Kezdőlap Címkék Izrael

Címke: Izrael

Az Amnesty International moratóriumot kér a kém szoftverekre

A Pegasus ügyek felderítésében döntő szerepet játszottak az Amnesty International informatikai szakértői, akiknek leleplezéseit azután 17 lap oknyomozó újságírói írták meg. Köztük volt a párizsi Le Monde is, amely közzétette az Amnesty International nyilatkozatát.

Azonnal állítsák le a Pegasus és más kémszoftverek eladását és felhasználását!

– követeli az Amnesty International arra hivatkozva, hogy “Az emberi jogok világméretű válságát jelzi a Pegasus ügy”.

A Forbidden Stories világosan megmutatta, hogy milyen veszélyekkel jár, ha valakit kémszoftverrel megfigyelnek – hangsúlyozza Agnes Callamard a nemkormányzati szervezet főtitkára. Nyilvánvalóan olyan esetekre céloz mint például a szaúdi újságíró ügye: a Washington Post publicistáját Pegasus szoftverrel figyelték, Isztambulba csalták, ahol megfojtották majd feldarabolták hazája főkonzulátusán. Halála után menyasszonyát és az újságíró szaudi családját is ezzel a kémszoftverrel figyelték tovább.

“Az izraeli NSO csak az egyik olyan cég, amely előállít és elad ilyen kémszoftvereket. Ez az egész ágazat a legalitás határán működik. Épp ezért le kell állítani az eladásokat és a kémszoftverek felhasználását mindaddíg amíg nem születik átfogó jogi szabályozás ennek ellenőrzésére” – követeli az Amnesty International.

Kiket figyeltek?

Több mint 50 ezer telefonszám van a listán – emlékeztet a Le Monde. Legkevesebb hatszáz politikusról és 180 újságíróról tudjuk, hogy megfigyelték őket a Pegasus szoftverrel. Marokkó, Mexikó és Szaúd Arábia az a három állam, ahol a legtöbb megfigyelés zajlott, de szerepel a listán Franciaország és Magyarország is. Párizsban Macron elnököt is ezzel figyelte a marokkói hírszerzés.

Macron két vizsgálatot követel

A francia államfő egyrészt a marokkói hírszerzéstől vár magyarázatot, másrészt pedig az izraeli kormánytól. Emmanuel Macron felhívta Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt, hogy járjon utána az ügynek: miképp lehet egy terroristák megfigyelésére kidolgozott kémszoftvert használni a Francia Köztársaság elnöke ellen? Az NSO főnöke ugyanis úgy nyilatkozott, hogy figyelemmel kísérik: az eladott szoftverekkel kit figyelnek?!

Az NSO az engedélyeket még Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől kapta, aki személyesen felügyelte a szektort.

Az Amnesty International nyilatkozata ezzel kapcsolatban kifejezi azt a reményt, hogy
“miután magasrangú politikusok is a megfigyeltek között vannak, ezért a világ államai is szükségét érzik majd, hogy szabályozzák a kémszoftver szektort.”

Izraeli vizsgálat a Pegasus ügyében

A kém szoftvert előállító cég, az NSO irodáit az izraeli hadügyminisztérium emberei vizsgálták át nem sokkal azelőtt, hogy Beni Gantz, Izrael honvédelmi minisztere Párizsban próbálta meg elmagyarázni a Pegasus ügyet Florence Parly hadügyminiszternek.

A Pegasus botrány legmagasabb rangú megfigyelt személye nem más mint Emmanuel Macron köztársasági elnök. Aki korábban telefonon követelte Naftali Bennett izraeli miniszterelnöktől az ügy alapos kivizsgálását.

A francia sajtó szerint a marokkói titkosszolgálat vette meg az NSO-tól a Pegasus szoftvert, mellyel azután Macron elnök telefonját lehallgatták. Ez azt is mutatja, hogy a francia titkosszolgálat mennyire el van maradva ezen a téren hiszen nem ők vették észre a lehallgatást, melyet meg kellett volna akadályozniuk. Izrael az élen jár a kém szoftver technológiában, a Pegasus már elavult programnak számít, melyet csak olyan országok vettek meg mint Marokkó vagy Magyarország.

Orbán akkori biztonságpolitikai főtanácsadója, Czukor József köthette meg az üzletet 2018-ban az üzletet. A magyar főkém ezt követően az Információs Hivatal főnöke, majd svájci nagykövet lett.

Ki használta a Pegasus szoftvert Magyarországon és mire?

Az egyszerű kérdésre nincs válasz. Amikor az RTL klub riportere érdeklődött erről Pintér Sándor belügyminiszternél, akkor azt a furcsa választ kapta, hogy államtitok sértést követne el a nemzetbiztonságot felügyelő miniszter, ha a kérdésre válaszolna. Sőt még az újságírót is bíróság elé citálhatnák mint felbujtót. A sajátos jogi érvelés mögött az van, hogy

Magyarországon a nemzetbiztonságra hivatkozva bárkit meg lehet figyelni. Aki pedig erre rákérdez, az veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

A rendőrállam logikája ez, amelyet Putyin képvisel a maga pőre valóságában, Orbán mint hű tanítvány európai paraván mögött ugyanezt próbálja megvalósítani.

Csakhogy Magyarországon még van sajtó, amely kérdezősködik. Az RTL klub megkérdezte a hadügyminisztert, Benkő Tibor tábornokot is a Pegasus ügyről. Elvben hozzátartozik a katonai titkosszolgálat, de a valóságban Orbán megkíméli ettől hadügyminiszterét, és saját hivatalából irányítja a legprofibb szolgálatot.

Használtak-e Pegasust?

“Nem tudom ezt most megmondani Önnek. Én biztos vagyok benne, hogy minden a törvény szerint történik Magyarországon, ennek megvannak a felelősei és biztosan a törvény szerint járnak el” – mondta Benkő Tibor hadügyminiszter.

Tegyük hozzá, hogy Biszku Béla, a Kádár rendszer biztonsági főnöke ugyanígy védekezett a bíróság előtt.

Egy jogállamban viszont kicsit nehéz azt előadni, hogy bárki bármikor megfigyelhető a nemzetbiztonságra hivatkozva. Ezért a zavar a hivatalos nyilatkozatokban, de a valóságos helyzettel úgyis mindenki tisztában van az elit soraiban: a nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben épp a titkosszolgálatok túlhatalmán alapul hiszen Orbán Viktornak “mindíg mindenkiről, aki fontos mindent kell tudnia.”

Mi az igazi nemzetbiztonsági kérdés Pegasus ügyben?

A kém szoftvert gyártó izraeli NSO főnöke azzal próbálta cáfolni 17 újság oknyomozó riportereinek közlését, hogy a cég központjában figyelemmel kísérik a Pegasus működését az eladás után is! Ha tehát nem jogszerű célra használták a kém szoftvert: újságírók vagy ellenzéki személyiségek ellen, akkor azt az NSO megakadályozta volna!

Ez a nyilatkozat különösen kínos a szaudi újságíró meggyilkolása ügyében. A Washington Postnak dolgozó újságírót, aki az Egyesült Államokban élt, Isztambulba csalták, majd megfojtották Szaúd Arábia trónörökösének parancsára.

Az újságírót a Pegasus szoftverrel figyelték meg. Ha Izraelben erről tudtak, akkor miért nem akadályozták meg a gyilkosságot?

A többi között ezt próbálja meg most kideríteni egy vizsgálóbizottság, melyben a Moszad is képviselteti magát.

A Washington Post azt írta a gyilkossággal kapcsolatban, hogy a szaúdi trónörökös engedélyt kért és kapott Trump elnök vejétől a gyilkosságra.

Laborc Sándor a Klubrádióban

A Nemzetbiztonsági Hivatal ex főnöke (2007-2009) azt tartja a legnagyobb nemzetbiztonsági problémának, hogy a Magyarországon begyűjtött információk külföldre is kiszivároghatnak, ha az NSO Izraelben továbbra is ellenőrizni tudja a Pegasus programot.

Laborc szerint, ha igazak a hírek, és azok a megfigyelt célszemélyek, akik a hírekben szerepelnek, akkor “nem lehet mit mondani”!

Orbán Viktor nem is mond, de az álláspontja világos: nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti az ellenzéki személyiségek és újságírók tevékenységét, ezért az ő lehallgatásuk rutinnak számíthat a titkosszolgálatok gyakorlatában. Orbánt inkább az izgathatja, hogy miképp derülhetett ki mindez? Ezért hirdetik emberei a Pesti tévében, hogy “Soros szervezetei megtámadták a magyar titkosszolgálatokat!”…

Macront is figyelte a Pegasus – az izraeli hátteret vizsgálják

Emmanuel Macron francia elnök, a volt kormányfő és 14 minisztere, valamint Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke, volt belga kormányfő is rajta van a Pegasus kémprogram által megfigyelésre szántak listáján. A marokkói titkosszolgálat a Pegasus szoftver segítségével megtudhatta, hogy Macron francia elnök kivel kommunikál okos telefonján! Ez önmagában is komoly csapás a francia nemzetbiztonságra, de a kémelhárítást még jobban zavarja, hogy a háttérben az amerikaikat és Izraelt sejti.

Régebben a marokkói titkosszolgálat a franciák vadászterülete volt, de Mohamed király jó kapcsolatot épített ki az USA-val és Izraellel is. Vagyis Washingtonban és Jeruzsálemben is megtudhatták Macron elnök terveit.

Unit 8200

Ez az izraeli hírszerzés egyik legtitokzatosabb egysége, mely leginkább az USA NSA szolgálathoz hasonlít vagyis informatikai kémkedéssel foglalkozik. Ebben az egységben kétszer olyan hosszú időt szolgálnak a behívott katonák, akik öt év után olyan szakmai életrajzot produkálnak, hogy kapkodnak utánuk a piacon. Az NSO, amely a Pegasus szoftvert kidolgozta, maga is innen toborozta embereinek jórészét.

A keresztapa: Netanjahu

Izrael leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke fiatal korában a Szajeret Matkal elit alakulatban szolgált. Ugyanott, ahol bátyja, Joszi Netanjahu, aki az entebbei túszszabadító akciót sikerrel végrehajtotta – feláldozva saját életét. Azóta Benjamin Netanjahu őrzi a szoros kapcsolatot a hadsereg elit alakulataival. Ő rendelte el, hogy a kiberbiztonság fő fejlesztési területe legyen a katonai kutatásoknak. Ennek meg is van az eredménye : Izrael ma nagyhatalom ezen a téren. Épp mostanában tartják a Kiberbiztonság hetét Izraelben, melyen hagyományos vezér szónok a miniszterelnök. Éveken át Benjamin Netanjahu, de most Naftali Bennet.

A Pegazus szoftvert Netanjahu barátai kapták: így kerülhetett Marokkóba és így Magyarországra. Orbán Viktor nemzetbiztonsági tanácsadóját, Czukor Józsefet Netanjahu is fogadta – pedig ez általában nem szokásos. Netanjahu és Orbán között azonban kiváló kapcsolat alakult ki, melynek eredményeképp a magyar miniszterelnök találkozhatott Trump elnökkel a Fehér Házban.

Benjamin Netanjahut is vádolták ellenfelei megfigyelésével. Miniszterelnök korában mindig a nemzetbiztonságra hivatkozott ilyenkor. Nem kizárt, hogy Orbán ezt tőle tanulta el. Soros Györgyöt Netanjahu is személyes ellenségének tekintette. Ezért hivatkozik folyton Orbán Viktor is Soros Györgyre, mert így nemzetbiztonsági szempontok mögé rejtheti azt, hogy ellenfeleit megfigyelés alatt tartja.

Szenes Hanna száz éve

Izrael nemzeti hőse, aki költőnek készült mindössze 23 évet élt. Az antifasiszta harcban halt hősi halált – brit egyenruhában.

A britek önkénteseket kerestek a Palesztinában élő zsidók között a Hitler elleni harcra. A fiatal Szenes Hanna jelentkezett. Ejtőernyős kiképzést kapott hiszen másképp nem juthatott volna Magyarországra a háborús időkben.

Jugoszlávia területén ért földet, és gyalogosan lépte át a magyar határt. A náci megszállás alatt álló országban, ahol épp folyt a zsidók tömeges deportálása, hamarosan elfogták és kivégezték.

Szenes Anikó

Így hivták eredetileg a Budapesten született lányt, aki a református gimnáziumban tanult, ahol a jeles erdélyi költő, Áprily Lajos volt az igazgató. Ide járt Nemes Nagy Ágnes költőnő is, aki később megkapta a Jad Vasem elismerést, mert zsidókat mentett a vészkorszakban.

1939-ben érkezett Szenes Anikó Palesztinába. “Erecben vagyok!” – írta naplójában az akkor 18 éves lány. Később ezt írta:

“azt akarom, hogy a zsidóság ne csak nép legyen hanem erős nemzet!”

A Gestapo fogságában

Szenes Hanna azért is vállalkozott az életveszélyes küldetésre, mert édesanyja Magyarországon maradt. Szenes Béláné túlélte a vészkorszakot és megírta lánya kálváriáját a Gestapo illetve a magyar hatóságok börtöneiben. Szenes Hannát 1944 őszén végezték ki, akkor amikor már nyilas kormány uralkodott Magyarországon. Búcsúlevelében ezt írta édesanyjának:

Millió köszönet. Bocsáss meg, ha lehet! Te tudod nagyon, hogy miért nem kellenek szavak. Végtelen szeretettel: lányod.

Szenes Hanna emlékezete

wikipedia

Míg Izraelben nemzeti hős lett addig szülőhazájában alig ismerik. 1945 után csak a hazai ellenállás hőseit emlegették – Bajcsy Zsilinszky Endre, Kiss János altábornagy illetve Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán kommunista vezetőket. A brit hadsereg zsidó ejtőernyőse nem illett bele a képbe. Egyébként a brit hírszerzésen belül is vitatták, hogy szabad-e zsidókat nácik által megszállt területre küldeni, de végül is arra jutottak, hogy ha elfogják az ejtőernyős hírszerzőket akkor mindenképp halál vár rájuk. Mindenesetre csakis önkéntes jelentkezőket vetettek be ilyen életveszélyes szolgálatra.

A holokausztot a kommunista rendszer agyonhallgatta. Kertész Imre regénye, a Sorstalanság ugyan megjelent, de nem vált a köztudat részévé. Nobel díja döbbentette rá a magyar társadalom jórészét arra, hogy elfelejtett szembenézni az 1944-es zsidó népirtással. Szenes Hanna verseit a rendszerváltás után kiadták. Édesanyja visszaemlékezése is megjelent.

Szenes Hanna miniszobra Budapesten a Rózsa utcában áll.

Elit kommandós a Moszad élén

David Barnea éppúgy a Szajeret Matkal elit kommandóban szolgált mint a Netanjahu fivérek. Joszi Netanjahu a túsz szabadítás hőse Entebbe repülőterén veszítette életét. Benjamin Netanjahu Izrael miniszterelnöke lett. Ma is az, de lehet, hogy már nem sokáig.

Netanjahu már tavaly ki akarta nevezni David Barneat a Moszad élére, most június elsejétől hivatalosan is ő az új parancsnok az izraeli hírszerzés élén. Eddig helyettes volt az idén 56 éves Barnea, akinek családja a náci Németországból menekült Palesztinába, ahol 1948-ban megalakult Izrael.

Irán a fő ellenség

Az iszlamista rendszer Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja. A legutóbbi palesztin lázongások idején egy iráni altábornagy dolgozta ki a rakéta programot Izrael ellen. Irán jelen pillanatban is folytatja nukleáris programját. Benjamin Netanjahu miniszterelnök  az USA-t próbálta rávenni arra, hogy akár katonai erővel is akadályozza ezt meg. Trump elnök hajlott volna erre, de tábornokai lebeszélték róla mondván ezt a problémát nem lehet egyetlen jól irányzott csapással megoldani. Az elhúzódó háborúk pedig kétes kimenetelűek- ahogy ez Amerika számára Afganisztánban és Irakban kiderült.

A Moszad ért el sikereket Iránnal szemben: az izraeli titkosszolgálat információi alapján likvidálták az amerikaiak egy jól irányzott drón csapással Szulejmani tábornokot, az iráni forradalmi gárda külső hadműveleteinek parancsnokát.

A Moszad emberei végeztek Irán egyik vezető atomtudósával, aki altábornagyi rangban szolgált a forradalmi gárdában.

David Barnea legfőbb feladata az lesz, hogy tovább gyengítse Iránt, amely ambivalens politikát folytat. Egyrészt támogatja a radikális palesztinok és a libanoni Hezbollah harcát Izrael ellen, másrészt pedig tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és más nagyhatalmakkal egy újabb atomalkuról.

Trump bukása után az USA közel-keleti politikája érezhetően megváltozott: Netanjahu miniszterelnök elveszítette Washington feltétlen támogatását. Netanjahu hamarosan elveszítheti kormányfői posztját is, mert baloldali és szélsőjobboldali ellenfelei összefogtak ellene.

Izraelben a hadsereg elvben mentes a politikától, de nem véletlen, hogy a kormányfő nevezi ki a Moszad főnökét. David Barneanak arra is kell gondolnia, hogy Netanjahu utódai másképp ítélhetik meg a közel-keleti helyzetet mint Izrael jelenlegi miniszterelnöke, aki megegyezésre törekedett a szunnita arab államokkal, hogy szabad kezet kaphasson az Irán és szövetségesei elleni háborúhoz.

Irán ellen csakis akkor van esélye Izraelnek, ha az USA mögötte áll. Netanjahu egyáltalán nem élvezi Biden bizalmát. Az USA új közel-keleti politikát folytat, amely nem kizárólag Izrael feltétlen támogatására épül mint Trump korában. A Moszadnak létfontosságú az amerikai kapcsolat. Ezt elősegítheti, hogy David Barnea évekig tanult New Yorkban, és éppúgy mint az izraeli elit nagyrésze kiváló személyes kapcsolatokkal rendelkezik az Egyesült Államokban, ahol az elmúlt 25 évben mint a Moszad tisztje folytatott tárgyalásokat amerikai partnereivel.

Jeruzsálem napja

A Hamász iszlamista szervezet  az általa uralt Gázai övezetből rakétákkal lőtte az izraeli területeket – jelentette tegnap este az izraeli hadsereg szóvivője. Legalább 45 rakétát lőttek ki Gázából nem sokkal 18 óra után  miután lejárt az az ultimátum, amit a Hamász  arra adott Izraelnek, hogy vonja ki biztonsági egységeit az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Templom hegyről. 

A palesztinok április óta naponta demonstrálnak egy tervezett kitoloncolás ellen.

A nemzetközi közösség élesen elítélte az izraeli kitelepítéseket és kisajátításokat Kelet-Jeruzsálemben. Joseph Barell az Európai Unió külügyi biztosa kijelentette, „a palesztin családok kilakoltatása Sejk Dzsarrah városrészben és Kelet-Jeruzsálemben komoly aggodalomra ad okot. Szeretném újra hangsúlyozni, az ilyen cselekmények törvénytelenek a nemzetközi humanitárius jog szerint, és feszültséget szítanak”

A hatóságok számítottak arra, hogy a nyugtalanság hétfőn kezdődik, amikor a szélsőjobboldali izraeliek provokatív menetet tartanak az Óváros muszlim negyedén keresztül.

A felvonulás éves esemény Kelet-Jeruzsálem elfoglalására az 1967-es arab-izraeli háború idején, amely évforduló Izraelben Jeruzsálem napja néven ismert. Izrael ezt követően csatolta a város ezen részét, ezt a lépést a világ nagy része nem ismerte el. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet egy jövőbeli állam fővárosaként tartják számon, és a napi ünnepségeket provokációnak tekintik.

Az izraeli kormány vasárnap estig keveset tett a feszültség visszaszorításáért, de este több intézkedést hozott a várható másnapi konfliktus elkerülésére.

Sőt, a menet hétfői megkezdése előtt néhány perccel arról is döntött, hogy elkerülve a konfrontációt megakadályozza a zsidók belépését arra a területre, amelyet a zsidók Templom-hegyként, a muszlimok pedig nemes szentélyként ismernek.

Az összetűzések akkor kezdődtek, amikor a rendőrök reggel 8 óra körül beléptek a mecsetegyüttesbe, és gumilövedékekkel és kábító gránátokkal lőtték a kővel dobáló palesztinokat. A palesztinok köveket raktároztak a helyszínen.

Az izraeli rendőrség hétfőn

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság vasárnap elhalasztotta hat palesztin család kielutasítását Kelet-Jeruzsálemből. A  halasztó határozatot hétfőn reggel adták ki, ezzel is megpróbáltak hatástalanítani a robbanásveszélyes helyzetet.

Ezek az intézkedések sem tudták megakadályozni a fokozódó erőszakot.

Miután a Hamász, az iszlám fegyveres csoport napokig fenyegetett, hogy reagálni fog az izraeli jeruzsálemi akciókra, a csoport katonai szárnya ultimátumot adott, felszólítva Izraelt, hogy vonja vissza biztonsági erőit az Al Aksza mecset környékéről és Kelet-Jeruzsálem másik egy másik területéről, valamint engedje szabadon a kitűzött határidőig a közelmúltbeli zavargások során őrizetbe vett palesztinokat.

Röviddel a határidő lejárta után megkezdődtek a rakétatámadások.

A nagyobb konfliktust megelőzve az izraeli hadsereg már bezárta a Gázai övezet határához közeli területeket és utakat, a palesztin part menti területet, ahol a Hamász mozog.

Előzményként gázai területről vasárnap éjjel rakétákat lőttek Izraelbe, miután az elmúlt napokban égő léggömböket küldtek izraeli termőföldre, de a rakéták csak nyílt területeket értek el. Izrael viszonozta a tüzet, és megakadályozta a halászok kijuthassanak a tengerhez, valamint lezárta a kulcsátkelőhelyet Gáza és Izrael között.

Jonathan Conricus alezredes, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy a hadsereg „a helyzet stabilizálására törekedett” és elkerülte az eszkalációt.

Izraeli kibertámadás Irán nukleáris létesítménye ellen?

Izrael hallgatásával erősíti, hogy kibertámadást hajtott végre Irán nukleáris létesítménye ellen. A leállítás órákkal azután történt, hogy a natanzi reaktor új centrifugáit elindították.

Izrael nem cáfolja azt az állítást, hogy Irán fő nukleáris létesítménye elleni kibertámadást intéztek, amelyet Teherán atomenergia-főnöke terrorcselekménynek minősített. Szerinte ez indokolttá teszi Irán kemény válaszát az elkövetőkkel szemben.

A külső támadásra néhány órával azután került sor, hogy a natanzi reaktor tisztviselői újraindították a fejlett centrifugákat, amelyek felgyorsíthatják a dúsított urán termelését, az ország nukleáris programjának sarkalatos pontjaként.

Mivel az iráni hatóságok megküzdöttek egy nagyszabású áramszünettel Natanznál, amelyről az ország Atomenergia Ügynöksége elismerte, hogy a helyszínen megrongálódott az elektromos hálózat. Aviv Kochavi izraeli védelmi főnök szerint az ország „műveletei a Közel-Keleten nem rejtett cselekmények az ellenség szeme előtt”.

Izrael nem szabott cenzúra-korlátozásokat az eset nyilvánosságra kerülésével szemben, mint korábbi hasonló események után, és a támadást az izraeli média széles körben ismertette. A közrádió megtette azt a szokatlan lépést is, hogy a Moszad hírszerző ügynökség központi szerepét nyíltan elismerte.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök később, vasárnap kijelentette, hogy „az Irán elleni küzdelem és az iráni fegyverkezési erőfeszítések megakadályozása fontos eseménynek számítanak”.

“A ma létező helyzet nem feltétlenül az a helyzet, amely holnap lesz”

– tette hozzá részletezés nélkül.

A megmagyarázhatatlan leállásról azt gondolják, hogy ez a legújabb színtere a két főellenség közötti háborúnak, akik több mint egy évtizeden át kiterjedt és kiéleződött árnyékháborút vívtak a Közel-Keleten, amelynek középpontjában Irán nukleáris programja áll. 

Összecsapásokat újabban a nyíltan vívtak, elzárásokkal a hajózás ellen, Irán nukleáris tudósának kivégzésével, Szíriában az iráni támogatással harcoló milíciákkal szemben több száz légicsapással, sőt Izrael északi részén rejtélyes olajszivárgással, amely az ottani tisztviselők szerint környezeti szabotázs volt.

A Natanz továbbra is az izraeli félelmek középpontjában állt: tavaly júliusban a centrifuga-összeszerelő üzemet rongálta egy robbanás, 2010-ben pedig a CIA és a Moszad együttes számítógépes támadása a Stuxnet nevű számítógépes vírus segítségével, amely széleskörű zavart okozott, és Irán nukleáris programját többször is késleltette.

Az iráni atomfőnök, Ali Akbar Salehi sürgette a nemzetközi közösséget és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ), hogy tegyen lépéseket a támadás elkövetői ellen. Megerősítette, hogy egy „terrortámadás” megrongálta a natanzi telep elektromos hálózatát. A NAÜ közölte, hogy tisztában van a jelentésekkel, de további kommentárokat nem hajlandó megtenni.

A támadást „az ország ipari és politikai fejlődésének ellenzői hajtották végre, akiknek célja egy virágzó nukleáris ipar fejlődésének megakadályozása”

– mondta Salehi.

Malek Chariati, az iráni parlament energetikai bizottságának szóvivője azt állította, hogy ez szabotázs volt.

A fejlemények akkor következtek be, amikor Joe Biden amerikai elnök felkészült egy vitatott megállapodás újbóli aktiválására, hogy szankciómentességet kínáljon cserébe Teherán számára, ha az korlátozza nukleáris programját, és nem folytatja az atomfegyver fejlesztését. A 2015-ös paktum Barack Obama adminisztrációjának külpolitikai központi eredménye volt, de utódja, Donald Trump gyorsan felmondta és inkább agresszív magatartásra váltott. mindent megtett azért, hogy megfojtsa Irán gazdaságát, közben pedig megerősítette annak regionális ellenségeit.

Az amerikai védelmi államtitkártitkár, Lloyd Austin vasárnap érkezett Tel-Avivba, részben azért, hogy elfogadtassa Washington új pozícióját a szkeptikus izraeli tisztviselőkkel, akik attól tartanak, hogy még egy kicsinyített iráni program is lehetőséget kínál a Földközi-tenger keleti részére eljutni képes atomfegyver építésére.

Miután találkozott Austinnal, Izrael védelmi minisztere, Benny Gantz elmondta:

„Szorosan együtt fogunk működni amerikai szövetségeseinkkel annak biztosítására, hogy az Iránnal kötött bármilyen új megállapodás biztosítsa a világ, az Egyesült Államok létfontosságú érdekeit, megakadályozza a veszélyes fegyverkezési versenyt és védjük Izrael államát.”

A Natanz elleni támadás öt nappal azután következett be, hogy a Vörös-tengeren nyilvánvalóan izraeli aknatámadás történt egy iráni teherhajó ellen, amelyről a nyugati hírszerző tisztviselők régóta azt állították, hogy parancsnoki és ellenőrző hajó volt, amelyet a teheráni támogatású hutik támogatására használtak a jemeni háborúban.

Ezt egy sor szíriai izraeli légicsapás követte, amely megrongálta a Damaszkusz melletti katonai támaszpontot, amelyet állítólag Iránhoz hű milíciák használtak. A Hezbollah, melyet Izrael egyértelműen terrorszervezetnek minősít továbbra is az iráni külpolitika térségbeli legfőbb szövetségese.

Izrael tavaly megtörte a nyolcéves csendet és elismerte a szíriai légicsapásokban mintegy 1000 támadásért volt felelős. Állításuk szerint a légicsapások elsősorban annak megakadályozására irányultak, hogy a Hezbollah fejlett irányítási rendszerekkel szerelje fel a libanonban lévő kezdetleges rakétáit.

Szíriaban izraeli légicsapások jelentős károkat okoztak az ország katonai infrastruktúrájában, amelyet már amúgy is évtizedes felkelés és háború pusztított. Az Egyesült Arab Emírségek vezetésével diplomáciai erőfeszítéseket tettek anak az érdekében, hogy  Bashar al-Assad szíriai elnök szakítson Iránnal, amely segítette hatalmon maradásában. Aszad elutasította a szakítást.

Az Irán nevében katonai erőt biztosító Hezbollah vezetői továbbra is hevesen ellenzik, hogy egy iráni újrapozícionálás során Irán nem, vagy csak kevésbé nyújtson támogatást a terrorszervezetnek.

Csak kérdezem…

Morgolódom és kérdezek. De ez ne tévesszen meg senkit! Nem várok választ kérdéseimre. Megszoktam már, hogy a kormány kérdéseivel is képes hazudni, válaszaitól sem lehet egy szemernyi igazságot várni. Javaslom mindenki gondoljon amit akar. Én is.

Tud nekem válaszolni valaki arra, hogy

a Moderna korszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb vakcinája miért nem kellett nekünk?

Arra sem ártana érdemi válasz

miért vettünk a korszerűtlen, EU-ban bevizsgálatlan, kevésbé hatékony és jóval drágább kínai vakcinából hatalmas mennyiséget?

van tovább:

Miért erőlteti a kormány a hatvan év fölötti, akár krónikus betegségben szenvedőkre azt az oltóanyagot amit maguk a kínaiak sem adnak be a 59 éven felüli korosztálynak?

Miért kényszerítik a polgárokra – kihasználva a laikusok vírusfertőzéstől való félelmét -, hogy akár fenyegetéssel, de elfogadják a kínai vakcinát,  mondván vagy elfogadják azt, vagy mehetnek a sor végére!!!???

Most, hogy kiderült a kormány nem hívta le a rendelkezésünkre álló uniós kvóta felét

nem marad más épkézláb magyarázat erre, mint az, hogy Orbán és Szijjártó “portyázó” beszerzői a Modernával nem, míg a kínaiakkal tudtak “okosban” is megállapodást kötni.

Hja, kérem fel kell tölteni az offshore számlákat, mert ki tudja mi lesz 2022-ben?

III.fázisú vizsgálati eredmény, átláthatóság, hatékonyság=bizalom

A „Real World” tanulmány szerint a Pfizer koronavírus vakcina 94%-ban hatékony. Izraelben 1,2 millió ember bevonásával végzett, és szakértők által vizsgált kutatás megerősítette, hogy a tömeges immunizálás megszakíthatja a Covid-19 átvitelét.

A Pfizer Covid-19 vakcina 94 százalékban hatékonynak bizonyult egy szerdán közzétett,  tanulmány, amelyben 1,2 millió ember vett részt Izraelben, megerősítve a tömeges immunizációs kampányok erejét a koronavírus világjárvány.

A New England Journal of Medicine folyóiratban közzétett izraeli tanulmány azt is kimutatta, hogy valószínűleg erős védőernyő van a fertőzéssel szemben, amely kulcsfontosságú tényező a továbbterjedés megszakításában.

“Ez az első szakértők által felülvizsgált nagyszabású bizonyíték a vakcina hatékonyságára a valós körülmények között”

– mondta Ben Reis, a Harvard Medical School kutatója és a cikk egyik szerzője.

Közel 600 000 ember vett részt, azok közül akik kapták a oltást, és ugyanannyi, akik életkor, nem, földrajzi, orvosi és egyéb jellemzők szerint nem, de szorosan illeszkedtek az oltott társaikhoz.

A tünetekkel járó Covid-19 elleni hatékonyság a második adag után legalább hét nappal 94% volt – nagyon közel a 3. fázisú klinikai vizsgálatok során elért 95% -hoz.

Angliában a kutatók csütörtökön azt mondták, hogy azok az emberek, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, erős antitestválaszokat generálnak, amint a vakcinát beadják.

A londoni Imperial College felmérése azt mutatta, hogy a 80 évnél idősebbek 87,9 százaléka pozitív antitestet mutatott a Pfizer-BioNTech vakcina két adagját követően, a 60 év alatti betegeknél 95,5, a 60 évnél fiatalabbaknál pedig 100 százalékra.

“Bár van némi csökkenés a pozitivitásban az életkor előrehaladtával, minden életkorban, nagyon jó választ kapunk a vakcina két adagjára”

– mondta újságíróknak Paul Elliott, a londoni Imperial College epidemiológiai és közegészségügyi orvosának elnöke.

Az antitestszint csak egy része az immunitásképnek, a vakcinák is kimutatták, hogy erős T-sejtes védelmet generálnak. A 30 éven aluliak közel 95 százaléka pozitív antitestet mutatott 21 nappal egy adag után, de ez idősebb csoportokban csökkent.

A kutatás szerint a 80 éves vagy annál idősebbek 34,7 százaléka generált antitestválaszokat egy adag Pfizer vakcinával, de Nagy-Britannia Védőoltási és Immunizációs Vegyes Bizottsága (JCVI) korábban magas dózisú védelmet talált a Pfizer vakcinával szemben, még akkor is, ha az antitest szint alacsonyabb.

Nagy-Britannia 12 hétre növelte az adagok közötti különbséget, annak ellenére, hogy a Pfizer arra figyelmeztetett, hogy a klinikai hatékonyságról csak három hetes különbséggel rendelkeznek adatokkal.

Január 26. és február 8. között több mint 154 000 résztvevő vett részt az Imperial otthoni felügyeleti vizsgálatában a Covid-19 antitestekről, amely a természetes fertőzések és az oltottak körében ellenőrzi az antitestszintet.

A felmérés az oltások iránti bizalmat is vizsgálta, és azt mutatta, hogy magas volt: 92 százalékuk fogadta el vagy tervezte elfogadni az oltási ajánlatot, bár az afrikai származású lakosok körében a bizalom alacsonyabb volt, 72,5 százalékra csökkent.

Világszerte több mint 217 millió vakcinaadagot adtak be, bár a túlnyomó többséget magas jövedelmű országokban adták be.

Nagyok a remények, hogy az oltások lehetővé teszik a világ számára, hogy végre kilábaljon egy olyan járványból, amely több mint 2,4 millió ember halálát okozta, 112 milliót megfertőzött és megrázta a világgazdaságot.

Az egészségügyi szakértők arra figyelmeztettek, hogy ha az egész világ nem fér hozzá oltásokhoz, a pandémiának nem lesz vége.

Ez akkor történt, amikor Ghána lett az első olyan ország, amely felvételt nyert a globális Covax Facility rendszer keretébe, és ezzel utat nyitott a szegényebb nemzeteknek, hogy utolérjék a világ gazdagabb tájait. 600 000 adag Oxford-AstraZeneca-tól származik, és keddtől több ghánai városban adják be.

Időközben derűsebb adatok jelentek meg a Johnson&Johnson egyoltásos vakcinájáról, amely az amerikai szabályozó által kiadott részletes adatokban kimutatták, hogy nagyon hatékony a súlyos Covid-19 ellen, beleértve az újabb változatokat is.

Az oltást valószínűleg hamarosan engedélyezik és elérhetővé válik a legsúlyosabban érintett országokban is.

Az amerikai Moderna biotechnológiai cég bejelentette, hogy a veszélyes dél-afrikai koronavírus-variánsra irányuló új Covid oltóanyag-jelöltet kormányzati laborokba szállították tesztelésre.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK