Kezdőlap Címkék üzlet

Címke: üzlet

Antikvárium

Kell nekem mindenféle nehezet vacsorázni. Pacal, galuska, aranyló ser… aztán marhaságokat álmodik az ember. Például azt, hogy antikváriumot nyitok. Régi álmom ez nekem, adni-venni a könyveket, egy szép, tiszta, enyhén kávéillatú boltban, valahol egy kis utca mélyén – persze tudom, hogy ez is üzlet, és nagyon komolyan kell venni, de hát az álmoknak saját logikájuk van.

No, de ha üzlet, akkor reklámozni is kell. Álmomban meg is írtam a hirdetést, csináltam katalógust, leltárat, de még kitömött krokodilom is volt a szekrény tetején, mert anélkül nem is antikvárium az antikvárium.

Hát akkor lássuk, mink van.

Ómagyar Mária-siralom, eredeti rovásírásos kiadásban.
Halotti beszéd, szintén rovással.
Regensburgi töredék.
„Supra aggnő, szökj fel kabla, hazajött fírjed, tombj. Kató!” – virágénekek antológiája.
Luxemburgi Zsigmond eredeti káromkodásainak gyűjteménye, németül, gót betűkkel.
Balassi Bálint antialkoholista versei, Csokonayval és Adyval egy kötetben, jezsuita páter korukból, szerző szerinti kézírással
Molnár Ferenc kiadatlan darabja a házastársi hűségről
Faludy György, ugyanerről.
Tormay Cécile: A Talmud bölcsessége
Tamkó Sirató Károly: A Titicaca-tavi tektitek titka
Moldova György éles hangú kritikája Engels „A hegyi háború” című művéről
Konok Péter és Szele Tamás komoly iratai, levelezésük a Götterdämmerung ügyében, valamint der böse Hagen. Különös tekintettel a kiemelt tacsankákra.
Para-Kovács Imre miskolci pillanatai, kis szőrös állatokkal és ötlapos pókerrel
Aczél György: „A tárgyilagos sajtó”
Stefka István: „A tárgyilagos sajtó”
Váncsa István: „Maraguyás vagy marhagulyás, nem mindegy!”
G. Fodor Gábor: „A férfiasság szeretete”
Bayer Zsolt: „Tulajdonképpen mi a kurva anyádért nem b****d meg a kondorkeselyűt az Andokban, te büdös zs**ó, ja bocs, megígértem, elnézést a kondorkeselyűért”
Csurka István: „Lószerszámok hátulról”
Jászberényi Sándor: „Vége a világnak, insallah”
Új Péter: „Rastfari, Isten fia”
Konok Péter: „Elvben a harmadik Internacionálé meghatározta Radek elvtárs szerepét. De ha nem, a második.” (Macskanevelési kézikönyv)
Oravecz Nóra: „Hogyan legyünk kis szivárványpónihercegnők, valamint gyorstalpaló Coelho, ugyanott rúzs és bontott tégla eladó.”
Balavány György: „És megjött a négy lovas kávézni Szodomába”
Bartus László: „Németh Sándor pokolravitele, elkárhozása, valamint do it yourself Megváltó, én árulom a kitet!”
Szele Tamás: „A mongolok titkos története, kezicsókolom és kérem tisztelettel, valamint Hacsek és Sajó”

És ezek még csak a kötetek. De vannak ám kéziratok is!

Például egy levélváltás:

Gyöngyösi István: „Márssal társalkodó murányi Venus”
Zrínyi Ilona: „Némely anomáliák észlelete a közepes tűzerejű tarackok célirányzása terén, trigonometriai szempontból Munkács és Krasznahorka speciális klimatikus viszonyai között”
Gyöngyösi István: „Ja, bocsika”.

Mikes Kelemen összes fizetési meghagyásai.

Esetleg egy kiadatlan Ady-vers:

„Ez a Másnap városa
Ahol fények gyúlnak és égnek
Csak én melózok flekkre
És a nyomdai végnek

Itt van a sarkon az EMKE
és ott vár Léda a bárban
de hogy mehet lábam oda:
az egyest még le nem zártam.

Ördög a Naplót, ördög a pénzt
De mégis ott az az oldal…
Ez még menjen ki a csatából
Pontos, fix adatokkal

Hát jöjjön Léda, jöjjön a hely
Léda nem várt a szegényre:
itt ülök egymagam, egy konyak áll
És Másnap ennek a vége”

Netán Tamási Áron rövid jegyzete:

„Mert kikeletkor megpitymallott a küküllő. Mózes ezt ugyan eszénkedve nézte, de hát visszafaragott a kukoricagóréba, Mert hát ahun parázs, ottan kopjafa nincs. Jézus, Krisztus, Szent Kleofás: az ott nem a mitropolita?
Ám nem az volt.
Rendes nap volt ez is.
Mózes feltette szépen a kujakot a híjúba, osztán aludni tért.
Csak, miként a többi ótestamentomi próféták.”

Kérem szépen, akinek ez nem elég, az menjen a Széchenyi könyvtárba. Már nem sokáig mehet.

Tulajdonképpen kár, hogy csak álmodtam.

Tényleg kéne nyitni egy ilyen antikváriumot.

Ja, hogy ezek a kötetek nem léteznek?

Legfeljebb megírom őket.

Csokit kapott a Guccitól Budapesten a Terminátor

0

Igaz nyári hír: az ideiglenesen hazánkban állomásozó Arnold Schwarzenegger egy Andrássy út luxusüzletben szeretett volna vásárolni, de a biztonsági emberek nem engedték be a sztárt.

Nem a Terminátor – nem mellesleg egykori kaliforniai kormányzó – öltözékével volt baj, hanem azzal, hogy a biztonságiak úgy ítélték meg, hogy túl sokan voltak az üzletben.

Ha úgy vesszük, igazuk volt. A szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, ha túl sok a vevő, nem lehet őket az üzlet árfekvéséhez méltó színvonalon kiszolgálni. Meg aztán valljuk be, lopás is előadódhat – ha túl sokan vannak az üzletben, nem tudnak az eladók minden kézre figyelni.

Másfelől viszont Arnold Schwarzenegger – tetszik, nem tetszik – sztár. Az a budapesti konditerem például, ahova mostani látogatása során bement edzeni, máig büszkén hirdeti, hogy milyen neves vendég vette igénybe a szolgáltatásaikat.

Hogy az égés még nagyobb legyen, arról a Gucciu helyi emberei gondoskodtak. Miután utóbb rájöttek, hogy hibáztak, egy tábla csokoládét küldtek a hoppon maradt Schwarzeneggernek a szállodájába. A csokoládé márkájáról nem tudunk meg semmit, mint ahogy arról sincs hír, hogy szereti-e “Svarci” a csokoládét.

Minimálbér: mennyi az annyi?

Most, hogy egyre-másra jönnek a riasztó hírek a kis boltokeól, és vannak települések, ahol anyagi okok miatt ezek az üzletek a hét egy napján – döntően hétfőn – zárva tartanak, ideje lenne leszámolnunk a magas minimálbér dicséretének mítoszával.

A magas minimálbér ugyanis nem a munkavállalóknak jó, hanem a politikusoknak. Azok közül is csak azoknak, akik kedvelik a szemfényvesztést, szeretnek nagyot mondani, hajhásszák a népszerűséget, és az sem érdekli őket, hogy mi ennek az ára.

A munkavállalónak ugyanis nem az a jó, ha néhány ezer forinttal magasabb a minimálbére, mint korábban, hanem az, ha van munkahelye, és annyi a fizetése, amiből képes eltartani a családját. Magyarországon ma minimálbérből családot eltartani nem lehet, átlagbérből is csak akkor, ha a házastárs (élettárs) szintén dolgozik, vagy van máshonnan származó jövedelmük, esetleg egy gazdag rokonuk Amerikában.

Aki a magas minimálbérrel dicsekszik, az megtéveszti azokat, akik nem értik az összefüggéseket. (A magas átlagbér már jobb mutató.) A magas minimálbér ugyanis – azonos járulékot feltelezve – többe kerül a munkaadónak (gyárnak, hivatalnak, vállalkozásnak), de még az alacsonyabb járulék esetén sem biztos, hogy a munkaadó új munkahelyekkel bővíti a cégét. Ha jóval alacsonyabb a munkavállaló után fizetendő járulék, akkor persze elképzelhető, hogy új dolgozókat vesz fel, de valószínűbb, hogy „beéri” azzal, hogy a régieket megtartja.

A munkaadó akkor vesz fel új munkaerőt, vagyis, akkor növeli a foglalkoztatottságot, ha bővül a piac, vagyis, több terméket tud eladni, mert növekszik a fogyasztás. Vagy még nem bővül, és még nem növekszik, de belátható időn belül komoly esély látszik erre. Utóbbi, mármint az esély, nem bemondásra megy. Nem úgy van, hogy egy pávatáncban jártas személy ezt mondja, de még úgy sem, hogy a magyar gyerekek fenekén lévő piros pöttyökről regélő tündérmesélő nagyot álmodik.

A fogyasztás akkor bővül, ha vannak beruházások és van hitelezés. Normális hitelre kell gondolni ebben az esetben, olyanra, ami motorja a gazdaságnak. Vagyis olyanra, amit a munkavállaló, vagy a munkaadó különösebb megrázkódtatás nélkül vissza tud fizetni.

Egy kormány dicsekedhet azzal, hogy emelte a minimálbért, de a közgazdászok, valamint mindenki más, aki képes a józan eszét használni, tudják, hogy ez csak üres fecsegés.

Ha már mégis muszáj dicsekedni, akkor a minimálbér helyett az átlagbérrel kellene büszkélkedni. De még inkább ez utóbbinak a vásárlóértékével. Ha az emberek a jövedelmükből többet tudnak vásárolni, vagyis, nő a fogyasztás, akkor gyarapodik a gazdaság és beindul a növekedés.

És akkor már (majdnem) mindegy, hogy mennyi a minimálbér.

Mivel foglalkozik Magyarország miniszterelnöke?

Üzleti ügyekkel biztosan nem. És nőügyekkel sem. Bohócügyi államtitkára viszont van. Vagy legalábbis volt, mert néhány évvel ezelőtt még erről beszélt.

Sok rejtély övezte Orbán Viktor röpke bécsi útját. A miniszterelnök vonattal utazott az osztrák fővárosba, még a hátizsákjának is vásárolt egy külön helyjegyet, ám odakint a szolgálati kisbusza várta. Előzetesen úgy tűnt, hogy a Sebastian Kurz kancellárral történt megbeszélése után a magyar fél kérésére nem tartanak sajtótájékoztatót, ám az osztrákok meggyőzték Orbánékat, hogy ez odakint nem szokás. Ott, szemben a magyar gyakorlattal, az állami vezetők és a kormány tagjai szóba szoktak állni az újságírókkal. Végül kompromisszumos megoldás született:

négy előre egyeztetett kérdést lehetett feltenni a miniszterelnöknek.

Volt még két másik találkozója is Orbán Viktornak Bécsben. Heinrich Pecinával, a Népszabadságot fondorlatos módon bezáró volt Mediaworks-tulajdonossal még Kurz előtt találkozott, a kancellárral történt megbeszélés után pedig a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökével ebédelt.

Az ezt követő sajtótájékoztatón az Index munkatársa megkérdezte Orbánt, hogy mikor fogja a kormány nyilvánosságra hozni az OLAF-jelentést, illetve hogy beszélt-e az ügyről a vejével, Tiborcz Istvánnal, mire a miniszterelnök azt válaszolta:

semmilyen üzleti üggyel nem foglalkozok, nem is fogok

Korábban azt is megtudhattuk róla, hogy nőügyekkel sem foglalkozik. Tavaly áprilisban kiderült, hogy Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetet Szabó László külügyminiszter-helyettes váltja június végén. Akkor az egy ezzel kapcsolatos újságíró kérdésre azt válaszolta: nőügyekkel nem foglalkozom.

Két ügy tehát már biztosan van, amivel a nem foglalkozik a miniszterelnök. Üzleti- és nőügyek kipipálva.

Bohócügyekkel viszont foglalkozik Orbán Viktor. Ezt onnan tudni, hogy van, de legalábbis volt bohócügyi államtitkára. Ez egy régebbi történet, 2011-es. Akkor épp a rendvédelmi dolgozók tüntettek. Orbán Viktor hosszú hezitálás után végül fogadta néhány rendvédelmis szakszervezet vezetőjét. Akiket nem fogadott, azok a tárgyalások alatt odakint várakoztak a Kossuth téren.

Árok Kornél, akit mások mellett fogadott a miniszterelnök, az amúgy eredménytelen tárgyalások végeztével arra kérte Orbánt: ha már úgyis itt van, tartson egy rögtönzött szociális konzultációt a téren várakozóknak. „Ezt majd átadom a bohócügyi államtitkáromnak”, mondta erre a miniszterelnök.

Mészáros Lőrinc etikátlan szerződései

0

Egy kiskaput kihasználva, éppen a határidő előtt megjelent miniszteri rendeletre hivatkozva hosszabbított szerződést a Volánbusz a jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartozó buszgyártó céggel.

A társaság 15 milliárdos megbízáshoz jutott év elején, határidőre azonban egyetlen járművet sem szállított.

A tenderen nyertes cégnek mégsem kell szankciókra számítania. A Volánbusz ugyanis szerződést hosszabbított – a teljesítés határidejét 8 hónappal tolták ki. Az állami cég arra hivatkozott, hogy előre nem látható körülmény merült fel, ugyanis éppen augusztusban lépett hatályba az az NFM rendelet, amely kötelezővé teszi a motorok automata tűzoltórendszerrel való felszerelését új buszok esetén.

Ezt a példát említette Felcsuti Péter volt bankszövetségi elnök,  a Raiffeisen Bank egykori vezérigazgatója, mégpedig azzal a kérdésünkkel kapcsolatban, amikor azt firtattuk, vajon normálisnak tekinthető-e, hogy Mészáros Lőrinc sorozatban vesz fel hiteleket, mégpedig úgy, mindegyik fedezete éppen az állami beruházás.

  • „Nem tekinthető normálisnak, ez a konstrukció”, mondta a szakember, de hát tudomásul kell vennünk, tette hozzá, hogy ez ma Magyarország.
  • „Ahogyan arról már többször írtunk, a hihetetlen ütemben gazdagodó Mészáros Lőrinc nagyrészt hitelből finanszírozza a vásárlásait, a Magyar Nemzet pedig egy cikkében azt is kiszámolta, hogy március óta legalább 10 milliárd forintos követeléssel kapcsolatban jegyeztek be zálogjogot a felcsúti polgármester cégeinél.

Mészáros nagy hitelezője az OTP, de kapott kölcsönt takarékoktól is, az egyik hozzá köthető társaságot pedig részben az az MKB hitelezi, amely szintén az ő érdekeltsége. A fedezet pedig valamennyi esetben állami beruházás. Mészáros R-Kord nevű cége például csak idén három közbeszerzést húzott be eddig a cég, amelyek összértéke megközelíti a 83 milliárd forintot. Mészáros Lőrinc cégei összesen több mint 150 milliárdnyi állami megbízáson dolgoziknak jelenleg, amihez képest még akkor is eltörpül az említett adósság, ha a teljes hitelkeretet kihasználta a vállalat.” – írta nemrégiben az Index.

Felcsuti egyértelművé tette: semmilyen törvény nem tiltja, hogy a hitelkérelmet állami beruházás kísérje fedezetként, általában is kevés törvény született a bankok működésére. Ezért van a Bankfelügyelet, ennek a szervezetnek a joga és felelőssége, hogy ellenőrizze, és adott esetben megvétózza a szokatlan, nehezen átlátható, vagy teljesíthető szankciókat.

Törvény tehát nem tiltja, hogy az állami beruházás legyen a hitel fedezete, de etikailag mindenképpen kifogásolható.

Ilyen esetekben ugyanis az állam garanciákat kér a biztos teljesítésre – a banktól, amely ezt, ha megadja, legfeljebb a beruházás összegének tíz százalékáig adja meg. De: az államnak, ebben az esetben, lehetősége van időben lépni, és az összeget lehívni a banktól, így az államot nem éri kár. Mint látjuk a Volán esetében: feltehetően olyan összefonódásról van szó, amelynél az etikát, az íratlan szabályokat felülírja az a sajátos összefonódás, amelyről – például Mészáros Lőrinc esetében – oly sok cikk jelent meg. Nyilvánvaló ugyanis a vállalkozó és az állam közötti kapcsolat, az összefonódás a kormányfő és a felcsúti polgármester között, azaz ilyenkor megváltoznak, legalábbis Magyarországon a mérlegelési szempontok. Aránytalanul és elfogadhatatlanul nagy kockázatot vállal a bank, de a szokatlan szerződések miatt az állam is. Így aztán senkinek sincs izgulni valója; a Volánbusz esete is bizonyítja, hogy mindig találni kiskaput.

Legfeljebb az erkölcsi normák sérülnek folyamatosan, de az meg kit érdekel?

Felcsuti Péter szerint ezeket az ügyeket továbbra is szakmai, és nem erkölcsi kérdésként kell kezelni.

   

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK