Kezdőlap Címkék Izrael

Címke: Izrael

A legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését

A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

A közvélemény-kutatás a fiatalabb és az idősebb szavazók között is megosztottságot mutat. A közvélemény-kutatás szerint a 18 és 29 év közöttiek közel háromnegyede rosszallja Biden konfliktuskezelési módját.

Egy ma közzétett közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a legtöbb amerikai ellenzi Joe Biden amerikai elnöknek az izraeli-Hamász háború kezelését. A New York Times/Siena College közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak 57%-a helyteleníti, 33%-a helyesli, a többiek pedig nem tudták.

Az amerikaiak megosztottak abban is, hogy Bidennek milyen irányt kellene követnie. Mintegy 44 százalék szerint Izraelnek véget kellene vetnie katonai hadjáratának; míg 39 százalék szerint Izraelnek tovább kellene lépnie.

A szavazók 48 százaléka úgy véli, hogy Izrael nem tesz elegendő óvintézkedést a gázai polgári áldozatok elkerülésére.

A közvélemény-kutatás azt is kimutatta, hogy a megkérdezettek 48 százaléka úgy gondolja, hogy Donald Trump volt elnök, Biden valószínű kihívója a következő évi választásokon, jobban kezelné az izraeli-Hamász konfliktust. Csak 38%-uk hiszi, hogy Biden jobb munkát fog végezni.

IDF Gáza déli részén: Merre tart az Izrael-Hamász háború?

Gáza északi részétől délig, Libanonig, alagutakig és rakétákig. Mik Izrael következő lépései – ezt a kérdést teszi fel a Jerusalem Post.

  • Izrael megközelítőleg 50 napig vívott háborút a Hamász és a Hezbollah ellen, körülbelül egy hét szünetet tartott. Most visszatért a konfliktus közepes szintjére.
  • Mit hozhat a déli bevonulás a háború pályájára, ívére és a térség jövőjére?
  • A Gázai övezet északi részén az IDF november közepére átvette az irányítást a legtöbb területen.

Mi történik Gáza északi és déli részén?

Volt néhány hetes időszak, amely alatt az IDF ott folytatta, bár lassabb ütemben, Jabaliában és Zeitounban, elkerülve Shejaiát, hogy teret hagyjon a túsztárgyalásoknak.

Valójában az ideiglenes tűzszünet idején túszokat vittek vissza Izraelbe Shejaiából. Úgy tűnik, hogy újabb szünet hiányában az IDF szándéka az, hogy lassan szétszedje a Hamász terrorista erők apró maradványait azokon az északi negyedekben, amelyek még mindig megmaradtak.
Szinte semmi stratégiai jelentőségű nem történt a harcok újraindulása napjaiban péntek óta. Az IDF légicsapásokat és tüzérségi lövedékeket hajtott végre Khan Yunis környéki területeken – ahová esetleg behatolhat –, de nagyszámú erőt nem küldött át déli területekre.

Úgy tűnik, hogy az IDF csak akkor fogja ténylegesen áthelyezni erőit Délre, ha a kormány elvesztette a reményt egy rövid távú további szünetre, amely újabb túszokszabadon engedését eredményezheti.
Amint bejut a délre, a kormány és a katonaság ismét fej-fej mellett fog menni, és választaniuk kell a Hamasz további legyőzése – a terrorcsoport legfelsőbb vezetése után – és újabb túszok megmentése között.

Izraelnek eddig sikerült lelassítania az inváziót, és lehetővé tette, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése életben maradjon ahhoz, hogy egyidejűleg megőrizze ezt a két célt anélkül, hogy ténylegesen választania kellett volna közöttük.

Eddig 114 túszt küldtek vissza. De az, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése és erői nagy része dél felé vonuljon vissza, csak egy kicsit tovább rúgta ezt a nagyon nehéz döntést.

Háború az alagutakban

Bár az IDF vasárnap 800 alagút aknát támadott meg, ezek csak egy alagút darabjai, nem közelítik meg az egészet, így az alagútháború hosszú ideig eltart. Megsemmisítésük érdekében a speciális Yahalomnak és más mérnöki egységeknek gondosan fel kell térképezniük az alagút minden részét, ami időbe telik.

Ha az IDF már hetekkel ezelőtt átvette volna az irányítást Gáza északi részének legalább 80%-a felett, akkor lehet, hogy eddig csak az északi alagutak 20%-át, vagy még kevesebbet semmisítette meg anélkül, hogy sokat tett volna a déli gázai alagutak ellen.

Libanonban az IDF és a kormány elhalasztotta a nehéz döntést arról, milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy helyreállítsa az észak-izraeli lakosok biztonságát ahhoz, hogy a Hezbollah inváziójától való félelem nélkül visszatérhessenek otthonaikba. Sok szakértő legalábbis arra szólította fel az IDF-et, hogy biztosítsa a Hezbollah Radwan különleges erőinek kiszorítását az izraeli határtól, és biztonsági övezetet hozzanak létre a határ mentén.

Hogyan fogja ezt elérni az IDF?

Kisebb volumenű invázió Dél-Libanonba? Vagy reméli, hogy harmadik feleken keresztül megállapodást köthet a Hezbollah-hal, hogy önkéntesen távol tartsa csapatait? És ha a Hezbollah aláír egy ilyen megállapodást, és az aláírásától számított hat hónapon belül megszegi, mit fog tenni az IDF?

Bármit is tesz az IDF a Hezbollah visszaszorítása érdekében, magában hordozza a 150 000 rakétát és aknavetőt, valamint jelentős számú precíziós rakétát birtokló terrorista csoport elleni általános háború kockázatát.

A semmittevés elhatározása azt a forgatókönyvet kockáztatja, amelyben az északi lakosok megtagadják a visszatérést, megzavarva életüket, miközben spirituálisan és filozófiailag veszélyeztetik az alapvető cionista alapfeltevést,  vagyis a biztonságot Izrael határain belül. A Hamász veresége vagy a Hezbollah-val kapcsolatos stratégiai döntések előtt az izraeli állampolgárok először tudni akarják, mikor tud a katonaság legalább véget vetni az otthonaik elleni rakétatámadásoknak.
Ha Izrael a lehető leggyorsabban meg akarta volna szüntetni a rakétatűzet, akkor már régen, de legalábbis közvetlenül a pénteki tűzszünet lejárta után megszállta volna a Délt,
és ezt egyszerre több pontról tette volna meg. Csak Gáza fennmaradó részei feletti irányítás átvételére irányuló gyors és átfogó lépések vetik fel a déli rakétafenyegetést, és csak olyan lépések vetnek véget a rakétatámadásoknak északon, amelyek jobban elriasztják a Hezbollahot, mint amit Izrael eddig tett.

Macron: tíz évig is eltarthat a Hamász megsemmisítése

A francia elnök, aki Dubajban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián, felszólította Izraelt, hogy tisztázza végre: mit akar valójában elérni a gázai övezetben?  Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta a Hamász október hetediki terrortámadása után, hogy az arab terrorista szervezet teljes megsemmisítése a cél a gázai övezetben.

Emmanuel Macron némi iróniával arra utalt, hogy A Hamász megsemmisítéséhez legkevesebb tíz év kellene, Izraelnek reálisabb nemzetbiztonsági tervet kellene bemutatnia a világ előtt. A New York Times tudósítója úgy értesült, hogy szélsőjobboldali szövetségei nyomás alatt tartják a miniszterelnököt Izraelben: a tűzszünet idején azzal fenyegettek, hogy megpuccsolják Benjamin Netanjahut, ha nem kezdi újra a háborút a Hamász ellen. A tűzszünetnek vége is lett, és újra heves harcokat jelentettek a gázai övezetből, ahol mind több a polgári halott. Mi Benjamin Netanjahu mesterterve?

Gyilkolják meg a Hamász vezért, aki elrendelte a terrortámadást!

Jahja Szinvar egyszemélyben döntött a brutális terrorakcióról – ezt állítják a Hamász mérsékeltebb vezetői, akik állítólag csak katonai támadást akartak, és nem terveztek tömeges túsz ejtést, és a polgári lakosság szisztematikus legyilkolását. A New York Times értesülései szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök kiadta az utasítást a hadsereg elit kommandójának, hogy vadásszák le Jahja Szinvart. A miniszterelnök fiatal korában maga is ebben az elit kommandóban szolgált, bátyja Joszi Netanjahu pedig ennek élén vezette a túszszabadító akciót Ugandában, ahol a sikeres kommandós művelet végén meghalt a repülőtéren Entebbe-ben. Most Benjamin Netanjahu abban bízik, hogy a Hamász vezér levadászása megnyugtatja szélsőjobboldali szövetségeseit, akik beletörődnek abba, hogy ismét tűzszünet jöjjön létre Izrael és a Hamász között.

Ezt szorgalmazta Tony Blinken amerikai külügyminiszter is Izraelben. Az amerikai diplomácia vezetője felszólította a török elnököt, hogy szakítsa meg kapcsolatait a Hamász-szal, de Erdogan elnök elutasította az amerikai kérést.

Törökország az egyetlen NATO tagállam, amelynek kapcsolatai vannak a Hamász-szal, melyet az észak-atlanti szövetség többi tagállama terrorista szervezetnek tart.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök népszerűsége a mélyponton Izraelben, ahol a közvélemény nem bocsátja meg neki, hogy az országot felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása október hetedikén. A háború viszont népszerű Izraelben, ahol a többség példát akar statuálni a Hamász-szal szemben. Macron francia elnök viszont arra figyelmeztette Izraelt, hogy a példastatuálás nem biztos, hogy erősíti Izrael helyzetét, mert a nemzetbiztonság valamiféle megegyezés alapján jöhet létre a palesztinokkal. Minél tovább tart a háború, a megegyezés lehetősége annál inkább csökken, ezért egy újabb tűzszünet lenne kívánatos Izrael és a Hamász között – hangsúlyozta a francia elnök.

Megállapodás

Egy keddi jelentés szerint Izrael megállapodott a Hamász kötendő, tűzszünetről. minden napján hat órára leállítják az izraeli UAV-kat a gázai légtérben, cserébe a Hamász fogságában lévő túszok egy részét kiszabadítják – írja a Jpost. 

Becslések szerint a kiszabadítottak száma elérheti a 70-80 nőt és gyermeket, ha a Hamász megtalálja a túszokat, mivel azt állították, hogy nem ismerik a túszokat.

A feltétel végrehajtásával egy izraeli tisztviselő foglalkozott, aki az IDF és a Shin Bet nyilatkozataira hivatkozva kijelentette, hogy még a tűzszünet napjaiban is rendelkeznek hírszerzési képességgel.

„Nem leszünk vakok, és tudni fogjuk, mi történik a földön”

– mondta a tisztviselő.

A kormánynak jóváhagyásra benyújtandó, a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodás magában foglalja 50 izraeli gyermek és nő szabadon bocsátását a négynapos tűzszünet alatt, valamint annak lehetőségét, hogy meghosszabbítsák, ha a Hamász további nőket és gyerekeket talál, és naponta tízet kiszabadítanak. a tűzszünet minden további napján.

A kiszabadított túszok száma elérheti a 80-at.

A túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodást az IDF, a Shin Bet és a Moszad támogatja, és magában foglalja mintegy 140 biztonsági fogoly kiszabadítását az izraeli börtönökből. A tisztviselő szerint Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy a gyilkosságért elítélt foglyokat ne vegyék fel a szabadon bocsátottak listájára. A vázlatban az is szerepel, hogy a tűzszünet napjaiban Izrael több üzemanyagot enged be a Gázai övezetbe – azonban a tisztségviselő egyértelművé tette, hogy ez egy olyan könnyítés, amely csak a tűzszünet idejére tart majd.

Hamász kontra Irán

0

“Nem tájékoztattatok minket az október hetediki támadásról Izrael ellen, ezért mi nem lépünk be a háborúba, hogy segítsünk nektek. Ne is kérjetek erre, és hallgattassátok el azokat a hangokat a Hamászban, amelyek háborúra szólítják  fel a Hezbollahot és Iránt Izrael ellen!”

– ezeket a kemény szavakat Ali Khamenei Irán vallási vezetője intézte Iszmail Hanije Hamász vezetőhöz korábban Teheránban. A vallási vezető magasrangú munkatársai, akik nem kívánták megnevezni magukat, most erről tájékoztatták a Reuters hírügynökséget.

Korábban ezzel kapcsolatban a CIA értesülései voltak irányadóak, és ezek szerint Irán, a Hezbollah és a Hamász magasrangú képviselői Bejrútban egyeztettek azelőtt, hogy a palesztin terror szervezet megindította támadását Izrael ellen október hetedikén. A CIA ehhez még azt is hozzátette, hogy az orosz hírszerzés megszerezte ezt az információt, de nem továbbította Izraelbe. Putyin viszont nem sokkal a terrortámadás után meghívta a Hamász küldöttségét Moszkvába. Bár ő állítólag nem találkozott velük, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov órákig tárgyalt a Hamász delegációval. A moszkvai tárgyalásokba később bekapcsolódott az iráni külügyminiszter is.

Az USA közel-keleti diplomáciája

Washington rövid és korlátozott háborút akar a gázai övezetben: erre ösztönzi Izraelt, és erre figyelmeztette Iránt. Nemrég Szaúd Arábiában Irán is részt vett azon a tanácskozáson, melyen a Közel Kelet muzulmán államai tisztázni próbálták álláspontjukat a gázai konfliktussal kapcsolatban. Bár szavakban kiálltak a palesztinok támogatása mellett, de a színfalak mögött határozottan elítélték a Hamász terror támadását, és jelezték: semmiképp sem kívánják a háború kiterjesztését. Izrael ennek ismeretében nyomul előre olyan merészen a gázai övezetben, mert tudja: a Hamász nem számíthat a muzulmán államok támogatására. Ali Khamenei iráni vallási vezető kerek-perec megmondta a Hamász vezérének, hogy szó sem lehet semmilyen fegyveres támogatásról.

Amennyiben hitelt lehet adni az iráni vallási vezető szavainak, akkor az egész világ megkönnyebbülhet hiszen a Hamász vezére azt kérte Irántól, hogy zárja le a hormuzi szorost, amelyen keresztül a közel-keleti olaj eléri a világpiacot. Az USA viszont arra figyelmeztette Iránt, hogy ezt casus bellinek tekintheti. Ez magyarázhatja az iráni vallási vezető elhatárolódását a Hamász háborús elképzeléseitől.

Izraelnek 600 millió dollárba kerül minden héten a háború 

Az izraeli Nemzeti Bank hivatalos becslése szerint heti 600 millió dollárjába kerül a gázai hadművelet. Ezért is törekszik arra a hadsereg, hogy megszüntesse a rakétatámadásokat Izrael ellen hiszen azok nemcsak az emberek életét veszélyeztetik, de meggyengítik az ország gazdaságát is.

“Két célunk van: kiszabadítani a gázai övezetben fogvatartott túszokat és megszüntetni a rakéta támadásokat Izrael ellen, hogy a polgári társadalom normálisan működhessen. Tudjuk, hogy ez nem olyan háború mint a korábbiak, amelyek viszonylag hamar véget értek. Ez a háború sokáig tart majd” – mondta a Knesszetben Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter. A gazdaság normális működését természetesen nemcsak a rakétatámadások akadályozzák, de az is, hogy Izrael mozgósított 300 ezer tartalékos katonát. A kis országban ez nagyon sok. Ráadásul sok iskola is zárva tart a háború miatt, és ez alaposan megnehezíti a szülők dolgát – írja a francia közszolgálati RFI tudósítója Tel Avivból.

Az izraeli egységkormány felkészült arra, hogy a gazdaságnak extra támogatás kell a háborús helyzetben: a parlament már a Hamász október hetediki terrortámadása után egy nappal megszavazott egy 4 milliárd dollár értékű támogatási csomagot.

Ebből elsősorban a vállalatok részesülhetnek, de ebből az alapból fizetik azokat a munkavállalókat is, akik a háború miatt technikai munkanélküliség áldozataivá váltak. Az a 18 ezer palesztin munkavállaló, aki a gázai övezetből járt át dolgozni Izraelbe nem kap ebből a pénzből, mert az ő munkaviszonyukat azonnali hatállyal megszüntették a terrortámadás után. Kiderült ugyanis, hogy közöttük voltak a Hamász kémei is, akik információkkal látták el a terrorista támadókat.

Nyomor a gázai övezetben

A 2,3 milliós lakosság 26,7%-a számított szegénynek a háború kezdete előtt az ENSZ jelentése szerint, most ez az arány valamivel több mint egy hónappal az izraeli válaszcsapás megindulása után, felment 31,9%-ra. Ez azt jelenti, hogy a háború egy hónap alatt 285 ezerrel növelte a szegények számát a gázai övezetben. Ha még egy hasonló hónap következik, akkor ez a növekedés 660 ezer lesz- jósolja az ENSZ jelentése.

Közben kiderült: a Hamász három legfontosabb vezetője, akik Katarban él, dollár milliárdosok: 3-3 milliárd dolláros vagyona van Musza Abu Marzuknak, Kaled Masalnak és Iszmail Hanijehnek – írta meg a londoni Daily Mail az izraeli nagykövetség információira hivatkozva. Iszmail Hanijehnek, az első számú politikai vezetőnek négy felesége és tizenhárom gyereke van, akik Katarban illetve Törökországban élnek.

Hanijeh két fia is szépen gazdagodik: Maaz a gázai övezet ingatlan királya. Ő a török Riviérán tölti az időt szőke szláv prostituáltak társaságában. Testvére, Abdel Szalam lebukott, mert meglopta a Hamászt, amelynek ő a sport nagykövete. Az i24 portál a Hanijeh család összvagyonát 5 milliárd dollárra becsüli.

Az USA pénzügyminisztériuma 2022-ben szankcióval sújtotta a Hamászt, amelyről megállapította, hogy a terrorista szervezet egész vállalat birodalmat birtokol Algériában, az Egyesült Arab Emírségben, Szaúd Arábiában, Szudánban és Törökországban.

New York Times: minél előbb bukik meg Netanjahu annál jobb

0

A befolyásos liberális lap közel-keleti szakértője, Thomas Friedman Izraelben járt, és megdöbbent azon, amit ott tapasztalt. “Netanjahu vezetésével Izrael zsákutcába jutott.”

Thomas Friedman szerint Izraelnek egyszerre három kihívással kell most szembenéznie:
1/ a Hamász támadása
2/ a szövetségesek megtartása
3/ Netanjahu vezető szerepének vége

A legutolsó ponttal kapcsolatban Thomas Friedman azt írja, hogy

“Izrael történelmének legrosszabb vezetője Benjamin Netanjahu.”

Miért? Mert elveti a palesztin állam gondolatát, és ezzel közvetve erősítette eddig a Hamászt, hogy rámutathasson:

“Ezek a palesztinok terroristák, akik önálló állam működtetésére képtelenek lennének”.

Márpedig, hangsúlyozza Thomas Friedman: minden szövetséges azt várja el Izraeltől, hogy elfogadjon valamiféle palesztin államot. Nemcsak minden közel-keleti arab szövetséges várja ezt el Izraeltől, de az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Netanjahu kormányának azonban olyan szélsőjobboldali miniszterei is vannak, akik tagadják a palesztin nép létét, és olyan javaslataik vannak mint például: “a gázai övezet lakói menjenek Írországba!” vagy “atomfegyverrel lehetne kifüstölni a Hamászt a gázai övezetből!” Netanjahu ugyan felfüggesztette szélsőséges miniszterét, de annak pártja továbbra is benne van a kormánykoalícióban.

Friedman konklúziója:

”Netanjahu továbbra is fölé helyezi szélsőjobboldali bázisának megtartását a nemzeti érdeknek.”

Mit üzen Netanjahu a nyugati világnak? “Segítsetek nekünk legyőzni a Hamászt a gázai övezetben miközben mi tovább bővítjük a zsidó telepek hálózatát Ciszjordániában, hogy annektáljuk a területet, ahol egy zsidó államot akarunk létrehozni.”

Ezért kell megbuktatni mielőbb Benjamin Netanjahut, aki Izrael kormányfői közül a leghosszabb ideig vezette az országot, de most teljes zsákutcába jutottak – írja Friedman.

“Izrael társadalma sokkal jobb mint a vezetője, kár, hogy egy háborúnak kellett ahhoz bekövetkeznie, hogy ez ki is derüljön”

– hangsúlyozza Thomas  Friedman a New York Timesban.

Katar-CIA-Moszad hármas ügyködik a túszok kiszabadításán

Netanjahu álláspontja az, hogy szó sem lehet addig tűzszünetről ameddig a Hamász nem engedi szabadon az izraeli túszokat. Katar kormányfője közvetít, mert a Hamász vezéreinek jórésze ott él. Katar miniszterelnöke, aki rendszeresen egyeztet a Moszad és a CIA igazgatójával, akik Katarba utaztak, elmondta a Washington Postnak: problémát okoz, hogy néhány izraeli túsz nem a Hamász foglya hanem az Iszlám Dzsihád vagy más terrorista szervezet fogságában van. A Hamász álláspontja az, hogy előbb legyen tűzszünet, és utána szabadon engedik a túszokat, akikért cserébe bebörtönözött Hamász aktivistákat kérnek, akiket Izraelben terroristáknak tartanak, és emiatt el is ítéltek.

Túl sok a palesztin polgári áldozat

Erről beszélt Antony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a Hamász október hetediki terrortámadása óta háromszor is járt Izraelben illetve a környező országokban. Az USA rövid háborút akar, Izrael viszont hosszú tisztogató akcióra készül a gázai övezetben. Az amerikai diplomácia vezetője arra mutatott rá, hogy minél tovább húzódik a háború, annál nehezebb lesz valamiféle megegyezésre jutni a palesztinokkal és a mérsékelt arab államokkal. Csakhogy Netanjahu nem akar egyezségre jutni a palesztinokkal – hangsúlyozza Thomas Friedman a New York Timesban.

Az USA-nak már sokkal kevésbé fontos a Közel Kelet mint korábban

Az Egyesült Államok vetélytársai: Kína, az Európai Unió, Japán  még mindig nagymértékben függenek a közel-keleti olaj és földgáz szállításoktól, de Washington már maga is energia exportőr. Benjamin Netanjahu és szélsőjobboldali szövetségesei ezt nem vették észre, és még mindig abban a tudatban élnek, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael mellett döntő fontosságú Washington számára.

Korábban épp Washington nyomására gyorsan véget értek a közel-keleti háborúk, mert a közel-keleti olaj és földgáz nélkülözhetlenné vált a világgazdaság számára.

Ma már ez egyre kevésbé van így, és húsz év múlva a Közel Kelet visszasüllyedhet abba a jelentéktelenségbe, ahol az olaj felfedezése előtti évszázadokban volt. A Jom Kippur háború 1973-ban kiváltotta az olajárrobbanást, mely megváltoztatta a világot a Közel Kelet javára. Ma az olajár visszaállt arra a szintre mint ahol a Hamász terrortámadása előtt volt. Persze a Világbank megjósolta, hogyha kiterjed a konfliktus a gázai övezeten túlra is, akkor egy hordó olaj ára felmehet 150 dollárra is, megdöntve a világcsúcsot. Benjamin Netanjahu kivételével senki sem akar hosszú háborút, de Izrael miniszterelnöke addig ülhet biztosan a székében amíg tart a háború. Utána viszont akár börtönbe is kerülhet, és 74 éves korban ez nem épp irigylésre méltó pályavég.

“A kelet-ázsiai régió kritikus térség az USA számára“

Tud-e figyelni az Egyesült Államok az ázsiai-csendes óceáni térségre, ha közben foglalkoznia kell Ukrajna és Oroszország konfliktusával és a gázai övezettel?

Blinken amerikai külügyminiszternek szegezték Japánban a jogosnak tűnő kérdést elbír a sokfrontos figyelemmegosztással az Egyesült Államok? A külügyminiszter villámlátogatást tett a hadügyminiszter és a vezérkari főnök társaságában. A válasz:

”képesek vagyunk egyszerre futni és rágózni. Számunkra kritikus térség a csendes óceáni és az indiai óceáni térség, Kelet Ázsia”

– válaszolta az amerikai diplomácia vezetője.

Japánban ezt régóta tudják hiszen a második világháború az USA számára Pearl Harbourban kezdődött meg nem pedig Európában. Csakhogy Japánban és másutt Kelet Ázsiában azt is észrevették, hogy ötvenegy évvel ezelőtt Nixon és Kissinger lepaktált kommunista Kínával. 2021-ben azután a Biden kormányzat deklarálta: Kína és Oroszország a stratégiai ellenfelünk. Nem sok ez egy kicsit – kérdi az idén 100 éves Kissinger ex külügyminiszter, aki amellett van, hogy együtt kellene működni továbbra is Kínával. Emiatt az amerikai diplomácia nagy öregje el is utazott Pekingbe, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is.

USA – Kína csúcs lesz San Franciscóban

“Készen állunk az együttműködés javítására az Egyesült Államokkal” – hangsúlyozta Kína alelnöke Szingapúrban, ahol részt vett a New York-i Bloomberg által szervezett biztonsági fórumon. Han Zseng alelnök kijelentette:

„a stabil és egészséges kapcsolatok mind Kínának mind pedig az Egyesült Államoknak érdeke.”

Az USA kereskedelmi háborút folytat Kína ellen már Trump elnöksége óta, Biden ezt tovább fokozta. Ugyanakkor a két nagy és megoldhatatlan konfliktus – az ukrajnai és a gázai háború – rendkívüli mértékben próbára teszi az Egyesült Államok katonai és pénzügyi erejét. Mindezt mérlegelnie kell Biden elnöknek amikor november 14-én San Franciscóba utazik, hogy ott vendégül lássa 21 ázsiai és csendes-óceáni állam vezetőit – köztük Hszi Csin ping elnököt Kínából. Mind Pekingben mind Washingtonban megerősítették: a csúcstalálkozó alkalmat ad arra, hogy Biden és Hszi Csin ping tárgyaljon egymással.

A kínai elnök fejmosást kapott otthon

Kínában régi szokás, hogy az országot vaskézzel vezető kommunista párt vezetői augusztusban összeülnek Pejtahoban, hogy kötetlen eszmecsere keretében megvitassák a világ második számú nagyhatalmának helyzetét. Idén meglepő esemény következett be: a találkozón résztvevő kommunista veteránok egy csoportja – Teng Hsziao ping egykori közeli munkatársai – nekiestek Hszi Csin ping elnöknek mondván: a pekingi diplomácia is felelős azért, hogy megromlottak a kapcsolatok az Egyesült Államokkal.

Míg csaknem ötven éven át Kína sokat profitált ebből az együttműködésből most a szembenállás lefékezte a kínai gazdaságot, és elszigetelte Kínát, mert az USA megszervezte a kelet-ázsiai államok katonai együttműködését Pekinggel szemben.

Hszi Csin ping elnök megfogadhatta a veteránok kritikáját, mert kirúgta a külügy, a hadügy és a pénzügyminisztert. Békeidőben ilyesmi nemigen fordult elő ily villámgyorsan Kínában. Ráadásul a bukott külügyminisztert, Hszi Csin ping kedvencét megvádolták azzal, hogy a szeretője amerikai kém volt! Hszi Csin ping kénytelen volt visszahozni a régi külügyminisztert, Vang Jit, aki az együttműködés híve. A régi-új külügyminiszter két béketervet is kidolgozott: az egyik Ukrajnát érinti, a másik a Közel Keletet. Peking mindkét stratégiai fontosságú régióban játszhat közvetítő szerepet hiszen nyomást képes gyakorolni azokra a szereplőkre, akik szembeállnak Washingtonnal: Oroszországra és Iránra. Mindkét pária államnak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és minthogy a Nyugat bojkottálja őket nagyon is rá vannak utalva Peking jóindulatára.

“Az enyhülés megindult az USA és Kína között” – közölte a G7 csúcstalálkozón Joe Biden Jokohamában  azt követően, hogy Blinken külügyminiszter tárgyalt Pekingben.

A jövő héten San Franciscóban kiderülhet, hogy mire is gondolt az USA elnöke, akinek a választási kampány kellős közepén gondolnia kell a hazai közvéleményre is. Elődjét és jelenlegi vetélytársát, Donald Trumpot a kínai a pekingi Tiltott Városban is fogadták, és ez különleges kegynek számít Kínában. Trump cserébe azzal kedveskedett kínai vendéglátóinak, hogy elhozta unokája videóját: a nyolcéves kislány ékes kínai nyelven köszöntötte Hszi Csin ping elnököt és nejét. Pár éve még itt tartott a két szuperhatalom kapcsolata, amely idén mélypontra jutott. Bidennek és Hszi Csin pingnek talán sikerül ezen változtatnia San Franciscóban.

Izrael nem ért egyet az USA katonai tanácsadóival

A jelentés azt állítja, hogy az amerikai tisztviselők azt akarják, hogy az IDF kisebb bombákat telepítsen, jobb információkat használjon, és kommandós csapatokat küldjön városi övezetekbe, és az iraki háború leghalálosabb éveiben alkalmazott taktikát javasolja.

Egy szombati jelentés szerint amerikai tisztviselők azt tanácsolták Izraelnek, hogy tegyen több lépést a tűzerő csökkentésére a Gázai övezetben, és szigorúbb megközelítést alkalmazzon a Hamász terrorcsoport elleni háborújában, rámutatva saját, két évtizeddel ezelőtti iraki tapasztalataira.

Az izraeli tisztviselők azonban a tanácsok nagy részét irrelevánsnak tartják, és az Izraeli Védelmi Erők vezetője elutasította a tanácsot, mivel az még több áldozatot okozhat – derül ki egy külön izraeli szombati jelentésből.

Az amerikai tisztviselők azt mondják, hogy számos megbeszélést folytattak izraeliekkel, amelyek során intézkedéseket javasoltak a polgári áldozatok számának csökkentésére

írja a The New York Times, amely névtelenül nyilatkozó tisztviselőkre hivatkozott.

Az amerikai tanácsadók által javasolt lépések között szerepelt, hogy több hírszerzést gyűjtsenek össze a Hamász parancsnoki központjairól, mielőtt csapásokat mérnének rájuk, javítsák a Hamász-vezérek célpontjait, kisebb bombákat alkalmazzanak a terrorcsoport földalatti erődítményei ellen, és pontos kommandós osztagokat vezessenek be a harcosok kiöblítésére.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken izraeli vezetőkkel és szombaton arab diplomatákkal tartott megbeszélésein azt mondta, lépéseket javasolt Izraelnek a polgári áldozatok számának csökkentése érdekében Gázában, ahol a hadsereg offenzívát indított a Hamász terrorcsoport felszámolására.

„Izraelnek minden lehetséges intézkedést meg kell tennie a polgári áldozatok megelőzése érdekében” – mondta Blinken Sameh Shoukry egyiptomi külügyminiszterrel és Ajman Szafadi jordán külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján Ammánban. 

„Az izraeli tisztviselőkkel folytatott tegnapi találkozóim során további lépéseket tettem, amelyeket megtehetnek és meg kell tenniük ennek érdekében. A civilek védelme segít megakadályozni, hogy a Hamász tovább használja ki a helyzetet. De ami a legfontosabb, egyszerűen ez a helyes és erkölcsös dolog.”

Az izraeli 13-as csatorna hírei szerint azonban a Blinkennel folytatott pénteki megbeszélésen Herzi Halevi, az IDF vezérkari főnöke szembehelyezkedett azzal, hogy még több áldozat lesz, ha a katonaság megfogadja azoknak az amerikai tábornoknak a tanácsát, akiket Izrael tanácsára küldtek a gázai hadművelettel kapcsolatban.

Az izraeli védelmi tisztviselők szerint a Hamász harcosai mélyen beépültek Gáza polgári szövetébe, alagutak és parancsnoki bunkerek futnak a lakónegyedek alatt. Izrael azzal vádolja a terrorcsoportot, hogy civileket használnak emberi pajzsként, és még egy parancsnoki központot is elrejtettek a Gázai övezet legnagyobb Shifa kórháza alatt. Az IDF többször is felszólította a civileket, hogy vonuljanak délre, távol a harcok nagy részétől, és azt állítja, hogy óvintézkedéseket tesz a polgári áldozatok elkerülése érdekében, ugyanakkor megfogadja, hogy felszámolja az övezetet uraló Hamászt.

Október 7-én tört ki a háború, miután a Hamász vezette terroristák ezrei rohamozták át Izrael határát, közösségeket támadva meg, embereket mészároltak le otthonaikban, másokat pedig túszul ejtettek. A támadásban mintegy 1400 ember vesztette életét, és legalább 242 ember maradt túszként, mindkét csoport túlnyomó többsége civil.

A Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium az övezetben azt állítja, hogy közel 9500 gázai halt meg az izraeli hadjáratban, ez az adat nem ellenőrizhető. Bár a csoport azt állítja, hogy az elhunytak többsége civil, halálos áldozatainak száma, amely Izrael és az Egyesült Államok állítása szerint megnövekedett, nem tesz különbséget harcosok és nem harcolók között, és valószínűleg sok embert öltek meg a gázai terrorcsoportok által izraeli közösségekre lőtt rakéták. alulmarad a csíkban.

Mindazonáltal az állítólagos magas halálos áldozatok száma, valamint a lebombázott épületekből kirántott véres gyerekeket ábrázoló közvetített képek felemésztették a nyugat toleranciáját Izrael támadásával szemben, az Egyesült Államok pedig állítólag figyelmeztette Izraelt, hogy hamarosan nem lesz más választása, mint csatlakozni a felhívásokhoz a tűzszünetre.

A 13-as csatorna szerint, amely két, a találkozót ismerő forrásra hivatkozott, Blinken azt mondta Halevynek, hogy az Egyesült Államok Izraelt támogatja „faltól falig”, de a „közvélemény” megnehezíti az adminisztráció számára az ilyen támogatás kiterjesztését.

„Ha hosszú kampányt akarsz, be kell engedned a humanitárius segítségnyújtás széles elemeit”

– idézték az amerikai diplomatát.

A The New York Times által idézett amerikai tisztviselők azt mondták, hogy úgy vélik, Izrael szándékosan akar széleskörű pusztítást vetni Gázában, hogy példát mutasson rá, hogy elrettentse másokat a kihívástól.

A Hezbollah iráni meghatalmazottja északról fenyegetőzésével Izrael szinte legyőzhetetlen katonai hatalomként szeretné visszaállítani hírnevét a Hamász-támadások után, amelyek során a terrorcsoport könnyedén lerohanta a katonai bázisokat, és órákkal azelőtt gyilkosan átvette a civil közösségek irányítását. az IDF hatékony választ adhatna.

A Times szerint azonban Izrael rámutatott arra, hogy kis kommandóscsapatokat küldeni olyan alagutakba, ahol a vezetőkről úgy gondolják, hogy rejtőzködnek, „öngyilkos küldetés” lenne, és hogy Gáza város rendkívül sűrű városi környezete nagyobb kihívást jelent, mint az amerikaiak számára a csapatok Irakban.

Egy széles körben idézett számok szerint 2006 és 2008 között mintegy 66 000 civilt öltek meg Irakban, így ezek az Egyesült Államok ottani harcának legvéresebb évei. Más becslések szerint ezekben az években 30-40 ezerre tehető a halottak száma.

Putyin légvédelmi rendszert küld a Hezbollahnak

Az Izraellel szembenálló síita szervezet Libanonban állandó fenyegetést jelent a zsidó államnak annál is inkább, mert a Hezbollah mögött ott áll Irán, amely Izraelnek még a létét sem ismeri el.

Az izraeli légierő jelenleg is rendszeresen bombázza Szíria két legfontosabb repülőterét – Damaszkuszt és Aleppo, mert az iráni fegyverek ezeken keresztül érkeznek el a Hezbollah síita milíciához Libanonba.

Oroszország – Irán mellett – az Asszad rendszer legfőbb támogatója Szíriában. Az amerikai hírszerzés most úgy értesült, hogy Putyin elnök a Wagner hadseregen keresztül orosz légelhárító rendszert ígért a Hezbollah milíciának. Ennek a légelhárító rendszernek a szállítása hamarosan meg is történik – írja a Wall Street Journal magukat megnevezni nem kívánó titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.

Moszkva ezzel egyértelműen elkötelezné magát az Izraellel szembenálló erők mellett.

Sok kétség persze nem maradhat hiszen Putyin elnök meghívta a Hamász delegációját Moszkvába azt követően, hogy a palesztin terrorista szervezet brutális támadást hajtott végre Izrael ellen október hetedikén. Putyin ugyan nem fogadta a Hamász küldöttséget a hivatalos közlések szerint, de a palesztin delegáció hosszasan tárgyalt Bogdanovval, az orosz elnök közel-keleti tanácsadójával, és később bekapcsolódott a tárgyalásokba Irán külügyminisztere is. Oroszország és Irán együttműködése a szíriai polgárháború idején vált szorossá amikor mind Moszkva mind pedig Teherán Asszad elnököt támogatta fegyverrel is.

“Ha a Hezbollah támad, akkor ugyanúgy jár mint a Hamász”

Erre figyelmeztette a síita szervezetet Benjamin Netanjahu miniszterelnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Tzachi Hanegbi közölte az izraeli sajtóval, hogy

“amennyiben a Hezbollah megtámadja Izraelt, akkor elpusztítjuk!”

A Hezbollah rendszeresen lő ki rakétákat Izraelre, és emiatt gyakoriak az izraeli válaszcsapások: a légierő bombázásokkal illetve rakéta támadásokkal próbálja meg likvidálni a Hezbollah rakétakilövő helyeit. Ezért fontos a Hezbollahnak az a légvédelmi rendszer, melyet Putyin elnök a Wagner hadseregen keresztül juttathat el neki. A Wagner hadsereg igen aktív Szíriában, ahol brutális módszereivel keltett feltűnést. Putyin számára a Wagner hadsereg kényelmes álcázást jelentett amíg Prigozsin fel nem lázadt ellene. A Wagner hadsereg ezt követően részben Fehéroroszországba távozott részben pedig beolvadt az orosz hadseregbe. Prigozsint és vezérkarát az orosz titkosszolgálat meggyilkolta felrobbantva azt a repülőgépet, melyen utaztak.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!