üzlet Archives » Független Hírügynökség

Kezdőlap Címkék üzlet

Orbán és a svéd Gripenek

2024-02-23

A magyar miniszterelnök diplomáciai sikert ért el azzal, hogy végül is Magyarországra jött a svéd miniszterelnök, aki mindeddig meglehetősen morcos volt, mert a magyar parlament nem támogatta Svédország NATO tagságát.

Hétfőn ratifikálja Svédország NATO tagságát a magyar parlament – mondta Orbán Viktor, és aligha kételkedhetünk benne, hogy ez valóban így is lesz, de miért kellett eddig erre várni?

Valószínűleg a Gripen üzlet miatt. Már az első Orbán kormány idején is nagy feltűnést keltett, hogy a magyar légierő nem Lockheed vadászgépeket vásárol. Az Egyesült Államok meg is orrolt érte. Orbán valószínűleg ma is úgy gondolja, hogy ez az egyik oka lehetett a 2002-es választások elvesztésének.

Miért kockáztatta meg Orbán Viktor az amerikaiak jóindulatának elvesztését, miért vásárolt svéd vadászgépeket, és miért ismétli ezt meg most? A válasz kézenfekvően egyszerű: pénzért! Az ilyen nagy üzletek esetében az eladók bekalkulálják a vevők “jutalékát”, amely csak pár százalék, de tekintettel az üzlet nagyságára, hatalmas összegekről van szó.

Orbán azért hátráltathatta a svéd NATO csatlakozást, mert a Gripen nem ígért eleget.

A magyar miniszterelnök végül is megkaphatta a pénzét, a svéd miniszterelnök személyesen jött el, hogy megmutassa: szent a béke. Mindkettőjük elve ugyanis az, hogy pénz beszél, kutya ugat.

Orbán azzal számol, hogy a magyar hadsereget sohasem kell bevetni

Katonai szempontból a magyar hadseregnek nincsen jelentősége a NATO-ban. Az Egyesült Államok terveiben Magyarország nem szerepel mint stratégiai tényező. Ezért engedhette meg magának Orbán azt a luxust, hogy nem fogadta a Budapestre érkezett amerikai szenátorokat, akik mindkét nagy pártot képviselték. Akkor már Orbán zsebében lehetett a svéd megállapodás és pénz, nem volt kíváncsi az amerikai konkurenciára. Katonai szempontból mindenképp jobb lenne az amerikai vásárlás hiszen az sokkal inkább kompatibilis a NATO-val, de Orbán tisztában van vele, hogy a magyar légierő nem más mint költséges fikció, melyet soha sehol nem vetnek be igazán.

Horthy István halála jól megmutatta a magyar légierő korlátait. A NATO 2%-os előírását azonban Magyarország követi nemcsak azért, mert ez az elvárás hanem, mert ebben nagy üzlet van a mindenkori magyar döntéshozók számára. A fiktív hadsereg felfegyverzése nagyon is valóságos eurómilliókat hozhat a döntéshozóknak Magyarországon. Ráadásul ezután nem érdeklődik sem az USA sem pedig az Európai Unió hiszen a megvesztegetési pénzeket ők adják. A média pedig sehol nem kérdez rá az ilyen megvesztegetési pénzekre hiszen a business as usual elve érvényesül.

Ferenc pápa: a fegyvergyárak profitálnak a háborúból

Erre a nyilvánvaló tényre mutatott rá a katolikus egyház vezetője, aki azt sürgette, hogy a fegyverkezésre szánt hatalmas összegeket inkább jóléti célokra fordítsák. Ferenc pápa nemcsak a saját nevében beszél: sok országban ugyanezt követelik a tüntetők is. A döntéshozóknak pedig mind nehezebb megindokolni a fegyverkezés horribilis költségeit. Azzal, hogy az USA hidegháborús diplomáciája 2021-ben megindította az offenzívát Kína és Oroszország ellen, melyet Putyin 2022-es Ukrajna elleni agressziója követett, a fegyvergyárak óriási lehetőséghez jutottak, és erről nem is akarnak lemondani. A kérdés csak az, hogy a NATO tagállamok miből finanszírozzák a horribilis katonai kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott segélyt. Brüsszel már talált egy kiskaput: a nagy közös programokra szánt összegek nem számítanak bele a költségvetési hiányba, melynek felső határa a GDP 3%-a. Csakhogy ezt a pénzt akkor is ki kell fizetni a költségvetésből, amely sehol sem áll jól. Franciaország például 10 milliárd eurós megszorító csomagot jelentett be. Németország kénytelen volt újra tervezni a költségvetést az adósságplafon miatt. Ha a kormányok sokat költenek fegyverkezésre, akkor nem marad pénzük a választópolgárok megvásárlására. Orbán 2022-ben több mint 1500 milliárd forintot költött erre, idén viszont egy vasat sem kíván költeni. Így is bízik a június választások megnyerésében, és az ellenzék állapotát elnézve, ez nem megalapozatlan várakozás.

Orbán személyesen irányítja az informatikai piac lenyúlását

2023-10-18

A magyar miniszterelnök saját bevallása szerint “nem foglalkozik üzleti ügyekkel“, de a Direkt36 portál hosszú oknyomozó írásban bizonyítja ennek ellenkezőjét: a magyar miniszterelnök döntő szerepet játszott abban, hogy a 4iG kulcspozícióba kerüljön a hazai informatikai piacon.

Maga Orbán Viktor köztudottan technofób, külön csapata van az okostelefonok és a Facebook, Tiktok kezelésére, de profi politikusként rájött arra, hogy a hatalom számára létfontosságú az informatika. Ezért rábízta azt Rogán Antalra, aki egyben a titkosszolgálatokat is felügyeli. Nem véletlen, hogy a Direkt36 egyik szerzőjének okostelefonját Pegazus programmal lehallgatta a nemzetbiztonsági szolgálat. A hatalmi harcnak persze vannak vesztesei is: Pintér Sándor belügyminiszter és Palkovics László korábbi technológiai fejlesztési miniszter, aki emiatt távozott is a kormányból. Pintér Sándor maradt, de

szépen csendben elindította a Schadl korrupciós ügyet, amelyiknek az igazi célpontja maga Rogán Antal lett volna.

Hiába szerepel “Tóni” mint felső kapcsolat a nyomozati anyagokban, aligha valószínű, hogy a magyar igazságszolgáltatás lenne oly bátor, hogy felelősségre vonná Orbán Viktor kabinetminiszterét, aki így vígan irányíthatja a digitális szektor átszervezését is a hatalom érdekeinek megfelelően.

Miért a miniszterelnök tárgyalt a 4iG nevében Londonban?

Az Európai Unióban példa nélküli, hogy a kormányfő egy magáncég nevében vegyen részt üzleti tárgyalásokon, de 2021-ben mégiscsak ez történt Londonban.

Orbán Viktor hivatalosan Boris Johnson brit miniszterelnökkel tárgyalt , de “beugrott” arra az üzleti megbeszélésre, melyen a 4iG megpróbálta megszerezni az Invitech informatikai céget. A jelenlevők kissé csodálkoztak, hogy a magyar miniszterelnök nemcsak öt percre ugrott be, de több mint egy órán keresztül győzködte a vonakodó partnert az eladásról. Orbán végülis sikerrel járt. Ezen felbátorodva ment aztán a nagy Vodafone üzlet. A cég vezérigazgatója maga jött el Budapestre, hogy a Karmelita kolostorban magával Orbán Viktorral tárgyalja meg a Vodafone eladását. A találkozón jelen volt Rogán Antal és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is. Maga Orbán terjesztette elő a vételi ajánlatot, melyet a Vodafone nagyfőnök elfogadott.

Aztán a Vodafone Magyarország főnökasszonya állomány gyűlést hívott össze – online, mert a pandémia még tartott. “Ez nehéz és szomorú nap mindannyiunknak” – hangsúlyozta Amanda Nelson. Aki a többi között olyan kérdést kapott online, hogy “Miképp lehetséges, hogy a Vodafone eladja magyarországi cégét a magyar államnak és a 4iG-nek amikor

mindenki tudja, hogy ezt az országot Orbán Viktor korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób bandája irányítja?!”

A kérdező természetesen nem kapott választ a kérdésére. A Vodafone dolgozók között ekkor kezdett terjedni az a mondás, hogy

“Andi csak egy új okostelefont kért Lőrinctől, aki félreértette a csodálatos nejét, és megvette neki a Vodafone-t.”

Mészáros Lőrincnek akkor már nem volt köze a 4iG-hez, de annak főnökét, Jászai Gellértet ő futtatta fel. Jászai ugyanis profi pénzügyes, így a nemzet gázszerelője nagy hasznát vette a dörzsölt üzletembernek gyorsan bővülő birodalmában, melyet szemmel láthatóan képtelen áttekinteni, de nem is ez az ő küldetése.

A Financial Times a diktátorok piramisáról

A Türkménbasi és Putyin kapcsán írt a londoni üzleti lap a poszt szovjet modellről, melyben minden fontos ügyben az első számú vezető dönt. A piramis pedig a KGB utódszervezeteinek izmos vállain nyugszik. A brit lap azt tanácsolja az üzletembereknek, hogy csakis az elsőszámú vezetővel tárgyaljanak ugyanis minden döntés legfelül születik. Orbán Viktor sokat tanult a Türkménbasi és Putyin rendszeréből. Nemrég Pekingben újra találkoztak egymással méghozzá Putyin elnök pekingi rezidenciáján.

A hely szellemének megfelelően Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót.

Nem veszélytelen ez a nagy orosz barátság, Pressman amerikai nagykövet rögtön tiltakozott is emiatt.

A 4iG is megszívhatja Orbán nagy orosz barátságát ugyanis a magyar miniszterelnök még Merkel német kancellárral állapodott meg arról, hogy a nemzeti együttműködés rendszerének kedvenc informatikai cége részt vegyen a magyar-német közös hadiipari fejlesztésekben. 2019-ben még nem folyt háború Ukrajnában, de 2022 február 24 óta emiatt Oroszország pária lett Nyugaton. Orbán ettől még nyugodtan parolázhat Putyinnal, de kérdés: ezek után ki parolázik vele a NATO-ban, mely teljes mellszélességgel támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben.

Antikvárium

Szele Tamás

2019-05-25

Kell nekem mindenféle nehezet vacsorázni. Pacal, galuska, aranyló ser… aztán marhaságokat álmodik az ember. Például azt, hogy antikváriumot nyitok. Régi álmom ez nekem, adni-venni a könyveket, egy szép, tiszta, enyhén kávéillatú boltban, valahol egy kis utca mélyén – persze tudom, hogy ez is üzlet, és nagyon komolyan kell venni, de hát az álmoknak saját logikájuk van.

No, de ha üzlet, akkor reklámozni is kell. Álmomban meg is írtam a hirdetést, csináltam katalógust, leltárat, de még kitömött krokodilom is volt a szekrény tetején, mert anélkül nem is antikvárium az antikvárium.

Hát akkor lássuk, mink van.

Ómagyar Mária-siralom, eredeti rovásírásos kiadásban.
Halotti beszéd, szintén rovással.
Regensburgi töredék.
„Supra aggnő, szökj fel kabla, hazajött fírjed, tombj. Kató!” – virágénekek antológiája.
Luxemburgi Zsigmond eredeti káromkodásainak gyűjteménye, németül, gót betűkkel.
Balassi Bálint antialkoholista versei, Csokonayval és Adyval egy kötetben, jezsuita páter korukból, szerző szerinti kézírással
Molnár Ferenc kiadatlan darabja a házastársi hűségről
Faludy György, ugyanerről.
Tormay Cécile: A Talmud bölcsessége
Tamkó Sirató Károly: A Titicaca-tavi tektitek titka
Moldova György éles hangú kritikája Engels „A hegyi háború” című művéről
Konok Péter és Szele Tamás komoly iratai, levelezésük a Götterdämmerung ügyében, valamint der böse Hagen. Különös tekintettel a kiemelt tacsankákra.
Para-Kovács Imre miskolci pillanatai, kis szőrös állatokkal és ötlapos pókerrel
Aczél György: „A tárgyilagos sajtó”
Stefka István: „A tárgyilagos sajtó”
Váncsa István: „Maraguyás vagy marhagulyás, nem mindegy!”
G. Fodor Gábor: „A férfiasság szeretete”
Bayer Zsolt: „Tulajdonképpen mi a kurva anyádért nem b****d meg a kondorkeselyűt az Andokban, te büdös zs**ó, ja bocs, megígértem, elnézést a kondorkeselyűért”
Csurka István: „Lószerszámok hátulról”
Jászberényi Sándor: „Vége a világnak, insallah”
Új Péter: „Rastfari, Isten fia”
Konok Péter: „Elvben a harmadik Internacionálé meghatározta Radek elvtárs szerepét. De ha nem, a második.” (Macskanevelési kézikönyv)
Oravecz Nóra: „Hogyan legyünk kis szivárványpónihercegnők, valamint gyorstalpaló Coelho, ugyanott rúzs és bontott tégla eladó.”
Balavány György: „És megjött a négy lovas kávézni Szodomába”
Bartus László: „Németh Sándor pokolravitele, elkárhozása, valamint do it yourself Megváltó, én árulom a kitet!”
Szele Tamás: „A mongolok titkos története, kezicsókolom és kérem tisztelettel, valamint Hacsek és Sajó”

És ezek még csak a kötetek. De vannak ám kéziratok is!

Például egy levélváltás:

Gyöngyösi István: „Márssal társalkodó murányi Venus”
Zrínyi Ilona: „Némely anomáliák észlelete a közepes tűzerejű tarackok célirányzása terén, trigonometriai szempontból Munkács és Krasznahorka speciális klimatikus viszonyai között”
Gyöngyösi István: „Ja, bocsika”.

Mikes Kelemen összes fizetési meghagyásai.

Esetleg egy kiadatlan Ady-vers:

„Ez a Másnap városa
Ahol fények gyúlnak és égnek
Csak én melózok flekkre
És a nyomdai végnek

Itt van a sarkon az EMKE
és ott vár Léda a bárban
de hogy mehet lábam oda:
az egyest még le nem zártam.

Ördög a Naplót, ördög a pénzt
De mégis ott az az oldal…
Ez még menjen ki a csatából
Pontos, fix adatokkal

Hát jöjjön Léda, jöjjön a hely
Léda nem várt a szegényre:
itt ülök egymagam, egy konyak áll
És Másnap ennek a vége”

Netán Tamási Áron rövid jegyzete:

„Mert kikeletkor megpitymallott a küküllő. Mózes ezt ugyan eszénkedve nézte, de hát visszafaragott a kukoricagóréba, Mert hát ahun parázs, ottan kopjafa nincs. Jézus, Krisztus, Szent Kleofás: az ott nem a mitropolita?
Ám nem az volt.
Rendes nap volt ez is.
Mózes feltette szépen a kujakot a híjúba, osztán aludni tért.
Csak, miként a többi ótestamentomi próféták.”

Kérem szépen, akinek ez nem elég, az menjen a Széchenyi könyvtárba. Már nem sokáig mehet.

Tulajdonképpen kár, hogy csak álmodtam.

Tényleg kéne nyitni egy ilyen antikváriumot.

Ja, hogy ezek a kötetek nem léteznek?

Legfeljebb megírom őket.

Csokit kapott a Guccitól Budapesten a Terminátor

FüHü

2018-08-16

Csokit kapott a Guccitól Budapesten a Terminátor

Igaz nyári hír: az ideiglenesen hazánkban állomásozó Arnold Schwarzenegger egy Andrássy út luxusüzletben szeretett volna vásárolni, de a biztonsági emberek nem engedték be a sztárt.

Nem a Terminátor – nem mellesleg egykori kaliforniai kormányzó – öltözékével volt baj, hanem azzal, hogy a biztonságiak úgy ítélték meg, hogy túl sokan voltak az üzletben.

Ha úgy vesszük, igazuk volt. A szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, ha túl sok a vevő, nem lehet őket az üzlet árfekvéséhez méltó színvonalon kiszolgálni. Meg aztán valljuk be, lopás is előadódhat – ha túl sokan vannak az üzletben, nem tudnak az eladók minden kézre figyelni.

Másfelől viszont Arnold Schwarzenegger – tetszik, nem tetszik – sztár. Az a budapesti konditerem például, ahova mostani látogatása során bement edzeni, máig büszkén hirdeti, hogy milyen neves vendég vette igénybe a szolgáltatásaikat.

Hogy az égés még nagyobb legyen, arról a Gucciu helyi emberei gondoskodtak. Miután utóbb rájöttek, hogy hibáztak, egy tábla csokoládét küldtek a hoppon maradt Schwarzeneggernek a szállodájába. A csokoládé márkájáról nem tudunk meg semmit, mint ahogy arról sincs hír, hogy szereti-e „Svarci” a csokoládét.

Minimálbér: mennyi az annyi?

Föld S. Péter

2018-02-07

Most, hogy egyre-másra jönnek a riasztó hírek a kis boltokeól, és vannak települések, ahol anyagi okok miatt ezek az üzletek a hét egy napján – döntően hétfőn – zárva tartanak, ideje lenne leszámolnunk a magas minimálbér dicséretének mítoszával.

A magas minimálbér ugyanis nem a munkavállalóknak jó, hanem a politikusoknak. Azok közül is csak azoknak, akik kedvelik a szemfényvesztést, szeretnek nagyot mondani, hajhásszák a népszerűséget, és az sem érdekli őket, hogy mi ennek az ára.

A munkavállalónak ugyanis nem az a jó, ha néhány ezer forinttal magasabb a minimálbére, mint korábban, hanem az, ha van munkahelye, és annyi a fizetése, amiből képes eltartani a családját. Magyarországon ma minimálbérből családot eltartani nem lehet, átlagbérből is csak akkor, ha a házastárs (élettárs) szintén dolgozik, vagy van máshonnan származó jövedelmük, esetleg egy gazdag rokonuk Amerikában.

Aki a magas minimálbérrel dicsekszik, az megtéveszti azokat, akik nem értik az összefüggéseket. (A magas átlagbér már jobb mutató.) A magas minimálbér ugyanis – azonos járulékot feltelezve – többe kerül a munkaadónak (gyárnak, hivatalnak, vállalkozásnak), de még az alacsonyabb járulék esetén sem biztos, hogy a munkaadó új munkahelyekkel bővíti a cégét. Ha jóval alacsonyabb a munkavállaló után fizetendő járulék, akkor persze elképzelhető, hogy új dolgozókat vesz fel, de valószínűbb, hogy „beéri” azzal, hogy a régieket megtartja.

A munkaadó akkor vesz fel új munkaerőt, vagyis, akkor növeli a foglalkoztatottságot, ha bővül a piac, vagyis, több terméket tud eladni, mert növekszik a fogyasztás. Vagy még nem bővül, és még nem növekszik, de belátható időn belül komoly esély látszik erre. Utóbbi, mármint az esély, nem bemondásra megy. Nem úgy van, hogy egy pávatáncban jártas személy ezt mondja, de még úgy sem, hogy a magyar gyerekek fenekén lévő piros pöttyökről regélő tündérmesélő nagyot álmodik.

A fogyasztás akkor bővül, ha vannak beruházások és van hitelezés. Normális hitelre kell gondolni ebben az esetben, olyanra, ami motorja a gazdaságnak. Vagyis olyanra, amit a munkavállaló, vagy a munkaadó különösebb megrázkódtatás nélkül vissza tud fizetni.

Egy kormány dicsekedhet azzal, hogy emelte a minimálbért, de a közgazdászok, valamint mindenki más, aki képes a józan eszét használni, tudják, hogy ez csak üres fecsegés.

Ha már mégis muszáj dicsekedni, akkor a minimálbér helyett az átlagbérrel kellene büszkélkedni. De még inkább ez utóbbinak a vásárlóértékével. Ha az emberek a jövedelmükből többet tudnak vásárolni, vagyis, nő a fogyasztás, akkor gyarapodik a gazdaság és beindul a növekedés.

És akkor már (majdnem) mindegy, hogy mennyi a minimálbér.

Mivel foglalkozik Magyarország miniszterelnöke?

Föld S. Péter

2018-01-31

Mivel foglalkozik Magyarország miniszterelnöke?

Üzleti ügyekkel biztosan nem. És nőügyekkel sem. Bohócügyi államtitkára viszont van. Vagy legalábbis volt, mert néhány évvel ezelőtt még erről beszélt.

Sok rejtély övezte Orbán Viktor röpke bécsi útját. A miniszterelnök vonattal utazott az osztrák fővárosba, még a hátizsákjának is vásárolt egy külön helyjegyet, ám odakint a szolgálati kisbusza várta. Előzetesen úgy tűnt, hogy a Sebastian Kurz kancellárral történt megbeszélése után a magyar fél kérésére nem tartanak sajtótájékoztatót, ám az osztrákok meggyőzték Orbánékat, hogy ez odakint nem szokás. Ott, szemben a magyar gyakorlattal, az állami vezetők és a kormány tagjai szóba szoktak állni az újságírókkal. Végül kompromisszumos megoldás született:

négy előre egyeztetett kérdést lehetett feltenni a miniszterelnöknek.

Volt még két másik találkozója is Orbán Viktornak Bécsben. Heinrich Pecinával, a Népszabadságot fondorlatos módon bezáró volt Mediaworks-tulajdonossal még Kurz előtt találkozott, a kancellárral történt megbeszélés után pedig a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt elnökével ebédelt.

Az ezt követő sajtótájékoztatón az Index munkatársa megkérdezte Orbánt, hogy mikor fogja a kormány nyilvánosságra hozni az OLAF-jelentést, illetve hogy beszélt-e az ügyről a vejével, Tiborcz Istvánnal, mire a miniszterelnök azt válaszolta:

semmilyen üzleti üggyel nem foglalkozok, nem is fogok

Korábban azt is megtudhattuk róla, hogy nőügyekkel sem foglalkozik. Tavaly áprilisban kiderült, hogy Szemerkényi Réka washingtoni nagykövetet Szabó László külügyminiszter-helyettes váltja június végén. Akkor az egy ezzel kapcsolatos újságíró kérdésre azt válaszolta: nőügyekkel nem foglalkozom.

Két ügy tehát már biztosan van, amivel a nem foglalkozik a miniszterelnök. Üzleti- és nőügyek kipipálva.

Bohócügyekkel viszont foglalkozik Orbán Viktor. Ezt onnan tudni, hogy van, de legalábbis volt bohócügyi államtitkára. Ez egy régebbi történet, 2011-es. Akkor épp a rendvédelmi dolgozók tüntettek. Orbán Viktor hosszú hezitálás után végül fogadta néhány rendvédelmis szakszervezet vezetőjét. Akiket nem fogadott, azok a tárgyalások alatt odakint várakoztak a Kossuth téren.

Árok Kornél, akit mások mellett fogadott a miniszterelnök, az amúgy eredménytelen tárgyalások végeztével arra kérte Orbánt: ha már úgyis itt van, tartson egy rögtönzött szociális konzultációt a téren várakozóknak. „Ezt majd átadom a bohócügyi államtitkáromnak”, mondta erre a miniszterelnök.

Mészáros Lőrinc etikátlan szerződései

FüHü

2017-08-29

Egy kiskaput kihasználva, éppen a határidő előtt megjelent miniszteri rendeletre hivatkozva hosszabbított szerződést a Volánbusz a jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartozó buszgyártó céggel.

A társaság 15 milliárdos megbízáshoz jutott év elején, határidőre azonban egyetlen járművet sem szállított.

A tenderen nyertes cégnek mégsem kell szankciókra számítania. A Volánbusz ugyanis szerződést hosszabbított – a teljesítés határidejét 8 hónappal tolták ki. Az állami cég arra hivatkozott, hogy előre nem látható körülmény merült fel, ugyanis éppen augusztusban lépett hatályba az az NFM rendelet, amely kötelezővé teszi a motorok automata tűzoltórendszerrel való felszerelését új buszok esetén.

Ezt a példát említette Felcsuti Péter volt bankszövetségi elnök, a Raiffeisen Bank egykori vezérigazgatója, mégpedig azzal a kérdésünkkel kapcsolatban, amikor azt firtattuk, vajon normálisnak tekinthető-e, hogy Mészáros Lőrinc sorozatban vesz fel hiteleket, mégpedig úgy, mindegyik fedezete éppen az állami beruházás.

„Nem tekinthető normálisnak, ez a konstrukció”, mondta a szakember, de hát tudomásul kell vennünk, tette hozzá, hogy ez ma Magyarország.
„Ahogyan arról már többször írtunk, a hihetetlen ütemben gazdagodó Mészáros Lőrinc nagyrészt hitelből finanszírozza a vásárlásait, a Magyar Nemzet pedig egy cikkében azt is kiszámolta, hogy március óta legalább 10 milliárd forintos követeléssel kapcsolatban jegyeztek be zálogjogot a felcsúti polgármester cégeinél.

Mészáros nagy hitelezője az OTP, de kapott kölcsönt takarékoktól is, az egyik hozzá köthető társaságot pedig részben az az MKB hitelezi, amely szintén az ő érdekeltsége. A fedezet pedig valamennyi esetben állami beruházás. Mészáros R-Kord nevű cége például csak idén három közbeszerzést húzott be eddig a cég, amelyek összértéke megközelíti a 83 milliárd forintot. Mészáros Lőrinc cégei összesen több mint 150 milliárdnyi állami megbízáson dolgoziknak jelenleg, amihez képest még akkor is eltörpül az említett adósság, ha a teljes hitelkeretet kihasználta a vállalat.” – írta nemrégiben az Index.

Felcsuti egyértelművé tette: semmilyen törvény nem tiltja, hogy a hitelkérelmet állami beruházás kísérje fedezetként, általában is kevés törvény született a bankok működésére. Ezért van a Bankfelügyelet, ennek a szervezetnek a joga és felelőssége, hogy ellenőrizze, és adott esetben megvétózza a szokatlan, nehezen átlátható, vagy teljesíthető szankciókat.

Törvény tehát nem tiltja, hogy az állami beruházás legyen a hitel fedezete, de etikailag mindenképpen kifogásolható.

Ilyen esetekben ugyanis az állam garanciákat kér a biztos teljesítésre – a banktól, amely ezt, ha megadja, legfeljebb a beruházás összegének tíz százalékáig adja meg. De: az államnak, ebben az esetben, lehetősége van időben lépni, és az összeget lehívni a banktól, így az államot nem éri kár. Mint látjuk a Volán esetében: feltehetően olyan összefonódásról van szó, amelynél az etikát, az íratlan szabályokat felülírja az a sajátos összefonódás, amelyről – például Mészáros Lőrinc esetében – oly sok cikk jelent meg. Nyilvánvaló ugyanis a vállalkozó és az állam közötti kapcsolat, az összefonódás a kormányfő és a felcsúti polgármester között, azaz ilyenkor megváltoznak, legalábbis Magyarországon a mérlegelési szempontok. Aránytalanul és elfogadhatatlanul nagy kockázatot vállal a bank, de a szokatlan szerződések miatt az állam is. Így aztán senkinek sincs izgulni valója; a Volánbusz esete is bizonyítja, hogy mindig találni kiskaput.

Legfeljebb az erkölcsi normák sérülnek folyamatosan, de az meg kit érdekel?

Felcsuti Péter szerint ezeket az ügyeket továbbra is szakmai, és nem erkölcsi kérdésként kell kezelni.

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

Címke: üzlet