Kezdőlap Címkék Tárgyalások

Címke: tárgyalások

Ukrajna: se pénz se posztó

“Ha Ukrajna nem kap hamarosan jelentős összegű nyugati támogatást akkor az összeomlás szélére kerülhet“ – hangsúlyozta Krisztalina Georgieva, az IMF főnökasszonya, aki attól tart, hogy a vészhelyzetben a kijevi kormány inflációval fog előre menekülni.

Jelenleg mind az európai mind pedig az amerikai támogatási csomag a levegőben: Brüsszelben Orbán Viktor akadályozta meg az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag elfogadását, Washingtonban az ellenzéki republikánusok állnak szemben a Biden kormányzattal, amely 60 milliárd dollárt szeretne juttatni Ukrajnának. Közben Marcsenko ukrán pénzügyminiszter megerősítette, hogy Ukrajna gazdasága bedőlhet, ha nem érkezik meg a nyugati pénzügyi támogatás.

Amerikai főparancsnok Kijevben

Antonio Aguto altábornagy irányítja ezentúl az amerikai tanácsadó csapatot Ukrajnában, ahol mind élesebb az ellentét a katonai vezetés és Zelenszkij elnök között. Az amerikai tábornok lesz a döntőbíró közölte Zelenszkij elnökkel Washingtonban Biden elnök. Az Egyesült Államokban komolyan tartanak Ukrajna összeroppanásától.

Antonio Aguto altábornagy tapasztalt katona: már az Öböl háborúban is részt vett, és szolgált Afganisztánban és Irakban is. E két utóbbi háború kudarc az amerikai diplomáciában: a katonai győzelmet egyik országban sem sikerült politikai sikerre váltani. Ukrajnában az orosz hadsereg szilárdan tartja az elfoglalt területeket, és Putyinnak az esze ágában sincsen kivonulni.

Az amerikaiakat az is zavarja, hogy az orosz és az ukrán vezérkari főnök szépen csendben megpróbál egyeztetni valamiféle kiútról.

Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök rádöbbent, hogy nem tudják legyőzni az orosz hadsereget, ezért valamiféle tűzszünetet szeretne elérni, de ezt Zelenszkij elnök semmiképp sem fogadja el.

A CIA és az orosz hírszerzés Törökországban tárgyal az ukrajnai helyzetről előkészítve valamiféle tűzszüneti megállapodást. Biden elnök a választási kampány kellős közepén mérlegeli: a háború vagy a béke hoz-e nagyobb népszerűséget? Valószínű ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor “24 órán belül békét teremt Ukrajnában.”

Közben Lavrov orosz külügyminiszter közölte: ”Van olyan európai vezető, aki szívesen tárgyalna Moszkvával az ukrajnai rendezésről Zelenszkij elnök feje fölött.” Valószínűleg Macron francia elnökről van szó, aki nem adta fel egy európai közvetítés lehetőségét az ukrajnai válságban. Korábban Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna vezetői állapodtak meg Minszkben arról, hogy mi is legyen Ukrajna szerepe az európai biztonsági rendszerben. Ezt Putyin felrúgta amikor megindította katonáit Ukrajna ellen 2022 február 24-én. Azóta mind neki mind a többi résztvevőnek rá kellett volna döbbennie, hogy ezt a válságot katonai eszközökkel aligha lehet kezelni. Az USA afganisztáni és iraki kudarca is világosan megmutatta, hogy a katonák nemigen tudnak megoldani semmit sem. A háború már csaknem két éve tart Ukrajnában, és még senki sem látja a végét noha már majdnem mindenki rájöhetett: ez a háború megnyerhetlen.

Kínai támaszpont Kubában?

0

Havanna és Peking arról folytat intenzív tárgyalásokat, hogy valamiféle kiképző központ jöjjön létre a szigetországban, ahol a kínaiak intenzív kémkedést folytatnak az USA-val szemben – értesült a Wall Street Journal. Washingtont azért aggasztja ez, mert Kuba alig 150 kilométerre van az Egyesült Államok keleti partvidékétől.

Az Egyesült Államok megkereste a kubai kormányt, hogy lebeszélje arról: engedélyezze egy kínai hírszerző központ létesítését a karib-tengeri szigetországban. Kedden Pekingben amerikai tudósítók érdeklődtek a kínai külügy szóvivőjénél, hogy mit tud arról: hamarosan kínai katonák állomásozhatnak Kubában? A szóvivő azt a rutinszerű választ adta, hogy nincsen tudomása az ügyről, amelyet épp akkor robbantott ki a Wall Street Journal amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter befejezte tárgyalásait a kínai fővárosban.

Nem is oly rég Peking vendége volt Kuba első embere is, aki pénzügyi támogatást kért a gazdasági válsággal küszködő karib-tengeri szigetországnak. A kínai-kubai csúcstalálkozóról nem szivárogtak ki hírek, de ezt követően fokozódtak a félelmek Washingtonban, hogy Kína valamiféle kémközpontot hozna létre a szigetországban. A hatvanas évek elején csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy a Szovjetunió nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba. Az USA követelésére a Szovjetunió kivonta rakétáit, de továbbra is intenzív hírszerző tevékenységet folytatott Kubában az Egyesült Államok ellen. A Szovjetunió bukása után fokozatosan a kínaiak vették át ezt a szerepet – írja a yahoo news hírügynökség szakértője. Emlékeztet arra, hogy már 2019-ben felhívta az USA Kuba figyelmét arra, hogy a két állam kapcsolatait veszélyezteti, ha a kínaiak fokozzák hírszerző tevékenységüket, de az ennek ellenére tovább fokozódott.

A Wall Street Journal nemrég már olyan információt közölt titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a kínaiak és a kubaiak már meg is kötöttek egy titkos egyezményt a kínai kémközpontról. A Fehér Ház magát megnevezni nem kívánó magasrangú szakértője cáfolta ezt az információt. Szerinte évek óta folytatnak kémkedést a kínaiak Kuba területéről az USA ellen, és ebben nem következett be minőségi ugrás. Arról nincs hír, hogy Blinken külügyminiszter felvetette volna a kubai kérdést kínai tárgyaló partnereinek.

Mind az USA mind Kína elégedett

Blinken külügyminisztert fogadta Hszi Csin-ping elnök is. A kínai államfő utána kijelentette, hogy Kína és az Egyesült Államok visszatér ahhoz, “amiben Bali szigetén Biden elnökkel megállapodtunk.” Akkor mind az Egyesült Államok mind Kína azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Washington és Peking között. Most Blinken pekingi látogatása után ugyanezt emelte ki a washingtoni külügy:

”A versenyt az USA és Kína között nyílt csatornákon kell folytatni, mert el kell kerülni azt, hogy a versengés konfliktushoz vezessen.”

Korábban Kína első számú diplomatája, Vang Ji azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy “ne használja a kínai fenyegetés kifejezést, szüntesse meg a szankciókat Kínával szemben és ne avatkozzon be a tajvani ügyekbe.”

Hosszú idő után Blinken külügyminiszter látogatása volt az első hivatalos magas szintű személyes kapcsolatfelvétel a két nagyhatalom vezetői között. Májusban titokban járt Pekingben William Burns, a CIA igazgatója, és ezt követően jelezte Hirosimában a G7 csúcstalálkozón Biden elnök, hogy “olvadás indulhat meg az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

West is Best

Az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak fel kell újítaniuk a tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról – javasolta Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki a Handelsblattnak nyilatkozott.

„Az ukrajnai háború miatt felértékelődtek a kereskedelmi kapcsolatok olyan államok között, melyek értékrendje közös” – hangsúlyozta a liberális párt (FDP) vezetője, aki jelenleg Németország pénzügyminisztere.

2013-ban kezdődtek tárgyalások az EU és az USA között, de végül Donald Trump felrúgta ezeket. Később ugyan újrakezdődtek, de ekkor Európában voltak kifogások.

Joe Biden, aki a héten Európába érkezik, hogy tárgyaljon az EU és a NATO tagállamok vezetőivel, már korábban deklarálta, hogy célja a Nyugat egyesítése az USA vezetése alatt. Ennek célja az, hogy megállítsák Oroszország és Kína előretörését. Nyugaton ez a szövetség Észak Amerikából és Európa nyugati feléből állna – egészen a magyar-ukrán határig, míg Ázsiában egy négyes szövetségnek lenne feladata, hogy akadályozza Kína előretörését (USA, Japán, India és Ausztrália).

Kína kivár

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója hét órán keresztül tárgyalt Rómában Peking első számú diplomatájával. Jang Csiecsi tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, korábban nagykövet volt Washingtonban. Jake Sullivan arra figyelmeztette a kínai vezetőt, hogy amennyiben segítik a háborúskodó Oroszországot, akkor őket sem kímélik majd a szankciók. Kínát már jelenleg is sújtják amerikai szankciók, melyeket még Trump elnök vetett ki, de Joe Biden sem vonta vissza azokat. Jang Csiecsi cáfolta, hogy fegyvereket szállítanának Oroszországba. Kína mindazonáltal felvásárolja azoknak az orosz olaj készleteknek egy részét, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtanak az ukrajnai háború miatt. Kína számára az USA és az EU sokkal jelentősebb gazdasági partner mint Oroszország. Peking aligha kíván túlságosan nagy árat fizetni Putyin háborújáért, melyet nem ítélt ugyan el, de nem is helyeselt. A kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel és technológiával (például 5G rendszerrel) akarják meghódítani a világot. Pekingből nézve Oroszország háborúja múlt századi akció, amely egyáltalán nem számol a huszonegyedik század globalizált világának követelményeivel. Kína semmiképp sem akar Oroszország sorsára jutni. Pekingben ugyanakkor örülnek annak, hogy az USA Európával foglalkozik és nem Ázsiával. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, és Pekingben bíznak benne, hogy ez a jövőben is így marad. A kínaiak és az amerikaiak versenyeznek Európa hatalmas piacáért. Európa pedig nem akar választani, mert a hatalmas és gyorsan növekvő kínai piac mágnesként vonza az európai exportot.

A béke hetek, a tűzszünet néhány nap, evakuálás lassan

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások legalább „néhány hétig” tarthatnak, bár a jelek szerint Moszkva álláspontja „elfogadhatóbbá” vált – mondta Mihajlo Podoliak ukrán elnök tanácsadója, aki részt vesz a béketárgyalásokon. 

A tárgyalások kulcsfontosságú kérdései közé tartozik a biztonsági garanciák, a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és a „vitatott területek politikai rendezése” – mondta a Bloomberg TV – nek adott interjújában pénteken.

„Ez a folyamat elhúzódhat”  – mondta Podoliak, tekintettel az egymást kölcsönösen kizáró pozíciók számára.

„Vannak olyan engedmények, amelyeket biztosan nem fogunk tenni. Nem adhatunk fel egyetlen területet sem”

– mondta a tárgyalások résztvevőjeként.

Míg a teljes békemegállapodásra jutni néhány hétig tarthat, addid „ami néhány napon belül megtörténhet, az egy tűzszünet”, amely több humanitárius folyosót nyit meg – mondta Podoliak.

Az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint

„az orosz hadsereg nem áll harcban az ukrán hadsereggel – csak a civilekkel áll háborúban”.

Szerinte az orosz hadsereg azt a taktikát alkalmazza, hogy „a nagyvárosokat körülveszi, cirkálórakétákkal és légibombákkal bombázza annak érdekében, hogy humanitárius enklávékat hozzon létre”.

„A szíriai vagy afgán háborús forgatókönyvet próbálják megvalósítani Ukrajnában” – mondta Podoliak.

Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország a csapatok bevetése előtt tagadta Ukrajna megtámadásának szándékát, de most azt állítja, hogy csak a katonai infrastruktúrát rombolja le, bár a lakónegyedeket is lebombázza, és egész városokat ostromol.

Így Mariupolban a város otthonokk mintegy 80%-át elpusztították az orosz támadások, naponta 50-100 bombát dobtak a városra, és a lakosok nem tudták elhagyni a várost, pincékben és bombaóvóhelyeken ültek. 350.000 emberből csupán 40.000 elhagyhatta a várost.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!