Kezdőlap Címkék Izrael

Címke: Izrael

Hágai bíróság: Netanjahu miniszterelnök háborús bűnös

Elfogató parancsot adott ki a hágai nemzetközi bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joav Gallant nemrég leváltott hadügyminiszter ellen háborús bűnök elkövetése miatt.

Netanjahu egy kategóriába került Vlagyimir Putyinnal, akit az ukrajnai háború miatt ítéltek el. A bíróság egy sor Hamász vezetőre is hasonló ítéletet mondott ki, de őket időközben levadászta a Moszad. A Hamász 2023 októberében indított terror támadást Izrael ellen Jom Kippur idején. Izraelt meglepte a támadás, de azután visszavágott: a hadsereg bevonult a gázai övezetbe, ahol több mint kétmillió ember él – háborús körülmények között.

Ferenc pápa népirtással gyanúsítja Izrael kormányát

A katolikus egyház feje vizsgálatot sürget abban az ügyben, hogy az izraeli hadsereg és a belső elhárítás mit művel a gázai övezetben és Ciszjordániában. Ferenc pápa szerint fennáll a népirtás gyanúja is. Az izraeli kormány szélsőségesei – köztük Smotrich pénzügyminiszter – nem is nagyon titkolják, hogy el akarják üldözni az arabokat a gázai övezetből és Ciszjordániából valamint magából Izraelből. Céljuk a Nagy Izrael megteremtése, melyben a vallásos zsidók alkotnák a többséget. A demográfia viszont azt mutatja, hogy a vallásos zsidók ugyan gyorsan szaporodnak, de a muzulmán arabok még inkább. Nagy Izraelben már jelenleg is arab illetve muzulmán többség áll fenn, és az idő előrehaladtával ez csak fokozódni fog. Benjamin Netanjahu azért sem akarja befejezni a több mint egy éve tartó háborút, hogy minél több palesztin tűnjön el Nagy Izrael területéről. Trump kijelölt izraeli nagykövete teljes mértékben osztja a zsidó szélsőjobboldal álláspontját:

”palesztinok nincsenek, csak arabok vannak. Nekik el kell tűnniük Nagy Izrael területéről, mert “az Úr a zsidóknak, az ő választott népének adta Izrael földjét.”

Mike Huckabee nem zsidó, hanem keresztény fundamentalista, aki úgy véli, hogy valamennyi zsidónak a világból haza kellene térnie Izraelbe, ahonnan viszont az araboknak távozniuk kellene, hogy legyen hely az új bevándorlóknak. Jelenleg a helyzet azonban az, hogy Izraelből folyik a zsidók kivándorlása, mert a háborús körülmények miatt egyre kevesebben bíznak az ország jövőjében.

“Harminc év múlva nem lesz Izrael”

– mondta egy baloldali politikus a Le Monde diplomatique tudósítójának Jeruzsálemben.

A 75 éves Benjamin Netanjahu viszont bízik az izraeli közvélemény és Donald Trump támogatásában. Benjamin Netanjahu jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral is: a magyar kormányfő először az izraeli miniszterelnök ajánlásával jutott be a Fehér Házba Donald Trumphoz 2019-ben.

Trump kijelölt izraeli nagykövete szerint “palesztinok nincsenek”

Az USA megválasztott elnöke Mike Huckabeet jelölte az USA új izraeli nagykövetének, aki szerint a Szentírás határozza meg Izrael és az egész Közel Kelet jövőjét. A Biblia azt írja: a zsidó az Úr kiválasztott népe, amely jogosult nemcsak a mai Izrael területére hanem a gázai övezetre, Ciszjordániára és még néhány kisebb-nagyobb területre Libanonban és Szíriában sőt Irakban is.

Mi lesz az ott élő arabokkal, akik többnyire muzulmánok? Jeruzsálem nekik is szent városuk hiszen a próféta, Mohamed onnan “szállt fel az égbe”. Ennek emléke az Al Aksza mecset Jeruzsálemben. Az arabok már jelenleg is többségben vannak Nagy Izraelben, és a demográfiai előrejelzések szerint az arányok egyre inkább az ő javukra tolódnak el. Mike Huckabee kijelölt USA nagykövet szerint nincsenek palesztinok, akiknek az ősei évszázadok óta élnek a Szentföldön hanem csakis arabok vannak, akik más arab államokban kereshetnek maguknak új hazát.

Mike Huckabee nem zsidó hanem déli baptista, fundamentalista és cionista. Ez utóbbi azt jelenti, hogy szerinte minden zsidónak haza kell térnie a Nagy Izraelbe, hogy benépesítsék a területet miután “az arabok eltűnnek onnan.”

Kérdés, hogy mit szól ehhez Trump veje, Jared Kushner, aki ortodox zsidó, és apósa nevében ő intézte a közel-keleti ügyeket a State Departmentben. Az ő kedvéért Trump lánya, Ivanka is áttért a zsidó hitre. Trump unokája is az angolon kívül héber és kínai nyelven beszél jól – rosszul. A megválasztott elnök azt szeretné, ha négy év múlva lánya, Ivanka Trump lenne az Egyesült Államok első elnökasszonya.

Trump a hadügyminiszter posztjára egy médiaszemélyiséget jelölt, aki a Fox televízióban gyakran interjúvolta őt. Indoklás: “Ő Izrael elszánt barátja, és ezekben a háborús időkben ilyen ember kell a Pentagon élére!” – hangsúlyozta Donald Trump.

Orbán emberek a Trump csapatban

Zentai Péter, a Kossuth rádió egykori washingtoni tudósítója arról írt a Facebookon, hogy a megválasztott elnök új csapatában sokan vannak olyanok, akik Budapesten jártak, és pénzt kaptak az Orbán kormánytól.

Richard Grenell és Tucker Carlson fizetést is kaptak a magyar kormánytól.

Tucker Carlson Orbán interjúját milliók látták az USA-ban és szerte a világon. A magyar miniszterelnök azért nem váltotta le Orbán Balázst az 56-os fejtegetésért, mert a politikai igazgató nagy szerepet játszott abban, hogy Trump embereinek keményvonalas csapatával a magyar kormánynak igen szívélyes kapcsolata alakulhatott ki. Orbán Balázs Arizonában még kampányolt is Trump érdekében. Nagy szerepet játszott mindebben az MCC, amely hatalmas kormányzati pénzek fölött rendelkezik.

Mindez összefügg azzal is, hogy az Orbán kormány oly határozottan állt Benjamin Netanjahu oldalára a közel-keleti válságban amikor Biden igyekezett mérsékletre inteni Izrael kormányfőjét.

A Trump – Netanjahu – Orbán kapcsolati háló igen erős még akkor is, ha az izraeli miniszterelnök kockára teszi Izrael jövőjét háborús politikájával, Orbán Viktor pedig szánalmas teljesítményt nyújt mint az Európai Unió egyik legszegényebb és legkorruptabb országának vezére, aki Trump támogatása nélkül könnyen Ceausescu sorsára juthatna.

Ha ehhez hozzávesszük még Putyint is, akkor Orbán kapcsolati hálója kiválóan működik: kísértet járja be Európát, az USA-t és Izraelt a nemzeti szocializmus kísértete. A kudarc szinte biztos, de József Attila nem véletlenül csak reménykedhetett abban, hogy

“karóba nem húznak ma már ?!”

Ukrajna üzleti lehetőséget kínál Donald Trumpnak

Arra hívja fel a figyelmet a londoni Financial Times, hogy Ukrajna hatalmas üzleti lehetőséget kínál a megválasztott régi-új elnöknek.

Zelenszkij elnök már felkészült arra korábban is, hogy Trump nyerheti meg az elnökválasztást, ezért tanácsot kért Lindsey Graham republikánus szenátortól is, aki többször is felhívta honfitársai figyelmét azokra az ásványi kincsekre, mezőgazdasági fejlesztési lehetőségekre, melyekkel amerikai cégek is élhetnek a háború után Ukrajnában. Trumpot ez nagyon is érdekelte amikor Zelenszkij ukrán elnök erről beszélt vele még a választások előtt – nyilatkozta egy magát megnevezni nemkívánó bennfentes a megválasztott elnök környezetéből.

Kijevben örültek volna, ha Trump Mike Pompeo egykori külügyminisztert helyzetbe hozza, de ez nem történt meg. A kijelölt külügyminiszter, Rubio és a nemzetbiztonsági tanácsadó, Waltz korábban keményen bírálta Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, ezért Kijevben mérsékelt optimizmussal tekintenek a szereplésük elé.

Kérdés, hogy mit lép Putyin, ha Trump tárgyalásokat kezd vele?

Trump, a “békeangyal” egy Irán elleni támadás miatt akar lepaktálni Putyinnal

“Célba vettük Irán nukleáris létesítményeit”

– nyilatkozta Izrael új hadügyminisztere, akit Netanjahu épp az amerikai elnökválasztás hajrájában nevezett ki.

Az előző hadügyminiszterben Netanjahu miniszterelnök azért veszítette el a bizalmát, mert a háború befejezését sürgette, és egyetértett a Biden adminisztrációval, hogy semmiképp sem kell célba venni Irán nukleáris és olaj létesítményeit a nagy háborús és világgazdasági kockázat miatt. Donald Trump viszont arra biztatja Izraelt, hogy “csapjon oda Iránnak”. Az Egyesült Államok nélkül aligha lehet komoly csapást mérni Irán nukleáris létesítményeire, amelyek szét vannak szórva a nagy területű ország hegyvidékein.

Obama elnök idején hat nagyhatalom alkut kötött Iránnal arról, hogy az ország, amely nem ismeri el Izrael létét sem, nem fejleszti ki nukleáris ütőerejét, cserébe viszont megszabadul a szankcióktól, melyek fojtogatják a gazdaságát. Trump első elnöksége idején ezt az alkut felrúgta, Irán azóta egyre erősíti kapcsolatait Oroszországgal és Kínával. Peking békét teremtett Irán és Szaúd Arábia között. A Hamász azért indított terrortámadást Izrael ellen  múlt októberben, mert meg akarta akadályozni Izrael és Szaúd Arábia együttműködését. Ezt korábban Trump készítette elő: veje, Jared Kushner, aki ortodox zsidó nagyvállalkozó, intézte a közel-keleti ügyeket a State Departmentben Washingtonban. Szaúd Arábia csekély 1,5 milliárd dolláros üzleti ajánlattal vásárolta meg Jared Kushner jóindulatát.

Most viszont a muzulmán csúcs alkalmából Szaúd Arábia népirtással vádolta meg Izraelt a gázai övezetben. Benjamin Netanjahu tehát teljesen magára maradt a Közel Keleten viszont abban bizakodhat, hogy számíthat Donald Trump támogatására. Washingtonban a katonák korábban lebeszélték Trumpot Irán megtámadásáról, amire most Netanjahu rábeszéli őt. Putyin ezért is kulcsfigura, mert ha ő nem hagyja cserben Iránt, akkor az esetleges amerikai-izraeli támadás csak félsiker lehet. Lavrov orosz külügyminiszter már arról beszél, hogy előbb utóbb stratégiai együttműködési egyezményt kötnek Iránnal. Ezt a diplomáciai csomót aligha tudja Donald Trump egyetlen kardcsapással keresztül vágni.

A Bécsi Izraelita Hitközség nem engedte be Orbán szövetségesét a Kristályéjszaka megemlékezésre

A nácik birodalmi méretű pogromot indítottak 86 évvel ezelőtt amikor Ausztria már az Anschluss következtében a Harmadik Birodalomhoz tartozott. Erről ezért Bécsben is megemlékeztek.

Az osztrák Izraelita hitközség vezetője, Oskar Deutsch előre megüzente a parlament új elnökének, a Szabadságpárthoz tartozó, Walter Rosenkranznak, hogy nemkívánatos személy a megemlékezésen. A Szabadságpárthoz tartozó politikus ugyanis évtizedek óta tagja a Libertas nevű öreg diák szövetségnek, amely már a tizenkilencedik század hetvenes éveiben kitiltotta tagjai közül a zsidókat. Az osztrák parlament elnökét ezért nem engedték be a megemlékezésre, és egyedül sem koszorúzhatott.

A Szabadságpárt szerezte a legtöbb szavazatot a választásokon, ezért Rosenkranzot megválasztotta elnökének a bécsi parlament. Ki sietett elsőként gratulálni? Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki a Patrióták szövetsége frakciót az Európai Parlamentben az osztrák Szabadságpárt és a cseh Ano vezetőjével együtt épp Bécsben jelentette be.

Az osztrák Szabadságpárt nem sietett sohasem elhatárolódni a náci múlttól, de a szociáldemokrata Kreisky kancellár ennek ellenére együtt kormányzott vele noha őt személyében is érintette a zsidó üldözés.

Orbán Viktor azért is vonzódik a Szabadságpárthoz, mert az nyíltan oroszbarát politikát folytat. Putyin orosz elnök annak idején táncolt a Szabadságpárt által delegált külügyminiszterasszony esküvőjén Ausztriában. A bukott miniszter jelenleg Oroszországban él Putyin kegydíjából.

Orbán – Netanjahu – Trump

A magyar miniszterelnök jó kapcsolatot épített ki Izrael kormányfőjével, akit vendégül is látott Budapesten. Netanjahu ajánlotta be Orbán Viktort Trumpnál, aki fogadta is a magyar kormányfőt a Fehér Házban  2019-ben. Ki a közös ellenfele a három politikusnak? Soros György, az amerikai demokraták egyik legfőbb támogatója. Soros Izraelben is a nyílt társadalmat és a demokráciát támogatja míg Netanjahu azokkal a szélsőjobboldali pártokkal működik együtt, melyek Nagy Izrael megteremtését tűzték ki célul az arabok elüldözésével illetve alárendelésével annak ellenére, hogy ennek a Nagy Izraelnek a területén már jelenleg is több arab él mint zsidó, és a demográfia nem a zsidóknak kedvez. A szélsőjobboldal Izraelben a zsidók faji felsőbbrendűségét hirdeti az arabok fölött, és ez kínosan emlékeztet a náci időkre a Harmadik Birodalomban, ahol a zsidók a holokauszt idején több mint hatmillió embert veszítettek el.

Trump és Netanjahu közös akcióra készül Irán ellen?

“Egyetértünk az iráni fenyegetés minden elemét illetően. Látjuk ezenkívül a lehetőséget Izrael előtt a béke megteremtésére” – így értékelte harmadik telefonbeszélgetését az USA megválasztott elnökével Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.

Netanjahu nemrég leváltotta hadügyminiszterét. A honvédelmi tárca új vezetője sietett közölni: Irán ügyében teljes az egyetértés Donald Trump és Benjamin Netanjahu között. A Biden adminisztráció a háború mielőbbi befejezésére igyekezett rábírni Netanjahu miniszterelnököt – sikertelenül. A több mint egy éve tartó háborút Izrael miniszterelnöke két okból akarja folytatni: egyrészt döntő csapást kíván mérni Iránra Trump segítségével, másrészt pedig tart attól, hogy a háború után újrakezdődne korrupciós pere, amely akár börtönbe is juttathatná a 75 éves miniszterelnököt. Netanjahu az Irán elleni akció előtt meg akarja lazítani a kapcsolatot Teherán és Moszkva között.

Moszkvában és Washingtonban tárgyal Netanjahu jobbkeze

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai minisztere a múlt héten Moszkvában tárgyalt, most pedig Washingtonban tanácskozik az amerikai katonai vezetőkkel. A Times of Israel szerint Netanjahu jobbkeze egyelőre egy fegyverszünetről tárgyal a libanoni Hezbollahhal, mely Irán szövetségese, de egyben előkészít egy csapást Iránra, melyet Benjamin Netanjahu miniszterelnök már régen tervez az iszlamista rendszerrel szemben, amely nem ismeri el Izraelnek még a létét sem, és aktívan támogatja mind a Hamászt mind pedig a Hezbollahot. A Moszad Teheránban gyilkolta meg a Hamász korábbi vezérét.
Oroszország jó kapcsolatot tart fenn Iránnal, mellyel együtt védték meg Asszad elnök rendszerét Szíriában. Nemrég Teheránban járt Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára, Putyin bizalmi embere és Misusztyin orosz miniszterelnök. Lavrov külügyminiszter jelezte: előkészítenek egy stratégiai együttműködési egyezményt Iránnal.
Donald Trump azért is szeretne gyorsan megegyezni Putyinnal Ukrajnáról, mert az USA figyelmét a Közel és Távol Keletre kívánja koncentrálni.

Az izraeli csapás a konfliktus új szakaszát jelzi, de megáll a totális háború előtt

Irán első reakciója azt sugallta, hogy a felek ismét elhárították az ellenőrizetlen háborút, még akkor is, ha a kilátás nagyobb, mint valaha.

Izrael szombat délelőtti megtorló támadása Irán ellen egy új és veszélyesebb szakasz kezdetét jelentette a két ország évek óta tartó konfliktusában, de úgy tűnik, legalábbis egyelőre nem vált ki egy teljes háborút, mondták el elemzők.

A támadás volt az első alkalom, hogy Izrael nyilvánosan elismerte, hogy katonai műveletet hajt végre Iránon belül, miután évekig stratégiai hallgatást tartott az iráni földön elkövetett merényleteiről és szabotázscselekményeiről. Az 1980-as években Irakkal vívott háború óta ez is ritka támadás volt külföldi légierő részéről Iránban.

Bár ez egy jelentős pillanat volt, a támadás nem váltott ki azonnal iráni fenyegetést a megtorlásra, enyhítve a félelmeket, hogy a Közel-Kelet két legerősebb hadserege irányíthatatlan konfliktus előtt áll.

„Az árnyékháború évei teljes mértékben nyílt konfliktusba keveredtek – bár egyelőre kezelt konfliktusként” – mondta Ellie Geranmayeh, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának Irán szakértője, egy berlini kutatócsoport. „Teherán lenyelheti ezeket a katonai létesítmények elleni csapásokat anélkül, hogy olyan ellenakciót tenne, amely további izraeli válaszlépésekre ösztönözne” – tette hozzá.

Miután az Egyesült Államok hetekig nyomást gyakorolt ​​támadása hatókörének csökkentésére, Izrael elkerülte, hogy érzékeny nukleáris dúsító telephelyekre és olajkitermelő létesítményekre csapjon le, megtorlásul a hatalmas ballisztikus rakéták támadása miatt, melyeket Irán a hónap elején lőtt ki Izraelre.

Tisztviselők szerint szombaton az izraeli vadászgépek ehelyett nagyjából 20 katonai létesítményre összpontosítottak, köztük légvédelmi ütegekre, radarállomásokra és rakétagyártó telephelyekre.

A támadások viszonylag visszafogott fókusza lehetővé tette az iráni intézmények számára, hogy a normalitás érzését vetítsék előre szombat reggel. A légiközlekedési hatóság újra megnyitotta Irán légterét, és az állami hírügynökségek képeket és felvételeket sugároztak az élet visszatéréséről – elemzők szerint minden jel arra utal, hogy az iráni vezetés megpróbálja lekicsinyelni az izraeli támadás jelentőségét, és csökkenteni a belföldi várakozásokat egy nagyszabásúval szemben. Iráni válasz.

„Ez egy új szakasz kezdete, egy veszélyes szakasz, amely sokkal több érzékenységgel jár” – mondta Yoel Guzansky, a tel-avivi székhelyű kutatócsoport, a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének iráni izraeli szakértője. „De a zene, amit Iránból hallok, alapvetően azt mondja: „Ó, ez nem semmi.”

Ennek eredményeként hozzátette:

„Lehetséges, hogy a két fél legalább ezt a kört lezárja, és nem fogunk látni iráni megtorlást – vagy ha látni fogjuk, akkor az kicsi lesz.”

Ennek ellenére az elemzők arra figyelmeztettek, hogy még ha a legutóbbi eszkaláció enyhül is, az Iránt és Izraelt tovább sodorta egy kezelhetetlen konfliktus felé. A két ország éveken át titkos háborút vívott, amelyben mindkét fél aláásta a másik érdekeit, és támogatást nyújtott a másik ellenfelének, miközben ritkán vállalt felelősséget saját támadásaiért. Ez a rejtett konfliktus nyílt konfrontációba fordult, amikor tavaly kitört a háború Izrael és Irán gázai szövetségese, a Hamász között.

Miután a Hamász vezette izraeli támadás tavaly októberben kirobbantotta Izrael pusztító gázai háborúját, Irán többi közel-keleti meghatalmazottja, köztük a Hezbollah is, palesztin szövetségesükkel való szolidaritásból csapást mért Izraelre. Izrael viszont fokozta az iráni érdekek elleni támadásait a régióban, ami közvetlen eszmecseréhez vezetett a két ország között, először áprilisban, most pedig októberben.

Egyes elemzők attól tartanak, hogy Izrael, bár viszonylag visszafogottan viselkedett szombaton, a november eleji amerikai elnökválasztást követően nagyobb támadást indít. A szavazás egy olyan hatalomátmenetet indít el, amelynek során Washington befolyása és az iráni-izraeli konfliktusra való összpontosítása csökken.

Irán légvédelmének és radarrendszerének megrongálásával Izrael megkönnyítette vadászgépei számára, hogy a jövőben Iránt támadják, ami vagy elriaszthatja Teheránt az erőteljes válaszadástól, vagy felbátorítja Izraelt, hogy újabb támadásokat próbáljon ki, vagy mindkettőt.

„Megkönnyebbülten sóhajt majd Irán és a régió, hogy az Egyesült Államoknak egyelőre sikerült megfékeznie Netanjahut” – mondta Geranmayeh, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.

„De attól tartunk, hogy ez az amerikai választásokig vezető átmeneti korlátozás. Az előttünk álló „sánta kacsa” szakasz egy olyan pillanat lehet, amikor új izraeli támadásokat láthatunk Iránon belül az iráni képességek további kimerítésére.”

Miért támadta meg Izrael Iránt?

A két ország évek óta árnyékháborút vív. Konfliktusuk mára nyílt harcicselekményekig jutott. Izrael légicsapásokat hajtott végre szombaton Irán ellen – közölte az izraeli hadsereg.

A főváros, Teherán lakói által látott és hallott csapások hetekkel azután történtek, hogy Irán mintegy 200 ballisztikus rakétát lőtte ki Izraelre, és izraeliek millióit kényszerítette arra, hogy menedékházakba húzódjanak. Irán azt mondta, hogy e hónap eleji támadása megtorlás volt, amiért Izrael meggyilkolt egy iráni parancsnokot és a térségben Irán által támogatott csoportok több vezetőjét.

Izrael és Irán közelmúltbeli légitámadásai megtörték a közvetlen katonai összecsapások elkerülésének régóta fennálló gyakorlatát.

Íme egy pillantás mindarra, amit tudunk az Irán elleni izraeli katonai akcióról és azokról az eseményekről, amelyek idáig juttatták az országokat.

Az izraeli hadsereg szombaton hajnali 2 óra 30 perckor kiadott közleményében közölte, hogy „pontos csapásokat hajt végre iráni katonai célpontokra”, és azt mondta, hogy az Irán és szövetségesei által Izrael ellen több mint egy éve tartó támadásokra reagálva hajtja végre az akciót. Ez egy ritka elismerés volt Izrael részéről az iráni területen folytatott katonai tevékenységről, mert eddig nem ismerte el közvetlenül a támadások tényét.

Teheránban reggel 6 óra után a katonaság közölte, hogy a csapások véget értek. Izraeli tisztviselők szerint a támadás körülbelül 5 óra körül ért véget, miután 20 célpontot találtak el. Az áprilisi légicsapások után során Izrael körülbelül öt napot várt, hogy válaszoljon a teheráni október 1-i rakétatámadásra. Ezúttal a 25 napos válaszreakciót több tényező is indokolta, beleértve az Izrael és a Biden-kormányzat közötti tárgyalásokat, az amerikai légvédelmi rendszer megérkezését és a zsidó ünnepeket. A közelgő amerikai választások is  befolyásolhatták Izrael kivárását.

A múlt héten kiszivárgott két titkos amerikai hírszerzési dokumentum műholdfelvételeket írt le az izraeli katonai felkészülésről egy esetleges Irán elleni csapásra, és betekintést engedett a tervekkel kapcsolatos amerikai aggodalmakba.

Hogyan jutott Izrael és Irán idáig?

Irán és Izrael ellentéte évtizedeken át árnyékháborúnak minősült. Irán szövetséges csoportok hálózatát, köztük a Hamászt és a Hezbollahot használta fel izraeli érdekeltségek elleni támadására, Izrael pedig magas rangú iráni tisztviselőket és atomtudósokat gyilkolt meg, és kibertámadásokat szervezett Irán ellen. A köztük lévő közvetlen konfliktus idén robbant ki, a Hamász által Izrael elleni tavaly október 7-i támadások nyomán.

Áprilisban Irán rakéták és drónok százait indította Izrael ellen – ez volt az első közvetlen támadás az ország ellen –, megtorlásul a Szíria fővárosában, Damaszkuszban található iráni nagykövetség épületére adott izraeli csapásért, amelyben három vezető iráni parancsnok meghalt.

Izrael nagyrészt meghiúsította az iráni rakétatámadást az Egyesült Államok és más szövetségesei és saját légvédelme segítségével, majd közvetlen támadással válaszolt.

Aztán július végén izraeli repülőgépek megölték a Hezbollah egyik vezető parancsnokát Libanon fővárosában, Bejrútban, egy rakétatámadásért megtorlásul, amelyben legalább 12 ember meghalt. Egy nappal később a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije meghalt egy teheráni robbanásban.

Az iráni kormány és a Hezbollah megfogadta, hogy megtorolják, de sokak meglepetésére Irán nem tett azonnali lépéseket.

Október 1-jén rakétát lőtt Izrael ellen, amivel az iráni Iszlám Forradalmi Gárda bosszút állt Haniyeh meggyilkolása miatt.

Az Irán által támogatott Hezbollah és a Hamász súlyos meggyengítése után Izrael megpróbálta egyensúlyba hozni stratégiai céljait szövetségesei – különösen az Egyesült Államok – azon aggodalmaival, hogy egy új támadás szélesebb körű regionális háborút indíthat el.

Az izraeli kormány közölte a Biden-adminisztrációval, hogy elkerüli az iráni nukleáris dúsítási és olajkitermelési telephelyek elleni csapást – mondta két tisztviselő. A bizalmas diplomácia egyeztetés érdekében névtelenül nyilatkozó tisztviselők azt mondták: Izrael beleegyezett, hogy támadásait az iráni katonai célpontokra összpontosítsa.

Amerikai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy egy nagyobb közel-keleti konfrontációba keverednek a kevesebb mint két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt.

A szombati támadás során Izrael azt mondta, hogy harci gépei rakétagyártó létesítményeket, föld-levegő rakétakilövőket és más katonai helyszíneket vettek célba. Az iráni nemzeti légvédelmi erők szerint Izrael katonai támaszpontokat támadott meg három iráni tartományban, köztük Teheránban is, szerintük „korlátozott károkat” okozva. Az iráni hadsereg közölte, hogy két légvédelemben dolgozó katonája életét vesztette a csapásokban.

Azzal, hogy elkerülte a nukleáris vagy olajinfrastruktúra helyszíneit, Izrael valószínűleg korlátozni akarta a két ellenfél közötti teljes háború valószínűségét, amely pusztító hatással lenne a régióra.

Izrael a közelmúltban megmutatta, hogy képes nagy távolságra is légicsapásokat végrehajtani.

A hutik elleni támadások során Jemenben szeptember végén az izraeli erők több mint ezer mérföldet repültek, hogy megtámadják az erőműveket és a hajózási infrastruktúrát, felderítő repülőgépekkel és több tucat vadászgéppel, amelyeket repülés közben kellett tankolni. Az Izraeltől mintegy 1000 mérföldre fekvő Teherán hasonló hatótávolságon van.

Iránnak sokkal erősebb a légvédelme, mint Libanonnak és Jemennek, de Izrael megmutatta, hogy velük szemben is előnye.

Áprilisban Irán első rakétatámadásának megtorlásaként egy izraeli légicsapás megrongált egy S-300-as légvédelmi rendszert Natanz közelében, egy közép-iráni város közelében, amely kritikus fontosságú az ország atomfegyver-programja szempontjából. Nyugati és iráni tisztviselők azt mondták, hogy Izrael légi drónokat és legalább egy rakétát lőtt ki  harci repülőgépről a támadás során.

Ez a csapás megmutatta, hogy Izrael képes megkerülni Irán védelmi rendszereit, és megbénítani azokat.

A Center for Strategic and International Studies, egy washingtoni kutatóintézet szerint Izraelnek további lehetőségei vannak: Jericho 2 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek körülbelül 2000 mérföld (kb. 3200 km) távolságban lévő célpontokat érhetnek el, és Jericho 3 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek olyan célpontokat is elérhetnek amelyek több mint 4000 mérföldre, azaz majdnem 6500 kilométer távolságra vannak.

Biden elnök ebben a hónapban kijelentette, hogy nem támogatja az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást. A Fehér Ház szombaton támogatásáról biztosította Izrael hadműveletét, célzottnak és arányosnak nevezve azt.

Egy amerikai tisztviselő szombaton azt mondta, hogy Izrael figyelmeztette a Biden-adminisztráció illetékeseit a támadás előtt, de nem kívánta megmondani, hogy mennyivel előtte. Egyes elemzők szerint a közelgő amerikai elnökválasztás és az a tény, hogy Biden nem pályázik második ciklusra, megnehezíthette az adminisztrációt az izraeli fellépés befolyásolásában és esetleges korlátozásában.

A Fehér Ház szombati újságíróknak tartott hivatalos tájékoztatása szerint a kormányzat úgy véli, hogy az izraeli támadásnak véget kell vetnie Izrael és Irán közötti katonai cselekményeknek, de azt is kijelentették, hogy az Egyesült Államok ismét Izrael védelmére kel, ha Irán megtorolja.

Trump Putyinnak: “Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed”

0

Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.

“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”

Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”

Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:

”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”

Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első  nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.

Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.

Az igazi veszély a Közel Kelet

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.

Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.

Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.

Orosz-iráni csúcs a közel-keleti háború kellős közepén

Miközben Irán és Izrael között nyílt háború zajlik Putyin orosz elnök találkozott a perzsa államfővel Türkmenisztán fővárosában. Hanijet Pezeskian Iránban mérsékelt politikusnak számít, de a vallási vezető, Khamenei ajatollah mégiscsak őt támogatta, mert békülni akar a Nyugattal. Az iráni Forradalmi Gárda viszont nem akar.

Iránban nagy parádén mutatták be az új csodafegyvert: a Shahed 136B drón továbbfejlesztett változatát, melynek hatótávolsága 4000 kilométer. A felvonuláson a másik szenzáció a Dzsihád ballisztikus rakéta volt. Szent védelmi hét vette ezzel kezdetét Iránban, ahol elvonultak Khomeini ajatollah sírja előtt. A vallási vezető irányította a forradalmat 1979-ben amikor elfoglalták az USA nagykövetséget is Teheránban, és háborút hirdettek a Nyugat és különösen Izrael ellen. Khomeini kétfrontos háborút folytatott: a kommunista párt 15 ezer aktivistáját ölette meg, hogy elvegye Moszkva kedvét a “testvéri segélynyújtástól”, mely 1978-ban Afganisztánban megtörtént.

Aztán Oroszország és Irán együtt mentette meg Asszad rendszerét Szíriában. A Hamász terrorista szervezet vezetői többször is jártak Moszkvában azt követően is, hogy terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen 2023 október hetedikén. A Hamász politikai vezetőjét a Moszad Teheránban gyilkolta meg.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök valószínűleg tudatosan hagyta figyelmen kívül a Moszad jelentéseit a készülő Hamász terrortámadásról tavaly októberben, hogy ezzel kellő erkölcsi alapot szerezzen régi kedvenc tervének megvalósításához: Irán nukleáris kapacitásának megsemmisítéséhez. Obama elnök öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt megállapodott Iránnal a katonai atom program leállításáról. Trump elnök ezt a megállapodást – Benjamin Netanjahu biztatására – felrúgta, de a közös támadást Irán ellen nem vállalta fel. Most azonban arra buzdítja Izraelt: elsőként a nukleáris létesítményeket támadja Iránban! Benjamin Netanjahu azzal számol, hogy Donald Trump hamarosan újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és akkor zöld utat kap Iránnal szemben. Biden elnök ugyanis egyáltalán nem támogat egy Irán elleni akciót. Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje kerek-perec megmondta Netanjahunak: ezt a háborút be kell fejezni!

Miért adná fel Putyin Irán támogatását?

Jelenleg az iráni drónok jó szolgálatot tesznek az ukrajnai háborúban. Ezért is kérte Zelenszkij elnök, hogy a NATO védje Ukrajna légterét. Az iráni drónok olykor NATO tagállamok határmenti területein landolnak Lengyelországban vagy Lettországban. Biden nem kíván igazán aktívan belekeveredni az ukrajnai háborúba, mert nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal. Trump egyenesen megegyezne Putyinnal Zelenszkij feje felett. Miért? Nemcsak azért, mert ezzel növelné nemigen létező diplomáciai presztízsét hanem azért is, mert ezzel talán ráveheti Putyint arra: hagyja magára Iránt! Enélkül ugyanis igencsak kockázatos az Irán elleni támadás hiszen a nagy területű  és népes állam legyőzése egyáltalán nem tűnik egyszerűnek. Még nagyobb problémája Trumpnak és Netanjahunak az esetleges katonai győzelem után, hogy mi lesz utána? Afganisztánban és Irakban kiderült, hogy a katonai győzelem felér egy kiadós politikai vereséggel.

Miért kockáztatja a 75 éves Netanjahu a 76 éves Izraelnek nemcsak a biztonságát, de a létét is? Mert arra gondol, hogy az idő nem Izraelnek dolgozik: a demográfia jelentős arab többséget vetít előre a jelenlegi határokon belül, az Egyesült Államok elkötelezettsége pedig a Közel Kelet és főként Izrael iránt egyre csökken. A Közel Kelet az olcsó kőolaj felfedezésével vált világpolitikai tényezővé, ha ennek szerepe csökken a zöld átállás miatt,  akkor visszasüllyedhet a periferikus létezésbe, ami nem sok jót ígér a globális versengésben.

Trump kemény válaszra buzdítja Izraelt Irán ellen

0

Biden elnök arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy ne támadja meg Irán nukleáris létesítményeit sem pedig olajiparát, mert mindkettő óriási háborús veszélyt jelentene, mely újabb eszkalációt válthat ki, olyat, melyet a felek már nem tudnak kontrollálni.

Izrael stratégiája általában az, hogy a válaszcsapásnak erősebbnek kell lennie mint a zsidó államot ért kihívásnak, hogy ily módon megmutathassa a világnak: minden fenyegetés visszahull a támadó fejére! Csakhogy ez magára Izraelre is igaz lehet. Benjamin Netanjahu már régóta arra próbálja meg rávenni az Egyesült Államokat, hogy együtt támadják meg Iránt, és ily módon akadályozzák meg, hogy az Izraelt létében fenyegető síita állam atomfegyverhez jusson. Az amerikai demokraták Obama elnök idejében tárgyaltak Iránnal, amely atomalkut kötött hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Ezt az atomalkut Trump felrúgta – Benjamin Netanjahu biztatására. Most az USA ex elnöke felhívta Izraelt:

“elsőként a nukleáris iparra mérjen csapást Iránban!”

Biden elnök a G7 államok vezetőivel tárgyalt a közel-keleti helyzetről. Újabb közös szankciókat határoztak el Irán ellen, de óva intették Izraelt attól, hogy nukleáris létesítményeket támadjon meg Iránban.

Biden hangsúlyozta: ”Az USA továbbra is a diplomáciai megoldást kívánja a közel-keleti háborúskodás befejezésére.”

Izrael győzhet a csatamezőn, de mégis elveszítheti a háborút

Erre hívja fel a figyelmet Richard Haass, az amerikai diplomácia nagy öregje, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a nézeteit annak kapcsán, hogy egy éve kezdődött meg a háború a gázai övezetben. Netanjahu miniszterelnök a Hamász terrortámadása után két célt jelölt ki: a terrorista szervezet teljes megsemmisítését és a túszok kiszabadítását. Egyiket sem sikerült elérni viszont a háború egyre inkább kiterjed.

“A Hamász győz azzal, hogy nem veszít, Izrael veszít azzal, hogy nem nyer.”

Ráadásul Izrael presztízse csökkent az USA-ban és másutt a világban: ”a fiatalabb nemzedék sokkal inkább Góliátnak látja Izraelt és nem Dávidnak. Sokkal inkább elnyomónak  mint elnyomottnak.”

A palesztin állam ötlete halott, Izrael viszont döntés elé kerül: zsidó állam lesz-e vagy demokrácia?

“Az USA is komoly árat fizet az október hetedikén elkezdődött közel-keleti háborúért, mert csökken a befolyása az arab államokra, melyek azt látják, hogy nem képes befolyásolni a zsidó államot.”

Az USA-nak Európára és a Távol Keletre kellene koncentrálnia – hangsúlyozza Richard Haass, aki szerint “a négyek bandája: Kína, Oroszország, Irán és Észak Korea nagyon is elégedett lehet ezzel a helyzettel.”

Richard Haass, aki korábban a washingtoni külügy tervezési csapatát irányította, úgy véli, hogy erre a négyes csoportra kellene koncentrálnia az amerikai diplomáciának: Kína, Irán, Oroszország és Észak Korea.

Trump és Netanjahu másképp látja

Trump meg akar állapodni Putyinnal annak érdekében, hogy hagyja magára Iránt, amely így összeroppanna az amerikai-izraeli közös nyomás alatt. A probléma ezzel az, hogy az esetleges katonai győzelem után semmiféle elképzelés sincsen a jövőről. Már Irak esetében is kiderült , hogy ez végzetes hiba. Bagdad immár nyíltan Irán szövetségese miután a síiták átvették a hatalmat Irakban, ahol az amerikaiak hiába győzték le Szaddám Huszeint, mert cseberből vederbe jutottak.

Izrael problémája már eddig is az volt, hogy minden háborúját megnyerte, de elveszítette a békét. Eddig viszont a háborúk villámgyorsan véget értek. A mostani viszont már egy éve tart, és egyre inkább kiterjed.

Lev Davidovics Trockij annak idején meghirdette a permanens forradalmat, a 75 éves Benjamin Netanjahu pedig a permanens háborút. Mennyit bír elviselni Izrael? Trockij a permanens forradalom hirdetésével megbukott a Szovjetunióban, Netanjahu esélyei sem sokkal jobbak, de figyelemreméltó, hogy az izraeli miniszterelnök egyre népszerűbb ahogy a háború megy előre. Trump mint Netanjahu szövetségese aligha állítaná meg a háborút a Közel Keleten. Kamala Harris viszont megmondta Benjamin Netanjahunak:

“ennek a háborúnak véget kell vetni!”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK