Arra hívja fel a figyelmet a londoni Financial Times, hogy Ukrajna hatalmas üzleti lehetőséget kínál a megválasztott régi-új elnöknek.
Zelenszkij elnök már felkészült arra korábban is, hogy Trump nyerheti meg az elnökválasztást, ezért tanácsot kért Lindsey Graham republikánus szenátortól is, aki többször is felhívta honfitársai figyelmét azokra az ásványi kincsekre, mezőgazdasági fejlesztési lehetőségekre, melyekkel amerikai cégek is élhetnek a háború után Ukrajnában. Trumpot ez nagyon is érdekelte amikor Zelenszkij ukrán elnök erről beszélt vele még a választások előtt – nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó bennfentes a megválasztott elnök környezetéből.
Kijevben örültek volna, ha Trump Mike Pompeo egykori külügyminisztert helyzetbe hozza, de ez nem történt meg. A kijelölt külügyminiszter, Rubio és a nemzetbiztonsági tanácsadó, Waltz korábban keményen bírálta Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, ezért Kijevben mérsékelt optimizmussal tekintenek a szereplésük elé.
Kérdés, hogy mit lép Putyin, ha Trump tárgyalásokat kezd vele?
Trump, a “békeangyal” egy Irán elleni támadás miatt akar lepaktálni Putyinnal
“Célba vettük Irán nukleáris létesítményeit”
– nyilatkozta Izrael új hadügyminisztere, akit Netanjahu épp az amerikai elnökválasztás hajrájában nevezett ki.
Az előző hadügyminiszterben Netanjahu miniszterelnök azért veszítette el a bizalmát, mert a háború befejezését sürgette, és egyetértett a Biden adminisztrációval, hogy semmiképp sem kell célba venni Irán nukleáris és olaj létesítményeit a nagy háborús és világgazdasági kockázat miatt. Donald Trump viszont arra biztatja Izraelt, hogy “csapjon oda Iránnak”. Az Egyesült Államok nélkül aligha lehet komoly csapást mérni Irán nukleáris létesítményeire, amelyek szét vannak szórva a nagy területű ország hegyvidékein.
Obama elnök idején hat nagyhatalom alkut kötött Iránnal arról, hogy az ország, amely nem ismeri el Izrael létét sem, nem fejleszti ki nukleáris ütőerejét, cserébe viszont megszabadul a szankcióktól, melyek fojtogatják a gazdaságát. Trump első elnöksége idején ezt az alkut felrúgta, Irán azóta egyre erősíti kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Peking békét teremtett Irán és Szaúd Arábia között. A Hamász azért indított terrortámadást Izrael ellen múlt októberben, mert meg akarta akadályozni Izrael és Szaúd Arábia együttműködését. Ezt korábban Trump készítette elő: veje, Jared Kushner, aki ortodox zsidó nagyvállalkozó, intézte a közel-keleti ügyeket a State Departmentben Washingtonban. Szaúd Arábia csekély 1,5 milliárd dolláros üzleti ajánlattal vásárolta meg Jared Kushner jóindulatát.
Most viszont a muzulmán csúcs alkalmából Szaúd Arábia népirtással vádolta meg Izraelt a gázai övezetben. Benjamin Netanjahu tehát teljesen magára maradt a Közel Keleten viszont abban bizakodhat, hogy számíthat Donald Trump támogatására. Washingtonban a katonák korábban lebeszélték Trumpot Irán megtámadásáról, amire most Netanjahu rábeszéli őt. Putyin ezért is kulcsfigura, mert ha ő nem hagyja cserben Iránt, akkor az esetleges amerikai-izraeli támadás csak félsiker lehet. Lavrov orosz külügyminiszter már arról beszél, hogy előbb utóbb stratégiai együttműködési egyezményt kötnek Iránnal. Ezt a diplomáciai csomót aligha tudja Donald Trump egyetlen kardcsapással keresztül vágni.
