70 évvel ezelőtt halt meg Joszif Visszarionovics Sztálin, akinek rendszeréről az egyik legtalálóbb könyvet – Sötétség délben – a 40 éve öngyilkosságot elkövető Artur Koestler írta.
Kösztler Artúr 1905-ben született Budapesten. Bécsben tanult, majd 1926-ban kivándorolt Palesztinába. 1931-ben belépett a német kommunista pártba, a Szovjetunióban is járt, de gyorsan kiábrándult.
Sötétség délben című könyvét Angliában írta Sztálin terrorjáról. Halj meg némán! – javasolták a veterán bolsevik vezetőnek a börtönben társai, akik arra várakoztak, hogy Sztálin terror gépezete leszámoljon velük. A vádlottaktól a vallatók újabb neveket követeltek, mert a terror gépezetének mindig új áldozatokra volt szüksége. A nagy terror lényegében Sztálin haláláig tartott. 1953-ban már nagy antiszemita perre készülődtek a Szovjetunióban, de a diktátor halála miatt ez elmaradt.
Sztálin a Sötétség délben megírásának idején az Egyesült Államok és Nagy Britannia szövetségese volt, aki jelentős szerepet játszott a náci Németország elleni győzelemben, ezért Koestler könyve kezdetben nem aratott nagy sikert. A hidegháború idején azonban az egész nyugati világban elterjedt mint a szovjet terror világának egyik legjobb ábrázolása.
Miért indította el a tömegterrort Sztálin 1934-ben?
Egyrészt azért, mert a teljhatalmú bolsevik párt vezetőinek jórésze meg akart szabadulni tőle. A pártkongresszuson Kirov, Leningrád kommunista párttitkára több szavazatot kapott mint Sztálin. Nem sokkal később Kirov halott volt, és megkezdte munkáját a terror gépezete, amely a bolsevik elitet sem kímélte.
Mindez felkeltette a külvilág figyelmét is miközben a népet érintő tömeges terror jóval kevésbé vált közismertté. Nemcsak a megfélemlítés volt a terror célja hanem az is, hogy ingyen munkaerőt teremtsen a lágerek népéből a Szovjetunió iparának és főként hadiiparának fejlesztésére. A CSEKA keretszámokat kapott: hány olyan “nép ellenségét” kell produkálnia a saját körzetében, akiket lágerbe lehet küldeni mondvacsinált ürüggyel. Korábban Trockij, Sztálin fő ellenfele a bolsevik pártban, munkahadsereg megteremtését javasolta a militarizált szovjet gazdaság megteremtésére. Sztálin ezt a lágerekkel oldotta meg. Az atombombát is egy lágerben fedezték fel a szovjet tudósok. Az atomprogram felelős vezetője Lavrentyij Pavlovics Berija volt, a titkosrendőrség vezetője egészen Sztálin haláláig.
Hruscsov, Sztálin utóda megölette Beriját, és megszüntette a diktátor személyi kultuszát. Sztálingrád városát Volgográdnak nevezték el.
A sztálingrádi csata 80-ik évfordulóján Sztálin mellszobrot avattak a városban, ahol a náci Németország katasztrofális vereséget szenvedett. Putyin Oroszországában egyfajta Sztálin kultusz van újra kialakulóban, amely felerősödött azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát tavaly február 24-én.
A kancellár asszony azt követően nyilatkozott, hogy kiderült: egy terrorista 8 embert gyilkolt meg Hanauban. Közöttük hat török áldozat van, ezért gondolja a rendőrség azt, hogy a lövöldöző szélsőjobboldali terrorista volt. A merénylő és édesanyja holttestét lakásukban találta meg a rendőrség Frankfurt közelében.
Iszlám szövetségek: hatékonyabb védelmet a terrorakciók ellen
A négy legnagyobb iszlám szövetség közös felhívásban fordult a kormányhoz annak érdekében, hogy a hasonló véres akciók ne ismétlődhessenek meg Németországban.
Korábban egy szélsőjobboldali terrorista egy zsinagógát támadott meg Halle városában. Három ember meghalt , de a terrorista többet akart megölni. A zsinagóga kapuja szerencsére meg volt erősítve, ezért a gyilkos nem tudott betörni Jom Kipur napján imádkozó zsidók közé.
A rendőrség megerősíti a szélsőjobb terrorizmus elleni küzdelmet
600 új státuszt kap a rendőrség arra a célra, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a neonáci és szélsőjobboldali terrorizmussal szemben. Az elmúlt években ugyanis megerősödtek ezek a szervezetek. Nemrégiben nagy razziát tartottak egy ilyen szélsőjobboldali szervezetnél. Fegyver raktárakat találtak és olyan terveket, melyek polgárháborút akartak kirobbantani a muzulmán kisebbség és a német társadalom között.
Németországban jelentős mértékben megnövekedett a fajgyűlölet az elmúlt években , és ezt a szélsőjobboldali szervezetek kihasználják. Az Alternative für Deutschland párt a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártjává vált. Sok keleti tartományban komoly politikai erőt jelent. Szélsőséges thüringiai vezére, Björn Höcke tudatosan neonáci nyelvezetet használ, és ezzel hatással van a fiatalok egy részére Németországban.
Élesen bírálta a hívőket és vallásokat egymással szembeállító politikusokat a Magyarországi Iszlám Közösség elnöke. Bolek Zoltán szerint a politikából ki kell rekeszteni a vallást, és arra kell törekedni, hogy Isten nevében az emberek megtalálják egymás kezét. Ehhez fűződik közös érdek, nem pedig a türelmetlenséghez és a gyűlöletkeltéshez – mondta.
„Addig nem lehetsz igaz hívő, amíg nem kívánod felebarátodnak ugyanazt, amit magadnak kívánsz” – idézte a Koránt a Magyar Békekör „Civilizációk harca, vagy együttélése? Kereszténység és Iszlám” címmel megtartott péntek esti rendezvényén.
„Tagadom, hogy a civilizációknak harcolniuk kellene egymás ellen. Kereszténység és iszlám értékei kiegészítik egymást, hatottak egymásra. Egyszer az egyik, máskor a másik tudott többet a világról. Nincs antagonisztikus ellentét iszlám és kereszténység között. Omar kalifa annak idején parancsba adta, hogy a muszlimok ne harcoljanak a keresztények ellen, és védelmezzék vagyonukat. A Születés Templomának kulcsát egy muszlim család őrzi évszázadok óta. Nem a vallásokkal van baj, hanem a politikával, mely az emberek szembeállítására használja ki őket” – fogalmazott az előadó.
A keresztények Istene nálunk Allah nevet visel, egyazon alfa és omega. Mi is valljuk, hogy ő teremtette a világot a semmiből.
Az előadó emberi alapjognak nevezte a vallásszabadságot, a hit szabad megválasztását. Lehetünk akár ateisták is. A szabad választás joga Istentől származik és az Iszlám is a magáénak vallja – mondta.
Bolek elmondta, hogy nekik, a keresztényekhez és a zsidókhoz hasonlóan a tízparancsolatnak kell engedelmeskedniük, az Ótestamentum és a Korán azonos gondolatokkal teli. Közös erkölcsi alapvetés a szeretet és a békesség. A Korán szerint, aki megöl egy ártatlan embert, akkora bűnt követ el, mintha az egész emberiséget ölné meg – érzékeltette a morális értékek hasonlóságát. Kiemelte az idősekről való gondoskodást az iszlám nagy családokban. „Bűn az időseket kitenni a családból. Ezért az iszlám világban nincsenek öregotthonok. A Korán szerint a nő ékszer, a paradicsom pedig az anyák lába alatt van” – mondta.
A terrorizmusról szólva leszögezte: minden vallásnak vannak szélsőséges képviselői, így az iszlámnak is. De ez nem jelentheti, hogy egy vallást azonosítani lehetne szélsőséges csoportjaival.
„Az Iszlám nem azonos a terrorizmussal”
– adott igazat a tanácskozáson felszólalt Kertész Péter nagykövetnek, aki szerint „az Iszlám csodálatos kultúra, az iszlám ember olyan ember, mint mi vagyunk”. Bolek szerint a terrorizmust nem a Korán szülte, hanem azok a nyugati pénzügyi körök, amelyek vallási ellentétek és háborúk szításával rá akarták tenni kezüket az arab népek olaj- és földgáz lelőhelyeire, és más természeti erőforrásaira. A vallásnak semmi köze az amerikaiak iraki háborújához, Szaddam Huszein iraki, és Moamer Kadhafi líbiai elnök meggyilkolásához, az „arab tavaszhoz, vagy Aszad, szíriai elnök megkísérelt elmozdításához – állította. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy vonalhúzóval húzták meg az arab világ határait a világot egymás között felosztó gyarmatosítók.
Bolek Zoltán szerint ki kell szűrni a szélsőségeseket, nem szabad megengedni, hogy terjesszék felforgató, terrorizmusra szító nézeteiket. „Senki se kapjon lehetőséget szélsőségesen papolni. Meg kell akadályozni terrorista csoportok szerveződését” – fogalmazott, majd hozzátette: az erőszak nem gyógyít, az emberélet megismételhetetlen. A szélsőségeseknek a mérsékeltek a legfőbb ellenségei. Szerencsére a jóakaratú emberek többen vannak a rosszindulatúaknál. Az iszlámot nem lehet szerves egységnek tekinteni – mondta..
Az előadást követő beszélgetésen éles bírálatok fogalmazódtak meg a magyar közszolgálati média agymosó tevékenységéről, terrorista és bevándorló, terrorizmus és iszlám azonosításáról, idegenellenesség és békétlenség szításáról, vallások és emberek egymással történő szembeállításáról.
„Emberek és vallások békés együttélése akadályozható ugyan, de megakadályozni nem lehet. Csak egy észszerű választási lehetőség kínálkozik békés együttélés vagy kollektív pusztulás között”
– vélekedett Simó Endre, a Békekör elnöke, hozzátéve, hogy a megosztás és a konfrontáció politikájával szemben a Békekör folytatni fogja felvilágosító munkáját, olyan katolikus személyiségek bevonásával, akik a Szentírás szellemében küldetésüknek tartják az emberhez méltó együttélést, és visszautasítják a „keresztény értékként” feltüntetett kirekesztést.
Saját tevékenységükről szólva Bolek Zoltán előadta, hogy rengeteg segélyt osztanak, s nem csak muszlimoknak, hanem magyar keresztényeknek is.
„A történelem bizonyította, hogy az emberek képesek együtt élni, és akarnak is” – mondta szíriai személyes tapasztalataiból kiindulva Makt Mazen, a Magyarországi Arab Közösség titkára a Magyar Békekörben.
Miközben a magyar kormánymédia – egyébként az európai (szélső)jobb általában – előszeretettel nagyítja fel a leselkedő terrorveszélyt, kihegyezve azt migrációra, az adatok azt mutatják, egyre kevesebb a terrorakció és – szerencsére – mind kevesebb a halálos áldozatok száma is.
Immár harmadik éve töretlenül csökkent a világban a terrorcselekmények száma – derül ki az USA Külügyminisztériumának múlt héten kiadott jelentéséből. Eszerint tavaly mintegy 8600 terrortámadást volt, ami durván negyedével kevesebb, mint egy évvel korábban.
A terrorakciók halálos áldozatainak a száma is csökkent: tavaly 18 753 volt, ezek 70 százaléka pedig öt országban következett be: Afganisztánban, Irakban, Nigériában, Szomáliában és Szíriában.
Állandósultak a dzsihádisták által végrehajtott támadások Irakban, közben pedig az Iszlám Államhoz köthető terroristák újabb országokban követtek el merényleteket. A kalifátus összeomlása nem érte felkészületlenül a terrorszervezet vezetőit: visszatértek ahhoz a stratégiához, amely hasonló helyzetben egyszer már sikerre vezetett.
Biciklis turistákat gázoltak el két hete Tádzsikisztánban: a héttagú csoportból két amerikai, egy svájci és egy holland biciklis meghalt. A merénylet elkövetőjeként nem sokkal később az Iszlám Állam jelentkezett, és videót is közöltek a támadókról.
Ezen az látszik, hogy öt fiatal férfi egy fa alatt ül a hegyvidéken, mögöttük a terrorszervezet zászlajával. Arról beszélnek, hogy a tádzsik vezetők elhagyták hitüket, megengedték, hogy hitetlenek foglalják el az országot, majd
hűséget fogadtak Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam vezetőjének,
és felesküdtek a hitetlenek elleni támadásra.
A tádzsik hatóságok szerint kések és lőfegyverek is voltak náluk. A csoport tagjai közül négyet azóta elfogtak, négy másikat agyonlőttek.
A tádzsikisztáni merénylők. Fotó: Amak
Nem ez volt az Iszlám Állam által adott egyetlen életjel az elmúlt hetekben. Szíria asz-Szuvajda nevű tartományában több öngyilkos merényletet is végrehajtottak, az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja nevű szervezet jelentése szerint 255 embert öltek meg. Emellett
sok nőt és gyereket el is raboltak.
Júliusban végrehajtottak egy merényletet Pakisztán Beludzsisztán nevű tartományában is, itt 159-en haltak meg.
Pedig Donald Trump már többször büszkélkedett azzal, hogy legyőzték a terrorszervezetet, Helsinkiben, Putyinnal való találkozóján pedig azt mondta: az Iszlám Állam elleni harc 98-99%-ban véget ért. Az iraki kormány meg már decemberben bejelentette, hogy legyőzték a terroristákat, és olyan hírek is voltak, hogy maga Abu Bakr al-Bagdadi is súlyosan megsérült.
Akkor mi történt?
Valójában az Iszlám Állam már hónapokkal korábban felkészült a katonai vereségekre és elkezdte újjászervezni magát. Jennifer Cafarella, az Institute for the Study of War nevű think tank elemzője nemrég az NPR-nek arról beszélt, hogy a szervezet vezetői felismerték: nem tudnak kitartani a koalíciós erőkkel szemben és el fogják veszíteni a területük nagy részét, de ezt nem tekintették úgy, hogy a háborút is elvesztették. Ehelyett
elkezdtek a túlélésre berendezkedni, és felkészültek a harc következő szakaszára.
A helyzet ráadásul nem is új nekik: 11 évvel ezelőtt egyszer már gyakorlatilag minden érintett kormány bejelentette, hogy legyőzték az Iszlám Állam elődszervezetét, az iraki al-Kaidát, amely akkor valóban az összeomlás és teljes eljelentéktelenedés határára jutott.
Ahogy korábban is írtunk róla, az iraki al-Kaida 2003 és 2006 között rettegésben tartotta Irakot. A jordániai származású Abu Muszab az-Zarkávi által alapított és vezetett szervezet féktelen brutalitásáról volt hírhedt, emberei rengeteg véres merényletet követtek el (2003-ban például a bagdadi ENSZ-képviselet, a jordániai nagykövetség és a nedzsefi mecset ellen), és ők tettek közzé olyan videókat is, amelyeken amerikai túszokat fejeztek le.
Kegyetlensége miatt azonban az őt eleinte a síita elnyomás miatt támogató szunniták is elfordultak Zarkávitól, aki 2006 júniusában egy amerikai légicsapásban meghalt, a következő években pedig az Iraki Iszlám Állam nevet felvevő szervezet folyamatosan gyengült. Vezetőit sorra megölték vagy elfogták,
egy adott ponton állítólag mindössze néhány tucatnyi tagja maradt.
Szinte szó szerint a föld alá, vagy a sivatagos vidékekre kényszerültek, alig volt pénzük, nem tudtak szabadon mozogni – vagyis hasonló volt a helyzet, mint most.
2010-ben azonban Abu Bakr al-Bagdadi került a szervezet élére, amely két-három év alatt feltámadt. 2013-ban már beszivárogtak Szíriába, közben kihasználták az iraki kormány elleni elégedetlenséget is, kiszabadították szimpatizánsaikat a börtönökből, majd célzott támadásokat hajtottak végre a katonák és rendőrök ellen. 2014 júliusában pedig, a második legnagyobb iraki város, Moszul elfoglalása után, kikiáltották a kalifátust.
Abu Bakr al-Bagdadi Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam
A New Statesman elemzése szerint az Iszlám Állam hatalma csúcspontján is több volt, mint egy állam: inkább egyfajta mozgalom, amelynek az államalapítás csak egy állomása volt. A dzsihádisták ugyanis
a világ végét megelőző végső harcra készülnek:
Mohamed jóslatainak megfelelően, aki szerint a világ vége előtt nem sokkal a kalifátus meg fogja hódítani a világot.
Éppen ezért a mostani vereségek, bár átmenetileg gyengítették az ideológiát is, nem jelentik a szervezet végső kudarcát. Sőt, a Soufan Center elemzése szerint az Iszlám Állam ugyanazzal a módszerrel készíti elő visszatérését, mint amilyet 2013 előtt is alkalmazott: például az iraki tisztviselők, elsősorban a rendőrök és a biztonsági szolgálatok tagjai elleni célzott gyilkosságokkal.
Úgy fogalmaznak:
„a meggyengült Iszlám Állam a múltat akarja újrateremteni,”
és ahhoz, hogy esélyük legyen újra a 2014-eshez hasonló sikereket elérni, előbb 2013-at és az akkori tevékenységüket kell felidézniük.
Éppen ezért Irakban már hónapok óta rabolnak el és ölnek meg embereket, főleg Kirkuk, Dijala és Szalahuddin tartományokban – ezt a térséget többen már a halál háromszögeként emlegetik. Most napi átlagban közel három ilyen támadás történik, és ez jelentős növekedésnek számít, ugyanis egész márciusban összesen volt hét ilyen akció.
Fotó: Dabik
Több támadást videóra is vettek, de arra is volt példa, hogy a túszokkal küldtek videoüzenetet. Az egyik támadás során hat síita rendőrt raboltak el, akiket aztán a terrorszervezet zászlója elé térdeltettek, majd el kellett mondaniuk, hogy kivégzik őket, ha a kormány nem engedi el a fogságban tartott szunnita nőket. Néhány nappal később megtalálták a túszok holttestét.
Szakértők szerint az Iszlám Államnak nagyjából ezer embere lehet Irakban, 500 a sivatagos részeken, 500 a hegyekben. Az ilyen támadásokhoz viszont
nincs szükség sok emberre,
jellemzően 3-5 fős csoportok hajtják végre az akciót, amely után gyorsan vissza is vonulnak. David Sterman, a New America Foundation szakértője szerint a stratégiájuk leginkább az, hogy káoszt teremtsenek.
Azt is ki tudják használni, hogy Irakban sok olyan terület van, ahonnan négy éve tízezrek menekültek el az Iszlám Állam elől, és ők még nem tértek haza, így teljes falvak, kisebb városok állnak üresen, ami tökéletes terep a bujkáláshoz.
A Jamestown elemzése szerint az állandósult merényletek komoly dühöt váltottak ki a síita közösségből, de ez a düh (legalábbis egyelőre) nem általánosságban a szunniták ellen irányul, hanem inkább a kormány ellen, amely hiába próbál katonai erővel fellépni a dzsihádisták ellen. Az elhagyatott területeket, a sivatagot, a hegyvidéket ugyanis a kormánycsapatok nehezen ellenőrzik.
Kicsit paradox módon korábban,
amíg az Iszlám Állam nagy területet uralt, harcolni is könnyebb volt ellene:
lehetett tudni, hol találják meg a harcosaikat. Most viszont szétszóródtak, ráadásul az ellenük való harcot nehezítik az iraki kormány és a kurdok közti ellentétek is.
A dzsihádisták pedig mindezeket ki is használják. Továbbra is vannak komoly fegyvereik, de a városokba egyelőre nehezebben szivárognak be. A kétezres közepén, valamint 4-5 évvel ezelőtt azért tudtak ilyen téren sikeresek lenni, mert a síita kormány elnyomása miatt a szunniták közül sokan szimpatizáltak a radikális ideológiákkal – utána viszont megtapasztalták az Iszlám Állam rémuralmát.
Így viszont egyelőre kicsi az esély arra, hogy a terroristák elkezdjenek mondjuk egy olyan autóbombás merényletsorozatot, ami korábban szinte a védjegyükké vált. Ugyanakkor azt is bizonyították, hogy így is képesek a kormány ellenőrzése alatt álló nagyvárosokban támadni: néhány hete Bagdadban hajtottak végre merényletet.
Összedőlt ház az Iszlám Állam egyik bagdadi merénylete után. Fotó: MTI/EPA/Ahmed Ali
Azt, hogy milyen taktikát követnek, jól jelzi a kommunikáció is. Az Iszlám Állam szóvivője, Abu al-Hasszán al-Muhadzsir áprilisban egy üzenetben arra szólította fel a követőiket, hogy a kormánnyal együttműködő szunniták ellen hajtsanak végre merényleteket. A terrorszervezet egyik propagandalapja, az an-Naba pedig nemrég azt írta: a jelenlegi helyzetben nincs szükség nagy csoportokra, sok képzett harcossal, komoly fegyverzettel,
elég egyetlen ember, aki bármilyen, általa beszerezhető eszközzel támadást tud indítani.
Emellett továbbra is lépést tartanak a technika fejlődésével: a titkosított kommunikációs csatornákat már régóta használják, de a New York Times szerint újabban már a Bitcoinban érkező támogatást is fel tudják használni.
A propaganda pedig továbbra is aktív, és globálisan célozzák vele a potenciális követőket. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy
a terrorszervezetnek nem csak Szíriában és Irakban van bázisa,
Afgán források szerint az országba folyamatosan érkeznek a harcosok Észak-Afrikából, Közép-Ázsiából, de Oroszországból és Franciaországból is, januárban pedig a Fülöp-szigeteki hatóságok fogtak el egy spanyol férfit, aki Mindanao szigetén akart csatlakozni az Iszlám Állam helyi szervezetéhez.
Korábban Líbiában is próbálták megvetni a lábukat, és bár Szurt városát elvesztették, 3-4 ezer harcosuk még mindig lehet az országban. Egyiptomban a Sínai-félsziget északi részén vannak olyan, összeségében több száz fős terrorcsoportok, amelyek hűséget esküdtek Abu Bakr al-Bagdadinak, és a Száhel-övezetben is erősödnek a hozzájuk köthető csoportok.
Nagy európai terrortámadásnak viszont egyelőre kisebb a veszélye,
Pravoszláv templomra támadt több szélsőséges fegyveres Csecsenföld fővárosában, Groznijban. A kialakult lövöldözésben két rendőr, egy templomlátogató és a támadók közül négyen meghaltak. A támadást az Iszlám Állam vállalta.
Egy orosz hírportál tudósítása szerint a templom papja azt mondta: csak az egyik bejárat volt nyitva, a támadók azon akartak behatolni. A papnak és az egyik jelen lévő hívőnek azonban sikerült bezárni a kaput. A Kommerszant szerint
a támadók túszokat akartak ejteni.
A templomban tíz ember tartózkodott, amikor a fegyveresek megérkeztek.
A támadás hírére csecsen rendőrök és kommandósok érkeztek a helyszínre, és tűzharcba keveredtek a támadókkal., akik közül egynek sikerült elmenekülni. A műveletet az Oroszországhoz tartozó Csecsenföldet diktatórikus módszerekkel vezető, Putyin-barát Ramzan Kadirov irányította.
A megölt terroristák közül három csecsen volt, a negyedik pedig ingus. Az egyik hivatalos verzió szerint
eredetileg a grozniji kormányépületet akarták megtámadni,
de ezt a hatóságok megneszelték, így választották a templomot.
A terrorista szervezetek megfigyelésével foglalkozó amerikai SITE Intelligence Group szerint a támadást az Iszlám Állam vállalta. Idén nem ez volt az első hasonló merénylet a térségben, amelyért a terrorszervezet vállalta a felelősséget. Februárban egy 22 éves férfi nyitott tüzet egy pravoszláv templom látogatóira egy vadászfegyverből a dagesztáni Kizljarban. Öt ember gyilkolt meg, mielőtt lelőtték.
Elemzők szerint a komoly területveszteségek ellenére az Iszlám Állam az utóbbi hetekben, hónapokban ismét megerősödött, és
újabb terrortámadásokat követhet el.
Arról, hogy a vereségek hatására a dzsihádisták milyen taktikához folyamodhatnak, itt írtunk korábban.
Közben Szíriában ismét előrenyomultak az amerikai és francia támogatású kurd-arab koalíció, a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) harcosai az Iszlám Állam egyik utolsó enklávéjában, Deir-ez-Zór tartományban. A dzsihádisták még három várost tartanak itt ellenőrzésük alatt, és összesen az ország területének három százalékára terjed ki a hatalmuk.
A Boko Haram terroristái rabolták el őket Nigériában, egy iskolából.
Mohammed Buhari nigériai elnök azt mondta: “utasítottam az ország összes biztonsági ügynökségét, hogy szavatolják a biztonságot iskoláinkban (…), és hogy hozzák vissza az elrabolt lányokat családjukhoz”. Az elnök a Boko Haram egykori túszaiból álló delegációval is találkozott.
A tájékoztatási miniszter azt mondta: 110 lányt tartanak nyilván eltűntként, miután
a Boko Haram dzsihádistái megtámadták a bentlakásos középiskolát
múlt hétfőn az ország északkeleti felében található Dapchiban.
A terrorszervezet 2014-ben hasonló támadást hajtott végre Chibok városában. Akkor 276 diáklányt rabolt el, akik közül mintegy hatvan rövidesen megszökött, 2016-ban pedig 24 nyerte vissza szabadságát. Tavaly májusban a Boko Haram 82 lányt elengedett váltságdíjért és a szervezet több vezetőjének szabadon engedéséért, de mintegy száz lány még nem jutott vissza családjához, sorsuk ismeretlen.
Valószínűleg szexrabszolgaként tartják őket fogva.
A nigériai vezérkari főnök most elrendelte, hogy a légierő újabb egységei kapcsolódjanak be az elrabolt lányok felkutatásába. A térség iskoláihoz rendőröket és biztonsági alakulatokat vezényeltek ki.
A Sagrada Familia lehetett a fél éve, augusztus 17-én Barcelonában támadó terroristák eredeti célpontja. Öngyilkos robbantást terveztek, csakhogy felrobbant a bombagyáruk, így improvizálniuk kellett. A támadást szervező csoporthoz legalább 10-en tartoztak: a vezetőjük egy kisváros fiataljai közül toborozta őket.
Hat hónappal ezelőtt, augusztus 16-án, nem sokkal éjfél előtt hatalmas robbanás döntött romba egy házat a katalóniai Alcanarban. Két ember meghalt, egy harmadikat súlyos sérülésekkel vittek kórházba. A rendőrök akkor még nem gondolták, hogy terroristákhoz van köze a robbanásnak. Pedig a három ember egy támadásra készülő sejt tagja volt.
Másnap aztán néhány óra alatt két terrorakció is történt. Előbb az egyik merénylő fél ötkor egy furgonnal hajtott a gyalogosok közé Barcelona mindig zsúfolt, a turisták körében nagyon népszerű utcáján, a La Ramblán, majd elmenekült. Ezután hajnali negyed kettőkor öt terrorista a közeli üdülővárosban, Cambrilsban hajtott egy sétálóutcába, nekimentek egy rendőrautónak, kiugrottak a kocsijukból, majd késsel támadtak az emberekre. Őket lelőtték.
A merénylőkön kívül összesen 16-an haltak meg,
a sérültek száma 140 volt (egy magyar nő is megsérült). Ez volt a legsúlyosabb terrorakció Spanyolországban a 2004-es madridi vonatrobbantások óta.
A merénylet hátterét azóta sikerült nagyjából felderíteni. Erről két neves spanyolországi elemző, Fernando Reinares és Carola García-Calvo a West Point Katonai Akadémia Terrorellenes Központjának lapjában, a Sentinelben számolt be.
A sejtnek 10 tagja volt. A Ramblán az emberek közé hajtó furgont a 22 éves Younes Abouyaaqoub (Junesz Abujakub) vezette. A cambrilsi támadók között volt 19 éves öccse, Houssaine, unokatestvéreik, a Hychami-fivérek, a 24 éves Mohamed és a 21 éves Omar, valamint a 17 éves Moussa Oukabir és a 18 éves Said Aalla. Az ő bátyja, Mohammed bérelte a kocsit, a furgont pedig a legfiatalabb terrorista bátyja, Driss Oukabir. Őket letartóztatták, akárcsak egy Sahal el-Karib nevű férfit, valamint az alcanari házrobbanásban megsérült 20 éves Mohamed Houli Chemlalt. A robbanásban a harmadik Aalla-fivér, Youssef, valamint a csoport vezetője, Abdelbaki es-Satty halt meg.
A cambrilsi támadáshoz használt autó Fotó: MTI/EPA/Jaume Sellart
Érdemes megjegyezni, hogy Driss Oukabir eredetileg azt állította, az öccse ellopta a papírjait, és így bérelte a furgont, de aztán bevallotta, hogy ő maga ment el érte. Igaz, állítása szerint azt hitte, hogy költözéshez kell.
Az alcanari detonáció után a rendőrök először azt hitték, hogy egy gázpalack robbant fel, vagy egy droglaborban történt baleset. Valójában azonban
ez a ház volt a sejt központja,
itt rendezték be a bombagyárat, és a robbanóeszközök készítése közben történt baleset. Ennek következtében viszont a bombáik is megsemmisültek, így új tervet kellett készíteniük. Méghozzá gyorsan, hiszen számítaniuk kellett arra, hogy a nyomok alapján a rendőrök hamar eljutnak majd hozzájuk.
Ők ugyanis természetesen megpróbálták kideríteni, ki lehet a felrobbant ház előtt parkoló autó és motor tulajdonosa, kik használták őket, így jutottak el Younes Abouyaaqoubhoz, akit 17-én délután három körül hívtak fel. A terrorista ekkor a furgonban ült, nagyjából egy órányira útra a városközponttól.
Másfél órával később már a tömegbe hajtott.
Younes Abouyaaqoub
13 embert ölt meg, több mint 100-an megsérültek, ő maga viszont a közeli piacon keresztül elmenekült. Ezután elrabolt egy autót, megkéselte a sofőrjét, majd a kocsival áttört egy ellenőrzőponton és elmenekült.
Az autót később megtalálták a várostól délre. Néhány nappal később pedig valaki felhívta a rendőrököt, hogy látta az akkor már mindenhol keresett terroristát Subiratsban (Barcelonától nyugatra). Ezután a rendőrök bekerítették és lelőtték. Egy ál-bombamellény is volt rajta, valószínűleg azért, hogy elriassza, aki szembekerül vele, illetve, hogy a rendőrök mindenképp lelőjék és így „mártír” legyen.
A csoportnak volt még egy bérelt furgonja, valószínűleg azt akarták eredetileg Cambrilsban használni. Csakhogy a sofőr karambolozott vele az autópályán fél 4 előtt pár perccel, így végül egy kisebb, szintén bérelt autóval hajtották végre a támadást. Rajtuk is ugyanolyan ál-bombamellény volt, mint Abouyaaqoubon.
A nyomozás során kiderült, hogy
a csoport ennél jóval nagyobb merényletre készült.
Az eredeti terv ugyanis az volt, hogy robbanóanyaggal és gázpalackokkal töltik meg a furgonokat. Az alcanari házban 120 gázpalackot találtak (vagyis inkább ezek maradványait), valamint rengeteg szöget, amelyek szintén óriási pusztítást végezhettek volna.
Robbanóanyagként triaceton-tiperoxidot, vagyis TATP-t használtak volna.
Ez a terroristák kedvenc robbanószere
az utóbbi időben. Először az al-Kaida használta, amikor 2001-ben Richard Reid megpróbált felrobbantani egy repülőt a cipőjébe rejtett TATP-vel. Az összetevőit könnyű beszerezni, magát a robbanóanyagot viszont nehéz összeállítani, mert nagyon instabil, könnyen felrobban. Ez történhetett Alcanarban is.
A nyomozók szerint 200-250 kilónyi TATP-re elegendő anyag volt a házban. Összehasonlításként: a 2016 márciusában, a brüsszeli repülőtéren végrehajtott terrortámadásban felhasznált két bomba egyenként kevesebb mint 20 kilós volt.
A csoport tagjai az alcanari robbanás előtti napokban vették meg a merénylet kellékeit és bérelték a furgonokat – vagyis, ha nem robban fel a bombagyár, akkor is néhány napon belül végrehajtották volna a támadást. Az autókat is csak egy hétre bérelték.
Az eredeti célpontok azonban mások voltak.
Az egyik lehetséges célpont, a Sagrada Família
A telefonjaikban talált nyomok alapján lehetséges célpontként felmerült az FC Barcelona stadionja (ahol néhány nappal később rendezték a Sevilla elleni meccset, közel százezer nézővel), illetve az Antoni Gaudí által tervezett bazilika, a Sagrada Família is.
Ez utóbbiról, mint célpontról, a sejt egyik életben maradt tagja, Mohamed Houli Chemlal beszélt is a bíróságon. Azt is mondta, hogy öngyilkos robbantást terveztek.
A csoport vezetője Abdelbaki es-Satty, a ripolli imám volt. Rajta kívül még 8-an laktak ebben a 11 ezres, a Pireneusok lábánál, a francia határhoz közel fekvő kisvárosban.
Es-Satty nem itt született, hanem Marokkóban (1973-ban), ugyanakkor már több mint egy évtizede a spanyolországi dzsihádisták köreiben mozgott. Amikor 2002-ben az országba költözött, egy olyan algériai férfi volt a lakótársa, aki egy évvel később öngyilkos merényletet követett el Irakban.
Es-Satty 2010 és 14 között
börtönben volt drogcsempészés miatt,
eközben összebarátkozott Rachid Agliffal, akit a madridi vonatrobbantásokban való szerepe miatt ítéltek el. Miután Es-Sattyt kiengedték, kiutasították az országból, de sikeresen fellebbezett a döntés ellen.
Abdelbaki Es-Satty
Két évvel később néhány hónapot a belgiumi Vilvoorde-ban töltött, vagyis egy olyan városban, ahol a radikális iszlám sok híve él. Miután hazatért, a Reuters információi szerint egy belga rendőr figyelmeztette is egy katalán kollégáját, akivel egy továbbképzésről ismerték egymást, hogy figyeljenek rá. Csakhogy ez a jelzés informálisan érkezett.
Es-Satty pedig imám lett Ripollban, és elkezdett fiatalokat beszervezni. A kisvárosban lakó, marokkói származású fiatalok általában ismerték egymást, egy iskolába jártak, ugyanoda jártak kikapcsolódni, a csoport kilenc későbbi tagjából többen rokonok voltak.
Mindannyian Spanyolországban születtek, ismerőseik szerint
mind beilleszkedtek a társadalomba,
nyolcan elvégezték a középiskolát (Moussa Oukabir még nem volt 18 éves), hatan szakmát is tanultak, volt állásuk. Egyikük sem volt különösen vallásos, a többi fiatalhoz hasonlóan jártak bulizni, ittak, füveztek is. Hárman közülük (Youseff Aalla, Houssain Abouyaaqoub és Driss Oukabir) kisebb bűncselekmények, leginkább marihuána-használat miatt voltak büntetve.
Minden megváltozott azonban, miután megismerték az imámot. Ő a New York Times szerint azért is próbált testvéreket vagy barátokat beszervezni, mert így nehezebb volt ott hagyni a csoportot. Végül hónapok alatt rávette őket a terrortámadás előkészítésére.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az imám milyen szélsőséges csoportokkal állt közvetlen kapcsolatban.
Annyi biztos, hogy az alcanari ház romjai között találtak egy jegyzetfüzetet, amely az övé volt, és benne kézzel, arabul Al-Andalúz Iszlám Államának katonáiként írt a többiekről. A merényletek után pedig az Amák, az Iszlám Állam hírügynöksége ki is adott egy hasonló tartalmú közleményt.
A terrortámadásban használt furgon Fotó: MTI/EPA/Quique García
Egy héttel később egy másik ISIS-médium egy Szíriában felvett videót tett közzé, amelyen két, spanyolul beszélő dzsihadistát lehet látni és hallani: Tomasa Pérezt, aki hat gyerekével költözött Szíriába 2014-ben, és az egyik fiát. A videóban Spanyolországot fenyegették.
A hasonló fenyegetések azonban rendszeresek az ország ellen. Annak ellenére, hogy Spanyolországból viszonylag kevesen, összesen 200-an utaztak Szíriába és Irakba harcolni (még Ausztriából is többen mentek),
az ország központi helyen szerepel a dzsihádista propagandában.
Egyrészt az egykori észak-afrikai gyarmatok miatt él még az ellenszenv, de sokkal fontosabb a mór hódítás korszaka. Az Iszlám Állam (és korábban az al-Kaida) céljai között ugyanis az is szerepel, hogy visszaállítsák a történelmi kalifátust, amelynek a Pireneusi-félsziget is része volt. A különböző propagandakiadványokban ezért is hivatkoznak gyakran al-Andalúzra – vagyis a mai Spanyolországra.
Az utóbbi években egyre több dzsihádistát tartóztattak le az országban. A Foreign Affairs egyenesen egy szalafista folyosóról ír, ami Reustól és Tarragonától Lleidán keresztül a francia határig ér, és a szélsőséges ideológiát hirdető mecsetekből áll. Reinares és García-Calvo szerint 2016-ban Katalónia 256 iszlám imahelyének a harmada szalafista befolyás alatt állt.
Itt tartóztatták le annak idején az első dzsihádistát is Spanyolországban, 1995-ben, 2003-ban pedig itt sikerült még a merénylet előtt leleplezni egy vegyi támadásra készülő al-Kaida sejtet. 2008-ban is sikerült megakadályozni egy, a barcelonai metró ellen tervezett merényletet, és az elmúlt három évben is sorra jöttek a hasonló hírek.
Hatalmas tömeg emlékezett a merényletek áldozataira Fotó: MTI/EPA/Quique Garcia
2015 áprilisában például már egy, az Iszlám Államhoz kapcsolódó sejt tagjait fogták el, akik többsége, a mostani merénylőkhöz hasonlóan marokkói származású volt, de az iszlámra áttért spanyolok is voltak köztük.
A tervek központjában pedig a szintén marokkói származású Abdeljalil Ait el-Kaid állt. Ő 2014-ben csatlakozott Szíriában az Iszlám Államhoz, de ekkor már megfigyelés alatt tartották. Szíriából az interneten, a közösségi médián és különböző csevegőalkalmazásokon keresztül próbált fiatal, Barcelonában élő muszlimokat toborozni.
Aztán 2015 nyarán visszaküldték Európába. Nem egyedül, egy bizonyos Reda Hame-mal együtt jött. Mindkettőjüket figyelték: Hame-ot Párizsban letartóztatták. A CNN és a New York Times is megszerezte a kihallgatási jegyzőkönyvét, ebből derült ki, hogy őt alig néhány napos kiképzés után már küldték is vissza, hiszen az Iszlám Állam vezetőinek ekkor már az volt a legfontosabb,
hogy Európában hajtsanak végre minél nagyobb merényleteket.
Hame kiképzője nem más volt, mint Abdelhamid Abaaoud, a párizsi terrortámadás helyszíni parancsnoka, aki többek között azt is elmondta neki: a lényeg, hogy minél több civil áldozat legyen. (Abaaoud aztán nem sokkal később maga is visszatért Európába…)
El-Kaidot is letartóztatták, őt Varsóban fogták el, ahova Isztambulon keresztül érkezett, és kiadták Spanyolországnak. Vallomásából kiderült, hogy 2015 szeptemberére tervezett támadást, ami
a nyomozók szerint hasonló lehetett volna, mint a párizsi merényletsorozat.
Az biztos, hogy a meghiúsult tervek ellenére Barcelona továbbra is a célpontok között maradt, azt viszont nem tudni, hogy az imámnak volt-e kapcsolata a szíriai központtal, vagy az Iszlám Állam új taktikájának megfelelően, gyakorlatilag szabad kezet kapott, és a terrorszervezet ideológiája csak inspirációként szolgált.
Amerikai hírszerzők egyébként három hónappal a támadás előtt szóltak a spanyoloknak, hogy az Iszlám Állam terrortámadást tervez a nyáron a Ramblán. Tudni kell viszont, hogy hasonló figyelmeztetéseket gyakran kapnak a különböző országok. A spanyolok szerint ez a fenyegetés nem tűnt túl hitelesnek, így nem erősítették meg a biztonsági intézkedéseket.
Abu Bakr al-Bagdadi egy légicsapásban sérült meg, még májusban. Emiatt hónapokra át kellett adnia a terrorszervezet vezetését.
Fotó: MTI/EPA/Iszlám Állam
A CNN exkluzív értesülései szerint az amerikai hírszerzők biztosak benne, hogy Abu Bakr al-Bagdadi az Iszlám Állam volt fővárosának, Rakkának a közelében volt, amikor megsérült egy támadásban. Az információk a terrorszervezet elfogott tagjainak, valamint a területről elmenekülteknek a beszámolóiból származnak.
Al-Bagdadi a világ leginkább keresett terroristája,
25 millió dolláros vérdíjat tűztek ki rá. Amióta átvette a dzsihádista szervezet vezetését, egyetlen alkalommal jelent meg a nyilvánosság előtt: amikor 2014 júliusában a moszuli nagymecsetben bejelentette a kalifátus megalakulását. Utána csak hangüzenetek jelentek meg tőle.
A légicsapásban szerzett sérülései nem voltak életveszélyesek, de
hónapokra át kellett adnia a terrorszervezet irányítását.
Azt nem lehet tudni, hogy a támadás célzottan al-Bagdadi ellen irányult-e, vagy nem is tudták, hogy ott van. Azt sem tudni, ki mérte a csapást, mivel egyelőre nem derült ki, hogy pontosan mikor is történt. Akkoriban az amerikaiak vezette koalíciós erők és a szíriai rezsimet támogató oroszok is bombázták Rakka környékét.
Júniusban egyébként az oroszok bejelentették, hogy május végén megölték al-Bagdadit, de aztán kiderült, hogy ez nem volt igaz. Utána a szíriai-iraki határ közelében rejtőzhetett.
Utolsó hangüzenete szeptemberben jelent meg
– olyan eseményekre utalt benne, amelyek bizonyították, hogy friss üzenetről van szó.
A Sky News Arabiya ugyanakkor az iraki belügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselőjét idézve azt állította: Abu Bakr al-Bagdadi a halálán van, és az Iszlám Állam egyik északkelet-szíriai tábori kórházában kezelik.
Arról, hogy a területi veszteségek után milyen új taktikát választhat az Iszlám Állam, itt írtunk korábban.
Persze nem a zenészekről van szó, hanem az Iszlám Állam két brit tagjáról. Arról lettek ismertek, hogy ők voltak több európai és amerikai fogoly őrei és kínzói. Négyen voltak, a foglyok ezért nevezték el őket Beatlesnek. A legismertebb közülük Dzsihád John volt, aki több túszt maga fejezett le.
A kurdok vezette felkelőszervezet, a Szíriai Demokratikus Erők tagjai fogták el a két brit terroristát, El Shafee Elsheikhet és Alexanda Amon Koteyt, még január elején. Azóta már át is adták őket az amerikaiak vezette koalíciós erőknek.
Az elfogásukról először beszámoló New York Times szerint a szudáni származású Elsheikh 2012-ben ment Szíriába. Mint sokan mások is, először egy, az al-Kaidához tartozó csoporthoz csatlakozott, később viszont, az Iszlám Állam előretörése után, átállt hozzájuk. Tagja volt annak a négy tagú, britekből álló csoportnak, amely
hónapokig őrizte és kínozta a foglyokat.
Ehhez a csoporthoz tartozott a ghánai-ciprusi származású Kotey is, aki közben terroristákat is toborzott az Iszlám Államnak Nagy-Britanniában.
Dzsihád John volt a csoport hóhéra
A csoport azután lett hírhedt, hogy több túszt kiváltottak az Iszlám Állam fogságából, ők pedig meséltek a kínzóikról. Több mint 20 túszt tartottak fogva, egyikükről, a dán fotós Daniel Rye Ottosenről szabadulása után könyv is megjelent (Puk Damsgaard írta, Az Iszlám Állam fogságában címmel magyarul is olvasható).
Innen derült ki, hogy
a túszok nevezték el Beatlesnek a fogvatartóikat,
mivel négyen voltak és brit akcentusuk volt. Valódi nevüket persze nem tudták, a két, most elfogott terroristát Paul és Ringo néven emlegették egymás között.
Válogatott módszerekkel kínozták a túszokat, majd azokat, akikért nem fizetett a kormányuk vagy családjuk, 2014 augusztusában elkezdték kivégezni. Az első áldozatuk az amerikai újságíró, James Foley volt, akit lefejeztek, a kivégzésről készült videót pedig nyilvánosságra is hozták.
A csoport legismertebb és a túlélők beszámolói szerint legkegyetlenebb tagja a kuvaiti származású Dzsihád John, valódi nevén Mohamed Emwazi volt. Őt még 2015-ben, célzott dróntámadásban megölték Rakkában.
Dzsihád John volt a terrorszervezet hóhéra,
ő végezte ki Foley-t is. Az amerikaiak szerint összesen 27 túszt fejezett le.
A „Beatles” negyedik tagja Aine Davis volt (őt nevezték George-nak a túszok), őt Törökországban tartóztatták le korábban, állítólag ott akart merényletet elkövetni.
A CNN szerint az elfogott terroristák arról is beszéltek már, hogy hol lehetnek áldozataik földi maradványai. Az is kiderülhet, hogy mi történt John Cantlie-vel, az utolsó európai tússzal, akit még 2012-ben raboltak el, később feltűnt pár propagandavideóban, de a sorsáról évek óta nem lehet semmit tudni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
