Felkészült az Iszlám Állam arra, hogy elveszíti területeit, ezt mondják szakértők, akik szerint ennek ellensúlyozásaként a terrorszervezet még több európai támadásra biztathatja követőit. A propagandacsatornáin az utóbbi időben az egyik legfontosabb üzenet az volt: bosszút kell állni a bombázásokért.

Az Iszlám Állam 2014-15-ben volt a csúcsponton. Kikiáltották a kalifátust, egyre több területet foglaltak el Irakban és Szíriában, ezrével özönlöttek hozzájuk a dzsihádisták a világ minden részéről. Azóta viszont jelentősen változott a helyzet: elvesztették legnagyobb városukat, Moszult (ahol a kalifátus megalakítását is bejelentették), közel járnak ahhoz, hogy a tulajdonképpeni fővárosukból, Rakkából is kiverjék őket, több tízezer harcosuk meghalt, és jelentősen csökkentek a bevételeik is.

Az egykor kétmilliós Moszul romhalmazzá változott
Fotó: MTI/EPA/Ahmed Dzsalil

Ez azonban nem újdonság a szervezet számára, amely 9-10 évvel ezelőtt

egyszer már az összeomlás és teljes eljelentéktelenedés határára jutott.

Az Iszlám Állam elődszervezetét a jordániai származású Abu Muszab az-Zarkávi alapította. Ő 2002 nyarán Afganisztánból Irakba ment, ahol kiképzőtábort üzemeltetett, majd emberei egyre több véres merényletet követtek el (2003-ban például a bagdadi ENSZ-képviselet, a jordániai nagykövetség és a nedzsefi mecset ellen).

Az ekkor Iraki al-Kaida nevet viselő szervezet a szunniták és síiták közötti ellentéteket is kihasználta. Féktelen brutalitásáról volt ismert, amivel viszont idővel sok szunnitát is maga ellen fordított. Zarkávi 2006 júniusában egy amerikai légicsapásban meghalt, a következő években pedig az Iraki Iszlám Állam nevet felvevő szervezet folyamatosan gyengült. Vezetőit sorra megölték vagy elfogták,

egy adott ponton állítólag mindössze néhány tucatnyi tagja maradt.

Abu Bakr al-Bagdadi azonban újjáépítette a szervezetet. Kihasználta az amerikaiak kivonulását és azt, hogy a síiták vezette iraki kormány kegyetlenül elnyomta a szunnitákat, majd pedig a szíriai háborút, és fokozatosan erősödve az Iszlám Állam 2014 nyarára eljutott a kalifátus kikiáltásáig.

Abu Bakr al-Bagdadi egyetlen alkalommal jelent meg a nyilvánosság előtt: amikor a moszuli Nagymecsetben bejelentette a kalifátus megalakulását
Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam

Így elemzők szerint

a mostani gyengülés sem jelenti azt, hogy végleg legyőzték a terrorszervezetet. Viszont taktikát kell váltania.

Valószínűleg visszatér a korábbi gerillahadviseléshez – ugyanakkor külföldi merényletekkel mutathatja meg, hogy megmaradt az ereje. Ez azért is fontos az ISIS számára, mert propagandájában fontos szerepet tölt be, hogy ő vezeti a „keresztesek” elleni harcot – ezt pedig a merényletekkel próbálja igazolni. Ahogy Michael Nagata, az amerikai hadsereg elit kommandósainak egyik parancsnoka fogalmazott: az Iszlám Államnak megmaradt a képessége, hogy terrortámadásokat inspiráljon és irányítson.

A propaganda központi szerepe

Az ISIS ugyanis, a Foreign Affairs megfogalmazása szerint, mára globális brand lett. Egyetért ezzel Colin Clarke, az amerikai RAND elemzője, és Charlie Winter, a hágai Nemzetközi Terrorizmus-ellenes Központ (ICCT) kutatója, akik közös elemzésükben azt írják:

ha sikerül is gyakorlatilag megsemmisíteni a terrorszervezetet, az ideológiája akkor is tovább él majd.

A propaganda területén ugyanis egyetlen korábbi dzsihádista szervezet sem tudta felvenni vele a versenyt. Vezetői pontosan tudták és tudják ma is, hogy ez mennyire fontos. A kommunikáció központosított a szervezetben, az ezzel foglalkozókat, különösen a propagandavideókat készítőket különösen megbecsülik, a Wired szerint hétszer akkora fizetést kaptak, mint egy átlagos harcos.

A terrorszervezet „médiaosztályán” több száz ember dolgozott – Clarke és Winter megfogalmazása szerint ezen a fronton is meg akarták nyerni a háborút. A katonai vereségekkel pedig ez a front lesz tulajdonképpen a legfontosabb:

„az Iszlám Állam a virtuális világban él majd tovább”.

Így tudják ugyanis a legegyszerűbben elérni a követőiket. Az utóbbi időben ugyanis egyre inkább támaszkodnak az online radikalizálódott dzsihádistákra. Már tavaly májusban is arra biztatták a csatlakozni akarókat, hogy ne menjenek Szíriába, maradjanak otthon és ott kövessenek el merényletet.

Terrortámadások

Az ilyen felhívásoknak volt is eredménye. Egy tanulmány szerint, amelyet a George Washington Egyetem és az ICCT készített, a kalifátus kikiáltása, vagyis 2014 júliusa és 2017 júniusa között 51 terrortámadás volt Európában és Észak-Amerikában – a merénylőknek csak 18 százaléka járt korábban Szíriában vagy Irakban, a többség azon országok állampolgára volt, ahol támadtak. A párizsi és brüsszeli terrortámadások óta szinte csak ilyen merényletek történtek.

Ezek a merénylők legtöbbször online radikalizálódtak,

például dzsihádista prédikátorokat hallgatva. Az egyik „legnépszerűbb” az amerikai-jemeni Anvar al-Avlaki – aki hiába halt meg már hat évvel ezelőtt, azóta is tucatnyi terrortámadást inspirált a korábbi prédikációival.

De persze az Iszlám Állam alkalmazott is toborzókat. Az egyik legismertebbet, a francia Rachid Kassimot ugyan néhány hónapja megölték, de előtte több tucat fiatal francia fiút és lányt szervezett be az interneten keresztül. Ehhez leginkább a Telegram csevegőappot használta, ahol csatornájának több száz követője volt. A Le Monde szerint összesen 15 tervezett vagy végre is hajtott terrortámadáshoz volt köze, amelyeket egy moszuli internetkávézóból vezényelt.

Kassim szervezte be a két fiatal terroristát is, akik tavaly júliusban túszokat ejtettek egy normandiai templomban és kivégeztek egy idős papot
Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon

Ilyen toborzóból természetesen több is van. Sok merénylőnek csak velük van kapcsolata, a felső szintű vezetőkkel nem, a célpontjaikat maguk választják ki, az Iszlám Államtól tulajdonképp „csak” egyfajta mentorálást kapnak. Az ilyen merényletek a legolcsóbbak a szervezetnek, hiszen csak arra kell költeni, hogy elérjék az interneten a potenciális terroristákat.

Szakértők szerint a következő időszakban a dzsihádisták főleg ilyen támadásokra koncentrálhatnak.

Bruce Hoffman, a Georgetown Egyetem tanára szerint ez azért is valószínű, mert az Iszlám Állam a propagandacsatornáin az utóbbi hónapokban új üzenetet kezdett el közvetíteni: arra szólítja fel a követőit, hogy álljanak bosszút, amiért bombázzák a kalifátust.

A stratégiájuk ugyanis egyértelmű: sokkot akarnak okozni az érintett országokban. Robbanóanyaggal ugyan nagyobb pusztítást lehet okozni, de azt nehezebb beszerezni. Ezért gyakoriak a késsel vagy más vágóeszközzel elkövetett támadások. Az ilyen támadásokban ugyan sokkal kevesebb az áldozat és a sérült, de ugyanakkora pánikot lehet velük okozni. Ráadásul

ezeket a támadásokat nagyon nehéz megakadályozni. 

Az utóbbi időben egyre gyakoribb a gázolásos támadás is. 2015 júniusa óta 11 ilyet követtek el, de idén június óta már összesen ötöt. Ezek is olcsók, hiszen csak járművet kell hozzá szerezni – szakértők szerint ezért is lehetnek egyre gyakoribbak az ilyen támadások.

Barcelonában furgonnal hajtottak a gyalogosok közé a zsúfolt La Ramblán
Fotó: MTI/EPA/David Armengou

Az ilyen merényletekre készülő potenciális terroristákat azért is nehéz a támadás előtt megtalálni, mert nem állnak fizikai kapcsolatban az Iszlám Állam központjával. Beépülni sem egyszerű az ilyen sejtekbe – legtöbbször ugyanis nagyon kicsik, rokonok, barátok alkotják, akik sokszor tinédzserek.

Más országokban is megjelenhetnek

Az is kérdés, hogy mi lesz azokkal a külföldiekkel, akik most még Szíriában harcolnak. Szakértők attól is tartanak, hogy egy részük hazatér, és akár maga követ el terrortámadást, vagy épp toborzásba, kiképzésbe kezd.

Sokan pedig már korábban Afganisztánba mentek egy ENSZ-jelentés szerint, amely arról is ír, hogy ott az Iszlám Állam sokkal többet fizet a harcosainak, mint a tálibok. A szíriai ISIS-központ pedig már figyelmeztette az afgán „leányvállalatot”, hogy hamarosan lehet, hogy önellátóvá kell válniuk.

Ugyanis

az Iszlám Állam, mint szervezet, úgy is továbbélhet, ha más területekre helyezi a fókuszt.

Egy ideig Líbia számított „B-tervnek”, az utóbbi időben azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy Délkelet-Ázsia, elsősorban a Fülöp-szigetek lehet az új célpont – erről itt és itt írtunk korábban.

Ali Soufan volt FBI-ügynök, aki évtizedek óta foglalkozik a dzsihádista szervezetekkel, azt mondta: az, hogy az Iszlám Állam más országokban lévő szervezetei erősödnek, azt is jelentheti, hogy az ISIS a dzsihádisták multinacionális ernyőszervezetévé válik.

(Borítókép: MTI/EPA/Marta Perez)

Kapcsolódó cikkek

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here