerint rosszat jelent, pláne azonos állomáshelyekkel, mert sok pénzt visz el a lényegesen fontosabb feladatoktól. Ezért inkább adjunk hálát az égnek, hogy a fonódónak se híre, se hamva nincs. Két átszállás megspórolása? Pár ezren ugyan, akik pont arra járnak, áldják majd Karácsony nevét, de ők autó helyett amúgy is tömegközlekednek. Vajon hányan vannak, akik leteszik a kocsit, mert eddig azért jártak vele, mivel utálnak átszállni, és most, hogy már nem kell, ők is villamossal mennek. Hát… becslésem szerint lehetnek vagy hatvanan. Ezért annyi pénzt kiadni? Jobb ez így, ahogy van. Nem is kevéssel. Karácsony persze dátumot se mondott, azaz rajta nem is számon kérhető, és ott volt még a COVID, az energiaár cunami, na meg a kormány borzalmas triója Budapest nyakába kötve, következésképpen sokkal inkább kamu a Szentkirályi szövege, mint amit ő akar Karácsony nyakába varrni.

Kamuméter III.

„A kormánypárti jelölt felidézte, hogy a főpolgármester 2019-ben kijelentette, az idősek világnapja alkalmából minden nyugdíjasnak 20 ezer forint rezsitámogatást ad. A Fidesz–KDNP főpolgármester-jelöltje Rákosmentére látogatott el egy idős házaspárhoz, akik nem kapták meg az ígért rezsitámogatást. – A Bartal család nagyon kedvesen fogadott, a főpolgármester azonban durván hazudott nekik. A nyugdíjasok nem ezt érdemlik, Budapesten változás kell! – fogalmazott a korábbi kormányszóvivő.”

Mint tudjuk (Szentkirályi természetesen nem, illetve letagadja), Karácsony azt írta a programjában:

Támogatjuk, hogy a fűtési szezonban legalább 20 000 forint lakásrezsi-támogatásban részesüljenek a rászoruló nyugdíjasok és kisgyermekes családok.

Ritka ostobának kell lenni annak, aki ebből azt olvassa ki, hogy minden nyugdíjas ennyi támogatást kap, az ugyanis hiába magyar, nem ismeri a magyar „rászoruló” jelző jelentését. Szentkirályi úgy hazudik mint a vízfolyás, és úgy veri át a saját szavazóit is, hogy jobban se kell (volt kitől tanulnia). Gyönge mentség, hogy ezeket nem ő találja ki, és hogy az ő „képességeivel” és szervilizmusával miféle első ember (hehe) lenne a főváros élén, azt sokkal jobb, ha nem képzeljük el.

Ha sikerülne nyernie, nem úsznánk meg visszaépített vári giccsparádét helikopter-állomással, az olimpiát, a Fudan egyetemet meg a többit, amelyek leginkább a „púp a hátunkra” kifejezéssel illethetők, és hogy a „Liget projekt” befejezése (= a Nemzeti Galéria kipaterolása) után Orbán végre átköltözhetne az őt megillető helyre, azaz a Palotába, abban egyáltalán nem kételkedem. Budapest többé nem kérne az EU-tól semmit, a főpolgármester asszony minden pénzt átirányítana a kormányhoz, boldog ünnepségeket tartanának az összes Orbán kezdeményezte hülyeség megépítése után, és hogy minden adót befizetnének pontosan, azt halálbiztosnak veszem.

Az pedig, hogy Habonyék rátesznek még egy lapáttal, nem volt kétséges egy pillanatra sem:

A Fidesz főpolgármester-jelöltje szerint Karácsony Gergelynek ideje világosan beszélni, miután már többször is cserbenhagyta a budapestieket. „A 2022-es választási kampányban ugródeszkának akarta használni a fővárosiakat ahhoz, hogy miniszterelnökké válhasson. Most, hogy a Gyurcsány-párttal való összefonódásukat a nyilvánosság előtt is beismerték, Karácsony Gergelynek ideje nyilatkoznia arról, hogy nem készül újra becsapni a budapestieket.  Ígérje meg a fővárosiaknak, hogy 2026-ban nem indul a miniszterelnöki székért! A nyilatkozatot küldöm a Városházára, és aláírva várom vissza!”

Ebből főleg a „többször” jelző érdekes, mert a valóságot tekintve az „egyszer sem” meghatározás igaz, ugyanis Karácsony 2022-ben Márki-Zay javára még az előválasztáskor visszalépett, más cserbenhagyásról meg nem tud senki. Kivéve a nagy fantáziájú volt kormányszóvivőt, akinek a felolvasás az ugródeszka, de hogy ne hasaljon bele ugrás után a pocsolyába, jól felrántották a többiek. Így még elérte a főpolgármester jelöltséget – és nem Sajóbábonyban ám! Ha pedig valakinek kétségei lennének afelől, hogy ha győz az ellenzék, Dobrev lesz a miniszterelnök és nem Karácsony, annak az elmeállapotáról nem nyilatkozom. Szentkirályi szövege már megint hülyeség.

Összenő, ami összetartozik? Én még emlékszem az MDF-re, meg a kisgazdákra, ott aztán összenövésről (azaz baráti szövetségről) szó se volt, a másik párt skrupulusok nélküli eltiprásáról annál inkább, amelyből világosan látszik, ki úrifiú, ki nem.

A választáskor tehát sok pénz hülyeségre való elköltése és a kevés pénz értelmes és humánus célra való fordítása között kell dönteni. Olyan nagy agymunkát a döntés szerintem nem igényel senkitől, arról nem is beszélve, hogy egy 2026-os ellenzéki győzelemmel a budapesti helyzet elképesztő mértékben és módon megjavul.

Reményeim szerint érthető.

Biodóm

2018-ban Európa legjobb szabadidős épületének választották a Fővárosi Állat- és Növénykert legjelentősebb fejlesztését, a Pannon Park Biodómot az International Property Awards nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón.”

És akkor most jöjjön egy magyar mese. Senkinek nem kell megijedni, nemhogy két királyfi nem lesz benne, de egy sem, inkább csak azért írom ide, mert hátha igaz Dúró Dóra rendkívül logikus elképzelése, miszerint ha bárki hall vagy olvas valamiről esetleg meglátja azt a valamit, rögtön kedvet kap hozzá (ilyen például a hasoncsúszás, vagy a kelkáposzta főzelék, esetleg jelentkezés egy nagy pofonért), és akkor remélhető, hogy sokan ezt olvasva kedvet kapnak a Biodóm befejezéséhez. De ne is ragozzuk tovább, hagyjuk az elvont tudományt a Dúró féle szakemberekre, olvassunk inkább mesét.

Az Ökördűlő a 19. század elején egy erdős-ligetes terület volt mocsaras tóval, abban két szigettel, órányi gyalogútra a várostól. A terület 1805-ben került Pest városához. Fokozatosan beültették fákkal, a mocsaras tavat is rendbe hozták. A környéket a század elejétől kezdték felkeresni az emberek, akiket az aktuális eseményekre ideérkező, Pestről 1808-ban kitiltott mutatványosok szórakoztattak. Az így kialakuló vurstli az 1950-es államosításáig működött, onnantól Vidám park néven futott tovább egészen 2013-ig, mikor tulajdonosa, a budapesti városvezetés úgy döntött, nem finanszírozza tovább a veszteséget, amely négy év alatt vagy egymilliárd forintot tett ki, holott az igény szerint üzleti vállalkozásként kellett volna működnie.

A határozathoz persze kellett az állatkerti vezetésnek, de leginkább Persányi főigazgatónak áldozatos lobbitevékenysége is, aki úgy gondolta, a Vidám park területe pont jó lesz a Fővárosi Állat- és Növénykert fejlesztéséhez, mert ott megvalósulhatnak azon nagyívű elképzelések, melyeken a vezetés már régóta gondolkodott. Persányi elképzelése szerint a Pannon Park projekt az egész átvett területre kiterjed, fő látványossága pedig a Biodóm, az organikus hajlatokból kialakított, 1,7 hektár alapterületű, többkupolás épület, mely Európában a hasonlók közt a legnagyobb, és amelyben vízi látványosságok is lesznek. A főigazgató a beruházási költséget 2013-ban 12 – 15 milliárdra becsülte, mert a 2011-ben átadott lipcsei Gondwanaland 1,65 hektáros fedett csarnoka 66,8 millió euróból, azaz az akkori 1 EUR = 280 HUF árfolyamon 18 milliárd forintnak megfelelő összegért épült fel Németországban, Magyarországon meg minden olcsóbb, mint az köztudott.

A fővárosi közgyűlés 2014-ben fogadta el a Pannon Park projekt előterjesztését, amiben nettó 15,7 milliárdos összeg szerepelt. A projekt lebonyolítását az ajánlatkéréstől a szerződéskötésen át, a tervezéstől a kivitelezésig és a számlák rendezéséig az Állatkert, mint ötletgazda saját kérésére kapta meg. A budapesti önkormányzat meg szó nélkül odaadta neki.

A kormány 2015-ben az állatkert fejlesztéséhez 25 milliárd forint támogatásról döntött. A beruházás befejezésének tervezett dátuma 2019.

A 2016-ban kiírt közbeszerzési eljárás az első körben eredménytelenül zárult. Ketten pályáztak, de nettó 20,8 milliárd forintért egyikük sem vállalta el. Az állatkert ezután hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kereste a kivitelezőt, aminek az eredményét 2017 augusztusában tették közzé. Ahogy korábban, most is csak a STRABAG-MML Kft. és a Market-Vilati páros pályázott a munkára. A tender nyertese a Market-Vilati duó lett nettó 32,7 milliárdos ajánlattal. Tulajdonosa Garancsi István magyar üzletember, a székesfehérvári Fehérvár FC labdarúgóklub tulajdonosa és elnöke, a Market Építő Zrt., az Ok Bau és az LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. tulajdonosa, a NAV online pénztárgépeihez SIM-kártyát szállító Mobil Adat Kft. többségi tulajdonosa, és a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke. A Vilati a Market egyik leányvállalata.

2017 júniusában a Pannon Park megvalósítására a kormány egy könnyed mozdulattal még 18,7 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá, így az állatkert már 43,7 milliárd forintból gazdálkodhatott. 2018 decemberében az építkezést a Kásler–Pintér–Tarlós-trió és a sajtó is meglátogatta. A potentátok elégedetten vették tudomásul, hogy a Pannon Park két év csúszással ugyan, és a tervezett összeg majd háromszorosáért, de 2020–2021 telén megnyílik a nagyközönség előtt.

Az állatkert igazgatója még 2019 júniusában aláírásával jegyezte a 44 milliárdos összköltséget, de Tarlós István volt főpolgármester szerint nem sokkal ezután Persányi minden indoklás nélkül terjesztett be további húszmilliárdos többletigényt a Közfejlesztések Tanácsa elé (új összköltség 64 milliárd), ám ezt a pluszpénzt már nem kapta meg. A projekt leáll.

2019 októberében önkormányzati választás, melyet Tarlós elveszít. Megkezdődik az új, immár ellenzéki városvezetés és a kormány közötti harc, amelynek a Pannon projektet illetően alaptézise, hogy a kormány szerint ő minden kötelezettségét teljesítette, többletpénzt egy vasat sem ad. Az Állatkert a főváros tulajdona, ha akar ott valamit, fizesse meg.

Persányi 2020 februárjában lemond

Az új városvezetés az Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft-vel jelentést készíttet a projekt állásáról, a teendőkről és a várható többletköltségekről, mely jelentés 2020 szeptemberére készül el. A még szükséges összeg 16,5 milliárd, melyből 6 milliárd nem lekötötten rendelkezésre áll, a Hermina Garázsra szánt 5,7 milliárd ide átirányítható, tehát kb. 5 milliárdra van szükség a fővárostól. Akkor már tombolt a COVID, jöttek a megszorítások, egyre élesedett a küzdelem a főváros és a kormány között, és nem csak Biodóm, hanem idősotthon, Blaha, Lánchíd és egyéb témákban is.

Ma pedig, a fenti folyamat végén, immár 11 év elteltével, nagyon sok pénz elköltése után van nekünk egy gyakorlatilag használhatatlan épületünk a Városligetben, melyet viszont a mi adónkból fenn kell tartani. Ezt unta meg most a budapesti önkormányzat, kijelentve, hogy nincs köze hozzá (a projekt tényleg az Orbán-Tarlós-Persányi trió műve), és felajánlotta az államnak a befejezetlen létesítményt fűtse ő.

Az állam az ajánlatot természetesen nem fogadta el.

Itt a vége, fuss el véle, jóéjszakát, gyerekek. (Ilyen egy tipikusan magyar mese)

Aki még ébren van, annak pár kérdés:

  • Hogy lehet az, hogy Tarlós-féle városvezetés egy ekkora projektet szó nélkül Persányiékra bíz, akik nem beruházók, hanem Állatkert üzemeltetők?

Tarlós ugyan arra hivatkozik, hogy Persányi miniszter volt, mégpedig Gyurcsány minisztere (megjelenik a Gyurcsány szál), és azt is mondja, hogy Persányi külön „lebonyolító részleget” szervezett a projekthez (ki hitte volna?), de hogy se beszámolási kötelezettség a városvezetés felé, sem a projekt időszakos pl. féléves, éves átvizsgáltatása szakemberekkel, az nem annyira Persányi beruházáshoz nem értő mivoltát mutatja (persze azt is), hanem főleg Tarlós vezetői dilettantizmusát.

  • Hogy lehet az, hogy Tarlósék nem fogtak gyanút, mikor a tervezett összegért senki nem vállalta az építést?
  • Hogy történt az, hogy mikor ezt jelzik a kormánynak, az szó nélkül ad még 18,7 milliárdot, hogy Garancsi ajánlata elfogadható legyen?
  • Mi okozta a költségek újabb 20 milliárdos emelését 2019-ben?
  • Vajon megkapta volna a projekt ezt az újabb többletösszeget, ha Tarlós marad a polgármester?
  • A tető fényáteresztő részét alkotó, forradalmi megoldású teflonpárnák állítólag 14 °C alatti hőmérsékleten tönkremennek. Kérdés: hogyan fordulhat az elő, hogy Magyarországon, ahol az éves középhőmérséklet 10 °C, olyan tervet készítenek és fogadnak el, amelynél egy fedésre alkalmazott kültéri elem 14 °C alatt tönkremegy? Az alacsony hőmérséklet nem csak abból következhet, hogy valaki leállítja a fűtést, hanem abból is, hogy a fűtés kimarad, aminek tengernyi kezelői/műszaki oka lehet, hiába fizetne a főváros, és próbálnának fűteni! Ekkora tervezési szarvashiba még zsákfalvakban sem fordulhat elő (magyarán: sehol!), nemhogy egy európai fővárosban! Az ember reménykedik, hogy tévedés, valaki, aki nem ért hozzá, félreértett valamit, és ezért azt hangoztatja, de ezt tessék bizonyossá tenni, mert ha jól olvastam a 6 millió forintba kerülő elemekből 964 darab van, azaz 5,8 milliárd forint sorsa forog kockán.

A mese egyébként tanulságos. Látványosan mutatja be, hogy hogyan mennek a dolgok egy projektnél, ha a kormány szerint a városvezetés nem magyar, hanem ellenség. A Tarlós korszakban alkalmazott „nektek van pénz dögivel”, és a Karácsony korszakban alkalmazott „nektek egy vasat sem” módszerek kormány általi megfelelő váltogatása arra utal, hogy nincs józanság, nincs megértés, és nincs kegyelem.

Tarlós állandóan hangoztatott, „kasszában hagyott” 200 milliárdjára Karácsony válasza, hogy az eddig elvonások 225 milliárd kárt okoztak a fővárosnak, azaz érthető, ha a fővárosi vezetés nyűgös minden újabb rálőcsölt kiadás miatt.

Lehet jobb lenne az országnak megtanulni úgy választani, hogy nem csak jó egészségügyi ellátásunk és jó oktatásunk lehessen, hanem még Biodómunk is.

Az utolsó levél

Évekkel ezelőtt megírtam a Bódis nagypapa történetét, a másik nagypapával, a Steinitzcel nem találkozhattam, mert 9 és fél évvel születésem előtt adta az utolsó életjelet magáról. Karácsonykor, 80 évvel ezelőtt.

A 20. század hatodik évében látott napvilágot, mint ahogy az anyakönyvi kivonatok mutatják, izraelita családban. Apja Herman, anyja Julianna volt. A szüleiről két emlék maradt meg. Herman esetében ez egy levél, amelyet feleségének írt az osztrák-magyar hadseregbe való bevonulása után. A Magyar Királyi Posta 10 filléres bélyegével ellátott Zárt-levelező-lap tek. Steinitz Herman úrnak van címezve, a cím (czim) pedig Újvidék, pontosabban Felsőkabol (Gornyi Kovilj), Bácska, a keltezés ideje: 1914. július 28.

„Kedd reggel

Kedves Júliskám! Értesítelek, hogy szerencsésen megérkeztem, tegnap este 7kor jelentkeztem, ma 10 órakor öltözködünk és valószínűleg még ma az orosz határra megyünk, Móriczal együtt leszek, Miksa is az éjjel Szegedre utazott… Ne fizess, édesem, senkinek, mert nem muszáj, csak gyűjtsd a pénzt, vigyázz az aranyos gyerekeinkre. Csókollak aranyom és aranyos gyerekeinket.

Herman“

Nemsokára Julianna megözvegyült és két fiát egyedül nevelte. A már említett Felsőkabolban volt egy boltjuk és  – amennyire rekonstruálni lehet a történetet – ott volt a lakásuk is. 1920 körül az idősebb fiú, Gábor, aki ekkor 14 éves lehetett, diákotthonban (kollégiumban) lakott, valószínűleg Újvidéken. A lényeg, hogy azon a tragikus éjszakán csak Julianna és a kisebbik fia voltak otthon. Egykori tudósításokra való emlékezésekre támaszkodva, azt lehet tudni, hogy két szomszéd gyerek betört a boltba, a zajra azonban felriadt Julianna, és tetten érte a betörőket, akik pánikba estek és 9 (!) kézszúrással végeztek a „szépséges Juliannával“ (így írták a sajtóban), sőt végeztek az anyja után induló gyermekkel is. A kettős gyilkosság hetekig a sajtó címoldalán szerepelt.

Ezt követően csak sejteni lehet, hogy a megárvult Gábor hogyan tengette életét. Azt anyám (aki a nagymama, Julianna nevét örökölte) emlékezése szerint, rokonok segítették a továbbtanulásban, többek között a szabadkai Mayer pékség tulajdonosa. Az üzlet a szabadkai Mayer testvérek  (Braća Majer) utcájának sarkán állt. A 2. világháború után azért kaphatta a Kakas iskola mögött kezdődő utca ezt a nevet, mert a Bácskába bevonuló („Délvidék visszatér!”) magyar hadsereg és adminisztráció kivégeztette mindkét Majer fiút, mint kommunista felforgatókat. A Sárga Házban ezekben az időkben (is) a kínzások nagyüzemben folytak.

Gábor, immár Szabadkán, a húszas évek vége felé ismerkedett meg Szabó Margittal (Manci), aki Lili nevű lányával élt leányanyaként. A családját korán, tragikus módon elveszített Gábor nagyon elszántan és rövid idő alatt elvette Margitot és egy év múlva, született meg a közös gyermek, aki a „szépséges Julianna” nevét örökölte. Üzletvezetőként dolgozott egy német tulajdonú kályhagyárban, amelynek épülete még mindig áll Szabadkán. Szorgalmas alkalmazott lehetett, mert tanult ember lévén, könyvelést is felvállalt a cégben, de nem restellt falat festeni sem.

A leghitelesebb írásos dokumentumnak ebből az időszakból a levelei számítanak. 1939-ben mozgósították a Jugoszláv Királyi Hadseregbe és Szlovéniából írt a családnak. Ezekből csak egyet idézek, mert jelképesen itt is a karácsony szerepel.

„Kedveseim! Most szombaton d.u. 1 óra van. Legutóbbi lapomban (szerdán) írtam, hogy csütörtökön indulunk haza. Sajnos nem lett belőle semmi, sőt még aznap d.u. kizavartak dolgozni és azt mondták, hogy csak 25-én hétfőn indulunk. Csütörtökön sikerült megint meglógni a munkából, elmentem a fürdőbe és jól megfürödtem (már éppen rám fért)… Ma megint itthon maradtam (mert nagyon hideg van) és feküdtem mintha beteg volnék, pedig kutya bajom se nincs. Úgy ½ 12 órakor jött egy újabb hír, hogy talán még ma este elindulunk, úgy fölugrottam az ágyról mintha ott sem lettem volna, megborotválkoztam és most várom a további fejleményeket.”

Majd a levelező lap másik oldalán:

„Ha ma el is indulunk, már csak kedden érünk haza. Kellemes karácsonyt kívánok Nektek. Ne hogy sírjatok, ha már így rendelte a sors, bele kell nyugodni.

Csókollak sokszor, Apuka.”

A levelező lapon (Dopisna karta) két pecsét szerepel: az 1939. december 23-i keltezésűn Dolenji Logatec, a december 24-n pedig Subotica szerepel, mindkét városnév latin és cirill betűvel. Az 1 dináros bélyegen a kiskorú Petar Karađorđević képe van.

Ha nem is karácsonykor, de néhány nappal később Gábor visszatérhetett a családjához. Nem tudjuk milyen sikerrel járt a Jugoszláv Királyi Hadsereg hadgyakorlata, mindenesetre másfél évvel később a hitleri Németország és horthysta Magyarország lerohanta az országot.

És ezzel elkezdődött a Steinitz család újabb kálváriája. 1942-ben Gábort a magyar hatóságok munkaszolgálatosként elvitték a megszállt Ukrajnába (Szovjetunió).

Első (1942. 07. 06.) levelének pecsétjén Topolya áll:

„Kedveseim!

Szerencsésen megérkeztünk. Minden jól van. Az unokabátyámmal is találkoztam. Ha írtok, csak nyílt lapot.

Sokszor csókollak, Apuka”

A második levélen (1942. 07. 19.) is Topolya szerepel:

„Kedveseim!

Szombaton írt lapotokat ma délben megkaptam. Ma nagyon sok volt a látogató, itt volt az Oszinak a felesége is, nagyon sajnálom, hogy nem jöttetek, de hát ezt előre nem lehetett tudni. Van-e a Roziéknál újdonság? Hogy áll a paradicsom, van-e sok? Jó volna most itt egy pár darab belőle. A rádiót átadtátok már? Írjatok mindenről

Csókollak sokszor, Apuka”

Az 1942. július 27-én írt levél már Szilágynagyfaluból jött:

„Kedveseim!

Tegnap este megérkeztünk végső célunkhoz. Szép hegyes vidéken vagyunk, iskolában vagyunk elszállásolva. Az időjárás itt is olyan, mint odahaza. Írjatok levelet mindenről. Voltatok Topolyán?

Csókollak sokszor. Apuka”

Majd egy hónap múlva (augusztus 23.) továbbra is Szilágynagyfaluból:

„Kedveseim!

Nem tudom elképzelni mi van Veletek, ma két hete hogy lapot kaptam Tőletek utoljára. Csomagot 19-én megkaptam. A képen, anyukám, úgy nézel mintha sírnál, ne búsulj, majd csak elmúlik ez a pár hét…Hogy vagytok? Lesz-e annyi pénzetek, hogy Babámnak (anyám, Julianna beceneve – a szerző megjegyzése) a könyveket megvegyétek? Nehogy elveszítse ezt az évet! Már írtam volna Szmotanáéknak, de akkor Nektek nem írhatok. Ha már nagyon megvagytok szorulva, írjatok ti az én nevemben, hátha segítenek. A lapnak csak egyik oldalára írjatok nekem.

Csókollak sokszor, Apuka”

Három napra rá:

„Végre megkaptam 18-án és 27-én írt lapotokat meg a fényképeket, ma pedig a csomagot, aminek a tartalmára nem voltam elkészülve, de nagyon megörültem neki…Babám a kis képen jobban nézel ki mint a nagyon, a Lili miért nincs rajta?… Lassan múlnak a napok, de remélem mire Lili fölszabadul otthon leszek.”

Ezen a levelezőlapon van először egy ELLENŐRIZVE pecsét és egy olvashatatlan aláírás.

Szeptember 6:

„Kedveseim,

Újra elmúlt egy hosszú hét. 31-én és 2-án írt lapotokat megkaptam. Nagyon bosszant, hogy a segélyből nem lett semmi, most jól nézünk ki. De remélem mire Lili fölszabadul, otthon leszek. Újabb rendelet szerint Ti csak egy lapot írhattok hetenként, élelmi csomag is csak e hó 15-ig vehető át. Ha lehetséges, küldjetek szalonnát vagy szalámit, paprikát és paradicsomot, meg valami kapcának valót és expressz adjátok fel. Kérlek Anyukám, az ünnep előtt este gyújtsál helyettem mécsest, ha nem kapsz olajat, jó lesz gyertya is. Drága babám, a lekvár nagyon ízlik. Mikor kezdődik a tanítás? A csomagban írjatok egy pár sort is. Józsi adott már valamit vissza?

Csókollak sokszor, Apuka”

A következő levél (szeptember 7.) pecsétjén Nagyvárad szerepel:

„Kedveseim,

ez a hét nem nagyon jól kezdődik. Tegnapi lapomban még azt írtam, hogy talán okt. 1-re leszerelünk, sajnos ma reggel jött egy váratlan parancs, hogy innen még a hét folyamán Kassára megyünk, és onnan talán a határon túlra is. Sajnos, ha a sors így rendelte el, nyugodjunk bele, majd talán megsegít az isten. Drága gyermekeim, vigasztaljátok meg Anyukát és ne hagyjátok sokat sírni. Anyukám, az adóhivatalban jelentsd be, hogy én be vagyok vonulva, akkor nem kell fizetni adót. Az életbiztosításnál is be kell jelenteni, hogy egyelőre nem tudunk fizetni. Próbáld meg a gyárban, hátha kifizetik a két hetet, mondd meg, hogy nem kapsz segélyt. Lilám, ha csak lehet, maradjál a Polákéknál, mert most minden fillérre szükségetek lesz. A kért csomagot ne küldjétek, mert nem talál már itt. Üdvözlöm az összes ismerősöket. Egészséges vagyok.

Isten Veletek, sokszor csókollak, Apuka”

A következő levelező lapokon a bélyegzőn nem szerepel helymeghatározás, csak az, hogy: Tábori Postahivatal.

November 3:

„Kedveseim!

Újabb hosszú napok múltak el, de Tőletek még nem kaptam semmi hírt, remélem Ti megkaptátok az én soraimat. Drága babám, ma van éppen a születésnapod, kívánom, hogy légy boldog hosszú évekig, kár hogy nem lehetek ma melletted. Jól vagyok. Az idő szép. Írjatok sűrűbben. Üdvözlök mindenkit.

Csókollak sokszor, Apuka”

November 18. (a levél alig olvasható):

„Kedveseim!

Végre hosszú hetek után ma megkaptam e hó 3-án írt lapotokat, szinte új élet szállt belém… A csomagot megkaptátok? A Lilinek mennyi a fizetése? Anyukám mit dolgozol? Egészséges vagyok. Írjatok mindenről sűrűbben.

Csókollak sokszor, Apuka”

És az utolsó, december 11-én:

„Kedveseim!

Múlt hó 12-én írt lapotokat megkaptam… Egészséges vagyok. Hogy vagytok? Itt már nagyon hideg van. Mi újság otthon? Írjatok sűrűbben. Kellemes karácsonyi ünnepeket.

Sokszor csókollak, Apuka”

Ez volt az utolsó életjel a nagypapáról. 36 éves volt. Azóta 80 karácsony telt el.

Karácsony

A nagybetűs Karácsony a legszebb ünnepünk. Nem csoda, hatalmas előnye van sok többivel szemben: a Karácsony az embereké, az államnak ehhez nincs köze.

Na persze állama válogatja, létezik pár olyan állam, amelyik az égadta világon mindenbe bele akar szólni, akár még a nagybetűs Karácsonyba is. Konkrétan persze nem az állam forszírozza a beleszólást, hanem az államot képviselő Vezetés vagy autokrata államokban maga az egyszemélyi  Vezető, amelyik/aki nem szeretné átadni a hatalmat a következő választáson, ezért egyre több területet és az azokon működő eszközrendszert próbál a hatáskörébe vonni, hogy ezzel is biztosítsa magának a minél szélesebb körű befolyást az ellenzék totális tönkretétele érdekében.

Tipikus példa az ilyen széles körű befolyásra a hajdanvolt szocialista országok garmadája, ahol a világháborút követő szovjet megszállás után kötelezően vettek mindent állami tulajdonba. Ezekben az esetekben

az ellenzék totális tönkretétele, már a kezdetekben megvalósult, méghozzá fizikailag, az állami tulajdonba vétel csak a kisgömböc mindent elnyelési vágya volt.

Később ezek az országok olyan tehetetlenül botladoztak gazdaságilag, hogy rossz volt nézni. Pláne annak, aki ott lakott. Oka egyszerű, a vállalatvezetések nem a piacnak voltak felelősek, hanem a minisztériumnak, amely tetszés szerint váltott le és nevezett ki bárkit kizárólag lojalitásos alapon, aminél jobb tenyészágy a kontraszelekciónak nem is kell, meg nem is létezik. Hogy a minisztérium is teljesen kontraszelektált lett az magától értetődik.

Rendkívül érdekes módon ma is van olyan állam, ahol a fentebb leírt katasztrofális tapasztalatok ellenére a Vezetés, illetve hát személyesen a helyi Vezető a szocialistának csúfolt technikát követi, és igyekszik a legtöbb területet hatáskörébe vonni, ráadásul azonnal idegrohamot kap, ha egy részegység kicsúszik a kezéből. Szomorú módon a nálunk regnáló, a kártékony dacot („Akkor meghosszabbítjuk Bicskéig!”), a saját célok győzelemre viteléért akár az egész ország feláldozására való hajlandóságot („EU pénz nélkül is lehet élni!”) és a narcisztikus személyi kultuszt („Hálaima a hatvanadik születésnapján”) egybeötvöző Vezető hadjáratot indított Karácsony ellen. Félreértés ne essék, jelen esetben nem a Karácsony nevű ünnepet akarja leküzdeni, hanem Budapest főpolgármesterét, aki politikailag nyúlta le az ő embere elől az ország legfrekventáltabb városát, ahol maga is lakik, uralkodik, és mutogat. Mármint az erkélyéről. A látványt. A vendégeinek. Ahogy egy király. Vagy mint hajdan Kormányzó úr ő főméltósága.

Egyelőre sajnos csak a Klastrom az övé, de ha az erre a célra kitalált Liget projekt befejeződik, és a Nemzeti Galéria ki lesz a Palotából paterolva, számára a helyzet rögtön megjavul.

A miniszterelnök szokott mázlijának köszönhetően a Karácsony Gergely féle városlenyúlás csak politikai. A városvezetésnek gazdasági hatalma nincs, a „kormány” bármikor megtilthatja neki bármelyik meglévő adó beszedését, egy új adó kivetését, a kölcsönfelvételt, kötelezheti új feladatok ellátására, elvonhatja az állami támogatást, mind nagyobb összegek befizetését írhatja elő a legvadabb indokokkal, magyarán azt csinál, amit akar, és ez ellen a főpolgármester nem tehet semmit. A „kormány” nem szeretné, hogy Karácsony még egyszer nyerjen (meg aztán a bosszú is édes, ugyebár), ezért igyekszik ellehetetleníteni Budapestet. Egyre több az állami elvonás meg az állami támogatás megtagadása, ami azt eredményezi, hogy a városvezetés a feladatait pénz híján előbb-utóbb nem fogja tudni teljesíteni. A közlekedés leáll, az FKF egyre kevésbé hatékony, a körzeti rendelők bezárnak, amire aztán lehet mondogatni, hogy íme, itten látható, hogy a Karácsony vezette ballibsik mennyire dilettánsok! És persze mondogatják is a NER huszárok habzó vagy sírásra görbült szájjal, szorgosan.

A megfojtást a „kormány” fokozatosan végzi, mert így nem lóg ki a lóláb. Rendkívül visszatetsző taktika, ám a magyarországi vakhitűek számát tekintve – ahogyan eddig is – még akár be is jöhet.

Ennek révén látják úgy az egyszerűbb emberek, hogy a „kormány” részéről nincs itt semmi agresszió, mégis állandóan sír a Karácsony, nyilván csak trükközik, hogy a tehetségtelenségét palástolja. Mikor pedig fideszék hozzáteszik, hogy, „Még beruházások sincsenek”, abból a fentiek ismeretében tényleg az következik, hogy vagy az hülye, aki mondja, vagy azokat nézi hülyének, akiknek mondja. Mert teheti.

Megjegyzés:

a „kormány” azért van idézőjelbe téve, mert a kormány kies hazánkban a miniszterelnökkel egyenlő.

A többek csak pofozógépek, akiket néha elzavar Brüsszelbe, ki tudja, minek, itthon szétvereti velük a gazdaságot az oktatást, az egészségügyet, vagy amit akar, aztán péntekenként elmondja a teljesen független MTVA-ban, hogy mindez jó. Hogy miért vagy mire, azt az interjú során nem kérdezi tőle senki.

Na de ez még nem minden. A fentieken felül adománygyűjtési botrány is van. Miniszterelnökünk jellemző tulajdonsága, hogy nem fárad bele a füllentésekbe soha (lásd például a „Hol a pénz EU?” című monodrámáját), így aztán, kihasználva a választók tájékozatlanságát és adatfeldolgozási képességének korlátos mivoltát, valamint az ellenzéki pártok azon tulajdonságát, hogy egymás ellen is folyik a harc (ott sem mindenki akadémikus), folyamatosan napirenden tartják a botrányt. A napirenden tartás nagy valószínűséggel (= 100 %) az önkormányzati választásig folytatódni fog.

Alapismeretek a botrányhoz:

  • Magyarországon az adománygyűjtés nem tilos.
  • Ahhoz, hogy ki adott és mennyit, még az adománygyűjtőnek sincs köze, ha például az adakozó a kilétét titokban akarja tartani. Ha tehát az adománygyűjtő erről nem tud nyilatkozni, semmit sem jelent. Egyébként nem is köteles.
  • Az adományok összege és átadásának módja tetszőleges.
  • A 99 Mozgalom által összegyűjtött összeg kb. 500 millió forint. A kisebb összegeket természetesen mikroadomány gyűjtő ládákba dobták az emberek. Az is egyértelmű, hogy ha egy vagy több (sok) üzletember nagyobb összeggel akarná támogatni Karácsonyt, az sem utalja át (akkor ugyanis követhető, hogy kinek utalt, mert a P. Sanya bácsi bármikor utána nézhet), hanem kiveszi a pénzt a bankból, és ugyan nem a gyűjtőládába dobja (ahhoz túl nagy összeg), de személyesen adja át napéldául Perjés Gábor úrnak. Így a támogatásának nem marad nyoma, retorzió a regnálók részéről az adományozót nem érheti. Mert bizony érné, ha kiderülne!
  • Az összegek egy része akkor érkezett be, mikor Karácsony már visszalépett az előválasztástól. Ez a „Na és akkor mi van?” tipikus esete, ugyanis a 99 Mozgalom célja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségekre és azok káros hatásaira. A mozgalom azt szeretné elérni, hogy a hatalom és a gazdasági erőforrások eloszlása ne csak a kiválasztott kevesek javára változzon, ebből következően Karácsony támogatása csak egy alárendelt mellékcél, és az eredeti célra bármikor adakozhat bárki, teljesen függetlenül attól, hogy Karácsonnyal épp mi van.

A fentiekből látható, hogy botrányról szó sincs. A legkisebbről sem. Az „Adjon számot!”, „Magyarázza meg!”, „Ismerje be!”, meg egyéb ökörségek hangsúlyozása ezen nem változtat egy fikarcnyit sem, ugyanis nincs miről, és nincs mit. A legnagyobb hülyeség annak szőrözése, hogy ki, mikor és miről tudott, mert erről semmiféle beszámolási kötelezettsége sincsen senkinek.

Az, hogy regnálóék éjt nappallá téve kavarják a botrányt, a híveknek szól, akik zabálják is az eléjük szórt tápot, mondván, „Teatyaúristen, Józsi, nézd, a Karácsonynak egy feje van, és két füle, hát nem rettenetes skandalum?”

Hogy is szokták erre mondani? Innen szép a nyerni Budapest!

Orbán felzárkózik, de hova?

A magyar miniszterelnök karácsonyi vacsorán adta elő, hogy milyen irányban kívánja vezetni az országot a következő években.

Elképzelése, víziója nyíltan szembemegy a Biden adminisztráció programjával, amely szembeállítja a demokrácia táborát az “önkényuralmi rendszerekkel” mindenekelőtt Kínával és Oroszországgal. Orbán Viktor ezzel a szembeállítással és a gazdaságok szétválasztásával szemben az összekapcsolást javasolja vagyis a fokozott együttműködést a Nyugat és a Kelet között. Ez nem áll távol Scholz kancellár elképzeléseitől, aki sietett Pekingbe látogatni noha az Egyesült Államok vezetői lebeszélték erről. A magyar miniszterelnök attól tart, hogyha a Nyugat és a Kelet élesen szembekerül egymással, akkor Magyarország a periférián marad holott a célja a felzárkózás a fejlett államokhoz.

Felzárkózás de hogyan?

Előszöris Magyarországnak ki kell maradni a blokkból, mert azt egyértelműen Washingtonból irányítanák – mondja Orbán Viktor, aki szerint Széchenyi István és Teleki Pál a Nyugat és a Kelet közötti közvetítésben látták a felzárkózás útját. Széchenyi ugyan egyértelműen a Nyugat modelljét ajánlotta Magyarországnak a felzárkózásra, és a kiegyezés utáni évtizedek olyan gazdasági fejlődést jelentettek, amelynek eredményeképp Magyarország a csúcsra jutott: az első világháború előtti évben állt a legközelebb az európai színvonalhoz.

Azóta ezt nem sikerült elérni, és a rendszerváltás óta eltelt 33 év egyáltalán nem jelentett felzárkózást. Orbán emiatt nem fárasztotta magát az önkritikával noha 16 éven át ő volt a miniszterelnök. Feltehette volna a kérdést: miért nem lett kisebb a szakadék az osztrák és a magyar életszínvonal között?

Miért csak Bulgáriában és Romániában keresnek kevesebbet az emberek az Európai Unióban?

Míg a magyar oktatási rendszer Nobel díjasokat nevelt az Osztrák-magyar monarchia idején addig Orbán nemzeti együttműködési rendszerében a tanárok az éhbérek ellen tiltakoznak.

Mindez nem mutat felzárkózásra, de nagy dolgokat akarni is elég – véli Orbán Viktor. Aki hálózatként fogja fel a nemzetközi együttműködést, és azt tűzte ki célul, hogy Magyarországnak minél több partnere legyen. Ez üdvös elképzelés csakhogy a partnerek mit látnak: egy közepesen fejlett országot mely képtelen reális felzárkózási programot kitalálni nemhogy megvalósítani. Az unión kívüli partnerek számára egyetlen vonzereje van Magyarországnak: tagság az Európai Unióban. Kína, Oroszország vagy Törökország számára csakis ezért kívánatos Orbán barátsága. Tudja ezt nagyon is jól a magyar miniszterelnök is, de nem mondhatja meg híveinek, akiket azzal áltat, hogy Magyarország regionális középhatalom lesz.

Álmodik a nyomor

A régiónak két fontos országa van az Egyesült Államok számára: Lengyelország és Románia. Hozzájuk képest Magyarországnak esélye sincs a regionális középhatalom szerepére még akkor sem, ha Orbán Viktor felzárkózási tervei sikerülnének. Erre azonban csekély az esély: az egész régió felzárkózása a fejlett Nyugathoz sokkal inkább vágyálom mint valóság pedig közben Nyugat Európa gazdag országai is gyengén muzsikálnak. Európa versenyképessége és súlya a világban állandóan csökken. Az uniós felzárkózási tervek nem járnak eredménnyel: a digitális globalizáció rendszerében Európa a nagy vesztes, amely az ukrajnai háborúval újabb mélyütést kapott. Ebben a helyzetben Orbán Viktor felzárkózási tervei tragikomikus benyomást keltenek hiszen a reális feltételek egyáltalán nem kecsegtetnek semmifajta reménnyel arra, hogy utolérjük Ausztriát, melynek életszínvonalát Magyarország évszázadok óta aszimptotikusan közelíti, és ezen Orbán Viktor elképzelései aligha változtatnak.

Egyszerű karácsonyi sütemények –  Nem hiányozhatnak az asztalról

0

A karácsony a közös ünneplésről, az együttlét felhőtlen élvezetéről szól, ez az az időszak, amit általában nem csak szeretteink, hanem rengeteg rettentően finom étel társaságában töltünk el. Azok a családok is, akik rendszeresen nem hódolnak a sütés örömének, ilyenkor tepsi számra gyártják a mézeskalácsot… ehhez kínálunk néhány további ötletet.

Finomságok, amik továbbfokozzák az ünnepi hangulatot

Az adventi időszakban aztán előkerül a többi recept is, hogy az olyan rég nem látott vendégek, mint például a zserbó és bejgli, újra velünk lehessenek. Az alábbiakban néhány olyan – könnyen elkészíthető – karácsonyi finomságot mutatunk be, amikből válogatva könnyen összeállíthatjuk még az ünnepek előtt a menüt, azzal együtt pedig a bevásárlólistát is. Ha pedig erről netán lemaradna a tojás például, akkor sem kell kétségbeesnünk, hiszen online bevásárlással egyszerűen és kényelmesen pótolhatjuk ezt a hiányt is, és így akár három órán belül megérkezik az ajtónkig a csomagunk.

Nem minden kezdet nehéz! 

Két legyet egy csapásra! Akár karácsonyfadíszként is megállja a helyét a klasszikus habcsók, ami nem csak finom, de őrületesen egyszerűen el is készíthető. Hozzávalók: 4 db tojásfehérje, 20 dkg cukor, 1 tk citromlé, 15 dkg porcukor, 2 dkg étkezési keményítő. A tojásfehérjét felverjük, hozzáadjuk a cukrot és a citromlevet, majd kemény habbá verjük. Ezután a porcukrot és a keményítőt is finoman beleszórjuk, egyenletesen elkeverjük. A kész masszát nyomózsákba adagoljuk, majd kis karikákat nyomunk sütőpapírra, hogy 90 fokon 1-3 órán keresztül fokozatosan kiszárítsuk őket, miután kihűltek, óvatosan leszedjük őket a papírról.

A kókuszgolyó minden kezdő szakács álma: még csak főzni sem kell hozzá, hamar látványos eredményt érünk el, ráadásul nagyon finom. Hozzávalók: 50 dkg kekszmorzsa, 2 ek (cukrozatlan) kakaópor, 20 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 20 dkg vaj, 2 dl tej, 20-25 csepp rumaroma és végül, de kihagyhatatlan összetevőként, 20 dkg kókuszreszelék. Minden összetevőt – a kókusz kivételével – összekeverünk, majd gombócokat formálunk belőlük, és meghempergetjük a reszelékben, végül a hűtőbe tesszük, és lehűtjük.

Klasszikusok új formában

A zserbó az egyik legnépszerűbb és leggyakoribb szereplője az ünnepi menünek, ellenben nem tartozik az egyszerűen elkészíthető sütemények közé. Létezik viszont egy könnyebben elkészíthető változata, amivel nem kell lemondanunk a diós-lekváros finomságról. Hozzávalók: 9dkg étcsokoládé, 5 dkg dió, 8 dkg sárgabaracklekvár, 2dl tejszín és egy csipetnyi só. A zserbó pohárkrémes változata így készül: vízgőz felett felolvasztjuk a csokoládét, amit ezután hagyunk hűlni. Eközben a megsózott tejszínt kemény habbá verjük, amit fokozatosan a langyos csokoládéhoz adagolunk. A diót megpirítjuk, majd morzsásra törjük, és végül a poharak aljába szórjuk, erre jöhet a baracklekvár, végül a csokoládékrém. A tetejére hagyjunk díszítésnek némi diót, ezzel szórjuk meg a desszertünket.

A hókifli is igazi adventi sütemény, aminek narancsos-marcipános változata igazi családi kedvenc lesz majd. Hozzávalók: 40 dkg finomliszt, 25 dkg vaj, 15 dkg (reszelt) marcipán, 1 db narancs reszelt héja, 1 csipetnyi só és 6 dkg porcukor, valamint a szóráshoz még egy kisebb adag porcukor. Az összetevőket összekeverjük, egyenletes masszát képezve, ami állni hagyunk egy órát. Ezt később 3-4 nagyobb darabra bontjuk, amikből rudakat gyúrunk, majd 5-10 centis darabokat szelünk, és ezekből kifliket formázunk. 170 fokos sütőben nagyjából 10 percig sütjük a sütőpapíros tepsiben, majd végül megszórjuk porcukorral.

Az orosz titkosszolgálat beavatkozik a magyar belpolitikába?

A főpolgármester a Városháza ügy kapcsán nyíltan megvádolta az orosz hírszerzést, hogy az hozta össze a botrányt, melyet Orbán Viktor megpróbál Karácsony lejáratására felhasználni.

Nincs Városháza ügye, a Rahimkulov család üzleti akciójának tárgyalásaiból vágtak össze „bizonyítékokat” a kormánypárti „lakájmédiában”- állította Karácsony Gergely. Aki szerint a Rahimkukov család akcióját egészen felülről, Putyin környezetéből engedélyezhették.

Az öreg Rahimkulov a Gazprom budapesti képviselője volt, és ebből alapozta meg vagyonát, mely jelenleg is a legnagyobb Magyarországon. A papa visszatért Oroszországba, de két fia itt maradt, és a háttérben fontos szerepet játszik a magyar gazdasági életben.

Már Bajnai Gordon egykori kormányfő is emlegetett titkosszolgálati módszereket a Városháza ügy kapcsán, de akkor még a magyar titkosszolgálatra gondoltak legtöbben. Most viszont a jóval erősebb orosz titkosszolgálatot vádolta meg Karácsony Gergely. Aki azt mondta, hogy a Rahimkulov család „ezer szállal fonódik össze a nemzeti együttműködés rendszerével, és kapcsolatai Oroszországban egészen Putyinig érnek” azt a látszatot keltette mintha meg akarná venni a Városházát. Ezzel nyilvánvalóan Orbán Viktor politikai céljait szolgálták.

Szijjártó orosz kitüntetése

A magyar külügyminiszter, aki felügyeli a hírszerzést, nemrég kapta meg a Barátság Érdemrendet Putyin elnöktől.

Az orosz és a magyar titkosszolgálatok kapcsolatairól értelemszerűen semmi biztosat nem lehet tudni. Az orosz tanácsadók csak a rendszerváltáskor távoztak, de a hálózat maradt. Karácsony leleplezése arra vonatkozhat, hogy a hálózat pénzügyi hátterét a Rahimkulov család óriási vagyona jelenti. A putyini-orbáni gyakorlat szerint az oligarchák vagyona csak látszólag az övék. Valójában a hatalom pénztárát jelentik. Amennyiben egyik vagy másik oligarcha megfeledkezik erről, akkor titkosszolgálati módszerekkel kikészítik esetleg meg is ölik. Hodorkovszkij volt erre a leghíresebb példa Oroszországban, ahol egy pillanat alatt vált belőle dollár milliárdosból szibériai fogoly miután összeugrott Putyinnal.

Karácsony Gergely is célzott arra, hogy szívesen hallgatna meg egy bizalmas telefonbeszélgetést Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc között. Erre egyelőre nincs lehetőség, de a jövőben lehet.

Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök jelöltje úgy próbálná meg leleplezni a nemzeti együttműködés rendszerének korrupciós hálózatát, hogy hatalomrajutása után alulról felfelé indulna a vizsgálat.

A kis fideszeseket vádalku elé állítanák mint az USA-ban: ha nem akarsz 20 évre börtönbe menni, akkor vallja rá valamilyen nagykutyára. John Gottira, a New Yorki olasz maffia fejére a saját fia is rávallott, hogy ne kelljen az egész életét börtönben töltenie.

STOP DOBREV?

Amerikai előválasztásokon fordul elő, hogy egy jól szereplő jelölttel szemben a többiek megpróbálnak összefogni, és az ilyen összefogás jelszava Stop XY szokott lenni. Ez is eszembe jutott arról, ahogy Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter a hét végén arra szövetkezett, hogy összefogva megakadályozza, hogy Dobrev Klára megnyerje az előválasztást.

De van friss, közelebbi példa is.

Sok oka van annak, hogy a tizenhat éven át Angela Merkel mögött álló CDU-CSU elvesztette az idei német választást. Az egyik ok kétségtelenül az, ahogy a CDU-CSU vezető politikusai az elmúlt hónapokban arról győzködték egymást és a választókat, hogy a másik kereszténydemokrata politikus miért nem lenne jó pártelnök illetve kancellárjelölt. A közös kancellárjelölt tekintetében teljes sikerrel jártak, ő elbukott, de az őt támadók tekintélye sem emelkedett.

Végignéztem, végighallgattam mind Karácsony, mind Márki-Zay vasárnapi kampánygyűlését, és elment a kedvem az élettől. Mindkét összejövetel arról szólt, hogy miért ne legyen, sőt: miért ne lehessen Dobrev a közös miniszterelnök-jelölt, és nem arról, hogy milyen nagyszerű dolog lenne túljutni végre az Orbán-féle rémálmon, és miért ők tudnák utána a legjobban vezetni az országot.

Tudom persze, a közvélemény-kutatók megállapították, hogy Dobrevnak nagy az elutasítottsága. Csakhogy a támogatottsága is. Mi van, ha miután egy héten át magyarázzák, hogy mért nem tudja leváltani Orbánt, mégis ő nyeri meg az előválasztás második fordulóját?

Az Európa-hajón, ahol a máskor oly rokonszenves Tordai Bence gusztustalanul gyurcsányozott egyet, Karácsony Gergely komolyan érvelt Dobrevval szemben. Szerinte az ellenzékiek egy része ma is büszke a 2010 előtti kormányzásra, és Dobrev az ő jelöltjük, míg az ellenzékiek többsége a 2010 előtti világot is elutasítja, és ők Mári-Zayjal ezt a többséget képviselik.

Karácsony szerint igaz ugyan, hogy a 2010 előtti világ demokrácia volt, de ez nem elég, szerinte szociális demokráciára van szükség. Én ezt nagyon rossz érvelésnek tartom.

Az 1990 és 2010 közötti két évtizedben a szocialista rendszer összeomlásától sújtott magyar gazdaság teljesítménye nem tett volna lehetővé számottevően magasabb béreket, nyugdíjakat, szociális juttatásokat, és megalapozatlan az a feltevés, hogy az Orbán utáni kormányzás azt majd lehetővé teszi, kiváltképp olyan mértékben, mint ahogy az az ellenzéki pártok ígéreteiből kiolvasható. Egyébként éppen

a Gyurcsány-kormány idején sikerült megfordítani a jövedelmi különbségek növekedésének tendenciáját, többek között a családtámogatások átalakításának köszönhetően.

A Corvinus Egyetem előtti gyűlésen a Márki-Zayt támogató felszólalók azzal érveltek Dobrev Klára ellen, hogy nem ismeri el a 2010 előtti kormányzás olyan hibáit, mint a határon túli magyarok úgymond elutasítása vagy a 2006 őszi rendőri erőszak. Nem hiszem, hogy jogosak a Gyurcsány-kormánynak tett szemrehányások akár amiatt, hogy nem támogatta a letelepedés nélküli kettős állampolgárságot, amit egészen 2004-ig, a Patrubány-féle kezdeményezésig az MDF sem és a Fidesz sem vetett fel, és szöges ellentétben állt és áll a nyugati demokráciák elveivel és gyakorlatával, akár pedig amiatt, hogy a rendbontók által megtámadott rendőrök erőszakot alkalmaztak, és azt gyakorlatlanul tették. A 2010 előtti korrupció is szóba került, mint amivel szemben szintén fel kell lépni, csak azt nem idézték fel, hogy miniszterelnökként éppen

Gyurcsány terjesztett elő olyan korrupcióellenes törvényjavaslatokat, amelyek már az MSZP-frakció ellenállásán elvéreztek, mielőtt még a Fidesznek szavazniuk kellett volna róluk, és a korrupció kezelése volt az MSZP-vel történt szakításának egyik oka.

Aggasztónak tartom, hogy a hírek szerint Karácsony és Márki-Zay mindenekelőtt abban állapodott meg, hogy „megőrzik” a családtámogatási rendszert és a kettős állampolgárok jogait, vagyis azt tartották a legfontosabbnak, hogy miben nem változtatnának a Fidesz elveihez és gyakorlatához képest.

Úgy tűnik, azt tartották a legfontosabbnak leszögezni, ami feltételezésük szerint a DK-val szembeállítja őket.

Eddig a programügyekben közösen állapodott meg – egyébként időnként nekem nagyon nem tetsző módon – a hat párt. Most két szereplő teremtene kész helyzetet a maga elképzelése szerint.

Ha Karácsony és Márki-Zay szép csendben elbeszélgetett volna, és bejelentették volna, hogy a második fordulóra egyikük visszalép a másik javára, azzal nem lenne semmi bajom. Azzal azonban nagyon is van, hogy itt egy legalább egy hétig húzódó nyilvános kampányt indítottak Dobrevval szemben, és – vegyük észre – szinte minden ponton a Fidesz ismert érveivel támadják őt. Nem vezet ez jóra.

Az előválasztás első fordulója ellenzéki siker volt, viszont így a második fordulót akár el is veszítheti az ellenzék.

Közlemény – Október 10-16. között lesz az előválasztás második fordulója

Szeptember 28-án ért véget az előválasztás első fordulója, amin minden előzetes várakozást messze meghaladó számban, több mint 630 ezren vettek részt. Az első fordulóban az ellenzéki választók döntöttek arról, hogy ki legyen a 2022 tavaszi általános választáson az ellenzék 106 közös képviselőjelöltje, valamint arról is, hogy ki legyen az a három miniszterelnök-jelölt, akik közül a második fordulóban megválasztják az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét. A három továbbjutó Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter lett.

Az ellenzéki előválasztás informatikai rendszerét ért támadás miatt az előválasztás első fordulója két napot csúszott, így viszont, az eleve nagyon szoros határidők mellett megtervezett második forduló sikeres lebonyolítása rendkívül nehézzé vált.

Az Országos Előválasztási Bizottság ezért úgy döntött, hogy az eredeti, hétnapos időszak megőrzésével, de elcsúsztatja az előválasztás második fordulóját október 10-16-ra.

A vasárnaptól szombatig tartó időszakban két hétvégi szavazási nap is lesz, ami az első forduló tapasztalatai szerint a legmagasabb részvételt biztosítja. Továbbá a szavazatszámlálás is október 17-én, vasárnapra esik, így lehetséges válik egy nap alatt megállapítani az előzetes végeredményt. Így időben születik hivatalos végeredmény ahhoz, hogy az október 23-i nemzeti ünnepen együtt sorakozzon fel az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje és 106 egyéni képviselőjelöltje.

A második forduló rövidebb lesz, mint az első forduló, ezért értelemszerűen részlegesen változni fognak a szavazópontok és a nyitvatartásuk. A második forduló szavazópontjainak listáját a jövő héten fogja az OEVB nyilvánosságra hozni.

A második fordulóban az egész ország egy választókerületnek fog számítani, azaz a választópolgárok az ország összes szavazópontján érvényesen szavazhatnak, függetlenül az állandó lakcímük egyéni választókerületi hovatartozásától. A szavazási feltételek, azaz a magyarországi állandó lakcím és lakcímigazolvány, valamint egy fényképes igazolvány továbbra is szükséges a szavazáshoz.

Országos Előválasztási Bizottság

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK